Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-03-29 / 13. szám
1986. március 29. .SZABAD FÖLDMŰVES. 13 Az utóbbi években népgazdasági szinten elsőrendű feladattá vált az energiatakarékosság. Különösképpen vonatkozik ez a mezőgazdaságra, amely — a korszerű technológiák és a nagy teljesítményű gépek térhódításával — a népgazdaság ágazatai közül a legnagyobb energiafogyasztók közé sorolható. A tudomány és a műszaki fejlesztés azonban számtalan energiatakarékos módszert és technológiai eljárást kínál fel a mezőgazdaságnak. Lehetőség a takarékosabb energiagazdálkodásra tehát akad bőven. Am a kínálkozó lehetőségek, az elképzelések nem minden esetben valósíthatók meg olyan egyszerűen... ENERGIA FRONT 'As Almás-Görgői fiablonnv nad Turnou-Hruhov) Egységes Földműves-szövetkezet a Rozsnyói(Rožňava) járás harmadik legnagyobb mezőgazdasági üzeme. Beszélgetőpartnerem leső János agrármérnök, a szövetkezet elnöke. Ez alkalommal a hulladékenergia kihasználásával, valamint a jövedelmezőség növelésére irányuló újabb terveikkel és azok megvalósításának akadályaival kapcsolatos kérdéseket latolgattuk. 9 Vásárnltak-e az érsekújvári (Nővé Zámky) Elektrosvit n. v. által gyártott napkollektort? — Régi vágyunk, hogy a „görgői napsugarat“ csapdába ejtsük. Három évvel ezelőtt rendeltük meg az első napkollektorokat. Akkor úgy terveztük, hogy minden évben 100 ezer koronát áldozunk erre a célra. Minden gazdasági udvaron ezzel állítottuk volna elő a szükséges melegvizet. Persze ,a hátrányokkal is szembenéztünk. Nevezetesen azzal, hogy az „ingyenes“ energia elég költséges; a befektetett összeg 10—12 év múlva térülne meg. Ennek ellenére amellett Miért ne lehetnénk rugalmasabbak ? döntöttünk, hogy ml sem „maradunk ki“ a napenergia hasznosításából. Évente ugyanis a villanyenergia-fogyasztást 100 kWÓ-ra csökkenthetük volna. Sajnos, ez nem valósulhatott meg, mert a megrendelésünkre nemhogy napkollektorokat, de még választ sem kaptunk ...! 9 Ni a helyzet a biogázzal? — Évek óta foglalkozunk ezzel a kérdéssel, hiszen ezer darab szarvasmarhát tartunk rostos állásokon. A hígtrágya tárolására felépítettünk három, egyenként 1200 köbméter térfogatú acéltartályt. A keverőberendezést is beszereztük hozzá, de a Rozsnyói Gép- és Traktorállomás egy éve nem képes ezt beszerelni, pedig egyhetes munka az egész. Néhány tartály és csővezeték kellene még hozzá, és a görgői udvart a szarvasmarhák „látnák el“ melegvízzel. 9 Ogy tudom, hogy a legelők letisztításánál összegyűlt hulladék hasznosítására is kiötlöttek valamit? — Az 1100 hektáros legelőnknek mintegy a felét benőtte az erdő, le geltetésre alkalmatlan. A bokrok kivágásához — a legelőtisztítás keretében — egy önjáró aprítógépre volna szükség. A felaprított fát tárolnánk, és télen ezzel fűtenénk egy speciális kazánt. Három és fél kiló hulladékfával 1 kg fűtőolajat takarítanánk meg. Persze, ha előbb gázosítanánk a fát, a hatásfokot tovább növelhetnénk. Igaz, egy KABAR típusú legelőtisztító kombájn van a járásban, az agrokémiai vállalat tulajdonában, csakhát adapter hiányában az sem müködőképesl Tehát egyelőre Nevezhetjük akár hullámvölgynek, akár megtorpanásnak, a tényeken a kifejezésmód nem változtat. A tények pedig azt mutatják, hogy a Tőketerebesl (Trebišov) járásban gazdálkodó Nagygéresi (Verký Horeš) Efsz az ntóbi években nem érte el azt az eredményt, amelyre a tagság és a felettes szervek joggal számítottak. Az elmúlt öt év alatt kétszer választottak elnököt, legutoljára a zárszámadó közgyűlésen A közelmúltban Kis Tóth Lászlóval, a szövetkezet elnökhelyettesével beszélgettem. Elsősorban arra voltam kíváncsi, hogy valón ml okozta a visszaesést. ■ A zárszámadó közgyűlésen knnk rétan rámutatott azokra a problémákra, melyek aátolják a közös váz daság előreha'adását. Megemlítene ilyen negativ tényezőt? — A visszaesés okát elsősorban az elmúlt öt év szélsőséges Időjárásában, a kedvezőtlen talajviszonyokban és egyéb objektív tényezőkben látom. Természetesen történtek emberi mulasztások ts. Az elmúlt gazdasági év statisztikai kimutatását vizsgálva valóban megállapítható, begy az esős időjárás Nagygéresben is sok kárt okozott, hiszen 268 hektárnyi területet egyáltalán nem tudtak bevetni, 1204 hektár búzából pedig mindössze 883 hektáron tudták betakarítani a termést. A többi klázotf és kifagyott akár a 255 hektár repce. Hasonlóan kárba ment a 366 hektáron termesztett lóhere és lucerna A növénytermesztést szakágazat tavaly 76,5 százalékra teljesítette termelési tervét. A lemaradás köze! 10 millió korona volt. ■ Bizonyára az állami biztosító megtérhette a kárt? — A növénytermesztés szakaszán a biztosított és nem biztosított károk térítése teljes egészében fedték a kiesést, melyet a természeti csapások okoztak. Nem tudják azonban pótolni azt az össztársadalmi anyagi és erkölcsi kárt, melyet a gondolkodásban okozott. ■ Az eredmények elemzése szerint az állattenyésztési szakágazat a mólt évi tervé! ЧВ.04 százalékra teljesítette. A lemaradás pénzértéke 2 millió 111 ezer korona volt... — Szeretném elöljáróban elmondani, hogy a szövetkezetünk vezetősége mindenkor szem előtt tartotta a lársndalmi Igényeket A termelési szerkezetünk olyan hogy megfelelhessünk az elvárásoknak. sajnos, az utóbbi években nlncs meg az összhang a növénv'ermesztés és az állat'enyésztés között. Enéikül pedig elképzelhetetlen a megalapozott, jő gazdálkodás. Például a növénytermesztés tervezett termelési értéke 34 millió 960 ezer, az állattenyésztésé pedig 53 milllió 271 ezer korona Még szembetűnőbb a két ágazat közötti különbség, ha azt vizsgáljuk, hogy mennyire képes a növénytermesztési ágazat az állattenyésztés részére a takarmányszükségletet biztosítani. Főleg az erőtakarmány igényünk magas. összesen 7 ezer 661 tonna és 4 Шщ11 Kis Tóth László, az efsz alelnnke Fotó: Bogoly János ebből saját termelésből mindössze 3 ezer 042 tonnát tudunk évi viszonylatban kitermelni, ami a szükségletnek mindössze 43 százaléka. Tavaly például a tervezett takarmányfogyasztást 4 millió 239 ezer koronával túlléptük. Az emberi tényezők közül kiemelném a munkaszervezés alacsony színvonalát, de a sikertelenséghez hozzájárult az a tény ts, hogy a takarmányok minősége elmaradt a követelményektől. Ezért feltétlenül szükségesnek tartom az ágazat szerkezetváltozása mellett a káderváltozásokat Is végrehajtani. Ez döntően javíthatná a termelés eredményességét. ■ A zárszámadó közgyűlésen új vezetőségei választottak, bizonyára új terveket is készítettek. — Jelentős eredménynek mondható, hogy a növénytermesztés szakaszán szilárd vetésszerkezetet dolgoztunk ki. Több talajjavítás) munkát végeztünk, melyeknek termésnövelő hatása az elkövetkező években mu talkozna meg. Altaiajlazftást 396 me szezést 822, szerves trágyázást pedig 689 hektáron végeztünk. A nem beruházásos talajjavítások értéke meghaladta az 1 millió 700 ezer koronát. A vezetőség felelősségérzr-lét bizo nyitja, hogy nem vártak a zárszámadásig a bajok orvoslásával, kész rövid és hosszú távú tervekkel álltak a tagság elé. Gabonafélékből 4,5, repcéből 2,5. borsóból 2,5, cukorrépából 42, szemes kukoricából pedig 5.5 tonnás hozamot terveztek Takarmánynövényekből — szénára számítva — a téli készletben el akarják érni egy számosállatra számítva a 2,9 tonnás mennyiséget De főleg a minőség javítására törekednek. Hogy a terveiket elérjék, szükséges az Irányító- és a szervezőmunka javítása, de nem hanyagolható el a tudomány és a technika vívmányainak hatékony alkalmazása sem. — Az állattenyésztés szakaszán a fő célkitűzésünk a szarvasmarha tenyésztés lavítása. Tavaly ez a részleg 6 millió 527 ezer koronával maradt el a tervezettől. Terveztük; hogy az Idén elérjük a tehenenként! évi 2700 literes fejésl, a hízómarhákná! pedig a 70 dekás napi súlygyarapo^ dásl átlagot. Lényegesen javítanunk kell a tej és a hús minőségén. Természetesen úgy, hogy az anyagi ráfordításokat csökkentsük Növelnünk kell a sertés- és a juhállományt. Egy kooától 17,5-es malacszaporulatot terveztünk. A hízósertéseknél célul tűztük az 53 dekás napi súlygyarapodást. A juhtenyésztésben elsősorban növelni keli a 100 anyánként! bárányelválasztást. Egy birkától 4,16 kiló gyapjúhozammal számolunk. A szövetkezet elnökhelyettese elmondta még azt is, hogy az elkövetkező Időszakban tovább fogják folytatni a melléküzemági termelést, amelynek pénzügyi tervét tavaly 37,9 százalékkal teljesítették túl. A melléküzemági termelésnek nagy jelentősége van abban, hogy javltja a gazdaság pénzügyi helyzetét, másrészt munkalehetőséget biztosít a téli időszakban. A beruházásos építkezést a terveknek megfelelően teljesítették. Am az elkövetkező Időszakban közel 10 millió korona értékű építkezést kel! megvalósítani. Nagygéresben egy 200 férőhelyes tehénistállót kell építeni. Továbbá egy szénatérolót, egy trágyatelepet kell építeni és a melléküzemág részére egy kőbányát kell megnyitni. A szövetkezetnek az Idén mintegy 98 millió korona értékű terme1 ést kell megvalósítania. Ehhez a feltételek adottak — Jól ismerem az itt dolgozó szakemberek képességeit Remé'nm sike rülnt foe a közösség bajba íutott szekerét közös erővel kihúzni a ká tyúból — mondta befejezésül Kis Tőth László. ILLÉS BERTALAN beruházás, HIRDETÉS__________________ Fűtött padló malacok részére — helyettesíti az infralámpát és legkevesebb 60 százalékkal csökkenti az elektromos energia fogyasztását; - I — megfelelő mikroklímát biztosít a malacok részére; — a tápfeszültsége biztonságos, 24 V; » — a 220 V feszültségű hálózatról üzemeltethető; — a fűtés szabályozható (I—III.); — a beszerelése és karbantartása nem Igényel különösebb szakértelmet; — ára 1610,— Kčs. Gyártja, az 1986-os évre megrendeléseket vesz fel és bővebb felvilágosítást ad: a Rychnov nad Knežnou-š Gép- és Traktorállomás nemzeti vállalat 516 11 RYCHNOV NAD KNÉZNOU Telefon: Rychnov nad Knéžnou 0445 — 227 41 225 02 226 Z1 korszerűtlen módszerrel tisztítjuk a legelőket, s ott helyben el is tüzeljük a gazt. A vastagabb fákat pedig hazavíszik a tagok, i HOGY NE VESSZEN KÄRBA ф A szövetkezet határában felépített TRANZIT gázvezeték kompresszorállomásának 25 megawattnyi hulladékhfíjébfíl a két éve üzemelő 2,7 hektáros üvegházrendsze fűtésére mindössze 1Ö.5 megawattot használnak fel. A „maradék“ éli'lan a levegőbe: óránként 14 megawatt hőenergia! Nem kár érte? — De még mennyire. Ezt is tudnánk, illetve akarjuk hasznosítani. Többféleképpen is! Anyakoca-istálló fűtésére; takarmányszárító üzemeltetésére; gyökérzöldség és zöldpetrezselyem-levél szárítására. De hadd részletezzem a problémákat. Egy újsághirdetés alapján műanyagból készült fiaztató-ketrecelikel ellátott istállótechnológiát rendeltünk egy csehországi üzemből. Különben csak a műanyagpadlózat miatt vettük meg az egészet, mert a többi kel é két itthon Is elő tudtuk volna állítani, s lám, éppen azt nem tudják hozzá leszállítani... j Van egy BS G-os gázolajffitéses takarmányszárító berendezésünk. Az „olajbőség“ idején évente 700 tonna lucernalisztet állítottunk elő, most viszont mindössze 300—500 tonnát. A tejtermelés növelése érdekében szükség van a lucernalisztre. Elegendő mennyiség készítéséhez viszont a jövőben sem remélhe ünk e'eeendő fűtőolajat. A megoldatlannak tűnő dilemmából egy nagyszerű lehetőség megragadásával akarunk kijutni. Mégpedig- tudomásunkra jutott. hogy a Nové Mesto nad Váhom 1 Vzduchotechnika alacsony hőfokon üzemelő szárítóberendezéseket gyárt, egyelőre prototípust. Egy Ilyen gépsoron már Nyítrán (Nitra) paprikát szárítanak. A második példányt egy csehországi mezőgazdasági üzembe szállították, de ott nem tudják használni, mert a gyártók nem készítettek hozzá zöldnnyag adagoló- és zsákoló berendezést Nekünk viszont így is megfelelne, mivel a hiányzó részeket a US 6-ról átszerelve azonnal beindíthatnánk. Az épület Is megvan hozzá, egymillió koronáért építettük fel az üvegház mellett! figyelőre üresen áll, pedig csak be kel'ene szerelni a szárítőtechnikát. Ezzel egy Időben természetesen leállítanánk a gazdaságtalanul üzemeltetett BS 6-ot. Így évente 200—500 tonna fűtőolajat takaríthatnánk meg. A hulladékhő felhasználásával rentábilissá válna a szárítás; egy tonna lucernalisztet az eddiginél mintegy ezer koronával olcsóbban állíthatnánk elő! Itt jegyzem meg, hogy még zöldségszárftfisra is kihasználnánk! Az ehhez szükséges tervek hamarosan elkészülnek. Csakhál... 1 Azt szeretnénk, ha a MÉM a fejlesztési keretből fedezné a beruházás nagyobbik részét. Kérelmünket a járási mezőgazdasági igazgatóság és a járási pártbizottság elé terjesztettük véleményezés, támogatás és továbbítás céMából. A végleges választ ugy'-n nem kaptuk meg, de az eddigi vé'ekedések e'éggé 'ehango’óak. Ä1- lftólae „nehéz lesz e'intézni“ Szerintem vagy el lehet, vagy nem lehet! Fontos párthatározatot akarunk teljesíteni, nem is akármilyen népgazdasági je'entőséeűt. És ha van ilyen lehetőség, miért nem lehet késedelem nélkül Intézkedni? Persze, a k^lHállók logosan megkérdezhetik: miért nem fedezzük a beruházást a saját pénzalapunkból? A magyarázat a következő: a hulladékhő kihasználására létesített tivegház építésére 35 millió koronát fordított a szövetkezet. Az állami alapbői 18 mil'lő1 kaptunk. S a haszon? Tír. P.V я!ям iórftl m/nrv > Vvr.u de az is csak áruértékben. A 35 millió megtérülési ideje 27 év (I), holott a berendezés élettartama ennél jóval rövidebb. Évente ötmillió korona a hiteltörlesztés! Éppen emiatt nincs keretünk a szárítóberendezésre. Csak az összehasonlítás kedvéért teszek említést egy ihásik beruházásunkról. A melléküzemági termelésben 6,5 millióért építettünk fel egy szerelőcsarnokot, ahol egy gépgyár részére műszaki berendezéseket gyártunk. A befektetett összeg 5 év alatt megtérül a gyártás tiszta jövedelméből. A mezőgazdasági üzemeknek egyre több munkát kell vállalniuk melléküzemági termelésben, hogy az így szerzett haszonból támogathassa a ráfizetéses ágazatokat. HA LENNE BETAKARÍTÖGÉP © Ennyi elkedvetlenítő tény hallatán alig merem feltenni az utolsó kérdést, a zöldségtermesztés hatékonyabbá tételével kapcsolatban. — A problémánk középpontjában egy dán gyártmányú ASA-L1FT háromsoros önjáró, gyökérzöldség-betakarító kombájn vásárlása áll. Tavaly még 30 hektáron termesztettünk gyökérzöldséget; de mivel kézi erővel nem tudjuk betakarítani a termést agrotechnikai határidőben, az idén már csak húsz hektáron vetünk. Pedig jövedelmező. Indokolt volna a vetésterület növelése, annál is inkább, mivel a Frucona nemzeti vállalat kassal (Košice j üzeme évi 800 tonna gyökérzöldség átvételére szeretne velünk szerződni, s e mennyiség termesztésére mintegy húsz hektár szükséges. Néhány gazdaságban — mint például a Trhovištei Efsz-ben (Michalovce} járás) — a cukorrépa-betakarító gépsorral próbálkoztak, kevés sikerrel. Pedig három betakarítókombájn beszerzésével egycsapásra megoldódna a kerületben a gyökérzöldség betakarításának problémája. Ha megvehetnénk ezt a kombájnt, 50—60 hektárra növelhetnénk a vetésterületet; az egymillió korona beruházás számításaink szerint két éven belül megtérülne. Ráadásul a haszon duplán — a Frucona zöldségexportján t keresztül is — „jelentkezne“.
