Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-03-22 / 12. szám
2 SZABAD FÖLDMŰVES 1986. március 22, A népgazdaság intenzilikataval (Folytatás az 1. oldalról) termékek és a termelés korszerűsítését, új módon kell fejlesztenünk és alkalmaznunk a tudományt és technikát, határozottan progresszív szerkezeti változásokat kell végrehajtani és megerősíteni a köztársaság és a szocialista közösség védelmi képességét. Amikor felvetjük a kérdést, hol kereshetjük a források dinamikus növekedésének újabb tartalékait és lehetóségeit, egyértelműen hangsúlyozzak: mindenekelőtt a szó legszélesebb értelmében a minőség javításáéiban, ami a fejlődő szocializmus társadalmának egyik fontos jellemvonása. Megköveteljük a gazdasági vezetőktől, hogy következetesen érvényesítsék a minőség irányításának komplex rendszereit, és felelősségteljesen készüljenek fel a minőség irányításának tökéletesítésével és az állami minőségellenőrzésről szóló új törvénnyel kapcsolatos ú] feltételekre. . • Tudjuk, hogy a tudomány és technika eredményeinek határozott gyakorlati érvényesítése nélkül nem érhetünk el lényegesebb haladást a minőség javításában, a termékszerkezet módosításéban. Ezért a. szlovákiai gazdasági és szociális fejlesztés fő irányaiból kiindulva a tudomány-termelés-alkalmazás egész komplexumában fokoznunk kell az egyes szervezetek alkotó és megvalósító tevékenységét. A komplex programból eredő feladatokkal összhangban meg kell változtatnunk kutatási-fejlesztési alapunk struktúráját azzal a céllal, hogy megerősítsük integrációs irányzatát. Ehhez megteremtjük a feltételeket, de egyúttal megköveteljük, hogy a tudományos-műszaki haladás állami és más feladatainak megoldása Jelentősebb mértékben járuljon hozzá az intenzifikáláshoz és a hatékonyság növeléséhez. A gazdasági hatékonyság növelése folyamatában jobban kell élnünk a dolgozók alkotó kezdeményezésével. Megengedhetetlen hazárdírozni a munkások, a szövetkezeti földművesek és a műszaki értelmiség tudásával és igyekezetével. Az a körülmény, hogy a jóváhagyott találmányoknak csupán az egyharmadát, az újítási javaslatoknak pedig a felét alkalmazzák a gyakorlatban, egyet jelent azzal, hogy az irányításért felelős tisztségviselők félvállról veszik a dolgozók kezdeményezését. Minden ágazatban, termelési-gazdasági egységben, vállalatnál és szervezetben nagyon céltudatosan és töretlen szívóssággal kell érvényt szereznünk a lehető legnagyobb gazdaságosság és a magas fokú hatékonyság irányvételének, hogy a termelés, a szolgáltatások és a forgalom Jövedelmezősége ebben az ötéves tervidőszakban mintegy 80 százalékkal növekedjen. Ez megkívánja, hogy a népgazdaságban évente 3 százalékkal csökkentsük a tüzelőanyag és 3,5 százalékkal a fémlgényességet. A továbbiakban jozef Lenért elvtárs részletesen ismertette az ipari termelés feladatait. Kiemelte, hogy a 8. ötéves tervidőszakban az ipari termelést 18—20 százalékkal kell növelni. A vegyiparban többek között növelni kell az összetett folyékony műtrágyák és a növényvédő szerek gyártását. ELŐTÉRBEN AZ EGÉSZSÉGES TÄPLÄLKOZÄS » Az utóbb! évek jó eredményeire építve, a mezőgazdasági-élelmiszer-ipari komplexum továbbfejlesztésében, valamint az agráripari komplexum létrehozásában törekedni kell a társadalom növekvő szükségleteinek jobb kielégítésére, a hatékony intenzifikálásra. Az önellátottság mértékének növelése során meg kell teremtenünk a lakosság jobb táplálkozásának előfeltételeit. Célunk az, hogy az egészséges táplálkozás közvetítésével tartós hatást gyakoroljunk a lakosság egészségügy! állapotának javulására a zöldség, a gyümölcs és a burgonya, valamint a durván őrölt lisztből készülő élelmiszercikkek fogyasztásának növelésével, s ezzel egyidejűleg a zsiradékok és a cukor fogyasztásának csökkentésével megalapozzuk a civilizációs betegségek elleni hatásosabb harc előfeltételeit. Ennek érdekében elsősorban az élelmiszer-ipari termelés strukturális összehangolására kell törekednünk. Ennek a termelésnek 1990-ig 10 százalékkal kell növekednie, fokozott összhangban hazai nyersanyagbázisunkkal, valamint a tárgyilagos, tudományosan megalapozott fogyasztói kereslettel. A fogyasztók szüntelenül bírálják a tej-, a hús-, a tartósított és a sütőipari termékek választékát és lassú innovációját. Elvárjuk, hogy a mezőgazdasági-élelmiszer-ipari komplexum, az ipari és a kereskedelmi szervezetek vezető gazdasági dolgozói gyorsabban, céltudatosabban és nagyobb felelősségérzettel oldják meg ezeket a kérdéseket. Az önellátottság mértékének növekedésével párhuzamosan előtérbe kerül a mezőgazdasági termőtalaj következetes védelmének, teljes kihasználásának és komplex termővé tételének feladata. A mű- és szerves trágya legmegfelelőbb kombinálásával, a nedvesség! viszonyok javításával növelnünk kell a föld humusztartalmát, s meg kell teremtenünk a növénytermesztés hatékony fejlesztésének kedvezőbb körülményeit. Továbbra is előnyben kell részesítenünk a növénytermesztést, hogy a 7. ötéves tervidőszakhoz képest 11 százalékkal növekedjen. A lakosság egészséges táplálkozása és az állattenyésztési termelésben a hatékony takarmányozás érdekében figyelmünk továbbra is elsősorban a gabona termelésére összpontosul, beleértve a kukoricát. Nagy jelentősége van a jó minőségű tömegtakarmány intenzívebb termesztésének a szántóföldeken, a réteken és a legelőkön. Nagy előrelépés szükséges az ipari és a kapásnövények termesztésében. A hüvelyeseknél és az olajnövényeknél általában növelni kell a termelést, a burgonya és a cukorrépa esetében ezen túlmenően alapvetően javítani kell a minőséget is. A nővéSyi eredetű fehérjékből való önellátottság és import szükségletünk minimalizálása érdekében következetesen teljesíteni kell a jóváhagyott fehérjeprogramot. A legfőbb ideje mentesülni néhány olyan fogyatékosságtól és lemaradástól, amely fékezi a kívánatos előrelépést, főleg a cukorrépa, a burgonya és a fehérje termelésében. A kutatóintézetek, a feldolgozó és a felhasználó szervezetek, de főleg a mezőgazdasági nagyüzemek és a mezőgazdasági irányító szervek kommunistáitól elvárjuk, hogy az említett problémákat közös erővel meg. oldják. A mezőgazdasági növények termésének növelése, minőségének javítása és ellenálló-képességük fokozása érdekében a növénytermesztés struktúrájának céltudatosabban kell igazodnia a természeti és ökológiai feltételekhez. Az új biológiai anyag létrehozásában jobban kell felhasználni a haladó tudományos módszereket és eljárásokat, amelyek gyorsabban járnak eredménnyel. Saját takarmányalapunk forrásaival és minőségével kapcsolatban úgy kell fejlesztenünk az állattenyésztési termelést, bogy az előző ötéves tervidőszakhoz képest 5,5 százalékkal növekedjen. Ennek során feltétlenül meg kell teremtenünk a megfelelő takarmánytartalékokat. Különleges figyelmet kell fordítanunk a termelékenység fokozására, az újratermelési paraméterek javítására és minden állattenyésztési termék minőségének javítására. Ez megkívánja a tudomány leghaladóbb ismereteinek jobb megismerését és alkalmazását. Vonatkozik ez például a Nyitrai (Nitra) Állattenyésztési Kutatóintézet eredményeire. Ez az intézet kezdeményezésével, hozzáértésével és nemzetközi együttműködésével figyelemre méltó előrelépést tett a fiziológia, a takarmányozás, az élő embriók átültetése és az új gazdasági állatfajták tenyésztése terén. A táplálkozás tökéletesítése megkívánja a mezőgazdasági-élelmiszer-ipari komplexumnak szánt szállítások összetételének módosítását. Ez főleg a gépekre, a gépi berendezésekre, a vegyipari gyártmányokra, a csomagolóanyagokra vonatkozik. A szállítóknak felelősségteljesebben és gyorsabban kell reagálniuk ennek az ágazatnak a szükségleteire. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar dolgozóitól elvárjuk, hogy jobban hasznosítsák a termelési állóalapokat, a nyersanyagokat és az energiát, a minisztérium vezető dolgozóitól és az irányítás középfokú láncszemeitől pedig azt, hogy a beruházási struktúrát jobban összehangolják a korszerűsítés és a rekonstrukció követelményeivel. Az élelmiszer-termelés intenziflkálása arra késztet bennünket, hogy gyorsabban tökéletesítsük az egységes földműves-szövetkezetek, az állami gazdaságok, az élelmiszer-ipari és szolgáltató vállalatok gazdálkodását, csökkentsük a veszteségeket, gyorsabban szüntessük meg a gazdálkodásban az indokolatlan különbségeket, növeljük a vállalatok önállóságát és felelősségvállalását a társadalmi szükségletek kielégítéséért. A 8. ötéves tervidőszakban a Kelet-szlovákiai kerületben megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a Kelet-szlovákiai Síkság termékenységének növelésére, s a mezőgazdasági termelés intenzifikálásának meggyorsítására; a Közép-szlovákiai kerület feltételei között a mezőgazdasági termelés fejlesztésében jobban ki kell használni az állattenyésztés kedvező adottságait, főleg a szarvasmarha- és a juhtenyésztés fejlesztésével, a saját termelésű tömegtakarmányok alapján; a Nyugat-szlovákiai kerület termelési szerkezetében továbbra is kiemelt helyet foglal el a mezőgazdaság. Folytatni kell az intenzifikálást, s ökológiai szempontból optimális mértékben kell növelni a talaj termőképességét. Hasznos lenne, ha a nitrai (Nitra) Agrokomplex a jó tapasztalatokra, például a vágsellyei (Sala) kooperációs körzet tapasztalataira támaszkodva kezdeményezően segítené elő a termelési rendszerek és a progresszív mezőgazdasági termelésre alkalmas területek rekultiválását, s a termelésből ideiglenesen kivont területek visszaadását. Megkülönböztetett figyelmet érdemel a mezőgazdasági termelés koncentrációjának a mértéke, valamint az ivóvízforrások védelmének a biztosítása, elsősorban a Csallóközben. AZ IRÁNYÍTÁSI RENDSZER TÖKÉLETESÍTÉSE Lenárt elvtárs a továbbiakban rendkívül nagy figyelmet szentelt a tervszerű irányítás tökéletesítésére hozott komplex intézkedéseknek és azoknak a feladatoknak, amelyek a vállalatok Jogkörének és felelősségének növekedésével függnek össze, mégpedig a beruházási folyamatok tökéletesítésében, ■ a termékek minőségében való érdekeltség elmélyítésében, a költségek és a nagykereskedelmi árak csökkentésében, a bérek és a munkatermelékenység gazdaságilag kiegyensúlyozott viszonyában, továbbá az önálló elszámolás elmélyítésében, a vállalaton belüli Irányítás tökéletesítésében, s a készletekkel való ésszerű gazdálkodásban. A mezőgazdaságban dolgozó kommunistáknak úttörő szerepük van a mezőgazdasági-élemiszer-ipari komplexum Jelenlegi tervszerű irányítási rendszerének érvényesítésében. Az irányításban azokat az intézkedéseket tartjuk a legfontosabbaknak, amelyek szorosan összefüggnek a dolgozók részvételének elmélyítésével, tökéletesítik a munkaszervezési formákat, % ösztönzik a dolgozókat a minél Jobb végső eredmények elérésére. Hangsúlyozni kell, hogy a központi szerveknek is sok az adósságuk a kezdeményező tervezéssel szemben. El kell mélyítenünk az önálló elszámolási rendszert is, mégpedig az ötéves tervek, s az ezekből eredő gazdasági normatívumok alapján. A továbbiakban Jozef Lenárt elvtárs részletesen szólt a termelési értekezletek fontosságáról, az anyagi és szellemi szükségletek kielégítéséről és a szocialista ember harmonikus fejlődéséről. Ezzel kapcsolatban többek között hangsúlyozta; Az üzemek és az egységes földműves-szövetkezetek elsőrendű feladata szigorúbbnak és következetesebbnek lenni a környezetvédelemben, a kellő munkakörülmények megteremtésében. Véget kell vetnünk annak a helytelen gyakorlatnak, hogy az érvényes normák és előírások megtartása helyett minduntalan kibúvókat és kivételeket keresnek. Hazánkban töretlenül fejlődik, egymást kölcsönösen befolyásolja és gazdagítja a cseh, a szlovák kultúra, valamint a nemzetiségek kultúrája. A szocialista társadalom nemzeteink és nemzetiségeink, minden állampolgár számára szavatolja és lehetővé teszi azt, hogy egyenjogúan és aktívan vegyen részt a kulturális életben, ápolja anyanyelvét és haladó kulturális hagyományait. A szlovák nemzet, valamint nemzetiségeink életében mélységes gyökereket eresztett a kultúra és a művelődés, fejlett népi kultúránkra, gazdag kulturális hagyományainkra napjainkban is bízvást építhetünk. A szlovákiai párt- és állami szervek továbbra Is céltudatosan fejlesztik és érvényesítik a CSKP kulturális politikájának lenini hagyományait. Lenárt elvtárs kiemelte azt is, hogy a párt — a CSKP XVI. kongresszusán kitűzött irányvonal szellemében — az elmúlt időszakban nagy figyelmet fordított a szocialista társadalmi viszonyokra. a szocialista rendszer tökéletesítésére, a szocialista demokrácia fejlesztésére, a szocialista törGustáv Husik elvtárs beszédéből Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára, a CSSZSZK elnöke beszédének bevezető részében a CSKP Központi Bizottsága, a jelenlévő küldöttség és a saját nevében köszöntötte a kongresszus küldötteit. Fontos feladat — hangsúlyozta Husák elvtárs — az eredményekhez és a feladatokhoz, a fogyatékosságokhoz, a rendetlenséghez és a negativ jelenségekhez való bíráló hozzáállás. Nincs olyan munkahely, ahol ne érhetnénk el jobb eredményeket. Fogyatékosságok merülnek fel az olyan alapvető területeken is, mint a fegyelem, a rend, az irányítás, az állóeszközök, a tudomány és a technika kihasználása. Ezek nagyobb költségek nélkül is kiküszöbölhetők, a termelés tovább fokozható és javítható. Sehol sem elégedhetünk meg az átlaggal, vagy az átlagon aluli eredményekkel. Igényes feladatokat tűzünk ki az előttünk álló 5—15 évre. Ez másképp elképzelhetetlen. A társadalom igényei egyre nőnek. Az emberek jobban akarnak élni, előre kell haladnunk — folytatta a CSKP KB főtitkára. Azért, hogy hazánk gazdasági és társadalmi fejlődése meggyorsuljon,, az SZLKP kongresszusa és a CSKP XVII. kongresszusa lényegesen igényesebb feladatokat határoz meg. -Köszönetét akarok mondani a szlovákiai kommunistáknak és a többi doldozónak az elért eredményekért — emelte ki Husák elvtárs. Ezek az eredmények alkotó, áldozatos munka során születtek. Nagyra értékeljük, hogy Szlovákia egész Csehszlovákiával együtt fejlődik, hogy a szlovákiai kommunisták az egységes CSKP szilárd részét képezik, és Szlovákia az egységes szocialista Csehszlovákia szilárd része. Beszéde további részében Gustáv Husák elvtárs foglalkozott az SZKP XXVII. kongresszusának nemzetközi jelentőségével és történelmi horderejű eredményeivel. Hangsúlyozta, hogy a kongresszus tudományos, marxistaleninista választ adott a világ új jelenségeire, korunk legfontosabb problémáira. A szovjet elvtársak kongresszusukon világos választ adtak az emberek életében, a társadalmi, gazdasági, kulturális és erkölcsi téren felmerült új, égetű kérdésekre. Ez jelentős hozzájárulást jelent a szocialista építés elmélete és gyakorlata fejlesztéséhez. Mi is látjuk,, hogy a politikai munkában és más területeken nálunk is sok helyen a rutin érvényesül, a tegnapi, a tegnapelőtt! helyzet ismétlődik. Éppen ezért nagy jelentősége van annak, hogy az SZKP XXVII. kongresszusának ösztönzésére mélyrehatóan átgondoljuk saját helyzetünket és a nemzetközi helyzetet is. Araikor arról beszélünk, hogy más módon kell megoldanunk az egye* kérdéseket, ki kell küszöbölnünk a merevséget, új munkastílust kell alkalmaznunk, mindenekelőtt a kommunistákra gondolunk — mutatott rá Husák elvtárs. A múltban a haladás mozgatóereje mindig a kommunista párt volt és Így kell ennek lennie ma is. Ez mindnyájunk számára igényes feladatot jelent. A CSKP XVII. és az SZLKP kongresszusának arra kell ösztönöznie, hogy megváltoztassuk gondolkodásmódunkat, hozzáállásunkat, fokozzuk felelősségünket, következetesen érvényesítsük a szavak és a tettek egységét. Arról van szó, hogy a kommunistáknak mindenütt példát kell mutatniuk, az egész társadalomban érvényesiteniük kell a szocialista erkölcsöt, tudatosítva felelősségüket a mai és a jövő nemzedékekért. A CSKP XVII. kongresszusa fontos határkő lesz pártunk és államunk történetében, új korszak kezdetét jelenti. Reális derűlátással, pártunk, népünk, köztársaságunk és szövetségeseink erejét tudatosítva készülünk a kongresszusra. A következő Időszakban minden területen nagy igényeket támasztunk, hogy pártunk újabb sikereket érhessen el, és szavatolni tudja népünk boldog, békés életét — fejezte be beszédét Gustáv Husák elv* társ- * vényesség, erkölcs és fegyelem megszilárdítására a társadalom életében. A bonyolult nemzetközi helyzet minőségileg új követelményeket támaszt a fiatal nemzedéknek a katonai szolgálatra való felkészítésével, a hadsereg sorainak feltűnésével szemben, főleg a tanulóifjúság köréből. Az államvédelmi képessége növelésének követelménye szükségessé teszi, hogy fokozzuk a polgári védelem rendszerének felkészültségét. A továbbiakban nagy figyelmet szentelt a szocialista államiság fejlesztésének, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom és a Szocialista Ifjúsági Szövetség Jelentőségének, valamint a Nemzeti Front többi szervezete szerepének. EMELJÜK ÜJ SZINTRE AZ IDEOLÓGIAI MUNKÁT Az Ideológiai munkával kapcsolatban Lenárt elvtárs többek között rámutatott: Az ideológiai munkában lehetőségünk van arra — és kötelességünk —, hogy jobban kihasználjuk az idősebb kommunisták politikai műveltségében és gazdag tapasztalataiban, valamint a fiatal párttagok és tagjelöltek lendületében rejlő tökét. Ezt az ériási erőt az extenzív fejlesztés idejéből visszamaradt elképzelések és módszerek leküzdésére, továbbá a korszerű, a népgazdasági érdekeket előtérbe helyező szemléletmód és cselekvés követésére kell irányítani, majd így folytatta: Határozottan fel fogunk lépni minden olyan kísérlet ellen, amely arra irányul, hogy olyan mesterséges akadályokat gördítsenek a nemzetiségi kapcsolatok óljába, amelyek a múltban nemzeteinket és nemzetiségeinket elválasztották egymástól, s amelyeket a szocializmus építésének folyamatában már kiküszöböltünk. Nem leszünk elnézőek a nacionalizmus, a sovinizmus és a kozmopolitizmus maradványainak felszámolásában sem. • • • Az SZLKP kongresszusának második és harmadik napján a központi beszámoló feletti vitában negyvennégyen szólaltak fel. A vita befejezése után Ján Janik, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára előterjesztette a mandátumvlzsgáló bizottság Jelentését. A választási bizottság jelentése után, amelyet Miloslav Hruškovití, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára terjesztett elő, az SZLKP kongresszusa megválasztotta az SZLKP Központi Bizottságának tagjait és póttagjait, valamint az SZLKP Ellenőrző és Revíziós Bizottságának tagjait. Ezt követően az újonnan megválasztott központi bizottság, valamint a Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottság megtartotta első ülését. AZ SZLKP Központi Bizottsága Jozef Lenárt elvtársat az SZLKP KB első titkárává válaszolta meg. Az SZLKP KB Elnökségének tagjaivá Peter Colotka, Pavel Hrivnák, Miloslav Hruškoviô, Ignác Janák, Ján Janik, Jozef Lenárt, Elena Litvajová, Ľudovít Pezlár, Viliam Šalgoviô, Gejza Šlapka és Miroslav Vélek elvtársakat választották. Az SZLKP KB titkárságának tagjai: Miloslav Hruškoviô, Ján Janik, Jozef Lenárt, Ľudovít Pezlár és BohušTrávniűek elvtársak. Az SZLKP KB titkárává Miloslav Hruškoviô, Ján Janik és Ľudovít Pezlár elvtársakat választották meg. Az SZLKP KERB megválasztotta és az SZLKP Központi Bizottsága megerősítette az SZLKP KERB elnökének tisztségében Eugen Turzo elvtársat. A küldöttek ezután egyhangúlag jóváhagyták az SZLKP kongresszusának határozatát és a CSKP Központi Bizottságának küldött levelet. Vitazáró beszédet Jozef Lenárt, a' CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára mondott. Május 23-án és 24-én A Szövetségi Gyűlés, valamint a Cseh és a Szlovák Nemzeti Tanács Elnöksége a csehszlovák államszövetségről szőlő alkotmánytörvényben a Szövetségi Gyűlés Népi Kamarájának és Nemzetek Kamarájának, a Cseh és a Szlovák Nemzeti Tanácsnak, valamint a csehországi és a szlovákiai nemzeti bizottságoknak a megválasztásáról szóló 59. és 122. cikkelye, s a választási törvények értelmében az általános választások időpontját május 23-ra, péntekre és május 24-ro, szombatra tűzte ki. Egyidejűleg a Szövetségi Gyűlés Elnöksége meghatározta a két kamara, a CSNT és az SZNT Elnöksége pedig a Cseh és a Szlovák Nemzeti Tanács választókerületeit. A választások meghirdetését, valamint a Népi Kamara és a Nemzetek Kamarája, továbbá a CSNT és az SZNT választókerületeinek jegyzékét a Törvénytárban taszik közzé.
