Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-03-01 / 9. szám

1986. március 1.

SZABAD FÖLDMŰVES,

13

nyereségcentrikus

gazdálkodásra kell átállnunk!

Köztudott, hogy január elsejével a mezőgazdaság és az élelmiszeripar irányítási rendszerében több mélyreható minőségi változást hozó intézkedés és gazdasági szabályozó lépett életbe. A változások iő célja az, hogy a 8. ötéves tervidőszak az eddiginél sokkal igényesebb közgazdasági feltételei mellett is dinamikusan fejleszsziik a termelést, elsősorban a belterjes és a hatékony termelési módszerek érvényesítésével. Mint minden új, Így az irányítás újszerű elemeinek és a keményebb gazdasági szabályozóknak gyakorlati alkalmazása sem lesz problémamentes. Természetes, hogy ezzel a témakörrel kapcsolatban számtalan, bizonyos kétségeket is felvető kérdés merül fel. A sok kérdés közül legalább néhányat kiragadtunk B a rt o s Andor agrármérnökkel, a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Járási Mezőgazdasági Igazgatóság vezetőjével folytatott beszélgetésünk során.

Űj kártevő a gyümölcsösökben

Bartos Andor igazgató

lomnak nincs szüksége alsóbbrendű árura. Mivel mezőgazdasági tenné- | kékből túltelített a piac, a fogyasztó nem kénytelen mindent megvenni. Én magam is — mint vásárló —, kiváló árut akarok a pénzemért. Ezért nem fogunk ügyvédeskednl azon gazdaságok mellett, melyek nem termelnek első osztályú árut, s a gyengébb minőségűt a felvásárló nem veszi majd át.

0 A minőségi ám eléréséhez azonban meg kell teremteni a feltételeket.

A Jövőben meg kell majd szoknunk, hogy a feltételek megteremtését Is a gazdasági szerződések által szabályozzák az üzemek, nem pedig a Jmi-ken keresztül intézzék. A gazdasági szerződéseket teljes felelősséggel kell kidolgozni, úgy, hogy a megkövetelt mennyiség, illetve minőség eléréséhez az összes szükséges anyagi feltételt magukba foglalják. Év közben ugyanis nem lesz kihez fordulniuk az üzemeknek, ha a szerződésből történetesen valami kimaradt. Ennek teljes anyagi és erkölcsi felelősségét viselniük kell majd. Mindennek komoly következményei léhetnek, amelyeket ma be sem láthatunk. Már a szerződéskötés időszakában gondoltunk ezekre a problémákra, figyelmeztettük az üzemeket, tanfolyamokat szerveztünk a vezetők számára, s beleszóltunk a szerződések eszmei alkotásába. Nem á’litom, hogy ideális az anyagellátás, de meg van a módja annak, hogy megközelítsük a megfelelő anyagi ellátást szerződéses kereteken belül, a tárgyalások útján.

0 Hogyan érintik az üzemeket az új gazdasági szabályozók?

— Az intenzív mezőgazdasági termelést folytató Járásokat eléggé érzékenyen érintik a közgazdasági szabályozók. Magyarán mondva, pénzükbe fog kerülni^ Ezt a negatív hatást azonban részben ki lehet védeni. Hadd hozzak fel legalább egy példát a műtrágyázással kapcsolatban. Mivel a műtrágyák ára emelkedett, a Jövőben nagyon megindokoltan kell felhasználni ezeket. Számottevő műtrágyát takaríthatunk meg, ha kizárjuk a fölöslegesen nagy, gyakran környezet- és egészségvédelmi szempontból ártalmas adagokat, ha a műtrágyázást laboratóriumi elemzések alapján irányítjuk, ha a minimálisra csökkentjük a tárolási és a kijuttatás közbeni veszteségeket. Hasonló körültekintéssel kell bánnunk az összes anyagi és bérköltséggel. Aprólékos elemzésnek kell alávetni az egyes ágazatokat. Fel kell mérni, szükséges-e valamennyi munkálatot elvégezni, s ha ezt kiszűrtük, akkor meghatározni azt az optimális határt, ameddig még érdemes nagyobb anyagi áldozatokat hozni a tervek teljesítéséhez. Az ebben rejlő tartalékokra Jól utalnak az elmúlt év eredményei. Tavaly a szőlőtermelés 70 millió, a zöldség- és a gyümölcstermelés pedig 30 millió koronás kiesést jelentett a gazdaságoknak. Amikor a tél után látták a helyzetet, olyan intézkedéseket hoztak, amelyek révén „be tudták hozni“ a 100 milliós veszteséget, s Járási méretben maradéktalanul teljesítettük a tiszta nyereség tervét. Minden lépésben akadnak még tartalékok.

Végezetül, de nem utolsósorban, nem feledkezhetünk meg a tudomány és a technika alkalmazásáról. Ma ez nem cél, hanem termelőeszköz. Fel kell azonban tárni azt, amit a tudomány adott alihoz, hogy többet, jobban és olcsóbban termeljünk. Járásunkban két éve megalakítottuk a Kooperációs Mezőgazdasági Információs Központot, ahol szakkönyvek, külföldi és a hazai folyóiratok, fordítói szolgálat, továbbá a Prágai UVTI és a Budapesti Agroinform információs adatai állnak az igénylők rendelkezésére. Szoros 'kapcsolatot tartunk fenn a kutató- és a tudományos intézetekkel. Ügy, hogy ma az információk beáramlása problémamentes, az információk befogadása a gyakorlatban azonban még nem érte el a kívánt szintet. Ahhoz, hogy a tudomány és a technika hatékony termelőeszközzé váljon, a mezőgazdasági üzemeknek fel kell majd készülniük az információk befogadására, feldolgozására és felhasználására.

Az elmondottakat összefoglalva egy nyereségcentrikus gazdálkodásra kei: átállnunk, persze, a társadalmi köve telményeknek a figyelembevételével Amennyiben a csoport érdeke össze ütközik a vállalatéval, akkor a vál lalati érdek kerül előtérbe, ha pedig a társadalmi érdek kerül előtérbe « vállalati érdekkel szemben, akkor « társadalmi érdek az első, még akkoi is, ha bizonyos áldozatokat kell hoz

ni. Beszélgetett

RLAMARCSIK МАШ

A hólyagos levélmoly (Leucoptera scitella Z.) hazat előfordulása nem tekint vissza hosszú múltra. Az 1970-es években Jelent meg a Balkánon, majd Jugoszláviában és ezt követően Magyarországon terjedt el. Szlovákiában a kártevőt első Ízben az 1980-as évek elején észlelték. A Dunaszerdahelyl (Dunajská Streda) Járásban 1983 éta „tartják nyilván“.

Az 1984—1985-ös években már számottevő károkat okozott az eperjesi (Jahodná), az ekecsi (Окой) és a dunatőkést (Dunajský Klatov) gyümölcsösökben, ahol az előfordulási mértéke, a veszélyességet Illetően, közepes volt. A kártevő csak kis mértékben fordult elő GabEíkovéban, Felbáron (Horný Bár), Felsőpalonyban (Horná Potőö) és Sárréten (Blahová). Ez Ideig nem észlelték a Zlaté K!asy-1 gyümölcsültetvényekben. A felsoroltakból kitűnik, hogy a kártevő dél felől észak, Illetve nyugat felé terjed.

A hólyagos levélmolynak három nemzedéke fejlődhet ki. A Dunaszerdahelyl Agrokémiai Vállalat technikusai nagy figyelmet szenteltek ex új kártevő megfigyelésének, valamint az ellene való védekezésnek. A megfigyeléseket öt belterjes gyümölcsösben végezték. A kártevő ellen a rovarirtó szerek közül a BI 58-ast, az Dltracldot, a Lanatet, a Danist és a Chinetrlnt próbálták ki.

A permetezést úgy kell végezni, hogy a gyümölcsfák levélzetét mindenhol érje a permetlé. A felsorolt rovarirtó szerek elfogadható eredményt adtak. Megállapításunk szerint a tömeges lárvakelés után a legcélszerűbb elvégezni a védekezést. Tavaly a lárvakelés a következőképpen alakult: az I. nemzedék lárvái májusban 22—30, а II. nemzedék lárvái júliusban 10—20, а III. nemzedéké pádig augusztusban 15—25 százalékos arányban keltek ki.

A hólyagos levélmoly elsősorban az almafákat károsítja, de előfordul a körte-, a cseresznye- és a meggyfákon is. A védekezést az imágék, a kelő és a fiatal lárvák, valamint a kifejlett, bábuzédni készülő lárvák ellen egyaránt végezhetjük. A permetezés pontos Időzítése érdekében fenológial megfigyeléseket ajánlatos végezni. Megállapításaink arra utalnak, hogy a kártevő elleni védekezésben szükségszerű a szerrotáció. \

A kistermelők a kártevő elleni védekezést késő ősszel, a lehullott lomb megsemmisítésével kezdjék. Nem szabad megfeledkezni a tél végi, illetve a kora tavaszi lemosó permetezésről sem. Erre a célra a mészkénlé, a Sulka, az Oleoekomet stb. alkalmas. A tenyészidő folyamán a védekezés lényegében egybeesik az almamoly elleni védekezéssel. Csak minimális eltéréseket észleltünk. De mindenképpen fontos, hogy a gyümölcstermelők figyelemmel kísérjék az előrejelzések adatait.

Pongrácz Gábor

Helyreigazítás

Lapunk 7. számának 12. oldalán „A növénytermesztés belterjesitésa kulcsfontosságú feladat“ ctmü cikk harmadik hasábján a harmadik bekezdés utolsó előtti mondata helyesen Így hangzik: Az ötéves tervidőszakban 3 ezer 500 hektáron új szőlő telepítésével számolunk.

HIRDETÉS

Fütött padló malacok részére

helyettesíti az infralámpát és legkevesebb 60 százalékkal csökkenti az elektromos energia fogyasztását; f— megfelelő mikroklímát biztosít a malacok részére;

►— a tápfeszültsége biztonságos, 24 V;

*— a 220 V feszültségű hálózatról üzemeltethető;

►— a fűtés szabályozható (I—III.);

*“■* a beszerelése és karbantartása nem igényel különösebb szakértelmet;

— ára 1610,— Kčs.

Öyártja, az 1986-os évre megrendeléseket vesz fel és bővebb felvilágosítást ad:

a Rychnov nad Knežnou-i Gép- és Traktorállomás nemzeti vállalat

51611 RYCHNOV NAD KNÉŽNOU

Telefon: Rychnov nad Knéžnou 0445 — 227 41

225 02

226 37

Telex: 194 77$ SzF.2

0 Az egyik lényeges változás a tervezést érintette. Megszűnt a terv direktív lebontása — két kötelező mutató, a gabonafélék és a húseladás kivételével —, s a gazdaságok árutermelésének nagyságát a gazdasági szerződések határozzák meg. Hogyan sikerült a járásban a gazdasági szerződéseken keresztül biztosítani az előirányzott feladatokat, illetve milyen problémák merültek fel?

— Elöljáróban hadd mondjam el, hogy Járásunkban már négy öt éve nem alkalmazzuk a direktív tervezést. Minden év Júniusában tervjavaslatot kértünk a mezőgazdasági üzemektől, s ezek alapján írtuk szét a termelési és értékesítési tervüket. Ezért nem lepett meg bennünket a tervezés módosítása, mint azon Járásokat, ahol a terv direktív szétírásához voltak hozzászokva. Ennek ellenére voltak és vannak problémáink. Ezek főleg abból adódnak, hogy a felvásárlószervek nehezen szokják meg a partneri viszonyt. Azt, hogy a mezőgazdasági üzemekkel mint egyenrangú partnerekkel tárgyaljanak.

A szerződésekkel olyan embereket küldenek ki az üzemekbe, akiknek nincs döntési hatáskörűit. Persz/, ezek a problémák csak „gyermekbetegségek“, nem döntőek. A lényeg az. hogy az idei évre előirányzott termelési és értékesítési feladatokat túlnyomóan biztosítottuk. Ez ideig nem sikerült teljes mértékben leszerződtetni a bab és a korai burgonya előirányzott mennyiségét. De további tárgyalásokat folytatunk a kölcsönös előnyök figyelembevételével, s ha így sem sikerül, akkor más megoldást keresünk a piaci igények kielégítésére. Ehhez a kérdéshez még annyit: a gazdasági szerződések növelték az üzemek önállóságát, de az önállóság nemcsak előnyökkel, hanem Jelentős felelősséggel és többletmunkával Jár. Ezért a tervezés Időszakában a gazdaságok rendelkezésére álltunk és tanácsadással a segítségükre voltunk. De nem voltunk hajlandóak szétírni a tervet, meghiúsítani a rendeletet, amely a gazdaságok önállóságát szavatolja.

0 A gazdasági szerződéseken alapuló termelésirányítás nem von-e maga után változásokat a termelés szerkezetében?

— Komolyabb szerkezeti változások nem történtek. Vannak azonban bizonyos szerkezeti eltolódások egyes üzemek között a kooperációs körzetek keretében. Nagyobb változásokra nem is kerülhet sor. A termelés szerkezete ugyanis csak akkor változhat, ha az árura van piac. Az önállóságot nem .lehet úgy értelmezni, ahogyan akarjuk. A társadalmi érdek ugyanis a gazdasági szerződésen keresztül érvényesül, s csak olyan árut termelhetünk, amire szükség van.

0 A felvásárlók nem kerülnek-e most monopol, illetve előnyösebb helyzetbe, mint a termelők?

— Nem. Mert két partner van. Ha a termelő nem írja alá a szerződést, akkor ez csak szerződési javaslat marad. A termelőnek pedig jogában áll nem aláírni az olyan követelményeket, amelyek szabályellenesek. Persze, a társadalmi érdekű követelményt respektálni kell. Amennyiben a két fél nem tud megegyezni, tárgyalásokra kerül sor a vezérigazgatóság és a Jmi között. Ilyen esetekben Igyekszünk majd a törvényes keretek között a logikát és a társadalmi érdeket szem előtt tartva a nézeteltéréseket kiküszöbölni.

0 Volt rá példa, hogy a felvásárló elképzelése meghiúsult?

— A tejüzemnek volt olyan elképzelése, hogy a szerződésben a lefölözött te] visszavásárlására kötelezi az

főleg azokból a termékekből, ame- ( lyek termelése Irányítható, dekádon- ( ként értékelhető — például húsból, tojásból —, ne lépjük túl a tervezett , mennyiséget. Kellemetlen helyzet , olyan termékek esetében fordulhat j elő, ahol a termelést nem befolyá- ] solhatjuk. Főleg zöldségfélékről van , szó —, ha kedvező időjárás esetén ] olyan termékből lesz többletünk, a- . melyet nem vásárol fel a piac. Arra j akarjuk rávezetni a felvásárlókat, , hogy az eddiginél Jóval szélesebb : körű piackutatást végezzenek Szlová- , kia és Csehország azon részein, aho- , vá a zöldség nehezebben Jut el. Ily- , módon megpróbáljuk majd „elhelyezni“ a zöldségfélék többlettermését.

0 Az elkövetkezendő időszakban a mennyiségről a minőségre terelődik a hangsúly, viszont az eddigi értékelő rendszerünk a mennyiséget helyezte előtérbe ...

— Igen, de most a premizálási rendszer is a minőség felé orientálódik. Végtelenül nehéz probléma ez, sokkal nehezebb annál, hogy csak nagy általánosságban meg lehetne oldani. Évtizedekig mennyiségi szemléletre voltunk beállítva. Az anyagi és erkölcsi értékelésben az volt kiemelve, az volt a Jó, aki a tervet túlteljesítette, s hogy őszinték legyünk, a minőségről még kimutatások sem voltak. Most szemléletváltásról van szé. A minőségi szemléletre kell átállnunk. Már csak azért Is, mert a minőség tiszta hasznot is Jelent a gazdaságoknak. Például az első- és a másodosztályú tej között hatalmas az árkülönbség, s ez már számottevő anyagi ösztönző. De az erkölcsi értékelésnél Is figyelembe vesszük a minőséget. Ma a társadaüzemeket. Ez nem sikerült, mivel a gazdaságok drágállották a tej árát, s törvény adta Joguk volt az Ilyen követelményt nem elfogadni. A példa Igazolja egyrészt az üzemek nagyobb önállóságát, másrészt pedig azt a tényt, hogy eddig senki sem szerkesztett olyan szabályozó rendszert, amely mindenkinek megfelelne, s mindenben tökéletes lenne. Menet közben figyelemmel kell majd kísérni a felmerülő problémákat, s ezek orvoslására törekedni.

0 Ml történik, ha valamelyik termékből a szerződésben megállapodott mennyiségnél többet termelnek az üzemek?

— Ez nagyon komoly probléma. Általában nem voltunk hozzászokva, hogy a piac túltelített legyen. Most pedig meg kell majd szoknunk, hogy