Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-03-01 / 9. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1988. március í. 9 MÉHÉSZET • MÉHÉSZET 9 MÉHÉSZET • MÉHÉSZET • MÉHÉSZET • MÉHÉSZET 9 MÉHÉSZET 9 MÉHÉSZET 9 MÉHÉSZET 9 Méhlegelők Szlovákiában Az utóbbi évek méhészeti szakirodalmát olvasva egyértelműen megállapítható, hogy Szlovákiában egyre kisebb területen található méhtenyésztési szempontból megfelelő méhlegelő. Ellenben a csehországi méhészek véleménye szerint a szlovákiai méhlegelők sokkal jobb minőségű nektárforrásnak számítanak, mint a cseh országrészekben találhatók, így a méhészkedéshez eleve Jobb feltételek adottak. A következőkben kísérletet teszünk arra, hogy alaposan felmérve a helyzetet, valós képet kapjunk a szlovákiai méhtenyésztési, pontosabban méhlegelői körülményekről. Az igazsághoz tartozik, hogy Szlovákiában a méhtenyésztési, s így a méhlegelői feltételek is évről évre változnak. A mezőgazdasági, területeken meghatározó fontosságú a növénytermesztési vetésforgó, a hegyvidékeken pedig elsősorban az időjárási viszonyok alakulása, valajfeint a fenyőfák és különböző cserjék és bokrok egészségi állapota befolyásolja döntő mértékben a méhészkedési körülményeket. Éppen ezért nagyon problematikus azt bizonygatni,, hogy hol és mikor szolgálnak jobb nektárforrásul a méhlegelők. Ha az 1978—1983 közötti időszak mézfelvásárlási adatait vesszük figyelembe, azt állapíthatjuk meg, hogy a méhlegelők minőségi szempontbői jobb körülményeket biztosítottak a méhállomány számára. Az 1978-as évben piaci célokra egy méhcsaládtól átlagosan 5,47 kilogramm mézet vásároltak fel. A következő esztendőben már 8.30 kilogrammot, 19^3-ban pedig már 14,71 kilogrammot vásároltak fel átlagosan. Egy mutató adatai alapján azonban nem szabad messzemenő következtetéseket levonni, mivel a következő években a méztermelés mennyiségi szempontból a felére csökkent. Amint látjuk, ebből is világosan kitűnik, hogy a méhcsaládok szerinti átlagos méztermelés adatait nem elég 5—6 év viszonylatában vizsgálni, hanem legalább 10—20 esztendő megfigyeléseit kell alapul venni. Emellett természetesen a méhek egészségi állapotát, s a vándoroltatás feltételeit,, Illetve körülményeit sem szabad szem elől téveszteni. A reális felmérések adatait tekintve elmondhatjuk, hrtgy bár Szlovákiában egyre szűkül a nektárforrásként szolgáló méhlegelők területe, a méztermelés az utóbbi tfz év során megkétszereződött. Különösen a mezőgazdasági területek közelében a túlzott vegyszerezés következtében romlottak a méhtenyésztési feltételek. A méztermelés mennyiségi növekedése elsősorban a méhészkedők nagyobb szakmai tudásának az eredménye. Mindenekelőtt a szakszerű vándoroltatási módszerek széles körű alkalmazása hozott jelentős előrelépést. Az utóbbi évtizedekben a réteket és a legelőket a meliorációs munkáknak köszönhetően Szántóterületekké alakították, fgy a méhtenyésütést szempontból lényegesen változtak a nektárgyűjtési körülmények. Sok helyütt — helytelenül — kivágták a szélfogó fasorokat, bokrokat, így számos fűzfa, ébenfa, jegenyefa vált a „területszerzés“ áldozatává. Az imént említett fák a korábbi években főleg tavasszal jelentős nektárforrásul szolgáltak a méhállomány számára. Így a mesterséges serkentésre, etetésre sok helyütt nem volt szükség. Napjainkban a méhállomány serkentésére cukorszörpöt vagy pedig cukorlepényt használnak a méhészek, így egy méhcsalád számára átlagosan 100 százalékkal több cukorra van szükség, mint évekkel korábban. Míg három évtizeddel ezelőtt egv méhcsaládra átlagosan 10, addig ma már 20 kilogramm cukorra van szükség. A mezőgazdasági területek belterjes hasznosításának következtében megkezdődött a nagyobb gyümölcsösök telepítése. így némileg pótolhatók a megsemmisített\nektárforrások. A gyümölcsösök területe 1990-bben a tervek szerint meghaladja majd a 100 ezer hektárt. Ezzel egyidejűleg a mezőgazdasági üzemek növelni fogják a repce vetésterületét, így jobb főhordásra számfthnlnak a vándoroltató méhészek. A repce évi átlagos vetésterülete jelenleg 30 ezer hektár, de amint említettük, újabb mennyiségi növekedés várható. A napraforgó vetésterületének növelésével szintén megfelelőbb méhlegelőre számíthatnak a méhészek. Méhészeti szempontból jobb körülmények biztosítását előlegezi a lucerna ve'ésteriiletének növelése Az erdőgazdaság továbbfejlesztési tervezetét tekintve kedvező változásokról beszélhetünk — de nem minden területen. Az erdők faállománya számottevően nem változik, ellenben néhány helyen a méhészeti szempontból előnyösebb fajták telepítését szorgalmazzák. Sajnos a jegenyefenyők pusztulása, főleg Banská Štiavnica környékén, fejtörést okoz a szakembereknek. Hasonlóan aggasztó a sík területeken található erdők faállományának a pusztulása, amely sokszor megoldhatatlan feladat elé állítja az erdőgazdasági szakembereket. A figyelmeztetések ellenére egyre több akácfát vágnak ki, mint amennyit telepítenek, s hasonló a helyzet a fűzfákkal is. Szlovákia erdeiben hozzávetőlegesen 50 féle fa található. Főleg az akác, hárs, jávor, ében és a nyír szolgál számottevő nektár-, illetve virágporforrásul. Nem szabad megfeledkezni a bokrok és cserjék szerepéről sem, mivel egyes területeken egyedüli nektárforrásnak számítanak, gondoljunk csak a rekettyére, somra. Illetve mogyoróra. Ezenkívül a málna, a seprővirág, a kutyabengé és a szeder is jó tavaszi forrásnak számít. Pavol Silný к méhpempö hasznosítása Ä' méhpempö táplálkozás-élettani értékéről szűnni nem akaró viták miatt nem hiábavaló az alábbiakban néhány tudományos és gyakorlati tapasztalatot összefoglalni. Ezek egyrészről segíthetik a méhpempőt a gyógytápszerek sorába illeszteni, másrészt a fantasztikus gyógybatásáról alkotott illúziókat szertefoszlatni. A mébpempőben található számos aktív anyagot még nem sikerült kellőképpen azonosítani, emiatt a megfelelő tudományos kutatás folytatása továbbra fs kívánatos. Tegyük hozzá, hogy számos, kémiai szempontból meghatározott összetevőnek biológiai hatásvizsgálata még hátravan. Az, ami valóban fontos a méhpempőben, mindenesetre nem annyira fehérje, szénhidrát- és zsírnemü anyagtartalma, Inkább azok a részben azonosított, részben ki nem derített anyagok, amelyek különleges tevékenységet fejtenek ki a szervezetben, s amely hatások a méhpempö értékét képezik. Fehérjék, szénhidrátok, zsírok a kiegyensúlyozott táplálkozásban ugyanis bőségben megtalálhatók, és a méhpempőből kapott mennyiségek, amelyeket egy-egy kezelés során magunkhoz veszünk, kicsik, ezért ezek az anyagok energetikai és Izomképző hatásban való esetleges hozzájárulásuk relatív és nem meghatározó jelentőségű. Tegyünk viszont említést a vitaminokról. Amíg az. A, D és C vitaminok csak nyomokban vannak jelen, а В .vitamincsoport teljes számban (részben foszforizált, enzimatikus formában) teljes egészében megtalálható, sőt a méhpempö pantoténsavban az egész természetben a leggazdagabb anyag. Mérsékelt mennyiségben E vitamin is föllelhető. Mindazonáltal a vitaminokra is érvényes, ami az tzomképző és erőfejlesztő anyagokra elmondható: gyógyászati felhíisználás során felvett méhpempős mennyiségek__ figyelembe véve az alkalmazott adagok csekélységét — csupán minimális vitaminbevételt valósíthatnak meg. Amt a mébpempőben gazdagon fellelhető enzimeket illeti, ezek mindenképpen elmélyült tanulmányozást Igényelnek. Rátérve »a méhpempö különleges anyagaira, mindenekelőtt a szabad állapotban jelenlévő taurin nevű antinosav említTiető meg, amelyet előzőleg csak a virágporban és a méhek vérében találtak meg. Még nem világos, milyen .biológiai szerepet játszik. Másodsorban a méhpempőben egy olyan nemi mirigyre ható hormon létezését feltételezik, amely néhány kutató szerint a nemi szervre aktivitással bírna. Ezzel kapcsolatban szükséges kiemelni, hogy valamenynyi méhpempővel végzett vizsgálat soklodalú, ismételt ellenőrzést és megerősítést követel. Ezek a kutatások rendkívül kényesek és bonyolultak, mivel túlságosan érzékeny, könynyen romló anyagról van szó. Francia kutatók alaposan tanulmányozták a méhpempőt, és nekik köszönhető a vércukorszlnt-szabályozó hatás felfedezése ebben az anyagban. Ez a vércukrot jelentősen képes megemelni, amikor a vércukor szintje alacsony, de a vércukortúltengést is megszünteti. Egy további, még nem azonosított összetevő a „zsír- és fehérjefelhasználásí faktor“. Ez az összetevő a táplálkozásban a fehérje, a zsírfelvétel jobb hasznosítását teszi lehetővé, és már sikeresen •'alkalmazták is. Végeztek rákos daganatok elleni pempős kísérleteket, persze sajnos nincs bizonyíték, hogy a pempő véd meg a ráktól. A méhpempö jelenlegi felhasználására nincs semmiféle javallatl felsorolás, éspedig két érthető okból: mindenekelőtt azért, mivel a klinikai tapasztalatok, amelyek egyedül képesek a méhpempőnek, mint egyik vagy másik betegség specifikus gyógyszerének javallatait kideríteni, még nem szolgáltattak elegendő bizonyítékot, és ez így további igen kitartó kutatást igényel. Másodsorban, mivel a méhpempö helyett a tisztított aktív hatóanyagait lenne szükség használni: ez az, ami még nem lehetséges, mert a kinyerés és tisztítás Ipari eljárásai még nem tisztázottak. Jelenleg tehát meg kell elégednünk a viszonylagas általános, de azért nem kevésbé fontos javallatokkal. Mielőtt ezeknek a javallatoknak futó áttekintésére térnénk, rá kell mutatni arra, habár ezek általánosak, mégis szigorúan tudományosak: számos kutató által emberen és állatokon végrejhatott kísérletein alapulnak. A vérnyomás-szabályozó hatás és az ezzel összefüggő hormonkapcsolatokon kívül kimutatták az orvos által alkalmazott méhímmpő, valamint a máj és mellékvese mirigyek módosulása közötti összefüggéseket. Kimutatták a méhpempőnek a vérre való hatását; megállapították orvosilag, alkalmazott méhpempö és a szöveti oxigénfogyasztás növekedése közötti pontos kapcsolatokat, megmérték a fáradtsággal szembeni ellenállás pövekedését. Amint látjuk, már kitűnő tapasztalati alapokkal rendelkezünk, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy orvosi kezeléskor felhtsználhassuk a méhpempőt, elegendő biztonsággal ismerve a várható hatásokat. Lényegében véve a méhpempö a kaptárnak egy csodálatos terméke, amely a jelenlegi Ismeretek alapján már számos alkalmazással bír. A méhpempö az emésztőszervek megbetegedéseiben, a tüdőgyógyászatban, a geriátriában, a hematológlában mindig- mint közreműködő, segítő gyógytápszer figyelembe vehető. (A Méhészet alapján) Hirdetés Értesítjük a tisztelt méhésztársakat, hogy a beküldött vtaszből megrendelésre 10,— koronáért — sonkolyból pedig kilónként 12,— koronáért Jó minőségű mfllépet készítünk, s azt kívánatra fertőtlenftjflk A mölépet megrendelés szerinti méretre vágjuk, s ha partnereink kívánják, foszforraj feljavítjuk, hogy a méhek egészségesen szaporodónak. A viaszt, a sonkolyt, s a megrendelést az alábbi címre küldték: Výrobňa medzistienok 991 08 2 e I o v e a Telefon: 831-14 A szakUzletekben kapható méhészeit kellékek (Stefan KrajCovič felvétele] és KIM Eferetiiiizeiozšs Igaz ugyan, hogy a méhészkedés terén a kerethuzalozás és a míílépragasztás csak egy töredéke a munkálatoknak, de azért érdemes figyelmet fordítani a teendők gyorsabb és szakszerűbb elvégzésére. Ezt a műszaki fejlődés a méhészkedésben is lehetővé teszi. A kerethuzalozást azonban még ma is sok méhész a régi, megszokott módon végzi. A kereten egy hegyes tárgy (például ár) segítségével lyukat fúrnak, és az így elkészített nyílásokon keresztül húzzák a dráthuzalt. A keretek árral való átszúrása sok bosszúságot okoz a méhésznek, mert különösen a fenyőfából készült léceket az ár sok esetben elhasítja, s a munkafolyamat is hosszadalmas. A gyárilag készített fúró valamivel jobb, de még nem az igazi segédeszköz. A barkácsoló és ügyes méhészek, ma már egy műveleitei az egész kerethosszűságban annyi lyukat fúrnak, amennyire szükségük van. Pontos távolságokra fúrófejeket szerelnek, akár hatot is, amelyekbe 1. esetteg 1,5 milliméter átmérőjű fúrót helyezitek és egy mozdulattal egyszerre hat lyukat kifúrnák. \ fúrófejeket ékszíj segítségével hozzák működésbe. Így a munkafolyamat elvégzése lényegesen kevesebb időt vesz igénvbe. A huzalozás is a műszaki fejlődés következtében korszerűsödött. Ezt rtedinský mérnök már két évvel ezelőtt Bratisíavában az újítók és feltalálók országos konferenciáján is hangsúlyozta,1 majd bemutatta az új módszert. Ä lényeg az, hoey a huzal feszes legyen, mert ellenkező esetben a huzalnak nincs ló tartása, s fgy akár vándorlásnál, vagy pedig a pergetésnél is problémát okozhat. A másik alapvető dolog, hogy a keretet ne függőleges helyzetben hnzalozzuk, mert a kaptárban a meleg következtében a mttlép megcsúszik. Azért ajánlatos huzalozás közben a kereiet a legmegfelelőbb szögbe helyezni. Sokan még ma is úgy gondolják, hogy a huzalokat csak közvetlenül a műlépezés előtt szabad feszesre húzni és rögzíteni különben a huzal meglazul. Ez azonban nem így van. Én például a kerethálózást a végleges rögzítéssel már március elején elvégzem és a műlépet is legkésőbb áprilisban beragasztom — minden káros következmény nélkül. Fontosnak tartom a bemftlépezeft kereteket egyenletes hőmérsékletű helyiségben tárolni, hogy azok ne tágulhassanak vagy húzódhassanak össze. Amíg sarkantyúskerékkel olvasztottam a műlépet, ez mindig fárasztó, hosszadalmas munkát jelentett. Egy kis figyelmetlenség és már is kiolvadt, kiszakadt a huzal mentén, mert a vízzel, vagy lánggal melegített sarkantyűkerék egyenlőtlenül olvaszt. Ha túl van melegítve, könynven kiolvasztja a míílépet. ha viszont kevésbé van túlmelegítve, lassú az olvasztás. Már évekkel ezelőtt olvastam a villamos hálóbeolvasztásról, de ez sajnos, csak álom maradt, mert nem volt módomban megvalósítani. Elég sok idő telt el. amikor egyszer az akkumulátortöltővel megpróbáltam a műiépbeolvasztást, s a munkám nem volt hiábavaló. A 12 V os feszültség teljesen megfelelt, s így azóta az akkumulátortöltőt erre a célra fs felhasználom. A műlépbeolvasztásnál a keret belső méretének megfelelő, simára gyalult deszkára helyezem a keretet úgy, hogy annak „válla“ a levegőben legyen. A deszka sima fedületl oldalára teszem a műlépet, s erre helyezem a behuzalozott keretet, melynek huzalrögzltő szöget a feléra lévő oldallécen vannak. Amikor tf műlépqp a keretet ráteszem, a huzalra valamilyen nehezéket helyezek, hogy az a műlépre leszorítsa, s a melegtől kitáguló dróthuzal ne hullámosodjék nagymértékben. Utána a* akkumulátortöltő kivezetőjének végét néhány pillanatra a huzalrögzítő szögekhez érintem. Igaz, ha például hat sor huzal van a keretben, akkor két részletben keli a műveletet elvégezni. Néhány próba után, már nem okozott problémát, hegy mennyi ideig tartson a folyamat. Amint hozzáérintettem a kivezető egyik végét a rögzítő szöghöz, a másik végét a harmadik huzal alsó részéhez, a kerethuzal megforrósodott, kitágult^ megemelkedett, s oldalra hajlott, ha nem volt jól lenyomatva. A következő pillanatban, amikor a kivezető végét a huzaltól elvettem, a felmelegedett, oldalra hajlott kerethuzalok megrövidültek, s a műléphez simultak. A huzal ilyenkor még forró, ezért gyorsan olvadni kezd a viasz, s a kcrethuzalokat a keret súlya, no meg a nehezék benyomja a műlép középfalába. Ha túlságosan hosszá ideig tartjuk áram alatt a kerelhuzalt, az átvágja a műlépet. A beolvasztás után a kerethuzalók mentén hozzávetőlegesen fél cen-* timéter széles, fényes vonal keletkezik, s a műlép kellemes, friss viasz szagot kap. A vékony kerelhuzalt a beolvasztás után nem is lehet látni, a középfal teljesen eltakarja. Míg sarkantyúkerókkel olvasztottam be a műlépet, a huzalozott sejtsort aa anya patézéskor mindig kihagyta, különösen az első évben, amikor as építmény túl fiatal volt. A ferdén huzalozott és villamosbeolvasztóval olvasztott műlépet vándorlás előtt is beadhatjuk a családnak anélkül, hogy az meghullámosodna, vagy leszakadna. A gyengén melegített sarkantyúkerék csak rányomja a huzalokat a műlépre, de nem olvasztja azokat belé és így nem csoda, ha szállításkor a műlép leválik a huzalról s lecsúszik. Mielőtt a villamos hálóbeolvasztás* ra ráfértem, addig ötven keret bemfilépezésére egy egész délutánt kellett szentelnem. Ezért a műlépezést a méhészet legkellemetlenebb velejárójának tartottam. Villamos beolvasztóval százötven keretet három óra alatt be tudok műlépezni.. Több méhésznél tapasztattam, hogy a műlépet a felső keretléctől egy esetleg két centiméterre helyezi el, viszont az alsó keretléccel a műlép érintkezik. Ezt azért nem tartom helyesnek, mert a méhek a felső, hiányzó részt legtöbbször hereépftménnyel építik ki, ami nem kívánatos, mert a heresejtekbe a méhek nagyon ritkán raktároznak mézet éa így kisebb leáz a mézkoszorű. Herefiasításkor épftfetőkeretet kell behelyezni. Erre azért van szükség, mert egyrészt a családoknak szükségük van herékre, s így bereépítő-ősztönüket ezzel kielégítjük, másrészt áz Btkagyérftésnél is ez előnvt jelent. Mivel a míílép a meleg által lobbára lefelé „terjeszkedik“. így az alsó lécnél gyűrődés jön létre. A gépkocsik széles körű elterledése következtében egyre több méhésznek van akkumulátortöltője. így külön kiadás nélkül minden méhész megpróbálhatja az elektromos műlénbeolvaszfást. jó tudni, hogy nem minden akkumulátortöltő alkalma* átalakítás nélkül a beolvasztásra. A’ kisebb módosítást, amelyre szükség van, a szakember könnyen és olcsún elvégzi. Ha kipróbálják a kedves méhésztársak, bizonyosan nem fogiák megbánni. VICZÉN ISTVAff
