Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-02-15 / 7. szám

1986. február 15, SZABAD FÖLDMŰVES Noй elás! küezsHifHi a CSKP X1L kongresszusát VÁLASZOLTAK a PRÄGAI FELHÍVÁSRA A Munka Érdemrenddel kitüntetett Légi (I.ehnice) Efsz a Dunaszer­­dahelyi (Dunajská Streda) járás me­zőgazdasági üzemei közül elsúként válaszolt a prágai vállalatok és üze­mek dolgozóinak a felhívására. A 8. ötéves tervidőszakra nagyon igényes tervfeladatnkat tűztek ki, melyek nemcsak a munkatermelé­kenység fokozására irányulnak, ha­nem a minősé?! mutatók javítására is. Amellett a dolgozók munkakezde­ményezését á legfontosabb területek­re irányítják. Ez a 3 ezer 650 hektáron gazdál­kodó szövetkezet az összes szántó­­területét (3 ezer 380 hektár) képes mesterségesen ön­tözni. Tavaly pél­dául a járás leg­jobb gabonater­mesztőinek az élé­re került: hektá­ronként 8.33 tonna gabonát takarí­tott be. Élenjáró a korszerű terme­lési módszerek alkalmazásában; Nyu­gat-Szlovákiában a lencse, a fűter­mesztés és a lucernamag-termesztés rendszergazdája. Szántójának 16 szá­zalékán kettős termelést folytat. Ta­valy több esetben rendezett ój tech­nika napját, melyen Szlovákia mező­gazdasági szakemberei vettek részt. Az állattenyésztési főágazat dol­gozói jól zárták nemcsak a mólt évet, hanem az egész 7. ötéves terv­időszakot. Az értékesített tej 94,5 százaléka volt első osztályú. A melléküzemági termelésben o­­lyan termékek gyártását helyezték előtérbe, melyek hiányoznak a hazai piacon. Gyártási folyamatukba beik­tattak egyes biotechnológiai eleme­ket is. A szövetkezetben öt komplex éssze­rűsítő brigád és 13 szociálist? bri­gád tevékenykedik. A múlt évben 800 ezer korona értéket képviseltek az újítások. Az idei évre tiz útftási javaslat benyújtását és realizálását tervezik. Két nagyméretű kísérletet végeznek: zoolitofeat alka’mazuak a növénytermesztésben; s a szőlőter­­mesz'ésbrn különleges fóliát hasz­nálnak. Sajót agrolnboratfiriumukban vég­zik ei a talajminták vegyelemzését, tápanyagtsrta'muk meghatározását, a növények levélelemzését, a takar­mányok tápanyag meghatározását, el­lenőrzik a tejhieiéniát s a tejet a leg­újabb hazai szabványnormák szerint elemzik. A szövetkezet nemcsak a termelés anyaei-műszaki, hanem a személyi alapját is a tudományos-műszaki ha­ladás elvárásainak megfelelően te­remti meg. A műszaki-gazdasági dol­gozóiknak több mint a feie főiskolai végzettségű, 42,4 százaléka pedig tel­jes középiskolai végzettséggel ren­delkezik. A szakmunkásoknak a 67 százaléka teljesíti az előírt fsltúte'e­­ket, s a 8. ötéves tervidőszak végéig 90 százalékot tesz majd ki a szá­muk. Ezek után nem csoda tehát, hogy a múlt évi, illetve az ötéves tervmu­tatókat teljesítették. Tudatosítják: a gazdálkodás, a termelés továbbfej­lesztéséhez az intenzifikációs ténye­zők következetes alkalmazásán ke­resztül vezet az út. A brigádszerü munkaszervezéssel és jutalmazással, a számítástechnika alkalmazásával, továbbá a gazdaságirányítás és a munkaszervezés tökéletesítésével ér­hetők el a közeljövőben az eddiginél is jobb eredmények. Az előbb már utaltunk rá, most konkrétan említjük: loncsetermesz­­tést az új ötéves tervdőszakban 700 hektáron fognak folytatni. Évente 1100 hektár területet istállótrágyáz­­nak, ami a szántónak 33,5 százaléka. Javítják az istállótrágya tápanyagtar­talmát, mezei trágyatelep létesítésé­vel. Sőt, a tehenészeti telep hígtrá­gyáját szalmával vegyítik, hogy еГе­­gendö istállótrágya álljon a rendel­kezésükre. Ily módon 14 százalékkal növelik a talaj szervesanyag-tartal­­mát, ugyanakkor mintegy félmillió korona értékben megtakarítanak mű­trágyát. A céljuk: 16-ról 17 százalék­ra nüve’ni a répa cukortartalmát, a mostani öléves tervidőszak végéig. Ha ez az elképzelésük sikerül, egy­millió koronával gyarapítják a bevé­telt. Ugyancsak a megjelölt időpon­tig teljesen felszámolják a cukorrépa kézi erűvel végzett művelését. További céljuk: tömegtakarmányhól 15 százalékos tartalék képzése. Eh­hez adottak a lehetőségek. Ezen kí­vül a kettős termesztést a termőterü­letük 17 százalékára bővítik, ugyan­csak a tervidőszak végéig. Elkészítik egy termelési rendszeTnek a módszer­tanát, kerületi viszonylatban. A !en­­csetermesztésben olyan új eljáráso­kat honosítottak meg, amelyekkel eey tonna helyett 1,3 tonnás termés érhető el hektáronként. Ami a gabo­natermesztést illeti, a termőterület felére cseppfolyós műtrágyát Juttat­nak ki. Ily módon jelentős energiát megtakarítanak, s egyben növelik a műtrágyák hatékonyságát. A tehenek borjaztatásához ideális feltételeket teremtenek, kettős célt tartva szem előtt: ólta'a csökken az elhullás arányszáma, s 109 tehéntől 109 bnrjó elválasztásával számodnak. A folyamatos tej- és hústermeléshez a takarmányok minőségét javítják: ez év februárjának végén adják ót rendeltetésének az új takarmányke­verőt. A tehénállományt két telepen összpontosítják, ami hozzájárulhat az állatbetegségek megelőzéséhez, az állatorvosi felügyelet javításához, a tehenek idő előtti kiselejtezése meg­akadályozásához. A gépüzemelési ágazatban a szer­kezet felújítására törekednek. En­nek megfelelően a következő évek­ben korszerűsítik a diaenosz'ikai mű­helyt, általa csökkenthetük a gépja­­vitási költségek, jobban hasznosukat a javítási ádo.i A számítástechnika segftségével hozzájárulnak a ponto­sabb, áttekinthetőbb anyagnyilvántar­táshoz, az elfekvő anyagok csökken­téséhez, fölösleges felhalmozásához. Befejezik a cukorrépa-betakarító gép­sorok módosítását, oly módon, hogy a betakarítási veszteség 10 százalék alá csökkenjen. Bevezetik az istállő­­tráeya, a tömegtakrrmány, a hulla­­dékanyag és a vetőmag konténeres szántását. Három telepen is korsze rü trágyatelcpot építenek, miáltal az istáilótrágya tápanyagtartalmát javít­ják és a veszteségeket Í5 százalék­kal csökkentik. Két takarraánysiló felépítésével is a veszteségcsökken­tés a céljuk. Lépnek egyet a biotechnológia te­­riile'én is: új fertőtlenítőszert gyár­tanak. Ugyancsak bevezetik az anyag­­o'ere-folvsmatnkat serkentő fehér­jék, specialitások gyártását, ezáltal csökkentik a külföldről történő be­hozatalt. Saját o'n-o’ahoratóriuraok kapacitá­sának jobb hasznosítása végett lét­rehozzák az á’latfcnyésztési termé­kek, anva°ok komplex elemzésének az előfeltételeit (anvagi-műszaki és módszertani értetemben). Vizsgálták a talaj és a növényzet mikro és nyomelemeit. Általa hozzájárnának a tápanyaeadagelás ésszerűsítéséhez a ’egúiabh tudományos ismeretek alap­­ián Usökkentik a ’ermetés energia­­igényességét, valamennyi szakaszon, mé"ped>q az ésszerűsítésekkel. Ebben a szövetkezetben az új öt­éves tervidőszakban lendületet vesz a Csehszlovák Tudománvos-Müszaki Társa'áo üzemi szervezetének a te­vékenysége. Olyan információs köz­­pom létrehozásán fáradoznak majd a nSTMT-tagok amely megbízható tá­­iékoz'atást nyój! a hazai és külföldi termelési és gyártási újdonságokról, i növénytermesztők — az állatte­­nvész!ők és a gépözemelésj ágazat számára egyaránt. Az ő feladatuk a tudományos-műszaki haladás ütem­­eyorsítása. Ennek megfelelően tnváb­­hi komnlex ésszerűsítő brigádokat a’okt'anak. hony a korszerű terme­lési eljárások minél Plőhb raeehono­­sodianak a termelésben. Kulcsfontos­ságú fe'adat: a szövetkezel útítói, feltalálói simának a gyarnítása. a tevékenységükhöz nyújtandó haté­kony támogatás. Az új, mostani öt­éves tervidőszak végéig öt 'aiólmány­­nval és t(z űfí’ással számolnak. Az élenjáró, kitüntetett szövetkezet elnöke ANORASSY SÄNOOR agrár­mérnök. aki a vezetőkkel, szakembe­rekkel és a tagsággal szoros együtt­működésben azon munkálkodik, hogy az új ötéves tervidőszak feladatai va­lóra váljanak. A cél elérését szolgál­ja a prági felhívásra adott válaszuk is, mely ékesen bizonyitja: alkotó munkával köszöntik a CSKP XVII. kongresszusát SVINGER ISTVÄN Kulcsfeladat: a lakás­­probléma megoldása Nemcsak új évet, új ötéves terv­időszakot is kezdtünk. A számadások már elkészültek. Nos, miről beszél a legszívesebben Lakatos Edit, a Király­­helmeci (Kráľovský Chlmec) Városi Nemzeti Blzoltság titkára? — Örömmel mondhatom, az élet számos területén sikerült továbblép­nünk, Az eredménymérleg elkészült, legokosabb, ha kiválasztunk egy té­mát, — a legizgalmasabbak közül. — Akkor legyen hát a lakáskér­dés! A vnb bizonyára rendelkezik komplex lakásépítési programmal — javaslom. — Éppen a lakásépítés visszafo­gottsága rontotta le a vnb lakás­­programjának a megvalósítását — válaszol a vnb-titkár. — A legutóbbi öt év alatt csupán 24 állami lakás­egység került szétosztásra az Igény­lők között. Ezzel az Igénylők egyti­­zedének a kívánságát teljesítettük csak. Természetes, a program valóra, váltását folyamatosnak tekintjük. Pil­lanatnyilag 3C0 lakásigénylőt tartunk nyilván, köztük sok a két- vagy több­­gyermekes Házaspár. Sajnos, az igé­nyeket még a mostani ötéves terv­időszakban sem leszünk képesek ki­elégíteni. — Bizonyára a szövetkezeti lakás­­épités nem ilyen problematikus? — Az utóbbi öt év alatt 284 szö­vetkezeti lakás épült fel. Ez azt je­lenti, hogy két év alatt kielégíthet­jük az igényeket. — Két év várakozási idő megnyug­tatónak tűnik. — Tudomásul kell vennünk, hogy gyermekeink nőnek, a városban fia­tal szakemberek akarnak letelepedni. A lakáshoz jutás érdekében az üze­mek, a vállalatok Is tesznek vala­micskék Stabilizációs és kamatmen­tes kölcsönöket biztosítanak lakásvá­sárlásra. A mostaani ötéves tervidő­szakban 480 szövetkezeti lakást a­­dunk át az Igénylőknek. Az építke­zések üteme kielégítő. Remény van rá. hogy be’áfható időn belül váro­sunkban a lakásgondok megoldód­nak. Ma már ott tartanak Klrályhelme­­cen, hogy az üzemek, vállalatok vá­sárolják meg a szövetkezeti lakáso­kat és oszMák is szét, fiatal munka­erőik részére. (illés) Máig elevenen élő gyerekkori emlékem a rőzsét árusító kul­csod! (Klűőovec) ember. Szer­dai napokon jöttek rőzsével megra­kott lovas szekereikkel. S amint be­tértek a nagyközségbe, a bakon ülő gazdák egymást túlharsogva kínálták árujukat: „Kulcsodl rőzsét vegye­nek!“ A szekerek többsége, mire a piactérre ért, kiürült. Rakottan so­sem tértek haza, mert ami mégsem kelt el a piacon, megvette a pék, s finom, ropogós kenyeret sütött raj­ta. Szegényemberek tüzelője volt a a rőzse háború alatt és után. Láng­jánál sütni, főzni, melegedni lehe­tett ... — Halászok alapították a falut —■ mondja Gaál Tibor, a hnb elnöke. — A Duna és a holtágak kimeríthetet­len forrásul szolgáltak az ősi mester­ségnek. De fában, nádban és vadban Is bővelkedett ez a környék. A kul­­csodiak halat, baromfit, tojást, tejet, vajat, túrót vittek a győri, majd ké­sőbb a nagymegyeri (Galovo) piacra. Szorgalmukat bizonyítja, hogy ap­ránként megvásárolták a pannonhal­mi apátságtól a falu határát. A csa­ládonként 3—15 hold föld azonban nem volt aranybánya. A termést gya­korta elvitte a víz. A szegénység, a leleményesség vitte rá az embereket többek közt a rőzse kitermelésére és árusítására is... De nemcsak a szor­galma, leleményessége jellemezte a kulcsodl embert, hanem a mások dol­­gatnek tiszteletben tartása valamint az együvé tartozás Is: ezen jő tulaj­donságaik mindmáig megmaradtak. Ma már Igazán van féltenivalójuk az embereknek, de ha valaki végig­járná a falut, egy porta kapuját se találná kulcsra zárva. S mi sem pél­dázza jobban a kulcsodíak egvüvé tartozását, mint az, hogy amikor megalakult a szövetkezet, mint egy nagy család, mindannyian helyet kö­veteltek maguknak a közösben. Gaál Miklós, a Cstllzköz szövetke­zet kulcsod! részlegének a telepve­zetője. Hatvanon túl ts keményköté­sű. egyenes tartásű ember Számos járási keríilell, párt és állami kitün­tetés bl'-tokosa. — A szövetkezet fejlődése, gyara­Leleményes emberek Gaál Miklós podása nálunk nem okozott gondot. Az emberek kezdettől a magukénak tartották a közöst. A gazdálkodás­ban felhasználták az apáiktól szer­zett tapasztalatokat, de nem idegen­kedtek az új ismeretektől sem. A fia­tal szövetkezeti tagok közül a legrá­termettebbeket közép- és főiskolába küldtük. Minden gazdasági évet nye­reséggel zártunk. — Mit hozott önöknek a több szö­vetkezet társulása? — Még jobb termelési feltételeket, a gépállomány még jobb kihasználá­sát és a termelés szakosítását. Tele­pünk főképpen üszőnevelésre, koca­tartásra szakosodottt. — Eredmények? — Évente — tehenenként — 5 ezer 300 liter tejet fejünk, kocánként 19 malacot választunk el, s a hízóserté­sek darabonkénti, n^i súlygyarapo­dása 56—60 dekagramm. — Ez a fejlődés a falu életében Is meglátszik? — Természetesen. A Csillzköz szö­vetkezet hatékony segítségével jött Bognár Andur létre falunkban a minden igényt ki­elégítő művelődési otthon. Bognár Andor 18 tehenet fej és gondoz közmegelégedésre. A közös­ből eredő havi jövedelme ötezer ko­rona. Otthon találom, az udvarban foglalatoskodik, takarmányt készít elő az állatoknak. Az előbb járt itt az állatorvos, az egyik üszőnek állí­totta ki az „egészségi bizonyítvá­nyát“. A házigazda el akarja adni a jószágot. — Ezen kívül van még egy üszőnk, egy tehenünk, két hízósertésünk, meg baromfit Is nevelünk — mutat az ud­varban kaplrgáló tyúkokra és a to­tyogó kacsákra. — Nem fárasztó? — Nem, mert segít a feleségem. Én előkészítem a takarmányt, 6 meg etet, reggel Is, este is. — Miért csinálják? — Ne gondolja, hogy csak a pén­zért, hiszen a közösben is szépen Keszegh Ernő (A szerző felvételei) keresek. Az állatokhoz valő vonzal­mat a szüléinktől örököltük. Meg­szoktuk és megszerettük. Megvan az istálló, az ólak, az udvar. Hogy is nézne ki mindez állatok nélkül...? Amikor elbúcsúzom, még egyszer szétnézek az udvaron. A gazdasági épületek mellett szerényen „meghú­zódó" garázson akad meg a tekin­tetem. Keszegh Ernő húsz éve a helyi Csemadok-szervezet elnöke — és egy­ben a falu könyvtárosa. — A televízió a szobákba hozza a kultúrát — mondja. — Ez azonban nem jelenti azt, hogy az emberek nem mozdulnak ki az otthonukból. Gyakran hívjuk meg a környék szín­játszó csoportjait vendégszerepelni, akiket mindig telt ház fogad. Majd a könyvtárba Invitál, ahol a gyermekirodalomtól a politikai kiad ványokig minden megtalálható. — A könyvállomány jelentős része szépirodalom — tájékoztat. — Ezen belül Is figyelmet szentelünk a cseh­szlovákiai magyar irodalomnak. Olva­sóink körében a parasztvilág, a falu életével, fejlődésével foglalkozó ki­adványok a legnépszerűbbek. Szer­zőikkel író-olvasó találkozót szer­vezünk. Vendégünk volt már többek között Duba Gyula és Mécs József is. A közeljövőben Zalabai Zsigmond Ipolypásztóról (fp. Pastovce) szóló könyvéről fogunk az fró jelenlétében beszélgetni. A falu óvodája a volt Iskolaépü­letben kapott helyet. A tágas helyi­ségekben Igazán otthonosan érzik magukat a gyerekek. Petőcz Éva óvónő, aki már városon is tanított, így jellemzi a kicsiket: — Semmivel sem különböznek a városi gyerekektől. Szeretnek mesét hallgatni, gyúrmázni, játszani és a tornát naponta többször is megköve­telik maguknak. A foglalkozásokon figyelmesek, fogékonyak. A látottak-hallottak alapján el­mondhatom, hogy a kis ovisok min­dent megkapnak, és nem okoz gon­dot nekik majd az iskolába való be­illeszkedés. Kulcsod a vén Duna mentén terül el. Most, hogy ismét lehet a faluban építkezni, tavaly hárman, az idén öten fogtak hozzá a „fészekrakás­hoz“. Ogy néz ki, hogy lelassul, meg­szűnik az elvándorlás... A szövet­kezet, az Iparosodó járási székhely és a közeli kisváros biztos megélhe­tési forrása az itt lakóknak. A kul­csod! porták szépek, tágasak Minden második család autótulajdonos. A fa­luban befejeződött a közművesítés, vezetékes ivóvíz folyik a csapokból. A kulcsodíak békében és — ne féljünk kimondani, leírni — Jólétben élik dolgos mindennapjaikat. Anya­giakban és szellemiekben egyaiánt gyarapodnak, a szocialista társada­lom és 3 saját szorgalmuk, igyekeze­tük jóvoltából. Büszkék arra, hogy ez a kis falucska tiz főiskolai vég­zettségű értelmiségit adott az or­szágnak. Az emberek hagyományápo­lók. A fiatalok jelentik az erkölcsi folytonosságot, az értékrendek foly­tonosságát. Hasonlattal élve: égnek és újratermelődnek, akár a kulcsodl rőzse. Fényük bevilágítja a látóha­tárt. MARTON IVÄN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom