Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-02-15 / 7. szám

6

SZABAD FÖLDMŰVES

1986. február 15.

Egy klub számvetése

A Csemadok Sládkovičov»! Alapszervezete mellett működő népművelési klub sikeres esztendőre pillanthat vissza. Főleg az értékes előadások vonzották a közönséget; a tervezett hét előadásból hat lett megtartva, időrendben a következő témákkal;

Januárban az évzáró taggyűlés alkalmából egy tanulságos, • színvonalas előadást hallhattak az érdeklődők: Kovács László, a Somcr- Jai (Snmorín] Gimnázium tanára tartott színes diafilmvetltéssel egybekötött előadást „Bolyongásaim Erdélyben“ címmel, amely előadás igen jó visszhangot váltott ki a hallgatóság körében. Még a lanuári hónapban volt a klubnak egy jól sikerült rendezvénye, rtielv alkalomból megemlékeztünk Lőrincz Gvula születésének 75. évfordulójáról. Városunk szülöttének festményeiből háromnapos kiállítást rendeztünk és baráti beszélgetést tartottunk a festő özvegyével. Gály Olgával, aki ismertette férie munkásságát, festészetét, életútját.

Februárban Tró-olvasó találkozót rendeztünk Mács Józseffel. Ezt a rendezvényünket egy hónán múlva követte a következő, mégoedig dr. Bauer Győző tisztelt meg látogatásával bennünket s „Tudós voltam, Japánban“ című, színes diafilmvetítéssel kiegészített előadásával megismertetett bennünket e távoli ország népének kultúrájával, életstílusával. történelmi és építészeti emlékeivel. A terv szerint soron lévő rendezvényünk — beszélgetés Demián Zoltán hegymászóval — technikai okok miatt sainos elmaradt. A következő rendezvényünk a nyári szünet után — szeptember 28-án volt. mégnedig városunk szülötte, Pongrácz Zoltán zeneszerző, a budapesti Zeneművészeti Főiskola tanára tisztelt meg bennünket látogatásával és „Kodálytól az elektromos zenéig“ címmel érdekes, színes előadással kötötte le a hallgatóság figyelmét. Ezt követően Rétvári László biológus tanár Jött el hozzánk Budapestről, hogy egv rendkívül tanulságos délutánnal ajándékozzon meg bennünket. Az ő színes diavetítéssel egybekötött előadásának címe „Európán és Ázsián keresztül^ Kaukázus kapujáig“ volt.

Az itt felsorolt rendezvényekből kitűnik, hogv a klub vezetősége igyekezett érdekessé, színessé és tanulságossá tenni rendezvényeit.' Elmondható, hogy valamennyi rendezvényre nagyon jó volt a propagáló, melyekért köszönet Illett Tálamon Alfonzot, akt a plakátokat készíti az előadásokra, de nem szabad megfeledkezni Csanaky Imréről és Katona Péterről sem. S hadd mondjunk köszönetét a helyi népkönyvtár és a városi művelődési ház dolgozóinak, akik nemcsak erkölcsileg támogatnak bennünket munkánkban, hanem az anyagiak terén is segítséget nyújtottak. Reméljük, hogy ezt a segítséget ebben az évben is megkapjuk tőlük, és hogv sok hasonló közérdeklődésre számot tartó rendezvényt szervezünk még együtt.

Nagy Mihály

(Horváth György felvétele)

közötti baráti kapcsolatok elmélyítésének és népdalkultúránk összetartó erejének is.

A tízéves jubileumi ünnepségen a Dunaszerdahelyt járási Nemzeti Bizottság kulturális szakosztálya oklevéllel tüntette ki az udvarnoki éneklőcsoportot. A Csemadok járási bizottsága pedig dicsérő oklevéllel jutalmazta a csoport alapító taglóit, akik ma is nagy szeretettel és odaadással énekelnek. A csoport bölcsőjénél jelen lévő és azóta is hűségesen kitartó kitüntetett alapító taaok a következők: László Erzsébet, Marczell Irén, Bokros Zita, Lovas Sarolta, László Irén, Orbán Sarolta, Molnár Gabriella és Marczell Erzsébet.

Örömmel állapíthatjuk meg, hogy az évek során az alapító tagokhoz újak — jőleg fiatalok — csatlakoztak, s jelenleg már 16 tagja van a csoportnak.

A lelkes kórus tízéves munkáját elismerő méltatás után igazán tartalmas, felemelően szép — és a kétszáz főnyi közönség számára nagyszerű szórakozást nyújtó — dalos-zenés műsorra került sor. Az udvarnoki énekeseket eljött köszönteni a gellei férfikórus, a hodosi fVydranyf citerazenekar és a dunaszerdahelyi Pántlika parasztzenekar. A kétórás daloszenés műsor — melyben természetesen a jubiláló kórus is szerepelt — méltó tisztelgést jelentett a hazat énekesek derekas munkája előtt.

Reméljük, hogy az elkövetkező évtizedben is gyakran találkozunk majd a népi kultúránk lelkes jubiláló udvarnoki terjesztőivel, akik mindanynytunk örömére a jövőben is hozzájárulnak járásunk kulturális életének gazdagításához és színvonalának emeléséhez. Dr. Mag Gyula

Duba Gyula: A MACSKA FÉL AZ ÜVEGTOL

ir é

* I 1

!i:

Gyula

A macska fél ■ az üvegtől

umdáctt

Az Irodalmi Szemlében nemrég folytatásokban befejeződött regény szerves folytatása Duba Gyula eddigi életművének. Főszereplője egy középkorú magyar értelmiségi házaspár, akik közös élete lassan, szinte észrevétlenül sodródik válságba. Az okok eleinte tipikusan „társadalmiaknak“ tűnnek, de hamarosan kiderül, hogy tulajdonképpen két eltérő, kibékíthetetlennek látszó életszemlélet fokozatosan kikristályosodó konfrontációjáról van szó. A férfit az élet kezdettől fogva arra tanította, hogy a megalkuvás a lét szükségszerű velejárója, míg feleségét veleszületett igazságérzete gyakran ragadtatja indulatos kitörésekre. Az ellentétek egv sajnálatos baleset következményeként kulminálódnak, ahol az író érzékletesen ábrázolja mindkét magatartásforma jogosságát. Illetve indokolatlanságát. (Ara 21 korona.)

Ján Kalinčiak: TISZTAVATÄS

A szlovák irodalom ma már korszakosnak számító regénye 1860-ban jelent -meg először. Reštavrácia címmel: magvarra 1957-ben fordította le Bobvos György, s ezúttal a harmadik kiadás jut el a magvar olvasók kezébe. a Madách és az Európa Kiadó közös gondozásában, ján Kalinöiakot sokan hasonlították már Mikszáth Kálmánhoz, s ez a párhuzam kétségkívül logos bizonyos mértékig: mindketten hasonló, derűs fetcsóválással ábrázolják koruk főúri kasztiát. mindkettőjüknél lényeges stíluselem az anekdotázás, mindkettőjük sajátja az

ízes népi nyelv. így aztán nem meglepő, hogy Kalinčiak regényének témája is tipikusan „mikszáthi“: két nemesi família komikus vetélkedése az alispáni hivatalért, amely vetélkedésen keresztül feltárul a kor dzsentri-társadalmának élete; az viszont már joggal lepheti meg a magyar olvasót, hogy a Tisztavatás évtizedekkel Mikszáth „színrelépése“ előtt íródott... (Ára 13 korona.)

Klimits Lajos: VAD ÄRAD.ÁS

A kötet a szerző hat drámai művét tartalmazza, a legtöbb esetben hangjátékká átdolgozott formában. A Véres pünkösd az 1931-es kosúti véres eseményeknek állít emléket, s az 1971-es Jókaí-napokon három díjat nyert. A címadó Vad áradás eredeti címe Szúnyogpuszta volt, s a darab a dunai vízerőmű építésével járó társadalmi és gazdasági változásokat ábrázolja egy fiktív csallóközi család életén keresztül. A Drága jó nagyapánk már eleve rádióra íródott, s a korrupciót, a protekcionizmust állítja pellengérre. A Végzetes út mondonivalója szintén keményen időszerű: egy vezető egyre gyakrabban él viszsza a funkciójával ... A Névtelen komédiát a szerző a MATESZ Thália : Színpada számára irta annak idején. : Műfaja vígjáték, de ennek ellenére : szintén keményen kipellengérez néj hány negatív emberi tulajdonságot. ! A kötet hatodik darabja az avantgárd j stílusú játék törpékkel, amelynek érdekessége, hogy ez Klimits Lajos első nyomtatásban közreadott színpadi műve. (Ara 23 korona.)

környezetébe vezeti be az olvasót — természetesen a költészet eszközeivel. Ennek szükségszerűi velejárója, hogv a kötet többnyire rövid, mozaikszerű versei Tóth László eddigi műveinél „jóval kevésbé elvontak, nvelvllee egyszerűbbek, könnyebben érthetőek.“ Amivel szervesen illeszkedik az eddigi négv kötethez, az a költő szüntelen kísérletező kedve, amellyel most is sikerült megújítania önmagát, lírai kifejezési módját. A kötet címe egyébként egy átlagos lakótelepi lakást — a költő otthonát — jelöl.

(Ára 12 korona.)

V, P Borovička: HÍRES POLITIKAI

MERÉNYLETEK

A Merénylők és áldozatok szerzője újabb hasonló témájú, közérdeklődésre joggal számot tartó könyvvel Örvendeztette meg olvasóit. A téma ismeretében teljesen nyilvánvaló, hogv mi áll például a következő fejezetcímek mögött: „Tulíus Caesar, az Isten“: „A csaknem halhatatlan Nagv Sándor“: „Szarajevó. 1914“: „A cári lámpák őre“: „PokolgéD Hitler el’en“. hogv csak néhányat említsünk. Ténv, hogv az emberiség történelmének elkerülhetetlen velelárója volt és az ma is a politikai gyilkosság: más kérdés. hogy indítékuk vajon mindig politikai eredetű-e? A megbízásból „dolgozó“ bérgyilkosokon kívül ugyanis számos merénylőről bizonyosodott be utóbb, hogv elvakult fanatikus, pszichoData. esetleg olyasvalaki, aki az akasztóin árán is reflektorfényre áhítozik. Hősök-e tehát, vagv gyilkosok? — erre a" kérdésre keresi a választ Borovička lehilincselően érdekes, imponáló történelemismeret birtokában megírt könyvében.

[Ara 32 korona.1

flrdftdv Katalin: KÖZJÁTÉK KUMADASIN

Ordódy Katalin eddigi műveiben

Tóth László: ÖTÖDIK EMELET

A kötet — melynek alcíme Egy éden bugyrai — ezúttal nem a költőre olyannyira jellemző áttételes, már már metaforikus reflexiókból áll össze, hanem az alkoíó közvetlen élet„Földművelés Járásunk területén a 20. század közepéig“ címmel az Érsekújvár! (Nővé Zámky) Járási Múzeum saját gyűjteményéből rendezett kiállítást az év első naplaiban. A kiállítás a múlt század végétől a szövetkezetesítésig terjedő időszakot öleli fel — a földművelés régi formáiról, a lakosság fő megélhetési forrásáról nyújt átfogó képet. Anyaga öt témakörből állt: a szántás, a vetés, az aratás, a cséplés. valamint a termés tárolása. A kiállított munkaeszközök nagv része egyszerű, házilag előállított szerszám volt, némelyikük falusi mesteremberek, iparosok segítségével készült.

Az egyik legérdekesebb kiállított tárgy egv múlt századból származó félfaeke volt. Fa a szarva, a gerendelve és a kormánydeszkája, vasból csupán az ekevas. a szárnyas anyacsavarok és a köldökök készültek. Az első köldök éle a csoroszlva szerepét is betöltötte. Felvételünk ezt az ekét ábrázolja. Gudmon Ilona

jobbára a csehszlovákiai magyarság sajátos helyzetét, az abból eredő társadalmi problémákat boncolgatta (Nemzedékek, A keskenyebb út). Űj regényében ezért rögtön annak helyszíne meglepő: Törökország. A cselekmény is sokkal jobban bővelkedik a hagyományos értelemben vett izgalmakban, mint az írónő eddigi regényeiben megszoktuk: egy fiatalember, a körülmények szerencsés összejátszása folytán megvalósíthatja élete álmát és elutazhat Törökországba. Mivel frissen végzett régész, érdeklődése az Irént az egzotikus ország iránt elsősorban szakmai jellegű, és annyira erős. hogy egy komoly kapcsolatot is megszakít miatta. Ott viszont olyan kalandokba bonyolódik, melyek már nemcsak izgalmasak: veszélytelennek sem mondhatók ...

Vass Gyula

Г íz évvel ezelőtt .— 1975 decemberében — lépett először közönség elé a Csemadok Udvarnoki (Dvorníky) Alapszervezetének női éneklöcsoportja. Az első bemutatkozást megelőző hangyaszorgalmú szervező munka oroszlánrészét a kórus alapítója és azóta is lelkes vezetője, Orbán Gyula, a helyi alapiskola igazgatója vállalta magára. Természetesen a tagtoborzás és a nemes célkitűzés propagálása mellett népdalkincsünk gyöngyszemeinek gyűjtésére is komoly gondot kellett már a kezdet kezdetén fordítani. E tekintetben szerencsére kedvező helyzetben voltak az udvarnokiak, mert László Erzsébet személyében a népdalok kimeríthetetlen kűtforrását fedezték fel, akt tudását nagy lelkesedéssel tette közkinccsé. A rendszeres próbák, az együtt eltöltött esték már az első fellépésre igazi közösséggé formálták a népdalok szerelmeseit.

'A tízéves jubileumi ünnepség kapcsán — melyre 1985 decemberében került sor a Kis- és Nagy-Udvarnok „határán" épült, ízlésesen berendezett új művelődési házban — Orbán Gyula idézte fel az együttes egy évtizedes munkájának legfontosabb mérföldköveit. A népdal iránti forró szeretet és lelkesedés volt a legfőbb erénye a csoportnak, amely a tíz év folyamán minden nehézségen átsegítette, és a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda I járás hagyományápolóinak élvonalába emelte az udvarnoki énekeseket. Ennek ékes bizonyítéka, hogy a tíz esztendő alatt ismertté és közkedvetté vált a csoport a járás egész területén. Gyakran felléptek a Gabéíkovón rendezett Csallóközi dal-i és táncünnepélyen, a nagyabonyi Bihari-napqkon, a dunatőkésl (Dunaj-Tíz éve az élvonalban

ský Klátovf körzeti békeünnepélyen és a szakszervezeti napokon. Gyakorlatilag alig akad község a. járásban, ahol nem szerepeltek még az udvarnokiak. Az évek során már négy alkalommal képviselték a járást a Tavaszt szél... országos verseny elődöntőjében is. A több mint száz fellépés úgy érzem, méltóképpen fémjelzi az udvarnokiak tehetségét, töretlen lelkesedését és kitartó szorgalmát.

Fontos határkövet jelentett az éneklőcsoport tevékenységében a gellei jHoltcej férfikórussal való első közös fellépés, amelyre a Bartók-centenárium tiszteletére rendezett közös műsor alkalmából került sor. E két éneklőcsoport azóta számos esetben szervezett közös, egész ' estét betöltő dalos műsort, magas színvonalon terjesztve és népszerűsítve népdalkultúránkat. Az együttműködés egyúttal szép példája a szomszédos községek

A Madách Kiadó újdonságaiból