Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-07-06 / 27. szám

A SZŐLŐBEN Július a szőlőbogyók Inten­zív növekedésének és fejlődé­sének időszaka. Megszűnik a gyors hajtásnövekedés, a téli rügyekben kialakulnak a jövő évi fürtkezdemények. Július vé­gén a korai szőlőfajták már zsendülnek. Továbbra Is nagy gondot for­dítunk a szőlő növényvédel­mére. 10—14 naponként a jú­niusi teendőkben leírt készít­mények valamelyikével véde­kezünk a peronoszpőra és liszibarmat ellen. Peronoszpő­ra ellen most már előnyben részesítjük a réztartalmú ké­szítményeket. Ügyeljünk arra, bogy nagy melegben (25—28 C-fok felett J ne a kéntartal­mú készítményeket használjuk lisztharmat ellen, mivel ilyen körülmények között perzselést okozhatnak. Július második felében védekezünk a szőlő­­molyok második nemzedéke ellen is. A bogvőkártétel meg­előzése céljából fontos a fürt­­zárédás előtti Időszakban vég­zett. kombinált védekezés pe­­ronoszpóro, lisztharmat, szür­kerothadás és a szőlőmolyok hernyói ellen, mivel ez az utolsó időszak, amikor a nö­vényvédő szert még be tudjuk juttatni a fürtök belsejébe. A permedébe tehetünk valami­lyen nedvesítő szert (pl. Cito­­wett 0.02 H) is, amely előse­gíti a permetanyag jobb meg­tagadását a bogyókban. Ziva­tart. jégverést követően 12— 10 érán belül permeteznünk kell a szürkerothadás és a fa­kórothadás fürtkárosítása ellen. Ügvelfünk arra, hogy a nö­vényvédő szer a fürtök min­den részét beborítsa. Gyűjtsük össze és égessük e! a szőlő­­orbánc kártétele következté­ben lehullott és elszáradt leve­leket. hogy megelőzzük az újabb, nyárvégi fertőzést. Je­löljük meg a továbbszaporítás­­rii alkalmatlan beteg, vírusos tőkéket. Nagy gondot kell for­dítani az új telepítésű szőlők növényvédelmére. A talajt sekély kapálással továbbra is gyommentesen és porhanyős állapotban tartjuk. Célunk a talajnedvesség meg­őrzése. A fiatal ültetvényeket fejtrágyázzuk. Száraz Időjárás esetén, főleg a csemegeszőlő­ket érdemes öntözni, hogy szebb, nagyobb fürtöket kap­junk. Folytassuk a szőlő zöldmun­káit. A karós művelésű sző­lőkben elvégezzük a harmadik kötözést. Ügyeljünk arra, hogy a tőkék belseje szellűs marad­jon. A kordonművelésű szőlők hajtásait igazítsuk a huzalpá­rok közé. jülins végén, ha a hajtások alsó része bámulni kezd. megkezdjük a hajtások csonkázását (20— 30 cm-rel a felső drát felett). Az áj telepí­tésű ültetvényeket ne csonkáz­­zuk rermőszőlőben a hónalj­hajtásokat 1—2 levélre csípjük vissza, 2—3 éves szőlőben leg­többször tőből távolttjuk el azokat. Végezzük el az új te­lepítések harmatgyökerezését. A védőhalmokat fokozatosan tavasszal a növények szebben, gazdagabban fognak virágozni. Ha júniusban nem futotta az időnkből, még kétnyári virágo­kat is vethetünk. A magasra növő dáliát kosi sük karóhoz, gyengébb hajtá­sait, valamint az oldalhajtáso­kon lévő bimbókat távolítsuk el vagy ritkítsuk meg. hordók új borhoz való előké­szítése. Ha hordóra van szük­ségünk, már most vegyük meg azt, mivel az új hordó előké­szítése alapos munkát igényel. A nyári hónapokban kezdjük meg a szüreti előkészületeket is. Takarítsuk ki a présházat és a pincét. A mész igen jól fertőtlenít, ezért a falakat gondosan meszeljük le. A ta­karítás után légköbméteren­ként 0,5—1,0 g ként égessünk el. Korpás András agrár­mérnök Л VIRÁGOK KÖRÜL A hónap végén hozzálátha­tunk a hagymások talajának előkészítéséhez. Hagymás dísz­növényeink a jó vízgazdálko­dású, gyengén lúgos, nagy szemcséjű homok vagy homo­kos vályogtalajokon díszlenek legszebben. A tulipán, a jácint és a nárcisz kimondottan ked­veli a mélyen művelt talajo­kat, ahol kiadós gyökérzet ne­velhető. A megforgatott talajt ajánlatos szép simára eldol­gozni, mert a virághagymákból fejlődő gyökerek nagyon érzé­kenyek a felgyülemlő esővízre. Szobanövényeink közül né­melyek (karácsonyi kaktuszt, kamélia, kála, azálea) most tenyésznyugalmi időszakban vannak, öntözni csak nagyon ritkán szabad őket. Ezzel szem­ben a nagylevelű dísznövénye­ket (pl. filodendron, fikuszj gyakran öntözzük, mert a nagy melegben sok vizet párologtat­nak. Szobanövényeink némelyi­két (antúrium, broméliafélék, muskátli, filodendron, buzo­gányvirág, fácánlevél, tigrisle­vél, fíkusz) most vegetatív úton szaporíthatjuk. bontsuk le, írjuk össze a hiányzó tőkéket, hogy a kívánt szaporítóanyagot időben meg tudjuk rendelni. Rendszeresen ápoljuk a zöld­oltásokat. A nemes részt kös­sük a karóhoz, nehogy a szél letörje, az alany hónaljhajtá­­salt pedig időben távolítsuk el. A megeredt zöldoltások köté­seit óvatosan lazísuk fel, a PVC-hüvelyt vigyázva, felfelé irányuló metszéssel vegyük le. Július közepéig fejezzük be a szőlő szemzését. Az őszi tele­pítéshez vásároljuk meg a szükséges szerves és műtrá­gyákat. Kedvező időjárás esetén jú­lius végén megkezdődik az Igen korai csemegeszőlők (Csa­ba gyöngye, Annamária) érése. A darazsak kártételének meg­előzése céljából az érő fürtö­ket tüll vagy pergamen zacs­kóval kötözzük be, de megfe­lelő a felhelyezés előtt több helyen átlyuggatctt tiszta, vé­kony fóliazacskő is. Az oltványlskoiát öntözzük s 15 cm mélyen gyakran por­hanyójuk. A bakhátakat foko­zatosan lebontjuk. Rendszere­sen védekezünk főleg a pero­­noszpóra ellen. Az alanyszőlők hajtásait hetenként kötözzük. A BOROSPINCÉBEN A pincében rendszeresen vé­gezzük a hordók töltögetését, a pince szellőztetését és tisz­tántartását. Fejezzük be a bo­rok harmadik fejtését. A har­madik fejtést lehetőleg zártan végezzük. Ilyenkor a bort a legtöbb esetben palackokba fejtjük, Így a reduktív borok továbbra is üdék, szőlőillatban gazdagok maradnak. A kiürült hordókat kezeljük: felületüket drótkefével alaposan tisztítsuk és töröljük meg, majd az egész felületet (az abroncsokat is) lenolajjal kenjük be. Lényegében megkezdődik a A díszkert az év legmele­gebb hónapjában is teljes pom­pájában díszük, ápolására ér­demes különös gondot fordí­tani. Öntözni reggel vagy este a legjobb, a füvet pedig 10— 14 naponként szükséges ka­szálni. A termésükkel nem dí­szítő cserjéket virágzás után vágjuk vissza és rítkísuk meg, a rózsáról távolítsuk el az el­nyílott virágzatokat. A nagyvi­rágú teahibrideket 10 cm-rel a virág alatt, az apró virágú­­akat a virágszár elágazása alatt kell visszavágni. Július elején még adhatunk fejtrá­gyát (foszfor, kálium) s meg­kezdhetjük a szemzést is. Az örökzöldeket most félfás dug­vánnyal szaporíthatjuk. Jő tudni, hogy a rózsa szem­zőhajtása akkor érett, amikor a virág elnyílőban van, a tüskék kemények, sötétek és könnyen törnek, a hajtás bélszövete pe­dig kemény és sárgás színű. Az Íriszeket most tőosztással szaporíthatjuk, de a növények gyökérzetét és lombját is egy­­harmadával csökkenteni kell. A már hervadó pünkösdi ró­zsa és liliom virágait rövid szárral vágjuk le, a kétéves és évelő virágok magját pedig gyűjtsük össze. *Júlíus végén még vethetünk szarkalábat, így Dísznövényeink lombjáról zu-' hanyozással, finoman porlasztó öntözőkannával vagy a csen­des nyári esővel áztathatjuk le a port. Ha nyaralni indu­lunk, ne feledkezzünk meg növényeink igényéről sem. Pár napi távollétet könnyen átvé­szelnek, ha alaposan beöntöz­zük őket, majd a földjüket be­fedjük mohával vagy vizes ru­hával. Még Jobb, ha a csere­pes növényeket tőzeggel leli nagyobb edénybe süllyesztjük és mindkét cserepet alaposan beöntözzük. A kertben pompázó virágo­kat kora reggel vagy késő es­te vágjuk s csak akkor vigyük a lakásba, ha meggyőződtünk felőle, hogy betegségektől és kártevőktől mentesek, tehát nem fertőzik meg a szobanö­vényeinket. Puha Margit agrármérnök Macovban 1980-ban alakult új­já a kertészkedők alapszerve­zete, Fejesék is azóta foglal­koznak árutermeléssel. Salá­tát meg paprikát termelnek —' például fejes salátából idén tízezer darabot értékesítettek —, de a népes család önellátá­sát is biztosítják Fotó: —bor О 2 a szüreti gondokról már ne is beszéljünk. A karösparadicsom oldalhajtásait ki kell törni, a dinnyét meg az uborkát a fő­hajtás negyedik-ötödik levele fölött vissza kell csípni. .A burgonyát, a padlizsánt meg a paradicsomot károsító burgonyabogarakat legjobb összegyűjteni és megsemmisí­teni, mert az ellenük haszná­latos Soidep élelmezés-egész­ségügyi várakozási ideje arány­lag hosszú. A vöröshagymát fenyegető peronoszpőra és hagymalégy ellen a Dithane, il­letve a Bi-58 ЕС használható, ha szükséges, akár kombinált oldat formájában Is. Most már ne halogassuk to­vább a kései káposztafélék ül­tetését. Kitelepítés előtt a pa­lántát (karalábé, káposzta, karfiol, kelkáposzta, bimbós kel) permetezzük meg a szí­vó és rágó kártevők ellen. Leg­jobb az esti órákban ültetni. A kiültetett káposztafélékben leg­gyakrabban a földibolhák meg a káposztalepke hernyói tesz­nek kárt. Néhány nappal a lep­kék rajzása után feltétlenül permetezni kell, mert a kikelő lárvák berágják magukat a nö­vénybe és akkor már nem tud­juk elpusztítani őket. A karfiolt meleg, napos idő­járás esetén hetente, hűvösebb időben 10—14 naponként szed­hetjük, de a rózsákal a leve’ek rátörésével vagy összekötésé­ф A Stúrovói Sinko vies István kertjé­ben tavaly ekko­rára nőtt a kolbász­tök Megérett e ribisz­ke, ideje szüretel­ni * Fotó: —dek vei óvni kell a sárgulástól. A spárgakel (brokkoli) akkor szedhető, amikor a hajtásról szék elérték a 20—25 cm-es hosszúságot, de a rajtuk lévő bimbók még nem nyíltak ki. Ebben a hónapban már ne öntözzük és ne is fejtrágyáz­­znk a vöröshagymát meg a fok­hagymát. A fokhagymát akkor kell feltépni, amikor sárgulni kezd. Legjobb koszorúba fonni és szellős helyen felfüggeszt­ve megszikkasztani. Az értéke­sítésre szánt csemegepaprika hosszúkás bogyója legalább 70 mm (a hajtatotté 50 mm), a gömbölyű fajtáknál legkeve­sebb 50 mm (a hajtatotté 35 mm) hosszú legyen. A piaci cseresznyepaprika hosszúkás gyümölcse legalább 40, a göm­bölyű fajtáké 15 mm-es legyen. A szabvány szerint a piacos paradicsom bogyójának legke­vesebb 30 (az aprógyümölcsü fajtáknál 20 milliméter) átmé­rőjűnek kell lennie. Az elrakni való uborkát nagyság szerint öt minőségi osztályban veszik át: 30—50 mm, 50—70 mm. 70—90 mm, 90—120 mm. és 120 mm fölött. A salátauborka darabonként 250—1500 gramm tömegű, 40-- 90 mm átmérőjű és legalább 300 mm bosszú legyen. A friss vöröshagyma szár nélkül kerül forgalomba, szabványmérete 25 mm átmérőjű A száraz vörös­hagyma átmérője legalább 30 mm tegyen, a buroklevélnek száraznak a nyaki résznek jól beszáradtnak kell lennie. Ä fokhagyma átmérője legalább 15 mm-es legyen. A központi kivánalmaknak eleget téve de önellátás! cél­lal is egyre többen termelnek majoránnát Első vágására a virágbimbók fejlődése idején kell sort keríteni Magda Valčíková agrár­mérnök. a tudományok kandidátusa A GYÜMÖLCSÖSBEN Július munkát és örömöt ve­gyesen ád, hiszen folytatni kell a talajmunkát, a növény­­védelmet és az öntözést, vi­szont már szüretelni való is akad. Éhben a hőnapban kezdetét veszi a rügydifferenciálódás, kialakulnak a jövő évi termés nagyságát meghatározó termő­rügyek. Elmétileg tehát úgy áll a dolog, hogy jövőre olyan virágzást várhatunk, ahogy most gondját viseljük a fák­nak. A szamócánál most igen erő­teljesen fejlődnek az ostorin­dák. Ha csak nem áll szándé­kunkban bővíteni az ültet­vényt, az első- és másodéves tövekről távolítsuk el az In­dákat, mert legyöngítik a nö­vényt és besűrítik az állo­mányt. A szamóca lombját szü­ret uán csak betegség vagy ki­mondott szárazság esetén aján­latos lekaszálni. Inkább azon legyünk, hogy a termés beta­karítása után is tartsuk Jó ál­lapotban az ültetvényt, hogy jövőre Is gazdagon teremjen. A málnánál szüret után vág­juk ki és égessük el a leter­­mett vagy beteg vesszőket és helyettük a gyökérsarjakból hagyjunk meg 5—6 darabot. Ilyenkor szokás ismét megszór­ni komposzttal a málnást, meg­­permetezni, időnként meglo­csolni a kétszer termő fajtá­kat. A letermett cseresznye- és meggyfákat szabadítsuk meg a szüretkor letört ágaktól, gaiy­­lyaktól, a keletkezett sebeket pedig zárjuk le (fehér latex festék). A kajszi meg az őszi­barack utóérő, tehát a ládá­ban is beérik. Igen ám, csak­hogy a féléretten szedett kaj­szi soha nem lesz ólyan za­matos, mint amelyik a fán ér­het be. Az őszibarack pedig még az utolsó két bét alatt is sokat fejlődik. Vagyis a ház­tájiban nem ajánlatos és nem is érdemes elkapkodni a szü­reteiéit. Szedéskor ne ujjhegy­gyei fogjuk a gyümölcsöt, ha­nem úgy, hogy szinte belesi­muljon в tenyerünkbe. Így ke­vésbé törődik-foltosodik. A ba­rackot mindig ágrészek és ko­­csány nélkül szedjük. Elérkezett a nyári metszés és hajtásválogatás időszaka. 'Az alma- és körtefáknál folya­matosan kell • sort keríteni a kiválasztott hajtások lekötözé­­sére. A kajszífák fölösleges hajtásait szüret után, az őszi­barackét legkésőbb július vé­géig ajánlatos eltávolítani. Ügy irányítsuk a munkát, hogy a korona mindig szellős, a nap­sugarak részére is hozzáférhe­tő legyen, mert különben pár év múlva már csak a külső ágakon lesz termés. A gyümölcsfáknak a szöksé* ges.havi 60—100 mm csapadé­kot két adagban ésszerű bizto­sítani. Az őszibarackot még szüretelés idején Is érdemes ellátni heti 30 mm csapadék­kal. A bogyósoknak ugyancsak hetente kellene adnunk 20—25 mm csapadéknak megfelelő vízmennyiséget. Növényvédelem szempontjá­ból most már többnyire csak az őszi és a téli alma- és kör­tefajtákra kell összpontosíta­nunk a figyelmünket. Persze a többi gyümölcsfát Is figyelni kell, de itt már Inkább csak amolyan szüret utáni kezelé­sekről van szó. Az almafák esetében a kaliforniai pajzste­­tú és a hónap végén újfent az almamoly a betegségek közül a lisztharmat és a varasodás igényel vegyszeres beavatko­zást. Aki szereti a szamócát, las­san készülődjön a telepítéshez. Ha szükséges, végezzünk talaj­fertőtlenítést, szántsuk be az istálló- és a műtrágyát, majd telepítésig is locsolgassuk a területet. Belucz János agrármér­nök, a tudományok kan­didátusa A ZÖLDSÉGESKERTBEN A zöldségfélék különösen igényesek a rendszeres öntö­zésre, talajlazításra és növény­­védelemre, ezért júliusban is bőven akad tennivalónk, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom