Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1985-08-03 / 31. szám
12 .SZABAD FÖLDMŰVES 1985. augusztus 3, И Óvjuk legértékesebb kincsünket Amíg azt hittük, hogy bőven van belőle, pazaroltuk. Most, amikor kevésnek bizonyul, jobban védjük, de még nem eléggé komolyan és körültekintően. Hirtelen szakadt ránk a sok-sok irányelv, szabály és paragrafus. így nehéz mindent pontról pontra betartani. A Rimaszombati (Rimavská Sobota) járás 102 ezer hektárnyi mezőgazdasági földterületét a szélsőségekig változatos talajtípusok, földrajzi és éghajlati viszonyok jellemzik. A Sajó völgyének — a járás legtermékenyebb vidékének — kétszáz méteres tengerszint feletti magasságától északi irányba a hatszáz, sőt ezer méter magasba nyúló hegyvonulatokig va lamennyi termelő körzet megtalál ható. Az 53 ezer 600 hektár szántóterüle ten húsz szövetkezet és három álla mi gazdaság osztozik. Jelentős terű letet szőlők és gyümölcsösök foglal nak el. A kertek 2375 hektárt vesz nek igénybe. Több mint 35 ezer hek tárt tesznek ki a legelők. Nyolc és fél ezer hektáron a szálas takarmányt termő kaszálók terítik be a domboldalakat. Az utóbbi negyedszázad alatt, azaz 1960-tól a szántó 7600, a rétek területe pedig 11 ezer hektárral csökkent. Ugyanakkor 500 hektárral nőtt a szőlőültetvények és nyolcezerrel a legelők kiterjedése. A négy kooperációs körzetre osztott járásban a termőföld védelmét és kihasználását a különféle intézmények és szervezetek képviselőiből kialakított szakbizottságok rendszeresen ellenőrzik, értékelik. Érdemes megjegyezni, hogy a kihasználatlan területek sorsáról azonnal intézkednek az illetékes bizottságok: gazdát keresnek és találnak ezek megművelésére, meghatározzák a parlagon heverő földek termővé tételének, illetve kihasználásának formáját, kijelölik a felelősöket és rövid távú határidők meghatározásával meggyorsítják a határozatok végrehajtását. A talaj termőképességének növelésére jelentős anyagi és pénzeszközöket fordítanak a Rimaszombati járásban. A hasznavehetetlen lejtős területeket teraszolással teszik a szőlő- és gyümölcstermesztésre alkalmassá. A 6. ötéves tervidőszakban Gömöralmágyon (Gemerský Jablonec), Gesztetén (Hostice), Bátkán, Nugybalogon (Veľký Blh) és Sajőgöinörön (Gemer) megkezdett és több száz hektáron végrehajtott nagyszabású vállalkozást ebben az ötéves tervidőszakban tovább folytatják. Hagyományos talajjavítással évente több ezer hektáron növelik a rétek és a legelők terméshozamát. A fákkal, bokrokkal benőtt területek viszszahöditására KABAR típusú speciális gépet használnak — ezzel megoldották a legelők tisztításának égető gondját. Az altalajlazftásnak megkülönböztetett figyelmet szentelnek, ugyanis a termőföld 50 százaléka középkötött, 30 százaléka pedig kötött talajból áll. A művelés során nagymértékben taposott, tömörített, nehéz szerkezetű talajokat őszi mélyszántással csak kis mértékben lehet fellazftant, ezért égetően szükséges a 60—70 centiméteres mélységű altalajlazftás. Tavaly több mint ezer hektáron végezték el ezt a műveletet. Főleg a cukorrépa termesztésére alkalmas területeken értek el ezzel a módszerrel kiváló eredményeket — a talaj vízháztartásának és szerkezetének javítása kedvezően befolyásolta a hozamokat. Az Idén folytatják a talajerő fokozására szolgáló hatásos beavatkozást. Folyamatban van a savanyú talajok kémhatásának javítása — az elmúlt négy esztendőben mintegy 35 ezer hektáron meszezték a földeket. Jelentős figyelmet fordítottak az öntözési lehetőségek kibővítésére, ez ideig mintegy négyezer hektárra kiterjedő öntözőhálózattal rendelkeznek. A mocsaras területek lecsapolásával több ezer hektárral növelik az értékes szántóterületet. Az előző ötéves tervidőszakban hatezer hektár vizenyős talajt tettek termővé. Az alagcsövezett terület kiterjedése meghaladja a 18 ezer hektárt. A csapadékmennyiség szempontjából a Rimaszombati járás kedvezőtlen éghajlati övezetben terül el. A vegetációs időszakban kevés eső hull, s még az eloszlása is egyenlőtlen. Ezért a kiegyensúlyozott termésnövelés egyik legfontosabb feltétele az öntözőberendezések kiépítése. A járás területén nincsenek magas hegyek, de az alacsony — 30—50 mé»BULIM tér magasságba emelkedő — dombok jellegzetessége, hogy nagyon meredekek. A mezőgazdasági területnek mindössze harminchét százaléka síkság. Húsz százaléka 7—12 fokos lejtőn terül el, s mintegy 26 ezer hektár termőföld található 12—15 fokos meredélyeken. Már ez a néhány adat is indokolttá teszi, hogy mezőgazdaságunk gépiparának szakemberei komolyan foglalkozzanak a lejtős területeken is biztonsággal dolgozó talajművelő és betakarító gépek fejlesztésén. A hagyományos gépekkel ilyen terepen életveszélyes a munkavégzés. Ebben a járásban a talajerózió ellen is fokozott védelmet kell biztosítani, amit a legtöbb mezőgazdasági üzemben a szakszerűen összeállított vetésforgók alkalmazásával meg is tesznek, vagyis a jő talajkötő növénykultúrák termesztésével. A termés gyors betakarításával és a másodnövények termesztésével is a talajvédelmet szolgálják. Ahol pedig egyik változat эет hoz számottevő eredményt, ott a lejtős területek gyepesítésével óvják az évszázadok során kialakult értékes termőréteget. A talaj termőképességének fokozásában nagy szerepe van a szerves trágyák alkalmazásának, amiből az utóbbi években a modern, rostos tehénfarmok építésével egyre kevesebb áll a gazdaságok rendelkezésére, fe-' lenleg a szántóterületnek csupán egynegyedén tudnak gondoskodni a szerves trágyázásról. Ugyanakkor a trágyalé és a hígtrágya — szakszerű ismeretek és tapasztalatok híján — alkalmazásával több kárt, mint hasznot okoznak a termőföld élővilágában. Ebben az ötéves tervidőszakban a járás területén a mezei utak és a nagyobb parcellák mentén negyven új, panelből épített mezei trágyatelep készült el. Évente 25 ezer köbméter komposztot dolgoznak be a talajba. A szakemberek és a mezőgazdászok a lakosság széles rétegének bevonásával, tudományos módszerek alkalmazásával védik a termőréteget, mindennapi kenyerünk magágyát. Évente jelentős összeget emészt fel a talaj védelméért folytatott mindennapi harc. Az elmúlt négy esztendőben például közel 150 millió koronát fordítottak erre a célra. Különböző talajjavító munkákat több mint tízezer hektáron végeztek el, s a szántóföld területe csaknem egy százalékkal növekedtet. A jövőben sok függ majd attól, hogyan fogják betartani a termőföld védelmére hozott intézkedéseket és határozatokat, amelyek arra kényszerítik a földigénylőket, hogy az elvont szántók helyett egy nem termőterület rekultiválásával — háromszoros ráadással — fizessenek. Szóval csínján kell bánni a „kivételek“ alkalmazásával, 1 a paragrafusok „kiskapuinak a nyitogatásával. A kiváltságok osztogatásával ugyanis csak hatálytalaníthatjuk a szigorú rendeleteket. A törvény azért és azáltal törvény, hogy mindenkire érvényes. Annak végrehajtói pedig azért végrehajtók, hogy azt tiszteletben tartva, kivétel nélkül érvényesítsék. Ha ezt az elvet nem tartjuk be, akkor az intézkedések hatás nélkül maradnak, frázissá zsugorodnak. Szerencsére a Rimaszombati járás Illetékes vezetői az új földtörvény beiktatása óta nagyító alá vesznek és megvizsgálnak minden olyan kérelmet, amely a szántóterület csökkenését idézné elő. Korcsmáros László Technológiaváltás Megfontolt, távlati jellegű beruházások nélkül korszerű mezőgazdaságot fejleszteni nem lehet. A Csicsói (Ciéov) Efsz vezetősége is ennek tu. datában cselekszik, s igyekszik gazdaságát úgy fejleszteni, hogy az nem. csak a jelent, hanem a jövőt is szolgálja. A szóban forgó gazdaság jelenlegi „gondja“ az a 600 férőhelyes tehénistálló, amelynek felépítése után javulás várható a szarvasmarha-tenyésztésben. Az építkezés menetéről Nagy Eszter mérnökkel, a szövetkezet beruházási részlegének munkatársával beszélgettem. — Ezt, a ml erőviszonyainkhoz képest nagyszabású építkezést 1982-ben kezdtük el, 16 millió 500 ezer korona értékű beruházással. Az épület szerkezetének a felépítése után 1983-ban komoly változtatásokra került sor. Az Istállót ugyanis kötetlen tartástechnológiára tervezték, ám a szerzett tapasztalatok arra késztettek bennünket, hogy köjtött tartásmódra térjünk át. ■ Ez a változás nem tűnt kockázatos lépésnek? — Kissé mi is megijedtünk ettől, ám az ésszerű termelés szempontjait figyelembe véve rákényszerültünk erre a módosításra. Azt hiszem, még Időben ébredtünk ... ■ Akik az istállót tervezték, a terveket elfogadták, nem voltak tisztá. ban a jövő követelményeivel? — Erre nehéz felelni, nem is vagyok erre hivatott. Am véleményem szerint a mezőgazdasági tervező vállalatok munkatársainak néha jobban körül kellene nézniük a nagyvilágban. Itt nem a „kopírozásra“ gondolok, hanem mindenekelőtt tapasztalatszerzésre. Miért nem győződhetnénk meg például arról, hogy Európa valamelyik országában milyen termelési kö. riilmények, Illetve technológia mellett képesek figyelemre méltó eredményeket elérni. A korszerűtlen istállók és technológiák jóval többe kerülnek, mint a tanulmányi útra kiküldött szakemberek tepülőjegyei. ■ A technológiai módosítást követően hogyan haladt az építkezés? — Kiss Ferdinánd, a szövetkezet alelnöke, a beruházási részleg vezetője nagy figyelmet fordított és fordít az építkezés folyamatos előrehaladására. örvendetes tényként említhető meg, hogy az építkezési munkákat Bödők János Irányításával a szövetkezet építészeti csoportja végzi. Ezek a szakemberek tudásuk javát nyújtva, sokszor szabadidejüket feláldozva azon iparkodnak, hogy fennakadás ne legyen az építkezésen. Ezen építkezésen kívül a munkacsoport tagjai végzik a lakások, valamint a 4 millió 800 ezer koronás költségű gabonaszárítö építését is. ■ technológiai berendezéseket melyik vállalat szállítja és szereli be? — A víz és a villany bevezetését az Agrostav komáromi (Komárno) üzemegysége végzi, a technológiai berendezéseket a Pfelouči, valamint a Nitraí Gép- és Traktorállomás szolgáltatja. ■ Mit jelent majd a gazdaság számára az új tehénistállő átadása? — Lesz két 200 férőhelyes tehénistállónk, 180 férőhelyes ellető és 60 férőhelyes profilaktórtum. A tartástechnológia teljesen gépesített lesz. ■ Értesüléseim szerint ilyen típusú — 20 millió korona értéket képviselő — tehénistálló a kerületben még nem épült fel. Ez bizonyos kockázattal jár... — Igen, mindenesetre egyszerűbb egy típusistállót felépíteni, mint egy teljesen újba kezdeni. Ám véleményem szerint a lehetőségeinkhez mérten a legmegfelelőbb és a legkorszerűbb technológiával felszerelt istállók építését kell szorgalmazni. A csicsóiak véleménye szerint ősszel kezdődik el az új Istállók üzemeltetése. Bízunk abban, hogy a kijelölt határidő „nem csúszik majd“ odébb. mm KALfTA GABOR j Az épülő tehénfarmon már a befejezési munkálatokat végzik A szerző felvétele Használjuk ki a kukorica termőképességét Hazánk növénytermesztésére az intenzív fejlesztés időszaka jellemző, amelynek keretében a legkorszerűbb tudományos, kutatási és műszaki ismeretek alkalmazása került előtérbe. Éppen ezért eredményei egyre nagyobb mértékben az időjárás alakulásától függnek. Az utóbbi évek során tanúi lehettünk az egyes kultúrnövények jelentős hozamingadozásainak az egyes évjáratoktól függően. Jelenlegi mezőgazdaságunk fontos követelménye a termelésre ráfordított anyagi eszközök gyors és lehető leghatékonyabb kihasználása az agroöknlógiai adottságok figyelembevételével, valamint ezek előnyeinek maximális kihasználásával. Ezen alapelvek érvényesítése érdekében azonban a mezőgazdasági gyakorlatnak ismernie kell nemcsak az egyes növénykultúrák, hanem az egyes fajták ökológiai igényeit is. Különösen érvényes ez az időjárási viszonyokkal szemben támasztott igényeikre. Ma, amikor a gyakorlatban egyre nagyabb mértékben terjednek a termelési rendszerek, ezek eredményes alkalmazása érdekében pontosan ismernünk kell az időjárás egyes tényezőinek a hozamokra gyakorolt hatását. Az elmúlt néhány esztendőben módunkban állt meggyőződni a fent említett állítás igazáról, főleg a szemes kukorica termesztésének példáján. Közismert tény, hogy a kukorica a legnagyobb termőképességű szemes terményünk közé tartozik, s a genetikailag adott termőképessége évrél évre fokozódik. A jelenlegi hazai és külföldi kukoricahibridek tíz tonnán felüli hektárhozamot nyújtanak. Az ilyen kimagasló termést ma már nemcsak a kisparcellás kísérletekben érik el, hanem a nagyüzemi termelés több száz hektáros tábláin sem mennek ritkaságszámba. Tavaly például a Nádszegi (Trstice) Efsz-ben száz hektárnyi tábláról tíz tonnás hektárhozamot könyveltek el. Hasonló kimagasló eredménnyel az Ostrovi, a Légi (Lehnice) és több más Efsz-ben is dicsekedhettek. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a talaj- és éghajlati adottságaink között az ilyen kimagasló hektározamok elérése a kukoricatermesztés korszerű agrotechnikájának alkalmazása mellett megköveteli a növényzet öntözését is. Az új, nagy hozamú kuknricahibrideknek ugyanis az egyik jellegzetes tulajdonsága az, hogy különösképpen érzékenyek az időjárási viszonyok alakulásával szemben. Ökológiai szempontból kevésbé stabilak és ennek következtében az évjárattól függő abszolút számokban kifejezett hozamingadozásuk nagyobb, mint a hagyományos extenzív hibridek esetében. A kukorica hozamainak ingadozása adottságaink között a legnagyobb mértékben a csapadék mennyiségétől és megoszlásától függ. Ebben az évben ez ideig az időjárás alakulása főleg a csapadék mennyisége és eloszlása tekintetében kedvezett a kukorica fejlődésének. Kevésbé volt kedvező a hőmérséklet alakulása. Ennek ellenére a kukorica növényzete arra utal, hogy az időjárás az esetek többségében hatványozta a mezőgazdasági dolgozók nagy gonddal végzett, szakszerű munkáját. A tudományos ismeretek és gyakorlati tapasztalatok egyaránt igazolják, hogy a kukoricatermesztésbe befektetett jelentős anyagi költségek és erőfeszítő munka végeredménye a jelenlegi időszak időjárási viszonyainak alakulásán múlik majd. A kukorica jelenlegi fejlődési szakasza ugyanis az egyik legkritikusabb időszak, főleg a talaj nedvességtartalma tekintetében. A kukorica ugyanis a címerhányás kezdetétől a virágzáson át, egészen a tejesérésig az egész évi vízszükségletének mintegy 40 százalékát veszi fel. Ebben a kritikus időszakban a rövid ideig tartó vízhiány is csökkenti a hozamokat. Ezzel szemben a vízhiány megelőzése az intenzív öntözés segítségével igen kedvezően befolyásolja valamennyi hozamképző tényező alakulását, többek között a csövenként! szemek számát, az ezermagsúlyt és az össztermést. Bár a tenyészidő kezdetétől csapadékban nem volt hiány, az utóbbi hetekben főleg a Nyugat-szlovákiai kerületben, valamint a Közép-szlovákiai kerület déli járásaiban mindössze tfz milliméternyi csapadék hullott. Ennek következtében a kukorica gyökérrétegében jelentősen csökkent a talajnedvesség. A könnyű, homokos talajokon a talajnedvesség a kihasználható vízkapacitás 50 százaléka alá sfllylyedt, a többi talajtípuson is ehhez a határhoz közeledik. Ez a helyzet világosan jelzi a szemes és a silókukorica öntözésének szükségszerű-! ségét. Szlovákiai viszonylatban 20 ezer hektárnyi területen igen hatékonyan ki lehet használni ezt a döntő jelentőségű belterjesítő tényezőt — az öntözést. A hagyományos sávos öntözőberendezések mellett több mezőgazdasági üzemben rendelkezésre állnak a kukorica öntözésére igen alkalmas szovjet gyártmányú Fregat típusú öntözőberendezések . Tudatosítani kell, hogy az öntözőberendezések építése és üzemeltetése költséges, s ezeket a tetemes ráfordításokat össztársadalmi alapokból fedezzük, azzal a céllal, hogy alkalmazásukkal hozzájáruljunk a népgazdasági tervek teljesítéséhez és a mezőgazdasági üzemek gazdasági helyzetének javításához. E tekintetben kiváló lehetőségek kínálkoznak a kukorica öntözése révén. Ezeket a tényeket minden öntözőgazdálkodási mezőgazdasági üzemben szent előtt kell tartani, fokozott figyelmet szentelve az öntözőberendezések maximális kihasználásának, a megfelelő szervezés és zavarmentes üzemeltetés biztosítása révén. Ez ugyanis a kimagasló kukoricahozamok legfőbb biztosítéka. Michal Šanta agrármérnök, a bratislavai Öntözőgazdálkodási Kutatúintézet munkatársa A
