Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-07-27 / 30. szám

AKVARISZTIKA A karcsúlazac IžMen-fáútm ixwússéui Fehér árvacsalán A fehér árvacsalán (Lamium album L.) az alakosak család­jába tartozó, "20—40 cm magas, tarackog évelő növény. A hu­muszban gazdag, nedves tala­jokat kedveli, kertekben, par­kokban, árkokban, tölgyesek­ben és ligeterdokben az egész országban megtalálható. Bota­­nikailag hasonlít a közismerten csípős csalánhoz, csak éppen nem csip, és a levelek hónal­jában nagy fehér virágokat nevel. Gyógyászati szempontból a virágja az értékes, de ennek gyűjtése sok türelmet és kitar­tást igényel. Májustól októberig gyűjthető, a fehér virágokat kézzel kell kicsipegetni a le­velek hónaljából. A gyakorlott gyűjtők ügy szedik, hogy egyik kezükkel oldalra hatják a nö< vény felső részét, a másikkal pedig kicsipegolik a virágokat. Úvalosan kell dolgozni, mert az összenyomva tárolt virág gyorsan bemelegszik. Papíron vékony rétegben el­terítve, gyorsan kell szárítani. Mesterségesen is szárítható, de csak legfeljebb 35 C-fnkns hő­mérsékletet lehet alkalmazni. A jól megszorított virág (drog) csaknem szagtalan, gyengén keserű ízű. Nyálkát, illóolajat, cserzüanyagot, Havo nos glükuzidákat, szaponint, káliumot stb. tartalmaz. Ser­kenti az anyagcserét, tehát erősíti és nyugtatja a szerve­zetet, s a köhögés második szakaszában, amikor a hurut kezd felszakadozni, igen jó köptető. További előnye, hogy hatásosan orvosolja az álmat­lanságot, de a szintetikus al­tatóktól eltérően, nem fosztja meg az embert a központi idegrendszer regenerálódásához szükséges „álmodástól“. Teája forrázással készül: 4— fi kanálnyi száraz virágot le­forrázunk s a nyert 6 százalé­kos oldatból naponta két csé­szével fogyaszthatunk. A drog külsőleg is használ­ható. A leforrázott virágokat még melegen a rosszul győ­­gyuló sebekre kell helyezni. Hasonló borogatással a kelé­sek is gyorsan beérlelhetők. Ha a borogatás kihűl, a kötést fel kell frissíteni (melegítés). Amikor a kelés beérik és foly­ni kezd, naponta több ízben frissen forrázott virágot kell rátenni, hogy a kelés mielőbb tökéletesen kitisztuljon. Ekcé­­■násoknak fürdővízbe, aranyér­től szenvedőknek fürdővízbe és belső használatra is javasoljuk. A fürdővízbe literenként vagy kétlitorenként 100 gramm dro­got kell számítani. A fehér árvacsalán zsenge leveleiből tavasszal finom és értékes saláta készíthető, amely kitűnően felfrissíti a kimerült szervezetet. Mérgezéstől vagy egyéb ká­ros mellékhatástól nem kell tartani. Az angolok találóan „ceruza­halaknak“ nevezik — hosszö, keskeny testükre és különös testtartásukra célozva — a Nannostumus és Nannobrycon nemzetségekbe tartozó, dél­amerikai kis halakat. Ennek az érdekes halacskának az Amazonas középső folyamvldé­­kéről származó, elegáns meg­jelenésű képviselője, a nyugal­mi állapotban fejjel felfelé kb. 75 fokos szögben, de olykor csaknem függőlegesen úszó, lebegő ferdénállő karcsúlazac (Nannobrycon eques), melyet akvaristáink egy része, az ágaskodó lő testtartására utal­va, lovacskahalnak is nevez. Az Európába legelőször 1910- ben behozott díszhal legfeljebb 5 cm hosszúra nő meg. Zsir­­úszója igen apró, vagy teljesen hiányzik. Ezüstösszürke, meg­nyúlt testén a hangulatától függően 5 sötét foltsor, avagy a hátán és oldalain végigvo­nuló 1 háti és 2 hasoldali bar­násfekete csík díszük. E súj­­tások közül az egyik az orrtól a szemen át a farkúsző széle­sebbik ágába fut, s a vége felé sötét borvörös színű. Az ivar­érett nőstény kidomborodó hasvonalával tér el a karcsúbb hímtől. Tartásánál arra ügyeljünk, hogy 23—26 C-fok hőmérsék­letű, nem túl kemény (lehető­leg 8—9 nk°-nál nem kemé­nyebb), 7—6,5 pH kémhatású akváriumvizet kedvel; a szapo­rodási időszakon kívül tehát nem túl igényes a víz minősé­gére. Tenyésztéséhez legalább 15 literes akváriumot használjunk, amelybe 5—6 német-keménysé­­gi fokú, friss vizet töltsünk. Üvegbottal rögzítsünk az aljá­ra egy Cryptocoryne, vagy ki­sebb Echinodorus tövet, mivel ez a faj — más karcsúlaza­coktól eltérően — nem a nö­vények közé ikrázik, hanem petéit — hasával felfelé for-Hirdetés Eladó nagy teljesihuényű, Minor benzinmotorral üzemel­tetett, áthelyezhető vízszivaly­­tyu. A motor kerti kistraktor készítésére is alkalmas. Cím: Mackó O., 80100 Bratislava, postafiók 812 99, telefonszáin 571 83. A szokatlanul sok csapadék a gyomok fejlődésére igen­csak kedvezően hatott, így aztán az átlagosnál többet kellett kapálni, sarabolni is Fotó: —bor dúlva — egy szélesebb levél aljára (fonákjára) igyekszik tapasztani. Az így előkészített, s 28 fokra felmelegített vizű, a közvetlen fénytől selyempa­­pírtakarással védett tenyészak­­váriumot gyenge szellőzéssel 2—3 napig hagyjuk állni Ezután helyezzük ki a kivá­lasztott tenyészpárt Az Ikrái zást heves udvarlás előzi meg, mialatt a hím ferde testtartás­ban gyakorta a nőstény fölé úszik. A párzások a kiválasz­tott levél fonákja alatt követ­keznek be; egy-egy párzás eredménye 1—4 megterméke­nyített Ikraszem. A petéknek azonban csak egy része tapad meg a levélen, többségük on< nan a medence aljára hull. Pi szülők az ikrázási szünetekben olykor szedegetni kezdik lei pergett ikráikat. Ezt elkerülen-. dő, tanácsos az egész fenéké részt beborító ikrarácsot az aljzatra helyezni. A 24—30 óra múlva kikelő lárvák az ötödik napon úsznak el, s fejjel lefelé fordulva a víz színe alá emelkednek. Kez­­detben a legapróbb élő ele­­séggel (kerekesféreggel, pa­­pucsállatkákkal) táplálhatok, de már az elúszás után be tudják kebelezni az Artemia (sórák) naupliuszait is. Egy ikrázásből többnyire csak 30— 50 ivadékot nyerhetünk. Csupán a fejlettebb pároktól nevelhe­tünk fel alkalmanként 90—100 utódot. A fiatalok 9 hónapos korukban tenyészérettek. (Állatvilág) A kiválasztott uborkát megmossuk, finoman meg­­hámozzuk, és felszeleteljük (megreszeljük), mintha u­­borkasalátát készítenénk. A szokásosnál jobban meg­sózzuk és 1—2 óráig állni hagyjuk, hogy alaposan ki­vonja belőle a vizet. A kiöblített, száraz üve­gek aljára 1 cm-es rétegben sót terítünk, erre 2,5 cm uborkaréteg kerül (az ubor­kát természetesen ki kell facsarni), majd ismét só következik. Az utolsó réteg 1 cm só legyen. A lekötött vagy lezárt üvegeket szá­raz, hűvös helyen kell tá­rolni, felhasználáskor az uborkát többször váltott víz­ben, alaposan ki kell áz­tatni, ' (csp) Dr. Nagy Géza Neves tudósunk, dr. Králuvič egyik ismeretterjesztő elő­adása alkalmával megkérdőjelezte a téli vagy télvégi lemosó permetezés szükségszerűségét. Sokan a tejüket csóválták, viszont én fontolóra vettem a dolgok Annál is in­kább, mivel ugyanebben az időben egy magyarországi gyü­mölcsös! arról irt a Kertészet és Szőlészet hasábjain, hogy jól időzített, évi öt permetezéssel sikerült megóvnia az alma­fáit a betegségektől és a kártevőktől. fit szeretném megjegyezni, hogy a szaklapban olvasottak kissé hihetetlennek tűnlek, mégis úgy gondoltam, érdemes kísérletezni. Elvégre, ha sikerül, csak nyerhetek rajta. A fél­reértések elkerülése végett ugyancsak szeretném elörebocsá-Kevesebb méreggel tani, hogy nein célom reklámot csinálni a téli lemosó perme­tezés kihagyását hirdető elképzelésnek, mindössze szeretném közreadni a környezetszennyezés csökkentését és a termelési költség mérséklését szem előtt tartó növényvédelemmel szer­zett tapasztalataimat. Körzeti növényvédelmi technikusként dolgozom, következés-* képpen van bizonyos lehetőségem, hogy különféle vegyi ké­szítményekkel összehasonlító kísérleteket végezzek. Tavaly Jonathan és Starking almafákkal kísérleteztem, mégpedig Bay­­leton, Sápról, Dithane, Miiből, Bi 58, Ripcord és Nimród vegyi készítmények alkalmazásával. • A kiszemelt fákon 1983 telén és 1984 tavaszán mellőztem a lemosó permetezést. Viszont annál inkább ügyeltem a piros gyiimölcstakácsatkák kelésének megfigyelésére, mivel a tojá­sok száma alapján igen komoly kártételre lehetett számítani. A kelés április közepén, körülbelül 10 nappal virágzás előtt vette kezdetét. Ekkor permeteztem először Ripcord, Miiből, Ditliane és Éayleton szerek kombinálásával, a fajták (Jo­nathan, Starking) sajátos igényeit figyelembe véve..Megfigye­lésem szerint a kártevők számát sikerült alaposan lecsökken­teni. de a virágzás előtti egyetlen permetezés kevésnek bizo­nyult. Erre az atkák virágzás utáni elég jelentős számából következtettem. A többi kártevő (araszolok, bimbólikasztók, lombosfa-fehérinuly) nem jelentett említést érdemlő veszélyt. Virágzás után Bi 58 és Sápról kombinációt alkalmaztam, majd az almamolyuk első nemzedéke ellen két alkalommal Ripcord készítménnyel permeteztem, mindkét .esetben Miiből! is téve a permetlébe az atkák ellen. Az alinainnlynk második nemzedékét az atkákat is irtó Bi 58 készítménnyel igyekez­tem féken tartani. Természetesen minden alkalommal használ­tam lisztharniat, illetve varasudás elleni szert is. Röviden összefoglalva az eredményt: a takácsatkák száma az egész tenyészidöben jóval az elviselhető károsílási szint fölött maradt. Az almamoly lényegében még mulatóba sem károsílott, ezzel szemben a luinbosfa fehérmoly jelen volt ugyan, de csak amolyan különlegesség gyanánt. A varasudás és a lisztharniat kis mértékben, a vértelvek közepesen káro­sítottak. A tapasztaltakból kiindulva, idén ismét elhagytam a téli le­mosó permetezést, és a későbbiek során is a múlt évihez ha­sonló módon permeteztem. A különbség csak annyi volt, hogy ezútlal virágzás előtt kétszer is inegpermeteztem a fákat a takácsatkák ellen, természetesen varasodás és liszlhannat, 'I illetve egyéb kártevők ellen ható szereket is tartalmazó ol­­* dalol használva. Ötször permeteztem s minden alkalommal A csapadékos és többnyire hűvös nyárelő miatt megké­sett a szabadföldi paradicsom fejlődése és érése, ami nemcsak a kertészkedőknek okozott gondot és bosszú­ságot. Kádck Gábor felvétele élnem kelleti az atkák, illetve az almamoly, az araszolók és a luniliosía fehérmoly elleni Ripcord és Bi 58 szerkinnliináció adta lehetőséggel, nu meg persze lisztharniat és varasodás elleni szereket is keilett használnom. A Miiből keverhetősége tudomásom szerint még nem tisztázott, viszont én mérsékelt hatást vagy észrevehető kártételt a keverés miatt nem tapasz­tal tani. Az atkák száma a kezelt fákon pillanatnyilag az elvisel­hető károsítás szintjén mozog, a többi kárlevő és kórokozó esetében az eredmény a múlt évi megfigyelésnek megfelelő. Az elmondottakhoz végezetül azt szeretném huzzátenni: nem biztos, hogy az a legdrágább, ami látszólag tényleg a legdrá­gább. Nagyon hasznos lenne, ha a nem olcsó Ripcord készít­mény a kertészkedök részére is forgalomba kerülne, mert egyebek között végre megoldhatná az évek óta ismétlődő bur­­gonyabogár-gondokaL Szalai László

Next

/
Oldalképek
Tartalom