Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-07-20 / 29. szám

1985. július 20. SZABAD tÖLDMÜVES, A zökkenőmentes felvásárlás érdekében Ä Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat több mint 12 ezer dol­gozója számára a jelenlegi legidősze­rűbb feladat a gabonatermés folya­matos átvétele, szükség esetén tisztí­tása, szárítása és tárolása. Az idei felvásárlási feladatok az állami alap­ba gabonafélékből egymillió 206 ezer tonnát írnak elő, emellett takarmá­nyozási célokra szemesekből össze­sen egymillió 357 ezer tonnát irá­nyoznak elő. A társadalmi szükségleteknek meg­felelően az élelmiszeripar részére 776 ezer 394 tonna búzát, 325 ezer 756 tonna sörárpát, 100 ezer 444 ton­na rozsot és háromezer tonna élel­mezési célokra alkalmas zabot kell biztosítani. Ha már a felvásárlási adatoknál tartunk, folytassuk a ku­koricával, amelyből 195 ezer tonnát kell átvenniük a felvásárló üzemek­nek, s akkor még nem említettük a többi termény előirányzott mutatóit. Nem szükséges külön hangsúlyoz­ni, hogy a felvásárlók előtt az idén is valóban igényes feladatok állnak. 'Amint azt Miroslav Belanský agrár­mérnöktől, a tröszt vezérigazgatójá­tól megtudtuk, a felkészülés folya­mán nem hagytak semmit sem a vé­letlenre. Ürömmel állapította meg, hogy az üzemek a tavalyinál több termést képesek tárolni, azonban még mindig akadnak ezzel kapcsolatban jelentős problémák. Ezeket elsősor­ban úgy igyekeznek megoldani, hogy továbbra is igénybe veszik a mező­gazdasági üzemek szabad kapacitá­sait, az egységes földműves-szövetke­zetek, az állami gazdaságok és más élelmiszeripari üzemek raktárait is. ahol jelentős mennyiségű termés Г'‘ .... ideiglenes elhelyezésével számolnak. Az elmúlt évek során szerzett tapasz­talatok alapján a kedvezőtlen időjá­rás által bekövetkezhető viszontag­ságokra is felkészültek. A műszaki-anyagi bázis előkészíté­se során mindenekelőtt azt kellett fi­gyelembe venni, hogy az idén 400 ezer tonnával több tavalyi termés volt még július első napjaiban a ga­bonatárolókban. Ezen a téren a leg­bonyolultabb helyzet a Nyugat-szlo­vákiai kerületben tapasztalható, alion­­naii jelentős mennyiségű — legalább 100 ezer tonna — termést a Közép-, illetve a Kelet-szlovákiai kerületbe kell szállítani. Az *amúgy is nehézségeket és gon­dokat okozó helyzetet tovább bonyo­lítja, hogy a bratislavai Palma nem­zeti vállalat felújítási munkái követ­keztében a tervezett 76 ezer tonna olajnövények helyett csak 30 ezer tonna tárolását tudja vállalni, s azt is csak a későbbiek során. Ezek után nem véletlen, hogy a felvásárló vál­lalat vezetői a szokásosnál alaposabb felmérést végeztek, hogy hol lehetne biztonságos helyen tárolni a termést. A mezőgazdasági üzentekben 1 millió 150 ezer tonna, a malmok és sörgyá­rak raktáraiban pedig 80 ezer tonna tárolására nyílik lehetőség. A Mező­­gazdasági Felvásárló és Ellátó Válla­lat vezetői szerint a felmerült prob­lémák ellenére valamennyi feladattal idejében meg tudnak birkózni, s a termést nem fenyegeti ilyen téren ve­szély. Kedvezőtlen időjárás esetén 251 szárítóberendezés áll rendelkezésre, s így óránként 4895 tonna szárításá­ra van lehetőség. Ezenkívül 263 úgy­"rr^Tjj A nitrát felvásárló központ (J. Sluka felvétele] nevezett előszárítót is megfelelő mű­szaki állapotba helyeztek az üzemek karbantartói, így ezzel a módszerrel óránként 1112 tonnát képesek a fel­vásárló központok kezelni. A termelési-gazdasági egység ösz­­szesen 246 állandó és 87 ideiglenes felvásárlóhelyet létesített, s több­nyire a zökkenőmentes, rugalmas fel­vásárlást biztosító, előre kidolgozott tervek alapján történik az átvétel. Ezen a téren nagy segítséget jelent a járási mezőgazdasági igazgatósá­gok által nyújtott segítség, amely hozzájárul a torlódások elkerülésé­hez, valamint a kapacitások maximá­lis kihasználásához. A felvásárlás so­rán olyan mezőgazdasági üzemeket helyeznek előtérbe, amelyeknek nin­csenek saját ideiglenes tárolásra al­kalmas tárolóhelyeik. Az idei felada­tok teljesítése során nagy felelősség hárul az agronómiái szolgálat dolgo­zóira, akiknek elsődleges kötelessé­gük a minőségi mutatók állandó el­lenőrzése. A gabonafelvásárlásban dolgozók felkészítésére nagy figyelmet fordí­tottak az, üzemek és vállalatok veze­tői, akik jói tudják, hogy mindenek­előtt a gépeket kezelők munkakez­deményezésétől, éberségétől és nem utolsósorban hozzáállásától függ, mi­ként sikerül a felvásárlás ütemét a szállítással egybehangnlni. Mivel a nyári munkacsúcsok Ide­jén több száz fiatal, többnyire diák segít a felvásárló központokban és a szállításnál, a munkabiztonsági elő­írások következetes betartása min­den dolgozó számára különösképpen kötelező. Hasonlóan a tűzmegelőzési intézkedések figyelembevételének és szigorú betartásának is mindenki szá­mára természetesnek kellene lennie, hiszen így akadályozható meg a leg­könnyebben, hogy több tonna termés ne váljon a tűz martalékává. Az energiaigényesség csökkentése szintén az elődleges feladatok közé tartozik, amelyeknek gazdaságossága a takarékos módszerek minél előbbi széles körű alkalmazásától függ. A felvásárló központokban az idén 80 ezer tonna termés szellőztetéses szá­rítására vállalkoznak, s a jövőben ezt a módszert több helyen szeretnék sikeresen akalmazni. Szintén ide tar­tozik a felvásárló üzemek korszerű­sítése. amely jelentős mértékben meggyorsítja az átvételt, s ezáltal nagy mennyiségű üzemanyag takarít­ható meg. A Kelet-szlovákiai kerület­ben levő Micharanyban például az újítók kezdeményezésének köszönhe­tően szép eredményeket érnek el ezen a téren. Kedvező időjárás ese­tén természetesen a napenergia hasz­nosítása a legolcsóbb megoldás, ezt igyekeznek napkollektorok segítségé-A gabonafélék nedvesség­­tartalmának vizsgálata fFotó: Tóth József)’ vei tovább fokozni például a malac­­kyi üzem dolgozói. Evek óta az ország egyik legkor­szerűbb és legjobban működő felvá­sárló központja a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda), ahol tapasztalt vezetők irányításával hagyományosan nagyszerű eredményeket érnek el. Az idei évadra is alaposan felkészültek az üzem dolgozói, akiknek nem szük­séges külön hangsúlyozni a lehető legkisebb veszteségre való törekvés fontosságát, hiszen ez tulajdonkép­pen a „vérükben" vaji. Remélhetőleg máshol is egyre többen követni fog­ják az ő példájukat. Megkezdődött a gabonafelvásárlási főidény, telnek a magtárak és a ha­talmas tárolók. Ez idő tájt azonban nem szabad magukra hagyni a gabo­nafélék aratás utáni kezelését, gon­dozását és raktározását végző dolgo­zókat. A járási mezőgazdasági igaz­gatóságok szakmai irányításával, az egységes földműves-szövetkezetek és állami gazdaságok képviselőinek tá­mogatásával a felvásárlóknak a tér-« melőkkel közösen arra kell töreked­niük, hogy ami megtermett, a lehető legkisebb veszteséggel kerüljön biz­tonságos helyre, a gabonatárolókba. Mindez persze korántsem azt jelen­ti, hogy ezzel úgymond le van tudva a gond, mivel a gabonafélék állandó és rendszeres kezelése és ellenőrzése nélkül hosszú távon nem érhetők el figyelemre méltó gazdasági eredmé­nyek. A felvásárlást végző üzemek, köz­pontok vezetői, dolgozói is tudatában vannak, hogy az idei évad sem prob­lémáktól mentes. ök igyekeznek min­den helyszínen becsületesen elvégez­ni feladataikat, s a nyújtott műsza­koktól sem riadnak vissza. A mező­­gazdasági üzemek képviselőivel pe­dig továbbra is eredményesen szeret­nének együttműködni, hogy a hete­dik ötéves tervidőszak igényes gabo­natermesztési feladatait maradékta­lanul teljesíteni tudják. Bárdos Gyula A zvolení Közép-szlovákiai Tej­ipari Vállalat a jelenlegi öt­éves tervidőszakban sikeresen valósítja meg a tudományos-műszaki haladás fejlesztésének programját. Annak érdekében, hogy a lakosságot megfelelő mennyiségű és minőségű tejtermékekkel, valamint különböző tejipar! készítményekkel folyamato­san el tudjuk látni, fokozott figyel­met fordítanak a munkakörülménvek javítására, a szociális program telje­sítésére. Az Igényes feladatok mielőb­bi megvalósításához ez Is nagymér­tékben hozzájárul, mivel a vállalat ■legtöbb üzemében a hétvégeken, ün­nepnapokon sem szünetel a munka, hiszen az alapvető élelmiszeripari cikkeknek számító tejtermékekre nap mint nap szükség van a színvonalas ellátás biztosításához. A Közép-szlovákiai Tejipari Válla­latnál Jelenleg 1673 állandó munka­erő dolgozik, s ebből 1109-en a gyen­gébb nem képviselői közé tartoznak. Főleg a munkáskáderek között talál­ható a legtöbb nő, hiszen számuk meghaladja a hetven százalékot, ör­vendetes, amint arről a statisztikai adatok többek között beszámolnak, hogy több mint. 700 nödolgozö negy­ven éven aluli életkorú, ámbár ez természetesen nehézségeket is okoz, hiszen az éves átlagos fluktuációs arány meghaladja a húsz százalékot. Ä nem kívánt munkaerő-vándorlás pedig évente átlagosan 10—12 száza­lékos. A Žilina! üzemben is jelentős gon­dokat okoz az átlagosan 12 százalé­kos munkaerő-vándorlás, amelynek okai elsősorban Is a nők és asszo­nyok számára eléggé kedvezőtlen munkaidőben, a már korábban emlí­tett szombati, vasárnapi, valamint ünnepnapi nyújtott műszakokban ke­resendők. A továbbiakban az igények­hez Igazodó teljesftménylngadozásről Is szólnunk kell, hiszen ennek követ­keztében a fő turisztikai idényben jelentősen növelni szükséges a dol­gozók számát, néhány hőnapon belül pedig a felvett dolgozóknak már nem tud az üzem megfelelő munkalehető­ségeket nyújtani. Fokozott figyelmet Az idénymunkásokat mindenekelőtt a tapasztalt nyugdíjasok, volt dolgo­zók köréből toborozzuk, mivel a ta­­nulók a társadalmi munka során nem végezhetnek nagyobb szakértelmet, illetve hosszabb gyakorlatot Igénylő munkafolyamatokat, s betanításuk nem volna a rövid időre való tekin­tettel kifizetődő. Annak ellenére, hogy a tejipari üzemekben az év vala­mennyi napján folyik a munka, ez nem nagyon észlelhető az átlagkere­setet tekintve, s általában a javadal­mazás terén, hiszen a tejipari dolgo­zók átlagkeresete még mindig ala­csonyabb a népgazdaság többi ága­zatában dolgozókénál. Az átlagkere­setek eddiginél gyorsabb Ütemű emel­kedését elsősorban a túl magas tel­jesítménynormák fékezik. Az október elsejétől életbe lépő bérmödosítások­­kal szeretné az üzem vezetősége a javadalmazás nyitott kérdéseit ren­dezni. A munkaerő-vándorlás másik meg­határozó oka, hogy kevés lakást tu­dunk biztosítani a dolgozók számára. Különösen az 1981—85-ös Időszakban romlott e téren a helyzet, mivel lé­nyegesen kevesebb lakást kapott a kértnél a vállalat. Amíg a hatodik ötéves tervidőszakban a dolgozók 119 új lakásba költözhettek be, addig a jelenlegi tervidőszakban a felsőbb szervek a Közép-szlovákiai kerület­ben levő 17 üzem részére mindössze 45 szövetkezeti-stabilizációs lakás ki­utalását tették lehetővé. Meg kell említenünk azt is, hogy közben tel­jes mértékben megszüntették az üze­mi lakások és az ideiglenes munkás­szállók építését az élelmiszeripar e fontos területén dolgozók számára. Ezért az állami és társadalmi szer­vek megkülönböztetett figyelmébe a­­jánljuk, hogy újra mérlegeljék és fontolják meg az ilyen célokra épüiö lakások építésének lehetőségeit, mi­vel ezzel nagymértékben hozzájárul­hatnak a tejipari dolgozók szociális ellátása színvonalának emeléséhez. Mindezekre főleg azért hívjuk fel a figyelmet, mert a nyolcadik ötéves a szociális program tervidőszakra vonatkozóan már van egy kellemetlen tapasztalatunk, még­pedig az, hogy az Igényelt 106 szö­vetkezeti-stabilizációs lakás helyett az egyes járásokból mindössze 34 szö­vetkezeti lakáskérelemre kaptunk kedvező választ. Emellett nyugodt lelkiísmeretfel kijelenthetjük, hogy igényeink nem légből kapott adatok alapján, hanem a valós követelmé­nyek ismeretében születtek. Az ilyen jellegű legnagyobb hiá­nyosságok a Zvoleni járásban tapasz­talhatók, pedig az itteni üzemekben csaknem 700 tejipari dolgozó talál­ható. Az 1986—90-es évekre a kérvé­nyezett húsz lakás helyett csak ki­lenc lakásra kaptunk ígéretet, s ezzel még a több éve várakozók listáján szereplő dolgozók igényeit sem tud­juk teljes mértékben kielégíteni. Ha­sonlóan kedvezőtlen a helyzet Žili­­nán, ahol az üzem az utóbbi öt esz­tendőben csak két lakáskiutalást ka­pott, ami pedig a 600 dolgozót fog­lalkoztató tejipari üzemnek semmi­megvalósitäsänak képpen sem lehet elegendő. Ä fel­sőbb szervek megértését és támoga­tását követően ebben az időszakban — terven felül — sikerült két újabb lakást kiutalni, ám így Is 17 huzamo­sabb ideje beadott kérelmet nem tu­dunk orvosolni. A következő ötéves tervidőszakban a kérvényezett 12 lakás helyem csak négy esetben kaptunk kedvező vá­laszt. Ezért a Közép-szlovákiai Tej­ipari Vállalat munkaközössége ne­vében kérjük, hogy mielőbb kedve­zően rendeződjék a stabilizációs la­kások körüli probléma. Így jelentős mértékben javítani tudnánk a ked­vezőtlen helyzeten, s ezen oknál fog­va nem kellene dolgozóinknak mun­kahelyet változtatniuk. A nemzeti bizottságokkal való ered­ményes együttműködésnek köszönhe­tően lényeges javulás történt a gyer­mekek bölcsődei és óvodai elhelye­zését illetően. Amíg öt évvel ezelőtt mindössze hetven gyermek számára volt állandó hely, addig jelenleg már 130-at, s a következőkben pedig 160 állandó helyet szeretnénk biztosítani a dolgozók gyermekei számára. Állandó figyelmet fordítunk az egészségügyi megelőzést szolgáló vizsgálatokra, valamint a fürdői gyógykezelések adta lehetőségek szé­­les körű hasznosítására. A Rajecké Teplice-i üdülőközpont mellett Gyfl­­gyön (Dudince) új üdülőt sikerült felépítenünk. Így a belföldi üdülte­­tetésre megfelelő lehetőségek állnak rendelkezésünkre. Az elkövetkező időszakban mindenekelőtt az egész­ségügyi ellátás színvonalát szeret­­nénk emelni, hogy megelőzzük a be­tegségeket, s ezáltal a hiányzásokat. 1990-ig a megelőző orvosi vizsgá­­iatok arányát legalább ötven száza­lékra akarjuk növelni. Az anyagi esz­közök ésszerű hasznosításával a to-; vábbiakhan is megfelelően fogjuk' felhasználni az erre a célokra terve­zett hatmillió koronát. Elsősorban is az egészségügyi, higiéniai és szociá­lis szolgáltatások javítását fogjuk előtérbe helyezni, hogy dolgozóink jobb, biztonságosabb, korszerűbb kö­rülmények között végezhessék fontos népgazdasági feladataikat. Az üzemi étkeztetés fejlesztésére valamennyi üzemben kellő figyelmet fordítottunk, ennek ellenére az utóbbi öt évben 39 százalékról csak 44 százalékra sikerült növelni a rendszeresen étke­zők számát. 1990-ig legalább ötven százalékra szeretnénk javítani ezt az arányt. Szociális téren a kitűzött tervfel­adatok teljesítése — a felmerülő nroblémák ellenére — jelentős mérj fékben hozzájárul a gazdasági muta­tók megvalósításához. A jelenlegi öt­éves tervidőszakban 20 millió koro­nával többet fordítunk a szociális feltételek javítására, mint az előző években. A nyolcadik ötéves tervidő­szakra 65,7 millió koronát fordítunk szociális célokra, nevezetesen a dol­gozók állandósítására, a szakképzett­ség növelésére és nem utolsósorban a munkakörülmények javítására. (Smer)' [(’Archív felvételi I

Next

/
Oldalképek
Tartalom