Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1985-07-20 / 29. szám
12-.SZABAD FÖLDMŰVES. 1985. július 20. A mezőgazdasági újítók és feltár lálók nitrat értékelő gyűlésén a résztvevők elégedetten nyugtázták azokat az összegező számadatokat, melyek a 7. ötéves tervidőszak mégy évének eredményeit ábrázolták. 'Az alábbi tények arról tanúskodnak, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari újítóknak és feltalálóknak van mire büszkének lenniük: Négy év eredményeit összegezve a mezőgazdasági és élelmiszeripari újfté- és feltalálómozgalom 42 milliárd korona értékű társadalmi hasznot eredményezett. Az újítások alkalmazása révén népgazdaságunk 11,2 milliárd korona értékű nyersanyagot, 3 milliárd korona értékű fűtőanyagot és 2,7 milliárd korona értékű devizát takarított meg. Körbejárás helyett folyamatos fejlődést! A MEZÖGAZDASÄGI Cjítö- fis feltalAlömozgalom eredményei 11 elfogadott — majd hasznosítottújítással segítette elő a tavalyi eredmények alakulását. 0 Az újitémozgaiom terén legjobb eredményeket elérő mezőgazdasági üzemek versenyében az első helyezést a Nádszegi (Trstice) Efsz érte el, ahol kiválóan működik ez a mozgalom. A gazdaságban 100 dolgozóra számítva 4,22 újítás jutott, s az előterjesztett újításokat 75 százalékban alkalmazták a termelés folyamán., 0 A mezőgazdasági szolgáltató üzemek versenyében figyelembe vet-ÉRTÉKELTÉK A LEGJOBBAK MUNKÁJÁT Mivel értékelő gyűlésről volt szó, először ts vizsgáljuk meg azt, vajon az elmúlt évben milyen eredmények születtek az újítómozgalomban: 0 A mezőgazdasági termelésben dolgozó újítók versenyében — ahol az elért társadalmi haszon képezte a fő kritériumot — az első František Knapík mérnök, a Dolné Dubové-i Efsz dolgozója lett. Olyan tervjavaslatot dolgozott ki, amely megvalósítása révén — a korábbiakhoz képest — sokkal olcsóbb a szakaszos legelők kiépítése. Az újítás több mint 1 millió 453 ezer korona értékű társadalmi hasznot eredményezett. 0 A legaktívabb mezűgazdasági újító díját — ahol az elfogadott és hasznosított újítások számát vették figyelembe — Bnday László, a Dercsikai (Jurová) Efsz dolgozója érdemelte ki. 0 A mezőgazdasági szolgáltatások üzemei dolgozóinak versenyében az első helyen Štefan Matulík, Dušan Václavík és Ján Beleik mérnökök végeztek, akik' a Nitrei Mezőgazdasági Tervezőintézet alkalmazottai. E kategória részeként értékelték a szolgáltatások legaktlvabbb újítója elnevezésű kategóriát. Az első helyet Jozef Rusiíák, a Trnavai Gép- és Traktorállomás dolgozója szerezte meg, aki ték az újítómozgalomban elért összeredményeket is. Az első helyezett a Prievídzai Agrokémiai Vállalat lett, ahol a múlt évben 100 dolgozóra számítva 21,28 újítás jutott. 0 A járási mezőgazdasági igazgatóságok versenyében mindenki meglepetésére az első helyezett a Spišská Nová Ves-i járás lett, az előkelő második helyet a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás vívta ki, a harmadik pedig.a Martini járás lett. Tanulság: míg például a Martini járás a korábbi években a középmezőnyben helyezkedett el, addig nagyon rövid Idő eltelte után — hatékony Intézkedések révén — tavaly már kiváló helyezést ért el. Ez nem mondható el a Komáromi (Komárno) járásról. 1982-ben az utolsó előttiek voltak, 1984-ben pedig — a komplex és hathatós Intézkedések „hangoztatása“ ellenére — a 36 Jmi közül a huszonhatodik helyen végeztek. A Rimaszombati (Rimavská Sobota) járás — ahol tarthatatlan a helyzet az újítómozgalom terén — az utolsó helyen végzett. Nem különb a helyzet a Lévai (Levice) járás eredményeivel kapcsolatban sem: míg a korábbi években a mezőgazdászok jó nevet szereztek e népszerű mozgalom vonalán, addig tavaly csak a harmincadik helyen végeztek. Félő, hogy a jmi Illetékes osztálya nagyon kevés gondot fordít az újítások begyűjtésére, terjesztésére. Hiszen személyes tapasztalatból tudom: csupán a jmi fejlesztési műhelyében — amely a Sáréi (Šárovce) Efsz hatáskörében működik — évente számos újítás születik. Tehát az illetékes jmi vezetőinek komolyán utána kellene nézniük, kik, s milyen körülmények fékezik az itteni mozgalom fejlődését. 0 Az élelmiszeripari újítók versenyében — ahol a legnagyobb társadalmi hasznot hozó újításokat értékelték — az első helyen Csank Viktor mérnök, a Rimaszombati Cukorgyár dolgozója végzett, s újításának társadalmi haszonértéke 1 millió 70 ezer 766 korona volt. Azt, hogy mit Is ér az, ha valaki munkája mellett gondolkodik is, a fenti példa bizonyítja. A.ČKD Praha n. v. által gyártott katlan nagyon gyorsan meghibásodik. Csank Viktor egyszerű, de nagyqn ötletes újítása révén a katlan évekig javítások nélkül is funkcionál. 0 Az élelmiszeripar legaktívabb újítójává tavaly Jozef Smetatika vált, aki a Kelet-szlovákiai Sütőipari Vállalat kassai (Košice) üzemének dolgozója. Tavaly tíz újítását alkalmazták sikeresen. 0 A mezőgazdasági tudományos kutatóintézetek versenyében a Nyitrai Állattenyésztési Kutatóintézet végzett az első helyen, ahol 100 dol' gozóra számítva tizenöt újítás jutott. Ä SIKEREKET GONDOK KÍSÉRIK Ä mezőgazdasági újító- és feltalálémozealom fejlődésével kapcsolatos hírt főleg azok fogadják jő érzéssel, akik valóban sokat tesznek az újért, az új terjesztéséért. Szép eredményként könyvelhető el: a szövetkezetek és az állami gazdaságok a jelenlegi tervidőszak négy éve alatt 38 ezer 30 újítást eszközöltek, ebből 24 ezret használtak fel. A találmányok száma 9 ezer 840 volt, az össztársadalmi haszonérték pedig csaknem 12 millió koronát tett ki. Számos mezőgazdasági üzemben alakult újítőbizottság és a gazdaságok vezetőt erkölcsileg és anyagilag Is támogatják az ötletemberek komoly népgazdasági haszonnal járó munkáját. Több szövetkezetben vált már gyakorlattá az, hogy közvetlenül az újítás befejezése után bizonyos pénzösszeggel jutalmazzák az Illetékes dolgozót, mivel a hivatalos pénzösszeg csak a dokumentumok elfogadása és a próbaüzemeltetés után érkezik meg. Természetesen értékelni kell az elért eredményeket, persze az előrelépés érdekében nagyon is oda kell figyelni azokra a meglévő hiányosságokra, melyeket a mezőgazdasági újító- és feltalálómozgalom már évek éta nem képes leküzdeni. Szinte már a felháborodás határát súrolta az a tény — ami a szünetbeli beszélgetésekből és a hivatalos vitákból Is kitűnt —•, hogy a mezőgazdasági újítómozgalom hivatalos szervezői Is olykor-olykor új problémaként vetettek fel olyan dolgokat, melyekről 7—8 évvel ezelőtt már szó volt. A „körbejárás“ jele ez? Csak néhány példa. A fiatal újítók nevelése már kb. tíz éve határozatba foglaltatott. A többnapos szlovákiai összpontosítások, ahol a fiatalok, az új iránt érdeklődők előadások és szakmai tanácsadások keretében gvarapíthatnák tudásukat, — sorra elmaradlak, s ha az előadásokat meg is tartották, ott színvonalról nem igen lehetett beszélni. „Befulladt“ az ötletbank: itt ugyanis arról van sző, hogy létesíteni kellene egy olyan archívumot, ahol csoportosítanák az egyes újításokat, ezt nyomtatvány formájában továbbítanák az illetékes járási mezőgazdasági igazgatóságokra és más illetékes helyekre, ahol aztán a gépesítési ágazatvezetők és a gépjavítók tanulmányozhatnák abból a célból, hogy áttekintést nyerjenek az újításokról. De jő segédeszköz lehetne az igazgatóságok mellett működő újítási bizottságok számára is, akik helyben utánanézhetnének annak, vajon az általuk vizsgált, majd terjesztésre javasolt újítás már nem látott-e napvilágot. Az ötletbank akkor működne igazán jól, ha ezt „rákapcsolnák“ a csehországi mezőgazdasági ötletbankra. Olykor ugyanis elég lenne, ha egy-egy mezőgazdasági üzem gépesítési részlegének dolgozói arról szerezhetnének tudomást, hol ts található egy-egy bizonyos, számukra éppen szükséges újítás. Abban az esetben ugyanis, ha ez az illető üzem részére komoly anyagi hasznot jelentene, s biztosítaná a termelés folyamatosságát, akkor az üzem vezetői személyesen Is elmennének „újításnézőbe“. Tehát Ismét hangsúlyozni kell: az újítások terjesztése terén komoly gondok vannak. Egy másik probléma. Tavaly rájöttünk arra, hogy sok mezőgazdasági üzem közgazdásza nem ismeri az újításokra vonatkozó honorálást szabályokat. így megszervezték az ökonómusok iskoláztatását. S hogy erről mi is volt a véleményük az oktatóknak? Sok szövetkezetből, állami gazdaságból olyan „alibiembert“ küldtek erre a rendezvényre, akiknek semmi közük nem volt az újításokhoz. Ezért hatott bihetően azoknak az újítóknak a véleménye, akik a^ értekezleten némi letargiával azt mondták: .„Érdekes módon rendszerint az újítók kárára tévednek...“ Ezt természetesen nem lehet általánosítani, sok helyen jél Ismerik a Jutalmazási, honorálási szabályzatokat. A bírósági szakemberek véleményei viszont alátámasztják az újítók véleményét. Azokon a bírósági tárgyalásokon, ahol az újító a hibás honorálás miatt érzi magát sértettnek, a pert általában az újító nyert meg. Itt, ugye, felmerül a kérdés: Az üzemi ellenőrzőbizottságnak, az Illetékes jml-ok újítási bizottságainak véleménye a korábbiak folyamán elmaradt? Az újításokkal foglalkozó szakemberek számára egy jó hír is elhangzott: az újítások honorálásával kapcsolatban új törvényjavaslatokat dolgoznak ki, tehát a korábbi pont»zási rendszert áttekinthetőbb helye*» tesíti majd, Az előzetes tájékoztatás szerint főleg az a tény érdemel említést, hogy az illetékes szakemberek korábban kapják meg az újításért járó pénzösszeget. Már határozatba foglalták azt a tényt, hogyha egy bizonyos ötletet találmányként ismernek fel, akkor — függetlenül a szokványos honorálástól — a feltaláló 5 ezer korona jutalmat kap. Érdemleges határozat ez, hiszen hozzájárul az űjítókedv éltetéséhez. Több éves késéssel ugyan, de a jövőben már sor kerül a mezőgazdasági újítók és feltalálók eredményei szlovákiai értékelésének a módosítására. Üj pontozási rendszerrel értékelik majd az újítók, a kollektívák, az üzemek versenyét. S azt, hogy mire jó az, ha egy ilyen értekezleten véleményt mondunk, a következő példa is igazolja: az új szabályzatok szerkesztői ismét „kifelejtették“ az újítási előadók — mind a jmi-ok, mind az üzemek szintjén — értékelését. Hogy az eddigi értékelések során miért fedte köd az előadók nevét, senki sem tudja. Az újítémozgalom szervezői is csodálkozó tekintettel csak a vállukat vonogatták. Cgy látszik, hogy az üzemekben a szervező emberek — akik több funkció mellett végzik az újítások regisztrálásával, terjesztésével, honorálásával kapcsolatos feladatokat — nem érdemlik meg azt, hogy munkájukat erkölcsileg is elismerjék, kellőképpen honorálják. Bízzunk abban, hogy a jövő évtől kezdődően már az újítást előadók értékelésére, jutalmazására is sor kerül. A vitafelszőlalásokbél kitűnt, hogy az újítások kétharmada „kapun belül marad“, tehát csak az újítást eszközlő üzem használja fel az ötletet. Oka ennek — amit már a fentiekben említettünk — az ötletbank hiánya. Ismét egy példa: évekkel ezelőtt egy szövetkezetünkben bemutattak nekünk egy egyszerű, ötletes újítást, amely megakadályozta azt, hogy az akkor tömegesen használt répaki» szántó berendezés lánca elszakadjon. Nem kis dologról volt szó, hiszen nedves, sáros ősz volt, a költséges láncot még csak be se lehetett szerezni, új betakarítőgépek egész sora állt az udvarokon, a szövetkezetek késtek a cukorrépa betakarításával. Ha az újítás terjesztését időben meg tudták volna oldani — az újítást ugyanis a gazdaság már nyáron az illetékes szervek elé terjesztette —, a betakarítás nem lett volna olyan körülményes. Aki a felsorolt számokat, adatokat — a létrehozott társadalmi hasznot — összegezte, értékelte, az bizonyára támogatja állításunkat: a mezőgazdasági újító- és feltalálémozgalom további fejlesztése — mind erkölcsi« mind anyagi szinten — jogos igény, a jövő igénye. A tudomány és a technika fejlesztése nélkül ugyanis nem teljesíthetők a mind igényesebb termelési feladatok. Kalita Gábor A hidroszféra nitratszennvezettségének okai Egész fejlődéstörténetünk folyamán a földünkön mennyiségi és minőségi egyensúly alakult ki a természeti elemek alkotói között. Így a nitrogénszint tekintetében Is kialakultak egyes mechanizmusok, biztosították a legmegfelelőbb arányt a nitrogén és az atmoszféra, -litoszféra és bioszféra között. A mezőgazdaság fejlődésével és Intenzitásával ez az arány mindinkább kezd felbomlant és most már olyan méreteket ölt, hogy nemcsak a tudományos világot nyugtalanítja, hanem az egész emberiséget Is. Ennek hatására egyre romlik a föld és a talajvíz minősége, — s ezzel az egész emberiség életkörnyezete. Léteznek olyan tudományosan bebizonyított tények, hogy a természetes rétek és erdőterületek oda vezetnek, hogy aktivizálják a mineralizációs és nitrifikáciés mechanizmusokat, amelyek nitrátokat szabadítanak fel és esetleges kilúgozásával nagymértékben hozzájárulnak a talajvíz szennyezettségéhez. Meg kell említeni, hogy a talaj vízgazdálkodásába való beavatkozás során (lecsapolás, öntözés) nemcsak a talaj fizikai és kémiai tulajdonságait javítják meg, hanem lehetőséget adnak a nitriflkációs folyamatok gyorsulására is. Ma már az ember által megkétszereződött a talaj nitrogéntartalma és ennek a folyamatnak még mindig nincs vége. Régebben a szerény nitrogénfogyasztás miatt a hektárhozamok növekedtek, de további nitrogénműtrágyák adagolásának emelésével nem biztos, hogy ugyanolyan eredményeket érünk el, ugyanis bebizonyosodott, hogy az el nem használt nitrogént a föld saját maga valami módon közömbösíteni akarja, tehát öntisztításra van szüksége. Ez csak akkor lehetséges, ha megvannak azok a mechanizmusok, amelyek ezt lehetővé teszik, mert a földnek általában nincs annyi energiája, hogy a fölösleges nitrogént hatástalanítsa. Utalunk itt főleg a biológiai nitrifikációs folyamatokra, amelyek a nitrogént nitráttá alakítják át és kilúgozódnak az altalajvízbe. Másodsorban a denitrifikáciős folyamatok során a nitrogén eltávozhat gáz formájában is, de ez nem történik olyan intenzitással, mint a nitrátok keletkezése. Tudjuk, hogy a nitrogén-iont a föld nem köti le, ezért a talajvízben marad — és a talajvíz mozgásával a nitrogén-ion is mozog. Ez a növények szempontjából jő, mert pl. a mélyebben gyökerező növények a mélyebb rétegekből is tudnak nitrogént felvenni, probléma csak akkor van, ha a nitrogén az altalajvízbe jut. Általános értékelések alapján kimutatták, hogy az egész kilúgozott nitrogén, amely a műtrágyákból keletkezik, csupán egy százalékát teszi ki az egész kilúgozott nitrogénmenynyiségnek. A nitrogénműtrágyák adagolásával emelkedik a talaj mínerális nitrogénszintje és ezáltal nagyobb az eshetőség a kilúgozásra. Továbbá nem lehet elhallgatni azt a tényt sem, hogy a mezőgazdaság felléphet mint jelentős közeg a hidroszféra szenynyezettsége ellen, ugyanis az intenzív növénytermesztés során nagy mennyiségű nitrogént tud hatástalanítahi, a mélyebben gyökerező növények pedig olyan nitrogént is hasznosítanak, ami már biológiailag élettelen földrétegekben van. Mindezt egybevéve leszögezhetjük, hogy a mezőgazdaság lehet mint szennyező tényező, de felléphet mint a hidroszféra védője Is. A mezőgazdaság lehet szennyező olyan esetekben, mikor nem megfelelő gazdálkodási rendszert vezetnek be, nem helyes adagolásban és fejlődési szakaszokban adagolt nitrogénműtrágyák esetében. Mindig szem előtt kellene tartant, hogy nem a földet trágyázzuk, hanem a növények tápanyagszükségletét elégítjük ki. Ez azt jelenti, hogy a nitrogéntrágyázást olyan fejlődési szakaszokban kell kijuttatni a földre, amikor a növénynek a legnagyobb szüksége van rá, ez általában a legintenzívebb növekedés időszakában van. Ezért a talaj-előkészítés során indokolatlan a nagy mennyiségű nitrogén-műtrágyázás, főleg akkor, ha tavaszi vetésű növényekről van szó. Ugyanilyen helytelen fagyos vagy havas földre műtrágyát szórni — és kétszeresen hibás dombos vidékeken. Hovatovább annál Inkább megala» pozott az az állítás, hogy a szerves trágya alkalmazása során Is létrejöhét fokozott nitrogénkilúgoződás. U- gyanis a talajaink már túl vannak telítve szervetlen műtrágyákkal, ezért a klasszikus szerves trágyázás nem teljesíti megelőző kilúgozódási furik» cíóját, amiről azelőtt meg voltunk győződve. Ma már legjobb eredmé-nyékét csak a szalma bedolgozásával tudnak elérni. Nemrég még azt állttottuk, hogy a szalma nitrogénéhséget okozhat a növényeknél. Ma már ott tartunk, hogy csak kiegyensúlyozni tudja a nítromennyiséget, tehát ugyanazt a funkciót tölti be, mint azelőtt a ! szerves trágya. Be kell vallani, hogy a jelenlegi helyzetben a hidroszféra minőségének változásában szerepet játm szanak nemcsak a mezőgazdasági tényezők, hanem az Irányító és tervező tényezők tévedései is, aminek gyökere a helytelen termelési programok megválasztásában van. Visnyei Imre agrármérnök
