Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-12-28 / 52. szám

1985. 'december 28. SZABAD FÖLDMŰVES, 13 leg a burgonyavész és a szőlőpero­­noszpéra — megjelenésének veszé­lyéről. Napi, heti és havi jelentése­ket közlünk a vezetők számára a' csapadékok alakulásáról. Az Állami Meliorációs Felügyelőséggel, valamint az Öntözőgazdálkodási Kutatóintézet­tel együttműködve hidrológiai és szi­noptikus adatok feldolgozásával in­formációkat nyújtunk az öntözőberen­dezések üzemeltetésének a szervezé­séhez. Ezen túlmenően időjárás-jelen­tést közlünk a mezőgazdasági repü­lőgépes szolgálatnak és tanácsadás­sal segítünk a repülőterek tervezé­sében és építésében. Persze három, sőt hat napra szóló időjárás-előrejel­zést is kibocsátunk, továbbá figyel­meztetjük a gazdaságokat a szélső­séges időjárási jelenségek — kora őszi, illetve tavaszi fagyok, erős szél­viharok, felhőszakadás, jégverés, hó­fúvások, ólomeső stb. — előfordulá­sának veszélyére. Említést érdemel az agrometeoro­lógiai kutatás is, amely az utóbbi évtizedben az agroklimatológia kér­déseire Irányult. E munka eredménye­ként rendelkezésre áll Csehszlovákia agroklimatológia! körzesitésének, a legfontosabb növénykultúrák termesz­tése agroklimatológial feltételeinek és Szlovákia agroklimatikus potenciál­jának feldolgozása. Továbbá meg kell oldani a mérési technika automatizá­lását, elsősorban az észlelői állomá­sokon és az adatok átvitelét az agro. meteorológiai központokba. Elsősor­ban ezen kérdések megoldására irá­nyul a fejlesztés. A mai korszerű mezőgazdaság szá­mára— amelyre a magas fokú gépe­sítés, a vegyszerezés, továbbá a ki­váló biológiai anyaggal való ellátás a jellemző — nélkülözhetetlenek a megbízható meteorológiai és klimato­lógiai adatok. Ahhoz, hogy ez a szol­gáltatás is meghozza a várt ered­ményt, az eddiginél még szorosabb és kiterjedtebb együttműködés szük­séges a szolgáltató és az igénylő fél részéről egyaránt. Klamarcsik Mária A meteorológiai intézet jelenti ••• Amikor a tv-ben vagy a rádióban az időjárás-jelentés következik, vala­mennyien felélénkülünk, jcbban oda­figyelünk. Kit ne érdekelne, milyen idő várható az elkövetkező napok­ban? Nem csoda, hiszen az időjárás mindig is meghatározó lényezője volt az emberiség létének, ténykedésének. Az időjárás várható alakulása, az idő­járás változásának oka ívezredek óta az emberiség érdeklődésének közép­pontjában áll. Az emberek a légköri és természe­ti jelenségek megfigyelése alapján próbálták hosszabb vagy rövidebb időszakra megjósolni ez időjárás ala­kulását. Ilyen megfigyeléseken ala­pulnak a népi időjárási szabályok is. Az érdekesség ked­véért nem árt leg­alább réhányat fel­sorolni. Megfigye­lés szerint, „Ha Katalinkor kopog, karácsonykor to­csog“. Január hato­dikéhoz a követke­ző szt-bály fűződik: „Ha V ízkeresztkor olvad, korán tava­szodig, a Pál-nap körüli időszakra pedig 3 „Pál for­dulása, idő fordu­lása“. A népi meg­figyelés szerint ha február másodi­kén, a „Medve na­pon“ derült, tiszta enyhe az idő, ak­kor még folytató­dik a tél, ha pe­dig borult, akkor korai tavadé várha­tó. Az a hiedelem is járja, hogy „Má­tyás megtöri a le­get, ha nun talál, akkor csinál“. Még a kevésbé beava­tottak is Ismerik azt a mondást, mi­szerint „Sándor, József, Benedek, . _ , , zsákban^ hozzák a * Csapadékmérés meleget", a fagyos­szentek viszont a hirtelen fagypont alatti lehűlést, ha Medárd napján esik, akkor ezt követően 40 napig esős idő várható — és még sorolhat­nánk tovább. Persze, mai, korszerű világunkban nem támaszkodhatunk ezekre a meg­lehetősen pontatlan időjárási jósla­tokra. Napjainkban egzakt mérése­ken alapuló időjárás-jelentések szük­ségesek. Sőt nélkülözhetetlenek egyes nép­­gazdasági ágazatokban, mint például a légi közlekedésben, a hajózásban, de a közúti közlekedésben is. A tudományos-műszaki haladással párhuzamosan fejlődött és tökélete­sedett a meteorológia műszaki fel­szereltsége, valamint mérési és meg­figyelési módszerei. Hazánk területén komolyabb meteorológiai és hidroló­giai mérések a XVIII. század derekán kezdődtek. A meteorológia fejleszté­sében fontos szerepet töltött be a prágai Klementínumi Csillagda, ahol 1752 óta végeztek meteorológiai meg­figyeléseket, majd az 1870-ben, Ögyal­lán (Hurbanovo) létrehozott meteo­rológiai obszervatórium. A hidrológia története a múlt századba vezethető vissza. A Duna vízállását 1823-tól fi­gyelik rendszeresen. Az első Csehszlovák Köztársaság megalakulása után 1919-ben hozták létre az országos hatáskörű Állami Meteorológiai Intézetet, valamint az Állami Hidrológiai és Hidrotechnikai Intézetet azzal a céllal, hogy bizto­sítsa a népgazdaság különböző ágaza­tainak az igényeit és a kutatást. Az évek folyamán mindkét intézet több szervezési változáson és fokozatos fejlődésen ment keresztül, ami végül is a Cseh és a Szlovák Hidrometeo­­rológiai Intézet jelenlegi felépítésé­szerfl számítógépek segítségével dol­gozzák fel, értékelik, s a megrende­lők által igényelt formában és adat­összeállításban hozzák közre. A szá­mítógépes központ egyben az adat­bankot is képezi. Az intézet munkáját széles körű nemzetközi együttműködésben végzi. A Poprád-Gánovcei Központ része a nemzetközi rádíószondás mérőhálózat­nak. Az intézet egyebek között a Me­teorológiai Világszervezetnek a tag­ja, s ennek központja a Malý Javor­­ník-i kirendeltségén helyezkedik el. Itt található az intézet legkorszerűbb műszerfelszerelése is, mint például a meteorológiai rádiólokátor, a mű­holdvevő és a számítógépes központ. ф Vajon ilyen korszerű felszere­léssel milyen pontossággal, illetve milyen hosszú távra lehet előrejelez­ni az időjárás alakulását? — érdek­lődtem Pavol Šteberla mérnöktől, a tudományok kandidátusától, az agro­meteorológiai részleg vezetőjétől. — Sajnos, hosszabb távra a meg­bízható időjárás-előrejelzést még a korszerű technika sem teszi lehetővé, holott több ágazatban, egyebek kö­zött a mezőgazdaságban is, igazán nagy szolgálatot tenne. Sőt, földrajzi helyzetünkből adódóan — mivel ép­pen itt, a Kárpát-medencében ütköz­nek a földközi-tengeri és a kontinen­tális légáramlások — sokszor még a rövid távú előrejelzések sem „jönnek be“, bár az utóbbi időben éppen az űrszondás felvételeknek köszönhetően aránylag megbízhatóvá vált a rövid távú prognózis. A hosszú távú előre­jelzésekre a közeljövőben sem törek­szünk, inkább igyekszünk pontosítani a rövid távú előrejelzést, s bevezetni az igen rövid időre — 5—6 órára — szóló prognózisokat. Megtudtuk, hogy ezeknek a rövid távú előrejezéseknek a mezőgazdá­szok is nagy hasznát vehetik. Immár ötödik éve próbakísérleteket folytat­nak a Lévai (Levice) járásban az igen rövid távú prognózisokkal az ★ A legkorszerűbb telekommunikációs technika segítségé­vel készül a föld­gömb légköri vi­szonyainak az űr­felvétele aratás idején. Meteorológiai rádiólo­kátorok segítségével óránként jelen­tik az időjárás várható alakulását, főleg a viharok, esők előrejelzését. Az eddigi eredmények alapján kiszá­mították, hogy aratás idején — szlo­vákiai viszonylatban — a kedvező időjárás minden egyes órájának ki­használása a meteorológiai informá­ciók alapján hozzávetőlegesen 300 ezer koronát jelent, E módszer alkalmazása minden bi­zonnyal nagy segítséget jelent majd az aratás szervezésében. Sokakat ér­deklő kérdés viszont, hogy jelen­leg milyen segítséget nyújt az agro­meteorológiai szolgálat a mezőgaz­dasági üzemeknek. — A tenyészidőben a szinoptikus és fenométriai mérések, valamint a fenológiai megfigyelések alapján he­tente tájékoztatjuk a gazdaságokat az időjárás alakulásáról, s ennek ha­tásáról a növénykultúrák fejlődésére. Fontos meteorológiai adatokat szol­gáltatunk az egyes betegségek — fű­hez vezetett. A Szlovák Hidrometeorológiai Inté­zet, amely 1969-ben alakult, az SZSZK Erdőgazdasági és Vízgazdálkodási Mi. nisztériuma hatáskörébe tartozik. Te­vékenysége igen széles körű. Az in­tézet hidrológiai szakosztálya előre­jelzéseket nyújt a hajózás, az árvíz­­védelem és a vízi erőművek számára, információkat bocsát ki az egyes fo­lyók vízállásáról, az altalajvizek tar­talékairól, a víz hőmérsékletéről, a bel- és az altalajvizek hidrológiai és hidrokémiai rendszeréről stb. A kli­matológiai szakosztály a szinoptikus mérések alapján Időjárás-Jelentése­ket és -előrejelzéseket végez a nép­gazdaság valamennyi ágazata számá­ra, különös tekintettel a légi közle­kedésre. Továbbá széles körű agro­meteorológiai szolgáltatásokat nyújt. Figyelemmel kísérik a levegőszennye­ződés helyzetét, rádioaktivitását, és javaslatokat terjesztenek elő a szeny­­nyeződés által okozott károk kikü­szöbölése érdekében. A naponta be­érkezett tömérdek Információt kor­-Д- Rádiólokátor segítségével veszik át az űrszonda által kibocsátott információkat Fotó: Zdenka Kmentová Egv fiatal szakember üzenete A huszadik század utolsó előtti évtizedének embere szinte nap­ról napra tudomást szerezhet a tudományos-műszaki haladás egy-egy új fejleményéről. A modern gépi esz­közök, a magas színvonalú számítás­­technika és az automatizáció bizony úgyszólván egyik hónapról a másik­ra könnyltenek az egykor nagy meg­erőltetést „követelő“ fizikai munká­kon. És persze — tulajdonképpen ez­zel sem vetek sem­miféle újat papír­ra — a technika rohamosan gyara­podó vívmányai ál­tal a századvég embere egyre job­ban elkényelmese-1lk. A tősgyökeres , falusiak városokba költöznek, hogy az ipari termelés különböző területein iussanak kereseti lehetőséghez. Ez­zel hátat fordítanak a hagyományok­nak, a dédszülők és a nagyszülők által olyannyira közkedvelt (és a megélhetést biztosító) mezőgazdasági •evékenységnek. Kelecsényi Zoltán azonban telles mértékben rácáfolhat az előző elmél­kedésláncolat érvényességére. Hu­szonhét éves, a mezőgazdaságban dolgozik. — Ügy Is mondhatnám, hogy for­dított életmód jellemző rám. A több­séggel ellentétben én ugyanis város­ból költöztem falura. A nagygurabi (Velký Grob) Oj Élet Egységes Föld­műves-szövetkezet boldogfai (Bol­dog) telepén dolgozom mint zootech­­nikus. • Manapság már valóban ritka eset az ilynemű vonzódás egy fiatal esetében... — Én inkább úgy fogalmaznék, hogy nem a falusi élet iránti vonzó­dásom eredményeképpen kerültem Boldogfára, hanem a mezőgazdaság bűvölete vonzott falura. Azért állítot­tam az elején, hogy városból kerül­tem falura, mert Szene (Senec) a szülővárosom. Csakhogy ebben a vá­rosban még nem szorultak a háttér­be a háztáji termelés hagyományai. Már gyermekkoromban szerettem dolgozgatni a kertben, s szinte imád­tam az állatokat. A csirkéken, ka­csákon, sertésen kívül volt egy gyö­nyörű kutyám és számos csodálatos díszmadaram. Már alapiskolai tanul­mányaim folyamin többször fejembe ötlött, hogy én bizony állattenyésztő leszek. A Szenei Magyar Tannyelvű Gimnáziumban folytatott tanulmá­nyaim befejezése után a Safárikovói Mezőgazdasági Szaktanintézetben ké­szültem az olyannyira áhított hiva­tásra. Az ottani két év valóban sokat jelentett számomra a jövőt illetően. Az érettségi után azonnal a boldogfai telepre kerültem. De az irodám kü­szöbét nem léptem át túl sokszor, mert szólított a hazafiúi kötelesség. A katonai szolgálatról 1982-ben tér­tem haza. Rögvest igényes feladattal bíztak meg. Három hónapon keresz­tül Nagygurabon mint takarmányos helyettesítettem egy mérnöknőt. 1983. január elseje óta azonban ismét d boldogfai telepen keresem a kenye­rem. # Hogyan telik el egy zootechniku« munkanapja? — Ha reggeli műszakban dolgo­zom, fél négykor kelek. Már négy órakor benn vagyok a szövetkezet­ben. A reggeli műszak tizenkét óráig tart. Ha pedig délutániba járok, ak­kor 11-től este hétig dolgozok. Min­den második szombaton és vasárnap ügyeletes vagyok. Ez egésznapos szol­gálatot jelent. Az idén szilveszterkor éppen én leszek a „soros“. Hogy mit is csinál egy zootechníkus? Röviden talán így határoznám meg a felada­tot: munkairányítás. Boldogfán ket­ten vagyunk e beosztásban, s har­mincöt ember tevékenységét irányít­juk. De hogy egy kissé kibővítsem a munkairányításon értetteket. Elsőd­leges feladatom az állatnyilvántartás. Nagy figyelmet kell fordítani az álla­tok egészségügyi állapotára, és vég­képp nem szorítható háttérbe a ta­karmánykeverékek megfelelő össze­állításának jelentősége sem. örömmel végzem a munkámat. Már magában az nagyon felemelő érzés, ha az ember reggel azzal a tudattal indul el a munkahelyére, hogy a munkájukat szívvel végző társak kö­zé érkezik. Ez az érzés mintegy kiűzi az ember szeméből a hajnali álmos­ságot. • Hogyan telnek a pihenés, a szó­rakozás pillanatai? — A szabad órákat a családnak szentelem. 1982 októberében megnő­sültem. Feleségem jelenleg Szencen elárusítőnő. 1984-ben megszületett az utód, aki az apa (és a nagyapa) ne­vét viseli. Boldogfára nyolcvanhárom májusában költöztünk, amikor a szö­vetkezet által jutottunk kétszobás lakáshoz. A lakás mellett van egy kiskert is, ott termesztünk zöldséget saját szükségleteink kielégítésére. Ha több időm akad, szívesen sportolok, esténként pedig többnyire zenét hall­gatok, vagy éppen ismereteimet bőví­teni a mezőgazdasági szakirodálom böngészgetésével. • Milyen üzenetet szeretne átadni egy huszonéves mezőgazdasági szak­ember a jövő fiataljainak? — Közismert tény, hogy a fiatalok mintegy természetszerűen elriadnak a mezőgazdasági szakmától és ezzel tulajdonképpen a falun való élettől is. Én mindössze annyit szeretnék le­szögezni, hogy nem bántam meg a döntésemet. A pályaválasztás előtt állókhoz csupán annyit kívánnék in­tézni, hogy végképp nem kell meg­ijedni a földművesmunkától — s fő­képpen nem kell azt szégyelleni. Végezetül Kelecsényi Zoltán meg­kért arra, hogy a lapon keresztül is fejezzük ki köszönetét a boldogfal szövetkezeti tagoknak a szorgalmas munkáért, a feladatok teljesítéséhez való példás hozzáállásért. Ezt szíves­örömest tesszük! Susla Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom