Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1985-12-28 / 52. szám
1985. 'december 28. SZABAD FÖLDMŰVES, 13 leg a burgonyavész és a szőlőperonoszpéra — megjelenésének veszélyéről. Napi, heti és havi jelentéseket közlünk a vezetők számára a' csapadékok alakulásáról. Az Állami Meliorációs Felügyelőséggel, valamint az Öntözőgazdálkodási Kutatóintézettel együttműködve hidrológiai és szinoptikus adatok feldolgozásával információkat nyújtunk az öntözőberendezések üzemeltetésének a szervezéséhez. Ezen túlmenően időjárás-jelentést közlünk a mezőgazdasági repülőgépes szolgálatnak és tanácsadással segítünk a repülőterek tervezésében és építésében. Persze három, sőt hat napra szóló időjárás-előrejelzést is kibocsátunk, továbbá figyelmeztetjük a gazdaságokat a szélsőséges időjárási jelenségek — kora őszi, illetve tavaszi fagyok, erős szélviharok, felhőszakadás, jégverés, hófúvások, ólomeső stb. — előfordulásának veszélyére. Említést érdemel az agrometeorológiai kutatás is, amely az utóbbi évtizedben az agroklimatológia kérdéseire Irányult. E munka eredményeként rendelkezésre áll Csehszlovákia agroklimatológia! körzesitésének, a legfontosabb növénykultúrák termesztése agroklimatológial feltételeinek és Szlovákia agroklimatikus potenciáljának feldolgozása. Továbbá meg kell oldani a mérési technika automatizálását, elsősorban az észlelői állomásokon és az adatok átvitelét az agro. meteorológiai központokba. Elsősorban ezen kérdések megoldására irányul a fejlesztés. A mai korszerű mezőgazdaság számára— amelyre a magas fokú gépesítés, a vegyszerezés, továbbá a kiváló biológiai anyaggal való ellátás a jellemző — nélkülözhetetlenek a megbízható meteorológiai és klimatológiai adatok. Ahhoz, hogy ez a szolgáltatás is meghozza a várt eredményt, az eddiginél még szorosabb és kiterjedtebb együttműködés szükséges a szolgáltató és az igénylő fél részéről egyaránt. Klamarcsik Mária A meteorológiai intézet jelenti ••• Amikor a tv-ben vagy a rádióban az időjárás-jelentés következik, valamennyien felélénkülünk, jcbban odafigyelünk. Kit ne érdekelne, milyen idő várható az elkövetkező napokban? Nem csoda, hiszen az időjárás mindig is meghatározó lényezője volt az emberiség létének, ténykedésének. Az időjárás várható alakulása, az időjárás változásának oka ívezredek óta az emberiség érdeklődésének középpontjában áll. Az emberek a légköri és természeti jelenségek megfigyelése alapján próbálták hosszabb vagy rövidebb időszakra megjósolni ez időjárás alakulását. Ilyen megfigyeléseken alapulnak a népi időjárási szabályok is. Az érdekesség kedvéért nem árt legalább réhányat felsorolni. Megfigyelés szerint, „Ha Katalinkor kopog, karácsonykor tocsog“. Január hatodikéhoz a következő szt-bály fűződik: „Ha V ízkeresztkor olvad, korán tavaszodig, a Pál-nap körüli időszakra pedig 3 „Pál fordulása, idő fordulása“. A népi megfigyelés szerint ha február másodikén, a „Medve napon“ derült, tiszta enyhe az idő, akkor még folytatódik a tél, ha pedig borult, akkor korai tavadé várható. Az a hiedelem is járja, hogy „Mátyás megtöri a leget, ha nun talál, akkor csinál“. Még a kevésbé beavatottak is Ismerik azt a mondást, miszerint „Sándor, József, Benedek, . _ , , zsákban^ hozzák a * Csapadékmérés meleget", a fagyosszentek viszont a hirtelen fagypont alatti lehűlést, ha Medárd napján esik, akkor ezt követően 40 napig esős idő várható — és még sorolhatnánk tovább. Persze, mai, korszerű világunkban nem támaszkodhatunk ezekre a meglehetősen pontatlan időjárási jóslatokra. Napjainkban egzakt méréseken alapuló időjárás-jelentések szükségesek. Sőt nélkülözhetetlenek egyes népgazdasági ágazatokban, mint például a légi közlekedésben, a hajózásban, de a közúti közlekedésben is. A tudományos-műszaki haladással párhuzamosan fejlődött és tökéletesedett a meteorológia műszaki felszereltsége, valamint mérési és megfigyelési módszerei. Hazánk területén komolyabb meteorológiai és hidrológiai mérések a XVIII. század derekán kezdődtek. A meteorológia fejlesztésében fontos szerepet töltött be a prágai Klementínumi Csillagda, ahol 1752 óta végeztek meteorológiai megfigyeléseket, majd az 1870-ben, Ögyallán (Hurbanovo) létrehozott meteorológiai obszervatórium. A hidrológia története a múlt századba vezethető vissza. A Duna vízállását 1823-tól figyelik rendszeresen. Az első Csehszlovák Köztársaság megalakulása után 1919-ben hozták létre az országos hatáskörű Állami Meteorológiai Intézetet, valamint az Állami Hidrológiai és Hidrotechnikai Intézetet azzal a céllal, hogy biztosítsa a népgazdaság különböző ágazatainak az igényeit és a kutatást. Az évek folyamán mindkét intézet több szervezési változáson és fokozatos fejlődésen ment keresztül, ami végül is a Cseh és a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet jelenlegi felépítésészerfl számítógépek segítségével dolgozzák fel, értékelik, s a megrendelők által igényelt formában és adatösszeállításban hozzák közre. A számítógépes központ egyben az adatbankot is képezi. Az intézet munkáját széles körű nemzetközi együttműködésben végzi. A Poprád-Gánovcei Központ része a nemzetközi rádíószondás mérőhálózatnak. Az intézet egyebek között a Meteorológiai Világszervezetnek a tagja, s ennek központja a Malý Javorník-i kirendeltségén helyezkedik el. Itt található az intézet legkorszerűbb műszerfelszerelése is, mint például a meteorológiai rádiólokátor, a műholdvevő és a számítógépes központ. ф Vajon ilyen korszerű felszereléssel milyen pontossággal, illetve milyen hosszú távra lehet előrejelezni az időjárás alakulását? — érdeklődtem Pavol Šteberla mérnöktől, a tudományok kandidátusától, az agrometeorológiai részleg vezetőjétől. — Sajnos, hosszabb távra a megbízható időjárás-előrejelzést még a korszerű technika sem teszi lehetővé, holott több ágazatban, egyebek között a mezőgazdaságban is, igazán nagy szolgálatot tenne. Sőt, földrajzi helyzetünkből adódóan — mivel éppen itt, a Kárpát-medencében ütköznek a földközi-tengeri és a kontinentális légáramlások — sokszor még a rövid távú előrejelzések sem „jönnek be“, bár az utóbbi időben éppen az űrszondás felvételeknek köszönhetően aránylag megbízhatóvá vált a rövid távú prognózis. A hosszú távú előrejelzésekre a közeljövőben sem törekszünk, inkább igyekszünk pontosítani a rövid távú előrejelzést, s bevezetni az igen rövid időre — 5—6 órára — szóló prognózisokat. Megtudtuk, hogy ezeknek a rövid távú előrejezéseknek a mezőgazdászok is nagy hasznát vehetik. Immár ötödik éve próbakísérleteket folytatnak a Lévai (Levice) járásban az igen rövid távú prognózisokkal az ★ A legkorszerűbb telekommunikációs technika segítségével készül a földgömb légköri viszonyainak az űrfelvétele aratás idején. Meteorológiai rádiólokátorok segítségével óránként jelentik az időjárás várható alakulását, főleg a viharok, esők előrejelzését. Az eddigi eredmények alapján kiszámították, hogy aratás idején — szlovákiai viszonylatban — a kedvező időjárás minden egyes órájának kihasználása a meteorológiai információk alapján hozzávetőlegesen 300 ezer koronát jelent, E módszer alkalmazása minden bizonnyal nagy segítséget jelent majd az aratás szervezésében. Sokakat érdeklő kérdés viszont, hogy jelenleg milyen segítséget nyújt az agrometeorológiai szolgálat a mezőgazdasági üzemeknek. — A tenyészidőben a szinoptikus és fenométriai mérések, valamint a fenológiai megfigyelések alapján hetente tájékoztatjuk a gazdaságokat az időjárás alakulásáról, s ennek hatásáról a növénykultúrák fejlődésére. Fontos meteorológiai adatokat szolgáltatunk az egyes betegségek — fűhez vezetett. A Szlovák Hidrometeorológiai Intézet, amely 1969-ben alakult, az SZSZK Erdőgazdasági és Vízgazdálkodási Mi. nisztériuma hatáskörébe tartozik. Tevékenysége igen széles körű. Az intézet hidrológiai szakosztálya előrejelzéseket nyújt a hajózás, az árvízvédelem és a vízi erőművek számára, információkat bocsát ki az egyes folyók vízállásáról, az altalajvizek tartalékairól, a víz hőmérsékletéről, a bel- és az altalajvizek hidrológiai és hidrokémiai rendszeréről stb. A klimatológiai szakosztály a szinoptikus mérések alapján Időjárás-Jelentéseket és -előrejelzéseket végez a népgazdaság valamennyi ágazata számára, különös tekintettel a légi közlekedésre. Továbbá széles körű agrometeorológiai szolgáltatásokat nyújt. Figyelemmel kísérik a levegőszennyeződés helyzetét, rádioaktivitását, és javaslatokat terjesztenek elő a szenynyeződés által okozott károk kiküszöbölése érdekében. A naponta beérkezett tömérdek Információt kor-Д- Rádiólokátor segítségével veszik át az űrszonda által kibocsátott információkat Fotó: Zdenka Kmentová Egv fiatal szakember üzenete A huszadik század utolsó előtti évtizedének embere szinte napról napra tudomást szerezhet a tudományos-műszaki haladás egy-egy új fejleményéről. A modern gépi eszközök, a magas színvonalú számítástechnika és az automatizáció bizony úgyszólván egyik hónapról a másikra könnyltenek az egykor nagy megerőltetést „követelő“ fizikai munkákon. És persze — tulajdonképpen ezzel sem vetek semmiféle újat papírra — a technika rohamosan gyarapodó vívmányai által a századvég embere egyre jobban elkényelmese-1lk. A tősgyökeres , falusiak városokba költöznek, hogy az ipari termelés különböző területein iussanak kereseti lehetőséghez. Ezzel hátat fordítanak a hagyományoknak, a dédszülők és a nagyszülők által olyannyira közkedvelt (és a megélhetést biztosító) mezőgazdasági •evékenységnek. Kelecsényi Zoltán azonban telles mértékben rácáfolhat az előző elmélkedésláncolat érvényességére. Huszonhét éves, a mezőgazdaságban dolgozik. — Ügy Is mondhatnám, hogy fordított életmód jellemző rám. A többséggel ellentétben én ugyanis városból költöztem falura. A nagygurabi (Velký Grob) Oj Élet Egységes Földműves-szövetkezet boldogfai (Boldog) telepén dolgozom mint zootechnikus. • Manapság már valóban ritka eset az ilynemű vonzódás egy fiatal esetében... — Én inkább úgy fogalmaznék, hogy nem a falusi élet iránti vonzódásom eredményeképpen kerültem Boldogfára, hanem a mezőgazdaság bűvölete vonzott falura. Azért állítottam az elején, hogy városból kerültem falura, mert Szene (Senec) a szülővárosom. Csakhogy ebben a városban még nem szorultak a háttérbe a háztáji termelés hagyományai. Már gyermekkoromban szerettem dolgozgatni a kertben, s szinte imádtam az állatokat. A csirkéken, kacsákon, sertésen kívül volt egy gyönyörű kutyám és számos csodálatos díszmadaram. Már alapiskolai tanulmányaim folyamin többször fejembe ötlött, hogy én bizony állattenyésztő leszek. A Szenei Magyar Tannyelvű Gimnáziumban folytatott tanulmányaim befejezése után a Safárikovói Mezőgazdasági Szaktanintézetben készültem az olyannyira áhított hivatásra. Az ottani két év valóban sokat jelentett számomra a jövőt illetően. Az érettségi után azonnal a boldogfai telepre kerültem. De az irodám küszöbét nem léptem át túl sokszor, mert szólított a hazafiúi kötelesség. A katonai szolgálatról 1982-ben tértem haza. Rögvest igényes feladattal bíztak meg. Három hónapon keresztül Nagygurabon mint takarmányos helyettesítettem egy mérnöknőt. 1983. január elseje óta azonban ismét d boldogfai telepen keresem a kenyerem. # Hogyan telik el egy zootechniku« munkanapja? — Ha reggeli műszakban dolgozom, fél négykor kelek. Már négy órakor benn vagyok a szövetkezetben. A reggeli műszak tizenkét óráig tart. Ha pedig délutániba járok, akkor 11-től este hétig dolgozok. Minden második szombaton és vasárnap ügyeletes vagyok. Ez egésznapos szolgálatot jelent. Az idén szilveszterkor éppen én leszek a „soros“. Hogy mit is csinál egy zootechníkus? Röviden talán így határoznám meg a feladatot: munkairányítás. Boldogfán ketten vagyunk e beosztásban, s harmincöt ember tevékenységét irányítjuk. De hogy egy kissé kibővítsem a munkairányításon értetteket. Elsődleges feladatom az állatnyilvántartás. Nagy figyelmet kell fordítani az állatok egészségügyi állapotára, és végképp nem szorítható háttérbe a takarmánykeverékek megfelelő összeállításának jelentősége sem. örömmel végzem a munkámat. Már magában az nagyon felemelő érzés, ha az ember reggel azzal a tudattal indul el a munkahelyére, hogy a munkájukat szívvel végző társak közé érkezik. Ez az érzés mintegy kiűzi az ember szeméből a hajnali álmosságot. • Hogyan telnek a pihenés, a szórakozás pillanatai? — A szabad órákat a családnak szentelem. 1982 októberében megnősültem. Feleségem jelenleg Szencen elárusítőnő. 1984-ben megszületett az utód, aki az apa (és a nagyapa) nevét viseli. Boldogfára nyolcvanhárom májusában költöztünk, amikor a szövetkezet által jutottunk kétszobás lakáshoz. A lakás mellett van egy kiskert is, ott termesztünk zöldséget saját szükségleteink kielégítésére. Ha több időm akad, szívesen sportolok, esténként pedig többnyire zenét hallgatok, vagy éppen ismereteimet bővíteni a mezőgazdasági szakirodálom böngészgetésével. • Milyen üzenetet szeretne átadni egy huszonéves mezőgazdasági szakember a jövő fiataljainak? — Közismert tény, hogy a fiatalok mintegy természetszerűen elriadnak a mezőgazdasági szakmától és ezzel tulajdonképpen a falun való élettől is. Én mindössze annyit szeretnék leszögezni, hogy nem bántam meg a döntésemet. A pályaválasztás előtt állókhoz csupán annyit kívánnék intézni, hogy végképp nem kell megijedni a földművesmunkától — s főképpen nem kell azt szégyelleni. Végezetül Kelecsényi Zoltán megkért arra, hogy a lapon keresztül is fejezzük ki köszönetét a boldogfal szövetkezeti tagoknak a szorgalmas munkáért, a feladatok teljesítéséhez való példás hozzáállásért. Ezt szívesörömest tesszük! Susla Béla
