Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1985-07-20 / 29. szám
Mikor terem jól a paprika? A paprika a szerves trágyázást igénylő zöldségfélék közé tartozik, ezért a számára kiszemelt területen áranként 400—500 kg istállótrágyát ajánlatos bedolgozni a talajba. Az istállótrágyázás jelentősége mindenekelőtt abban rejlik, hogy a fon tos ásványi tápanyagok mellett komolyabb mennyiségű szerves anyag és mikroorganizmus is jut a talajba, ami kedvezően hat a mikrobiológiai tevékenységre, a humuszképződésre és javítja a talaj fizikai tulajdon ságait is. Л tápanyagok az istáilótrágyában szerves formában vannak jelen és a mikroorganizmusok tevékenységének hatására szabadulnak fel. A bomlási folyamat évekig is eltarthat, ezért az istállútrágyát következetesen ősszel kell ada goini. Amennyiben kevésbé érett istállótrágyát használunk, vele együtt nitrogéntartalmú műtrágyát is keli adagolni, hogy elősegítse a trágya bomlását a kultúrnövények számára fontos nitrogén talajból tör ténő elvonása nélkül. A műtrágyákat a talajelem - zési eredmények ismeretében adagoljuk. A közepes táperüben lévő talajon öntözőgazdálkodási feltételek közepette termesztett, szabadföldi paprika 100 négyzetméterenként 1,2 kg nitrogént, 0,43 kg foszfort és 1,33 kg káliumot igényel, tiszta hatóanyagban számítva. A fóliás hajtatás esetén 1 m2-re 14 gramm tiszta nitrogént, 8,3 gramm foszfort és 25 gramm káliumot kell számítani, fis ami szintén nagyon fontos: a tápanyagpóllást úgy kell irá nyílani. hogy az alapfontossá gú tápciemek mindig a növény igényeinek megfelelő időben és mennyiségben álljanak rendelkezésre. A három fő tápeiem közöl a növekedést és a fejlődést leginkább a nitrogén határozza meg. Palántaneveléskor, amikor a vegetatív szervek kiala kalásáról van szó, a növények több nitrogént igényeinek. Viszont a palánták kiültetését követően a talaj szerényebb nitrogén készlete serkenti а ко rai virágzást és az igen knrai és kiadós terméskötést. Az első termések kialakulását követően nagyobb adag nitrogént kell juttatni a paprikának, amivel elősegítjük a vegetatív és a generatív szervek további harmonikus fejlődését. Ha eb ben az időszakban nitrogénhiány következik be, a levele ken chlorotikus sárgulás ész lelhető, a növények lassan növekednek, csenevészek maradnak. A nitrogén túladagolása a vegetatív részek mértéktelenül gyors fejlődését okozza; ilyenkor a levelek haragosziild színüek, később magnéziumhiányra utaló tünetek figyelhetők meg rajtuk. Nitregén-túladago Iás esetén kevesebb és apróbb termés képződik, a bogyók alakja gömbölyűvé, húsa vastagabbá, színe a szokásosnál sötétebbé válik. A nitrogén szakszerű adagolásával meggyorsíthatjuk a vegetatív fejlődésből a generativ fejlődésbe való átmenetet, aminek főleg a hajtatásban meg a korai szabadföldi termelésben van nagy jelentősége. Nitrogént' általában nem szokás tartalékba adagolni, viszont ügyelni kell arra, hogy az egész tenyészidőben jól el legyenek látva a növények ezzel a tápelemmel. Első fejtrágyázásra az első termések kialakulása idején célszerű sort keríteni. A paprikának szánt nitrogént négy vagy hathetes időközönként . két-három adagban észszerű kijuttatni. S persze ügyelni kell arra, hogy a levelekre ne jusson a műtrágyából, mert perzselést okozhat. Normális tápanyageliátás esetén a paprika vegetatív szerveinek szárazanyagában 2—3 százalék nitrogén található. Foszforból egy tizedrésszel ke vesebb van a paprikában. A növény foszforfelvételét jelentősen csökkenti a talajban a szükségesnél nagyobb mennyiségben előforduló mész és magnézium. Azoknak a növényeknek a szövetei tartalmaznak legtöbb foszfort, amelyek kőiiumszegény talajon nőnek. A foszfor főleg a generatív részek kialakításában jut sze rephez. A talaj hasznosítható foszfortartalmától függ a hozam nagysága, a bogyók és a magvak alakja és minősége. A foszfor kedvezően befolyásolja a gyökérképződést és a gyű kérzet mikroflóráját is. Foszforhiány esetén a bogyóknak csak az átmérője változik, a hossza nem, ami feltűnően hosszúkás termések megjelenő sét okozza. Maguk a növények gyengén növekednek, leveleik keskenyek és szürkészöldek. A foszforhiány jellegzetes tünetei akkor jelentkeznek, amikor a paprika vegetatív szerveinek szárazanyagában 0,09 százalék alá csökken a foszfortartalom. Komoly hiánybetegség esetén a bogyók teljesen aprók és torzak. Mivel a foszfor a talajban gyorsan megköt, az elem paprika általi kihasználhatósága a talaj tulajdonságaitól fiigg. A jobb hasznosulás érdekében a teljes adag 30 százalékát üszszel, a többit a tenyészidöben célszerű adagolni. Az első póttrágyázásra közvetlenül a palánták kiültetése előtt kell sort keríteni. Ha egy mód van rá, szemcsézett szuperfoszfátot használjunk, mert ezzel elodázhatjuk a foszfor nem kívánatos kötődését. A kálium serkenti a paprika termésképzését, viszont az elem túladagolása csökkenti a növény betegségekkel szembeni ellenálló képességét. A tenyészidő kezdetén egészen virágzásig a paprika kevesebb káliumot kíván s így nagyobb korai termést nyújt. Persze a nitrogénnel és foszforral optimálisan ellátott növényzetnél a nagyobb mennyiségben juttatott kálium kedvezően hat az össztermés mennyiségére. A káliumhiány a paprikánál nagyon gyorsan megnyilvánul: a levélerek között nekrotikns foltok keletkeznek, majd a levelek lehullanak. Ha ezt észleljük, akkor a szárazanyag kátiumtartaima már 1,17 százalék alatt mozog. A hiánybetegségben szenvedő növényzet kevesebb és apróbb bogyókat nevel. Nem árt tudni, hogy a paprika lényegesen több káliumot tartalmaz, mint nitrogént vagy foszfort. Legtöbb kálium a le velekben található, főleg a tenyészido végén. Tenyészidöben történő adagolásával szabályozhatjuk a növény káliumfelvételét, valamint a reproduktív szervek (virág, bogyó) fejlődésének gyorsaságát. A vi rágzás előtti enyhe káliumhiány kedvezően hat a virág zásra és az első terméshozam nagyságára. A későbbiek során azonban a káliumhiány csökkenti a képződő bogyók számát és nagyságát, ráadásul gátolja a növény vegetatív részeinek fejlődését is, mivel a hozzáférhető káliumot a növény termésképzésre használja fel. Az elmondottakból következik, hogy a tenyészidő második felében ajánlatos könynyen felvehető káliumot adagolni. Mivel a kálium a talajban megkötődik és fokozatosan válik a növények számára felvehetővé, az elegendő menynyiségű humuszt tartalmazó, minőségi talajokon a kálium már ősszel teljes mennyiségben kijuttatható. Ezzel szemben a homoktalajokon és a humuszban szegényebb területeken a teljes adagnak csak 30 százalékát ésszerű ősszel bedolgozni, a többit inkább a tenyészidőben juttassuk ki, kéthárom adagban. A csemegepaprika további fontos tápelemei a mész és a magnézium. A mészhiány a bogyókon előforduló szárazfoltossságért felelős. Egyébként a bogyók megőrzik jellegzetes alakjukat, viszont apróbbak és a színük is sötétebb. A növény vegetatív szervei sötétzöldek és csökött növésüek. A hiánybetegséget az is kiválthatja, hogy a talajban a kelleténél több nitrogén vagy magnézium található. Magnéziumhiány esetén érközi klorózis jelentkezik a paprika lombján. A sárga kiorotikus foltok nekrotikusakká jelhalókká) válnak, főleg a növény csúcsán. A beteg növényeken a bogyók normális alakúak. de a hagyományosnál kisebbek és kevesebb is van belőlük. A tenyészidöben a műtrágyákat az öntözővízben is kijuttathatjuk, csupán arra kell ügyelnünk, hogy a töménység ne haladja túl a 0,05—0,1 százalékot. Ez annyit jelent, hogy 1 m3 vízben 0,5—1 kg műtrágya oldható fel. Egyébként sorközi trágyázást alkalmazunk, ügyelve arra, hogy a lombra ne jusson a műtrágyából. Fejtrágyázás után alaposan el kell árasztani az ültetvényt. A csemegepaprika számára a nitrogéntartalmú műtrágyák közül legmegfelelőbb az ammóniumszuifát (síran amónny) és a mészsalétrom (liadok vápenatý), a foszfortartalmvak közül a szemcsézett szuperfoszfátot, a káli-műtrágyák közül pedig a káliumszulfátot (síran draselný) legcélszerűbb használni. A kloridos műtrágyák a csemegepaprikára nincsenek jó hatással. A paprika rendes növekedéséhez és fejlődéséhez nélkülözhetetlen nyomelemeket az istálló- és műtrágyákkal általában biztosítjuk. Ha mégis előfordulnának bizonyos, nyomelemhiányra utaló tünetek és rendellenességek, akkor valamilyen lombtrágyát kell alkalmaznunk. Ez kipernielezhetö külön kezeléssel vagy adott mennyiségben hozzákeverhető a betegségek, illetve a kártevők ellen használatos permet léhez. Magda Valšíková agrármérnök, a tudományok kandidátusa СО Akárcsak az ország más tájain, Csallóközben is töretlen fejlődik az egyén és a társadalom érdekeit egyformán szolgáló kertbarátmozgalom, pontosabban a szerződéses háztáji zöldség- és gyümölcstermesztés. A mozgalom sikerének megalapozásából az esetenként több száz taggal működő, „nagy“ alapszervezetek mellett a kisebbek Is komoly részt vállalnak. Olyanok Is, mint például az oigyai (01- dza), amelynek mindössze félszáz tagja van. — Annyi bizonyos, hogy létszám dolgában nem tartozunk a Dunaszerdahelyl (Dun. Streda) járás legerősebb SZKSZ- alapszerveztei közé, viszont az adottságainkat és a lehetőségeinket igyekszünk alaposan kihasználni — magyarázta minapi találkozásunk alkalmával Szabó Júlia, az alapszervezet megbízott terményfelvásárlója. — Ennek bizonyítására csupán annyit, hogy tavaly 116 százalékra teljesítettük az év elején szerződésben vállalt áruértékesítést kötelezettségeinket. MÉLYBE MYDLO GYÖKEREK Akik korábban születtek, most úgy mesélik, a messzi vidékről hozott, naftamotoros vízsz'vattyúk ébresztették fel az itteniekben a kertészkedés és egyáltalán a föld ésszerűbb kihasználása iránti érdeklődést. — Az alapjában véve kavicsos, sekély termőrétegű talaj rendszeres öntözés nélkül úgymond a magot sem fizette meg, így aki egyszer ráfizetett, legközelebb nem nagyon törte magát — mesélte Füldváry Sándor, a kertészszervezet egyik alapító tagja pár évvel ezeiőtt. A nevére meg a tőle hallottakra valószínűleg azért em’ékszem ilyen pontosan, mert a falubeliek szerint az idősebb Földváry fiú hozta Olgyána az első vízpumpát. Persze, igazi haladást csak az jelentett, amikor ezt a parányi települést is rákapcsolták az országot behálózó villanvhálózatra. Ekkor nagyon gyorsan elterjedtek a villanymotoros vízpumpák és a terme’ői kedv is megsokszorozódott. „LEPOROLT“ HAGYOMÁNY Volt időszak, amikor több száz kilométerre lévő iparvárosokba szállítottak zöldséget az oigyai gazdálkodók és mindenütt találtak vevőt a portékájukra. Azután voltak évek, sőt évtizedek, amikor jobbára krumpli meg kukorica díszlett a kertekben, mert nem lehetett tisztességes piacot találni a háztájiban megtermelt zöldségre. Fekete László, az SZKSZ oigyai alapszervezetének elnöke Szabó Júlia megbízott terményfelvásárlóval beszélget A szerző felvétele Kicsi falu a nagy ügyért zonyítja, hogy idén megint harmincnyolcán kötöttek termelési-értékesítésti szerződést. — Aztán mivel gazdagítják az olgyai kertek, az itteni kertészkedők a boltok árukínálatát? — Tervszerűen dolgozunk, tehát a partnerek által tolmácsolt társadalmi elvárásokhoz kell igazodnunk. Idén konkrétan 12 féle zöldséget termelünk a Zelenina részése. Alapszerveztünk tagjai hozzávetőlegesen tíz hektár kertterületet művelnek és újabban évi 230— 240 tonna zöldséget adnak a felvásárló szervezetnek. Bárhogy számítjuk, a fejlődés igen jelentős, hiszen a kezdeti években mindössze 250—280 ezer korona volt az évi áruforgalom, tavaly pedig több mint 1 millió 300 ezer korona értékben szállítottunk zöldséget a háztájiból. — Sok helyütt szorgalmazzák újabban a háztáji termelés szakosítását — mondta egyebek között Szabó Júlia. — Ennek a törekvésnek mi nem vagyunk hívei, viszont örömmel fogadnánk, ha a termelési-érmár csupán tavaszi karfiolra kaptunk megrendelést, az őszi kínálatunkat egyszerűen törölték. Sokan bosszankodnak, s talán nem is fogadják el a döntést. Erre vall, hogy többen határozottan készülődnek az őszi karfioltermelésre. Meredek, kimondottan kockázatos vállalkozás, de ez nem riasztja el az embereket. Hogy mi lesz itt, ha netán még jó év is lesz a karfiolra? NAGY GOND A SZÁLLÍTÁS Az utóbbi időben egyre több alapszervezet sürgeti a szállítási gondok megoldását. Ugyanis a korábban segítőkész szövetkezetek, állami gazdaságok és egyéb szocialista szervezetek, az éberen figyelt hajtóanyag-fogyasztásra való tekintettel, ma már többnyire szóba sem állnak a kistermelőkkel, a termeltető partnerek pedig nem győzik bejárni a falvakat, mert nekik is hiányos a gépparkjuk. Ebből következik, hogy minden alapszervezet kilincsel, mert szeretne túladni a portékáján. — Saját szállítóeszközre nincs pénzünk, ezért a Légi (Lehnice) Efsz vezetőségével kötöttünk bérfuvarozási megállapodást. Minden alkalommal teljesítették a kérésünket s ennek igen örültünk. Sajnos, nemrég a gazdaság felbontotta a megállapodást, így új lehetőségek után kell néznünk, mert ha mi nem visszük, a Zelenina ugyan ki nem jön a termékeinkért. A nemzeti bizottság nem tud segíteni, de az Agroprogress vállalattól ígéretet kaptunk, hogy segítségünkre lesznek a gondok megoldásában. Bízunk benne, hogy végre sikerül biztos és állandó partnerra találni. — Milyennek Ígérkezik az idény? — Nem szeretnék Jóslatokba bocsátkozni — utasította el a kérdést a szervezet megbízott terményfelvásárléja —, viszont tény, hogy a szokásosnál csapadékosabb és hűvösebb idő egyelőre nem kedvez a zöldségféléknek. Meglehet, értékesítési lehetőség tekintetében ez még előnyős is, hiszen nincsen dömping, nem akadozik a felvásárlás és az árak sem zuhannak egyik napról a másikra. A megállapodás értelmében hetente’ két alkalommal szállítunk, de ha a partner kéri, soron kívül is tudunk árut kínálni. Volt rá példa, hogy délután négy óra tájban szóltak, kellene gyorsan négy-ötezer fel kelkáposzta. Körülszaladtam a fa lut, és este hétkor már pakoltuk az árut a gépkocsira. Ha termelő és termeltető egyenrangú partnerként lép fel és tiszteletben tartja a másik érdekelt, nem lehet különösebb baj a kölcsönös kapcsolatban. Mi a magunk részéröl azon vagyunk, hogy ne legyen. Kádek Gábor — Hét évvel ezelőtt kezdtük élesztgetni az egykori hagyományokat — említette egyebek között Fekete László, aki negyedik éve áll a szervezet élén. — Tizennyolc fővel indultunk, ma ötvenen vagyunk. Mint mindenütt, nálunk is akadnak kedvtelésből kertészkedők, de a többséget az árutermelési lehetőség vonzza. Ezt az is bitékesítési szerződések megkötésekor a partner Zelenina vállalat lehetőség szerint a helyi lehetőségeket és hagyományokat is figyelembe venné. — Ez a helyi viszonylatban mit jelent? — Több karfiolt szeretnénk termelni. Jó tapasztalatokat szereztünk ezzel a zöldségfélével, de mi haszna, ha idén
