Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-07-20 / 29. szám

Szurokfü A vail ni a juránna néven is emlegetett szurokfü az ajakos­­virágzaiúak osaládjába tartozó évelő növény. Napos, cserjés helyeken, erdei vágásokban, száraz hegyoldalakon, hegyi legelőkön és errioszéleken dísz lik, néhol már termesztik is. Felálló, többé-kevésbé szőrös szára 20—50 cm magas, épsze­­lű, tojásdad levelei keresztben átellenesen állnak. Nyáron vi­rágzik, virágzata tömött boga. A virágzó növény íöld feletti részét virágzás kezdetén (jú­liusban és augusztusban) kell gyűjteni, majd szárítás közben kivirágzik teljesen. Vékony rétegekben, árnyékos helyen kell szántani, legfeljebb 35 C fokon. Ha kévézve és felfüg­gesztve szárítjuk, arra is ügyel­jünk, hogy a kéve belseje is kiszáradjon. Felvásárlását min­den évben tervezik, de szigo­rúan kikötik, hogy csak a nö­vény virágos, 35 cin es szár­­csúcsát szabad gyűjteni és a szár nem lehet 3 mm-nél vas­tagabb. A drog 0,15—0,5 százalék il­lóolajat, 8 százalék keserű anyagot és cserzöanyagnt tar­talmaz. Ebből következik, hogy a szurokfü gyenge köptető, epeműködést serkentő, ét­vágyjavító, idegerősitő, görcs­oldó és illatozó szer. A köhii gés elleni teukeverékekben az egész világon használják^ Ná­lunk egyik alkotója az illatozó Species aroinaticae keveréknek, amit fürdővízbe a|ánlanak. Itt természetesen nem pusztán az illatról van szó, de az ideg­nyugtató és a bőrfertőtlenítő hatásról is. A szurokfü anyagai enyhítik a reumatikus fájdal­makat, serkentik az epemíikü­­dést, megszüntetik a gyomur­­rontást, erősítik a gyenge gyomrot, és nem utolsósorban csökkentik a tisztulási zavaró kát és fájdalmakat. A Csehszlovák gyógyszer könyv csak a második kiadás­ban említette (illatos keverék, borogatásra alkalmas keverék pl. a kelések érlelésére), ezért használata nálunk valamelyest háttérbe szorult. Meghűlés esetén házilag hársfavirággal keverve ésszerű használni. A keverékből 3 evő­kanálnyit kell 2 puhám vízzel leforrázni. Naponta csak egy­szer fogyasztható. Ilyen telté­telek mellett mérgezéstől vagy egyéb káros mellékhatástól nem kell tartani. Tágas udvarban vagy kisebb állomány ré­szére ilyen nyúlkel­­receket is építhetünk. Előnyük, hogy a szé­nát vagy a fonnyasz­­tott zöldeleséget eső­től védve, közvetlenül a ketrecek fölött tá­rolhatjuk, ami meg­könnyíti és meggyor­sítja az etetést Fotó: —bor О Dr. Nagv Géza Kérdés: Van egy talán nyolcéves meggyfánk, minden évben gaz­dagon virágzik, de termést egy szemet se nyújt!. Miért? T. L., Z. O. kon a csonthéjasok talaját va­lóban szükséges meszezni, de a mész önmagában nem tekint­hető a szó szoros értelmében vett trágyaféleségnek. A mű­trágyák közül elsősorban Cere­­ritet célszerű adagolni, mert ez a fő elemeken kívül (N, P, K, Ca) nyomelemeket Is tartal­maz. Válaszunk: Äz újabb nemesítésből szár­mazó meggyfajták már önter­­mékenyülők, de a korábbiak, amelyek nálunk Is jelentősen elterjedtek (pl. a Pándy meggy, a Körösi változatok stb.j, ide­gen megporzásra szorulnak. A Cigánymeggyet kimondottan a­­zért telepítették nagyüzemi szinten is. hogy pollenedéként szerepeljen, vagyis virágporá­val hozzájáruljon az ör.meddő fajták megporzásához. Tehát ne vágja ki a fát, inkább tele­pítsen még egyet, de valami­lyen jó megporzó fajtát. Az egyelőre nem termő fát pedig kizárólag kálisóval és szuper­­foszfáttal „táplálja“, nitrogén­re semmi szüksége. Ha már így is túl sűrű a korona, most mérsékelten kiritkíthatja. Kérdés: Több szaklapban is olvastam, hogy a cseresznyefát kiadósán el kell látni mésszel. Más táp­anyagot nem igényel? G. F., F. Válaszonk: Savanyú kémhatású talajo­Kérdás: Házikerti telepítésre milyen szamőcafajtát tudnak ajánlani? R. A., Š. Válasznak: Nem írta meg, milyen céllal kíván szamócát telepíteni, így elsősorban a közvetlen fo­gyasztásra való, asztalinak is mondott fajtákat ajánljuk fi­gyelmébe. Ilyen az Anita, a Gorella, a Karmen, a Roxana, a régebbről ismert Surprise des Halles, a Zefýr, a Thioga, a Red Gauntlet és a Senga Li­­tessa. Ezpk többnyire korán érők, szemre tetszetős, szép színű és alakú, no meg persze kiváló ízű gyümölcsöt nyújtó fajták. Legkorábbi a Vásár­­csarnokok meglepetése néven is emlegetett Surprise des Hal­les, viszont már az első évben is feltűnően gazdagon terem a Roxana, az Anita meg a Gorel­la. Legnagyobb bogyókat a Go­rella, a Karmen, a Mária, a Thioga, a Red Gauntlet, á Sen­ga Gigana és a Senga Lltessa kínál. Piaci értékesítésre vagy ipari feldo'gozásra javasolha­tók a következők: Fracunda, Fratina, Gorella, Mária, Roxa­na, Senga Senga na, Zefýr, Elis­ta, Pocahontas, Red Gauntlet és Senga Lltessa. Kimondottan házikerti telepílésre javasolha­tó még a folytontermő Rena és a hónapos Rujana szamócafaj­ta. Belucz János agrármérnök, a tudományok kandidátusa Kérdés: Szeretnék beszerezni egy aranyfácán-párt. Hol érdeklőd­jek? . Ő. L., K. Válaszunk: A Szlovákiai Allaltenyészlök Szöyetségének járási bizottsá­gán (Okresný výbor Slovenské­ho zväzu chovateľov) minden bizonnyal tudnának ajánlani néhány tenyészlőt, aki arany­fácánok tenyésztésével és sza­porításával foglalkozik. Ha té­vednénk, akkor látogasson el néhány népszerűsítő helyi, kör­zeti vagy járási kiállításra, ezek valamelyikén bizonyára sikerül kapcsolatot teremtenie elismert fácántenyésztőkkel. Ha még így sem érne célba, lapoz­zon bele néha a Bratislavában megjelenő Chovateľ vagy a Prágában kiadott Chovatel cí­mű szaklapokba, ezekben — főleg a csehországiban — rend­szerint találni hirdetéseket. És olykor szakrovatunk is bemu­tat egy-egy példás állattartót, okik között bizony fácánte­nyésztők Is akadnak. Kérdés: Hallottam, hogy ipari szinten etiléngáz segítségével érlelik a paradicsomot. Alkalmazható hasonló eljárás a háztájiban Is? H. Ű., C. Válaszunk: A korszerű üvegházakban valóban használnak etiléngázt a zöld paiadicsombogyők lie­­érlelésére, de kistermelői szin­ten ilyen eljárás már csak a­­zért sem alkalmazható, mert az etiléngáz nagyon drága, és egyébként Is nehéz beszerezni. Ettől eltekintve hasonló mód­szer kicsiben is alkalmazható, hiszen bizonyos mennyiségű etilént a már beérett bogyók (paprika, paradicsom) is ter­melnek. Az eljárás igen egyszerű: a teljesen kifejlett, de még zöld bogyókat miianyag tasakba rak­juk, közéjük teszünk néhány jól beérett paradicsomot, az­után a tasakot lezárjuk, 20- 25 C-fokos hőmérsékletű helyiség­ben tároljuk, de az oldalán né­hány szellőzőlyukat készítünk, ősszel, amikor esetleg több ládára való éretlen paradicso­mot is összegyűjtünk a fagyok előtt, hasonló eljárással, fólia­­takaró alatt érlelhetjük be a termést. Egyetlen láda érett paradicsom annyi etilént ké­pes termelni, amely akár nyolc­­tíz láda zöld bogyó beérlelé­­séhez is elegendő. (kr) A friss zöldeleségen kívül' néha jól megszárított, pe­nésztől mentes kenyeret vagy péksüteményt is érde­mes adni a nyulaknak, így azon túlmenően, hogy ked­vükre rágcsálhatnak és kop­tathatják a fogaikat, még némi abrakot is megtakarí­tunk és gazdaságosabbá tesszük a termelést Fotó: —dek I ( 1 Gazdaságossági megfonto­lásokból vagy változa­tosabb étrendre törek­vésből a tápokon, abrakon kí­vül suk tenyésztő hasznosít ke­­nyérliulladékot. De ürülnek-e nyulaink ennek az ételféleségnek? Tapasztalataim szerint igen, nagyon szeretikl Ovatusan kell azonban bánnunk ezen alkal­mi takarmány etetésével, hi­szen jelentős anyagi és gazda­sági kár származhat a helyte­lenül tárolt és etetett mellék­termékből. E „takarmánnyal“ — bár hi­hetetlennek tűnhet — betegsé­get, mérgezést okozhatunk. Összetételénél fogva a kenyér a gombatelepek jó táptalaja le­het. Különösen az ún. raktáro­zási penészek (Aspergillus, Mu­­cur, Penicillinül, Ahsidia, Fusa­rium) képesek számukra elő­nyös élettérhez júlni benne. Saját szervezetük felépítéséhez, szaporodásukhoz szükséges szerves tápanyagokat a gom­bák a környezetből veszik fel. Kifejlődésükhöz bizonyos idő­re, oxigénre, nedvességre és optimális liömérséklelre van szükség. Több faj már 0 C-fo­­kon szaporodik, de általában 13 C fok feleli aktivizálódnak. Életműködésükhöz a kenyérből a szénhidrátok közül a kemé­nyítőt, a fehérjék közöl az ál­lati szervezel részére is nélkü­lözhetetlen eszenciális amino­­savakat (a lizint, a metinnint, az argininl) használják fel a legnagyobb mértékben. A penészfertőzütlség önma­gába ugyan még nem jelente­ne különösebb veszélyt, bár az is veszteség, hogy csökkeni be!tartalmi értékű táplálékhoz jóinak, így fejlődésükben visz­­szamaradhatnak nyulaink. A penészgonibák a kenyérben el is szaporodhatnak, az általuk termeit ún. goinbatoxinok az ben — sarokban — ülés, sza­pora légzés, lilás bőrszín, nö­vekvő nyáladzás. A penészes kenyér etetése utáni 2—3 nap a kritikus. Ezután enyhébb esetben folytatódik az étvágy­talanság, levertség, de már iszik az állat, majd az 5. nap­tól megkezdődik a gyógyulás. Etessünk e a nvulakkal kenvermaradékoi ? emésztőcsatornába jutva és on­nan felszívódva fejtik ki mér­gező hatásukat, vagy jobb eset­ben csak megbetegítik az álla­tukat. A PIROS SZEMŰ NYULAK ÉRZÉKENYEBBEK Az egyes egyedek érzékeny­sége — fajtáiéi és állapottól függően — igen eltérő. Pl. a fehér színű, piros szemű va­riánsok a legérzékenyebbek, a fehér színű, fekete és kék sze­műek kevésbé, (kaliforniai és új zélandi keresztezések). A vadszőrűek, szürkék vészelik át legjobban a károsítást. A vemhes anyákra, színtől, fajtá­tól függetlenül a legveszélye­sebb, ezután a szoptatós anyák, majd a növendékek következ­nek. Elsődleges külső tünetek: ét­vágytalanság, egy két evési al­kalom kihagyása után bágyadt­­ság, mozdulatlanul egy hely­Súlyosahb esetben azonban 30 százalékban a 3 napon elírni lássál végződik a niegbetege dés. A hullán a péra tájékon kevés zavaros vizelet, a vég­bélnél egybefüggő bélsár, a ve konybélhen bevérzések látha­tók, a máj sötét színű, duz­zadt. Az ilyen megbetegedések, mérgezések gyógyszeres keze­léssel szinte egyáltalán nem, vagy gyenge eredménnyel or vosothatók. A kórkép súlyosságához e gyéb ártalmak is hozzájárul­hatnak (párás ammóniákos le végű, külső-belső férgesség). A penészes szálaslakarniány is fokozhatja a bajt, süt önmaga is okozhat hasonló károsodást, de nem ennyire súlyosat, nem visszafordíthatatlan elváltozá­sokat — így jobban is gyógyít­ható. A szénás penészek ugyan­is nem annyira aktívak, rend­szerint szárazabbak, nehezeb­ben szívódnak fel. MI A TEENDŐ? A megelőzés. A gombák sza­porodását, növekedését kell meggátolni, a nedvesség teljes megvonásával vagy szabályo­zásával. A környezőt relatív páratartalma ne legyen 70—75 százaléknál, a kenyér nedves­ségtartalma pedig 13—14 szá­zaléknál több. Az éléskamrák, lakarmányelókészilö helyiségek mikroklímája — különösen ősz­szel és télen — kedvez a gom­bák szaporodásának. Ha szel­­iűs, száraz helyen tudjuk tárol­ni a kenyérmaradékot, úgy a sütéstől számított egy hétig károsodás nélkül etethető a­­zonban fő takarmányként ne adjuk se anyáknak, se növen­dékeknek. Személyes tapaszta­lataim alapján javaslom, hogy biztonságosan vemhes és szop­tatós anyáknak ahrnkkiegészí­­tésképpeo 20, hízóknak, növen­dékeknek 30—40 százalék szá­raz kenyeret adjanak csak, mert az ezen felüli adagokkal más betegségekei is előidéz­hetünk. A nyíltakkal tehát Ttenyérhnl­­ladékot csak az a tenyésztő etessen, aki biztosítani tudja a megfelelő tárulást, szárítást, esetleg hűtésre is lehetősége van. Ha valaki e megoldások közül egyiket sem tudja meg­valósítani, inkább sertésnek, baromfiaknak juttassa a ke­­nyérhiilladékot leforrázva, mert azok is meghálálják és nein annyira érzékenyek. (Kistenyésztők Lapja)

Next

/
Oldalképek
Tartalom