Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1985-11-30 / 48. szám
4 SZABAD FÖLDMŰVES 1985. novem&er 30. A jogi nevelés és propaganda 1936—1990 évi irányelvei, amelyeket az SZSZK kormánya az idén áprilisban fogadott el és az SZLKP KB Elnöksége májusban tárgyalt meg, többek között feladatul adta a jogi szolgáltatások fejlesztését, az egységes irányítás elmélyítését és áz egész rendszer egybehangolását az állami szervekben, a szövetkezeti és a társadalmi szervezetekben. Milyen feladatok hárulnak ebből a mezőgazdasági dolgozókra? Ez a nehéz, de fontos feladat elsősorban a Szövetkezeti Földművesek Szövetségére hárul. Az utóbbi években már tapasztalhatjuk az ilyen irányú munka első eredményét. Kezdetben sokszor ütköztek meg nein értésbe, ezért eredményes munkájukkal kellett bizonyítaniuk. Hosszú próbálkozás után alakult ki működésük jelenlegi formája. Napjainkban az SZFSZ a jog alkalmazását a következő hat főterületen érvényesíti: módszertanilag irányítja az efsz-ek békéltető bizottságait; foglalkozik a szövetkezeti földművesek panaszaival, szervezi és irányítja a jogi nevelést; hatással van a szocialista törvényesség betartására; jogi segítséget nyújt és társadalmi ellenőrzést gyakorol az előírások betartása felett a munkaviszonyban. Ä feladatok igényesek, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nincs elég képesített szakemberünk s az SZFSZ nem minden Járási bizottsága teremti meg a megfelelő feltételeket ehhez a munkához. Nemcsak a szlovákiai járási bizottságok között vannak különbségek, hanem a szövetség szlovákiai és csehországi járási bizottságai között is eltérések tapasztalhatók. Például amíg a CSSZK-ban az SZFSZ járási bizottságain 17 jogász dolgozik, adddig Szlovákiában egyetlenegy sem. Ez a helyzet meghatározza a jogi szolgáltatások és a segítségnyújtás lehetőségeit. Ezt a megállapítást konkrétan szemléltethetjük a békéltető eljárások helyzetével. Csehországban az efsz-tagok 328 kérvényt nyújtottak be a békéltető eljárásra, amelyből 351 ügy béküléssel végződött és csupán 83-at terjesztettek bíróság elé. Szlovákiában a békéltető eljárásra beadott kérvények száma 927, ebből 719 béküléssel ért véget és 208 esetben volt szükség a bíróság beavatkozására. Ha tehát érvényes az a követelmény, hogy ennek a munkának a súlypontja az SZFSZ járási bizottságaira hárul, ahhoz hasonlóan kellene eljárni a szlovákiai járásokban is. Beváltak Szlovákia egyes járásaiban a tanácsadási napok az SZFSZ járási bizottságain. A szövetkezeti földműveseknek rendszeresen és ingyen nyújtanak jogi tanácsokat és segítséget a mezőgazdasági üzemek, a járási mezőgazdasági igazgatóságok. az ügyvédi tanácsadók, a bíróságok jogászai, akik az SZFSZ járási bizottságai jogi szakbizottságainak tagjai. Míg Csehországban 28 ilyen tanácsadó működik, addig Szlovákiában csak 10. Az SZFSZ többi járási bizottsága különböző okoknál fogva a segítségnek ezt a formáját még nem vezette be. A legjobbak közé tartozik az SZFSZ Banská Bystrica-i járási Bizottságának jogi tancsadója, eddig csak ez kapta meg az SZFSZ Szlovákiai Bizottságának elismerő oklevelét. Mivel ezeknek a kezdeményező embereknek a munkájáról írtunk, érdekelt bennünket a táborban működő partnerbizottság tevékenysége is. Jozef S e d 1 o n politikai dolgozó és jogász, az SZFSZ megalakulása óta tölti be ezt a tisztséget. Egyúttal a jindrichov Hradec-i jogi tanácsadóban is dolgozik, ahol heti egy alkalommal jogászként minden érdeklődő rendelkezésére áll. Ilyenkor általában 9—15 ember keresi őt fel. Milyenek a tapasztalatai ennyi év után? — Nem tehetünk különbséget az efsz tagjai és vezetői között a jogi nevelésben. Az előadásokon mindkét fél jogait és kötelességeit elemezzük. El keil érnünk, hogy a vezetők több felelősségtudatot érezzenek a döntéseknél. Nem lehet ugyanis az egyéni nézeteket jogi előírásoknak tekinteni — vélte Jozef Sedlon. Több vitás kérdést a járási mezőgazdasági igazgatósággal együtt oldanak meg. Ha bármelyik szövetkezet vét a jogi előírások ellen, a gyors visszajelzés formájával is javulást érhetünk el. Ezenkívül évente három vagy négy alkalommal az efsz-ek elnökeinek gyűlésén alkalom nyílik dr. Sedlon számára, hogy a döntésekkel kapcsolatos fogyatékosságok alapján megmagyarázza a helyes eljárást. Az SZFSZ mindkét járási bizottságának tapasztalatai egyértelműen igazolják, hogy az irányvonal helyes és a továbbiakban is ehhez kell igazodni. A jogtanácsadókat főképpen a szövetkezet dolgozói és vezetői keresik fel. Az efsz-ek X. országos kongresszusa előtti vitával és az egyes szövetkezeti rendeletek tervezett módosításával kapcsolatban felmerült annak a módszernek az alkalmazása, amelyet a szakszervezet is érvényesít — el kell dönteni, hogy az SZFSZ képviseli-e majd a szövetkezeti földműveseket a bíróságok előtt, vagy sem. Kétségkívül ez segítséget jelentene éppen akkor, amikor erre a földműveseknek a legnagyobb szükségük van. Állandóan új lehetőségeket, új munkaformákat keresünk. Szlovákiában beváltak az efsz-tisztségviselők járási aktívái. Ezeken a bíróságok, az állami döntőbíróság, az ügyészség képviselői és a Nemzetbiztonsági Testület tagjai beszámolnak arról, milyen a szocialista törvényesség szerepe a járásban. Ez a megelőzés egyik módja. Ezen kívül a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Szlovákiai Bizottsága segítséget nyújt szerveinek módszertani irányításában is. Minden kerületben megrendezték a jogi bizottságok titkárainak és elnökeinek értekezletét. Mindkét köztársaságban a jogi tevékenység tükrözi a szövetségi szervek irányító, módszertani és szervező munkáját. Sok múlik a tagok és a tisztségviselők hozzáállásán, azon, hogyan sikerül megvalósítaniuk ezt a nein könnyű feladatot. Az egyes járásokban ki kell építeni a jogi tanácsadókat, meg kell alakítani a jogi bizottságokat. s egyúttal elő kell teremteni az ehhez szükséges pénzt is. Mindamellett nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy emberekkel dolgozunk. Nem véletlenül mondják, hogy ez a legnehezebb munka. Különösen, amikor a jogról, annak érvényesítéséről van szó. Ez ugyanis nemcsak jogokkal, hanem kötelességekkel is jár. Az utóbbiakról néha megfeledkezünk. Mindenesetre a szövetség ezen a téren egyre többet tehet —■ és kell is tennie — tagjaiért. Dr. MAGDA RYBÁROVA Űj utak keresése BŐVÍTENI KELL A JOGI SZOLGÄLTATÄSOKAT Figyelmeztető esetek Ä napilapok rendőrségi híreit, fekete krónikáit olvasva megállapítható, hogy a mezőgazdasági nagyüzemekben október második és november első felében gondatlanság és a különféle műszaki berendezések meghibásodása következtében számos gazdasági állat pusztult el. Ennek bizonyítására néhány adat: O a Brezyi Efsz (Plzeň-dél járás) kokorovi gazdasági udvarában elpusztult ötezer csirke, amit a baromfiól szellőztető berendezéseinek meghibásodása okozott. Az anyagi kár mintegy 87 ezer korona; ® a Duplíni Efsz (Svidnfkl járás) stroEíni gazdasági udvarában gondatlanság következtében elpusztult három tehén. A szövetkezet 30 ezer korona kárt szenvedett. A vizsgálat megállapítása szerint a gazdaság zootechnikusa engedélyt adott František H. pásztornak arra, hogy a tehéncsordát lóherében legeltesse. Több állat felfúvódott és három közülük elpusztult; О négy üszőt megölt a gyorsvonat Hronsek és Velká Lúka (Banská Bystrica-t járás) között egy vasúti átjáróban. Az állatokat Milan H., a sliaCt Béke Efsz 37 éves pásztora őrizetlenül hagyta. Az anyagi kárt 48 ezer koronára becsülték. A gondatlan dolgozó ellen a szocialista szervezetben kötelesség megszegésének bűn-' tettéért eljárást Indítottak. Október második felében és november első felében a mezőgazdasági nagyüzemekben számos tűzeset fordult elő, ami nagyobb óvatosságra kell hogy Intse az Illetékes felelős dolgozókat és vezetőket. íme néhány példa: ф nagy kárt okozó tűzvész pusztított a Ratibofi Efsz (Vsetíni járás) gazdasági udvarában. Kigyulladt a gépesített takarmányraktár. Elégett 500 tonna széna és megrongálódott a raktár szerkezete. Az anyagi kárt 900 ezer koronára becsülték; % kigyulladt a szérű a rejdovát Győzelmes Ot Efsz (Rozsnyói—Rožftavai járás) dobšinál gazdasági udvarában. A lángok a szérű szerkezetében és az ott tárolt szénában mintegy 200 ezer korona kárt okoztak; ф ismeretlen okból kigyulladt egy autóbusz Brzovíkban (Zvolení járás). Személyi sérülés nem történt. A’ helyi egységes földműves-szövetkezet — az autóbusz tulajdonosa — mintegy 40 ezer korona kárt szenvedett; • tűzvészt okoztak kilenc-tiz éves gyerekek Prága 8. városkerületében. Az állami gazdaság földjén egy szalmakazal közelében kolbászsütéshez tüzet raktak. Ä lángok átterjedtek a kazalra és mintegy 80 ezer korona értékű szalma a lángok martalékává vált; • mintegy 250 tonna szalma vált a lángok martalékává Štvrtok nad Váhom (Trenčínl Járás) határában. A malčice-lieskovél Fejlődés Efsz mintegy 30 ezer korona kárt szenvedett; • kigyulladt egy szalmakazal Topoľčany határában. Elégett 185 tonna szalma. A helyi magtermesztő állami gazdaság több mint 22 ezer korona kárt szenvedett. A tüzet a hétéves Marek 2. és az ötéves Peter К. okozta: a kazal közelében gyufával játszottak; • egy 17 éves fiú Ittas állapotban Kyjov és Sobolka határéban (Hodoníni járás) három szalmakazlat gyújtott fel. Az egységes földműves-szövetkezet 64 ezer korona kárt szenvedett. A bűntett motívuma nézeteitéré* sek a munkahelyen és féltékenység volt; • egy tehergépkocsi áttüzesedett klpufogőcsövétől kigyulladt a szérűben tárolt széna Brehy határában (Žiar nad Hronom-t Járás). Kétszáz tonna szénán kívül elégett a tehergépkocsi is. Az anyagi kár mintegy 174 ezer korona; • egy húszéves férfi ittas állapotban a vendéglőből hazatérőben felgyújtotta a Hvétonint Efsz (Olomouci járás) egyik szalmakazlát. A szövetkezet 25 ezer korona kárt szenvedett; ф Filipov község (Kutná Hora-1 járás) határában egy ismeretlen tettes felgyújtott egy szalmakazlat. A lángok martalékává vált 200 tonna alomszalma. A kárt 40 ezer koronára becsülték; ф a Trhovištei Efsz-ben (Michalovce! Járás) a silókukorica feldolgozása közben kigyulladt egy mobil szecskázőgép. Az anyagi kár mintegy 219 ezer korona; ф kigyulladt az asztalosműhely a tufanyi Béke Efsz (Brnót járás) chrlicei gazdasági udvarában. A tüzet az elektromos vezeték rövidzárlata okozta. A szövetkezet 624 ezer korona kárt szenvedett; • ugyancsak az elektromos vezeték rövidzárlata következtében kigyullad Dolina község (Chomútov! járás) határában egy önjáró takarmánybetakarító gép. A Chomútov! Állami Gazdaság mintegy 350 ezer korona kárt szenvedett. Az esetek sokaságából arra következtethetünk, hogy a mezőgazdasági nagyüzemekben a jövőben sokkal hatékonyabban kell harcolni a gondatlanság, a felületesség és a felelőtlenség ellen. Gyakrabban kell sort keríteni az állattenyésztési létesítmények, a gépek és a tároló helyiségek elektromos vezetékeinek alapos ellenőrzésére és szakszerű karbantartására. Csakis Így előzhetjük meg a tetemes anyagi károkat, és védhetjük meg a közös vagyont. (blm) Az újítómozgalom helyzete a Rimaszombati (Rimavská Sobota] járásban Évente meghirdetik az illető járásban az újítók versenyét. E szellemi erőforrásban rejlő lehetőségek hasznosítása népgazdasági jelentőségű. Központi szerveink ezért egyre nagyobb figyelmet tulajdonítanak e mozgalomnak. A Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának 1980/234. számú rendeleté és a CSKP KB 8. plénumának határozata szellemében a jmi az SZFSZ járási bizottságával együttműködve ötéves cselekvési programot dolgozott ki a mezőgaadasági üzemek részére. Ehhez felhívást csatolt, melyben arra kéri a műszaki dolgozókat, élenjáró kollektívákat, újítókat, ésszerüsítőket, feltalálókat, hogy széles körben bontakoztassák ki tevékenységüket a tudományos-müszakl haladás ütemének meggyorsítása érdekében. Legutóbb 1981-ben hoztak intézkedéseket az újítómozgalöm fellendítése érdekében. A 6. ötéves tervidőszakban csupán 27 újítási javaslatot nyújtottak be a járás mezőgazdasági üzemeinek dolgozói az Illetékes osztályra, s ezzel az utolsók között „kullogtak“ Szlovákiában. A lemaradást egy többoldalú terv hiánya okozta; úgymond elkényelmesedtek az újító- és ésszerűsítőbrigádok. Prbblémát okozott az Is, hogy az újítási javaslatok szélesebb körű alkalmazására nem került sor. A jmi vezetői Igyekeztek megakadályozni a helyzet továbbromlását .Számba vették lehetőségeiket, s kitűzték a feladatokat az újítómozgalom fellendítése érdéк ёЬбП öt éve még csak 12 újítási javaslatot nyújtottak be, 1981-ben a tervezett 30 helyett már 41-et jegyezhettek be a „nagykönyvbe“. Az újítások több mint félmillió koronával gyarapították népgazdaságunk pénztárát. Tucatnyi ötlettel a klenőci (Klenovce), tízzel a nagybalogl (Veľký Blh) és öttel a kraskovói szövetkezet járult hozzá a mozgalom eredményesebbé tételéhez, összes újítási javaslat „eljutott“ a gyakorlatba. Legjelentősebb ezek közül a kraskovóiaké: Ondre) Bordás és Ján Bolt gépjavítók a gabonatisztitó és -szárító berendezéseken olyan módosítást eszközöltek, amellyel fél százalékkal javítani lehetett a termény tisztasági értékét, s ezzel mintegy 55 ezer koronát takarítottak meg. A két újító összesen 3 ezer 600 korona összegű jutalmat kapott. Ezenkívül még egy ésszerű javaslatot nyújtottak be az említettek — szintén sike- T6S6t. A klenúci és a nagybalogi szövetkezetben a Praga V-3S tehergépkocsi alvázára RCW-5-ös típusjelű műtrágyaszórót szereltek, amellyel a hegyi körzetek meredek dűlőire is eljuttathatják a növénytakaj-ó tápanyagát. A járás által kiírt témák közül a Bruntáli-Állami Gazdaság egyik dolgozója ötletes módon oldotta meg a cserjés-bokros legelők tisztítását. Az MF-70-es motoros kaszálógépeket úgy alakította át, hogy azokra ŽTR 61-es fűrészadapter szerelhető. A szó szoros értelmében aranyat ér ez a találmány, amellyel évente akár 250 ezer korona takarítható meg. A feltaláló jutalma? Tízezer korona. Más jellegű problémát egy kraskovói főgépesítő, Pavel Laudár mérnök kollektívája oldott meg. Kerekes traktorra szerelhető olyan emelőkanalat, Illetve tolólapátot szerkesztettek, amely oldalra Is elfordítható és működtethető. Ezzel lényegesen meggyorsítható és egyszerűsíthető egyegy sllőverem feltöltése. Ez a munkaközösség néhány évvel ezelőtt a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumtól kitüntetést kapott az olajrepcét betakarító kombájnokon eszközölt — és ma már Szlovákiaszerte alkalmazott — újításáért. Mint már az elején említettem, a járási újítási cselekvési programot valamennyi mezőgazdasági üzem megkapta. Eszerint saját lehetőségeikhez mérten készítették el a tervüket a mezőgazdasági üzemek újítói. Teljesítéséért a gazdaságok vezetőit tették felelőssé. Mindehhez még hozzá kell tenni, hogy a jmi keretében újítási bizottság létesült. Feladata többek között: az üzemlátogatás, az újítási javaslatok regisztrálása, értékének meghatározása, az üjítómozgalom eredményeinek félévenkénti értékelése, a legjobb újítások továbbítása a nyitrai (Nitra) ötlenbankba, ahonnan hasznosításra felkínálva eljut az ország valamenynyl mezőgazdasági üzemébe. A most záruló ötéves tervidőszak újításai értékének 15 százalékos növelősével számoltak az illetékesek. S míg 1952-ben 50, a tervidőszak utolsó évében már 105 újítási javaslatot vártak a járás mezőgazdasági dolgozóitól. A valóság? Az idei év első felében csak 36 újítást javaslat „futott be“. Közülük elsőként a rimaszécsi (Rimavská Seč) Csaba István által kiötlött ésszerűsítést említjük: egy régi vetőgépet alakított át műtrágyaszóróvá — s ezt az újíltást a nyitrai Agrokomplexen is lát-' hattuk. A királyi (Kráľ) újítók egy E 516-os gabonakombájnt úgy módosítottak (figyelemre méltóan), hogy a szemveszteség a lehető legkisebbre csökkenjen. Az idén a járásban 73 téma megoldására írtak ki pályázatot. Sajnos, eddig csak hat hasznosítható javaslat érkezett be a járási újítási bizottsághoz. Mindebből milyen tanulság vonható le? Az, hogy a mezőgazdasági üzemek vezetői (tisztelet a ki> vételnek!) nem tulajdonítanak kellő figyelmet ennek a mozgalomnak. Kevés a komplex ésszerűsítő brigád, főleg az olyan, amely a pályázat alapján kiírt témák megoldásán munkálkodna. De a szocialista brigádok is csak elvétve veszik programjukba egy-egy téma megoldását. Az ötletek, ésszerűsítések, újítások gyakorlati hasznosításával a járásban az Agrostav, a várgedei (Hodejov) és a lé* nártfalval (Lenártovce) szövetkezet hozott létre legtöbb társadalmi értéket Különböző intézkedésekkel, a kellő előfeltételek metgeremtésével a járás illetékesei 350 újítást vártak, 18 millió korona társadalmi érték létrehozásával. Ez az elképzelés valóban csupán elképzelés maradt: a 213 újítási javaslat 8 millió 234 ezer koronát eredményezett, vagyis a tervezett értéknek csak a felét. Annak idején fő követelményként szabták meg, hogy az újítási jjavaslatoknak legalább a 80 százaléka azonnal hasznosuljon a termelésben. Ez az irányelv sem vált be a gyakorlatban... Ennek a tarthatatlan állapotnak azzal Igyekeztek véget vetni, hogy létrehoztak egy 9 tagú vegyes bizottságot, amely a célirányos pogpropagandával és az el nem fogadott újítási javaslatok felülvizsgálásával foglalkozik. Egy másik szakcsoport meg a témák megoldásának módszerei elbírálására hivatott . Milyen irányú tevékenységre serkentik az újítókat? Az üzemanyag- ős energiahordozókkal, az erőtakarmánnyal való takarékosságra, a nyersanyagok ésszerű hasznosítására, a betakarítási veszteségek csökkentésére, a hasznossági és termelékenységi mutatók, illetve a terméshozam növelésére, a munkavégzés biztonságossá tételére, az életkörnyezet védelmére. Ami még említésre méltó: az újítók részére évente rendeznek szakoktatást.^ Elképzelésekből, Irányelvekből, tervekből tehát nincs hiány. Csupán az újítómozgalom előbbrejutását kell az eddigieknél komolyabban venni, számonkérni azoktól, akik arra a legilletékesebbek. A jmi elképzelése szerint az űj ötéves tervidőszakban' 3 százalékos növekedési mutatót kell elérni, s az újítások hasznosításában a 70 százalékos hatásfokot. Ez 20 millió koronát eredményezne a népgazdaságnak. Remélhető, hogy Bodnár Kálmán mérnök (az öt éve alatt 6 már a negyedik ember, akit a mozgalom irányításával megbíztak) többet tesz az eddigieknél. így vélekedett: „Ismerem az újítő-ésszerűsítő brigádokat, szakembereket, akiknek fejében sok jő ötlet, elgondolás, javaslat érlelődik. Ha a kellő feltételeket megteremtjük, bízom abban, hogy az eredmény sem marad el. Persze, a jutalmakról a továbbiakban sem szabad megfeledkezni. (Négy év alatt 158 ezer korona lett átultava jutalomként az újítóknak.) S a mezőgazdasági üzemekben a jmi által jogilag engedélyezett szakelőadók rendszeres jutalmazása sem maradhat el.“ Törekvéseik lényegét így határozta meg: „Meddő eszmefuttatást nélkülöző, gyakorlati cselekvéstl“ KORCSMAROS LÁSZLÓ
