Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-11-30 / 48. szám

Í98S. november 30. SZABAD FÖLDMŰVES 3 Szovjet - amerikai közös nyilatkozat A legfelsőbb szintű szovjet-ameri­kai tárgyalások befejezése alkalmából tartott hivatalos aktnson nyilvános­ságra hozták a szovjet-amerikai közös nyilatkozatot. A dokumentum szövege a következő: Mihail Gorbacsov, az SZKP KB fő­titkára és Ronald Reagan, az Ameri­kai Egyesült Államok elnöke a köl­csönös megállapodás alapján 1985. no­­vember 19-e és 21-e között találkozott Genfben. A találkozón részt vettek: szovjet részről Eduard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere, Georgij Kornyijenko, a Szovjetunió külügymi­niszterének első helyettese, Anatolij Dobrinyin, a Szovjetunió washingtoni nagykövete, Alekszandr Jakovlev, az SZKP KB propaganda osztályának ve­zetője, Leonyid Zamjatyin. az SZKP KB nemzetközi tájékoztatási osztályá­nak vezetője, és Andrej Alekszandrov az SZKP KB főtitkárának tanácsadó­ja; amerikai részről George Shultz, az USA külügyminisztere, Donald Re­gan, a Fehér Ház személyzeti főnö­ke, Robert McFarlane, az amerikai el­nök nemzetbiztonsági tanácsadója, Arthur Hartman, az USA szovjetunió­beli nagykövete, Paul Nitze, az elnök és a külügyminiszter fegyverzetkorlá­tozási kérdésekben illetékes különta­­nácsadója, Rozanne Ridgeway külügy­miniszter-helyettes és Jack Matlock, az elnök különleges tanácsadója. A véleménycsere során sokoldalúan áttekintették a szovjet-amerikai kap­csolatok és a jelenlegi nemzetközi helyzet fő kérdéseit. A vita nyílt és hasznos volt. Több kulcskérdésben to­vábbra is fennállnak a komoly nézet­­eltérések. Mindkét vezető elismeri a Szovjet­unió és az USA társadalmi-politikai rendszerének különbözőségét és a nem­zetközi problémákhoz való hozzáállá­suk különbségét, ugyanakkor elérték, hogy kölcsönösen több megértést ta­núsítanak egymás álláspontja iránt. Véleményük megegyezett abban, Ijogy elengedhetetlen a szovjet-amerikai kapcsolatok javítása és az átfogó nemzetközi helyzet egészségesebbé té­tele. Ezzel összefüggésben mindkét fél megerősítette az olyan állandó párbeszéd fontosságát, amely tükrözi, hogy komolyan törekednek a közös érintkezési pontok keresésére a fenn­álló problémákban. Az SZKP KB főtitkára és az USA elnöke megállapodott abban, hogy a legközelebbi jövőben ismét találkoz­nak. Az USA elnöke ezzel összefüg­gésben elfogadta az SZKP KB főtit­kárának a meghívását szovjetunióbeli látogatásra. Az SZKP KB főtitkára pe­dig elfogadta az USA elnökének meg­hívását az amerikai egyesült államok­beli látogatásra. E látogatások meg­szervezésével és időpontjával kapcso­latos kérdéseket diplomáciai úton e­­gyeztetik. A találkozó során megállapodás született néhány konkrét kérdésben, amelyek az alábbiakban magyaráza­tot nyernek. L A két fél, tudatosítva a Szovjetunió és az USA különleges felelősségét a béke megőrzéséért, megvitatta a biz­tonság kulcskérdéseit, és kinyilatkoz­tatja, hogy az atomháborút sohasem szabad kirobbantani és hogy ebben a háborúban senki sem lehet győztes. Elismerik, hogy a Szovjetunió és az USA közötti bármilyen konfliktus ka-Figyelembe véve azokat a javasla­tokat, amelyeket az utóbbi időben a Szovjetunió és az USA terjesztett elő, állást foglaltak a minél gyorsabb elő­rehaladás elérése mellett, főleg azo­kon a területeken, ahol' vannak kö­zös pontok, beleértve a mindkét fél atomfegyverei 50 százalékos csökken­tése elvének érvényesítését, s ugyan­csak az európai közepes hatótávolsá­gú rakétákról szóló ideiglenes meg­állapodásra vonatkozó gondolatokat. E megállapodások kidolgozása során a felek egyeztetik az elfogadott kötele­zettségek teljesítésének ellenőrzését célzó hatékony intézkedéseket, A két fél megállapodott abban, hogy a genfi tárgyalások alakulására, va­lamint az e tárgyalásokon napirenden szereplő kérdésekre való tekintettel szakértői szinten megvitatják a nukle­áris veszély csökkentését szolgáló központok kérdését. Megelégedéssel nyugtázták az e téren közelmúltban tett olyan lépéseket, mint a Szovjet­unió és az USA közötti közvetlen ösz­­szeköttetés tökéletesítése. Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan megerősítette a Szovjetunió és az USA hűségét az atomsorompó-egyezmény­­hez, s hangot adtak azon szándékuk­nak, hogy további országokkal együtt erősítik az atomsorompó rendszerét és — egyebek között résztvevői köré­nek bővítésével — fokozzák az egyez­mény hatékonyságát. Megelégedéssel fogadják az atomso­­rompó-egyezmény végrehajtásáról a közelmúltban tartott konferencia egé­szében véve pozitív eredményeit. A Szovjetunió és az USA megerősí­ti az atomsorompó-egyezmény VI. cik­kelyével összhangban a jószándék szellemében folytatják a tárgyaláso­kat a nukleáris fegyverek korlátozá­sáról és a leszerelésről. Mindkét fél továbbra is hozzá kíván járulni a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség erősítéséhez és támogatni kívánja tevékenységét a garanciák megadása és az atomenergia békés célú kihasználásának elősegítése so­rán is. Pozitívan értékelik az atom­fegyverek terjesztése megakadályozá­sának kérdéseiről szőlő rendszeres szovjet-amerikai konzultációkat, ame­lyek tárgyszerűek és építőjellegűek, s az a szándékuk, hogy ezt a gyakor­latot a jövőben is folytassák. A biztonság megvitatott problémái­val összefüggésben a két fél megerő­sítette, hogy síkraszáll a vegyi fegy­verek általános és teljes betiltásáért, meglevő készleteik felszámolásáért. Megállapodtak abban, hogy fokozzák az erőfeszítéseket az erre a kérdésre vonatkozó hatékony és ellenőrizhető nemzetközi megállapodás megkötésé­re. A két fél megállapodott abban, in­tenzívebbé teszi a szakértői szintű kétoldalú vitát a vegyi fegyverek i­­lyen értelmű betiltása problémájának valamennyi aspektusáról, így az ellen­őrzés kérdéséről is. Ugyancsak meg­állapodtak abban, megkezdik annak a kérdésnek a megvitatását, hogyan lehetne elhárítani a vegyi fegyverek terjesztését. Mindkét fél hangsúlyozta, nagy je­lentőséget tulajdonít a közép-európai fegyveres erők és a fegyverzet csök­kentéséről Bécsben folyó tárgyalások­nak, és kifejezte készségét, miszerint e fórumon a pozitív eredmények el­érésére fog törekedni. r A két fél nagy jelentőséget tulajdo­nít az európai bizalom- és biztonság­erősítő intézkedésekről, s a leszere­tasztrofális következményekkel járna, s ezért hangsúlyozták annak fontos­ságát is, hogy meg kell akadályozni bármiféle háborút közöttük — mind nukleáris, mind a hagyományos há­borút. Nem fognak törekedni a kato­nai erőfölény megszerzésére. A főtitkár és az elnök megvitatta a nukleáris és az űrfegyverekről foly­tatott tárgyalások kérdéskörét. Megegyeztek abban, hogy az 1985. január 8-i közös szovjet-amerikai nyi latkozatban kitűzött feladatok teljesí tésére való tekintettel e tárgyaláso kon meggyorsítják a munkát, E fel adatok pedig a lázas fegyverkezés el hárítása a világűrben és megszüntető se a Földön, a nukleáris fegyverek korlátozása és csökkentése, valamint a hadászati stabilitás erősítése. lésről szóló stockholmi konferenciá­nak. Megállapítják, hogy a konferen­cián haladás tapasztalható, s kinyi­latkoztatják, hogy a többi résztvevő állammal közösen kívánják elősegíteni a konferencia mielőbbi sikeres befe­jezését. Ezért megerősítették egy olyan do­kumentum jóváhagyásának a szüksé­gességét, amely magában foglalná mind a kölcsönösen elfogadható biza­lom, és biztonságerősítő intézkedése­ket, mind az erő alkalmazásáról való lemondás elvének konkretizálását, il­letve ezen elv hatékonyabbá tételét. II. Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan megállapodott abban, aktivizálni kell a különböző szintű párbeszédet és en­nek rendszeres jelleget kell adni. A két ország legfelsőbb vezetőinek ta­lálkozói mellett ez magában foglalja a Szovjetunió és az USA külügymi­niszterének, valamint más minisztéri­umok és intézmények képviselőinek a rendszeres találkozóit. A felek vé­leménye megegyezik abban, hogy az olyan területeket felölelő minisztériu­mok és intézmények vezetőinek nem­rég lezajlott kölcsönös látogatásai, mint a mezőgazdaság, a lakásépítés és a környezetvédelem, hasznosak vol­tak. Mindkét vezető elismeri, hogy hasz­nosak a véleménycserék — egyebek között szakértői szinten, s ezek már meg is valósultak — a regionális problémákról, és megállapodott e rendszeres véleménycsere folytatásá­ban. Mindkét fél szándékában áll a két­oldalú kulturális, iskolaügyi és tudo­mányos-műszaki csere programjának bővítése, a kereskedelmi és gazdasá­gi' kapcsolatok fejlesztése. A főtitkár és az elnök jelen volt a tudomány, az oktatásügy és a kultúra területén megvalósuló kapcsolatokról és cseré­ről szóló megállapodás aláírásánál. Mindkét fél úgy véli, hogy a népek között nagyobb kölcsönös megértésre van szükség, s ezért elősegíti az uta­zás és az emberek közötti kapcsola­tok bővítését. A két fél véleménye megegyezik abban, hogy az egyes állampolgárokat érintő kérdéseket az együttműködés szellemében kell megoldani. Mindkét vezető megelégedéssel álla­pította meg, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok a japán kormány­nyal együttműködésben megállapodott a Csendes-óceán északi részében zaj­ló légi forgalom biztonságának foko­zását célzó több intézkedésben, s hogy ezek megvalósítására már több intéz­kedést dolgoztak ki. Megállapították, hogy a Szovjetunió és az USA küldöttségei megkezdték a tárgyalásokat a légi forgalom fel­újításáról. Mindkét vezető kijelentette, hogy ez irányban szükséges a mielőb­bi, kölcsönösen előnyös megállapodás elérése. Ezzel összefüggésben megál­lapodás született a New York i és a kijevi főkonzulátus egy időben törté­nő megnyitásáról. A két fél megállapodott abban, hogy közös kutatásokkal és gyakorlati lépésekkel is hozzájárulnak a kör­nyezetvédelem globális feladatának teljesítéséhez. Až e területre vonat­kozó érvényben levő szovjet-amerikai megállapodással összefüggésben Moszkvában és Washingtonban a jö­vő év folyamén konzultációkat foly­tatnak az együttműködés konkrét programjairól. Mindkét legfelsőbb vezető vélemé­nye megegyezett abban, hogy célszerű a csere és a kapcsolatok bővítése — beleértve ezek néhány új formáját is — a tudomány, az oktatásügy, az e­­gészségügy és a sport számos terüle­tén. Vonatkozik ez az olyan területek fejlesztése során megvalósuló együtt­működésre, mint az' oktatásügyi cse­re, az alap. és középiskoláknak szánt kis számítógépek segítségével történő oktatási programok előkészítése, az USA-ban folyó orosz nyelvtanulás és a Szovjetunióban folyó angol nyelvta­nulás támogatását célzó intézkedések, a szovjet és az amerikai főiskolák illetékes tanszékein a történelemről, kultúráról és gazdaságról külön elő­adásokat tartó tanárok évenkénti cse­réje, a természettudományok, a mű­szaki, a társadalomtudományok és a humán ágazatok legjobb diákjainak egy tanulmányi évre adott ösztöndí­jak kölcsönös biztosítása, a sport kü­lönböző ágaiban megvalósuló rend­szeres versenyek megszervezése és a televíziós sportközvetítések számának növelése stb. A két fél megállapodott a daganatos megbetegedések elleni harc során folytatott együttműködés felújításában. A két ország illetékes szervezetei feladatul kapják, hogy dolgozzák ki ennek a cserének a konkrét program­jait. Az így előkészített programokat a két ország vezetőinek következő találkozóján vitatják meg. A két vezető hangsúlyozta az irá­nyított termonukleáris szintézis békés célú kihasználására irányuló munkák potenciális jelentőségét, és ezzel ősz­­szefüggésben síkraszállt amellett, hogy a gyakorlatban sokoldalúan kell fejleszteni a nemzetközi együttműkö­dést ennek a lényegében kimeríthe­tetlen energiaforrásnak az egész em­beriség hasznára történő kiaknázásá­ban. Kedvezőbb lehetőségek a nemzetközi helyzet egészségesebbé tételéhez Ä prágai várban november 21-én délután tartották meg a Varsói Szerződés tagállamai legfelsőbb képviselőinek találkozóját. A tanácskozáson részt vett Tod or Zsivkov, á Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke, Gustav Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Egyesült Mun káspárt Központi Bizottságának első titkára, a Lengyel Népköztár­saság Államtanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Erich Honecker, a Német Szocialista Egység­párt Központi Bizottságának főtitkára, a Német Demokratikus Köz­társaság Államtanácsának elnöke, Nicolae Ceausescu, a Román Kom­munista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke és Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának főtitkára. Csehszlovák részről jelen volt még Ľubomír Štrougal, a CSKP KB Elnök­ségének tagja, szövetségi miniszter­­elnök és Vasil Bilak, a CSKP KB El­nökségének tagja, a KB titkára. A találkozón ugyancsak részt vett Petr Mladenov, a Bolgár Népköztár­saság, Bohuslav Chöonpek, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság, Ma­rian Orzechovvski, a Lengyel Nép­­köztársaság, Várkonyi Péter, a Ma­gyar Népköztársaság, Oskar Fischer, a Német Demokratikus Köztársaság, Ilié Vaduva, a Román Szocialista Köztársaság és Eduard Sevardnadze, a Szovjetunió külügyminisztere. Mihail Gorbacsov részletesen tájé­koztatott a Genfben véget ért szov­jet-amerikai csúcstalálkozó lezajlá­sáról és eredmnéyeiről. A testvérpártok és -országok ve­zetői teljes támogatásukról biztosí­tották azt a konstruktív álláspontot, amelyet Mihail Gorbacsov a Ronald Reaghn amerikai elnökkel folytatott tárgyalásain foglalt azon közös irányvonal szellemében, amelyet a Varsó Szerződés tagállamainak 1985. október 23-i nyilatkozata tartalmaz. A Varsói Szerződés tagállamainak vezetői nagyra értékelték az SZKP KB főtitkárának rendkívüli hozzájá­rulását a genfi találkozón a szocia­lista országok közösen kidolgozott békeállásfoglalásainak érvényesítésé­hez. Egyhangúlag megállapították, hogy a találkozón a közvetlen és nyílt párbeszéd volt szükséges és eredményei hasznosak. Bár Genfben nem sikerült megol­dani a fegyverzetkorlátozás és -csök­kentés konkrét problémáit, nagy je­lentősége van annak, hogy a találko­zón alátámasztották azt az 1985. ja­nuári szovjet—amerikai megállapo­dást, hogy keresni kell a lázas űr­fegyverkezés elhárításának és a föl­di fegyverkezés megfékezésének le­hetőségeit. Alapvető jelentősége van az atom­háború megengedhetetlenségéről és az arról szóló közös kijelentésnek, hogy mindkét fél lemond a katonai fölényre való törekvésről, amit a genfi találkozó záródokumentuma rögzít. A genfi találkozó nagy jelentősé­gét az is megadja: a párbeszéd kez­detét jelentette azzal a céllal, hogy kedvező változások történjenek a szovjet—amerikai és a nemzetközi kapcsolatokban. Mihail Gorbacsov és Ronald Rea­gan találkozójának eredményei lé­nyegében kedvezőbb lehetőségeket biztosítanak a nemzetközi helyzet egészségesebbé tételéhez és az eny­hüléshez való visszatéréshez. Fontos, hogy ezeket a lehetőségeket mindkét fél gyakorlati tettekre váltsa. Mihail Gorbacsov kijelentette: a Szovjetunió a maga részéről mindent megtesz azért, hogy a gyakorlatban is teljesítsék a lázas fegyverkezés megfékezésének és a béke megszilár­dításának feladatát. Ä Varsói Szerződés tagállamai ismét kijelentik, hogy nem tö­rekszenek katonai fölényre, de azt sem engedhetik meg, hogy más ilyen fölényre tegyen szert velük szemben. A találkozó résztvevői azt is kinyil­vánították, hogy az általuk képviselt pártok és államok készek továbbra is egybehangoltan minden tőlük tel­hetőt megtenni, hogy javulás követ­kezzen be az európai és a nemzetkö­zi ügyekben. Egyetértenek abban, hogy a bonyolult nemzetközi helyzet­ben elsőrendű jelentősége van a szö­vetséges szocialista országok egysé­gének és összeforrottságának, az osztályszolidaritásnak és a vala­mennyi területen fejlődő együttmü' ködösnek. A találkozó a barátság légkörében zajlott le, s teljes volt a nézetazo­nosság a megvitatott kérdésekben. A genii találkozó: a párbeszéd kezdete Eredményesen zárult az oly régen — feszülten és reménykedve — várt, az emberiség létkérdéseire távlatai­ban megnyugtató választ adó talál­kozó, a „csúcs". A genfi nemzetközi konferencia­­központban a szovjet—amerikai leg­felsőbb szintű találkozó befejezése­képp közös hivatalos ünnepséget ren­deztek, amelyen az SZKP KB főtitká­ra és Ronald Reagan amerikai elnök beszédet mondott. Mihail Gorbacsov a következőket mondotta: Az önök rendelkezésére áll a közösen elfoga­dott dokumentum. Az elnökkel nagy munkát végeztünk. Részletesen, ala­posan és teljesen nyíltan megvi­tattunk sok, országaink közötti kap­csolatokkal és a jelenlegi nemzet­közi helyzettel összefüggő rend­kívül fo ntos kérdést. Olyan prob­lémákat, amelyek megoldása nagy­mértékben érinti népeink és más országok népeinek érdekeit is. Ezek megvitatásánál abból a mindkét fél által megerősített szándékból indul­tunk ki, hogy megjavítsuk a Szovjet­unió és az Amerikai Egyesült Álla­mok közötti kapcsolatokat, elősegít­sük az atomháborús veszély csökken­tését, az űrfegyverkezés megakadá­lyozását és a lázas fegyverkezés le­állítását a földön. Mindannak, ami­ben az elnökkel megállapodtunk, a tényleges jelentősége csak a konkrét, gyakorlati tettekben nyilvánulhat meg. Ha valamit valóban el akarunk érni, akkor a feleknek nagy erőfe­szítéseket kell tenniük az elfogadott közös nyilatkozat szellemében. Vége­zetül köszönetét mondott a svájci kormánynak azért, hogy munkájuk­hoz biztosította a feltételeket. Az Egyesült' Államok elnöke 'beszédében hangsúlyozta, hogy az USA és a Szovjetunió közötti kapcsolatok új kezdetének keresésére érkezeit Genf­be. Többek között a következőket mondottá: „Gorbacsov főtitkárral be­ható vitákat folytattunk, amelyek felölelték kapcsolataink valamennyi kérdését. Meggyőződésem, hogy he* lyes úton haladunk. Előzetes ered* menyeket értünk el, amelyeket rög* zít a közös nyilatkozat is. A tárgya* lásokat vezető képviselőinknek olyan irányelveket adtunk, hogy a béke megszilárdítására törekedjenek. Vé* leményem szerint olyan folyamatot kezdtünk meg, amely elvezet az or* szágaink közötti mélyebb megértés* hez. Kétnapos tárgyalásaink ösztön* zést kell, hogy adjanak a kapcsola* tóinkkal összefüggő munkánknak, a* mit folytathatunk a jövő évben ese* tíékes találkozón, amelyben megálla­podtunk." Az ünnepséget követően Mihail Gorbacsov nemzetközi sajtóértekez­letet tartott, majd Genfből Prágába utazott. Ronald Reagan pedig Genfből Brüsszelbe ment, ahol a NATO tag* államainak kormányfőit és külügymi* nisztereit tájékoztatta a tárgyalások eredményeiről. Ugyanekkor Georgij Kornyijenko, a Szovjetunió külügymi­niszterének első helyettese Genfből Párizsba utazott, ahol Mihail Gorba* csov megbízásából tájékoztatta Fran­cois Mitteranď államfőt a csúcstalál* kozó lefolyásáról és eredményeiről, mivel a francia államfő nem vett részt a NATO ülésén. Fővárosunk lakossága örömmel és szeretettel fogadta az SZKP KB főtit* kárát és többi magasrangú vendégét, hogy e történelmi jelentőségű talál­kozó kapcsán, az emberiség sorskén­­déseível foglalkozó nyilatkozat nyil­vánosságra hozatalának ’ napján ha­zánk földjén üdvözölhette a Varsói Szerződés tagállamainak legfelsőbb képviselőn. \ i

Next

/
Oldalképek
Tartalom