Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-11-30 / 48. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1985. november 30. Tanulságaink időszerűsége 1zreiiiÉ önkéntes védelmezői Tizenöt évvel ezelőtt, 1970 decembe­rében hagyta jóvá a CSKP KB plená­ris ülése A CSKP XIII. kongresszusa 6ta a pártban és a társadalomban ki­alakult válság tanulságait. Most, a XVII. kongresszusra készülve, az SZKp újjászerkesztett programjával ismer­kedve — a Szovjetunió fejlődésének új, történelmi időszakának grandiózus tervein fellelkesülve — hazánk kom­munista pártja történelmi tapasz­talatainak felidézése nemcsak idősze­rű, hanem szükségszerű is. Mert a szocialista társadalom fejlődésében éppen egy-egy újabb lépcsőfokkal e­­lőbbre lépve, a „minőségi váltások“ időszakában kell nagy felelősséggel és következetességgel felülvizsgálnunk hűségünket a marxista-leninista esz­mékhez és elvekhez. Ilyen szempontból a tizenöt éye jó­váhagyott dokumentumnak rendkívüli jelentősége volt és van még ma is. Hadd idézzük fel néhány fejezetét: „Azok a tapasztalatok, amelyeket népünk a CSKP vezetésével a szocia­lista építés során szerzett, igazolták, hogy a szocializmus alapelvei teljes mértekben érvényesek azokban az or­szágokban is, amelyek az iparilag fej­lett gazdaság stádiumában léptek a szocializmus útjára. A szocializmus a munkásosztálynak és az egész dolgo­zó népnek ezekben az országokban is minőségileg magasabb fokú, másként elérhetetlen fejlődési lehetőségeket nyújt. A szocializmus építésének útja nem volt könnyű, menet közben akadályok­kal és nehézségekkel kellett megküz­deni. Társadalmunk rohamos és bo­nyolult fejlődése során, amikor a párt és a munkásosztály első ízben sajátí­totta el az irányítás és a vezetés tu­dományát, hibák és tragikus tévedé­sek is történtek. Az új és bonyolult feladatokból eredő nehézségek mellett a szocialista építés során bizonyos szubjektív hibák is megmutatkoztak. Ezek önelégültségben, a lenini alap­elveknek a párt életében és munkájá­ban való következetlen alkalmazásá­ban, a gyakorlat és a tömegek gaz­dag tapasztalatainak téves általánosí­tásában, a társadalmi problémák meg­közelítésének az osztályszempont el­hanyagolásában, a tényleges fejlődést megelőző idő előtti intézkedésekben, a' demokratikus centralizmus és a párton belüli demokrácia elveinek megsértésében jutottak kifejezésre. A politikai és eszmei nevelő munka gyengítése tompította a burzsoá ideo­lógia, a kispolgári irányzatok és az ideológiai diverzió elleni harc életét. Ez törvényszerűen befolyásolta a párt tömegkapcsolatait. A hibáknak és fogyatékosságoknak nálunk azért is lettek komolyabb kö­vetkezményei, mert társadalmunk szo­ciális szerkezetében számottevő kis­polgári rétegeknek volt még befolyá­suk a falvakban és a városi lakosság körében. Ezek a rétegek nagy hagyo­mánnyal, erős szervezettséggel és kö­rülhatárolt kispolgári nacionalista i­­deológiával, masarykizmussal és szo­­ciáldemokratizmussal rendelkező poli­tikai áramlatot képeztek, s ezek az irányzatok a munkásosztály egyes ré­tegeibe is behatoltak és mély gyöke­ret eresztettek. Szlovákiában jelentős szerepet játszottak a vallási előítéle­tek, amelyeket a ludákság használt ki céljaira. Ezek a rétegek évtizede­ken keresztül politikailag és kulturá­lis vonalon is a Nyugat felé orientá­lódtak. Mindez lehetővé tette, hogy nálunk az opportunista és revizionis­ta irányzatok érvényesüljenek és ter­mékeny talajra találjanak. A XIII. kongresszus előtti vita sok olyan hibát és fogyatékosságot tárt fel, amelyek megértek a megoldásra, de a pártvezetésnek nem sikerült kö­vetkezetesen leszűrnie a tapasztalato­kat az előző időszakból, sem pedig o­­lyan politikai és személyi határozato­kat hozni, amelyek lehetővé tették volna a fogyatékosságok orvoslását. Ennek ellenére 1966-ban a CSKP XIII. kongresszusának határozata lényegé­ben helyes irányt mutatott a pártnak. Határozatai széles lehetőségeket nyúj­tanak a párt vezető szerepének, a párt és a társadalom irányítása leni­ni módszereinek következetes érvény­re juttatására. A XIII. pártkongresszus határozatait azonban nem dolgozták fel megfele­lően, sőt számos esetben figyelmen kívül hagyták. Ezt kihasználták a jobboldali és revizionista erők, ame­lyek fokozatosan növekvő áramlattá fellődtek. Ezek az erők már jóval a XIII. kongresszus előtt kispolgári e­­lemekből és a legyőzött burzsoázia képviselőiből rendezték soraikat. Ezek az elemek behatoltak a pártba is, fő­képpen az ideológia terére és a tö­megtájékoztatási eszközökbe. Csatla­koztak hozzájuk azok, akik megtor­pantak a nehézségek előtt és elvesz­tették hitüket a forradalmi távlatok­ban, továbbá azok, akik a szélsősé­ges dogmatizmustól eljutottak a revl­­zionizmusig. A jobboldali erők belső felvonulása szoros összefüggésben áll a világ an­­tikommunista eszmei központjaival. E- zek évekig tartó tevékenysége, az ideológiai diverzió módszerei, együtt a különböző lélektani manőverekkel, céltudatosan arra törekedtek, hogy a CSSZSZK-ban fokozatosan lejárassák a szocializmus valamennyi alapvető ér­tékét, s megerősítsék a revizionizmus befolyását a párt belső organizmusá­ban.“ „Fontos szakaszt jelentett a CSKP KB 1967 októberében összehívott plé­numa, amely a párt helyzetével és fel­adataival foglalkozott. Előkészítésében nagy szerepet játszott a párttagság állásfoglalásának széles körű repre­zentatív vizsgálata. E véleménykutatás során a pártmunka időszerű feladata­iról 600 pártszervezet nyilatkozott. Az eredmények komolyan figyelmeztettek a meghirdetett célok és az elért ered­mények közti ellentétekre, a bürokrá­cia megnyilvánulásaira, a pártdemok­rácia elveinek megszegésére, a fegye­lem alacsony színvonalára, a kommu­nisták növekvő passzivitására, a veze­tő pártszervek és az alapszervezetek mint a gazdasági kérdések követke­zetlen megoldására. Az állásfoglalá­sok egyúttal elutasították a párt tör­ténetének és munkájának befeketl­­títését, a kispolgári negativizmust, a szovjetellenes támadásokat és a revi­­zionizmust. A pártvezetés nyílt és é­­les bírálata volt ez, de egyúttal a párt elhatározását és akaratát jelen­tette a felgyülemlett nehézségek át­hidalására.“ Az 1968-as csehszlovákiai esemé­nyekről szólva a dokumentum leszö­gezi, hogy eszmei téren semmi eset­re sem szabad meghátrálni a burzsoá ideológia előtt, és nem lehet vele kompromisszumra lépni, mert ezt ki­aknázza az ideológiai ellenfél. Ennek pedig szükségszerűen az a következ­ménye, hogy az internacionalizmust nacionalizmussal akarják pótolni, majd a kispolgári fogyasztói szocializ­mus eszményeit dédelgetik, hamis mí­toszt teremtenek a szocialista való­ságról, mindez végül a szocializmus tagadásába és elutasftásába torkoll­hat. E veszélyek lehetőségének a felis­merése fokozza igényünket, hogy új­­ra meg újra ‘felülvizsgáljuk megtett utunkat, munkamódszereinket, hogy Lenin pártjának forradalmi gyakorla­tából tanuljunk és hűségünket eszmé­ihez kommunista felelősségtudattal, harcos és forradalmi igénnyel — az új időszakok új követelményei köze­pette — dolgozzunk a szocialista tár­sadalom további építésén. — h — Ügy hisszük, különösképpen nem szükséges bemutatni- a közrend elkö­telezett védelmezőit, a sárga karsza­lagos önkéntes rendőröket, akik mun­kahelyeiken általában élenjáró, pél­damutató dolgozók. Jobbára dologidő után, vagy a hétvégeken szabadidejük egy részét áldozzák fel szolgálattel­­jesltésre, tekintet nélkül az időjárás viszontagságaira. Ott láthatjuk őket a forgalmas útkereszteződéseknél, posz­tóim hivatásos rendőrökkel együtt — vagy nélkülük is! —, ahol a közleke­dés biztonsága fölött őrködnek. De tevékenységük ennél sokrétűbb és na­gyon felelősségteljes. Legutóbb erről adtak részletes áttekintést a Szlovák Szocialista Köztársaság rendőr-főkapi­tányságának közlekedésrendészeti dol­gozói. Megtudhattuk többek között, hogy Szlovákiában összesen 27 ezer önkén­tes rendőr tevékenykedik (ezerrel több az előirányozottnál). Legtöbbjük sikeresen teljesíti a küldetését — a­­mi nem más, mint a szocialista tör­vényesség betartása, a közrend védel­me. Elsősorban is a különböző kihá­gások, törvénysértések, bűnelköveté­sek megelőzése, főleg a nevelés kü­lönböző formáinak latbavetésével: például jogi,és egyéb témájú előadá­sok stb. Konkrét példa: az idei első félévben összesen 5 ezer 545 előadás hangzott el, amelyek jelentős része jogi jellegű volt. Talán nem érdektelen, ha megemlít­jük: a 27 ezer önkéntes rendőr 3 ezer 441 egységben fejti ki tevékenységét. Közülük a legéöbb — 13 ezer 167 — kommunista, 2 ezer 685 az ifjúsági szervezetek tagja, 3 ezer 371 pedig nemzeti bizottsági képviselő. S általában eredményes is az ön­kéntes rendőrök tevékenysége, amire több konkrét példa is utal. Az idén történt: Kassa (Košice) 1. városkerü­leti önkéntes rendőregységének tag­jai valutaüzérkedőket lepleztek le; az egyiknél 19 ezer korona készpénzt és 2 ezer 700 tuzex-koronát találtak a személyi ellenőrzést követően. Egy másik üzérnél 413 ezer 500 korona, 220 dollár és egyéb valuta volt. Ban­ská Bystricában (ugyancsak az idén) két motorkerékpár-tolvajt értek tetten — betörés közben. Prievidzában ez év április 5-én garázdálkodökat „csíptek nyakon“ a PRIEMSTAV-ban. Szlovákia önkéntes rendőreinek jő munkáját dicséri az is, hogy ez év el­ső felében elfogtak 70 bűnözőt, 162 körözött egyént, 7 államhatársértőt, feltartóztattak 825 ittas járművezetőt, 2 ezer 288 közrendsértőt, s megaka­dályozták vagy segítettek ,447 vagyon elleni merénylet (lopás, betörés stb.) felderítésében. Mint a gyakorlat bizonyítja, eléggé magas azoknak a száma, akik nincse­nek tisztában azzal, hogy az önkéntes rendőr (hivatásos rendőr jelenléte nélkül isi) megállíthatja a motoros járművet, ha a járművezető megsérti a közlekedési szabályt, ellenőrizheti a hajtást jogosítványt és a személyi igazolványt. Az önkéntes jrendőr fel­szólítására a járművezető köteles a járművet megállítani például baleset vagy egyéb bonyolult esetben, s ellát­ni a járművezetőt a helyzetnek meg­felelő tanáccsal, felvilágosítani. Az 56./1. módosított törvényrendelet er­re felhatalmazza az önkéntes rendő­röket. A Szövetségi Belügyminisztérium 3. számú hirdetményének 3. és 4. számú módosított rendelete értelmében az önkéntes rendőr önállóan (hivatalos rendőr nélkül) is szolgálatot teljesít­het a területileg illetékes rendőrpa­rancsnokság tudtával. Sőt, saját kezdeményezésére is tel* jesíthet szolgálatot, karszalag nélkül; s feltartóztathatja a bűnelkövetőket. Természetesen erről a legrövidebb i­­dőn belül tájékoztatnia kell a közbiz­tonsági szerveket. Beavatkozhat az ön* kéntes rendőr akkor is, ha a közle­kedés biztonságát veszélyeztetettnek látja (helytelen előzés, Ittasan törté­nő járművezetés stb.). ]UDr. Juraj Hanák rendőrőrnagy eb mondotta, hogy már nem a mennyi­­ségre, hanem a minőségre töreksze­nek az önkéntes rendőrök tevékeny­ségét illetően. Ezt a célt szolgálja e­­gyébként a most záruló I. oktatási (szakmai-politikai) ciklus, melyet (más témakörökben) a jövő év elejé­től a II. oktatási ciklus követ. Érdemes megemlíteni, hogy Szlová­kiában összesen 44 női önkéntes rendőregység tevékenykedik, 314 tag­gal. Tehát a nők is részt vállalnak ebből a csöppet sem könnyű — és csöppet sem veszélymentes — köz­­rendszolgálatböl. Túl azon, hogy nem­csak a gyermeknevelés, a háztartási munka hárul rájuk, hanem a munka­helyen Is derekasan helytállnak. So­kat tehetnek a nők (és tesznek is) a speciális egységekben. S az sem titok, hogy 317 önkéntes rendőr cigányszármazású, s 64 egy­ségben fejt ki tevékenységet. Köztu­dott, hogy a bűnelkövetők felderíté­sében, a bűnmegelőzésben — és a fel­­világosító-nevelő munka terén — ők tehetnek (saját soraikban) a leg­többet. Hadd zárjuk beszámolónkat a kö­vetkező adattal: az idei év első hat hőnapjában az önkéntes rendörök 200 körzeti és 43 járási egységben össze­sen 1 millió 714 ezer óra szolgálatot teljesítettek — eredményesen, úgy, a­­hogy szocialista társadalmunk azt el­várja tőlük. (nki) гаааиаважг" (Folyytatás az 1. oldalról) AZ ÉVELŐ TAKARMÄNYNOVÉNYEK JELENTŐSÉGE Ä szántóföldi takarmánynövények termelési szerkezetében döntő szere­pet játszanak az évelő takarmánynö­vények, amelyek a legbiztonságosabb terméshozamot és minőséget, vala­mint az összes szárazanyag-szükség­let 37 százalékát adják. Az Idei évi tervhez viszonyítva terméshozamukat 1990-ig 7,78 tonnáról 8,0 tonnára kell növelni. Mindez azonban megkövete­li az intenzív módszerek bevezetését, kezdve a vetéstől egészen a betaka­rítási és tárolási veszteségek csök­kentéséig. Rendkívüli figyelmet kell szentelni a herefélék betakarítása agrotechni­kai határideje és a tárolás alapelvei betartásának. A veszteségek — főleg a fehérjetartalom — csökkentése ér­dekében az eddigieknél jóval na­gyobb teret kell adni a hideglevegős, esetleg az előmelegített levegővel történő szárításnak. A szénaliszt gyártásánál a keveréktakarmányok mennyiségéből kell kiindulni. Az em­lítettek bizonyítására néhány adat: a hagyományos szénakészítésnél kedve­ző Időjárási feltételek mellett a táp­­anyagveszteség 30, kedvezőtlen idő­járási viszontagságok esetén 50, hi­deglevegős szárításnál 20, forróleve­gős szárításnál csupán 5, szenázské­­szítésnél 25, szilázskészítésnél pedig 30 százalékos Is lehet. Ezért nem vé­letlen, hogy a veszteségek csökken­tése képezi a tömegtakarmány terme­­lésben levő legnagyobb tartalékokat. Az évelő takarmánynövények haté­kony kihasználása a technológiai fe­gyelem betartása és a yeszteségek csökkentése mellett megköveteli, hogy mérsékeljék zöldtakarmányként való etetésüket, s inkább a szénaké­szítést részesítsék előnyben. Ez nem­csak a takarmányadagok állandósítá­sát segítené elő, hanem hozzájárul­na a termelőképesség fokozásához, az elhullás csökkentéséhez és a gaz­dasági állatok egészségi állapotának javításához. A cél az, hogy egy számosállatra számítva a jó minőségű tömegtakar­mányokon keresztül naponta 10 kilo­gramm szárazanyagot biztosítsanak, ami lehetővé teszi a 8—10 literes te­­jelékenység elérését. Ha például a zöld lucernát tavasszal etetik, akkor tedik ötéves tervidőszakban 22,9 szá­zalékkal 4,5, az 1—3-as intenzitási fokozatba sorolt legelőkön pedig 13 százalékkal 2,03 tonnára növelték, így az állandó réteken és legelőkön termelt takarmányok részaránya — szénára számítva — megközelítette a 30 százalékot. A hegyi és a hegyaljai körzetek fűtermése a leghatékonyabban a szarvasmarhák és a juhok legelteté­sével hasznosítható. Meg kell azon-ELÖTÉRBEN A SZÉNHIDRATTARTALMÜ takarmánynövények A tömegtakarmány-alap megterem­tésében egyre nagyobb szerepet ját­szanak a takarmány kapásnövények. A legjelentősebb a takarmányrépa, amely Intenzív termesztéstechnolő­­giával és a gépesítés fokozásával hektáronként 8—10 tonna keményí­tőértéket adhat, ugyanannyit, mint A tömegarány-termelés belterjesítése pazarolnak az emészthető nitrogén­tartalmú anyagokkal, amelyek na­gyobb hatásfok nélkül távoznak az állatok szervezetéből. Ä RÉT- ÉS LEGELÖ­­GAZDÄLKODÄSBAN NAGY TARTALÉKOK VANNAK Az állandó rétek és legelők Szlo­vákiában a 'mezőgazdasági terület egyharmadát foglalják el. A tömeg­­takarmány-termeléssel kapcsolatban itt vannak a legnagyobb tartalé­kaink, amit az is bizonyít, hogy el­méletileg lehetőség van a jelenlegi terméshozamok megkétszerezésére. A problémát az jelenti, hogy jelenleg féllntenzíven vagy Intenzíven csak a fűfélék felét használjuk ki. Ez annak a következménye, hogy a rétek és legelők felújítása lassú ütemű, hiá­nyoznak az erre a célra alkalmas gépek és berendezések stb. E problé­ma megoldásának alapját az egyes területek tntenzttási fokozatokba va- 16 besorolása jelenti, attól függően, hogy az egyes helyeken milyen haté­konysággal hasznosítják a befekteté­seket. A 3—5-ös intenzitást fokozat­ba sorolt réteken a belterjesítő Intéz­kedésekkel a terméshozamokat a he­ben jegyezni azt is, hogy ki kell zár­ni a szabad legeltetési formát. Pél­dául az adagolt legeltetési formánál a takarmánynövények 8—15, a vil­­lanypásztoros legeltetésnél 10—20, a szabad legeltetési forma esetében pedig 30—40 százaléka válik érték­telenné. Mindenütt tudatosítani kell, hogy a legeltetés a legősibb, a leg­természetesebb és a legolcsóbb ta­karmánybetakarítási módszer, nem beszélve a legelőn levő állatok egész­ségi állapotának javulásáról. A természetes gyepfelületek ter­mésének Intenzívebb hasznosítása csakis az anyagi-műszaki bázis javí­tásával és a szervezés tökéletesítésé­vel lehetséges. A tömegtakarmány­­-termelés lényeges növelését ez ideig az elég nagy tárolási veszteségek is fékezték. Jelenleg a technológiailag alkalmas tároló kapacitások a széna esetében 48, a szenázstakarmányok­­nál pedig csak 41 százalékra fedezik a szükségletet. Ezért a hetedik öt­éves tervidőszakban megkezdett be­ruházási politikát az elkövetkező öt­éves tervidőszakban lfe folytatni kell. Olyannyira, hogy nemcsak a takar­mányalap állandósítására, hanem legalább 10—20 százalékos tömegta­­karmány-tartalék létrehozására is le­hetőség nyíljon. 10—12 tonna árpa. Ezen kívül jelen­tős mennyiségű emészthető nitrogén­­tartalmú anyagot tartalmaz, kedvező az étrendi hatása, kedvezően befo­lyásolja az állatok egészségi állapo­tát és termelőképességét. Míg a ta­karmányrépa termőterülete a hete­dik ötéves tervidőszakban az 1981. évi 8300 hektárról az idén 13 ezer hektárra növekedett, addig 1990-ig 17 ezer, 1995-ig pedig 20 ezer hektárra kell növelni, főleg az északabbra el­terülő körzetekben és a silókukorica rovására, amely ezen a vidéken ki­sebb és gyengébb minőségű termést ad. A silókukorica a takarmány kapás­növényekhez viszonyítva hektáron­ként 20 százalékai kevesebb energiát ad. Az előnye mellett szól, hogy meg­oldott a nagyüzemi termesztéstech­­nolőglája és a tárolása. Ennek elle­nére termőterülete a jövőben csök­kenni fog. A silókukorica egy részét a Jövőben Is a CCM rendszer újtán lesz célszerű hasznosítani. A köztesnövények többek között lehetővé teszik a talaj jobb kihasz­nálását és a zöldtakarmányozás fo­lyamatos biztosítását. ÖSSZEGEZÉS A mezőgazdasági dolgozókra a nyolcadik ötéves tervidőszakban sok­kal lényegesebb feladatok várnak, mint ez Ideig. A termőföld területe lényegében korlátozott, s ugyanez mondható el több lényeges tényező­ről Is. A legnagyobb tartalékaink kö-' zé tartozik, hogy a termelés Intenzi­tását az öntözéses feltételek közé Irányítsuk, mert így évente két ter­mést is nyerhetünk. Dél-Szlovákiában — főleg a Duna­­szerdahelyi (Dunajská Streda) Járás­ban — intenzíven hasznosítják a szántóföldi fűféléket, amelyeket évente váltakozva öt alkalommal ka­szálnak és legeltetnek, s hektáron­ként 80—100 tonna zöld tömeget taka­rítanak be. Ezeket a jó tapasztalato­kat másutt is hasznosítani kell, főleg Kelet-Szlovákiában. Bízunk abban, hogy a nyolcadik ötéves tervidőszakban tovább javul az ellátás gépekből, a lejtős terüle­teket Is beleértve. A korlátozott fű­tőanyag- és energiaforrások érteimé-' ben a szárítmányok készítése kimon­dottan a keveréktakarmányok szük­ségletéhez Igazodik. Az előttünk állő Igényes feladatok végrehajtása csakis a tudományos­­-műszaki haladás legújabb vívmá­nyainak hatékony gyakorlati haszno­sításával lehetséges. Szlovákiában ezt a célt szolgálják a termelési rendszerek. A tőmegtakarmány ter­melésben is sikerekről számolhatunk be, elsősorban a rendszergazdák, a légi (Lehnlce) Csehszlovák—NDK Ba­rátság Efsz és a nitrai Agrokomplex jóvoltából. Már eljutottunk odáig, hogy kime­rítettük az összes extenziv lehetősé­get és forrást. Ezért a jövőben az egyedüli járható utat a belterjesífés elmélyítése jelenti, főleg a tudomá­­pyos-műszaki haladás vívmányainak gyakorlati érvényesítésén és a befek­tetések hatékony kihasználásán ke­resztül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom