Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1985-11-16 / 46. szám
1985. november IB. 46. szám ★ XXXVI. évfolyam ★ Ara 1,— Kčs Felkészülni az új feladatokra Oj időszak küszöbén állunk. Már csak néhány hónap választ el bennünket a CSKP XVII. kongresszusától, amely meghatározza az elkövetkezendő időszak feladatait és ótmutatóként szolgál majd ezek megvalósításában. Alapvetően fontos, hogy az új feladatokra a népgazdaság valamenynyi ágazatában, az irányítás minden szintjén, minden munkahelyen és munkaközösségben alaposan felkészüljenek. Mindenkinek tudatosítani kell, hogy az elkövetkezendő időszakban az eddiginél lényegesen hatékonyabb termelést, nagyobb munkatermelékenységet kell elérni az előző időszaknál sakkal bonvolultabb és nehezebb közgazdasági feltételek között. Mindez fokozott erőfeszítést, több kezdeményezést igényel majd mindenkitől. Az új feladatokra való felkészülésben mindennapi gyakorlattá kell, hogy váljon a szerteágazó politikai-szervező munka és a széles körű ideológiai-nevelő tevékenység. Ahhoz, hogy reálisan fel tudiuk mérni az előttünk álló feladatokat, ezek megvalósításának módját és lehetőségét, a 7. ötéves tervidőszak tárgyilagos mérlegeléséből kell kiindulnunk. Tanulnunk kell saját és mások tapasztalataiból, hibáiból egyaránt. Nemcsak az elért pozitívumokat kell feltérképeznünk, hanem a hézagokat. a felmerülő hiányosságokat is, hogy a jövőben ezek kiküszöbölésére összpontosíthassuk erőinket. Ä mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban aránylag bnnvolult, de több más vonatkozásban eredményes öt esztendőt hagytunk magunk után. A beindulás igen nehéz körülmények között ment végbe, ami hátráltatta a párthatározatok megvalósítását. Mélyreható szabályozó intézkedésekre és szerkezeti változásokra volt szükség a mezőgazdaságunkra nehezedő problémák áthidalására. A hatékony intézkedések következetes végrehajtásának köszönhetően lényegesen felgyorsult a növénytermesztés fejlesztési üteme, amely a céloknak megfelelően felülmúlta az állattenvésztés fejlődési ütemét. Amíg az állattenyésztésben a termelés volumenie évi átlagban 1.8 százalékkal, adddig a növénytermesztésben 2.8 százalékkal növekedett. Mezőgazdaságunk a 8. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva óriási előrelépést tett a gabonatermelésben, amelynek ötéves tervét az előzetes becslések szerint tíz százalékkal túlteljesítette. Gyökeres változás tapasztalható az olajnövénvek és a hüvelyesek termelésében is. ahol a piaci termelés nagysága 80. Illetve 50 százalékkal növekedett. Több pozitív változás könyvelhető el a takarmánynövények termesztésében, hiszen ebben az ágazatban is sikerült a tervet túlteljesíteni. A zöldség- és gyümölcstermesztésben a termelésnövekedés elérte a 21 százalékot. Ehhez jelentős mértékben hozzájárultak a kistermelők is. akik a zöldség- és gyümölcsellátásban 16 százalékkal részesedtek. A naevobb termelést az esetek többségében a hektárhozamnk növelésével érték el a gazdaságok. Az utóbbi három esztendőben a gahonaprogram sikeres megvalósítása, a takarékos erőtakarmány-gazdálkodás és a javuló tömegtakarmány-termelés következtében gyakorlatilag nem volt szükség szemesek behozatalára. Az elmúlt időszakban, sajnos, nem sikerült megoldanunk a sörárpa. a cukorrépa és a burgonya termesztésének kérdését. Fzeknél a növénykultúráknál a termelés sem mennyiségileg, sem ped*g minőségileg nem felelt meg a követelményeknek. Az elkövetkezendő időszakban ezért figyelmünket elsősorban ezekre az ágazatokra kell összpontosítanunk. Az állattenyésztésben elértük a szarvasmarha- és a fuhtenyésztés elsődleges feilesztését. a sertésállomány szükséges mértékű korlátozását. A belteriesebb termelési módszerek fokozatos alkalmazása következtében az állatok termelékenysége szinte valamennyi mutatóban nőtt. Elmondhatjuk, hogy az állattenyésztés piaci termelésének ötéves tervét mezőgazdaságunk maradéktalanul teljesíti. Igaz. a sikerek mellett akadnak még az állattenyésztésben — elsősorban a tehenészetben — gyenge pontok. Habár a tejtermelésben egyedenkénti és évi átlagban 9П0 literes növekedést értünk el. továbbra is gondot okoz a tejtermelés idényszerösége. de a tel minőségével és zsírtartalmával sem lehetünk teljes mértékben elégedettek. Az elmúlt öt évben lényeges változás tapasztalható az anyagi-műszaki ellátásban. A tervidőszak kezdetén mezőgazdaságunk komoly gépellátási gondokkal küszködött. Az évek folramán megoldódott a talafmíívelő gépekkel. a hegyvidéki körzetekbe alkalmas takarmánybetakarító gépekkel, s részben a négykerék meghajtású traktorokkal való ellátás. lelenleg mezőgazdaságunkban a legnagyobb nehézséget a helyrevető gépek hiánya okozza. A jövő gépesítését illetően említést érdemel azonban, hogy még a legújabb ..generációjú“ gépek tejlesztésénél sem vették figyelembe a tervezők a takaréknsahb üzemanvagfngvasztást. holott ez a kérdés már J6 néhány éve az elsőrendű népgazdasági feladatok egyike. 'A követelményeknek megfelelő anyagi-műszaki ellátás érdekében a lövőben sürgős megoldásra vár a növényvédő szerekből való ellátás, továbbá a tárolókapacitás bővítése. Vonatkozik ez az élelmiszeriparra is. ahol mindenekelőtt a termelőkapacitásokat kell bővíteni. Élelmiszeriparunk ugyan az ellelt időszakban több pozitív eredményt ért el — ami a lakosság kiegyensúlyozott és folyamatos élelmiszer-ellátásában nyilvánult meg —. a jövőben többet kell tenni a minőség 'javítása és a választék bővítése érdekében, mert ebben vannak a legnagyobb tartalékok. Tudatosítani kell, hogy ma már nem elegendő a mennyiség, a lakosság igényeinek a súlypontja a minőségre, a nagyobb választékra helyeződött át. A mezőgazdasági és élelmiszeripari dolgozóknak fel kell készülniük az új gazdasági szabályzók befogadására és gyakorlati alkalmazására. Ezekre ezért volt szükség, hogy az üzemeket a saját forrásaikkal való jobb gazdálkodásra, a meglevő termelőeszközük ésszerűbb kihasználására ösztönözzék. A szabályzók alkalmazása gyökeres szemléletváltást, önállóságot és nagyobb kockázatvállalást igényel a vezetőktől. Hogy ez a direktív utasításokhoz hozzászokott vezetőink többségénél nem így van. erre példa a következő évi tervfeladatok lebontása. A felvásárló- és élelmiszeripari üzemek zöme ugyanis a tervezett nyersanyag-szükségletüket továbbra is ■ hagyományos gyakorlat szerint, vagyis a járási termelési igazgatóságon keresztül igyekszenek megvalósítani, holott az új tervezési irányelvek értelmében közvetlenül a mezőgazdasági üzemekkel szerződéses alapon kellene biztosítaniuk a nyersanyag felvásárlási tervét. Mindent egybevetve a jelen és az elkövetkezendő időszakban minden erőnket a minőségre, a takarékosságra, de főleg a termelés ütemének a felgyorsítására kell összpontosítani. Tudatosítani kell: ha meg akarjuk állni helyünket a fokozódó gazdasági versenyben, feltéti'nül növelnünk kell a munkatermelékenységet. A kitűzött célok eléréséhez pedig maradéktalanul fel kell használni a tudományos műszaki haladás vívmányait. KLAMARCSIK MÄRIA l , ; I , : ^ „ L „ , , . 1 !■ . Az őszi szántás fontos feltétele a Jő minőségű, táv asz! ''talaj-előkészítésnek. A gazdaságok szakemberei ezért tisztában vannak azzal, hogy az eke az őszi időszak eszköze, nem pedig a tavaszié ,, . ... , Fotó: CSTffl Egy élet boltíve A nádszegi (Trstice) Csehszlovák- Szovjet Barátság Efsz határában lenyűgöző látvány tárult a nézelődő utas elé. Az októberi fagyban jégcsapok csüngtek az öntözőberendezések szórófejein,', a vízsugarak azonban ezüstkígyóként fénylettek a fáradt napfényben. — Szokatlanul száraz az Idei ősz. ezért kénytelenek vagyunk . knlesztő öntözést végezni magyarázza juhos Arpád, a szövetkezet üzemi pártszervezetének elnöke, öntözési technikusa. Jövetelem célját bálivá a szövetkezet székházába kalauzol, majd elnézést kér. — Pár dolgot még el kell Intéznem. i • Az öntözést naplót .helyezi az íróasztalra, s az, apró'rubrikákba beírja az öntözőcsoport éjszakai .teljesítményét. ■' . Szelíd arcú férfi ül velem szemben, lendületet sugárzó egyéniség, akt mágneses erővel magával sodorja az embereket.' í . ‘ Beszélie el éleiét, a címben szereplő képletesség belvett 'egyenes értelemben. hogy végezetül ismét szóba hozzuk azt a biznnvns-boltívet? de Immárgn már a formáját megadó erők ismeretében, melyek bizoovsátfnl szolgálnak arról, hngv a rajzolat'vonalát nem valami iátékns szeszély vaev ötlet húzta: meg. hanem maga az élet. ■ ■) • • > r ' ' —. ! — "'Igen.' valamennyi ember0 sorsa mikrosékopiküs' tört’énelrúi 'hánvad. És ezért a hányadért mindenki felelős.' Érdemekre vaľó"esélyeink kezdete áz a pillanat; 'amikor 'ráébredünk felelősségünkre.-’ Hibáink' születési dátuma' raz'a ipHlbifatV amikor hamis felelősségtudattal cselekszünk jónak vélt rosszat, vagy föl sem sejlik 'bennünk a felelősség tudata; Až' előbbire épboly'sok a 'lehetőség,' mint á: csábítás az utóbbira — magyarázza'bölcselkedve az élét b'oľť:véneit alakúvá0 sát, majd így folytatja.! ' ' — Nádszegen' szüiettém,, édesapáimat 1943:ban. kétéves koromban’elvesztettem. Édesanyám, támasz p'élkül ■ y i г ’t f >; 1 "J - . - • ' <i maradt, s a három féiárva nevelése óriási erőfeszítéseket jelentett számára a háború vérzivataros éveiben. Az alapiskola elvégzése után azonnal kerestem a lehetőséget, hogyan léphetnék előbbre az életben. Az egyéves mezőgazdasági iskola elvégzése után a szövetkezetben kezdtem doh gozni. Ezerkilencszázötvenhétben az efsz vezetőségének javaslatára újra az iskola padjaiba üllem. A mezőgazdasági mesteriskola sikeres elvégzése után csoportvezetőként, majd se: gédflgr.pnómusképt dolgtjztam a szőve (kezet ben. Ezerkilencszá zhatva n hatban szakérettségit szereztem a Nagymegyeri. (Galovo), Középfokú. Mezőgazdasági Technikumban, üt évet növényvédelmi agranömiisként ténykedjem egészen. 1971,-ig, amikor,az. üzemi pártszervezet elitekévé к a szövetkezet algl.nök.évé választottak. v Az 'pzemi, pártszervezet,.elopkekénj 'Jeh'etővé, tették számomra, .hogy 1973- ban ., eredményesen ( be|,ejeztefn, a marxizmus—iepipizmüs esti .. egyetemét. Itt/tudatosítpttgm. igazán, .hogy az. igét nemcsak, hirdetni, kell. . Rövid szünetet tart, majd gondola' tat rendezése után így folytatja: — Szövetkezetünk 1976-ban gazdasági eredményeiért elnyerte a CSSZSZK kormányának Vörös Vándorzászlaját. én pedig a Mezőgazdaság és a élelmezésügy kiváló doigozója kitüntetésben részesültem. 1982- ben a járási pártbizottság a járás fejlesztésében szerzett érdemekért kitüntetést adományozta, 1983-ben pedig a Kiváló munkáért állami kitüntetést vehettem át. Juhos Árpád munkáját is dicséri, hogy a nádszegi CSSZB Efsz 1984- ben elnyerte a Galántai járás legjobb szövetkezetének óimét, melyet a 7. ötéves tervidőszak igényes feladatainak a teljesítéséért érdemeltek ki. A felelősség tudata s a sikerek fénye egy pillanatra sem árnyékolta be az életét. Az efsz-ben vállalt-felelős beosztásain, kívül -tagja a járási pártbizottság plénúmápak, s-aktív tévé-, kenyšéget fejt, ki .a helyi nemzeti- bír zpttság.. k.épyiselőjeként és tanácsá' bak tagjaként- . ( " A AQkpldalú felelősség és elfog; laltság magabiztosságot kölcsönöz éppúgy, mint a tisztségemnek járó naponta tapasztalt tekintély is. Amikor, hozzám ' fordulnak, akkor valójában nem, bennem,, hanem a pártban bíznak.- jóformán határtalanul. A műn, kám lényege, hogv e bizalom egy pil, lanatra ,se . rendüljön meg, még ■ a tengernyi váratlan probléma közepette, sem.. •„ ^ . ,-................. Együtt gondolkodom a 90, párttaggal, az. elért eredményeknek együtt örülök a pártonkívüliekkel, s öröm; mel tplt, el a szögié lista,.brigádok акт ti.vitáso, kezdeményezése. Nem is-lehet ez másként, hiszen a hétköznapok helytállásában az .egyes- ember menthetetlenül elbukna, az igénytelenség, szürke betorifalán betörik a levk.epi0n.vebb koDonva i.s. , Igv.éoiilt és éPül luhos Árpád életének boltíve persze, nemcsak a mértarii adatok-kellettek ahhnz hogy a térben „is szilárdan ájlion. Tartóoszlopként is ,nemes anyag -szükségeltetett. ' .i ... , . f, , , < r,- CSIBA LÄS-ZLÖ U 1 »i V : ' r • ' • 7 - • ( ' ~ í ■?» %
