Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1985-07-13 / 28. szám
Í985. július 13. SZABAD FÖLDMŰVES TI VEGYIPARI LEHETŐSÉGEK incheba! Bratislavában a Művelődési és Pihenőpark területén június utolsó hetében rendezték meg az Incheba XVII. nemzetközi vegyipari vásárt. A KGST-tagországokban egyedülálló vegyipari seregszemle jelentőségét és nemzetközi tekintélyét a legjobban az a tény bizonyítja, hogy az idén 23 ország 554 kiállítója vett részt a bratislavai vásári bemutatón. A ti-, zenhetedik alkalommal megrendezett vásáron a hazai vegyipari készítményeken kívül a szocialista országokat 80, a tőkés államokat pedig 200 vállalat, illetve üzem termékei képviselték. Amint azt Rudolf Rohlícek szövetségi miniszterelnök-helyettes, a CSSZSZK kormánya küldöttségének vezetője ünnepi megnyitó beszédében hangsúlyozta: a nemzetközi vegyipa ri vásár eddigi évfolyamai nagyban hozzájárultak a hazai vegyipar dinamikus fejlődéséhez, a külföldi kapcsolatok kiépítéséhez. A szocialista tábor képviselői mellett a nyugateurópai kereskedelmi partnerek is a kooperáció elmélyítését szorgalmazták. Jó volna, ha a szakemberek és az üzletkötők mielőbb élnének a felkínált lehetőségekkel, s a nemzetközi információ- és tapasztalatcsere segítségével elősegítenék a vegyipar eddiginél gyorsabb ütemű fejlesztését. A vásárral egy bekötött kiállítás szervezői már nagyon várják, hogy elkészüljön a Duna jobb partján az Incheba külkereskedelmi vállalat új központja, valamint a korszerű kétszintes vásárpark. Az építkezés befejezéséig azonban a szervezők kénytelenek szükségmegoldásokat keresni. Az egyre fokozódó hazai és külföldi érdeklődés kielégítése céljából az idén a tavalyihoz viszonyítva újabb 10 százalékkal nagyobb területen mutatták be a vegyipari újdonságokat. Ebből következik, hogy a Művelődési és Pihenőpark területe újra szűknek bizonyult. Ezért a bratislavai Technika Házát és a műszaki szempontból nem éppen a legideálisabb körülményeket biztosító Téli Stadiont is kénytelenek voltak a szervezők a kiállítás céljainak megfelelően átrendezni. A nemzetközi berkekben is nagyszerű szer vezéséről ismert vegyipari vásár eddigi jó hírnevét tovább öregbítené, ha mielőbb elkészülne az új, korszerű kiállítási vásártér, s nem kellene úgymond felaprózni a seregszemlét. Ezzel nemcsak a külföldi partnerek képviselőinek és a kereskedelmi szakembereknek, hanem a látogatóknak is nagyban megkönnyitenék a tájékozódást. Az idei bemutató egyik legfontosabb feladata a műanyagok alkalmazása terén jelentkező problémák orvoslására irányult. Nem véletlenül került ez a kérdés a szervezők előkészítő munkájának homlokterébe, hiszen napjainkban a gazdasági élet szinte valamennyi területén egyre nagyobb szerep jut a műanyagok alkalmazásának. A kiállítás mindeneksét tartják. Ezzel kapcsolatban számos új ötlet vált általánossá, s így szélesebb körben nyerhet hasznosítást az egészségvédelem területén. Ezenkívül a gyógyszeriparban nélkülözhetetlen legújabb műszaki berendezések és segédeszközök bemutatója tette érdekessé az Inpharmed-et, ahol a korszerű követelményeknek megfelelő mikroprocesszoros műszereket, diagnosztikai berendezéseket, laboratóriumi felszereléseket is meg tekinthették az érdeklődők. A Művelődési és Pihenőpark területén már hagyományosan a KGST- tagországok és Finnország közös közszükségleti vegyipari kiállítása vonzotta a legtöbb látogatót. A bemutató által valós képet nyerhettünk a tagországok közötti együttműködés i színvonaláról, s a lehetőségek ki- Bszélesítésével kapcsolatos eiképzeléfsekről. A Szovjetunió vegyiparát 10 külkereskedelmi vállalat és 2 minisz térium képviselői, illetve termékei mutatták be. Magyarországot közel 20 külkereskedelmi vállalat, üzem és ipari szövetkezet képviselte az idei Inchebán. Amint azt Medve Mária mérnök, a magyar kiállítási részleg igazgatója elmondta, a KGST-országokkal való sikeres együttműködés bemutatására törekedtek, különös tekintettel a csehszlovák vállalatokkal való kooperációra. Remélhetőleg a magyarországi és a hazai kereskedelmi kapcsolatok az idén is tovább fejlődnek, mivel a tavalyi 30 százalékos kereskedelmi áruforgalmi növekedés erre megfelelő alapot bizto sított. A lengyel kiállítási részlegen mindenekelőtt a közkedvelt kozmetikai készítmények arattak nagy sikert a látogatók körében. A vegyiparáról nevezetes NDK-beli központok elsősorban a műanyagok hasznosításának legújabb lehetőségeivel jelentkeztek. A hazai vegyipart több mint 300 kiállítőcég termékei népszerűsítették. Nem hiányoztak természetesen a legnagyobb vegyipari üzemek újdonságai sem, amelyek nagy figyelmet keltettek a külföldi partnerek körében. A szlovákiai képviselők közül a bratislavai Georgi Dimitrov Vegyipari Művek, a Slovnaft, a vágséllyei (Sala) Duslo, a Chemko Strážske és nem utolsósorban a Slovchémia termelési-gazdasági egység üzemei je- Jeníkeztek a legtöbb újdonsággal. Bebizonyosodott, hogy a termékfelújítási program következetes és céltudatos megvalósításával viszonylag rövid idő elteltével is jelentős gazdasági sikerek érhetők el. Az Incheba nemzetközi vegyipari vásár aranyérmeiért meghirdetett versenybe a termelők 119 készítménnyl neveztek be, ez is bizonyítja a várás iránti fokozódó érdeklődést — hangsúlyozta Alojz Benkoviö mérnök, a kiállítás műszaki bizottságának elnöke az ünnepélyes eredményhirdetésen, A bírálóbizottság 13 térméket joalmazott aranyéremmel, ebből 7 hazai gyártmánynak jutott az egyik legnagyobb vegyipari elismerés. A Szlovák Tudományos Akadémia Bratislavai Intézetének Elektrofizikai Kutatási Központja; a vágsellyei Duslo; a Litvínovi Vegyipari Kutatóintézet; a brnái Lachema; a Kassai (Košice) Rádióökolőgiai és Atomtechnikai Intézet; a bratislavai Slovnaft és a Csehszlovák Tudományos Akadémia Prágai Vegyészettechnikai Elméleti Intézete részesült e megtiszteltetésben. A külföldi kiállítók közül a Szovjetunió két, Magyarország, Belgium, Svájc és Franciaország pedig egy-egy aranyéremmel térhetett haza. A közszükségleti iparcikkek versenyében a nemzetközi összetételű zsűri 12Я terméket bírált, amelyek közül 32 úgynevezett kis aranyérmet nyert. Az Incheba ’85 nemzetközi vegyipari vásár június 28-án zárta kapuit. Eredményességéhez nem férhet kétség, hiszen a közel 5 milliárd korona értékű szerződés, illetve árucsere-egyezmény arról tanúskodik, hogy üzletkötőink, kereskedelmi szakembereink a kiállítás napjaiban nem ültek tétlenül. Amint azt Ján KaCmárik mérnök, az Incheba külkereskedelmi vállalat vezérigazgatója összegezte: továbbra is adottak a feltételek a szocialista országokkal való együttműködés elmélyítéséhez. BARDOS GYULA (Fotó: Kalita Gábor Közös erőfeszítéssel A jó gazda a múltban is aratás előtt határszemlére indult, hogy még „lábon“ kijelölje a vetőmagnak és a kenyérgabonának való táblákat. Ugyancsak kellő figyelmet szentelt e táblák aratására, cséplésére és a termény tárolására. A határszemle ma sem maradhat el, hiszen ma is csak a legjobb minőségű gabonafélékből lehet megfelelő minőségű kenyeret sütni. Az utóbbi években a nagy hozamú gabonafajták hódítottak maguknak egyre nagyobb teret. Az ide tartozó búzafajtáknál azonban fennáll az a veszély, hogy igen alacsony az úgynevezett malom- és sütőipari értékük, vagyis a kelleténél kisebb a sikértartalom, a nyersfehérje. Ezen a múltban úgy igyekeztünk segíteni, hogy a Szovjetunióból és más országokból jó minőségű, keményebb búzát importáltunk, s ezzel javítottuk a liszt minőségét. Amint pzonban ismeretes, a gabonatermesztésben elJ ért eredmények lehetővé tették, hogy csökkentsük a behozatalt. Így egyre nagyobb figyelmet kell fordítani az élelmiszeripari célokra felhasználandó gabonafélék termesztésére. Mivel a kemény, acélos búzafajták hozama kisebb, mint a puha fajtáké, annak érdekében, hogy a termesztőket ne érje anyagi veszteség, az ilyen célokra termesztett gabonafélékért felárat kapnak. Az élelmiszeripari célokra felvásárlandó gabonafélék mennyiségét a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalatok üzemei szerződésekben biztosítják. A felvásárlók, illetve a malom- és sütőipari üzemek vezérigazgatóságai szerződést kötöttek, melynek értelmében kölcsönösen együttműködnek a kenyérgabona mennyiségi, valamint minőségi mutatóinak ellenőrzésénél. A malom- és sütőipar a kenyérnekvaló búza bizonyos részének a tárolását vállalja, részt vesz a gabonatáblák kiválasztásában, a felvásárlók számára az üzemekben laboratóriumi vizsgálatokat folytat, s részt vállal a szállításból is. A felvásárló üzemek képviselői szavatolják a minőségi mutatók következetes betartását Az élelmezési célokra felvásárolandó gabonaféléknél figyelembe kell venni a béltartalma értéket, amely nagyon lényeges mutató. A legjobb malomipari értékük a Jubilejnaja 50, Száva, Partizánska, Mironovszkaja, Kosútka és Danúbia búzafajtáknak van. Az említett fajtáknál a vízfelvevő képesség 58 százalék fölött van, és a sikértartalom is meghaladja a 28—30 százalékot. A felsorolt búzafajták és más hasonló, úgynevezett kemény fajták vetésterülete alapján elmondhatjuk. hogy a szükséges mennyiséget biztosítják az egységes földműves-szövetkezetek és az állami gazdaságok A visszonylag megfelelő májusi és júniusi időjárás kedvezett a gabonaszemek fejlődésének. Napjainkban is szükséges, hogy az egyes területeken a járási mezőgazdasági igazgatóságok, a felvásárló üzemek, a malomipari szakemberek és a termelőüzemek vezetőivel ki|elöljék a kenyérgabona-táblákat. Ezt a módszert az elmúlt években is sok helyen sikeresen alkalmazták, ezért jó volna, ha az illetékesek az Idén is ez szerint cselekednének. Ezzel elkerülhetők azok a nézeteltérések, amelyek a későbbiek során az átvételnél jelentkezhetnek. Ez nem csupán a malom- és sütőipar érdeke, hanem közérdek, hiszen a CSKP XVI. kongresszusának határozata alapján mindent meg kell tenni a lakosság zökkenőmentes és jó minőségű áruval való ellátása érdekében. Ma is érvényes a régi igazság, hogy előtt a műanyagok felhasználására másutt is követendő példákat sorakoztatta fel, s ezenkívül nagy teret kaptak a kevésbé energiagényes műszaki megoldások. A műanyag észszerű hasznosítása jelentős energia-, munka- és időmegtakarítást eredményez. Számos hazai példa bizonyította, hogy a műanyagok széles körű alkalmazása mennyivel növeli a termelés hatékonyságát, illetve csökkenti a nyersanyaggondokat. A szakemberek szép számmal vettek részt a műanyagok hasznosításával foglalkozó Aplichem ’85 elnevezésű nemzetközi kongresszuson, ahol nagyszerű lehetőség nyílt a legújabb tapasztalatok és ismeretek cseréjére. Bár az idei vásár központi témáját nem a környezetvédelem kérdései alkották, mint az elmúlt esztendőben, a tervezők mégis nagy figyelmet fordítottak az ezzel kapcsolatos témák hemutatására. Az ilyen jellegű kiállítási anyagokon kívül nagy figyelmet keltett az első ízben megszervezett Ekochem nemzetközi szim pozion. A résztvevők elsősorban a vízszennyezés megakadályozásával illetve káros következményeinek felszámolásával és a vegyipari hulládé, kok ésszerűbb — az emberi szerve zetre nem , káros — hasznosításával foglalkoztak. Örvendetes, hogy a ha zai, vízgazdálkodással szoros kap csolatban levő üzemek, kutatóinté. zetek képviselői is részt vettek a tanácskozáson, ahonnan minden bi zonnyal új ismeretekkel tértek viszsza. Az Inpharmed '85 a biokémia, at egészségügyi gépek, műszaki berendezések és főleg a gyógyszeripar új donságait vonultatta fel. Az idén mái nyolcadik alkalommal rendezték me; a legújabb gyógyszerek gyártásával és felhasználásával kapcsolatos nem zetküzi szemináriumot. A neves külföldi és hazai szakemberek eisődleges feladatuknak a gyógyszerek ká ros mellékhatásainak a kiküszöbölé csak jó minőségű gabonafélékből le-* hét kiváló lisztet készíteni, s csakis az ilyen lisztből süthető ízletes kenyér. Meg kell várni, amíg teljesen beérik a búza, mert ellenkező eset' ben az éretlen gabonaszemek össze' száradnak, s veszítenek beltartalmi ér* fékükből. Ügyelni szükséges arra is, hogy az aratás során egyre kevesebb legyen a vágott, törött szem. Ennek a megelőzésére legjobb módszer a kombájn fordulatszámának megfelelő beállítása. A gabonafélék átvételét követően nagy felelősség hárul az utókezelést végző dolgozókra. A tisztítás és á szárítás milyensége nagymértékben befolyásolja a termény minőségét. A 14 százalékos nedvességtartalmú gabonafélék tárolása csak szellőztetéssel lehetséges. A kenyérgabonát nem szabad forrólevegős szárítóval szárítani. A hirtelen szárítás ugyanis jelentősen csökkenti a gabonafélék sütőipari értékét. Ajánlatos a hideg vagy pedig az előmelegített levegő« vei történő szárítás. A legmegfelelőbb és egyben legolcsóbb utókezelés a napon történő szárítás. A már kitisztított és viszonylag száraz terményre is ügyelni kell, mert a gabonaszemek oxigént vesznek fel, s a bennük levő szénhidrátok széndioxiddá, illetve vízzé válnak. Ennek következtében fülledés, dohosodás, erjedés és penészedés Is előfordulhat. Ezért szükséges a gabonafélék tárolási hőmérsékletének állandó ellenőrzése. Az élelmiszeripari célokra felvásárolandó gabonaféléknél ügyelni kell arra is, hogy az egyes búzafajták össze ne keveredjenek a szállításnál vagy pedig a tárolásnál. Ezt azért tartjuk szükségesnek megjegyezni, mert a múltban ez gyakran előtör' dúlt. A külön tárolást nagy teljesítményű gabonatárolóknál is meg lehet valósítani, annak ellenére, hogy egyszerre több mezőgazdasági üzemből szállítanak különböző fajtájú gabonaféléket. Szükséges a több garatos technológiai rendszerek széles körű alkalmazása. Ott, ahol csak egy garat üzemel, be kell tartani azt a szabályt, hogy csak a teljes kiürítést követően szabad másfajta búzát szállítani. Remélhetőleg a felvásárlók és a termelő üzemek közötti megállapodások eredményeként következetesebben betartják majd az elkészített harmonogramom A laboratóriumi dolgozók a gyors és szakszerű mintavétellel olajozottabbá tehetik a felvásárlást. A malom- és sütőipari szakemberek által nyújtott segítség több' helyütt lehetővé teszi a kenyérgabona minőségének objektív megítélését,Ezzel elkerülhetők a súrlódások és végeredményben a szerződéses fegyelem is megszilárdulhat. Az imént ismertetett észrevételek és tanácsok a mezőgazdasági szakemberek körében is ismertek. Ennek ellenére mégis szükségesnek éreztük a figyelmeztetést, hogy megelőzzük a nézeteltéréseket A búza és a kenyér minősége csak egymással öszszefiiggésben vizsgálható. Bár a malomipari műszaki berendezések megfelelnek a követelményeknek, a kevésbé jó minőségű gabonafélékből nem lehetséges kiváló minőségű lisztet őrölni. Azért ragadtam tollat, hogy felhívjam a figyelmet arra, hogy közösen összefogva törekedjünk az egyre Jobb minőségű új kenyér elkészítésére. Ehhez pedig a legfontosabb, hogy mindenki a saját területén álljon helyt. Dr. SLADOVNÍK JÓZSEF, a Srattslavai Malom- és Sütőipari Kutatóintézet munkatársa
