Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1985-07-13 / 28. szám
12 .SZABAD FÖLDMŰVES. A belüzemi önelszámolás gyakorlati példája Mezőgazdaságunk előtt igényes feladatok állnak. A párt gazdaságpolitikájával összhangban ebben a népgazdasági ágazatban is a termelés hatékonyságának a növelése és a minőség javítása, valamint a nyersanyagok és az energia maximális kihasználása került a figyelem homlokterébe. A célhoz vezető utat a termelés belterjesftésében látjuk a tudományosműszaki haladás vívmányainak, valamint a bevált gyakorlati tapasztalatoknak egyetemes érvényesítése segítségével. Legfontosabb feladatunk ezért minden egyes hektárról, egységnyi takarmányból, vegyszerből, üzemanyagból stb. a lehető legnagyobb társadalmi haszon elérése. A somorjai (Šamorín) Kék Duna Efsz arról ismeretes, hogy a hetvenes évek derekától alkalmazza a beltlzeml önelszámolás elveit. Abból az alapelvből indultunk ki, miszerint az önelszámoló egységek lényege a gazdasági és operatív önállóságban és a megfelelő anyagi ösztönzésben rejlik. A növénytermesztés és a műszaki szolgáltatások szakaszán a munka társadalmi jellege lehetővé teszi a munkafolyamatok szervezését meghatározott létszámú munkaközösségben. Mivel a gazdaságosság, valamint a munka- és a technológiai fegyelem elvei kisebb kollektívákra, illetve egyénekre is vonatkoztathatók és alkalmazhatók, a belüzemi önelszámolás elvei ezen egységekre bonthatók le. Ä szövetkezet sokoldalú és szerteágazó folyamatainak biztosítása érdekében vertikálisan és horizontálisan összekapcsolt belüzemi egységeket hoztunk létre. Szövetkezetünk szerkezetére jellemzőek az ágazati belüzemi egységek. Ezeknek előnyei elsősorban a növénytermesztés szerkezetének egységesítésében, elsődleges fejlesztésében és a termelési rendszerek gyors ütemű bevezetésében nyilvánultak meg. Ennek köszönhetően eredményesen valósítottuk meg a belüzemi összpontosítás és szakosítás koncepcióját, különös tekintettel mind a gazdaság, mind a termelési egységek maximális gazdaságosságára és jövedelmezőségére. Fokozódott a fegyelem, megszűnt az irányítás kétvonalúsága és leegyszerűsödött a kommunikációs kapcsolat. Fokozatosan alkalmazzuk az Iparszerű termelési módszereket és lehetőség nyílt a biológiai és műszaki innovációra. A belüzemi könyvelésben az automatizált adatfeldolgozásra támaszkodva bevezettük.a számítógépes technikát. A jelenlegi Időszakban a számítástechnikát a technológiai folyamatok irányításába és a termelés operatív irányítási rendszerébe vezetjük be. Az irányításnak ez a módszere követelte meg a belüzemi önelszámolási rendszer gyors ütemű alkalmazását, mivel ez az egyik alapvető eszköze a tervezés, az anyagi érdekeltség, az irányítás, a szervezés és az ellenőrzés további tökéletesítésének. Ä növénytermesztés szakaszán a termelési egységeket növénycsoportok szerint hoztuk létre, mivel ezen a téren a belüzemi szakosodás magasabb fokát értük el. A növénytermesztési szakágazathoz hozzátartozik a gépesítési, karbantartó és javítőszolgáltatás is. Az állattenyésztés önálló részleget képez, amely részben vegyes, részben szakosított üzemegységekre tagolódk. Ebben a szakágazatban ugyanis még nem fejeződöttt be a belüzemi'összpontosítás és szakosítás. A gazdaság termelési, szervezési és irányítási szerkezetéhez szorosan kapcsolódik a belüzemi önelszámolási rendszer ökonómiai szerkezete. Ezek fő szerkezeti elemeit a következő önelszámoló belüzemi egységek alkotják: ágazati gazdasági központok, növénytermesztés, állattenyésztés, műszaki szolgáltatások, valamint ezek keretében kialakított gazdasági- és költségközpontok. A növénytermesztés szakaszán gazdasági központot hoztunk létre: a szántóföldi termelésben (54 dolgozóval), a zöldség- és virágtermelésben (22 dolgozóval), a szőlészetben (42 dolgozóval), valamint a növénytermesztés gépesítési, karbantartó és gépjavító szakaszán (19 dolgozóval). A műszaki szolgáltatásokban az építő csoport (38 dolgozóval), a fémfeldolgozó részleg (21 dolgozóval) és a szárítóüzem (19 dolgozóval) gazdasági központként tevékenykedik. Ä felsorolásból látható, hogy az egyes gazdasági központok keretében aránylag nagy létszámú dolgozó tevékenykedik. Ezért az érdem szerinti jutalmazás elveinek tökéletesebb érvényesítése érdekében kisebb belüzemi egységeket kellett létrehozni, amelyek mint állandó vagy ideiglenes csoportok tevékenykednek. Az állandó Jellegű belüzemi brigádokat — amelyekben 9—20 dolgozó tevékenykedik — a zöldség- és a virágtermesztésben, kettőt a szőlészetben — ebből az egyik az összes gépesítési munkát, a másik pedig a fizikai munkát végzi —, s ugyancsak kettőt a műszaki szolgáltatásokban hoztunk létre. Az építészeti gazdasági központ keretében három, a fémfeldolgozó részlegen kettő, a szárítóüzemben pedig három brigád tevékenykedik. Ä szántóföldi növénytermesztésben a sokféle tevékenység és a munka Idényjellege miatt á gépi eszközöket és az itt dolgozókat az egész év folyamán ésszerűen ki kell használni. Ezért ezen a részlegen nem sikerült ez ideig olyan állandó brigádokat kialakítani, amelyek egy kisebb növénycsoport — maximálisan három növénykultúra — termesztésére szakosodénak. Ezért például a gépesítési részlegnek azon dolgozója, aki a vetőgépekkel dolgozik, valamennyi növény vetését végzi. A növényvédelemben Is hasonló a helyzet. Célszerűnek tartottuk ezért a szántóföldi gazdasági központ keretében az ideiglenes komplex gépesítési brigádoknak a létrehozását, amelyek csak bizonyos munkaművelet elvégzésére szakosítottak. Ezeket a brigádokat a szántóföldi munkák idényére alakítjuk ki. Az eddigi tapasztalataink alapján beváltak a talaj-előkészítésre, a növényvédelemre, a vetésre, a sorkűzi művelésre, a betakarításra valamint a tárolásra, illetve tartósításra és betakarítás utáni kezelésre létrehozott brigádok. Az önelszámoló belüzemi egységek irányításának alapvető eszköze a terv. A terv magába foglalja a naturális és pénzügyi mutatókban megjelölt feladatokat, figyelembe véve ezek eredményes teljesítésének feltételeit Is. A gazdasági központ keretében tevékenykedő munkaközösség tervfeladatait a „belüzemi önelszámolási számla“ formájában dolgoztuk ki. A belüzemi egység számlája szorosan kapcsolódik az adott részleg termelési és gazdasági tervéhez. Alapvető dokumentumként tekinthető, amely megjelöli a munkaközösség feladatait és tevékenységük feltételeit. A költségközpontok számára csak azokat a tételeket — költségeket — jelöljük ki, amelyeket a munkaközösség tevékenységével közvetlenül befolyásolhat. Az önelszámoló belüzemi egységek tervfeldatainak lebontásában döntő szerepet tölt be az objektív és igényes progresszivitásra való törekvés. Ezért megkülönböztetett figyelmet szentelünk a belüzemi szabványosítás szüntelen tökéletesítésének. Csakis ennek segítségével jelölhetjük / meg a munka eredményeinek értékelésére hozott egységes kritériumokat. Nem mindegyik belüzemi egység tanúsított ugyanis egyforma hozzáállást az üzemi és az össztársadalmi érdekek iránt. Az előirányzott feladatok teljesítésének ellenőrzése havonta történik a szövetkezet elnökének, valamint a gazdasági és valamennyi belüzemi önelszámolási egység vezetőjének a részvételével. Az ellenőrzés alapjául szolgálnak: az automatizált irányítási rendszer adatcsomagjai, főleg a 430- as. „az egyes központok eredményeinek információi“, valamint a 421-es „az egyes központok teljesítményeinek és költségeinek elemzését tartalmazó alrendszer“. A vezetők ennek segítségével áttekintést nyernek a termelés és a gazdasági terv teljesítéséről, mind az egész szövetkezet, mind az egyes belüzemi egységek viszonylatában. A tervteljesítésben tapasztalt negatív eltérések észlelésekor intézkedéseket fogadunk el kiküszöbölésük érdekében. Komolyabb jellegű hiányosságok esetén közvetlenül1 az érintett munkahelyen elemezzük az okokat. A helyszíni ellenőrzésben a termelési és gazdasági szakemberek, valamint az ellenőrző bizottság tagjai vesznek részt. A gazdasági és költségközpontok elemzéseire közvetlenül kancsolódnak az egyes belüzemi egységek munkaközösségeinek termelési értekezletei. Ezeken ez értekezleteken az adott részleg tervfeladafnlnak teljesítését s egyidejűleg a brigádok munkáját is értékelik. Az állandó és az ideiglenes brigádok feladatait és termelési feltételeit egy külön szerződés rögzíti, amely a szövetkezet gazdasági vezetősége és a brigád munkaközössége között jön létre. A brigád feladatait a heti teljesítmények (hektárban, súlyban, vagy a munka terjedelmének egyéb mutatójában kifejezve) teljesítésére irányítjuk. Ezen túlmenően meghatározzuk a munka minőségét, valamint az anyagi- és a bérköltségek szabványát. A munkafeltételek biztosítása tekintetében a gazdaság vezetősége szavatolja az anyagi-műszak feltételek, valamint a jutalmazásra szánt bérkeret biztosítását. A részlegvezetők a belüzemi egységek feladatainak teljesítését hetente egyszer ellenőrzik. Ha az agrotechnikai vagy az építési határidők betartása veszélyeztetve van, akkor a részlegvezető nyújtott műszakokat, valamint hétvégeken való munkát rendelhet el. A munka minőségét kollektív módon értékelik, s szükség esetén rugalmasan intézkednek az észlelt hibák kiküszöbölése érdekében. Különösen fontos ez a növénytermesztés irányítása tekintetében, főleg olyan döntő jelentőségű munkafolyamatok esetében, mint a vetés, a vegyszeres növényvédelem vagy a betakarítás. Bár szövetkezetünk egyelőre szerény tapasztaltokkal rendelkezik a brigádszerű munkaszervezés alkalmazása tekintetében, az eddig szerzett ismereteinket az alábbiakba foglalhatjuk össze: A a termelés elemi láncszemét a brigád alkotja, amelynek tagjai a társadalmi megállapodás alapján tevékenykednek ás munkájukat a munkaközösség végeredményei alapján értékeljük; # fokozódtak a tervszerkesztéssel szemben támasztott minőségi követelmények, s ennek következtében igényesebbé vált a szabványosítás és az ellenőrző tevékenység; 9 növekedtek a munka- és a technológiai fegyelemmel szemben támasztott igények, s javult a termelési eszközök, a munkaidő, valamint az anyagi eszközök kihasználása; 0 fokozódtak az igények, főleg az anyagi-műszaki ellátás, a munka- és tűzbizonság, a munkakörnyezet, valamint a környezetvédelem tekintetében; 9 jobb összhangba kerültek az érdekbierarchiák, vagyis a dolgozók érdekei az üzemi érdekekkel; • növekedett a dolgozók szociális és pszichológiai nevelése abban az irányban, hogy képesek legyenek az adott munkahelyen magukra vállalni a munkaszervezéssel járó reális felelősséget; 9 az erkölcsi, kollektív és személy szerinti munkaértékelés során figyelembe vesszük a vállalt feladatok teljesítését, a munka össztársadalmi hasznát, valamint a munkaközösség érdekeit; 9 az egyes munkafolyamatok jobban összehangolódtak, s kezdetét vette a többféle szakmára kiképzett dolgozógárda formálása; 9 fokozódott a közgazdasági szabványok jelentősége, elmélyült az Irányítás demokratikus jellege és jobban ki vannak használva az anyagi- és a béreszközök; 9 érzékelhetően felgyorsult a tudományos-műszaki ismereteknek, valamint az újítási javaslatoknak az alkalmazása. . 1985. július 13. A belüzemi önelszámolási rendszer eredményes alkalmazásának, egyik alapvető eszköze a belüzemi önelszámoló egységek dolgozóinak anyagi érdekeltsége és ösztönzése. A tervezés és a teljesítmények nyilvántartásának módja lehetővé teszi a bérkeretek objektív meghatározását. Abban az esetben, ha a belüzemi egységek a tervfeladatokat nem teljesítik vagy túlteljesítik — a megkövetelt gazdasági arányok betartása érdekében —, a bérkeretek módosításának szabályai érvényesek. A jóváhagyott béralap az alábbi jutalmazási formákat tartalmazza: az év folyamán elvégzett munka menynyisége és minősége szerinti alapjutalmat, az év közben kifizetett prémiumokat, a végeredmények alapján kiosztott prémiumokat, a gazdasági eredményekben való részesedést és a szabadságokért kifizetett béreket. A' bér mozgó részének részaránya valamennyi önelszámolási egység esetén egyforma, s átlagban eléri a 36 százalékot. Az év végi eredményekben való részesedésnek — amely minden önelszámolási központ esetében eléri a 16 százalékot — legfontosabb mutatója a termelés tervezett hatékonysági fokának az elérése. A gazdasági központok keretében külön érékeljük az egyes brigádokat, sőt az egyéneket is. Ugyanazon gazdasági kőznont keretében a részesedés összegének eltérése az egyes brigádok, illetve brigádtagok között maximálisan 5 százalék lehet. A gazdasági központ eredménye szorosan összefügg az ágazat, valamint az egész szövetkezet eredményeivel. Ez annyit jelent, hogy ha <a szövetkezet, illetve ennek egyes részlegei jobb eredményt érnek el. akkor ez visszatükröződik a gazdasági központ bérszabályozásában is. Viszont ennek a fordítottja is érvényes. A bérszabályozás alapelvet pontosan meg vannak fogalmazva a szövetkezet anyagi érdekeltségének rendszerében. Szövetkezetünkben a belüzemi önelszámolási rendszer a termelés operatív irányításának alapvető eszközévé vált. Minődén egyes belüzemi egység tagja Ismeri évi feladatát, nemcsak mennyiség, hanem pénzügyi érték tekintetében is. Mindenki anyagilag érdekelt abban, hogy a rábízott termelési eszközöket a lehető leghatékonyabban használja ki. A munkához valú alkotó hozzáállás, az ökonómiai gondolkodásmód — a szövetkezet és a társadalom javát szolgálva — a dolgozók többségénél természetes dologgá vált. Mi sem igazolja ezt jobban, mint az 1981—1984-es években elért eredményeink, amelyeket az alábbi táblázatban tüntetőnk tel. Pisch László agrármérnök, a somorjai (Samorín) Kék Duna Efsz elnöke M utató 1981 1982 1983 1984 teljesítmények összesen ezer — koronában 78 311 83 299 88 221 92 614 1 ha-ra számítva — koronában 32 839 39 99D 42 353 44 612 költségek összesen ezer — koronában 64 730 72 447 75 935 77 218 1 ha-ra számítva — koronában 27 688 34 780 38 454 37195 nyereség összesen ezer — koronában 11 581 10 852 12 286 15 396 1 ha-ra számítva — koronában 4953 5209 5898 7417 a jövedelmezőség foka — százalékban 17,89 14,97 16,18 19,94 i A zöldségtermelő mezőgazdasági üzemek fóliasátraiban folyamatosan balad a paprikaás a paradicsomszüret. Az asszonyok iparkodnak, hogy a termés mielőbb a fogyasztóhoz kerüljön. Kérdéses azonban, hogy vajon , a felvásárlók is hasonló igyekezetei fejtenek-e ki? Fotó: P. Malis
