Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-10-12 / 41. szám

1985. október 12. 5ZABAD FÖLDMŰVES, 13 A népgazdasági érdekeknek megfelelően Ä CSSZSZK 1981—1985. évi gazdasági és szociális fejlődésének fő irányai értelmében a mezőgazdasági­­élelmiszer-ipari komplexum számára a hetedik ötéves tervidőszakban is alapvető feladat maradt az önellátás fokozatos elérése a szemesek termelésében, és az önel­látás mértékének további növelése az alapvető élelmi­szerek termelésében. A további feladatok közül meg kell még említeni az egyes termelési szakaszok be!ter­­jesítésének elmélyítését, a növénytermesztés kiemelt fejlesztését, a termelés szerkezetének és elhelyezésé­nek tökéletesítését, az állattenyésztés szerkezetének a saját takarmányforrások alapján történő továbbfejlesz­tését — elsősorban a szarvasmarha-tenyésztés gyorsabb ütemű fejlesztésén, a gazdasági állatok termelőképes­ségének növelésén és az abraktakarmányok fogyasztá­sának csökkentésén keresztül. Az ésszerű táplálkozás igényeinek kielégítése e la­kosság számának növekedésével és a mezőgazdasági földterület csökkenésével egyre igényesebb feladat. A korábbi években az életszínvonal emelkedését többek között a fehérjékben gazdag állati eredetű élelmiszerek fogyasztásának jelentős mértékű növelése is elősegítet­te. Ezért az előző ötéves tervidőszakokban az állatte­nyésztési termelés gyorsabb ütemben növekedett. Pél­dául a bruttó állattenyésztési termelés 1980-ban ha­zánkban a brntté mezőgazdasági termelésben 53.1 szá­zalékban részesedett. Amint már említettük, a hetedik ötéves tervidőszakban a növénytermesztést kell gyor­sabb ütemben fejleszteni. Ennek megfelelően fokozato­san csökkent az állattenyésztés részesedése; a rész­arány tavaly 55.6 százalékra csökkent. Az előző ötéves tervidőszakokban a piac igényeinek kielégítését elsősorban a gyorsabb áOományfelűiításra igénytelenebb sertés- és baromfitenyésztés fejleszté­sével oldották meg. Ez azonban a másik oldalon növel­te az abraktakarmányokkal szembeni igényeket. Akko­riban a takarmánytermelésben fe’merülő problémákat az abraktakarmányok külföldi behozatalával kellett megoldani, ami a hatodik ötéves tervidőszak éveiben jelentős mennyiséget képviselt. Például J980-ban az ab­raktakarmányok behozata'a kétmillió 634 ezer tonna, ebből n szemes termények külföldi behozatala pedig egymillió 887 ezer tonna volt. A világpiaci árak ugrás­szerű emelkedése viszont nehézségeket okozott hpzánk devizagazdálkodásában. Lényegében ez tette szükséges­sé, hogy a jelenlegi ötéves tervidőszakban az állatte­nyésztési termelést a hazai takarmányforrásoknak meg­felelően fejlesszük. Nézzük meg közelebbről, hogy a hetedik ötéves terv­időszak első négy évében, illetve az idei év első felé­ben hogyan sikerült eleget tenni a tervfeladatoknak az állattenyésztés szakaszán. Az első lépést az állattenyésztési termelés szerkeze­tének lényeges megváltoztatása jelentette. Itt minde­nekelőtt a termelés belterjesítésének további elmélyí­tésére, azaz az állatállományok darabszámának csök­kentésére, a gazdasági állatok termelőképességének és a takarmányfelhasználás hatékonyságának növelésére kell gondolnunk. ALLOMANYSZABALYOZAS A sertésállomány csökkentése 1981-ben, a baromfi­­állományé pedig csak 1984-ben vette kezdetét. Ennek bizonyítására néhány adat a Szövetségi és a Szlovákiai Statisztikai Hivatal jelentéseiből. Míg hazánkban az 1980- as év végén hétmillió 894 ezer sertést tartuttak, addig — mindig az előző év valóságához viszonyítva — 1981- ben 592 ezer (az SZSZK-ban 210 ezer 400), 1982- ben 176 ezer, 1983-ban 58 ezer íaz SZSZK-ban 51(10), 1984-ben 327 ezer darabbal (az SZSZK-ban 4,6 száza­lékkal), az idei év első felében pedig 282 ezer darab­bal (az SZSZK-ban 9,2 százalékkal) kevesebbet. Az em­lített évek viszonylatában a kocák száma 129 ezer da­rabbal csökkent. Míg 1980-ban hazánkban 47 millió 283 ezer baromfit tartottak, addig — szintén az előző év valóságához viszonyítva — 1981-ben 105 ezer, 1982-ben egymillió 824 ezer, 1983-ban egymillió 765 ezer (az SZSZK-ban 343 ezer 200 darabbal csökkent) darabbal többet, 1984-ben kétmillió 458 ezer darabbal (az SZSZK- ban 1 százalékkal), az idei év első hat hónapjában pe­dig kétmillió 249 ezer darabbal (az SZSZK-ban 5,3 szá­zalékkal) kevesebbet. Az 1980-as és az 1084-es évek viszonylatában a tyükállomány hazánkban egymillió 663 ezer darabba) növekedett. Tehát mind a baromfi-, mind pedig a tyúkállomány tekintetében a darabszám csök­kenésére első Ízben csak a múlt évben került sor, de még tavaly is többet tartottak belőlük, mint például l^jU -ben vagy 1982-ben. Nem beszélve arról, hogy a to­jástermelés ugrásszerű növelése gyenge hatékonyságú kivitellel párosult. Ha már a darabszámnál tartunk, említsük meg a szarvasmarha-, s ebből mindenekelőtt a tehén-, vala­mint a juhállomány alakulását is. Míg 1980-ban hazánk­ban ötmillió kétezer (az SZSZK-ban egymillió 502 ezer 800) szarvasmarhát, ebbő! egymillió 902 ezer tehenet tartottak, addig 1984-ben 148 ezer darabbal több szarvas­­marhát, viszont 22 ezer darabbal kevesebb tehenet, az idei év első felében pedig ötezer darabbal kevesebb szarvasmarhát és 116 ezerrel kevesebb tehenet. A juh­állomány tavaly az 1980-as év valóságához viszonyítva hazánkban 158 ezer darabbal, egymillió 68 ezer darabra nőtt. Itt azonban meg kell jegyezni, hogy a juhállo­mány elsősorban az egyéni tenyésztőknél növekedett. A hetedik ötéves tervidőszak első három évében érvé­nyesített intézkedésekkel, — amelyek a sertésállomány csökkentését és a szarvasmarha-állomány növelését szorgalmazták — 1983 ban az 1981-es év valóságához viszonyítva 4Б8 ezer, ebből a sertéstenyésztésben 350 ezer tonna abraktakarmányt sikerült megtakarítani. A gazdasági állatok darabszámának változásait a te­rületegységre jutó állatsűrüség is hűen tükrözi. Míg 1980-ban száz hektár mezőgazdasági területre számítva hazánkban 73,9 darab szarvasmarhát tartottak, addig 1984-ben már 76,5 darabot. Ugyanezen évek viszonylatá­ban száz hektár szántóterületre számítva hazánkban a sertések száma 164,8 darabról 140,9 darabra csökkent, viszont a baromfiak száma 9858 darabról 1013,8 darab­ra növekedett. A TERMELŐKÉPESSÉG FEJLŐDÉSE Mezőgazdaságunkban a legfigyelemreméltóbb fejlő­dést a tehenek évi tejelékenysége növelésében értük el. Tavaly az 1980-as év valóságához viszonyítva hazánk­ban a tehenek évi fejési állaga 446,6 literrel, azaz 14,5 százalékkal nőtt és elérte a 3536 (az SZSZK-ban ugyan­akkor a 3345) litert. Örvendetes, hogy ugyanakkor az egy liter tej termelésére felhasznált abrakmennyiség 0,27 kilogrammról 0,23 kilóra csökkent. A tyúkok évi tojáshozama taúaly az 1980-as év valóságához képest 11,1 darabbal, azaz 5,1 százalékkal — 239,9 darabra növekedett. Ezzel ellentétben az állattenyésztés leggyengébb pont­ját továbbra :s a szarvasmarba- és a sertéshizlalás je­lenti. Például a sertések előhizia’ásában és hizlalásában az 1980-as év valóságánál jobb eredményt csak tavaly sikerült elérni. Az átlagos napi súlygyarapodás 0,532 kilogrammos, az egy kiló súlygyarapodás elérésére fel­használt abrakmennyiség pedig 3,58 kilogramm volt. Még rosszabb a helyzet a szarvasmarha-hizlalásban, ahol az 1980-as évi szintet még nem sikerült elérni. Ta­valy az átlagos napi súlygyarapodás 0.71 kilogrammos, az egy kiló súlygyarapodás előállítására felhasznált ab­rakmennyiség pedig 2,13 kilogramm volt. Nézzük meg mág közelebbről néhány további mutató alakulását. A száz tehénre számított borjúelválaszlás tavaly az 1980-as év valóságához viszonyítva 3,36 da­rabbal 101,84, az egy kócára számított malacelválasztás 0,97 darabbal 17,88 darabra, a hústermelés — élősúly­ban számítva — 36 ezer tonnával egymillió 727 ezer tonnára, ebből a marhahúsé 40 ezer tonnával 709 ezer tonnára növekedett, a sertéshús termelése viszont nyolc­ezer tonnával 997 ezer tonnára csökkent. A tejtermelés ugyanebben az időszakban 829 millió literrel hatmilliárd 560 millió literre, a tojásterme’.és pedig — 604 millió darabbal — ötmilliárd 504 millió darabra növekedett. Az idei év első felében a múlt év azonos időszakához viszonyítva hazánkban a tejtermelés 0,8 (az SZSZK-ban 2,4), a tojástermelés 1,8 (az SZSZK-ban 2,7) százalékkal növekedett, a hízómarhák átlagos napi súlygyarapodása 1,5 százalékkal csökkent, (az SZSZK-ban 1,5 százalékkal növekedett), a hízósertések . átlagos napi súlygyarapo­dása pedig 2,3 (az SZSZK-ban 4,5) százalékkal növeke­dett. / A FELVÁSÁRLÁS FEDEZI A SZÜKSÉGLETEKET Á termelés növekedése az állati termékek felvásárlá­sában is megmutatkozott, habár a hetedik ötéves terv­időszak első négy évében váltakozéan alakult. Például marhahúsból — élősúlyban számítva — 1980-ban 669 ezer, sertéshúsból 902 ezer, baromfihúsból pedig 245 ezer, 1981-ben marhahúsból 651 ezer, sertéshúsból 937 ezer, 1982-ben sertéshúsból 791 ezer, 1983-ban marha­húsból 674 ezer, sertéshúsból 820 ezer, tavaly marha­húsból 709 ezer, sertéshúsból 843 ezer, baramfi húsból pedig 237 ezer tonnányit vásároltak fel. Az 1980-as és az 1984-es évek viszonylatában a marhahús-felvásárlás 40 ezer tonnával növekedett, ugyanakkor a sertéshúsé 59 ezer, a baromfihúsé pedig nyolcezer tonnával csök­kent. A tej és a tojás felvásárlása 773 millió literrel, illetve 361 millió darabbal növekedett úgy; hogy egy évben sem volt tapasztalható csökkenés. Tekintette! gz értékesítésben felmerülő problémákra, valamint a külföldön történő, kevésbé hatékony táro­lásra, az állati termékek felvásárlásának állami tervét az utóbbi években az előző évek valóságához viszonyít­va rendszeresen csökkentették, de szinte minden eset­ben jelentős mértékben túlteljesítették. Például a múlt évben hazánkban a tervezett marhahús-felvásárlást 5,2, a sertéshúsét 6,7 (az SZSZK-ban a marha- és sertés­húsét 2,2), a baromfihúsét 3,0 (az SZSZK-ban 3,5), a tejét 8,9 (az SZSZK-ban 5,5), a tojásét pedig 8,3 (az SZSZK-ban 8,6) százalékkal teljesítették túl. Az idei év első hat hónapjában hazánkban a múlt év azonos időszakához viszonyítva marhahúsból öt tonná­val, tejből tízmillió literrel, tojásból egymillió darabbal többet, sertéshúsból 13, baromfihúsból pedig két tonná­val kevesebbet vásároltak fel, — lényegében minden esetben túlteljesítve (0,3—3,3 %-kal) a tervfeladatot. Szlovákiában ugyanakkor a tervezett felvásárlást az idei év első felében a múlt év azonos időszakához viszo­nyítva marhahúsból 5,7, sertéshúsból és tejből 2,1—2,1, tojásból pedig 2 százalékkal teljesítették túl. Az előbbi adatokból jól látható, hogy az állati termé­kek tervezett felvásárlását minden bizonnyal az idén is túlteljesítik. Reméljük, hogy a már említett értékesítési problémák mielőbbi megoldása az állatok darabszámá­nak további szabályozásával párosul, különösen a ba­romfiak esetében. Minden tenyészetben el kell mélyí­teni a további beiterjesítést — elsősorban a termelőké­pesség fokozásával és a takarmányok felhasználásának csökkentésével, a minőség szüntelen javításával, végső soron pedig a termelés jövedelmezőségének fokozásával. (blm) О CR 6N típusjelű fel szedő-rakodó gép Multo 6 A hazai gyártmányú SNAK felszedfl­­betakaríté gép Kép és szöveg: —Ik— О Az utóbbi évek tapasztalatai igá­­zolták, hogy a hagyományos hatso­ros cukorrépi-betakarító gépsorokat újabb betakarítási technológiával kell kiegészíteni. Az elmúlt évben a ré­patáblákon már több Multo 6 jelű kombinált répabetakarító és -felsze­dő illetve -rakodó gépet láthattunk. Az Agrozet Konszern Jičíni Vállalat, amely a cukorrépa-termelés gépesíté­si eszközeinek a gyártására szako­sodott, az idei kampányhoz is igye­kezett több korszerű betakarítógépet a répatermelőknek szállítani. Az NSZK-beli Fähse cég licencé­­ben gyártott Multó 6-ból tavaly 19 darabot soroltak be a próbakísérle­tekbe. A sorozatgyártásra a tökéle­tesített Multo 6 SC 3-602 típus ke­rült, amelyből az idén szeptember­ben szállították a mezőgazdasági üzemeknek az első száz darabot. A betakarítógépet, a Zetor 16145-ös traktor üzemelteti. A gép fejező be­rendezése segítségével a gyökérfejjel együtt levágja 'a répa leveleit, s a leveles répafejet a betakarítőgép mellett haladó szállítóeszközre továb­bítja. A kiszántott, s részben megtisz­tított gyökereket rendekbe rakja. Egy felszedő-rakodó gép felszedi a rendekről a répát, elvégzi a gyöke­rek tisztítását, majd a gép mellett haladó pótkocsira juttatja. Az idei utolsó negyedévben a jičí­­ni üzemben további 65 darab Mul­to 6 gépet gyártanak még. Remél­hetőleg ezek egy részét be lehet még majd vonni az idei cukorrépa­kampányba. Ezáltal hazai mezőgaz­daságunk olyan korszerű betakarító­géphez jutott, amely egy menetben fejezi és szántja ki a répát, csök­kenti a betakarítási veszteségeket, erőforrásként a traktort hasznosítja, a takarmányrépa betakarítására is alkalmas, s végezetül, de nem utol­sósorban, fokozza a betakarítási mun­kák hatékonyságát. A gép sorközi távolsága 450 mm, szélessége 2700 mm, tömege 2745 kg, átlagos órán­kénti sebessége 4,38 kilométer, ára pedig 194 ezer korona. A Multo 6 gépsorának további gé­pe a Magyarországról behozott CR 6N típusjelű felszedő-rakodó gép, amely a rendre rakott répát szedi fel. A gép súlya 3200 kiló, óránkénti munkasebessége 4—7 kilométer, ra­kodási magassága 3500 mm, maximá­lis munkaszélessége 900 mm, órán­kénti teljesítménye 1 hektár, ára pe­dig 137 ezer korona. Jövőre a jičíni üzem megkezdi a hazai SNAK SC 4-021 típusú rakodó­felszedő gép sorozatgyártását, amely a Multo 6 után a rendre rakott ré­pát felszedi, tisztítja és szállítóko­csira továbbítja. A gép óránkénti munkasebessége 5 kilométer, szállí­tást sebessége 10 kilométer, a gép szélessége 900 mm, tömege 2450 ki­ló, óránkénti teljesítménye pedig 1 hektár. A gép még hétfokos lejtőkön is üzemeltethető. Az idei utolsó negyedévben a hat­soros önjáró cukorrépabetakarító gé­pekhez a jičíni üzemben próbagyár­tás keretében ötven darab SAMOC SC 1-041 típusjelű önjáró répafejelő berendezést állítanak elő. Az eddigi SC 1-031 típustól elsősorban nagyobb munkasebességévol, teljesítményé­vel, kisebb veszteségekkel a talaj kisebb mértékű letaposásával külön­bözik. A gép óránkénti munkasebes­sége 10 kilométer, szállítási sebessé­ge 20 kilométer, szélessége 2700, óránkénti teljesítménye pedig 1,3 hektár. A gép hétfokos lejtőkig al­kalmas. Az említett újdonságokon kívül a jičíni üzemben elkezdik a RASK SC 3-611 répabetakarító gép, valamint a CERAV SC 2-601 répa kiszántó gép gyártásét. Céljuk az, hogy a répa­termelők az adottságaiknak legjob­ban megfelelő betakarítási technoló­giát választhassák. A cukorrépa-betekaríüs korszerű gépei

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom