Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-10-05 / 40. szám

1985. október 5, SZABAD FÖLDMŰVES, 13 Gabonatermesztésünk továbbfejlesztésének útmutatója Szeptember derekán a Nyugat-szlo­vákiái kerületi pártbizottság és a Nyugat-szlovákiai Kerületi Mezőgaz­dasági Igazgatóság rendezésében a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) művelődési ház tanácstermében ga­bonatermelési konferenciát tartottak. Az összejövetelen részt vett Ignác }anák, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a Nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság vezető titkára, Balia László, az SZLKP KB munkatársa, Robert Sevöovié szövetségi mezőgaz­dasági és élelmezésügyi miniszterhe­lyettes, Ján Šabík, az SZSZK mező­­gazdasági és élelmezésügyi miniszter­helyettese és Magyarics Vince, a du­naszerdahelyi Járási pártbizottság vezető titkára. A konferencián fel­szólaló párt- és állami szervek, ku­tatóintézetek, szolgáltató vállalatok és mezőgazdasági üzemek képviselői behatóan és tárgyilagosan elemezték a Nyugat-szlovákial kerület gabona­­termelésében elért eredményeit, s a leszűrt tapasztalatok birtokában ki­jelölték a 8. ötéves tervidőszak alap­vető feladatait a gabonatermelés to­vábbfejlesztésében. ■ Ivan Knotek, a Nyugat-szlová­­klal kerületi pártbizottság titkára be­vezetőjében méltányolta a kerület mezőgazdasági üzemeinek azt az igyekezetét, amelynek köszönhetően a kedvezőtlen időjárást viszonyok el­lenére a szocialista mezőgazdaságunk fennállása óta a harmadik legjobb termést takaríthatták be. Az elért eredmények igazolták a gabonater­melés fejlesztési programjának he­lyességét. A gabonaprogram sikeres megvalósításában kiemelkedő szere­pet töltött be kezdetben a hatvana­sok, majd később a hetvenesek moz­galma. E tekintetben megkülönbözte­tett figyelmet érdemel azon tíz me­zőgazdasági üzem — nevezetesen a nagymegyeri (Calovoj. a csicsói (Ci­tov), a zsigárdi (Ziharec). a treba­­ticel, a lúcsi (LúS). a csilizközi, az ostrovi és a nádszegi (Trstice) szö­vetkezet, valamint a Gabfiíkovói Álla­mi Gazdaság és az Agrokomplex nagymegyeri üzeme —, melyek felhí­vással kezdeményezték a gabonafélék és a kukorica öntözetlen körülmé­nyek közötti hét-, öntözéses gazdál­kodásban pedig a szemes kukorica termesztésében a kilenctonnás hek­tárhozamok elérését. A felhíváshoz eddig 52 mezőgazdasági üzem csatla­kozott. Az elkövetkezendő időszak­ban is támogatni kell a széles körű versenymozgalom kibontakoztatását, s minden tekintetben kedvező felté­teleket kell teremteni a 8. ötéves tervidőszak Igényes feladatainak meg­valósításához. Ez azért is fontos, mert a Nyugat-szlovák*ai kerület ha­zánk gabonatermelésében mintegy 22 százalékos arányban részesedik, han­goztatta végezetül Knotek elvtárs. M faromír Algayer, a Nyugat-szlo­vákiai Kerületi Mezőgazdasági Igaz­gatóság vezetője főbeszámolójában a kerület gabonatermelésének helyze­tét, felmerülő problémáit és hiányos­ságait elemezte, utalva az elkövetke­zendő időszak feladataira. Rámuta­tott arra, hogy az eltelt évtizedekben óriási előrehaladás tötént a gabona­félék termelésében. Míg a 4. ötéves tervidőszak éveiben összesen 7,5 mil­lió tonna gabonát termeltek a kerü­let gazdaságai, s mindössze 3,20 ton­nás hektárhozamot értek el öt év át­lagában, addig a 7. ötéves tervidő­szakban a gabonatermelés úgyszólván 10,5 millió tonnára emelkedett, • az átlagos hektárhozam pedig elérte a 5,02 tonnát. Ezzel az eredménnyel vi­lágviszonylatban Is az élvonalba ke­rültek, hiszen ennél nagyobb hoza­mokat csupán Hollandia, Dánia, Bel­gium é? Anglia ért el sokkal kedve­zőbb agro-ökológlai adottságok mel­lett. A kerületben az idén gabonafélé. két 344 ezer 700 hektáron termesz­tettek. Erről a területről több mint 1 millió 883 ezer tonna gabonát ta­karítottak be, miközben az átlagos hektárhozam elérte az 5,46 tonnát. A jó termésnek köszönhetően 146 ezer 700 tonnával több gabona került a magtárakba a tervezettel szemben. Sajnos, a tenyészidő folyamán az idő­járás gyakran megnehezítette a me­zőgazdászok munkáját, s több eset­ben vámot is szedett. Kedvezőtlenül hatott főleg a tavaszi árpára, ahol a hektárhozamok mindössze 4,99 ton­nát tettek ki, az őszi búza jóval na­gyabb 5,81 tonnás átlagtermésével szemben. A kerület valamennyi járá­sa — a Trenőínl járás kivételével — túlteljesítette gabonatermelési tervét. A kerület gabonatermelésében legna­gyobb mértékben a Dunaszerdahelyi, az Érsekújvári (Nové Zámky), a Ko­máromi, a Galántai és a Bratisiava­­vidéke járás részesedett. A NAGY HOZAMOK MESTEREI Ä Dunaszerdahelyi járás gazdasá­gai az Idén is Igazolták, hogy nem­csak szlovákiai, hanem országos vi­szonylatban Is a legjobb gabonater­melők. Bár a járás! átlagban elért 6,80 tonnás hektárhozammal valami­vel elmaradtak a tavalyi héttonnás átlagtól, az Idei termés is kimagas­lónak mondható, főleg a kedvezőt, len termelési körülményekre való te­kintettel. Az őszi búza termesztésé­ben azonban a hét tonnát meghaladó átlaghozammal világviszonylatban is az élenjáró gabonatermelők közé so­rakoznak. A múlt évhez viszonyított kiesés objektív volt. Ezt a Nagyme­­gyert Fajtakísérleti Állomás eredmé­nyei is alátámasztják, ahol a relatív terméskiesés nagyobb volt, mint a mezőgazdasági üzemekben. Több pél­da akad azonban arra, hogy egyes mezőgazdasági üzemek jobban ki tud­ták küszöbölni a kedvezőtlen időjá­rási viszonyok hozamcsökkentő hatá­sát, mint mások. Fényesen igazolta ezt a Nagymegyert. a Légi (Lehnice) és a Felbári (Horný Bar) Efsz ki­­magaslő, nyolc tonnát meghaladó ga­bonahozama, amelyet a többi gazda­sághoz hasonló szélsőséges időjárási viszonyok mellett értek el. Persze, nem kisebb azon 13 mezőgazdasági üzem érdeme sem, ahol az idén is hét tonnán felüli átlaghozammal di­csekedhetnek. Hiszen kerületi vi­szonylatban Ilyen termést összesen 18 gazdaságban értek el. Külön ki kell emelni azon gazdaságokat, ahol a múlt évhez viszonyítva sikerült nö­velni a hozamokat. Közéjük tartozik a Zlaté Klasy-i, a Légi, a Dercslkai (Jurová), a Dunaszerdahelyi és a Fel­­béri Efsz, valamint e Gombai (Hubi­ca) Állami Gazdaság. A többletter­més „titka“ ezekben a gazdaságokban a magas színvonalú agrotechnikában, a tudományos és kutatóintézetekkel, valamint a fajtanemesítő állomások­kal való szoros együttműködésben, a kiváló munkaszervezésben, az alapos­ságban és a felelősségteljes hozzá­állásban rejlik. A Komáromi és a Galántai járás az elért 6,06, Illetve 6,05 tonnás átlag­hozammal úgyszólván azonos sziptre került a gabonatermesztésben. A Ko­máromi járás egyes gazdaságainak eredményeit értékelve azonban meg­lehetősen nagy szóródások tapasztal­hatók a hektárhozamokban. A múlt évhez viszonyítva például a gazdasá­gok fele gyengébb, másik fele pedig jobb eredményeket ért el. A hozam­növelés lehetőségének pozitív példá­ja a Martos! (Martovce) Efsz, ahol a tavalyihoz viszonyítva 0,81 tonnával nagyobb hozammal az idén a hetvene­sek listájára kerültek. Hasonló siker­rel dicsekedhet ez Alsőpéteri (Dolný Peter), a Hetényi (Chotfn) és a Per­­betei (Prlbeta) Efsz is. örvendetes tényként nyugtázható, hogy a Galántai járás fokozatosan arra a pozícióra került, amelyre az agro-ökolőgiai adottságai rendeltetik. A legjobban a búzatermesztés ered­ményei Igazolták ezt, ahol az átlag­hozamok a múlt évihez viszonyítva 0,16 tonnával növekedtek, és a 19 gazdaság közül — egy kivételével — mindegyikben hat tonnát meghaladó hektárhozamot értek el. A gabona­termelésben hét gazdaság, köztük a galántai, a hidaskürti (Mostová), a nagyfödémesi (Veiké ОГапу) és a Pnsté Sady-i szövetkezet, valamint a Galántai Állami Gazdaság, felü'múlte tavalyi átlaghozamát. A felsorolt eredmények igazolják, hogy a járás mezőgazdasági üzemel az eddiginél többre képesek. Az utóbbi két évben az Érsekújvári járás is kezd felzárkózni a kerület élenjárói közé. Ezt a pozitív válto­zást a lemaradozó gazdaságok irányí­tó munkájának javítása s az agro­technika színvonalának emelése hoz­ta magával. A gabonatermelésben em­lítést érdemlő előrehaladást értek el a Csúzi (Dubníky), a Füri (Rúbaň), az Érsekújvári Efsz-ben, valamint a Mi­kuláši Állami Gazdaságban, ahol ugyancsak felülmúlták a múlt évi át­lagot. Idén az Érsekújvárt járásban 5,73 tonnát takarítottak be hektá­ronként. Igaz, akad még bőven tenni­való a hozamok stabilizálásában, va­lamint a gazdaságok közötti szóródá­sok mérséklésében. Hasonló a hely­zet a többi járás esetében is. Az eredmények elemzése rámuta­tott arra, hogy a fajtaválaszték he-О ♦ Az elnökségi asztalnál balról jobbra Ignác Janák, Magyarics Vince, Balia László és Öllé Gyula Jaromír Algayer lyes volt. A termesztett fajták közül a legnagyobb hektárhozamnkat a Da­­nubia, az Ágra, a Viginta és az Iris búzafajta adta. Ezek a fajták ter­mesztésre kerülnek az Idén is. A vá­lasztékot új fajtákkal — Selekta, Roksana, Mara, Hana, valamint az SK 5560, a BR 55 és a ST 745 fajta­jelöltekkel — bővítik. Az árjwtermesz­­tésben legjobban bevált a Rubin, a Krystal, az Opal és a Korai fajta. Termesztésüket a következő eszten­dőben az újnemesítésü Bonus, Zenit és Mars fajtákkal, valamint az MK 1775, a HE 2591, a KM BR A 10, a SK 2209 és a HE 2803 fajtajelöltekkel egészítik ki. HATÉKONYABB NÖVÉNYVÉDELEM Az egyes tényezők közül a hoza­mok alakulását és variabilitását a legnagyobb mértékben a szántástői a vetésig terjedő idő, a vetés időpontja és a növényzet sűrűsége befolyásol­ta. Az elővetemény is jelentősen ha­tott a hozamok alakulására. A legked­vezőtlenebb előveteménynek az őszí búza bizonyult. A jövőben ezért fo­kozott mértékben kell majd ügyelni arra, hogy a búza utáni termesztés részaránya ne haladja meg az 5—7 százalékot. Kedvezőtlen elővetemény esetében megkülönböztetett gondot ♦ A konferencia résztvevői Fotó: Fogas Ferenc kell fordítani arra, hogy az agrotech­nikai mnnkék kellő haláridőben és minőségben legyenek elvégezve. Az idén is bebizonyosodott a gabo­nafélék öntözésének hatékonysága. Öntözéses gazdálkodásban a búza 6,54, az árpa pedig 5,46 tonnával fi­zetett hektáronként, azaz 0,81, Illetve 0,52 tonnával nagyobb terméssel az öntözetlen területekhez viszonyítva. Feltehetően ez eléggé meggyőző érv, mely a gabonafélék öntözése mellett szól. Az Idén különösen kedvezőtlenül befolyásolta a hozamok alakulását a gombabetegségek és a gyomok nagy­mértékű elterjedése a szükséges nö­vényvédő szerek hiánya következté­ben. A fertőzés, illetve az elgyomo­­sodás mértéke úgyszólván 90 ezer hektáron — a terület 40 százalékán — meghaladta a kritikus értéket. Ezen terület 28 százaléka kezeletlen maradt a hatékony növényvédő sze­rek (Bayleton, Tilt) hiánya miatt. Több mint 10 ezer hektáron a gabo­naféléket llsztharmat fertőzte. Vegy­szeres védekezést viszont mindössze a terület 50 százalékán végezhettek el. A szártőbetegségek ellen a szük­séges gombaölő szerek hiánya miatt 9 ezer hektáron kezeletlen marad a gabona. Az utóbbi időben fokozott veszélyt jelent az üszög, különöskép­pen a búzakőüszög terjedése, amely az idén főleg a Tnpolftanyi, a Nitrai, a Lévai (Levice) és a Trenőínl járás­ban fordult elő. El kell követni min­dent a nagyobb arányú elterjedése megakadályozása érdekében. A gabo­nafélék gombabetegségei elleni véde­lem hatékonyságának növelése meg­követeli a szükséges gombaölő sze­rek biztosítását akár behozatallal, akár hazat gyártással. Az utóbbi eset­ben azonban fokozni kell a szerek hatékonyságát, amely jelenleg elma­rad a külföldiek mögött. Az edd’gl tapasztalatok szerint a gombabeteg­ségek elleni védelem nagyon haté­kony intézkedés. A kezelt növényzet­ről 0,5—1 tonnával nagyobb hozam érhető el a kezeletlenekhez viszo­nyítva. Ha a gabonafélék az egész fertőzött területen kezelésben része­sültek volna, akkor a tavalyi szinthez hasonló eredményeket lehetett volna elérni. A vegyszeres kezelésre fordí­tott költségek — a hozamok növelése révén — hat, sőt tízszeresen megté­rülnek. Semmivel sem volt kedvezőbb a helyzet a gyomirtás területén. Az el­lenálló kétszikű gyomok ellen 27 ezer hekt&ron, a nagy széltippan ellen több mint 17 ezer hektáron, a héla zab ellen pedig 25 егвг hektáron nem végezhették el e vegyszeres gyomir­tást. Hozzá kell tenni azonban, hogy a mezőgazdasági üzemek nem hasz­nálták ki kellőképpen az NDK-ből behozott gyomirtó szereket a kétszi­kű gyomnövények irtására, valamint a hazai gyártmányú Fatexot a héla zab ellen. Ezzel a kérdéssel kapcso­latban persze nem lehet sző nélkül hagyni azt a tényt, hogy a nem me­zőgazdasági területek továbbra Is az elgyomosodás fészkel, hogy még so­kat hagy maga után a növényvédő szerek kijuttatásának módja, vala­mint a mechanikus gyomirtás módsze­reinek — többek között a tarlóhán­tás — alkalmazása. A másik oldalon viszont tudatosítani kell, hogy a hét tonnán felüli hektárhozamok elérésé­hez nem elegendő csupán a mező­gazdászok lelkesedése, szakértelme, hanem biztosítani kell az összes anyagi-műszaki feltételeket, így a ma­gas szintű növényvédelem feltételeit Is. A mezőgazdasági üzemekben is bővíteni kell a laboratóriumok szá­mát, hiszen n célul tűzött kimagasló hektárhozamok megkövetelik az e­­lemzéseken alapuló tápanyagpéti ást, a növényvédelmet és a növekedés­­szabályozást. Az aratásra való felkészülés alap­jában véve rugalmas volt, bár a pót­­alkatrészek hiánya több esetben meg­nehezítette a gépesftók helyzetét. A' gabona betakarításával gyorsan és aránylag kedvező Időjárási viszonyok mellett végeztek azon gazdaságok, ahol nem halasztgatták az Időt, s kezdettől fogva gyors ütemben vé­gezték a munkát. Viszont ott, ahol az aratást elodázták, már lényegesen kedvezőtlenebb körülmények között végezték el azt a fontos munkát. Továbbra is kifogásolhatók a jelen­tős betakarítási veszteségek, vala­mint a szalma begyűjtésében és tá< Tolásában tapasztalt hiányosságok. Ш Ignác Janák záróbeszédében hangoztatta, hogy az idei gabonater­melési eredmények is teljes mérték­ben igazolták a mezőgazdaság eddigi fejlesztési irányzatának indokoltsá­gát. A mezőgazdasági üzemeink a­­zonban az eddig elérteknél többre is képesek. Ehhez a feltételek adottak. Feltétlenül előbbre kell lépnünk a termelés további belterjesftésében nemcsak в termelés nagyságának nü­­velése szempontjából, hanem a meg­termelt javak ésszerű kihasználása tekintetében is. Minden téren harcol­nunk kell a veszteségek ellen, mind az őstermelésben, mind a felvásárló­­vállalatokban, de' a feldolgozóiparban Is. Az Idei nehéz év próbára tette a funkcionáriusok, a vezetők, de vala­mennyi dolgozó képességeit, politikai és szakmai rátermettségét. Meg kell azonban állapítani, hogy az Irányító és szervezőmunka színvonala nem volt minden mezőgazdasági üzemben egyforma. Hiszen az egyes gazdasá­gok eredményeiben jelentős eltérések mutatkoztak. Ha globálisan értékel­jük az eredményeket, akkor ezek jók­nak mondhatók, viszont ha gazdasá­gonként elemezzük, akkor számtalan hiányosságot tapasztalhatunk. Sok az olyan gazdaság, ahol alacsony a munkaszervezés színvonala és a mun­kafegyelem, s ahol az eredmények nincsenek összhangban az adott le­hetőségekkel. Véget kell vetnünk végre a globalizmusnek, annak a helytelen gyakorlatnak, miszerint a gyenge eredményeket elérő gazdasá­gok is az élenjáró mezőgazdasági üzemek fényében sütkéreznek. Vál­toztam kell az értékelés rendszerén, bog a rossz gazdaságok ne bújhas­sanak meg a kiváló mezőgazdasági üzemek eredményei mögött. Tudatosítanunk ke’I, hogy a 8. öt­éves tervidőszakban az eddiginél sok­kal igényesebb feladatok hárulnak ránk sokkal karlátnzottabb beruhá­zási lehetőségek és anyagellátás mel­lett. Ezekre folyamatosan fel kell készülnünk. Különös figyelmet kell szentelnünk a termelés hatékonysá­gának a növelésére, jobban oda kell figyelni arra. hogy mennyiért, milyen áron termelünk. Ebből a szempont­ból a legnagyobb lehetőségek a taka­rékosságban rejlenek akár az ener­giáról, akár az üzemanyagról, akár az erőtakarmányokről van sző. A haté­konyság, a minőség és a gazdasá­gosság növelésére ösztönöz maid bennünket a tökéletesített irányítási rendszer is. Ezért kedvező feltétele­ket kell teremtenünk eredményes al­kalmazása érdekében, hangoztatta végezetül janák elvtárs. Az összejövetel jó alkalom Vo't a legkiválóbb gabonatermelők, a gabo­natermelés fejlesztéséhez hozzájáruló tudományos és kutatóintézetek, vala­mint a biológiai szolgáltatások, to­vábbá a legnagyobb teljesítményt nyújtó kombájnosok áldozatkész mun­kájának a méltánvolására — kitün­tetések és elismerő oklevelek átadá­sa révén. A gabonatermelési konfe­rencia résztvevői végezetül felhívást fogadtak el a 8. ötéves tervidőszak gabonatermelési programjának sike­res megvalósítása érdekében. Klamarcsik Mária

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom