Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-10-05 / 40. szám

12

.SZABAD FÖLDMŰVES.

1985. október 5.

A Csehszlovák Mezőgazdasági Akadémia szerepe a mezőgazdaság és a közéleimezés továbbfeilesztésébeo

Ä CSKP XVI. és az SZLKP legutóbbi kongresszusa azon kulcsfontosságú határozatainak valóra váltása, amelyek az alapvető élelmiszerekből való önellátás fokozását, a szeme, sekből való önellátás elérését és más mezőgazdasági termékek, termények előállításának növelését szorgalmazták, nagyon Igényes feladat, de — amint a CSKP Központi Bizottságának 11. és az SZLKP Központi Bizottságának azt követő ülésén megállapították — teljesíthető. A lényeg azon van, hogy az ú] problémákat már nem lehet hagyományos, empirikus módszerekkel megoldani. Helyettük a tervszerűen elrendezett módszerek kerülnek előtérbe, amelyekben nagyobb teret kap a termelés és a tudományos-műszaki haladás közötti kölcsönhatás, a biológiai rendszerekben végbemenő energetikai folyamatok alapos megismerése és hatékony kihasználása. A biológiai alapelvek jelentősége a jövőben még tovább fokozódik. Lényegében ez is különbözteti meg a mezőgazdaságot a népgazdaság többi ágazatától. A biológiai rendszerek ezért más hozzáállást igényelnek az energetikai folyamatok Irányítását és megfelelő szabályozását tlletően.

Már V. I. Lenin hangsúlyozta, hogy a szocialista gazdálkodási forma alapvető tényezője a megfelelő mennyiségű és kellő minőségű élelmiszeralap megteremtése. Nélküle ugyanis nehezen lehetne megvalósítani a gazdaságpolitikai célokat. Ha ebből az alapelvből Indulunk ki, következtethetünk a mezőgazdasági termelés és a mezőgazdasági tudományok nélkülözhetetlen szerepére. A mezőgazdasági tudományok már az eddigiek folyamán Is sokat tettek a biológiai rendszerekben végbemenő energetikai folyamatok feltárása, az egyes tényezők közötti kölcsönhatások megismerése és az energetikai folyamatok célnak megfelelő szabályozása érdekében. Ebből a szempontból a mezőgazdaságl-élelmiszer-iparl komplexum tevékenységének meghatározása tekintetében rendkívül nagy jelentősége van az olyan hosszú távú tervek pontosításának, amelyek a szükségletek kielégítésének tudományos előrejelzéseiből Indulnak ki. Ebben az összefüggésben külön kiemelhető a Csehszlovák Mezőgazdasági Akadémia (CSMA) szerepe, különös tekintettel e tudományos-műszaki fejlesztésre, valamint a mezőgazdaság és a közélelmezést biztosító többi ágazat hosszú távú fejlesztésére.

A CSMA ágazati tudományos Intézmény a mezőgazdaság és az élelmezésügy, valamint az erdőgazdaság vonatkozásában, amely egész országra kiterjedő hatáskörű. Gyakorlatilag 1974. október elsején alakult meg, mint költségvetésű, a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium alárendelt szervezete. Tudományos kérdésekben tanácsadói szerepet tölt be a szövetségi, a CSSZK és az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere részére. Az előre meghatározott terjedelemben látja el ugyanezt a szerepkört a CSSZK és az SZSZK erdőgazdasági és vízgazdálkodási minisztere részére.

A Csehszlovák Mezőgazdasági Akadémia alapvető feladata a tudományos munka sokoldalú továbbfejlesztése, az előrejelzést tanulmányok és a kulcsfontosságú kutatási programok javaslatainak értékelése, a népgazdaság hosszú távú és ötéves terveinek megindoklása, a szakágazati kutatások eredményeinek nyilvánosságra hozása és a nemzetközi együttműködési és munkamegosztást tervjavaslatok kidolgozása az említett ágazatokban. A CSMA szorosan együttműködik a Csehszlovák és a Szlovák Tudományos Akadémiával, a kutatóintézetekkel és a főiskolákkal. A Csehszlovák Mezőgazdasági Akadémiának 46 tagja és 11 tagú Elnöksége van. A tagokat a szövetségi mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, az elnököt, az alelnököket és a tudományos titkárt a szövetségi kormány nevezi ki. A CSMA elnöki tisztét jelenleg Karel Kudrna akadémikus tölti be.

Az Intézmény tudományos szerveit a CSMA szakosztályai [növénytermesztési; állattenyésztési; a mezőgazdasági technika, építészet és energetika; állatgyógyászat; élelmezésügyi és élelmiszer-ipari; gazdasági, szervezési és irányítási; erdőgazdasági; vízgazdálkodási és mezőgazdasági meteorológiai] és központi bizottságai (takarmányipari; életkörnyezeti; tudományos-műszaki tájékoztatási; biotechnológiai; ésszerű táplálkozási) alkotják. Ezenkívül a CSMA Elnökségének további segédszervei vannak, mint például a jogi bizottság, a kiadót tanács, a tudományos-műszaki haladás vívmányainak tervszerű gyakorlati alkalmazását szorgalmazó bizottság stb. A CSMA tagjain kívül az intézmény szerveiben több száz elismert szakember tevékenykedik, akiket a CSMA elnöke nevez ki.

. A Csehszlovák Mezőgazdasági Akadémia munkahelyein és szerveiben megkülönböztetett figyelmet szentelnek a mezőgazdasági-élelmlszer-ipari komplexum távlati fejlesztési előrejelzései elemzésének. A tudományos-műszaki fejlesztés vonat-)

к ШШШПШ

SZELLEMÉBEN

kozásában pedig maga a CSMA dolgozza ki az előrejelzéseket, az ehhez szükséges dokumentumokat. Ezzel kapcsolatban a Csehszlovák Mezőgazdasági Akadémia az utóbbi években például a következő dokumentumokat dolgozta ki, illetve indokolta meg:

9 a mezőgazdasági-élelmiszer-ipari komplexum 2000-ig terjes dö szerkezete alapvető mutatóinak értékelése;

9 a CSSZSZK mezőgazdasági termelése javasolt szerkezetének 2000-ig terjedő időszakra vonatkozó megindoklása;

9 a mezőgazdasági technika, szállítás és energiafogyasztás javasolt szerkezetének megindoklása;

9 a mezőgazdasági szolgáltatások, beruházások és munkaerők javasolt szerkezetének megindoklása;

41 az élelmiszeripar javasolt szerkezetének megindoklása;

9 a mezőgazdaságl-élelmiszer-iparl komplexnm fejlesztése előrejelzésének modellálása;

9 az agráripari komplexum fejlesztésének kiemelt problémái;

9 az élelmiszer-termelés további belterjesításe gazdasági stratégiájának javaslata;

9 a tudományos-műszaki fejlesztés előrejelzése a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban a 2005-ig terjedő időszakra.

A CSMA Ilyen formában is részt vesz a reszort alapdokumentumainak kidolgozásában, Illetve megindoklásában. A dokumentumokhoz, a távlati előrejelzésekhez és az ötéves tervekhez a Csehszlovák Mezőgazdasági Akadémia tizenhárom szakosztálya és központi bizottsága, valamint a szakágazati bizottságok is kifejtik véleményüket, amelyek munkájában mintegy kétezer elismert szakember vesz részt. Az 6 kiegészítéseikkel és javaslataikkal a dokumentum a CSMA ülésének napirendjére kerül, ahol alaposan megvitatják a felvetett kérdéseket, problémákat, amelyeket végül határozati javaslatba formálnak.

Jelenleg folyamatban van például a tudományos-műszaki haladás vívmányainak a mezőgazdasági gyakorlatban történő érvényesítése problémáinak elemzése, a mezőgazdasági-élelmiszer-lpari komplexum gazdasági és szociális feladatai kutatásának tervezése és összeegyeztetése, Javaslatok kidolgozása a mezőgazdaság és az élelmezésügy tudományos-műszaki fejlesztési tervéhez a nyolcadik ötéves tervidőszak vonatkozásában.

A Csehszlovák Mezőgazdasági Akadémia az utóbbi Bt év folyamán megtartott ülésein gyakorlatilag a mezőgazdaság és az élelmezésiigy, valamint az erdőgazdaság és a vízgazdálkodás összes kulcsfontosságú problémáját megvitatta (a talaj termőképességének és fokozásának problémái, a vízgazdálkodás problémái, a mezőgazdasági tudományok fejlesztésének problémái, a szarvasmarha-tenyésztés problémái, a növénytermesztés belterjesítésének alapvető irányzatai stb-l.

A CSMA a múlt évben XXII. ülésén az efsz-ek X. országos kongresszusa politikai és szervezési tervéből kiindulva meg. vitatta eddigi szerepét a mezőgazdaság és az éleimezésügy, valamint az erdőgazdaság és a vízgazdálkodás tudományosműszaki fejlesztésében, s megjelölte a további feladatokat. A CSMA XXIII. ülésén, közvetlenül a CSKP Központi Bizottságának 11. ülését és az efsz-ek X. országos kongresszusát követően megvitatta az agráripari komplexum hatékony belterjesítésének lehetőségeit és azokat az intézkedéseket, amelyeket a CSKP KB 11. ülésének határozatai alapján fogadtak el. Mindkét szintetikus célfeladat eredményeit átadták a párt- és állami szerveknek, valamint további szervezeteknek felhasználás céljából.

A CSMA ugyancsak részt vett a mezőgazdaság és a közélelmezési biztosító többi ágazat hosszú távú fejlesztési programja alapanyagainak kidolgozásában és az egyes részek értékelésében. Folytatták azon intézkedések érvényesítését, amelyeket a CSKP KB 8. ülésének határozatai értelmében fogadtak el. Többek között kidolgozták azokat az intézkedéseket, amelyek a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdőgazdasági kutatás 1990—2000-ig terjedő időszakra vonatkozó tevékenységének javítását szorgalmazzák. A CSMA tavaly a CSKP KB 11. ülésének határozatai értelmében átértékelte feladatait azzal a céllal, hogy hatékonyabban és gyorsabban hoz. zájáruljanak néhány nyitott kérdés megoldásához.

A Csehszlovák Mezőgazdasági Akadémia Idei, sorrendben XXIV. ülésén megvitatta a mezőgazdaság, az erdőgazdaság és a vízgazdálkodás bioszférával kapcsolatos feladatait. Többek között megállapítást nyert, hogy az utóbbi harminc évben hazánkban is megnövekedtek az ökológiai problémák, amelyek főleg a mezőgazdasági terület, ezen belül n szántóterület csökkenésével, a növényvédő szerek és a műtrágyák felhasználásával, a szél- és a vfzerőziő növekvő hatásával, az Ipari szennyeződés növekedésével, az ivővízforrások védelmével, az egészségre ártalmatlan élelmiszerek gyártásával, valamint az életkörnyezet védelmével kapcsolatosak. A CSMA XXIV. ülésének határozatai konkrét, névre széló feladatokat tartalmaznak, amelyek közös vonása a bioszféra védelme.

A Csehszlovák Mezőgazdasági Akadémia sokoldalú tevékenységével sikeresen hozzájárult a CSKP XVI. kongresszusa határozatainak valóra váltásához, és jó feltételeket teremtett a CSKP XVII. kongreszsusa határozatainak, valamint a nyolcadik ötéves terv előirányzatainak sikeres teljesítéséhez, különösen a mezőgazdaság tudományos-műszaki fejlesztését Illetően.

Forrásanyagok alapján: —blm'

értékelhetjük

September első felében ^ csaknem kivétel nélkül minden kártevő és kórokozó biztonsággal értékelhető kártétele és terjedése szerint, az esetleges hibákat, de a sikereket is szem előtt tartva. Nos, néhány észrevétel a legfontosabbak közül, kezdve a betegségekkel.

Az almafa-varasodás helyenként komoly károkat okozott nagyüzemeinkben. A kistermelőknél a károsodás mértéke általában kisebb volt. Ennek az oka aránylag egyszerű. A kistermelők, kevés kivétellel, a lehullott leveleket ősszel vagy a tél folyamán, de legkésőbb kora tavasszal összegyűjtik, beforgatják, elégetik, vagy komposztálják. Másodsorban nem összefüggőek a gyümölcsöseik, ami már eleve nem ad módot a fertőzés nagymértékű terjedéséhez. Mezőgazdasági üzemeinkben viszont nincs lehetőség ezeknek a munkáknak az elvégzésére. Elképzelhetetlen, hogy a gyiimölcsszedés után, illetve a szüret alatt még arra is maradna munkaerő, hogy e fák között összegereblyézzék a lehullott lombot és azt megsemmisítsék. Az utóbbi Időben azonban mintha megfeledkeztünk volna az őszt karbamidos kezelésről. Aki már egyszer kipróbálta, az tudja, hogy ez fél siker a betegség megelőzésében.

Talán hihetetlenül hangzik, de már május utolsó napjaiban lombhullást okozott néhány gyümölcsösben a varasodás. Á betegség robbanásszerűen terjedt el a virágzás után. Ehhez hozzájárult az is, hogy a sokat emlegetett védettségi ernyőt nem tudtuk biztosítani a fertőzés kritikus Időszakában. Csak a Dithane állt rendelkezésünkre, az is nagyobb részt a mölt évi készletekből. Az említett szer nem biztosított megfelelő védelmet. A hatásos Készítményeket, mint a Rubigant. a Saprolt, a Sonaxot megkésve, csak a fertőzés után kaptuk meg.

Már

Járásunk egyik legsikeresebb szövetkezete, a szőgyéni (Svodín) viszont a múlt évből tartalékolt hatásos készítményekkel csaknem teljes sikerrel oldotta meg ezt a feladatot. Sikeresen használták a Fonográf navö műszert, ami a levél nedvessége, valamint a levegő hőmérséklete és páratartalma alapján jelzi a veszélyhelyzetet. A spéraosztódás megállapítására azonban nekik sincs lehetőségük. Az esetleges érdeklődőknek bizonyára szívesen adnak részletesebb felvilágosítást. A .műszer jelzése alapján kevesebb permetszer kijuttatásával is eredményesebben vehetjük fel a harcot az almafa-varasodás ellen. Ez mind szép, mondhatná valaki, de a fertőzés kritikus időszakában előfordulhat, hogy nem tudjuk elvégezni a permetezést a talaj felázása miatt. Itt segíthetne a helikopter, de ennek hiányában az ULV permetezési technológia is eredményes, amit már néhány helyen nálunk is kiprábáltak. A hektáronként

1—2 liter permetlé kijuttatása a legújabb, részben a jövőbe Is mutató lehetőség, amennyiben bebizonyosodik, hogy a gombaölő szerek kijuttatására is alkalmas, nemcsak a rovarölő szerek alkalmazására. Hátránya, hogy elmarad a készítmények keverhetőségének a lehetősége.

A gnoméniás levélfoltosság 'terjedőiéiben van a kajszisokban, annak ellenére, hogy elég lenne két jól Irányzott permetezés a virágzás után, ha már nem alkalmazzunk a kora tavaszi Kuprikolos lemosásszerű permetezést. Aki egyszer sem végzi el a kezelést a virágzás után Dithanral, az ne csodálkozzon a korán beköszöntő lombhulláson.

Az almafa-Iisztharmat a varasodáshoz képest nem gond.

szokták mondogatni a hozzáértő szakemberek, és ebben van is némi Igazság. A rendelkezésre álló szerekkel, Bayleton, Nimrod stb. pillanatnyilag megoldott a védekezés. A kistermelők részére nem nagy a választék, mégis sokan méltatlanul mellőzik a Bayleton használatát, nem tudni milyen okokból, valószínűleg az Informáltság hiányában.

A szőlőkben nem kis gondot okozott a peronoszpóra. A virágzás utáni és részben a virágzás alatti fertőzést nagyüzemeink sikeresen leküzdötték a Ridomil használatával,

majd később a kontakt hatású szerek alkalmazásával. Sok kistermelőnél viszont úgy tűnik, hogy a peronoszpóra leszüretelte a jövő évi termés nagy részét. Nem valószínű, hogy a virágkezdemények a levélfelület hiányában kellő számban fejlődtek ki.

Az uborka-peronoszpéráről csak néhány adatot szeretnék megemlíteni, mert ezt a témát mások is említették a lapban. A kistermelők, nagyon kévé« kivétellel. Jóval a tünetek megjelenése után kezdték meg a védekezést, ami a rendelkezésükre álló kontakt hatású

szerekkel már nem biztosított megfelelő védelmet. A másodvetésekkel pedig a hidegebb éjszakák hatására, valamint a peronoszpóra újbóli megjelenése miatt a terméskiesés nem pótolható.

A közönséges levélbarkó egyre gyakrabban károsít a kistermelők kertjeiben, aminek az oka az Is lehet, hogy a nagyüzemek használják a piretrotd készítményeket, a kistermelők részére viszont csak a Metathion, Soldep, esetleg a Bl-58 áll rendelkezésre, amelyek minimális hatást fejtenek ki az említett kártevőre.

A lombosfa-fehérmoly elleni védekezést szövetkezeteink nagy része sikeresen oldotta meg. Újra bebizonyosodott, hogy az első védekezések pontos Időpontjának a megválasztása döntő az egész évi kártevésre. Leghatásosabban azok a szakemberek védekeztek, akik az lmágók tömeges repülését, a tojásrakást, illetve a kelést, valamint az első aknák megjelenését megfigyelve alkalmazták a Decis nevű készítményt. Végre már ki kell mondanunk, hogy ez az Időszak a virágzás alatt volt, vagy a sziromlevelek 50—60 százalékos hullásánál. Elképzelhetetlen, hogy a 15—25 éves almaültetvényekben, ahol a pótlások miatt, a fajták keveredésének következtében a virágzás két három hétig is elhúzódott, hogy ne alkalmazhattunk volna rovarölő szert. Természetesen figyelembe vettük a méhek repülését, s ezzel kapcsolatban a permetezés Időpontját. Tudomásom szerint, ebben az Időszakban nem történt méhpusztulás.

A vegetációs időszak első felében a piretroidoknak és részben a Bi-58-nak köszönhetően nem alakultak ki veszélyes fertőzési gócok. A jelenlegi helyzet viszont mégsem ad okot az elégedettségre. Az utolsó nemzedék száma várhatóan elegendő lesz ahhoz, hogy újra jelentős számban vonuljanak báboződni, főleg a fák törzseire. Augusztus utolsó napjaiban

már nagy számban találtunk aknákat, nagyobbrészt a kistermelőknél az almán, körtén, meggyen, cseresznyén és különlegességként a nyír- és nyárfákon Is.

A kéregmoly főleg a kistér* melők kertjeiben pusztít. Aki elhanyagolta a többszöri rovarölő szerekkel történő lem», sásszerü permetezést, a vázágakon, valamint a törzsön, az idősebb vagy tápanyaghiányban legyengült fákon, annak számítania kell az esetlegeis későbbi pusztulással is.

A szivarsodró eszelény egyre gyakoribb látogatója a nagyüzemek, de a kiskertek szőlőinek Is. Jelentősége szembetűnő a fakadó szőlőnél. Mint ahogy már a lapban is szó volt róla, ahol egyszer megjelenik, a kárral a következő években is számítani kell. Sok kistér* melő alapvető hibát követ el, amikor az összesodrott levele, két nem égeti el, hanem egyszerűen bekapálja a talajba. A kistermelők ezzel tulajdonképpen megteremtik a feltételeket a tojások keléséhez.

Az üvegházi mélytetfi a ke. mény tél ellenére is meglepetésszerűen jól fittel élt. A kisebb fertőzési gócok azonban nem okoztak veszteségeket a szabadföldi zöldségtermesztésben.

A július végi száraz időjárásban helyenként elszaporodott a piros gyümölcsfa-takácsatka, az alma leveleinek az ismert, ún. bronzosodását okozva. Arra lehet következtetni, hogy a lerakott tojások száma újra elegendő lesz ahhoz, hogy a jövő évben kedvező Időjárást viszonyok között megint gondot okoznak majd a termelőknek.

A szőlő-levéla^kánál a jövőben jobban figyelembe kell vennünk azt a tényt, hogy a vörösborszőlő-fajtákon alig károsít, míg a fehérborszőlő-fajtákon fokozott a károsítása. Szalai László, az érsekújvári (Nové ZámkyT Agrokémiai Vállalat növényvédelmi technikusa

♦ A megfelelően kezelt szőlőben, habár sok munkával is, mégis sok örömmel jár a szüret Fotó: Archív