Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1985-10-05 / 40. szám
gajiujilitffflinflt ? Szúrós gyöngyajak Ä Szúrós gyöngyajak (Loonutus carcliuca) az ajakosvirágúak családjába tartozó éveld növéjny. Leginkább az útszélekon ,a kerítések mellett és a szeipéttepek közelében díszük, de megtalálható a száraz legelőkön és a töltésoldalakban is. A hegyvidékeken 500 méteres tengerszint feletti magasságban is megtalálható. Őshazája Kelet-Szibéria, ahol ősidők óta gyógynövényként tartják számon. A Szovjetunióban a modern orvostudomány ellenőrizte és igazolta u népgyógyászat állításait, s a szúrós gyöngyajak kedvező tulajdonságait ma hivatalosan is kihasználják. A növény négyélö, 50—150 cm hosszú, kissé szúrós szárát sűrűn benövik az alul nagyobb és tenyeresen öthasábú, feljebb viszont kisebb és csupán háromhasábú levelek, amelyek keresztben átellenesen helyezkednek el. A virágok dúsvirágú álörvökben ülnek a levelek hónaljában. A gyűjtők figyelmébe ajánljuk, hogy a szűrös gyöngyajnkhoz nagyon hasonlít az ugyancsak szúrós almanövény (Leonurus marrubiastrum], amelynek a szélén erősen fűrészes, lándzsa- vagy tojásdad alakú levele van. Nagy. jából az árvacsalán is hasonlít a szúrós gyöngyajakra, csak ennek nem rózsaszínű a virágja, hanem fehér. Gyűjteni a leveles szárat, esetleg a leveleket kell mégpedig júniustól mindaddig, amíg a növény virágzik. A drog értékesítésre is gyűjthető, de akkor az 5 mm-nél vastagabb szárú növényeket már kerülni kell. jól mézelő növényről van szó — egyetlen növényen kb. 2700 virág található, s ezek mintegy 1,3 gramm nektárt nyújtanak —, tehát gyűjtéskor feltétlenül számolni kell a méhek jelenlétével. Vékony rétegben elterítve, árnyékban, maximum 35 C-fokos hőmérsékleten szabod. A viszonylag kellemetlen illatú és (zü drogot ajánlatos mielőbb értékesíteni, mert magába szívja a légköri nedvességet, és könynyen megromlik. A macskagyökéréhez hasonló gyógytuiujdonsággal jeleskedik. A központi idegrendszer, a vegetatív idegrendszer és a kardiovaszkuláris (szív- és vérkeringési) rendszer hatékony nyugtatója. Jó hatással van a magas vérnyomásra (a fölösleges vizet is kihajtja az erekből), enyhíti a klimaktériumban szenvedő nők fájdalmait, könnyebbé teszi az emésztést és megszünteti a felfúvódást, tehát enyhíti a gyomor- és bélfájdalmakat. Továbbá gyógyítja a prosztata-megnagyobbo. dást, az arunyeret ,a neurózist és a sebeket. Egyes országokban tea, festvőtfy (tinktúra), folyékony kivonat (extrakt) és csöppek formájában kerül forgalomba. Nálunk csak ritkán használatos, viszont a Szovjetunióban szerepel a hivatalos gyógyszerjegyzékben, az NDK- ban meg az NSZK-ban szíverösítö cseppek gyártására használják, Lengyelországban ; a Species cardiacae szívteában, Magyarországon a Species diureticae vizeiethujtó teában kerül forgalómbu. ( Adagolása: a folyékony kivonatból napi 3—4 alkalommal 15—20 csöppet, a tlnktúrából ugyancsak napi 3—4 alkalommal 40 csöppet szabad fogyasztani. A száraz drogból kizárólag forrázással szabad teát készíteni. Két lehetőség van: vagy fél evőkanálnyi drogot forrázunk le egy pohár vízzel, vagy 15 gramm drogot áztatunk 2 dl forró vízben, s a teából naponta 3 (szükség esetén maximum 5) alkalommal 1 evőkanálnyit szabad bevenni. Hangsúlyozni szeretném, hogy kizárólag a kezelőorvos tudtával és utasításainak megfelelően szabad használni. Önkényes házi használata könnyen mérgezéshez vezethet. Nem szabad szíverősitő gyógyszerekkel (Digoxin, Lanatos'id C, Felsői, Acedigalj kombináló!, mert végzetes kimenetelű balesetet okozhat. Használata a terhes nők részére tilos. A- mennyiben a nyugtató, vizelethajtó és szélhajtó hatás fokozása kívánatos, akkor macskagyökérrel, édes- és közönséges köménnyel keverve javasolják te a készítésre. ílr. Nagy Géza & Korábbi gyakorlatunkhoz híven, az alábbiakban a bratisla*ai Príroda Könyv, és Lapkiadó nemzeti vállalat legirissebb „terméséből“ szeretnénk néhány érdekes kiadványt olvasóink figyelmébe ajánlani. A kiadó népszerű Kiskertünk (Naäa záhradka) sorozatában újabb hasznos — és Ízléses kivitelezésű — kézikönyvek láttak napvilágot. Konkrétan az alábbi kiadványokról van szó: Hričovský, I.: Ríbezle a egreše. A színes fotókat is tartalmazó, ábrákkal gazdagon illusztrált könyvecske a ribiszke- és egrestermesztés jelentőségével és történetével, a hazánkban termesztésre engedélyezett fajták jellemzésével és a nemesítés újabb céljaival ioglalkozik, s természetesen aprólékosan ismerteti a termesztési technológiával kapcsolatos tudnivalókat, beleértve az ápolási, a tápanyag-pótlási és a növényvédelmi tennivalókat is. A kezdők dolgát megkönnyíti, hogy a szerző naptárszerűen elrendezve összegezi az áp.olási és a növényvédelmi munkákat, kitér az egres- és riblszketerinesztés gazdaságosságának értékelésére, s végül, de nem utolsósorban, tippeket ad a megtermelt gyümölcs hasznosítására. Ara 18,— korona., Šinský, T. és munkaközössége: Strukoviny. Régóta hiányolt kézikönyv került kertészkedőink kézikönyvtárába. A szerzői munkaközösség a hüvelyesek termesztésének és étkezésünkben betöltött szerepének jellemzését követően, összesen hétféle hüvelyes termesztésének és felhasználásának módját részletezi, s legvégül a konyhakert, a szőlő, illetve a gyümölcsös zöldtrágyázásáról is szót ejt. Az ábrákkal és tekete-; fehér fotókkal illusztrált kézikönyv ára 16,— korona. Pevná, V. és munkaközössége: Listové zeleniny. A levélzöldségek gazdag választéka a mainál lényegesen nagyobb szerepet játszhatna ésszerűsítésre szoruló táplálkozásunkban. Ezért is örömmel üdvözöljük ezt a mindössze nyolcvan oldalas, és mégis értékes kézikönyvet, amely hasznos útmutatásaival talán segítségünkre lesz az eddig lebecsült levélzöldségek házikerti termesztésének fellendítésében. Reménykedünk már pusztán azért Is, mert ezek a zöldségfélék általában szerény igényűek és kora tavasszal elővetemény gyanánt vagy nyár végén és ősszel utónövényként Is termeszthetők, tehát külön vetésforgó-gondot okozó helyigényük nincsen, viszont a család megszokott étrendjét gazdagabbá, változatosabbá és főleg egészségesebbé tehetik. Aki hajlik a szóra és kézbe veszi ezc a könyvecskét, összesen huszonegy féle — zömmel kevésbé ismert — zöldségnövény termesztési és felhasználási módját tanulmányozhatja. A kiudvány ára 10,— korona. Az akvaristáknak ezúttal két könyvet tudunk ajánlani. Л’ kezdők részére tavaly jelent meg Dokoupil: Prvé akvárium című kézikönyve. A kiadó most az állattartók könyvtárát gazdagító sorozatban újabb könyvecskét jelentetett meg. Л Lernf —Toperner szerzőpáros tollából származó „Chováme akváriové ryby“ című kiadvány részben szintén a kezdőkhöz szél, de a haladók részére iš sok hasznos Ismeretet nyújthat, mindenekelőtt az akváriumban lejátszódó biológiai folyamatok törvényszerűségeit illetően. A könyv ára 20,— korona. Az ismertetett kiadványok megvásárolhatók a Slovenská kniha könyvesboltjaiban, vagy megrendelhetők a kiadóvállalatnál (Príroda, vydavalefslvü kníh a časopisov, n. p., Kríikova 9, 815 34 Bratislava). (kr) A tágas, biztonságos és szakszerűen tájolt, mozgásra és napozásra is elegendő alkalmat kínáló röpdében mindig jól érzik magukat galambjaink Fotó: —bor 1 Mondok egy nevet — Mattól: György agrármérnök. Nem is kérdezem, ismerősen csendül-e, hiszen akik rendszeresen olvassák lapunk szakrovatát — vagy mondjuk a Záhradkár címmel kimondatlan a kertészkedök részére megjelenő havilapot —, azoknak minden valószínűség szerint sokat mond ez a név. A jó tollú fiatal szakember mesterien időzített és közérthetően megfogalmazott írásaival a kistermelőknek és a nagyüzemeknek is legtöbb gondol és főfájást okozó területen, a növényvédelemben Igyekszik hasznos tanácsokkal és útmutatásokkal szolgától a köz javát. Ma öt üdvözöljük a Kertészet és Kisállattenyésztés szak melléklet állandó külső munkatársait bemutató „Kik írják?" rovat vendégeként. • • • —• Talán kezdjük az elején. Hogyan lesz egy városi gyerekből agrármérnök? — Az, hogy ma itt élek a fővárosban, még nem azt jelenti, hogy várost „gyerek“ vagyok. A ma Toronyához (Túréit I tartozó Zónáról származom. Lehet, közhelyként hangzik, mégis így igaz: apámtól, a szüleimtől és egyáltalán a falusi közösségtől tanultam meg szeretni a természetet, a kerti és a ház körüli munkát, amely nélkül ma sem tudnám elképzelni az életemet. Itt, Bratislatiában, sajnos, kertet legalább olyan nehéz szerezni, mint garázst, így hét közben bizony* nagyon hiányzik a munka utáni aktív kikapcsolódási lehetőség. De szerencsére minden hétre jut egy szombat meg egy vasárnap, amikor huzarnccanhatunk, és én bevehetem magam a saját kis birodalmamba, á gyümölcskertbe. — Lehet, hogy az öröklött■-átplántált természet iránti vonzalom döntő szerepet játszott a pályaválasztásban? — Valószínűleg, ugyanis az alapiskola elvégzése után az Éberhardi (Malinovo] Mezőgazdasági Szakközépiskolát választottam, ahol köztudomásúan kertészeti tudnivalókra okítják a diákokat. Érettségi után a Szenei (Scnec) Gyümülcsja-iskólába kerültem, innen pedig 1974-ben a bratislavai Központi 'Mezőgazdasági Ellenőrző és Vizsgáló intézetbe. — Hallhatnánk valamit az első munkahelyi élményekről? — Már mini a faiskolaiakról? Jó helyem volt, és nem is nagyon tetszett, hogy másutt próbáljak esetleg többet elérni. A faiskolában minden munkaterületen dolgoztam több kevesebb ideig. A főnökömnek szemet szúrt, hogy érdekelnek a vegyszerek, a növényeket sanyargató betegségek és kártevők, ezért aránylag sokat foglalkoztatott ezen a területen. Talán a későbbi ajánlatnak is csak azért nem tudtam ellenjelentőségüknek megfelelően foglalkozunk, hiszen a mai nagyüzemi és házikerti vagy kerttelepi termelést is hathatósan segítenünk kell. — Es a kedvtelés? Már gondolom, a hétvégi kertészkedésen kívül. — Azon szerencsés kevesek KÍK ÍRJAK ? Hivatás és kedvtelés állni, óiért az intézetben szintén hasonló munkakört kínáltak. —• De akkor még nem volt meg a diploma .., — Nem, azt csak később szereztem meg, munka mellett tanulva. Az intézetben a rovarölő szerek ellenőrzését és minősítését végző részlegre kerültem, s még ugyanabban az évben beiratkoztam a brnói Mezőgazdasági Főiskolába. Hetvenkilencben szereztem meg az agrármérnöki oklevelet, de egy évvel korábban már áthelyeztek a diagnosztikai labrotóriumba, ahol most is dolgozom. A betegségek és a kártevők felismerésével és azonosításával foglalkozunk. Figyelmünk középpontjában a nálunk egyelőre újnak vagy egyedinek tekinthető betegségek és kártevők felismerése és megfigyelése áll, mert hiszen a mezőgazdaság jövője szempontjából ennek igen komoly jelentősége van. De természetesen a többi betegséggel és kártevővel is közé tartozom, akiknek megadatott, hogy a hivatásuk gyakorlása közben is kedvtelésüknek hodoljanak-éljenek. Személy szerint szépnek tartom ezt a munkát, bár meglehet, első pillantásra inkább rútnak és visszataszítónak tűnik az a sokféle kártevő és növényi betegség. melyekkel lépten-nyomon foglalkoznunk kell. Persze, ha kicsit közelebbről is megvizsgáljuk a dolgokat, és itt természetesen nem csupán a magamfajta szakemberek küldetésére gondolok, akkor talán megváltozik a véleményünk. En különösen szépnek tartom, hogy nagyon sokat kell mikroszkóppal dolgozni. így aztán igazán gyönyörű dolgokat láthat az ember. Ha módjában áll, egyszer így is nézze meg a betegségeket. Mondjuk a szegfütermesztöket hosszan< tő, fuzáriumos hervadás kórképét. Hihetetlenül gyönyörű látvány, semmi máshoz nem hasonlítható. Azonkívül nagyon szeretek rajzolgatni, fényképezni, s ilyesmire a mi szakmánkban igencsak bőven kínálkozik lehetőség és alkalom. Egyszóval mindig azzal tölthetem az időmet, amihez igazán kedvet érzek. — Kerek hét évig dolgozott dr. Vladimir Zachának, a mezőgazdasági tudományok kandidátusának a keze alatt, aki igen gyakran és nagyon jól forgatta és használja ma is a tollat. Talán az ö példája ösztönözte népszerűsítő ismeret terjesztő és tanácsadói tevékenységre? — Nem talán, hanem biztosan. Dr. Zachúlól nemcsak alaposságot, szakmaszeret etet és sok sok fortélyt tanultam, de önfeláldozást készséget is. Az 6 példája adta a kezembe a tollat öt évvel ezelőtt, és a Szlovákiai Kertészkedök Szövetségének Központi Bizottságával kötött megállapodás értelmében évente újraszervezett növényvédelmi tanácsadóban is évekig Zacha kandidátussal felváltva tartottunk ügyeletet. Most, hogy ö nyugállományba vonult, egyelőre magam látom el a tanácsadói ügyeletet. — Az Imént azt mondta, szerencsés embernek tarifa magát. De vajon boldognak is? . —. Nincs különösebb oka, hogy nem ezt a jelzőt használnáltam, hiszen tulajdonképpen magam is erre gondoltam, csak egyszerűen nem vettem a bátorságot, hogy kisajátítsam Móricz Zsigmond foó Györgyre vonatkoztatott jelzőjét. Lejegyezte: Kádek Gábor helyütt rendeznek színvonalas termény bemn lalót, ami remélhetőleg komolyan hozzájárul a kertharátmozgaloin fejlődéséhez Nagy Mihály íolvélele
