Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-10-05 / 40. szám

Л VIRÁGOK KÖRÜL

Ha szükséges, a hónap elején még egyszer kaszáljuk le a füvet, majd gereblyével lazítsuk fel és trágyázzuk meg a gyepet (komposzt, kálium, foszfor). A lehullott lombot a gyepről le kell gereblyézni, viszont a fák és bokrok alatt megmaradhat humuszpótló talajtakarónak. Az átültetett meg a többi örökzöldet is egészen a fagyokig érdemes öntözni, hogy a télen is „táplálkozó“ növények később ne szenvedjenek vízhiányban.

Lombhullás után megkezdhetjük a rózsa és a lombhullató díszbokrok átültetését, telepítését (a magnólia, a tulípánfa, az aranyeső tavaszi ültetést igényel). A rózsatövet ültetésig vízben tartjuk, s a jól előkészített talajban néhány centiméterrel mélyebbre telepítjük, mint a faiskolában Volt, majd előbb csak mérsékelten, a fagyok beállta előtt pedig teljesen felkupacoljuk. A korábban telepített rózsa hajtásait 35—40 cm-re bekurtítjuk, a talajt megszórjuk komposzttal vagy istállótrágyával, és a hónap második felében megkezdjük a takarást. A rózsafákat óvatosan lehajlítva elföldeljük vagy végig becsavarva óvjuk a hidegtől.

Ex az utolsó alkalom a kora tavaszi virágok hagymáinak kiiiltetésére. Az ágyasokról ideje eltávolítani a növénymaradványokat, majd trágyázás (istállótrágya, komposzt, műtrágya) után megforgatni a talajt, hogy minél több csapadékot befogadjon. Az évelők között is fel kel) lazítani a talajt. A sziklakertben lombfölddel pótoljuk a megcsappant termőréteget. A pozsgások lombbal történő takarásától óvakodjunk, mert az állandó nedvesség a rothadásukhoz vezetne.

Most már okvetlenül szedjük fel a kardvirágot, a kánnát, a dáliát, a gumós begóniát meg a montbréciát. A virágszárakat visszavágjuk, a hagymákat és a gumókat megtisztítjuk, átválogatjuk, kissé megszikkasztjuk, majd száraz, s2ellŐs helyen, 5—10 C- fokos hőmérsékleten tároljuk. A dáliát ajánlatos úgy tárolni, hogy a kb. 12—15 cm hosszúra meghagyott szárakból kicsoroghasson a nedvesség.

A krizantém* fóliával óvjuk az esetleges éjszakai fagyuktól, de nappal kiadósán szellőztetni kell. Fővirágzás Idején a hrízantén naponta vágható. A nagyvirágú, dekoratív változatokat nyíláskor kell vágni, mert a még ki nem nyílt állapotban levágott virágok gyorsan tönkremennek. A kemény szárat hosszú, ferde metszlappal vágjuk, hogy nagyobb legyen a vízfelvevő felület. Szállítás előtt a vágott krizantémt szívassuk tele vízzel.

Az erkélyládákból eltávolított nyári virágok helyére tavaszi hagymásokat vagy kétéves virágokat telepíthetünk.

D

0

cd

r=a

Й0

tennivalók

Ä szobanövények öntözését

mérsékeljük (kivéve a télen virágzókat), viszont a helyiséget kiadósán szellőztessük. A karácsonyi kaktuszt telepítsük ablakközeibe és virágzásig már ne változtassuk a helyét, mert eldobja a virágbimbókat. A vízkultúrás növények tápoldatának töménységét csökkenteni kell. A muskátli a lakásban cserépben vagy szárazon (a földtől megtisztítva és felfüggesztve) a pincében teleltethető. Persze, a pincében ne legyen túl száraz a levegő, mert akkor megfonnyad, kiszárad a növény (a túl nedves kömyzet pedig rothadást okozhat).

Puha Margit agrármérnök

A GYÜMÖLCSÖSBEN

A Jonatánt meg a többi színes téli almafajtát már valószínűleg mindenki betakarította, most már csupán a Golden Delicious szüretelése (kőrszedés esetén ez sem adhat sok munkát), no meg a legkésőbbi téli körte, a birs, a mogyoró meg a naspolya betakarítása várat megára.

Elérkezett az őszi talajmunkák ideje. Ha módunkban áll, szerezzünk be annyi istáilóirágyát, bogy a kert egyharmadát vagy legalább egynegyedét megtrágyázhassuk. Kálium- és foszfortartalmü műtrágyákra is szükségünk lesz, mert ezeket is még ásás-szántás előtt kell kijuttatni. Az említett műtrágyákból áranként 4—6 kilót kell számítani. Az istállótrágya házilag készített komposzttal jól pótolható, de a komposzt legalább 2—3 éves legyen. A szerves trágyáknak a talajélet és a humusziképzes szempontjából van jelentőségük. A túl savanyú talajok esetében a kétévenkénti meszezés is nélkülözhetetlen.

Alapelv, hogy az őszi talajmunkák során a talajt ormosán, barázdában hagyjuk; így a később lehulló falevelek is barázdába kerülnek, no meg a téli csapadékból is többet befogad a talaj.

Ami a fák telelésre való felkészítését Illeti, normál őszön általában jól jön még egy októberi beöntözés, de idén erre valószínűleg nem lesz szükség. Viszont a vegyszeres kezelést nem szabadna elmulasztani, hiszen a betegségek és a kártevők elleni, jövő évi küzdelmet tehetjük könnyebbé és hatékonyabbá. A fertőzött lombot a téli lemosó permetezésre használatos készítményekkel (Nitrosan, Arborol) kezelhetjük, a már lehullott faleveleket pedig valamelyik nitrogéntartalmú műtrágya oldatával vagy folyékony nitrogénnel permetezhetjük-locsolhatjuk meg. Gyűjtsük össze és semmisítsük meg a letört vagy beteg ágakat, a beteg hullott gyümölcsöt és a gyümölcsmúmiákat.

Eljött az ideje, hogy hozzáfogjunk a telepítési terv meg. valósításához. Legjobb, ha előbh pontos vázlatot készítünk, amelyben feltüntetjük a megmaradó fákat és a telepíteni kívánt csemeték vagy bokrok helyét. Az ültetőanyag besser zésekor a pollenodé, megpor zó fajták szükségszerű bizto sftásáról se feledkezzünk meg Mint ismeretes, az alma, a kör te és a cseresznye idegen meg porzású, viszont a meggynél már vannak öntermékenyülő fajták is (Érdi bőtermő. Újfehértói fürtös). Fontos szempont az alany is. Aki alacsony almafákat szeretne szükebb kötésben telepíteni, feltétlenül a gyengén növekvő alanyra (M 9, M 26 stb.) oltott almafajtákból válasszon. Igaz ugyan, hogy ezeken az alanyokon az alma korán termőre fordul, viszont hátrány, hogy ezek a fák körültekintőbb gondoskodást igényelnek, és bizony a

termésük Is rosszabbul tárolható.

Amíg megérkeznek a megrendelt csemeték, készítsük el a helyüket. Ha pótlásról van szó, ne ültessünk alma után almát stb. (talajuntság, azonos tápanyagmerítés). A gödör megásásakor rakjuk külön a termőréteget és a mélyebbről kiemelt vádlóidét, tegyünk a gödör aljára érett komposztot vagy földdel kevert istái lőtrágyát, majd visszatakarás közben a felső rétegekbe műtrágyát (foszfor, kálium). Az így előkészített ültetőgödröt telepítésig (akár tavaszig is) érintetlenül tarthatjuk, ősszel almát, körtét, cseresznyét, megygyet, diót telepíthetünk, kajszit és főleg őszibarackot inkább tavasszal ültessünk, mégpedig közvetlenül rügyfakadás Idején (Ilyenkor 95 százalékos siker remélhető).

S ami még fontos: álta’áben ilyenkor szokás ■ fák törzsére felerősíteni a hellámpapírból készült, hernyófogó övékét. A hullámpapír belső oldalát ajánlatos bekenni valamilyen lassan száradó restékkel, így nagyon sok hernyót összegyűlthetünk és megsemmisíthetünk.

Az idén általában kevés A szőlő, tehát feltehetően a hullott gyümölcsnek nagyobb lesz a becsülete, mint más éveken. Persze nem csupán bort lehet készíteni a férges, hullott almából, de türelmes feldolgozással kompótot, sütéshez töltelékbe való reszeléket, sajtolással természetes gyümölcslét stb. is.

Belucz János agrármérnök,

a tudományok kandidátusa

A ZOLDSÉGESKERTBEN

E hónapra már a tipikusan őszies időjárás jellemző. Állandó fagyokra még nem számítunk, de a hőmérséklet már lényegesen csökken. Persze a vegetációt már az egyre kedvezőtlenebb fényviszonyok is 'alaposon korlátozzák. Ezen a védett területeken úgy segíthetünk, hogy alumfniumos fóliával takarjuk le a földet.

A felszabadult söldségágya. sokba petrezselymet, sárgarépát vethetünk, salátát, fokhagymát vagy mogyoróhagymát (salotta) ültethetünk (az utóbbit 20—25 cm sor- és 10—15 cm tőtávolságra). A jó táperőben lévő földbe kerültő fokhagymát 20—30 cm sor- és 5—6 cm tőtávolságra érdemes elduggatni. Kerüljük a frissen istállótrágyázott ágyásokat, mert a szerves trágya jelentősen csökkenti a fokhagyma minőségét és eltarthatóságát. Az ültetőanyagot duggatás előtt 6—12 órán át 5 százalékos töménységű Sulka-oldatban ajánlatos csávázni. A fokhagymát évekig nem szabad önmaga után termeszteni.

A megüresedett fóliasátorba vagy melegágyba petrezselymet, zellert telepíthetünk, hogy egész télen szedhessünk friss zöldet.

A bimbós, a fodros meg a kínai kel fő fogyasztási Idénye

[0

dü

Ш

ЕЙ0

I tennivalók 1

a téli hónapokra esik, ezért ezek a növények most még körültekintő ápolást — főleg jól időzített növényvédelmet — igényelnek. Napjainkban a molytetvek elleni védekezésen van a fó hangsúly. Ehhez az ActeL- lic 50 ЕС 0,15—0,2 százalékos töménységű oldata áll rendelkezésre. Használata után 7 napig tart a kötelező élelmezésegészségügyi várakozási idő.

A kert nagyobb részében már végéhez közeledik a betakarítás, lassan hozzáláthatunk a trágyázáshoz és a talajforgatáshoz. A hosszú tenyészidejű sárgarépát és petrezselymet a fagyok beállta előtt szedjük fel, válogassuk át és helyezzük el a tárolóban. A sárgarépából a gyenge bélrészű, vastag kéregrésszel jeleskedő, zöld fejrész nélküli gyökerek a legjobbak. Alapkövetelmény, hogy a piaci áru repedésektől mentes, elágazások nélküli és minimum 20—60 mm átmérőjű legyen. Az ép gyökerek 6—8 C-fokos hőmérsékleten biztonságosan eltarthatók (pince, prizma stb.). A petrezselyem legalább 20 mm vastag legyen, s a pasztinák Is hasonló feltétellel kerülhet piacra.

A gumós zeller érését az alsó lomblevelek sárgulása Jelzi. J61 tűri a hideget, a kisebb őszi fagyok nem tesznek kárt benne. Persze október második felében a gumók mér nem növekednek, tehát nincs értelme későbbre halasztani a betakarítást. A kiásott gumókat egy-két napig szikkasztjuk, csak azután visszük a tárolóba (pince, prizma), ahol a 4—5 C-fokos hőmérséklet az ideális. A zeller lombjától és oldalgyökereitől megtisztítva, minimum 50 mm-es átmérővel kerül forgalomba.

A feketegyökér pincében négy hónapig is eltartható, de nagyon óvatosan kell felszedni, mert a sérült gyökérből elszivárog a tejnedv a a zöldség rágóssá válik. Legjobb a sorok meülett 30—40 cm mély árkot ásni s ebbe ásóval Óvatosan beledöntögetni a gyökereket, majd kézzel vigyázva felszedni és megtisztogatni (a lombot gyökérnyakban éles késsel vágjuk le). A szabvány szerint piacképesnek csak a legalább 120 mm hosszú és 10 mm vastag gyökerek tekinthetők.

Faeyok előtt kell felszednie céklát is. Lombjától megtisztítva, pincében vagy veremben tárolható, piacra a legalább 50 mm átmérőjű gumók kerülhetnek. A száraz időben felszedett, hosszú tenyészidejű fejes és kelkáposztát gyökerestől elföldelve (10—20 cm-es árokban, gyökérrel felfelé) is tárolhatjuk. Hagyományos tárolás esetén a külső leveleket eltávolítjuk — 3—4 fedőlevelet kell meghagyni —, levágjuk a gyökeret, majd hűvös helyen rövid ideig szikkasztjuk, s végül pincében vagy prizmává tároljuk. Az értékesítésre szánt késel káposzta legalább 0,8 kg, a kelkáposzta pedig minimum 0,25 kilós legyen.

Betakarítás végeztével az ágyásokról gyűjtsük össze a növényi maradványokat; a fertőzött részeket semmisítsük meg, az egészséges hulladékot keverjük a komposztha vagy használjuk fel a domboságy építésekor. A talajt trágyázzuk meg (szerves trágyák, káliumtartalmú és foszfortartalmü műtrágyák), majd jó rögösen ássuk fel.

Magda Valšíková agrármérnök, a tudományok kandidátusa

A SZŐLŐBEN

Október a szüret fő időszaka, hiszen már a kései szőlőfajták is szüretelhetők. A tőkék lombja elszíneződik, a vesszők felső része is érik, barnul.

Szüret végeztével már a jövő évi termés megalapozására gondolunk. A helyes tápanyagellátás jelentős mértékben befolyásolja a szőlő növekedését, termékenységét és egészségi állapotát. A kedvező Időjárást használjuk ki az őszi talajművelésre és tápanyagpótlásra. Az egyoldalú trágyázás elkerülése végett a tápanyagpótlást lehetőleg talajelemzés alapján végezzük, vagy kérjük ki szakember tanácsát. A foszfor(szuperfosrfát) és kálium tartalmú műtrágyákat (kénsavas káli — síran draselný), valamint az istállótrágyát ősszel dolgozzuk a talajba. A 4—5 évenkénti istállótrágyázás elengedhetetlen, mivel ezáltal növeljük a talaj hnmusztartalmát, tehát javítfuk a talaj viz- és levegőgazdálkodását, s elősegítjük a megfelelő talajszerkezet kialakulását. A humusz továbbá serkenti a talajlakó baktériumok működését, valamint növeli a műtrágyák hatékonyságát. Termőszőlőben áranként 0,5—1,0 t istállótrágyát használunk. Hektáronkénti 10 tonnás terméshozam mellett évente 35—45 kg foszfort és 120— 150 kg kálumot kell a talajba visszajuttatni.

Az őszi telepítések vagy pótlások alá megfelelően készítsük elő a talajt. A 60—70 cm mélyen végzett forgatáskor bőségesen adjunk szerves és műtrágyákat (lásd a januári tennivalót).

A csemegeszőlő tárolására szánt helyiséget gondosan takarítsuk ki, majd kénezzük. Eltartásra legalkalmasabbak a laza fürtű, nem rothadó, erős vagy vastag héjú, húsos bogyója fajtik (Chasselas-félék, Hamburgi muskotály, Guzal kara, Attila, Mathiász Jdnosné muskotály, Cegléd szépe, Téli muskotály stb.). Közepes méretű, egészséges fürtöket válasszunk ki és a sérült, beteg bogyókat csípjük ki. A csemegeszőlő tárolására használt helyiséget sötétítsük el s ügyeljünk arra, hogy a hőmérséklet ne emelkedjen 10 C-fok fölé (szellőztessünk). A tárolót Időnként kénezéssei fertőtlenítsük. A fürtöket tárolhatjuk felaggatva, ládába helyezve vagy fűrészporba ágyazva. Jól eltartható a szőlő vízbe állított, levágott vesszővel Is.

Szüret közben ügyeljünk a növényvédelmi munkákra is. A lehullott, kórokozókkal fertőzött, rothadó fürtrészeket 6a bogyókat szedjük össze és semmisítsük meg. A korán lehullott, fertőzött leveleket szintén gyűjtsük össze, ássuk be vagy égessük el. Ha erős rothadás lép fel, sürgősen szüreteljünk, 8 a cefrét és a mustot gondosan kénezzük.

A BOROSPINCÉBEN

Rendszeresen ellenőrizzük a must erjedését. A mustban lévő cukorból alkohol képződik.

miközben megváltozik a musl íze, összetétele. Ügyeljünk arra, hogy a must hőmérséklete erjedés alatt na emelkedjen 28 C-fok fölé, mert káros tejsavas erjedés léphet fel. A fel-* melegedett mustok hómérsékt letét szellőztetéssel vagy átfejtéssel szabályozhatjuk. A kék bogyőjú szőlőfajtákat héjon е«> jesztjük. A cefre kénezésével megakadályozzuk a káros gom-* bák és baktériumok elszaporow dását, viszont elősegítjük a vöj rös színanyagok kioldódását. Az ecetesedés elkerülése vé-* gett a törkölykalapot 3—4 Ő-* ránként keverjük bele a must« ba. Vörösbor-készítésnél a mus* tot a törkölytől a zajos erje* dés végbemeneteie után vá-* lasztjuk el. Ha a must nehe-* zen vagy egyáltalán nem indul erjedésnek, szerezzünk be fájj élesztőt, vagy egészséges szőj lőből 5—6 liter mustot erjeszj szünk meg, s ha már zajos erjedésben van, keverjük bete a gyengén erjedő mustba. EIőj fordul, hogy az erjedés megakad, mielőtt a mustban levő cukor kierjedt volna. Ilyen e* setben az erjedést a must fel-* keverésével és levegőztetésével elősegíthet (ük. Egyes évjára-i tokban az erjedés után viszonyj lag gyakran találkozunk kénhidrogénszagű (záptojásszagú újborokkal, amit a ként kénhidrogénre redukáló élesztők okoznak. Ilyenkor az újbort minél előbb levegőztetve fejt* sük le és erősen kénezzük be-X zajos erjedés befejeződése után a hordókat töltögessük fel. Számolva azonban az utój erjedéssel, a hordóban hagyj junk kisebb légteret. Az erjedés befejezése után az újborokat nem szabad darabban tartani. Az újbor igen könnyen itveszi az idegen szagokat, ezért a borospincében ne tárol.* junk átható illatú vagy kellemetlen szagú anyagokat (még gyümölcsöt sem).

Ne feledkezzünk meg az 6- borok töltögetésérői és az üres hordók kénezésének, törölgetésének fontossáeáról.

Korpát András agrármérnök