Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-09-28 / 39. szám

I AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUMÁNAK HETILAPJA 1985. szeptember 28. 39. szám XXXVI. évfolyam Ära 1,— Kčs 11 legújabb ismeretek kihasználásával Ä Nyugat-szlovákiai kerület élenjáró gabonatermesztő mező­gazdasági nagyüzemeinek a CSKP XVII. kongresszusa tiszte­letére tett [elhívásához további gazdaságok csatlakoztak. A hetedik ötéves tervidőszak éveiben elért eredményeinkből kiindulva mi is ügy döntöttünk, hogy a Nyugat-szlovákiai ke­rület gabonaprogramjáből kiindulva igényesebb célokat tűzünk magunk elé. Mind az üzemi pártszervezet taggyűlésén, mind a szövetkezet vezetőségének ülésén úgy döntöttünk, hogy a nyolcadik ötéves tervidőszak éveiben felté­teleket teremtünk ahhoz, hogy elérjük a gabonafélékből a héttonnás átlagos hektá­­ronkenü terméshozamot. Ugyanakkor tudatosítottuk azt is, hogy igényes feladatról van szó, amely a növény­­termesztésben dolgozóktól áldozatos mun­kát követel meg. Szövetkezeti tagjaink már most, a jövő évi termés megalapozásánál szem előtt tartják a kitűzött célt. Szerin­tünk is a legfontosabb tényező az ember, ezért megkülönböztetett figyelmet szente­lünk a szocialistaverseny-mozgalom különböző formái kibon­takoztatásának, a brigádszerű munkaszervezési és jutalmazási rendszer érvényesítésének. A mozgósítható tartalékok közé tar­toznak főleg az ismeretek, a tapasztalatok, az agronómiái fe­gyelem és természetesen a biológiai anyag. Az igényes feladat sikeres teljesítésében nagy jelentősége van a tudományos-mű­szaki haladás legújabb vívmányai gyakorlati érvényesítésének, a növénykultúrák irányított-utánpótlásának, a vetésforgó szak­szerű összeállításának. Ugyanis mindezek hozzájárulhatnak a talajok természetes termőképességének maximális kihasználá­sához. Az agronómiái szolgálatunk dolgozói ugyan elegendő isme­rettel és tapasztalattal rendelkeznek, de a héttonnás termés­hozamok állandósítása megköveteli, hogy elmélyítsük az együttműködést a tudományos-kutató bázis munkahelyeivel, főleg a pieSfanyi Növénytermesztési Kutató Intézettel, a nyit­­rai Mezőgazdasági Főiskolával, a bratislavai Talajtani és Táp­­enyagellátási Kutatóintézettel, a bratislavai Öntözögazdálko­­dási Kutatóintézettel. Mi, termelők meg tudjuk szervezni a munkákat, tudnuk gondoskodni a növényzetekről, de gyakran és keilő időben szükségünk van a szakemberek tanácsaira, akik el is járnak hozzánk és hasznos tanácsokat adnak. Mi így képzeljük el e tudomány és a termelés közötti együttmű­ködés elmélyítését. Meggyőződésünk, hogy megvalósíthatjuk közös célunkat, elérhetjük a héttonnás terméshozamot. Csakis így valósíthatjuk meg a gabonaprogramot, tehetjük intenzí­vebbé a mezőgazdasági termelést és érhetjük el az alapvető élelmiszerekből való önellátást. Mindez a CSKP XVII. kong­resszusa után is a mezőgazdaságban dolgozók egyik legfon­tosabb feladata lesz. Kovács Ferenc, agrármérnök, a szögyéni (Svodín) Csehszlovák—Szír Barátság Efsz elnöke Az emberi tényező szerepe Ä növénytermesztés intenzívebbé tétele és hatékonyságának növelése az elkövetkező ötéves tervidőszak éveiben számunk­ra is az első számú feladat. Már a jelenlegi ötéves tervidő­szak éveiben is tudatosítottuk, hogy a gabonafélék esetében a hattonnás terméshozamoktól többre is képesek vagyunk. Szövetkezetünk tagjai, de főleg a kommunisták kezdemé­nyezésére úgy döntöltünk, hogy csatlakozunk a Nyugat-szlo­vákiai kerület élenjáró gabonatermesztő mezőgazdasági nagy­üzemeinek felhívásához. Mind a gabonafélék, mind a szemes kukorica átlagos hektáronkénti terméshozamát — öntüzetlen feltételek között — a nyolcadik ötéves tervidőszak éveiben 7 tonnán szeretnénk állandósítani. Ezt az elhatározásunkat a szövetkezet vezetőségének ülésén is megvitattuk, majd jóvá­hagytuk. Az említett kötelezettségeinkből a legtöbb feladat a műszaki és az agronómiái szolgálat dolgozóira vár. Elsőrendű felada­tunk, hogy a jövő évi termés megalapozása során tökéletesít­sük a műszaki lehetőségeinket. Minden egyes magot úgy kell elvetnünk, hogy ne veszítsen biólógiai erejéből, és azt a gaz­dag termés képzésére használja fel. Ez elsősorban a gépcsitök feladata. Az agronómusoktól megköveteljük, hogy a tenyész­­időben jobban gondoskodjanak a növényzetekről. Sok függ a növényvédők és a tápanyagpótlók munkájától is. Már intéz­kedéseket tettünk a gyomnövények elleni harcra. Az ilyen irá­nyú igyekezetünk azonban nemcsak a vegyszerekre korláto­zódik, hanem gondolnunk kell az életkürnyezet megóvására és védelmére is. Mindenekelőtt a gyomnövények mechanikus úton való megsemmisítésére gondolunk, amely a vízfogyasztás csökkentésében is nagy szerepet játszik, különösen a mi adott­ságaink között. További tartalékokat látunk a biológiai anyag jobb kihasználásában, a vetésforgó szakszerű összeállításában és még sorolhatnánk tovább. Az igényes növénytermesztési feladatok teljesítésében sokat várunk a brigádszern munkaszervezési és jutalmazási rend­szer érvényesítésétől is. A siker nemcsak a vezető dolgozók, hanem elsősorban a határban dolgozók munkájának függvénye. Éppen ezért az idén már a talaj-előkészítés során kijelöltük az egyes munkaközösségeket, amelyeknek tagjai a későbbiek során is ügyelnek majd arra, hogy munkájuk egy-egy nö­vénykultúra komplex termesztése során még tökéletesebb, ju­talmuk pedig nagyobb legyen. Éppen itt, az emberi tényezővel kapcsolatban látjuk a legnagyobb tartalékainkat. Mozgósítá­sukhoz olyan megfelelő és igazságos anyagi érdekeltségi rend­szerre van szükség, amely a jutalmazás folyamán ■ kizárja az egyenlősdi érvényesítését. Udvaréi Mihály, a köbölkúti (Gbelce) Győzelmes Február Efsz üzemi pártszervezetének elnöke A jövő héten a cukorgyárakban is kezdetét-veszi a feldolgozási idény, addigra mindenütt ki kell alakítani az üzemelés zavartalanságát biztosító nyersanyagkészletet Kádek Gábor felvétele I A mezőgazdaságban minap kezdetét vette az öt­éves tervidőszak sike­res betetőzése szempontjából döntő fontosságú, utolsó évi őszi munkacsúcs. Bárhol, bár­merre járunk, mindenütt azt tapasztaljuk, hogy a föld népe — az alkalmi segítőtársak ha­tékony támogatásával — or­szágszerte a megtermelt javak gyors és minimális veszteség­gel történő begyűjtésén, iltetve a remélt és óhajtott jövőbeli sikerek körültekintő megalapo­zásán fáradozik. A múlt hét deTekán két csallóközi nagy­üzemben érdeklődtünk az idő­szerű tennivalók menete és a terméskilátások felől. BAJ, HA KEVÉS, BAJ, HA SOK A Várkunyi (Vrakúh) Egysé­ges Földműves-szövetkezetben gyorsan elvetették az őszi rep­cét, a úuecrnát meg a füféiéket, s szeptember 9-én már a szilá­­zsolás volt soron. Jókedvűen láttak munkához, hiszen ala­posan felkészültek a gyors és minőségi betakarításra és tar­tósításra, meg eztán a terve­zettnél mintegy tizenöt tonná­val gazdagabb hozam is kedv­csinálóként hatott. Igen ám, csakhogy a bő termés is okoz­hat főlájást. , — Második napja „melegí­tem“ a drótot — mutat a tele­fonra meg a már kipipázott te­lefonszámok glédájára Horváth Barnabás agrármérnök, az ezer­­hats-záz hektáros gazdaság al­elnöki tisztjét is ellátó, műsza-. ki főágazatvezetője —, de még véletlenül sem tudom besze­rezni, amire szükségünk van. Tavaly vettünk egy aranyér­mes ŠPS 35 jelű silókombájnt. Jó gép, jó drága. Amíg csak a lucernába küldtük, addig ön­tötte a zöldet, de mihelyt meg­mutattuk neki a silókukoricát, azonnal lerobbant. Idén het­venöt hektár után „dőlt“ ki. Nem bírja a motor a nagy tö­meg betakarításával járó meg­terhelést. Mert a silókukori­cánk bizony minimum ötvenöt tonnás hozamot nyújt hektá­ronként. + Azért csak befejezik va­lahogy a silózést? . -— Nem is ezért aggódunk, Őszi napsütésben hanem mert a tarlókeverékek ugyancsak gazdag termésének betakarítását is ügyesen meg­oldhattuk volna, ha »jeni így alakul a helyzet. Ugyanis ez a gép nyújtott műszakban akár négyszáz tonna zöldet is képes levágni. Az őszi hajrában ez sokat jelent ám. ф Az utóbbi évek tapaszta­lata arra utal, hogy a cukor­répa a gyenge pontjuk. Remél­hető-e javulás ezen az őszön? — Bízunk benne, hogy igen. Ezúttal száztíz hektár répánk van, az egyeszám nagyon jó, és ha jól számítottuk, a leg­utóbbi felmérés alapján a negyvenöt tonnás átlaghoza­mot is-elérhetjük. Vagyis mér­sékelhetjük a tartozásunkat. ф Apropó, tartozás. Mi a helyzet a szemesekkel? — Megint jó nyarunk volt,, gabonából 765 tonna termett terven felül, tehát az ötéves, kötelezettségünket túlteljesítet­tük. A szemesek vonatkozásá­ban is kedvező a helyzetünk,' hiszen a kukorica feltehetően idén is megadja a héttonnás átlagot. ф Gabonaprogram holnap is lesz ... Azon leszünk, . hogy to­vábbra Is megmaradjunk az él­vonalban. Ezúttal 350 hektár őszi búza vetését tervezzük. A fajtaösszetételt a legfrissebb tapasztalatokhoz igazítjuk. Ez konkrétan annyit jelent, hogy a 114 hektáron majd kilenc­­tonnás átlaghozamot nyújtó Danubiának megint komoly bizalmat szavazunk. És újabb kísérletet teszünk az ígéretes­nek mondott, de nálunk egy­előre csak 7,4 tonnás átlagho­zammal szereplő Agrával. Va­lószínűnek tartjuk, hogy felté­teleink közepette is képes jobb teljesítményre, meg aztán egy­két fajtára amúgy sem alapoz­hatunk. A GYÜMÖLCSÉSZ ÖRÖME A felbári (Horný Bar) Csal­lóköz Efsz almáskertjében szü-' retelő menyecskékkel találkoz­tunk. Bosszankodva mondták, hiába egészséges és sok a gyü­mölcs, ha sok közle az apró, amiért kevesebbet fizet a fel­vásárló. Meg aztán, aki apró gyümölcsöt szedeget, hiába vár­ja a hóvégi tömött borítékot. Podlóczky István gyümölcsé­­szeti ágazatvezető azzal foga­dott, .menjünk, nézzük meg a­­zokat a Golden delicious alma­fákat, amelyeket a hét évvel ezelőtti látogatásom Idején te­lepítettek. Akárcsak a többi' fa, ezek is roskadásig berakodtak gyümölccsel. — Legutóbb nyolcvanegyben voltak így „megpakolva“'a fák — mutatott körbe vendéglá­tóm. — Akkor harminctonnás átlaghozamról beszéltünk. Mi­nimum ennyi most is meglesz, bár az Igazat megvallva, mi többet remélünk. ♦ Mennyi!? — A tervben 350 tonna össz­termés szerepel. Még óvatos felméréssel is legalább ötszáz tonnára becsüljük a lehetősé­geinket. A partner dunaszerda­­helyi (Dunajská Streda) Agro­­frigornak is ennyi alma leszál­lítását jeleztük. ♦ Ki fogja leszedni ezt a rengeteg gyümölcsöt? — Szeptember 16-án kezd­tünk szüretelni és a Jövő hó­nap végére szeretnénk befejez­ni a munkát. Sok dolgos-szor­gos kézre lesz szükségünk, de bízunk benne, hogy ezúttal is sikerül biztosítanunk az idény­munkásokat. A Gellei (Holice) meg a Dercsikai (Jurováj Efsz máris megígérte, hogy a szőlé­szeti csoportokkal a segítsé­günkre sietnek, hiszen a fagy­kár miatt ezen az őszön nem nagyon lesz mit szüretelniük. És természetesen számítunk a nyugdíjasok meg a társadalmi szervezetek kezdeményezésére, valamint a helyi alapiskola és a járási székhelyen műkö­dő, mezőgazdasági műszaki kö­zépiskola diákjainak szokásos segítségnyújtására is. Persze, egyelőre csak saját erőkkel szüretelünk, mert valamennyi fajta még nem érett meg a be­takarításra. ő Az asszonyok sóhajtoznak, hogy apró a gyümölcs, vékony lesz a boríték. — Sajnos, egyes fajták ese­tében valóban sok az apró gyü­mölcs, de ez már a nagy ho­zam velejárója. Persze, aki ügyeskedik, így is megkeres­heti a napi száz-százhúsz ken rónát. + A szokásosnál apróbb, vi­szont szép egészséges az almá­juk. Hány permetezés kellett hozzá? — A téli lemosó kezelést is beleértve, összesen tíz alka­­lommal permeteztünk. Az al­­mamolyokon kívül idén főleg a varasodás elleni küzdelem adott sok munkát, de amint látja, megérte a fáradozást. ♦ Tehát teljesítik a tervet? — Minden bizonnyal, hiszen ha nem is tudunk kimagasló értékesítési átlagárat elérni, a tömeg azért meghozza a re­mélt bevételt. És amiről eddig még nem beszéltünk, a kajszi is nagyon jól sikerült az idén. A két hektáros ültetvény, a ta­valyi negyvenöt tonna után, idén hatvan tonnát termett, a­­ml kerek 485 ezer koronával gazdagította a közös kasszát. Pedig diákokkal szüreteltünk és osztályozás nélkül, tehát vi-. szonylag kedvezőtlen átlagáron, értékesítettük' a termést. ♦ Mire számíthatok, ha újabb hét év múlva netán me­gint erre vinne az utam? — A legöregebb fáink bizony húszévesek is elmúltak, lassan gondolnunk kell a felújításra. Ogy tervezzük, hogy a követke­ző tervidőszak második évében beindítanánk a korszerűsítési­­felújítási munkákat. Fajtavál­tást is tervezünk. Előtérbe ke­rülnek az ízletes gyümölcsöt nyújtó, és a metszési-betakarí­tási munkát is megkönnyítő Spur-típusok. És persze kiépít­jük a csöpögtető öntözőrend­szert is, mert öntözés nélkül ma már nem lehet korszerű gyümölcstermesztésről beszélni. Márpedig mi haladni szeret­nénk a korral. KÄDEK GABOR л

Next

/
Oldalképek
Tartalom