Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1985-09-14 / 37. szám
'M fenntartott alapot, és az Itt felhalmozott tartalékot ét kell UlTovábbraUlsrlérvénybenPkell tartani a' belterjesltésl alapot, umoly belsőleg üzemviteli és beruházási részre oszlik. Az alap küldetése, hogy segítse a tartósan lemaradozó és szélsőséges termelési’feltételek közepette gazdálkodó azon vállalatok belterjesítési programjainak megvalósítását, amelyekben átmenetileg nem biztosított az arányos Jövedelmezőség. A belterjesltésl alap felhasználását arra Is ki kell terjeszteni hogy szükség usetén kiegyenlítsük az egyetemes termónybiztosításnak a gazdaságilag gyengébb vállalatok költi ségtételeire gyakorolt negatív hatását. Ezzel kapcsolatban meg kell szilárdítani a rendszer-tartaléknak a mezőgazdasági-élelmiszer-ipari komplexum tökéletesített irányitási és tervezési rendszerében betöltött Jelentőségét és feladatát. A mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumoknak a pénzügyminisztériumokkal együttműködésben pontosítaniuk kell, hogy milyen szabályok szerint lehet felhasználni ennek a tartalékalapnak a készleteit, és egyúttal rugalmasabbá kell tenni ezek merítését. Egységesíteni kell a talaj termékennyé tételét szolgáló állami alap tervezésének és felhasználásának szabályait, beleértve a két köztársaságban végzett, nem beruházási jellegű talajjavításokat is. E célból a CSSZK-ban és az SZSZK-ban is egységesen módosítani kell az állami vagyon igazga‘ását, mégpedig úgy, hogy a fontosabb meliorációs berendezések állami tulajdonba (az állami meliorációs igazgatóságok igazgatásába), a meliorációs részletek (lecsapoló vagy öntöző detatlok) pedig az adott mezőgazdasági vállalatok tulajdonába kerüljenek. Ebből következik, hogy a fő meliorációs berendezések építési költségeit az állami talajjavítási alapból fog kelleni fedezni, a meliorációs detailok létrehozását pedig a mezőgazdasági vállalatoknak kell pénzelniük, amihez az előkalkulációban szereplő költségek 80 százaléka erejéig támogatást kaphatnak. Hasonlóképpen pénzügyileg Is támogatni kell a tervezett és nem beruházási Jellegű talajjavításí intézkedéseket is. A mezőgazdasági vállatok részére kötelezően meg kell szabni, hogy egy hektárra számítva milyen összeget kell hozzájárulás címén átutalniuk a fő meliorációs berendel zések karbantartására, és az öntözőberendezéseknél az üzemeltetésre is azzal a kikötéssel, hogy a vállalatok az öntözőrendszer kihasználásától függően akár a kötelező hozzájárulás 100 százalékáig terjedő kedvezményben részesíthetők. rA tudományos-műszaki haladással kapcsolatos feladatok teljesítésének elősegítése céljából a köztársaságok mezőgazi daságál és élelmezésügyi minisztériumainak ágazati műszaki►fejlesztési alapját azokon a forrásokon kívül is lehet támogatni, amelyekről a tudományos-műszaki haladást segítő, nem beruházási jellegű kiadások finanszírozásának módját tán gyalő, 1984/118 Tt. számú hirdetményben esik sző. Az alapok például a rendszeren belüli tartalékokból is táplálhatók, de ennek érdekében az említett hirdetmény 13. § értelmében kivételt kell engedélyezni. 'A rendszerint elenyésző mennyiségben termesztett növények' írnák, lencse) általában magas fokú kockázattal járó terme* lésére vállalkozó, kiválasztott mezőgazdasági vállalatok részére lehetővé kell tenni, hogy külön alapot létesítsenek az e növényféleségeket ért esetleges olyan mértéken felüli károk rendezésére, amelyeknek a vállalat gazdasági helyzetére gyakorolt hatása — a csoportbeli növényekkel való kiegyenlítődés következtében — a biztosítással nem ellensúlyozható teljes egészében. Ezt az alapot a biztosításhoz hasonlóan, a tervezett össztermelésnek megfelelően, fele értékben kell kialakítani, mégpedig az adott növényféleségre érvényes tarifa szerint. Meg kell erősíteni és egyes esetekben újfent be kell vezet-íii az integrációs alapokat, melyek hozzájárulhatnak a mezőgazdasági és a felvásárló, illetve a mezőgazdasági és a feldolgozóipari vállalatok közöm integrációs kapcsolatok elmélyüléséhez. A mezőgazdaság gazdasági szabályozóinak módosításához rendelkezésre álló, mennyiségi szempontból határos eszközök nyújtotta lehetőségek keretén belül pénzügyi vonatkozásban is meg kell szilárdítani az intenzifikációs alapot és a talajjavítás állami alapját. & SZERVEZETEK PÉNZÜGYI GAZDÁLKODÁSÁRA VONATKOZÓ, Általános rendelkezések К mezőgazdasági termelést folytató állami gazdasági szervezetekben és a szövetkezeti szervezetekben bevezetik az egységes beruházási alapot. Ezzel összefüggésben az alap képzését elvszerűen a beruházások finanszírozásának mezőgazdaságunkban ma érvényes alepelveihez igazodva kell megoldani. A Mezőgazdasági Terményfelvásárló és Ellátó Vállalat termelési-gazdasági egységben a beruházási alapot a szakágazat igényeihez igazítva ken érvényre juttatni. 'Az állami mezőgazdasági szervezetekben és a mezőgazdasági szolgáltató szervezetekben továbbra is meg kell tartani a forgóeszközök finanszírozásának jelenlegi a lapé iveit. A mezőgazdasági-élelmiszer-ipari komplexum kiemelt szeri vezetet részére engedélyezni kell a tartalékalap eddiginél magasabb értékű számlaegyenlegét (maradékát), és ki kell szó* lesíteni a tartalékalap készleteinek felhasználását azzal, hogy a szervezetek kiegyenlíthessék belőle a mezőgazdasági-élelmiszer-tpari termékek terven felüli kiviteléből származó, gazdasági hátrányaikat. Hasonlóképpen a szövetkezeit szervezetekben is érvényt kell szerezni annak a módosításnak, amelyet a tudományos-műszaki haladást segítő, nem beruházási Jellegű kiadások finanszírozásának módjáról szóló 1984/118 Tt. számú hirdetmény rendelt el. A módosítást a szövetkezeti szervezetek sajátos feltételeinek megfelelően kell végrehajtani. Módosítani kell a szövetkezeti szervezetek kulturális és szociális szükségleteinek alapjáról szóló hirBetményt, tekintettel azoknak a szükségleteknek a kielégítésére, amelyeket a társadalmi fogyasztás területén a szövetkezeti vállalatok biztosítanak. E célból módosítani kell az alap képzésének módját, beleértve a növekményprémiumból történő Juttatás eddigi módjának megőrzését, és azt a lehetőséget Is meg kell őrizni, hogy az alap pénzeszközeiből feltételesen meg nem térítendő kölcsönt lehessen nyújtani a lakásépítő szövetkezetekben megkövetelt, minimális tagsági részesedés befizetésével. Ilyen kölcsönt természetesen csakis akkor lehet folyósítani, ha az illető személy korábban nem kért és kapott hozzájárulást a szövetkezeti és egyéni lakásépítés pénzbeli és hitelnyújtási támogatásáról szóló hirdetmény értelmében. A lakásépítés finanszírozásáról szóló előírásokban azt Is rögzíteni kell, hogy a nehéz élet- és termelési feltételekkel rendelkező körzetekben vagy mezőgazdasági üzemekben a szervezetek stabilizációs hozzájárulás formájában Í00 százalékban megfizethetik dolgozóik helyett a lakásépítő szövet* kezet által megkövetelt, minimális tagsági részesedést. a mezogazdasAgi termelés kockäzatossAgänaK megoldása Hogy valamiképpen rendezzük azokat a károkat, amelyeket az előre nem látható események a növényi termékekben okoznak, 1986-ban bs kell vezetni a gazdasági növények tér* mésének általános biztosítását. Az általános termésbiztosítást kötelező biztosítás gyanánt kell érvénybe léptetni, mégpedig növénycsoportok szerint és azzal, hogy a szervezetek 20 százalék erejéig részesednek a keletkezett kárból. A biztosítási időszak kedvező lefolyása esetén, amikor nagyon kevés a kár, a biztosítási összeg csökkentésével kedvezményes térítésben kell részesíteni a szervezeteket. Folyamatosan értékelni kell a komplex termésbiztosítás hatékonyságát, és eltérések esetén azonnal intézkedéseket kell foganatosítani annak érdekében, hogy a kitűzött célt teljes egészében elérjük. Kétévi alkalmazás után egyetemesen értékelni kell az új biztosítási formát, mégpedig a mezőgazdasági szervezetek gyakorlati tapasztalatait, a kárlefolyás nagyságát, némely térmékek minőségi elbírásának célszerűségét, a jobb években alkalmazott kedvezmény hatását stb. Ezt kővetően a hirdetményt akkor is újítani kell, ha csupán részleges, kiigazító módosításokat kell eszközölni. Ä gazdasági állatok biztosításában és a komplex termésblztosításban a 8. ötéves tervidőszakban szerzett tapasztalatok egyetemes értékelését fontos útmutató gyanánt ki kell használni a biztosítás 9. ötéves tervidőszakra szóló, jogi módosításainak kidolgozásakor. Egyeztetni kell a vagyonbiztosítás (építmények, ingatlanok és készletek) és a komplex termésbiztosi tás kalkulációs képletét, majd úgy kell módosítani a biztosítási illetmény nagyságát, hogy megfeleljen a kalkulált kárlet’olyásnak. HITELEZÉS A beruházási hiteleket Illetően, továbbra Is érvényben kell tartani az 1981/249 Tt. számú CSSZK-kormányhatározat értelmében alkalmazott, differenciált kamatlábakat. A Mezőgazdasági Terményfelvásárló ős Ellátó Vállalat térmelési-gazdasági egység részére folyósított üzemviteli hitel esetében 1986. január 1-jétöl kedvezményes kamatlábat kell meghatározni a kialakított gabonatartalékra (1 millió tonna). AZ adúzAs területén A mezőgazdaságban a 8. ötéves tervidőszakra jóváhagyott, egyéb gazdasági ösztönzők területén alkalmazott módosítások komplex értékelése alapján, el kell bírálni az adóztatás komplex megoldásának céljait. A szükséges módosítások terjedelmétől függően a munkát úgy kell megszervezni, hogy a mezőgazdasági adó módosítása még a 8. ötéves tervidőszak folyamán — legkésőbb 1988. január 1-jén — életbe lépjen. A köztársaságok pénzügyminisztériumainak törvényes meghatalmazásával élve, 1986. Január 1-jével a mezőgazdasági szolgáltató szervezetek adóztatását a következőképpen kell módosítani: Ш a mezőgazdasági terményfelvásárló és ellátó vállalatok II. A mezőgazdaság gazdasági eszközeinek rendszerében AZ ARAK TERÜLETÉN Megszüntetni a tejet tartalmazó takarmányok árának alakulásába való beavatkozást, s ezzel páruzamosan a lejből készült keveréktakarmányok forgalmazási árát átlagosan 62,7 százalékkal, a takarmánytejét átlagosan 64,1 százalékkal, u többi keveréktakarmány árát pedig átlagosan 1 százalékkal növelni. A hazai forrásból származó melasz forgalmazási árát tonnánként 100 koronával emelni. A hazai és az Import műtrágyák nagykereskedelmi árút átlagosan 5,9 százalékkal kell csökkenteni. Az Intervenció megszűntetésével párhuzamosan, átlagosan 14,3 százalékkal kell emelni a műtrágyák forgalmazási árát. Meg kell szüntetni az agrokémiai készítmények áralakulásába való beavatkozást is, de ugyanakkor a Mezőgazdasági Terményfelvásárló és Ellátó Vállalat kereskedelmi-gazdasági egység által számlázott forgalmazási árpótlékot a korábbi 9,5 százalékról 3,5 százalékra (közvetlen szállítás esetén 3 százalékról 2 százalékra) kell csökkenteni. Ez lényegében annyit jelent, hogy továbbra is megőrizhetjük az agrokémiai készítmények pillanatnyilag érvényes forgalmazási árát. Csökkenteni a traktorok és a mezőgazdasági gépek rendes és főjavításának nagykereskedelmi arát átlagosan 9 százalékkal. Átlagosan 13 százalékkal csökkenteni az Istállók gépi berendezéseinek javítási és karbantartási nagykereskedelmi árát. A traktorok és a mezőgazdasági gépek felújított pótalkatrészeinek árát átlagosan az új alkatrészek árúnak 30—35 százalékában kell megállapítani. A gépesített mezei munkák nagykereskedelmi árút átlagosan 11 százalékkal emelni. A cseppfolyós műtrágyák esetében a korábbi 1070 koroná. ról tonnánként 36,50 koronára (közvetlen szállítás esetén tonnánként 4 koronára) csökkenteni a Mezőgazdasági Terményfelvásérló és Ellátó Vállalat termelési-gazdasági egyá^g által forgalmazási árpótlék címén számlázott felárat. Csökkenteni a Syrur és az Amylozym takarmánytápok nagykereskedelmi árát, mégpedig a korábbi 5720 koronáról toni nánként 5000 koronára. Az elvégzett műveletekért Járó térítést a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Vizsgáló intézet esetében átlagosan 10 százalékkal, az Állami Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Terményminősítő Felügyelőség esetében pedig átlagosan 20 százalékkal. felvAsArlAsi arak és kiegészítő Arak Meg kell szüntetni a következő szabályozó-kiegészítő árakat: ■ a felvásárlási árhoz fizetett pótlékot és az étkezési borsó, a fűszerek és fűszerpaprika, a bejáratási és a specializációs tej, a vágóra küldött elsóborjas tehenek, a hízott pulykák, ludak és nyulak esetében, ■ a tehenek létszámának növeléséért, a felnevelt borjakért és az értékesített kanokért fizetett prémiumot, ■ a naposcsibék után fizetett dotációt. Módosítani kell a felvásárlási árakat, az árpótlékot és a prémiumot: a) Az állattenyésztési termékeknél: ■ a tej esetében az I. minőségi osztályban literenként 0,10 koronával növelni a felvásárlási árat, ■ meg kell bízni a Szövetségi Arhivatalt, hogy a tej Csehszlovák Állami Szabványának előkészületben lévő módosításával összhangban 1987 folyamán — a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumokkal együttműködve — úgy módosítsa a felvásárlási árakat, hogy a tejért kifizetett térítés színvonala közben ne változzék, ■ a vágóérett bikák, ökrök és üszők, valamint az első borjazás után vágóállatként értékesített, s az A minőségi osztályban elfogadott és a megszabott minimális tömeget elérő állatok esetében bevezetni az 1 kg tiszta tömegre fizetendő 1,50 korona felvásárlási árpótlékot, ■ a még szopós vágóborjak esetében, ha azokat az A vagy В minőségi osztályban értékesítik, a felvásárlási árat 1 kg tiszta tömegre számítva 5 koronával kell növelni, ■ а II. minőségi osztályban értékesített vágócsirkék felvásárlási árát 1 kg tiszta tömegre ■ számítva 0,50 koronával kell csökkenteni, ■ a pecsenyenyulaknál kétféle árpótlékot kell bevezetni: a november l-tól április 30-ig felvásárolt nyulaknál 3 korona, a május 1-től október 31-ig átvett nyulaknál pedig 1 korona árpótlékot kell fizetni a kilónkénti felvásárlást árhoz, ■ a halakra vonatkozóan meg kell bízni az árhivatalokat, hogy a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumokkal együttműködésben és a halastavak társadalmi funkciójának finanszírozásában esetlegesen bekövetkező módosításokkal összhangban új árakat hirdessenek тед ■ a feltételesen felhasználható húsok esetében a felvásárlási árat átlagosan 30,6 százalékkal csökkenteni kell, ■ a vágóbaromfi és a tojás esetében a szerződésben megállapodott mennyiség fölött (a tervteljesítést egészen 102 százalékig számítják) vagy szerződésen kívül értékesített termékmennyiségre vonatkozó érvényes felvásárlási árak az elfogadható legmagasabb árak, melyek keretében a konkrét árat a szállító és az átvevő kölcsönös megegyezéssel a szállítói-átvevői kapcsolatokról szóló tárgyalás során határozzák meg; a kialakuló árkülönbözetet a felvásárló vállalatokban külön célirányos alapon kell összpontosítani és a termékből kialakított készletek kiárusítására kell felhasználni. Az így létrehozott alappal való gazdálkodás szabályait a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumok határozzák meg, együttműködésben a köztársasági pénzügyminisztériumokkal. Hasonlóképpen kell eljárni a résztvevő szervezetek megáld lapodásában akkor Is, ha valamilyen egyéb mezőgazdasági termények termelésének és szállításának szabályozása válik szükségszerűvé. b) A növénytermesztési termékeknél: ■ az október végéig értékesített kései burgonyánál a felvásárlási árat tonnánként 50 koronával csökkenteni, ■ a tárolt és decembertől májusig értékesített kései étkezési burgonyánál a tonnánkénti felvásárlási árat differenciáltan 20—250 koronával emelni kell, ■ a mezőgazdasági termelőktől vásárolt, kétszer fejtett bor esetében a nagykereskedelmi ár vonatkozásúban kell meghirdetni a felvásárlási árat, ■ a fűszernövényeknél és a fűszerpaprikánál az eddigi árpótléknak megfelelő értékben kell növelni a felvásárlási árakat, ■ a szocialista mezőgazdasági vállalatok által értékesített majoránna esetében a felvásárlási árhoz öt évre kilónkénti 20 korona árpótlékot kell bevezetni, ■ a kölest, a pohánkát és a seprőcirok szalmáját azok közé a termények közé kell sorolni, melyeknek a felvásárlási, a nagykereskedelmi és a kiskereskedelmi árát megállapodással állapítják meg a szállítók és az átvevők. Az árszabályozással összefüggésben ellenőrizini és szükség szerint módosítani kell a vetőmag, az ültetőanyag, a faj-, tenyész- és hízóállatok felvásárlási árát is. KÜLÖNBÖZETI ARPÖTLÉK Ä sertéstenyésztésben a termékek után fizetendő különbözeti árpótlékra való jogosultsággal kapcsolatban 50 százalékra kell csökkenteni a bevételek beszámítását. A köztársaságok mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumait meg kell bízni, hogy a köztársasági pénzügyminisztériumokkal megegyezésben 1986. január 1-jével valósítsák meg a különbözeti árpótlékra jogosult vállalatok besorolásával kapcsolatos, szükségszerű módosításokat az érvényes rendszer értelmében és úgy, hogy megőrizzük a kiindulási évben felmutatott árpótlékszintet. A mezőgazdasági adóról szóló törvény módosításával összefüggésben, a különbözeti árpótlék juttatásához meg kell oldani a mezőgazdasági vállalatok új besorolási rendszerét is, A MEZÖGAZDASÄGI ÁRUTERMELÉS NÖVELÉSÉÉRT JÄRÖ PRÉMIUM Továbbra Is érvényesíteni kell a mezőgazdasági árutermelés növelésével kapcsolatos prémiumrendszert, mégpedig az 1985- ben foganatosított módosításokkal. Ez annyit jelent, hogy a növekményprémiumot annak alapján kell megítélni, hogy az utóbbi három év átlagához képest a valóságban mennyivel növekedett a vállalat mezőgazdasági árutermelése. Persze, kivételt képez a vágóbaromfi és a tojástermelés. Ezeknél a folyó év árutermelésébe csupán azt az árumennyiséget lehet beszámítani, amely biztosítja a megkötött szállítási megállapodás maximum 102 százalékos teljesítését. Ha a vállalat túllépi a tervezett abrakfogyasztást, akkor az egész állattenyésztést ki kell zárni a prémiumra való jogosultságból. A mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumokat meg kell bízni, hogy ha további mezőgazdasági termékek termelésének korlátozása is szükségszerűvé válik, akkor a résztvevő szervekkel egyetértésben más mezőgazdasági termékek vonatkozásában is hasonló módosításokat eszközöljenek, mint a vágóbaromfinál, meg az étkezési tojásnál. Az egyéb gazdasági eszközök területén SEGÉLYEZÉSI POLITIKA és a nem Árjellegű szabályozok Az egyetemes termésblztositás bevezetésére való tekinteftteí meg kell szüntetni a nem biztosítható károk ellensúlyozására
