Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1985-09-14 / 37. szám
fokiam úgy dolgozzák ki, mint az — elsősorban a ráfordítás és a termelés közötti — összhang biztosítottságát igazoló alapadatokat, de ezen mutatók nem képezik a terv szétírásának tárgyát. ’A többi mezőgazdasági termény árutermelését a mezőgazdasági vállalatok a megbízott terményfelvásárlékkal folytatott, közvetlen szállítói-átvevői tárgyalásokkal biztosítják. A mezőgazdasági irányító szervek a mezőgazdasági üzemek részére továbbá kötelezően meghatározzák, hogy mennyi dotációt kaphatnak a központi takarmányalapból, mennyi központilag elosztott termelőeszközre tarthatnak igényt, azonkívül további olyan feladatokat is a kötelező mutatók rangjára emelhetnek, amelyek az állami tervben kötelező feladatként szerepelnek. A kötelező mutatókat azonban nem szabad a megbatározott kereten túl növelni.. A növénytermesztési és az állattenyésztési ágazat közötti arányosság ellenőrzésére az irányítás valamennyi fokán takarmánymérieget kell készíteni, mégpedig a termékegységen* kénli fogyasztás progresszív normáinak figyelembevételével. A mezőgazdaság Irányító szervei a mezőgazdasági vállalatok gazdasági terveinek ellenőrzése és jóváhagyása során mindenekelőtt azt bírálják el, hogy a vállalat megtartotta-e a számára kötelező mutatókat, milyen eredményt hoztak a szállítói-átvevői tárgyalások, az előző Időszakhoz viszonyítva milyen színvonalat ér el a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termelésből származó nyereség és bevétel (az első mutatóból a gazdálkodás effektivitására, a másodikból a társadalmi elvárások teljesítésére lehet következtetni), továbbá mérlegeli, hogy az adott gazdaságban milyen előnyökkel járt a tudományos-műszaki haladás vívmányainak alkalmazása, és megtartották-e a meghatározott szabályozókat és előírásokat (az anyagi érdekeltség területén, a finanszírozásban stb.). szAllItöí-Átvevői kapcsolatok Módosítani kell a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumnak a mezőgazdasági termények és kellékek szállításának alapfeltételeit ismertető 1976/123 Tt. számú, az élelmiszer-ipari és néhány egyéb termékféleség szállításának alapfeltételeivel foglalkozó 1977/49 Tt. számú, valamint az állami és a szövetkezeti kiskereskedelemnek és a fogyasztót szervezeteknek szállított élelmiszer-ipari termékek szállításának alapfeltételeit taglaló, 1977/50 Tt. számú hirdetményét. A hirdetmények módosításának az a célja, hogy a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek szállítása viszonylatában hatékonyabbá tegyük a termelő és az átvevő vállalatok kapcsolatának irányítását, és pontosabban meghatározhassuk, illetve megfogalmazhassuk a partnerek jogait és kötelességeit. A mezőgazdasági technika szállítására vonatkozó szállítói-átvevői kapcsolatok megkötésére közvetlenül a mezőgazdasági minisztériumok és az illetékes központi szállító szervek között kerül sor. A mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumok konkrét esetekben az irányítás kiválasztott láncszemét is megbízhatják a szállítói-átvevői kapcsolat megteremtésével. A mezőgazdasági vállalatokkal folytatandó, konkrét szállítói-átvevői tárgyalások megkezdése előtt a mezőgazdasági terményeket felvásárló szervezetek kötelesek az Illetékes kerületi és járási mezőgazdasági igazgatóságokkal, illetve a köz pontilag irányított mezőgazdasági vállalatok fölöttes szerveivel ismertetni és megtárgyalni az elképzeléseiket. az Állóeszközük újratermelésének terve Mint kőtelező mutatót, a mezőgazdasági ágazat részére a gazdasági tervekben pontosan meg kell határozni az újonnan megkezdett építkezések költségelőirányzatát (a különleges mezőgazdasági beruházások kivételével) és az előirányzott költségek maradékát a tervező év december 31-i dátummal (megintcsak a különleges mezőgazdasági beruházások nélkül). Az Irányítás vonalát illetően a kötelező mutató kidolgozásakor abból kell kiindulni, hogy a beruházás tervdokumentáció, kapacitás és anyagellátás szempontjából hogyan van előkészítve, pénzügyileg mennyire biztosított és tulajdonképpen milyen stádiumban van a megkezdett építkezés. Azoknak a leszállítandó gépeknek és berendezéseknek a mennyiségét, amelyek a mezőgazdasági ágazat építkezési költségvetésében nem szerepelnek, tájékoztató jelleggel úgy kell meghatározni, hogy ezen gépek és berendezések szállítása nagyobb részt a döntő fontosságú gépek és berendezések fizikai leltára álytal tervszerűen irányított szállítási lehetőségektől függ. A mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumok, a fejezet első bekezdése értelmében meghatározva a feladatokat és a mutatókat, biztosítják az állami terv által megszabott beruházási építkezések teljesítéséhez szükséges munkák és szállítások mennyiségét. A különleges mezőgazdasági beruházások által Igényelt munkák és szállítások terjedelmét csupán tájékoztató jellegű mutató gyanánt kell meghatározni. A terv készítése és teljesítésének ellenőrzése során a különleges mezőgazdasági beruházásokat nem kell belefoglalni a beruházások teljes terjedelmébe, hamem külön fejezetben kell azokat tárgyalni és elbírálni. A földdel gazdálkodó vállalatok gazdasági terveiben a különleges mezőgazdasági beruházások terjedelmét annak figyelembevételével kell szerepeltetni, hogy a beruházás pénzügyileg, tervdokumentáció, kapacitás és anyagellátás szempontjából hogyan van előkészítve, illetve hol tart a már megkezdett építkezés. A különleges mezőgazdasági beruházások rendszerét a 3,5 millió korona költségelőirányzatot meg nem haladó szénatárolók építésekor is érvényesíteni kell. Az állami tervben a nem beruházásos talajjavítás orientációs feladatait (ha, millió korona) is fel kell tüntetni. TARTALÉKOK KÉPZÉSE ÉS FELHASZNAlASA Hogy ellensúlyozni tudjuk a kedvezőtlen éghajlati viszonyok hatását, hogy biztosíthassuk a belpiac élelmiszerrel való ellátáséinak állandóságát, és egyúttal kihasználhassuk a behozatalban és a kivitelben jelentkező konjunktúrát, a szövetségi anyagkészleteken kívül a mezőgazdasági és élelnlezésügyi minisztériumok szintjén is megfelelő tartalékokat kell létrehozni a mezőgazdasági közbülső termékekből (takarmányok és vetőmag), valamint az élelmiszerek és élelmiszer-ipari termékek előállítására kiválasztott nyersanyagokból és lél kész árukból. Az élelmiszer-termelési célt vagy esetleg kivitelt szolgáló, kiválasztott nyersanyagok és félkész áruk készletének kialakítására a tervnek megfelelően vagy a terven felüli mennyiségben előállított termékeket lehet felhasználni. A kialakított készletek elraktározásával a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumok az illetékes termelési-gazdasági egységet bízzák meg. A készletek létrehozásának és felhasználásának rendszerét a mezőgazdasági és élelmzésügyi minisztériumok állapítják meg, szoros együttműködésben az Allemi Tervbizottsággal, a Cseh Tervbizottsággal, a Szlovák Tervbizottsággal és a további érdekelt szervekkel, A szemes takarmányok készletének kialakítását nem csupán az állami gabonaalap tervezett bilanciójának teljesítésével kell szorgalmazni; a készletek kialakításához jelentősen hozzájárulhat — kellő gazdasági stimuláció esetén — a terven felül megtermelt szemesek nagyobb mértékű felvásárlása és a központi takarmányalap ki nem merített készleteinek hasznosítása is. Ezen tartalékok felhasználása esetén biztosítani kell a gazdasági ösztönzők és a tárolással járó költségek megtérítését. A felhalmozott készletek kihasználásáról a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumok döntenek. A létrehozott készletek tárolására további tárolók (gabonasilók, raktárak, fagyasztók és hűtőtárolók), valamint kezelő berendezések létrehozásával kell kialakítani a nélkülözhetetlen feltételeket. A tartalékképzés finanszírozását előnyös hitelnyújtási feltételek közepette kell megoldani. A tartalékokat a mezőgazdasági, illetve élelmiszer-ipari vállalatok üzemelési készletein felül kell kialakítani s attól elkü'önítve kell tárolni és külön kell nyilvántartani. A készletek gondozásával, a tárolási, kezelési és pénzelés! költségek megtérítésének módjával kapcsolatos rendszabályokat a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztérumok dolgozzák ki, együttműködésben a tervbizottságokkal, a Csehszlovák Állami Bankkal és a pénzügyminisztériumokkal. Ä MEZÖGAZDASÄGNAK NYÚJTOTT SZOLGÁLTATÁSOK TERVE A szolgáltató vállalatok által a mezőgazdasági őstermelésnek nyújtott szolgáltatásokat az egyéb tevékenységtől elkülönítve kell nyilvántartani, hogy a szolgáltató tevékenységet értékelhessük, fejlődését hatékonyan irányíthassuk és kedvezőbbé tehessük a mezőgazdasági őstermelésre gyakorolt gazdasági hatását. A szolgáltató vállalatokban csökkenteni kell azoknak a tevékenységeknek a részarányát, amelyeknek nincs szoros kapcsolatuk a vállalat szolgáltatói küldetésével, s ezzel párhuzamosan következetesebben kell szorgalmazni az alapfontosságú feladatok teljesítését; ezeket az alapelveket respektálni kell az állami tervben és a költségvetésben is. A nyújtott szolgáltatások jellegétől függően, ki kell szélesíteni a szavatossági rendszert, mégpedig a kölcsönös kötelességek, a szankciók és az ösztönzők pontos meghatározásával. Mindez azt a célt szolgálja, hogy a lehető legcélszerűbbé és legeffektívebbé tegyük a szolgáltatások kihasználását és javítsuk azok minőségét. A KÜLSŐ KAPCSOLATOK TERVE A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek kivitelének tervezésekor és a kivitel effektivitásának elbírálásakor a kiviteli árak reális értékeléséből kell kiindulni. A kivitel hatásfokának elbírálása során a különbözeti mutatón kívül további olyan szempontokat is figyelembe kell venni, amelyek igenis reagálnak az Ilyesfajta kivitel specifikumaira (a nemzeti munkaráfordítás devizában történő értékesítése, azonnali devizabevétel stb.). esetében az eddigi lineáris jövedelemadót progresszív adóztatással kell felváltani, figyelembe véve a rentabilitás mértékét, akárcsak a többi mezőgazdasági szervezetnél, ■ a gép -és traktorállomások, valamint u mezőgazdasági gépjavító vállalatok adóztatásában érvényt kell szerezni a nyújtott szolgáltatásokra adott kedvezménynek olyan formában, hogy a nyereségi adó valamennyi tevékenység átlagában körülbelül 30 százalék legyen (kedvezmény a következő ágakban: 061 — mezei gépi munka, 915 — mezőgépjavítás összesen, tekintet nélkül a megrendelőre), ■ egységesíteni az SZSZK-ban és a CSSZK-ban működő, kerületi vetőmagtermelő vállalatok adórendszerét, meg kell szüntetni a szociális biztosítás címén folyósított 10 százalékos juttatást és a jövedelem eddigi lineáris adóztatását a rentabilitás elért mértékét figyelembe vevő, progresszív jövedelemadóval kell helyettesíteni. Átmeneti időre elő kell készíteni a CSSZSZK kormányának azon rendelkezés-javaslatét, amely megoldja az utólagos befizetési kötelezettséget azoknak a szervezeteknek az esetében, amelyek immár túlsúlyban melléküzemági termelést folytatnak és lényegében elveszítették mezőgazdasági jellegüket. Az átmeneti rendelkezést 1986-ban kellene életbe léptetni, a végleges megoldást pedig a mezőgazdasági adó módosítása során kell mérlegelni. П1. A béreszközök szabályozása és a munkaerő újratermelése A BÉRESZKÖZÖK SZABÁLYOZÁSA Az állami mezőgazdasági ágazatban: A bérfejlesztést szabályozó, általános érvényű rendelkezések érvényesítésekor a következő eltéréseket lehet alkalmazni: ■ az összes béreszközök egyösszetevős szabályozását kell érvényesíteni, szoros kapcsolatban a módosított saját teljesítményekkel, beleértve a rendkívüli bevételeket is, ■ a szervezet gazdasági tervének jóváhagyásáig még akkor is azokat a normatívákat kell alkalmazni, amelyeket a szervezetek részére a tervmutatók szétírásakor megállapítottak, ha történetesen növeljük a módosított saját teljesítmények tervét. Az egységes földműves-szövetkezetekben: ■ a béreszközök egyösszetevős szabályozását kell érvényre Juttatni, szoros kapcsolatban a módosított saját teljesítményekkel, beleértve a rendkívüli bevételeket is. Szabályokkal kell meghatározni, hogy az összes béreszközök keretén belül, mennyi pénzt tartalmazzon a béralap, ■ a jutalmazásra szánt eszközök memiyiségét konkrét együttható segítségével kell megállapítani, mégpedig annak a'apján, hogy az előző évhez képest hány százalékkal nőtt az átszámított saját teljesítmények ériéke. Alapelv, hogy az együtthatót olyan szinten kell meghatározni, amely megfelel az efsz-ek és a nemzetgazdaság termelése és bérfejlődése szintjének Amennyiben a valóság lényegesen eltér a tervtől, vagy ha megbontanánk a jutalmazásra szánt béreszközök és az előző évi módosított saját összteljesítmények közötti arányt, úgy az előző ^vi tervezett szintet kell alkalmazni (kiindulási alap). A kiindulási alap módosítását csak akkor szabad engedélyezni, ha a felettes szerv hozzájárul a saját költséggel kivitelezett beruházási tevékenységben való részesedés nagyságának módosításához, illetve ha szervezeti módosításra (delimitáció) kerül sor. Egyéb okból (pl. a termelést szerkezet módosítása, a szövetkezet tevékenységének megváltoztatása stb.) változtatásokat csak akkor szabad eszközölni, ha túlhaladják a meghatározott szintet. A közös mezőgazdasági vállalatokban: ■ az állami szervezetekben alkalmazott bérszabályozást rendszert kell alkalmazni, figyelembe véve a hasonló szervezetek bérezésének és termelésének fejlődését, ■ a bérek és a módosított saját teljesítmények tervezett arányának értékelésére az agrokémiai vállalatotokban Is csak az első félév után kell sort keríteni. Mindkét mezőgazdasági szektorban: ■ a feltételes mutató alkalmazásáról az SZSZK és a CSSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma szintjén kell dönteni, szoros együttműködésben az SZSZK és a CSSZK Szociális és Munkaügyi Minisztériumával, ■ a béreszközök átszámítása céljából lehetővé kell tenni, hogy a kötelező termésbiztosítás terjedelmével üzemeink növeljék a módosított saját teljesítmények terjedelmét, de maximum az összes módosított saját teljesítmények tervezett szintjéig (ugyanez nem vonatkozik a béralapképzési lehetőségekre}, ■ a mezőgazdasági termelést folytató mezőgazdasági szervezetek részére lehetőséget kell adni arra, hogy a béreszközök terjedelmét növeljék a tavaszi, az aratási, az őszi és a rekultivációs munkálatok előre meghatározható többletköltségeivel. Ugyancsak lehetővé kellene tenni, h-ogy további tételekkel is növelhessék üzemeink a béreszközök terjedelmét: a felfedezésekre, találmányokra és újításokra, valamint az ipari mintadarabokért, a tematikai feladatok megoldásáért n múlt évi szint fölött kifizetett jutalmakról, az adott időszakban elkönyvelt kamatjóváírásokról, továbbá a CSSZK és az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának tartalékaiban lekötött és felszabadított összegekről, no meg arról a tételről van szó, amelyet a jutalmazási alapon kell tartalékolni a felhasználható bérköltségeket túlhaladó merítések fedezésére, ■ lehetővé kell tenni, hogy az efsz-ek és a közös mezőgazdasági vállalatok is kihasználják a CSSZK és az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma által létrehozott tartalékokat, ■ a mezőgazdasági termelést folytató mezőgazdasági szervezetekben a felhasználható béreszközök terjedelmét csökkenteni kell az adott időszakban nyilvántartásba vett kamatszankciók értékével, valamint azzal az értékkel, amennyivel a szervezet az előző évben túllépte a meríthető béreszközök szintjét, ■ az önelszámolási elvek érvényesítésével el kell mélyíteni az elvégzett munka ellenében kifizetett bérek és jutalmak függőségét az elért gazdasági eredményektől, és azért a jutalmazási alapot: a) dotálni kell a mezőgazdasági árutermelés növeléséért kapott növekményprémiumból, b dotálniuk kell a felettes szerveknek vagy egyéb szervezeteknek, c) részben át kell utalni más szervezetek javára, amelyek részt vállaltak a termelés biztosításából és érdemeket szereztek a kiváló termelési eredmények elérésében, d) a ki nem merített összeget át kell vinni a következő évekre, esetleg át kell utalni más alapokra a káder-, a személyzeti és a szociális ügyek fejlesztési terve megvalósításának finanszírozására, az illetékes szociális- és műnk ügyi, valamint pénzügyminisztériumok érvényes rendelkezései értelmében, e) a szervezetek a jutalmazási alapon kötelesek tartalékot kialaktíani; ezt differenciáltan kell megállapítani s arra szolgál, hogy megelőzze a jóváhagyott bérkeret esetleges túllépését. Ebből a tartalékból a felettes szerv hozzájárulásával kifizethető az év végi nyereségrészesedés azoknak a brigádszerű munkaszervezést és jutalmazást alkalmazó, belüzeml alakulatoknak és brigádoknak, amelyek teljesítették feladataikat és elérték a tervezett eredményeket, még ha az egész vállalat nem teljesítette is feladatait, ■ a béreszközök és a módosított saját teljesítmények közötti tervezett arány megtartását negyedévenként kell értékelni, összevonva az első félévvel kezdődően. A felettes szerv az állami bank fiókintézetével egyetértésben az értékeléskor figyelembe veheti az Időjárás kihatását a mezőgazdasági munkák csúszására, illetve a béreszközök esetleges túlmerítésére és nem muszáj szankciót alkalmaznia, ■ a Jutalmazásra felhasználható eszközök terjedelmének túllépését a béreszközöket és a munka jutalmazását szabályozó, módosított hirdetmény értelmében kell elbírálni, ■ a dolgozók egyéni anyagi érdekeltségének szakaszán továbbra is a mezőgazdasági őstermelésben bevált, specifikus bérezési formákat kell alkalmazni. A vezető dolgozók személyes anyagi érdekeltségét a 7. ötéves terv tapasztalatai alapján kell kiigazítani, összhangban a bérezési rendszerek gazdasági hatékonyságának növelését célzó alapelvekkel és programokkal, s a vezetők édekeltségét egyúttal arra kell Irányítani, hogy a gazdaság az árutermelésben és az effektivitásban is elérje a kívánt növekedést. A MUNKAERŐ ÚJRATERMELÉSE A MEZÖGAZDASÄGI- ÉLELMISZER-IPARI KOMPLEXUMBAN A mezőgazdasági-élelmiszer-ipari komplexumban a munkaerők létszámának és megoszlásának fejlődését a Szövetségi Szociális és Munkaügyi Minisztérium, valamint az Allamt Tervbizottság által kiadott, általános érvényű atopelvek értelmében kell irányítani, kihasználva a kerületen belült átcsoportosítás nyújtotta lehetőségeket.
