Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-09-14 / 37. szám

•д mezőgazdaság szövetkezeti szektorában (az efsz-ekben meg a közös mezőgazdasági vállalatokban), и mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztérium szerveinek a nemzeti bizottságokkal történő megegyezése érteimében, a 7. ötéves tervidőszak gyakorlatának megfelelően kell érvényesíteni a tartós munkaviszonyban lévő szövetkezeti tagok és dolgozók, illetve a közös mezőguzdasági vállalatok dolgozói lélszámánuk és szét helyezésének szabályozási alapelveit.

A MUNKAERŐK MEGNYERÉSE ÉS ALLANDÖSItASA A mezűgazdasAgban

A mezőgazdasági dolgozók megnyerésének és állandósításának alapfeltétele, hogy a mezőgazdaságban a népgazdaság egyéb ágazataihoz hasonló élet- és munkakörülményeket érjünk el. Éppen ezért a mezőgazdaság irányításának valamenyhyl fokán kiemelt feladat, hogy az illetékes nemzeti bizottságokkal együttműködésben komplex módon megoldjuk a munkaerők megnyerésének és megtartásának feltételeit. E cél érdekében:

■ hatékonyabban ki kell használni a munkaerők stabilizálását szolgáló új alapot, aktualizálni kell ezen alap eszközéinek kihasználási feltételeit, mindenekelőtt különös figyeli met szentelve a határövezetben, a nehezebb termelési, munka- és életfeltételek közepette gazdálkodó, kiemelt körzetek munkaerőgondjainak,

■ a nemzetgazdaságban érvényes prioritás előkészületben lévő, általános rendezésével összhangban, ezen elképzelések megvalósítására a mezőgazdasági-élelmiszer-ipari komplexum vonatkozásában konkrét módosítási javaslatot kell előterjeszfeni azzal a céllal, hogy megszilárdítsuk a stabilizáctős Intézkedéseket a 8. ötéves tervidőszakban, egyszerűbbé tegyük a rendszert és lehetővé váljék a differenciált szükségletek helyi adottságok alapján történő, rugalmasabb megoldása,

■ a mezőgazdaság mindkét szektorában, valamint az élelmiszeripar kampány- és Idényjellegű ágazataiban az elkövetkezőkben Is érvényesíteni kell az adott termelési feladat teli jesítését szavatoló kampány- és idénymunkások felszabadítását szabályozó, továbbra is érvényes módosító rendelkezéseket, a Szövetségi Szociális és Munkaügyi Minisztériummal megegyezésben pedig biztosítani kell e folyamat adminisztratív jellegű nehézségeinek felszámolását.

IV. A szervezésben és az irányításban

Ä szervezési és irányítási struktúrákat, azok tartalmát, pontosan körülhatárolt jogkörét és felelősségét úgy kell elrendezni, hogy megfeleljenek a munkaerők fejlődésének és a társadalmi munkamegosztásban tapasztalt jelenlegi színvonalnak, továbbá lehetővé tegyék a tervszerű irányítási rendszer céljainak következetes megvalósítását s nem utolsósorban az állam közélelmezési politikája megvalósításának hatékony eszközeivé váljanak. E célból ezen szervezési és irányítást Struktúrák tökéletesítésekor:

■ a mezőgazdasági őstermelésben a vállalatot (állami gazdaság, az állami gazdaságok szakágazati vállalata, egységes földműves-szövetkezet, közös mezőgazdasági vállalat) kell alapvető és egyszersmind termelési-szervezeti csúcsegységnek tekinteni, amely egyúttal jelentős szociális-gazdasági funkciót is betölt. A mezőgazdasági vállalatok a termelés célszerű összpontosítása és szakosítása, a termelőeszközök hatékonyabb kihasználása és a termelés teljes intenzitásának és effektivitásának növelése érdekében, saját elhatározásunkból kooperációs és Integrációs kapcsolatba lépnek egymással és a mezögazdasági-ipari komplexum más szervezeteivel. Tevékenységük színvonalasabbá tétele érdekében újra kell értékelni a belüzemi munkaszervezés, a tervezés és az irányítás jelenlegi színvonalát, mindezt az adott vállalat konkrét feltételeihez kell igazítani és meg kell teremteni a feltételeket a munkaközösségek haladó Irányítási formáinak bevezetéséhez és a munkaközösségnek a tevékenység eredményességétől függő, anyagi érdekeltségének elmélyítéséhez,

■ a mezőgazdasági igazgatóságok szervezési szabályzatát és további szervezési-irányítási normált úgy kell módosítani, hogy az irányítás állami és önelszámolási szervei között elmélyüljön a munkamegosztás az irányításban, s növekedjen az önelszámolási szféra felelőssége a termelőeszközök és a feltételek kihasználásáért, a tudományos-műszaki ismeretek alkalmazásának magasabb színvonaláért, illetve a termelés elért színvonaláért és hatékonyságáért. A mezőgazdasági igazgatóságok tevékenységét az adott körzet alapvető élelmiszertermelés-fejlesztési kérdéseinek megoldására kell összpontosítani, különös tekintettel a megoldások tervezésére. Meg

kell határozni a mezőgazdasági igazgatóságoknak a szállítói« átvevői tárgyalásokon betöltendő, koordinációs leiadatkörét, és hangsúlyozni kell a produkció minőségi paramétereire gyakorolt hatásukat,

■ a szolgáltató vállalatok esetében a szakágazati vezetés és a termelési egységek vezetése között úgy kell elmélyíteni az irányító munkában tapasztalható munkamegosztást, hogy u termelő egységek (a vállalatok és az ő megbízásukból az üzemegységek) fejlesszék a mezőgazdasági őstermelés vállalataival az együttműködést és teljes mértékben feleljenek a megkötött gazdasági, kooperációs és integrációs szerződéseki bői eredő feladutok és kötelezettségek teljesítéséért,

9 a mezőgazdasági őstermeléshez közvetlenül kapcsolódó, és mindennapi közellátási kötelezettségekkel is felruházott, feldolgozóipari szakágazatban az irányítói jogkört a termelési-gazdasági egység szintjén kell összpontosítani, hogy maradéktalanul megvalósítható legyen a közollátással, a külkapcsolatokkal, a beruházási és tudományos-műszaki fejlesztéssel, valamint a koncepciós fejlesztés biztosításával kapcsolatos, egységes szakágazati politika. A szakágazat irányílási rendszerét úgy kell módosítani, hogy a vállalatok, esetleg maguk az üzemegységek is köthessenek gazdasági, kooperációs és integrációs megállapodást s viselhessék az ilyen megállapodásokból eredő kötelezettségekkel járó telelösséget, mindenekelőtt a mezőgazdasági nyersanyagok és a belföldi piac ellátásának biztosítására vonatkozóan.

■ a legfrissebb tudományos ismeretek komplex érvényest* tése érdekében a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum kiemelt szervezeteit meg kell bízni, hogy az élelmiszertermelés egyes szakaszain biztosítsák a komplex technológiai fejlesztést. A kiszemelt mezőgazdasági vállalatokban ezt a tevékenységet a gesztor termelési-gazdasági egységekkel együttműködve kell megoldani,

■ annak érdekében, hogy a mezőgazdasági-ipari komplexum keretén belül egybekapcsoljuk az innovációs forrás —termelés — felhasználás ciklust, a döntő fontosságú részlegeken ki kell alakítani a tudományos-termelési társulásokat. Ezen társulások jogi és gazdasági formáját, valamint a tervezési mechanizmusukat a tevékenység jellegének és céljának mgfelelően kell megválasztani,

■ a mezőgazdasági-ipari komplexum egységes tudományos-műszaki fejlesztési tervének kialokitásával és teljesítésével kapcsolatban, elemezni kell az MIK kutatási és fejlesztési bázisának jelenlegi szervezeti összetételét, s ezzel összefüggésben ki kell dolgozni és meg kell valósítani a szükséges intézkedéseket, mindenekelőtt annak érdekében, hogy a technológiai jellegű applikált kutatásban összekapcsoljuk a már említett ciklujjí>kat. Az MIK egységes tudományos-műszaki fejlesztési terve kidolgozásának és teljesítésének biztosítása érdekében a kutató és fejlesztő bázis munkájának tartalmi irányítása és hatékonyságának növelése mellett, a tervezés, a finanszírozás, a megvalósítás és a hatékonyság elbírálása területén, meg kell szilárdítani a kutatói feladatok koordinátorainak helyzetét,

■ jobban ki kell építeni a Csehszlovák Mezőgazdasági Akadémiát (tovább CSMA), s annak vezető és tudományos szerveiben biztosítani kell a tudományos dolgozók és a szakemberek részvételét a mezőgazdasági-ipari komplexum valamennyi ágazatában. A CSMA alkotó és tanácsadó tevékenységét mindenekelőtt a gazdasági előrejelzésekhez és az MIK egységes tudományos-műszaki fejlesztési tervének kidolgozásához nyújtott alapadatok kidolgozására, az interdiszciplináris és a szerkezeti szintézisek és programok kidolgozására, valamint egyéb jelentős funkciók (pl. a tudományos dolgozók minősítése) belöltésére kell összpontosítani. A CSMA alapszabályzatát ennek értelmében kell módosítani,

■ a mezőgazdasági és élelmezésügyi ágazat automatizált információs rendszeréi fokozatosan össze ketl kapcsolni a fontosabb keresztmetszeti intézmények (Szlovák Tervbizottság, Cseh Tervbizottság, Állami Tervbizottság, Szövetségi Statisztikai Hivatal, Szlovák és Cseh Statisztikai Hivatal, Szövetségi Arhivatal, Csehszlovák Állami Bank stb.) automalzált információs rendszerével, és íunkclonálisan az MIK szállító ágazatainak és a többi központi szerv (Csehszlovák Tudományos Akadémia, Szlovák Tudományos Akadémia, a CSSZK és az SZSZK Oktatásügyi Minisztériuma) automatizált információs rendszerével, s így a mezőgazdasági-ipari komplexum kereten belül kialakítani az egységes információs rendszert. A keresztmetszeti központi szervekben és az MIK-t alkotó többi központi szervben meg kell teremteni a szervezési és káderfeltételeket ahhoz, hogy az MIK tervezési szabályaival és л alapelveivel összhangban, emelni lehessen a tervezés szinvo- Ij nalát a mezőgazdasági-ipari komplexumban.

A meiiÉ^j - efeNozrpri Menüm tervszerű irányítási resiilszeréíieli felesztéséve! kapesoiafos_ intézkedések a 0. étéves teryiiszira

I. A tervezésben

'Az élelmiszertermelés és az élelmiszerfogyasztás, valamint az újratermelési folyamat irányításában meghatározó szerepet játszik a terv, amely konkrét Időre vonatkozóan (távlati elképzelések, ötéves terv, végrehajtási terv) meghatározza a fogyasztás és a termelés mennyiségi és minőségi céljait és arányait, illetve a fogyasztás és a termelés biztosílottságát.

A MEZÖGAZDASÄGMPARI komplexum terve

Ä lakosság élelmiszer-ellátásának és az élelmiszer termelés fejlesztésének biztosítására rendszeresen kidolgozzuk a mezőgazdasági-ipari komplexum (tovább MIK) tervét, amely a népgazdasági tervek (távlati elképzelések, ötéves terv) önálló részét képezi. Ez a terv magába foglalja a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari ágazat fejlődését, továbbá a többi tárca azon tevékenységi körének fejlődését, amely, valamilyen formában kapcsolatban áll a lakosság élelmezésének biztosításával. Itt az általános gépiparról, a kohászatról és a nehéz gépiparról, az elektrotechnikai iparról, a fűtőanyagokért és az energiagazdálkodásért felelős tárcáról, a külkereskedelemről, a CSSZK és az SZSZK iparáról, a CSSZK és az SZSZK építőiparáról, a CSSZK és az SZSZK egészségügyéről, a CSSZK és az SZSZK erdő- és vízgazdálkodásáról, valamint a CSSZK és az SZSZK kereskndelméről van szó.

Az MIK tervének szerves részét kéjsezi az MIK tudományosműszaki fejlesztésének (TMF| egyetemes terve. Ezen terv kidolgozásában és végrehajtásában az MIK-t alkotó tárcákon kívül részt vesz még a Csehszlovák Tudományos Akadémia, a Szlovák Tudományos Akadémia, a CSSZK és az SZSZK Oktatásügyi Minisztériuma, valamint a Csehszlovák Mezőgazdasági Akadémia.

TÁVLATI ELKÉPZELÉSEK

Az MIK fejlesztésével kapcsolatos távlati elképzelések javaslatának kidolgozásához szükséges alapadatok előkészítését a szövetségi mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztérium koordinálja.

A távlati elképzelések nevezetesen a közélelmezésben követendő célt és annak biztosítását, valamint a tudományos-műszaki haladást segítő feltételek és intézkedések mindennapi termelésben történő érvényesülését tartalmazzák, beleértve a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari ágazat, valamint a tárca szállítóinak kapacitás bővítését a nemzetközi — mindenekelőtt természetesen a KGST-n belüli — munkamegosztás ésszerű kihasználásával.

Az MIK fejlesztésére vonatkozó távlati elképzelések tervjavaslatát a CSSZSZK kormányának az Állami Tervbizottság terjeszti elő, természetesen a szövetségi mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztérium aktív közreműködésével,

az Ötéves terv

'Az MIK összesített tervének az a küldetése, hogy biztosítsa az ágazaton belüli és az ágazatok közötti értékbeli és anyagi kapcsolatok magasabb fokú optimalizálását, továbbá biztosítsa az élelmiszer-termelés intenzívebbé tételét és a termelés nemzetgazdasági effektivitásának növekedését, valamint azt, hogy az élelmiszer-termelésben résztvevő valamennyi reszort magasabb fokú egyetemességet mutasson fel a feladatok teljesítésében.

AZ MIK ÖSSZESÍTETT ötéves terve tartalmazza

■ a mezőgazdasági termények felvásárlásának legfontosabb mutatóit és a mezőgazdaság fejlődésének legfontosabb (lóleg összesített) minőségi és mennyiségi mutatóit;

■ az élelmiszeripar termelésének és árualapokba történő szállításának főbb értékbeli jjs cikkenkénti mutatóit, valamint a produkció felhasználásának egyéb formáit, beleértve a lakosság konkrét élelmiszerfélékben és tápanyagmennyiségben kifejezett átlagfogyasztásának Indoklását is;

■ a mezőgazdasági és élelmezésügyi ágazat külkereskedelemhez fűződő kapcsolatának összesített és konkrét mutatóit, mégpedig a kivitel és a behozatal viszonylatában, a szocialista, illetve a tőkés államok vonatkozásában egyaránt, továbbá az egyenleg alakulásának mikéntjét, arai az élelmiszerönellátottság színvonalának jellemzője;

■ a mezőgazdasági-élelmiszer-ipari komplexumhoz tartozó szervezetek (beleértve a szövetkezeti szektort is) pénzügyi gazdálkodásának alapmutatőit, főleg a szabályozott saját teljesítményeket, az egész újratermelési folyamat effektlvitásának mértékét a nyereség alakulásának vonatkozásában, Illetve a főbb költségtételek alakulásának viszonylatában;

■ a mezőgazdasági és élelmezésügyi ágazat építkezési beruházásainak és az állóeszközök újratermelésének főbb mutatóit, valamint ezek kimutatható effektlvitását;

9 a munkaerő újrateremtésének és a bérek alakulásának legfontosabb mutatóit a mezőgazdasági és élelmezésügyi ágazatban, mégpedig a munkatermelékenység növekedéséhez és az egész népgazdaság teljes ekonómia! fejlődésének eredményeihez viszonyítva;

9 a fő termelőeszközök szállítását (beleértve a gesztor-behozatalt is) és a termelőeszközök műszaki fejlesztésével kapcsolatos kilátásokat;

9 azt, hogy a mezőgazdasági-élelmiszer-ipari komplexum, (tovább MÉK) fejlesztéséhez termelőeszközöket szállító ágazatokban mennyire biztosított a termelőkapacitások fejlesztése.

Az MIK tervjavaslatának kidolgozásához szükséges adatokat az MIK-t alkotó illetékes tárcák készítik elő és terjesztik a Állami Tervbizottság, a Cseh Tervbizottság, a Szlovák Tervbizottság, valamint a CSSZSZK Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma elé. A mezőgazdasági-ipari komplexum egyes ágazatai által előterjesztett adatokat — a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium aktív részvételével — tárcaközi szinten megvitatják, hogy megteremtsék a források és a szükségletek közötti összhangot.

A terv teljesítését a mezőgazdasági-ipari komplexumot alkotó reszortok és a tervbizottságok ellenőrzik, amelyek egyúttal a felmerülő problémákat is rugalmasan megoldják. A' Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium —• az illetékes szervekkel együttműködésben — a Szövetségi Statisztikai Hivatallal és a Csehszlovák Állami Bankkal megállapodik abban, hogy a statisztikai kimutatásokban hogyan legyen feltüntetve a mezőgazdasági-ipari komplexum összesített tervének teljesítése és miként legyenek kidolgozva az elemzések.

A mezögazdasAgi-élelmiszer ipari komplexum terve

A mezőgazdasági-élelmiszer-ipari komplexum (MÉK) keretén belül az állami terv lebontását a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumok úgy szervezik meg, hogy biztosítva legyen az állami tervből eredő feladatok teljesítése. A végrehajtási terv tervjavaslatának kidolgozásához a jóváhagyott ötéves terv szolgál útmutatóul. Az ötéves tervtől való eltérést 1 csak olyan esetekben szabad érvényesíteni, amikor lényeges változás tapasztalható a belső vagy a külső feltételekben, Ilyenkor is mindig szem előtt kell tartani a megfelelő kapcsolatokat és arányokat.

Az élelmiszeriparban érvényre kell juttatni azokat az általános alapelveket, amelyeket a „Népgazdaság tervszerű irányítási rendszerével kapcsolatos intézkedések összessége további fejlesztésének fő irányai“ határozta meg (a CSSZSZK kormányának 1984/243 számú határozata), figyelembe véve azokat a specifikumokat, amelyek a CSSZK és az SZSZK megbízott kormánybizottságaiban már megtárgyalásra kerültek.

A mezőgazdasági-élelmiszer-ipari komplexum szervezeteiben az előterveket addig kell elfogadni és jóváhagyni, amíg nincs végérvényesen jóváhagyva az ötéves terv és az adott évre szőlő gazdasági terv.

Az MÉK által irányított szervek a terv készítésében, megvalósításában és teljesítésének ellenőrzésében a do'gozók kezdeményezését, javaslatait és tenni akarását a CSSZSZK kormánya és a Szakszervezetek Központi Tanácsa által meghatározott alapelvek értelmében veszik figyelembe és használják ki.

A MEZÖGAZDASÄGI VÁLLALATOK TERVE

A terv mezőgazdasági termelést és felvásárlást érintő részében a felsőbb irányító szervek kötelező mutatóként meghatározzák, hogy az adott vállalat mennyi gabonát és vágóállatot (baromfi nélkül) köteles értékesíteni az állami alapok javára. A vetésterülettel, a növények átlaghozamával, a gazdasági állatok létszámával és hasznosságával kapcsolatos mutatókat, valamint az egyéb átszámítási mutatókat az irányítás, egya*