Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1985-09-07 / 36. szám
M int arról tavaszonként lapunk szakrovata is megemlékezik, az utóbbi években — u Szlovákiai Kertészkedók Szövetsége Központi Bizottságának a Bratislava! Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Vizsgáló Intézettel kötött megállapodása értelmében — a kerületi székhelyeken tavasztól őszig hivatalosan működik a növényvédelmi tanácsadó szolgálat. Az SZKSZ Bratislava! Városi Bizottságának titkárságán (Malinovského ulica 88), a szövetség Banská Bystriea-i járási bizottságának épületében (nábr. Dnkelských hrdinov 25), valamint a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Vizsgáló Intézet Kassai (Ku&ice) kerületi kirendeltségének épületében (Švermuvá ul. 3) a szakemberek pontosan meghatározott napokon és idnpnntb&n, rendszeresen Céliogadú napokat tartanak. Sőt! A kertészkedők telefonon vagy levélben is feltehetik növényvédelemmel kapcsolatos kérdéseiket, így is megkapják a felvilágosítást és az útbaigazító tanácsot. • • • Ä Nyugat-szlovákiai kerület kertészkedőit szolgáló tanácsadót Matlák György mérnök, a Bratislava! Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Vizsgáló Intézet munkatársa vezeti. A név sokak számára bizonyára ismerős, hiszen aki rendszeresen olvassa lapunkat, a szakrovatban gyakran találkozhat a lollforgatásra sem rest, fiatal, ámde elismert szakember növényvédelmi tematikájú írásaival. Augusztus derekán mi is bekopogtunk hozzá a tanácsadóba, hogy megismerkedjünk a kertészkodőknek nyújtott szolgáltatással, és amolyan csendes szemlélők gyanánt, beszámoljunk néhány érdeklődő növényvédelmi gondjáról. • • • 'A tanáesadóban Matlák mérnököt egyedül találtuk. Nem titkolta, hogy örül u látogatásnak, mondván, legalább lesz kivel beszélgetnie. — Augusztus dereka a növényvédelemben már amolyan uborkaszezon — magyarázta. — Bezzeg korábban egymás kezébe adták a kilincset a környék meg természetesen a főváros kei tészkedői. A főidény a paprikával meg a hagymával kezdődött, az idén sok gondot és kárt okozó uborkuperunoszpórávai folytatódott s must meg a burgonya-, illetve a paradicsomvész foglalkoztatja az embereket. Most lesz néhány nyugodtabb hét, aztán majd jönnek a szőlőtermesztők $ azzal vége is az évnek. Mármint a tanácsadóban, mert szüret után az emberek általában megfeledkeznek róla, hogy fájuk vagy szőlőjük is van, amit esetleg jó lenne még megpermelezni egyszer-kétszer. ~ A tanácsadó meddig üzemel? — Október végéig. Nyáron minden hétfőn itt vagyok, délután háromtól vagy fél négytől este hatig. Októberben inár csak két alkalommal tartunk szolgálatot, mégpedig a hónap első és harmadik hétfőjén (a hívható telefonszám B61-B0). valamivel töményebb oldattal kezelhetjük, hiszen a szüretnek régen vége. Persze, a szamóca közelében termelt egyéb zöldséget vagy gyümölcsöt fóliatakarással kell óvni a permetlétől, készítményt, az biztosan segít« Beszereztem, mert már a sár« gadinnye lombja is erősen szá* rád, de azért magától Is haha* ni szeretném, blzhatok-e ebben a vegyszerben? — hadarta a férfi, azután szinte lélegzet-, vissza folytva várta a választ. — Nem tudom, hogyan sikerült Fademorfot szereznie, de kár volt a fáradozásért — hangzott a szakvélemény. — Ez a szer ugyanis lisztharmat ellen való, a peronuszpóra terjedését nem befolyásolja. Az uborkánál egyébként is csak egy kezelésre használják, mert 14 nap a kötelező élelmezés-egészségügyi várakozási határideje. A sárgadinnyét hasonlóképpen keli kezelni, mint a peronoszpórás uborkát, Perozinnal vagy Kúprikollal. A lisztharmat ellen pedig Sulikol К-t kell használni, annak csak 3 nap a kötelező várakozási ideje. • • • • • • • • • Mire ezt a kérdést megvitatjó ideig hiába vártuk, hogy tűk, látogatónk is akadt. Unnák valaki ránk nyissa az ajtót. Izidor bratisíavai nyugdíjas (a Félfogadás uborkaszezonban lAtogatAs a növényvédelmi tanácsadóban Végül — pontosan öt perccel fél négy utám — a telefon, csörront meg. Helybeli hívás volt, Carachné érdeklődött, mert nyugtalanította a szamóca lombjának bámulása. Valahol a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban van kertjük és tömegesen bámul, szárad el a tavaly telepített szamóca lombja. A szakember természetesen kész volt a válasszal. A bajt gombabetegség, de erős atkafertőzés is okozhatja. Látatlanban egyik tényezőt sem lehet kizárni, ezért 0,4 százalék Metationt és 0,2—0,3 százalék Dithane készítményt tartalmazó, kombinált permetlé használatát javasolta. Matlák mérnök megemlítette, hogy a beteg növényzet lombját érdemes óvatosan lekaszálni és megsemmisíteni. —■ A szamócával vigyázni kell, mert gyakran még a tapasztalt és tanult kertészt is megtéveszti — magyarázta immár nekünk Matlák mérnök. — A bámuló levelek láttán az ember hajlamos azonnal goni- Uabetegségre gondolni, s ha nem vizsgálja meg alaposabban a növényzetet, és nem fedezi fel az ilyenkor általában nagy számban előforduló atkákat, akkor a tévesen beállított vegyszeres kezelés ugyan nem vet gátat az ültetvény károsodásának. lyenkor, a folytontermő fajták kivételével, a szamócát már a• szokásosnál felvételen) állítólag csaknem minden héten tiszteletét teszi a tanácsadóban. — Hová menjen tanácsért az ember, ha nem éppen ide — mondta az öreg és kényelmesen letelepedett. — Engem főleg a gyümölcs meg a szőlő biztonsága érdeket. Most például a varasodás aggaszt, de ha már eljöttem, azt is megkérdezem, mennyi esélye van az újravetett csemegeuborkának, hogy nem viszi el a peronoszpóra? A bácsi megnyugodva hallotta, hogy varasodás ellen nem feltétlenül fontos permetezni, csak ha jelentkeznének a fertőzöttség tünetei. Az okkal, ok nélküli permetezés fölöslegesen növeli a termelési költségeket, azonkívül a környezetkímélő növényvédelemről szóló elveknek is ellent mond. A- mi pedig az uborkáját Illeti, kelés után azonnal meg kell kezdeni a permetezést, különben talán a virágzás idejét sem éri meg. • ♦ • Tíz perccel később a Hust'ák házaspár kopogtatott. Ha korábban érkeznek, Matlák mérnöknek nem kellett volna elmagyaráznia ugyanazt kétszer. Tudniillik Husťákék is az uborkaperonoszpóra miatt keresték fel a tanácsadót. — Valaki azt tanácsolta, hogy szerezzek egy kis Fademorl Két telefon következett. Я rišiiovcei Cvíčela kertésztárs azt tudakolta, lehet-e önmaga utón szamócát telepíteni? A válasz egyértelmű nein volt. A1 magyarázat: a szamócatermesz* lésben fontos szerepet játszik a növényforgó, mert csak.így lehet elejét venni a talajúm* súgnak, csakis így lehet féken tartani a növényzetet egyébként is fenyegető betegségeket és kártevőket. Répássi kertésztárs azt firtatta, milyen a kerület fertő* zöttségi állapota, szükséges-e permetezni az almamoly máso* dik nemzedéke ellen? Ezan ki* cstt meglepődtünk, hiszen an* nak idején a rádió és a szak* lapok is foglalkoztak a kérdéssel. Mondom, annak időjén, hi*, szén amikor erre a beszélge* tésre sor került, már az tsmé* telt permetezések határideje is lejárt. Ezt Matlák mérnök is hangsúlyozta, mondván, hogy a kései kezelésnek már semmi értelme, viszont jó lesz komoly figyelmet szentelni a férges gyümölcs betegségek elleni védelmére. Több látogató nem lévén, Matlák mérnök felbontotta a tanácsadó címére érkezett, egyetlen levelet. A nyitrai (Nitra) Kovács Mária egy tucat különféle viráglevelet küldött, s azt kérdezte, miért sárgulnak és hullanak le, amikor rendszeresen öntözi és tápoldatozza a dísznövényeit? Talán a túlöntözés, a földlabda eliszaposodása, esetleg a huzat vagy a tültrágyázás okozza a bajt. Persze, az is lehet, hogy csak a szoba levegőjének páratartalmát kell növelni. A kérdést pontosan csak a beküldött minta laboratóriumi vizsgálata után lehet megválaszolni. Hát ennyi történt egy augusztusi délután a bratisíavai növényvédelmi. tanácsadóhall. Őszintén szólva, komolyabb érdeklődésre, nagyobb forgalomra számítottunk. Lehet, hegy rossz időpontul választottunk ki a látogatásra? KÄDEK GABOR Amikor Szántón (Sanlovka ] be zörgettem, maid benyitottam a Suh'aj portáru, a szőlőlugas árnyékában híisöl ő szunyókáló, barnásvörös szőrpamacs 'Inkább bosszúsan, mintsem házőrzői kötelességének tudatában vakkantotta el magát. Mivel én engedelmeskedtem a parancsnak és megtorpantam, de a házból senki sem érkezett a fogadásomra, a kutyus végül is jelkászálódott, és hátra-hátra pislogva beoldalazott a hátsó udvarba. Bizonyára rádöbbent, ha nem így cselekszik, vagy ugatnia kell, vagy virrasztania, hogy szemmel tarthasson, s ilyesmihez valószínűleg nem fűlött a foga. A házigazda tudta, hogy meglátogatom, mégis komoly munkába fogott. — Délelőtt felszedtem három sor krumplit — mondta Pista bácsi, és sáros tenyerét mutatva egyszerűen a könyökét „kínálta“ kézfogásra. — Már ennek sem jó a felázott talajban. 'Meg aztán, a magamfajta falusi ember már csak talál magának elfoglaltságot minden percre. Gondoltam, még átválasztom, amíg megérkezik. De ha már itt van .., — Semmi baj, csak fejezze Ъе nyugodtan. Szép nagy gumók. — Abban nincs is hiba, itt mindig jól' terem a krumpli, fia megkapja a föld a magáét. Hanem láthatja az elvlárs, idén aránylag sok közte a beteg gumó. Meg a férges, már ezt sem kerülik a frányák. Es persze a kezem sem a régi; néha bizony nem ott csapódik a földbe a kapa, ahol én szeretném. Egyszer majd úgy farok, ■mint az egyszeri böllér... Nem ismeri? Disznóöléskor négyen ■fogják a rúgkapáló hízót, de amikor a böllér megérkezik a késsel, az egyik legény megkérdezi: mondja, Jani bátyám, maga oda szár, ahová méri? Merthogy akkor én inkább helyet cserélnék a malaccal. No ugye, ismerte. Nem kell udvariaskodni, nyolcvankét év azért csak nyolcvankét év. Gyengül a szem, reszket a kéz .'.. Es persze ropogva hajlik a darák, ha hajlik még egyáltalán. Pista bácsi öregesen szu-APÁRÓL szogva nekijohószkodik, hogy befejezze a munkát, én pedig már az ízlésesen megépített és ötletesen elrendezett galambszállást nézegetem. Eleinte egyszerűen nem tudtuk megóvni a galambházal a kóbor macskáktól, kénytelenek voltunk ürótszövettel elkeríteni. Hát azóta van zárt röpde a szálláshely élőit. — Szépek a postásai. Menynyi van belőlük? — Nem az enyémek, de azért csak gyönyörködjön bennük. Nekem már nagyon régen nincsenek galambjaim, pedig de sokat felneveltem életemben. Kőfaragó voltam, de ami szabad percem akadt, azt bizony többríyire az állattartásnak szenteltem. Apám erdész volt, S tanított a természet, az állatok szeretetére. Mára csak a nyulak maradtak. — Akkor kié ez a szép állomány? — Az unokámé, Šuhaj Jánosé, meg persze a dédunokámé, a Jancsi gyereké. Itt élünk egy fedél alatt s a tenyésztéssel járó örömöket és gondokat is megosztjuk. Hogy pontos legyek, etethetem a galambokat s osztozhatom a gyerekek örömében, ha egy-egy röpverseny szép sikert hoz. FIÚRA — Aztán hoz-e? s— Persze, hiszen nem mondanám, ha nem így volna. Kukkantson csak be a folyosóra, majd meglátja, mennyi oklevelet hozott a két János. Bizony, a kettő, mert már a gyerkőa galambjai is bizonyítottak néhányszor. Amikor megkérdeztem, hogy tagja-e a kistenyésztők szervezetének, Pista bácsi megrázta a jajét: ■— Kinőttem-kidöllem már én az ilyesmiből. Évtizedeken át dolgoztam a szervezetben, most; már a fiatalokon a sor. A nyu* lakkal is csak azért bajlódok, mert finomabb a húsuk mint a tyúknak. Az egész család szeréti, a hétvégeken olykor két* tőt-hármat is lurkón kell csap* , ni. Meg aztán annak is örül* nék, ha a Jancsi gyerek szívében is jutna egy kis zug ezek* nek a kedves állatkáknak. — Mennyi van belöliikí A három anyán тёк) a bakon kívül még húsz süldő. A többségük éppen por kuli nek való. Vagyis hát elég ssok az éhes száj, ha ezt puhatolta.,» — Ha a dédunoka is segít, akkor nem lehet az olyan nehéz? —■ Hát.., most minek panaszkodjak, attól még nem lesz se jobb, se könnyebb. Tudja, milyen egy nyolcéves gyerek. Egyik nap órák hosszai látszik körülöttük, aztán meg egy hétig feléjük se néz. Amikor takarítani meg kaszálni leéli, akkor csak a papára marad a munka. Már látom, hogy hiába kísérletezek, ennek a gyereknek is csak Šuhaj ver csörgedezik az ereiben. A galamb a kedvenc... (bor f A „gyerekek“ kedvencei (A szerző felvételeiJ 1 Šuhaj István a házilag barkácsolt ketrectömb előtt
