Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-08-31 / 35. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 3 1985. augusztus 31. Meg kell akadályozni a világűr miarizálását Irta: PINTÉR ISTVÁN MÉRNÖK, A TUDOMÁNYOK KANDIDÁTUSA Minden, ami az USA-ban a modern katonai kémkedéssel kapcsolatos, szi­gorúan titkos. Nem lehet megtudni semmit pl. a Big Bird amerikai kém­holdak eredményeiről, amelyek maxi­málisan 130 km magasságban kering­nek földkörüli pályájukon és a re­pülés folyamán kazettákat dobnak ki, amiket az amerikai légierő Her­kules C 130 típusú gépei a Hawaii­­szigetek felett fognak el. Nagyon ke­veset tudni a KH 11 műhöldról is (Key Hole — kulcslyuk), amely túl­nyomórészt az amerikai kémszolgá­lat, a CIA számára „dolgozik“. Na­gyon sokáig nem lehetett tudni, hogy ez kémhold. Cgy tűnt, hogy túlságosan távol van ahhoz — 600 km —, hogy valamit nagy felbontóképességgel le­fényképezzen. Még sokkal magasab­ban — 36 ezer km magasságban — más berendezések vannak. Ezek az eszközök a védelem koordinálására szolgáló amerikai program részei (Defence Support Program — DSP), a korai riasztás rendszerei, ezek fel­adata figyelni minden rakétakilövést a Szovjetunióban, Kínában és másutt. Ezek geosztacionáris mesterséges hol­dak, amelyek a föld forgási sebessé­gével megegyező sebességgel kerin­genek a Föld körül és ezáltal „áll­nak“, három stratégiai sáv, az Atlanti­óceán, a Csendes-óceán és az Indiai­­óceán felett.. 1982-ben nyilvánosságra került a Pentagon egy titkos dokumentuma —> „Irányelvek a védelem területén ez 1984—19B8-as pénzügyi időszakban“. A hadügyminisztériumnak ez a terve, amelytől, mint az UPI hírügynökség kijelentette, „felforr a vér az erek­ben“, ajánlásokat tartalmaz a világ­űrből hatékonyan vezetett háború előkészítéséhez. Többek között kije­lentik benne azt is, hogy az USA nem fng olyan egyezményeket aláír­ni, amelyek akadályoznák abban, hogy fegyverrendszereket hozzon lét­re és helyezzen el a világűrben. Rea­gan elnök egyik beszédében nyíltan kijelentette, ohgy az USA készöl a kozmikus háborúra. A napi sajtóból tudjuk, hogy 1982 júniusában bejelentették az USA-nak s világűr kutatására és felhasználá­sára vonatkozó ú) politikájának irányelveit. Meg vannak benne hatá­rozva azok a fő feladatok is, ame­lyek a világűr katonai felhasználá­sára Irányulnak: a műholdak élettar­tamának meghosszabbítása és a koz­mikus rendszerek védelmének töké­letesítése, az űrbéli felderítő, megfi­gyelő és ellenőrző eszközök haté­konyságának növelése. A nyugati saj­tó úgy értékelte ezt a programot, mint a „legterjedelmesebbet az utób­­bi 30 év alatt“. Lényege a hadműve­letek közvetlen előkészítése a világ­űrben. A Shuttle-rendszerű űrrepülőgépek programját erőteljesen a katonai cé­lokhoz Igazítják. Már a Columbia ne­gyedik kísérleti repülésénél katonai rakományt helyeztek el a fedélzetén és az űrhajósokat sok — tisztán ka­tonai — feladat elvégzésével bízták meg. Minden repülésnél több és több lesz az ilyen feladat: az 1987-re ter­vezett 311 űrrepülésből 113 kizáróla­gosan katonai célú. Ezeknek a repü­léseknek a keretén belül földkörüli pályára kell juttatni katonai távköz­lési (összekötő), meteorológiai és kémholdakat. A Shuttle típusú űrha­jók segítségével a jövőben a világ­űrben katonai támaszpontok, parancs­noki állomások, kozmikus rakéta­elhárító rendszerek és „aknamezők" létesítését tervezik az idegen mester­séges holdak megsemmisítésére. Äz USA stratégái a Shuttle-rendszert „kozmikus csendőreként Is szeretnék felhasználni, amellyel megváltoztat­hatnák az idegen műholdak pályáját, megsemmisíthetnék azokat, vagy le­hozhatnák a Földre átvizsgálás cél­jából- Továbbá a fedélzeti számító­gépek kiszámíthatják bármelyik Szputnylk megtámadásának adatait és meg is támadhatják azt. A fedél­zeti számítógép bármilyen földkörüli pályán keringő tárgyra pontosan rá­irányíthatja a lézer-halálsugarat. Te­kintettel a kém- és „gyilkos“ műhol­dak (amelyeknek más műholdakat kell megsemmisítani) növekvő jelen­tőségére, a Shuttle-rendszer egyre Jobban „hadi jelleget“ ölt, mint a­­hogy ezt a Klugrevue c. elismert szakfolyóirat kifejtette. A Pentagon azon igyekezetéről, bogy minél gyorsabban kisajátítsa a Shuttle-rendszert, tanúskodik a kali­forniai Vanderberg légitámaszponton gyors ütemben felépített saját kato­nai rakétakilövő állomás is, amely 1984 végén kezdte meg működését. A Shuttle-program hadászati céljajra a pénzt se mérik szűkmarkúén. Min­den új hír a Shuttle-program hadá­szati felhasználásáról a világ közvé­leményének nagy felháborodását vált­ja ki. „A többször felhasználható űr­hajónak katonai célokra való kihasz­nálásának a jövőben egyre nagyobb jelentősége lesz, mert békés célokra történő felhasználása csak másodren­dű ügy“. Irta a New York Times fo­lyóirat. Az UPI sajtóügynökség szerint az USA hadügyminisztériuma 1981-ben javasolta a világűrben'! támaszponto­kon elhelyezendő nagy energiájú' lé­­zerállomások programjának gyorsí­tott fejlesztését. „Ezek a fegyverek potenciálisan megváltoztathatnák a világhatalmi egyensúlyt“ — írja az Aviation Week and Space Technology c. folyóirat. Közismert, hogy az Egye­sült Államokban már régebben dol­goznak a lézerfegyvereken és olyan fegyvereken, amelyek elektromosan töltött anyagi részecskéket bocsáta­nak ki ét ezért felhasználhatók mind a szárazföldön, mind a világűrben, s aki a világűrbe juttatja ezeket, óriási előnyre tesz szert. Ha az előrejelzések pontosak; ezek я fegyverek már ezer mérföldre a céltói megsemmisíthetnék az atom­­rakétáket, akárcsak más államok fel­derítő holdjait, vagy a riasztást vég­ző műholdakat, sőt a légi szállító­­eszközökre szerelt radarokat is. Ä Pentagon azzal számol, hogy a lézeres állomások a világűrben; támaszpon­tokon úgy lesznek elhelyezve, hogy el tudjanak hárítani egy nagy rakéta­­támadást, ártalmatlanná tudjanak tenni nagy magasságban haladó re­pülőgépekét, a tengeralattjáróból fel­lőtt ballasztikus rakétákat, de egyút­tal mesterséges holdakat és interkon­tinentális ballisztikus rakétákat is. Látható, hogy az a stratégia, amit Reagan elnök hirdet, az USA-t a vi­lágűr azé les körű katonai felhaszná­lására ösztönzi. Az említett lézer­­fegvvereken kívül az amerikai „tu­dások“ olyan éj fegyvereken is dol­goznak, mint a magrészecske-ágyúk és az elektromágneses lövedékvető berendezések. Már 1983-ban egy Boeing KE 135-típusfi repülőgépre szaréit nagy teljesítményű lézerrel megsemmisítettek öt. valamivel több mint 3580 km'óra aebességgel repüld Sidewinder típusé rakétát. (Folytatjuk) AZ APARTHEID Dél-Áfrika növekvő nehézségei (Arbeiter-Zeitung) MI az, amit mindannyian tudunk Bulgáriáról? Hogy tengerpart­ján kellemes a nyaralás, hogy gyümölcsöseiben zamatos őszibarack és szőlő terem, hogy sehol másutt nem lehet olyan pehelykönnyű, fosz­lós kalácsot enni, mint Várnában vagy Burgaszban. Ismerjük illatos rózsaolaját, szeretjük kitűnő zöldség­­konzervjeit. A történelemben jártasok azt is tudják, hogy talán egyetlen nép tör­ténetében sem szerepel annyi felke­lés, annyi küzdelem árán megváltott jog és szabadság, mint a bolgároké­ban. Az első bolgár birodalom kelet­kezését 6Ш1 körül jegyzik, ez 9B9-ben két birodalomra bomlott. Később a hódítók Bulgáriát külön tartomány­ként Bizánchoz csatolták. A parasz­tok kizsákmányolása és a fokozódó adóterhek miatt 1185-ben robbant ki a tirnovói felkelés, amely felszabadí­totta Bulgáriát. Ekkortól egészen 1396-ig a második bolgár birodalom megerősödéséről, majd három fejede­lemségre bomlásáról, ezek meghódo­lásáról az oszmán hatalomnak szá­molnak be a krónikák. 1396-tól 1878- lg török iga alatt sínylődött az or­szág. A hódítás utáni első törökelle­nes felkeléseket leverték, de a 18. század közepétől egyre erőteljesebb nemzeti felszabadító mozgalom in­dult. Az 1875. szeptemberi és az 1876. áprilisi nemzeti felkelés is elbukott, s csak az orosz—török háború (1877 —1878) hozta meg Bulgáriának az ötszáz éves török uralom alóli fel­­szabadulást. De az ország polgári fejlődése, helyzete az imperialista fejlődés éveiben is viharos volt, a Balkán-háborúk, az elsó világhábo­rúban hadba lépése a központi ha­talmak oldalán súlyosbították gazda­sági és politikai helyzetét. Az októ­beri forradalom győzelme ismét fel­lendítette .a forradalmi népmozgal­­makat. 1918-ban kirobbant a vladajal felkelés, de leverték. A háború utáni forradalmi válság hatalmas sztrájk­harcokban jutott kifejezésre. Az 1923—28-os fasiszta hatalomátvétel felszámolta a demokratikus vívmá­nyokat és elfojtotta a munkásosztály mozgalmait. Ekkor — ismét szep­temberben — a Dimitrov nevéhez fűződő antifasiszta felkeléssel vála­szolt a kommunista párt; ezt a fel­kelést is leverték. A fehérterror idő­szaka következett, majd 1944. szep­tember 9-én népfölkelés, 10-én Bul­gária hadat üzent Németországnak és a szovjet hadsereg oldalán részt vett Délkelet-Eurőpa felszabadításában. Az 1944. szeptember 9-én kezdődő népi demokratikus forradalomnak kezdet-­­tői szocialista jellege volt. s az álla­mi, 'gazdasági és osztályszerkezet alapvető átalakítását jelentette. 1946 márciusában végrehajtották a föld­reformot, minden 20 hektáron felüli földbirtokot kisajátítottak, ugyaneb­ben az évben — szeptember 8-án — népszavazás döntöte meg a monar-A bolgAr népköztArsasAg Allamünnepén Szeptemberi évfordulók munkaerő stabilizálása az ágazatban, a fiatalok számának növelése az üze^ mekben és a dolgozók szakképzettsé­gének fokozása a korszerű mezőgaz­dasági termelés követelményeinek megfelelően. Ugyanis a dolgozók egy­­harmadának képzettsége alacsony szintű, ami nem felel meg a mai kor követelményeinek. Л tudományos­­műszaki haladás és a mezőgazdaság műszaki újrafelszerelésének meggyor­sítása új követelményeket támaszt a munkaerő képzettségével szemben. A' szakképzett dolgozók aránya az 1970. évi 11,6 százalékról 1981-ig 26,3 szá­zalékra nőtt, ekkor ezer mezőgazda­­sági dolgozóból 20 rendelkezett fel­sőfokú és 69 középfokú végzettség­gel. Azonban még sokkal több'felső- és középfokú képesítésű szakemberre van szüksége a bolgár mezőgazda­ságnak, ezért nagy munkát fejtenek ki a tanulás feltételeinek megterem­téséért. Kialakult a fechnikumok és szakközépiskolák megfelelő, rendsze­re, az agrár-ipari • komplexumokban szakmai oktatási központok működ­nek az új munkások képzésére és a már dolgozók továbbképzésére. Külön Iskolákat hoztak létre a gépi fejők képzésére; A mezőgazdasági dolgozók 20 százaléka vesz részt évente a tan­folyamokon, az élenjáró tapasztalatom kát népszerűsítő iskolákban, a szak­mai oktatási központokban sajátítja ei a korszerű mezőgazdasági terme­léshez szükséges ismereteket. Ahhoz, hogy szívesen éljenek falun' és dolgozzanak a mezőgazdaságban a fiatalok, jobb élet- és munkakörül­ményekre van Itt is szükség. Bulgá­riában az agrárpolitika a szociálpo­litika egész rendszerével összehan­goltan nagyon következetesen törek­szik ezek megteremtésére. Az utóbbi években a falusi kollektíváknak több mint a fele áttért az ötnapos munka­hétre. A falusi házak többsége ren­delkezik a korszerű életmódhoz szük­séges teljes kényelemmel. Folyama­tosan gazdagodik a szellemi élet, könyvtárak, mozik, kulturális intéz­mények működnek. Egyre Jobb az egészségügyi gondoskodás, és foko­zatosan javul a közellátás. . Szeptember 8-án, a Bolgár Népköz­társaság államünnepén tehát van mit számba venni. Olyan sikereket és eredményeket, amelyek a yiláe élvo­nalába állítják a bolgár mezőgazda­­sági termelést. És a történelmi visz­­szapiliantás révén — megemlékezvén a nép felemelkedéséért vívott évez­redes küzdelmekről — mindazt, ami biztonságossá, békéssé, termelő mun­kára serkentővé teszi a bolgár em­berek életét. —time— chiát és szeptember 15-én Bulgáriát népköztársasággá kiáltották ki. 1947 februárjában Párizsban aláírták a békeszerződést, decemberben a Nem­zetgyűlés törvényt hozott az ipar, a bankok, a közlekedés és az ásványt kincsek államosításáról. Megkezdő­dött az ország szocialista építése. Mezőgazdasági szakembereink kez­dettől fogva nagy érdeklődéssel fi­gyelik a bolgár mezőgazdaság szo­cialista fejlődését. A Bolgár Kommu­nista Párt által folytatott agrárpoli­tika eredményeként az ország szocia­lista mezőgazdasága nagy sikereket ér el, ami a gabonatermelés jelentős növekedésében és belterjességének magas színvonalában éppúgy tükrö­ződik. mint a kiváló minőségű zöld­ségfélék intenzív termelésében. Bul­gária a világon az elsők között van mind az egy főre jutó gabonatermést, mind pedig az átlaghozamot illetően, ugyanakkor nem csökken az erőfe­szítés a gabonatermelés további fej­lesztése érdekében. Az egy lakosra jutó zöldségfogyasztásban is az első helyek egyikét foglalja el. A többi ágazatokban is kiválóak ez eredmé­nyeik és az új technológiák alkalma­zásában, a tudományos kutatások eredményeinek bevezetésében is az élen járnak. A bolgár falvakban azonban nem­csak gazdasági szempontból, hanem a szociális szférában is erőteljes fej­lődés, pozitív változások mennek végbe. A mezőgazdaság szocialista átszer­vezése előtt jellemző volt az ország méreteit tekintve óriási agrár-túlné­pesedés. ami a falvakban tényleges és burkolt munkanélküliséghez veze­tett. Az ipar és a népgazdaság egyéb ágazatainak, gyors ütemű fejődése megteremtette annak a lehetőségét, hogy a munkaerő jelentős része át­­menjen a mezőgazdaságból más ága­zatokba. lgv e hatvanas években a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma 33 százalékkal csökkent. A hetvenes években 21 százalékkal, a nyolcadik ötéves terv első éveiben pedig évenként 2,2 százalékkal csök­kent a mezőgazdasági dolgozók szá­ma. A népgazdaságban foglalkozta­tottak létszámában a mezőgazdasági dolgozók aránya 1982-re 22,3 száza­lékra csökkent Ez azonban még min­dig igen magas százalékarány. En­nek oka viszont a bolgár mezőgaz­daság sajátosságaiban keresendő, ugyanis magas a munkaigényes ter­melés aránya a dohány-, a zöldség- és gyümölcstermesztésben. A jelenlegi Időszakban a bolgár mezőgazdaság egyik legfontosabb szociális és gazdasági problémája a Az ENSZ 40. ülésszaka V ajon mi jót hoz, mivel ajándé­kozza meg ez emberiséget a védelmére 40 évvel ezelőtt létrehozott ENSZ várva várt jubileu­mi, 40. ülésszaka? Szüietik-e majd olyan határozat, nyilatkozat, amitől oldódhat a háborútól való (élelem, a pusztulástól való rettegés? E jót váró reménykedést volna mi­ből táplálni, ha az ENSZ érdemében figyelembe venné és megtárgyalná azt a dokumentumtervezetet a nem­zetközi együttműködésről, amelyet Eduard Sevardnadze szovjet külügy­miniszter levél kíséretében küldött el Pérez de Cuellarnak, az ENSZ fő­titkárának. Ebben a Szovjetunió ja­vasolja, hogy tűzzék az ENSZ-közgyü­­lés 40. ülésszakának napirendjére a világűr békés, nem katonai jellegű hasznosításában való nemzetközi együttműködés kérdését. A levélben Sevardnadze rámutat: 'A javaslat megtételekor a Szovjetunió abból indul ki, hogy az emberiség válaszút előtt áll. hogy a világűr a földi életkörülmények javításának egyik forrásává, vagy pedig az em­beriséget fenyegető újabb halálos veszély tényezőjévé válik-e. A koz­mikus korszakhoz méltó és egyetlen ésszerű alternatíva nem lehet más, mint a világűr militarizálásának meg­akadályozása, s megóvása békés tevé­kenység céljaira. Ez в kérdés halaszthatatlanná vált, addig kell megoldani, amíg a fegy­ver nem hatol be a világűrbe. Ennek veszélye pedig napról napra nő. Már­is konkrét munkálatok folynak azzal a céllal, hogy megsemmisítő csapás­mérő kozmikus fegyvereket hozzanak létre. A Szovjetunió azt javasolja, hogy az ENSZ közgyűlése újból és határo­zottan szólítsa fel az államokat, min­denekelőtt e jelentős űrkutatási po­tenciállal rendelkezőket, hogy hala­déktalanul állapodjanak meg az űr­­fegyverkezési hajsza elhárításával kapcsolatos hatékony lépések megté­telében. Ez megteremtené a feltéte­leket ahhoz, hogy széles körű nem­zetközi együttműködés alakuljon ki a világűr békés kutatásában és hasz­nosításában. A Szovjetunió tényleges intézkedéseket javasol dnnak előmoz­dítására, hogy az országok egyesített erővel vegyenek részt a világűr bé­kés kutatásában, a kozmikus techno­lógia alkalmazáséban minden állam javára, beleértve a fejlődő országok­nak a téren nyújtandó sokoldalú se­gítséget is. Azzal a szándékkal, hogy előrelé­pés történjék a világűr békós hasznú­veszély elhárítását célzó Intézkedé­sek elfogadásának a kérdésében. En­nek érdekében ezen a konferencián vajmi kevés történt. Az atomfegyver-kísérletek betiltása lenne az a nagy gyakorlati jelentő­ségű intézkedés, amely előremozdíta­ná a tárgyalásokat és elősegítené a haladást más kérdésekben is. Nem lehet szüntelenül érveket keresni a kísérletek folytatásának a megindnk­­lására, amint azt az Egyesült Álla­mok teszi. Követendő példa a Mihail Gorbacsov által bejelentett morató­rium, miszerint a Szovjetunió augusz­­tól 6-tól az év végéig egyoldalúan leállított minden nukleárisfegyver­­-kísérletet. Hangsúlyozta, hogy Cseh­sításában, a Szovjetunió okmányt ter­jeszt az ENSZ-közgyűlás ülésszaka elé a kozmikus térség békés, nem katonai jellegű hasznosításában való nemzetközi együttműködés fő irá­nyairól és elveiről. Ez a javaslat azt Indítványozza, hogy a világűr békás célú felhasználását az ENSZ-alapok­­mányokban foglalt elvek alapján hajtsák végre. Egy olyan, az egész világot átfogó nemzetközi szervezet létesítését javasolja, amely a világűr békés célú kutatásában és felhaszná­lásában megvalásuló együttműködés­sel foglalkozna. Néhány napja fejezte be munkáját Genfben a leszerelési konferencia, amelyen felszólalt Milos Vejvoda nagykövet, a csehszlovák küldöttség vezetője is. Ez a leszerelési fórum jelentést készít elő az ENSZ 40. ülés­szakának. Ezzel kapcsolatosan Miloš Vejvoda rámutatott arra, hogy a le­szerelési konferencia legfontosabb feladata az volt, hogy előrelépés tör­ténjen a nukleáris leszerelés, konkré­tan az atomfegyver-kísérletek betil­tásának, az atomfegyverkezési hajsza megszüntetésének és az atomháborús Szlovákia is csatlakozik azokhoz az országokhoz, amelyek ügy vélik, hogy a szovjet lépés ösztönzést adhat az atomfegyver-kísérletek tartós betil­tását előirányzó, erre vonatkozó nemzetközi dokumentum megszer­kesztéséhez. Kitért az űrfegyverkezés megakadályozásának és a vegyi fegy­verek teljes betiltásának a kérdésére is. Mindkét témakörben születtek már bizonyos, de csak részlegesnek mond­ható eredmények. Jelentős a Szovjet­unió új kezdeményezése az űrfegy­verkezés elhárítására, amelyet az ENSZ 40. ülésszaka elé terjeszt, szö­gezte le. Ugyanakkor, amikor a világsajtó első oldalára került az újabb szov­jet javaslat, a szovjet képviselők is felhívást intéztek- a világ parlament­jeihez, hogy csatlakozzanak a szovjet moratóriumhoz. ,.A lázas nukleáris fegyverkezés rendkívül nagy veszélyt rejt magában az emberi civilizáció jövője szempontjából. Fokozza a nem­zetközi feszültséget, növeli a háborús veszélyt, hatalmas szellemi és anyagi forrásokat von el békés céloktól“ hangsúlyozza a felhívás. (HJ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom