Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-08-31 / 35. szám

4

SZABAD FÖLDMŰVES

1385. augusztus 3t

A hasznos tapasztalatokra építve

A szövetkezeti tagok továbbképzésének egyik legjobban bevált módszere a szövetkezeti munkaiskola. A szövetkezetekben mélyrehatóan készülnek a továbbképzés Következő évfolyamára. Mindennemű tervezésnél először is értékelnek és latolgatnak. Előtérbe helyezik az előző évi feladatok teljesítését, megvitatják a terv teljesítése folyamán felmerülő problémákat. A szövetkezeti munkaiskolát Irányító szervek szintén hasonló módon járnak el. Bratlslavában a közelmúltban került megrendezésre az a szlovákiai aktívaértekezlet, amelyen számos észrevétel és megyjegyzés, hozzászólás és dicsérő szó elemezte a szövetkezeti munkaiskola Júniusban lezárult — immár tizennegyedik — évfolyamát. Szóljunk röviden erről az évfolyamról. A továbbképzés 1189 tanközponthao folyt — 832 efsz keretén belül. Vagyis az Oíradnicai Efsz. (amely csak az idén Jött létre) kivételével, az SZSZK valamennyi egységes földműves-szövetkezetében. A szlovákiai szövetkezetekben mintegy 267 ezer ember dolgozik. Ezeknek csaknem a fele vett részt a továbbképzésben. A legtöbben a Kelet-szlovákiai kerületben kapcsolódtak be a munkaiskola folyamatába (55,4%). De 54 százalékon alul egyik kerület sem maradt. Nagyon egyenlőtlen volt azonban az eloszlás az egves Járások között. A nunaszordahely) (Dunajská Streda) tárásban a szövetkezeti tagok 74, a Žiar nad Hronom-i járásban pedig 85 százaléka gyarapította Ismereteit Ily niődon. Ezzel szemben pl. a lévai (Device 1 'járásban ez a szám csupán 40, a Zvolení járásban pedig mindössze 37 százalék. A felsorolt adatok is bűén tükrözik, hogy nem mindenütt tanúsítanak kellő fontosságot ennek a jelentős területnek. Nem lehet indokolt az olyan kifogás, amely szerint kevés az érdeklődő, vagy a szövetkezet helyszűkével küszködik. Nagyobb odaadással minden Ilynemű probléma megoldható, kiküszöbölhető lenne.

A szövetkezeti munkaiskola alapját a politikai és a szakmai témák képezik. Ezen a téren szintén akad bőven javítanivaló. Számos szövetkezet nem fordított mélyreható figyelmet azokra a témákra, amelyeket az

SZFSZ Szlovákiai Bizottsága készített elő. Pedig ezek a témák nagyon fontosak, hiszen az élelmiszer-ipari komplexum legjelentősebb feladatainak elemzését foglalják magukba.

Szocialista társadalmunk a mezőgazdaságban dolgozók részére Igényes feladatokat szabott meg. A CSKP KB 13. ülése (1979) határozatai értelmében a 7. ötéves tervidőszak végére el kell érni azt, bogy a szövetkezeti munkáskáderek 50 százaléka szakképzettséggel rendelkezzen. Ha azonban közelebbről a dolgok mélyére tekintünk, nyilvánvalósz

Ш

vá válik, ezt a kitűzött célt nem fogjuk elérni. Mindent meg kell tenni azonban annak érdekében, hogy minél Jobb eredményeket érjünk el.

A szövetkezeti munkaiskola szerves^ része a haladó tapasztalatok iskolája. A televízió által sugárzott, ismeretgyarapítást szolgáló műsorokat azonban sok helyütt nem követték figyelemmel az elmúlt „tanév“ folyamán. Az aktívaértekezlet résztvevői Javasolták, hogy minden előadás más témakörrel foglalkozzon. Ezáltal talán elérhető lenne a nagyobb érdeklődés „kivívása". A résztvevők szóltak a műsor sugárzásának időpontjáról is. Ésszerűbb lenne, ha egy kissé korábbi időpontban kerülne a televízió műsorára. !gy a szövetkezetekben közösen figyelemmel követhetnék az egyes műsorszámokat. S így talán Jobban el lehetne saját!-, tani az egyes előadások lényegét, fontosabb részeit. t

A szövetkezeti munkaiskola közkedvelt formái közé tartoznak a különböző kulturális rendezvények, társadalmi és szervezeti tevékenységek, amelyekbe a tavalyi év folyamán 131 ezer 600 szövetkezeti tag kapcsolódott be. Ez в létszám 34 ezer 600-zal nagyobb az előző, 13. évfolyam létszámánál.

Az aktívaértekezleten sző esett a legjobbakról is. E téren kiemelkedik

a csilizradványl (Čiližská Radvaň) Csilizköz Efsz. Minden ágazatban átlagosan hatnapos továbbképzést biztosítanak, melyek során az előadásokat a televízió által sugárzott Haladó tapasztalatok iskolája műsorával kötik egybe. A témaköröket további filmek vetítésével egészítik ki.

De a csilizradványl tapasztalatokból is kiviláglik, hogy kevesen Jelentkeznek szakmai továbbképzésre, mivel annak elvégzése után a fizetés nem emelkedik arányosan a képzettséghez mérten.

A Dunaszerdahelyl járás 23 efszében a tudományos-műszaki társaság 22 intézménye működik. Számos közülük még csak az első lépéseket tette meg ezen a téren. Szükségszerű lenne fokozottabb figyelmet fordítani a tudományos-műszaki haladás jelentőségére, az elektrotechnika gyakorlati alkalmazására stb.

Az elkövetkezendő időszakban arra kell törekedni, hogy a szövetkezeti munkaiskola továbbra is a szövetkezeti földművesek nevelésének és ismeretgyarapításának legkedveltebb formája legyen. A tagok előtt hangsúlyozni kell a munkaiskola politikai és szakmai jelentőségét. A továbbiakban sem lehet szó ütemfékezésről. Állandóan fokozni kell a munkaiskola színvonalát, hogy ezáltal még hatékonyabban valóra tudjuk váltani a CSKP KB 11. ülése és az efsz-ek X. országos kongresszusa határozatait.

A szövetkezeti munkaiskola következő évfolyama ismét négy témát érint. Be szeretnének iktatni témákat a talajról, a cukorrépa-termesztés színvonalának emeléséről, ■ a mezőgazdasági technika elektronizálásáról, az önálló belüzemi elszámolásról, a brigédszerű munkaszervezés és Jutalmazás Jelentőségéről, a takarmánytermesztés hatékonyságéról, valamint a feldolgozóipar szerepéről a mezőgazdaságban .

A szövetkezeti munkaiskola 13. évfolyamának tehát valóban igényes a küldetése. A legfontosabb az, hogy ezen feladatok fontosságát kellőképpen értelmezzék az egyes efsz-ek ben, illetve az SZFSZ járási bizottságain. Ezáltal nagymértékben befolyásolnák az évről évre nagyabb fontosságú szövetkezeti munkaiskola színvonalának emelkedését. .

Éva Nagyová

Gustáv Hilbert mérnök

Egy szakember monológja

redetileg hentes szerettem volna lenni, de az alapiskola elvégeztével rájöttem, nem nekem való szakma ez. Apám a szövetkezet tagja volt, munkájával naponta gyarapította a Légi fLehntce) Efsz vagyonát. így hát elhatároztam: szólösz leszek, ha törik, ha szakad. Ez volt minden vágyam. A Kanal (Kravany nad Dunajom] Mezőgazdasági Szakközépiskolába kerültem. Szőlészet, pincegazdaság, kertészet, gyümölcstermesztés — ezek voltak a jő tantárgyaink. Amikor esténként a diákotthonban elült a zaj, mondtam ts magamban:

— Nem lennék én Boros József, ha nem blrkóznák meg a holnapi feladataimmal ... Így történt azután, hogy a harmadik évfolyamban már igényesebb munkákat bíztak rám. Tanáraim, nevelőim híztak bennem. A kötelező szakmai gyakorlatot a Balatonszéplakt Allamt Gazdaságban végeztem. Sok új, a szőlőtermesztéssel kapcsolatos eljárással ismerkedtem ott meg. A karvai iskolának jól felszerelt gépparkja volt, őrömmel jártam oda. Nekem szinte játszi könynyűnek tűnt a tanulás. Diákéveim alatt a szőlőmunkálatokra mindig elsőként \elentkeztemi Tavasszal azt csodáltam meg, hogy szinte egyik óráról a másikra kipattannak a veszszőkön a reményzöld rügyek, ősszel meg nyújthat-e szebb látványt, egy szölészjelöltnek más. mint a teltszemű, tömött szölőjürtök...?

— Tizenkét évvel ezelőtt a Légi Efsz-ben mint szakmunkásszőlész álltam munkába. Traktort vezettem, permeteztem, azt csináltam, amit éppen kellett. Két év múlva reám bízták a szőlészeti csoport vezetését. Ereztem

Boros József mesterien bánik a metszőolióval

(Ä szerző felvétele)

a továbbképzés szükségességét, mert csak a megfelelő szaktudás vezethet jó eredmények eléréséhez. A keletszlovákiai Szőlőskén (Vlniöky] 1978- ban szakérettségit szereztem. A 72 hektárnyi szőlőnk főleg Olasz Tilling, Tramini, Pannónia kincse, Irsal Olivér fajtájú — és fői jövedelmez. Tavaly 10,4 tonnás átlaghozamot értünk el. Négy és fél millió koronát terveztünk, és csaknem ötmillió koronát értünk el. Szőlészeti csoportunk maximálisan hasznosítja a haladó eljárásokat.

— Minden szőlészeti szakember tudja, hogy a jó termés a helyes metszés függvénye. Csoportunk tagjainak többsége nő. A metszést pneumatikus ollókkal végezzük. Minden Igyekezetünk a munka hatékonyságának javítására irányul. Feletteseim az eredmények alapján értékelik tevékenységemet. Ebben a szövetkezetben megbecsülnek minden értékes, hasznosítható ötletet, gondolatot, a munka ésszerűsítésére vonatkozó javaslatot.

— Magánéletem? Nős vagyok. Feleségem jelenleg a négy hónapos fiunkat neveli. Á somorjai fSamorínj Datex dolgozója. Szeretném, ha a jövő nyáron saját termesztésű szegfüvei ajándékozhatnám meg az akkor már biztosan tipegő fiunkat.

Szitás! F.

VERSENYKEZDÉS ELŐTT

Amint már arról tájékoztattuk olvasóinkat, az SZFSZ Szlovákiai Bizottsága az Idén rendezi meg az „Ismeretek bizonyítvány nélkül“ elnevezésű verseny második évfolyamát. A verseny meghirdetésének célja a szövetkezeti dolgozók tömegpolitikai, gazdaságiszociális és kulturális ismereteinek gyarapítása.

A verseny 7 témakörből áll, amelyek a következők:

И a saját takarmányforrás hasz. nosftása;

■ az SZFSZ viszonya a neveléshez és a művelődéshez;

■ anyagi érdekeltség az elegekben;

■ a tudományos-műszaki haladás fejlesztésének formái;

И az emberről való gondoskodás jelentősége;

■ a szövetkezeti demokrácié hatékonyabbá tótele az efsz szerveinek tevékenységében;

Ш az SZFSZ-re háruló feladatok az efsz-ek X. országos kongresszusa határozataiból kifolyólag.

Minden egyes témakör végén három kérdést teszünk fel. A kérdések mindegyikéhez 3—3 választ közlünk, amelyek közül természetesen csak egy lesz a helyes. A versenyzők feladata az lesz, hogy a helyes választ bekarikázzák, és a megfelelő sznlvénynyel együtt etküldjék a Szabad Földműves szerkesztősége címére: 815 75 Bratislava, Križkova 9.

Még egy doing nagyon fontos. A megfejtéseket csakis a versenyzői alkalmazó efsz vezetőjének aláírásával s az illető szövetkezet pecsétjével ellátva fogadjuk el. A hét témakör együttes megfejtésének legkésőbbi beküldési határideje 1985. oktőber 18.

A helyes válaszokat már gyakran az egyes témakörökhöz közölt szöveg tartalmazni fogja. Tehát érdemes figyelmesen áttanulmányozni a segédanyagot. Néhány válasz után azonban kutatni fog kelteni különféle kongresszusi dokumentumokban, statisztikai adatok halmazában ...

Ismételten hangsúlyozzuk, hogy az eredményhirdetésre 1985. november 18-án kerül sor. (jpf

Egy hnb-elnök pályafutása

Miért kedvelik, szeretik őt nemcsak falujában, hanem annak határán túl le? Egyszerűségéért, közvetlenségéért, emberiességéért. Egyéniségében van valami, ami szuggesztíven bat az emberekre. Hogy ez honnan, miből ered, azt nehéz lenne megfogalmazni.

A nagymama védőszárnyai alatt nevelkedett; tette meg az első bátor-tálán lépéseket. . Lakatosszakmát tanult, majd a Gellei (Holice) Gép- és Traktorállomás nagymegyeri (Calovo) üzemrészlegén kezdte pályafutását. Az említett üzem akkori vezetősége korán felismerte a csendes, halkszavú fiatalemberben rejlő tehetséget, s azt, hogy többre hivatottt, mint hogy a gépekkel pepecseljen. A felemelkedéshez azonban bizonyítania kellett.

Munkatársai kedvelték. Igazságosságáért, helyes meglátásaiért, valamint a közösség érdekében végzett munkájáért. Mégis meglepődött, amikor szakszervezeti elnökké választották. Ekkor döbbent rá arra, hogy most már nemcsak beszélnie, hanem cselekednie is kell, hiszen közel félezer dolgozó érdekvédelmét képviseli. Ez idő tájt sokat tanult, olvasott, hogy eleget tudjon tenni az elvárásoknak. Érről az időszakról így beszél:

— Munkatársaim bizalmát élveztem, csui pán az aggasztott, hogy minden előképzettség nélkül vállaltam érdekképviseletüket. A dolgozók bizalma arra kötelezett, hogy minél előbb megismerkedjek az idevágó törvényes rendelkezésekkel, szakszervezeti határozatokkal. Éjt nappallá téve tanultam, s rövid időn belül megtaláltam azt a helyes utat, melyen haladnom kellett. Csakhogy annyi fizetést sem kaptam, mint a leggyöngébben dolgozó lakatos. Szóvá is tettem. Ezt követően az igazgatóság napirendre tért a dolog fölött. Hosszas huzavona után kineveztek brigádvezetónek — a2 eddigi tisztségem megtartása mellett. Célomat elértem, de nem úgy és abban az értelemben, ahogyan elképzeltem. Visszaút azonban már nem volt; vállalnom kellett a kettős megbízatást. Húsz éven át dolgoztam az említett szakaszon, s az így szerzett tapasztalataimat a későbbiek folyamán hasznosítottam.

Az 1965-ös nágy árvízkatasztrófa Tany községet sem kímélte. Több családi ház romba dőlt, sok megrongálódott. A község akkori vezetősége Szabóné elnökkel az élen faki akkor már sokat betegeskedett) nem volt képes megbirkózni a nehézségekkel, a felmerült problémákkkal. A betegeskedő elnökasszonyt helyettesítéssel Igyekeztek pótolni, s ez nemcsak a község újjáépítésében, hanem a köziigyek Intézésében is kedvezőtlenül éreztette hatását. Ügy tudom, a községből javaslat ment a Járási szervekhez, hogy Csóka Lajos elvtársat hívják haza Nagymegyerről, s bízzák rá a községvezetést, a közügyek intézését.

— Kertelés nélkül mondhatom, afféle hideg zuhanyként hatott rám az, amikor a munkahelyemen fölkeresett Stano mérnök, a Komáromi (Komárno) Jnb akkori titkára, s közölte: Tany község lakossága Igényli haza]övetelemet, s mint hnb-elnök, vegyem át a községvezetést. Ilyen felelősségteljes munkát még nem végeztem, ezért gondolkodási'időt kértem. Végül Is úgy döntöttem, hogy vállalom a megbízatást. 1971. február 1-én vettem át a tisztséget, s kezdettől fogva arra törekedtem, hogy a község lakossága és a társadalom elvárásainak mindenképpen eleget tegyek. Sok álmatlan éjszakám volt, mire végre belelendültem a közigazgatás sokrétű munkájába. Ha víszatekintek a megtett útra, úgy érzem, érdemes volt küzdeni, dolgozni... Már csak néhány hónap választ el a nyugdíjkorhatártól, de mivel a legközelebbi választásokra csak a Jövő évben kerül sor, így elnöki funkcióm Időszaka meghosszabbodik.

Most, amikor summázzuk az eltelt 15 év munkáját, elégedetten állapíthatjuk meg: Csóka Lajos elnökösködése alatt sokat fejlődött a község. Elsőként a len- és kendergyár átépítését említeném, mely több száz embernek biztosít megélhetést. Egy új élelmiszerüzlettel is gazdagodéit a község, korszerűsödött a vendéglátó üzem ts. A sportolók számára szociális épület és lelátó épült. A ravatalozó felépítése Is a község dolgozóinak szorgalmát dicséri. Ezen létesítmények zöme Z-akció keretében épült. Hasonlóképp a helyi óvoda konyhája és étkezdéje is. Az induláshoz csupán a Járási egészségügyi szervek engedélyére volt szükség. A helyi vendéglő keretében is működik egy konyha, ahol 58—60 nyugdíjas kap pár koronáért (1—2,50-ért) Ízletes ebédet. A különbözetet a hnb téríti meg, ami évente összesen 150 ezer koronát tesz kt. Innen kapja mintegy 50 lengyért dolgozó ts az ebédet. Ha ide számítjuk az átmenő forgalmat (amely Jelentős), akkor napi 200 adag ebédről van szó. Tanyon Jól főznek! Bízoj nyitja ezt az is, hogy eddig panasz nem volt a szakácsnők főztjére, pedig öt-hat féle ételt is főznek.

Az éjszakai közvilágítást 86 fényforrás biztosítja. Ezen hálózat karbantartásáról is a hnb gondoskodik. A község közművesített, csupán két utcában kell még a vízvezeték-hálózatot megépíteni. Erre azonban már csak a következő választási .időszakban kerül sor. •

— Az adott körülmények és lehetőségek között ennyit sikerült közös erőfeszítéssel. — a lakosság segítségével (a lakosság érdekében) — ten-i nünk — jutunk beszélgetésünk végére. — De Jóleső érzés tölt el — vallja Csóka elvtárs —, amikor a dolgozókkal folytatott beszélgetésekből a személyem iránti tisztelet és megbecsülés cseng ki. Ezzel a jóleső érzéssel készülök nyugállományba. Őszintén megvallom: már belefáradtam a mindennapi küzdelembe. De nem állok félre! Erről sző sincs. Továbbra is segíteni szeretnék a községfejlesztéssel Járó munkában, a szebb, a boldoi gabb holnap építésében. Ez őszinte hitvallásom.

Búcsúzni még korai, az új választásokig sok víz lefolyik a vén Dunán. 'A további munkához erőt, Jó egészséget, Csóka elvtársi

Andriskln József

A község sportolóinak szociális épülete

(Ä szerző felvételei)

Csóka Lajos hnb-elnök

/