Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1985-08-17 / 33. szám
1985. augusztus 17. .SZABAD FÖLDMŰVES. 13 A kukorica öntözésének tapasztalatai Július utolsó napján a több hétig tartő tikkasztó hóeég után végre-valahára súlyos felhők borították az égboltot. A kiadós nyári esőt csak úgy nyelte a kiszáradt föld. A Nádszegi (Trstice) Egységes Földműves, szövetkezet határában azonban, mit sem törődve az esővei, teljes „sugárral“ üzemeltették az öntözőberendezéseket. Nem csupán azért, mert a véletlen folytán éppen erre a napra tűzték ki — a bratislavai Öntözőgazdálkodási Kutatóintézet, valamint a Galántai Járási Mezőgazdasági Igazgatóság szervezésében — a szemes kukorica öntözési lehetőségeinek a bemutatását, egy szőkébb körű szakembergárda részére. A megszakítás nélküli öntözésre azért volt szükség, mert a 6—7 milliméternyi csapadék alig enyhítette a nedvességhiányt, hangzott Juhos Árpád alelnök és Fray György agrármérnök, növénytermesztési ágazatvezető válasza a sok kíváncsiskodó kérdésre. A szövetkezetben ugyanis teljes mértékben tudatosították, hogy mit ér az öntözés a korszerű növénytermesztésben. , A szemes kukorica termesztésében például az öntözés a hozamok alakulásának legfőbb meghatározója lehet. A termést befolyásoló tényezők közül a többség a kezünkben van. A korszerű hibridek genetikai termőképessége eléri a 13—14 tonnát hektáronként, a gépesítés színvonala — főleg в külföldi vetögépek műszaki paraméterei — lehetővé tezik a megkövetelt egyedszám elérését, világviszonylatban a növényvédő szerek választéka is lehetővé teszi a kártevők, betegségek és gyomok elleni hatékony küzdelmet. Ennek ellenére a gyakorlatban meg sem közelítjük a korszerű hibridek termesztésével elérhető csúcshozamokat, hiszen országos átlagban mindössze 5,5 tonnás termésátlagot értünk el. — Több éves kísérleteink egyértelműen igazolják, hogy a kukoricatermesztésben nem is annyira az öntözések száma, mennyisége, hanem elsősorban az öntözés időpontja a mérvadó — mondotta bevezető beszédében Michal Šanta agrármérnök, az öntözőgazdálkodási intézet munkatársa. Ezen a téren vannak azok a tartalékok, amelyek ma a kukorica csúcshozamairól döntenek. Számtalan kísérlet és gyakorlati tapasztalat által Igazolt tény, hogy a kukorica hozamképzése szempontjából a leg válságosabb fejlődési időszak a címerhányás kezdetétől egészen a tejérésig húzódik. Ha ebben a fejlődési szakaszban a növényzet nem jut elegendő nedvességhez, akkor ez számottevő hozamcsökkenéssel jár. S ez a nedvességhiány sem korábbi, sem későbbi öntözései nőm pótolható. A másik oldalon viszont öntözőberendezéseink jelenlegi műszaki színvonala nem teszi lehetővé a kukorica későbbi fejlődési szakaszában az öntözést. Illetve csak jelentős nehézségek árán. A hozamnövelés azonban megéri azt a fáradságot, hogy a kukoricát a sávos öntözőberendezésekkel öntözzük még a növényzet kisebb mértékű károsodása árán is. Hiszen amíg a taposási, illetve a sorok kivágásával előidézett károk mindössze 3—5 százalék körüliek, a* öntözés általi hozamnövekedés kiteszi a 30—40 százalékot. Ott, ahol a szovjet gyártmányú Fregat tfpusú öntözőberendezések üzemelnek, a kukorica öntözése problémamentes. Szlovákia viszonylatában az adott öntözési lehetőségek — többek között, a sávos öntözőberendezések — kihasználásával a mai műszaki színvonal mellett is közepes termőképasségű talajokon tíz tonnáig terjedő, jő minőségű talajokon pedig tíz tonnát meghaladó hektárhozamokat érhetnénk el — hangoztatta végezetül Santa elvtárs. A Galantai járásban az utóbbi évek során a növénytermesztés belterjesítésére fordított beruházások közül a legerőteljesebben az öntözőberendezések hálózatának a bővítését támogatták. Ennek köszönhetően ma szlovákiai viszonylatban is talán a legkiterjedtebb öntözőhálózattal rendelkeznek. Zsák agrármérnöktől, a járási mezőgazdasági igazgatóság termelési igazgatóhelyettesétől megtudtuk, hogy a járásban jelenleg 43 ezer hektárnyi terület öntözhető, ami в szántóterületnek közel a 44 százaléka. Az év végéig további öntözőberendezések átadásával a szántóterületnek a fele öntözhető lesz. Említést érdemel, hogy az öntözőberendezéseik jelentős hányada a legkorszerűbb típusú. Hiszen csak kevés járás dicsekedhet azzal, hogy hozzávetőlegesen száz darab Fregattal rendelkezik. Bár az öntözés! lehetőségeket igyekeznek maximálisan kihasználni, mégsem elégedettek az eddigi helyzettel, főleg a kukorica öntözésének tekintetében. A járás gazdaságai a kukoricát mindössze ötezer hektárnyi területen öntözik, ami a termőterület csupán egyharmada. Ezen a helyzeten a jövőben feltétlenül változtatni szeretnének. Ehhez viszont a többi öntözéses gazdálkodást folytató mezőgazdasági üzemnek a nádszegiek példáját kell követni. A látottak és hallottak alapján ez minden bizonnyal kifizetődne. Hiszen a Nádszegi Efsz-ben a tetemes költségek, a sok-sok fáradságos munka hatványozottan megtérül a kimagasló és stabil hozamokban. Juhos Arpád szavaibúl azonban az is kiderült, hogy az öntözőberendezések csak akkor hozzák meg a várt eredményt, ha ezeket ésszerűen kihasználják. Tavaly, amikor hosszú ideig tartó aszály sújtotta a mezőgazdaságot, a tenyészidő folyamán összesen 3 millió 985 ezer köbméter vízmennyiséget juttattak ki a szomjazó növényzethez. Ez annyit jelent, hogy az öntözőhálózattal beépített egész területet jóformán négyszer megöntözték. Am az idén sem takarékoskodtak az öntözővízzel, ez ideig összesen háromezer hektárnyi területet öntöztek. Július vége felé az öntözőberendezések napi területi teljesítménye 150, szombaton és vasárnap pedig — amikor nincs energiakorlátozás — 200 hektár volt. Szükség is van az öntözési lehetőségek maximális kihasználására, mivel a nádszegiek. a T.úrsi (túr na Ostrova) és a Csilizradványi (Ciližská Radvaű) Egységes Földműves-szövetkezettel, valamint az Agrokomplex Nagymegyeri (Calovol üzemével egyetemben felhívással fordultak a többi kukoricatermelő gazdaság felé az öntözött területeken a 9 tonnás, a nem öntözőiteken pedig a 7 tonnás hektárhozamok elérése érdekében. Ezt a célt pedig a szövetkezet dolgozó! becsülettel teljesíteni akarják, hiszen a felhívás után ez már erkölcsi kötelességük is. Hogy semmit sem bíztak a véletlenre, az a Fray György agrármérnökkel folytatott beszélgetésből is kiderült. A szövetkezet szántóterülete 2356 hektár, s ennek mintegy 94 százaléka öntözhető. A gazdaság 80 darab sávos, 8 darab Fregat és 4 darab hagyományos öntözőberendezéssel rendelkezik. A kukoricát a vetésforgó kialakításától függően 600—680 hektáron termesztik. A korszerű agrotechnikát az IKR alkalmazása biztosítja. A terület túlnyomó hányadán termesztett hibridek genetikai termőképessége megközelíti a 16 tonnát, de a „gyengébb“ termőképességű hibrideké is eléri a 14 tonnát. Ennek a termőképességnek azonban csak az 56 százalékát sikerült ez ideig kihasználniuk a tavaiy elért 8,25 tonnás átlaghozammal. Öntözött területeken azonban a hozamok 8,5 tonnára növekedtek az öntözetlen területen elért 6,5 tormás terméssel szemben. Ezért az idén úgy alakították ki a vetésforgót, hogy a kukoricát az egész termőterületen öntözhessék, ott, ahol mód van rá Fregatokkal, s ott, ahol más lehetőség nincs, a sávos öntözőberendezéseket alkalmazzák. A kukoricát június végétől folyamatosan öntözik. A sávos öntözőberendezések alkalmazásához bizonyos távolságban — a tömlő és az öntözőfejek elhelyezése miatt — négy sor kukorica kivágásával kezelési sávokat képeznek. Ez Jelentősen megkönnyíti az öntözőberendezés kezelését. A levágott kukorica sem megy veszendőbe, mert ezt zöld takarmányként etetik a szarvasmarhákkal. A kukorica fejlődésének kritikus időszakában egyszeri öntözéses adagban 60 milliméter mennyiségű vizet juttatnak a talajba. A szövetkezetben ezt a módszer Immár harmadik éve sikerrel alkalmazzák. De hadd említsük meg az öntözés hozamnövelő hatásának még egy példáját. Az idei aratás eredményeinek birtokában a szövetkezetben —ár össze tudták hasonlítani a parcellák szerinti h lmokat Is. Így azokon a területeken, ahol az őszi búzát tavaly idény, vagyis vetés előtti öntözésben részesítették, ott 7 tonnás hektárhnzamokat értek el. Az öntözetlen területeken viszont a hozamok 5,5—В tonne között mozogtak. Szövetkezeti átlagban a gabonafélék 6.01 tonnás hazammal fizettek az áldozatkész és szakszerű munkáért. Reméljük, hogy a kukorica hozama sem okoz ma|d csalódást a csúcshozamok elérésére törekvő efsz tagságának. KLAMARCS1K MÁRIA Közeleg a 7. ötéves tervidőszak vége. Ennek kapcsán egyre gyakoribbakká válnak az öszszegező gazdasági elemzések, melyek sorában a féléves termelési és értékesítési feladatok teljesítésének kiértékelése előrejelző adatokat nyújt az idei, illetve a fél évtizedes célok valóra váltásának kilátásaira vonatkozóan. 'Á Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda)' járásban végeztünk egy ilyen felmérést. A termelésnek a statisztikai adatok számhalmazaiba kódolt folyamatát, változásait Dr. Cséfalvay Gábor, a járási mezőgazdasági igazgatóság közgazdasági igazgatóhelyettesének a segítségével „fejtettem meg“. Az „ntolsó“ esztendő gazdasági mutatói az ötéves tervfeladatok lehetőleg minden pontjában való teljesítésére irányulta1'. Ehhez méretezték a feladatokat is. Az első félév eredményeit kimutatva elsősorban ez állattenyésztésben történt kedvező előbbrelépés. Tovább nőtt a termelés volumene, de nem az extenzív, hanem a belterjes gazdálkodás — töbhlettermék-ellőállítás, a hasznosság-növekedés — eredményeként. Javulás állt be — bár korántsem megnyugtató mértékben — a vágóállatok felvásárlása terén. Egyszerűsödött a hízásertések értékesítési lehetősége, onyhült a szarvasmarhahús iránt tapasztalt érdektelenség — mármint a húsipar részéről. A járási mezőgazdasági igazgatóság Irányítása alá tartozó egységes földműves-szövetkezetek és állami gazdaságok az állati eredetű termékekből — a baromflhús-termelést kivéve — az elvárásokkal összhangban teljesítették értékesítési kötelezettségüket. A tanulságos következtetések bevonása érdekében érdemes számszerűleg is elemezni az eredményeket. A félév alatt a terv által előirányzott 18 ezer 200 tonna hús értékesítését 030 tonnával „tetőzték“ meg. Az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva ez négy százalékos terméktöhblet-előállítást jelent. Tehát marhahúsból 217, sertéshúsból 430, borjúhúsból pedig 5 tonnával többet értékesítettek. A hasznosságot értékelve: a szarvasmarhák tartósában a szövetkezetek 0,75, az állami gazdaságok pedig 0,67 kilogrammos napi súlygyarapodást ártek el. Ezen belül a marhahizlalásban 0,90 kilát. Négy szövetkezetben elérték az egy kilón felüli felhfzásl átlagot, a Hegyáti (Kút ni к) Efsz-ben pedig 1,23 kilogrammos napi súlygyarapodással dicsekedhetnek. A Dunaszerdahelyi járás mezőgazdasági üzemei a tervezett mennyiséget túllépve a tavalyi év hasonló időszakához képest 625 ezerrel — ez 1,5 százalékos növekedést jelent — több tejet adtak el a feldolgozó üzemek. A szövetkezetek 2131. az állami gazdaságok pedig 2180 literes félévi fejásf átlagot könyveltek el. E tekintetben az Illésházi (Nový, Život) Efszben a legnagyobb (2432 liter) a tejelékenység. A GabClkovói Állami Gazdaság 2313, a Geliet (Holíče) és e Padányi (Padáö) Efsz-ben 2245, illetve 2279 literrel helyezkednek a hasznossági rangsorolásban. A napi tejértékesítésbon a 12,7 literes átlaggal az illésházi; 12,58 literrel a csilizradványi (Ciližská Radvaű); 12,39 literrel pedig a Zlaté Klasy-i szövetkezetek állnak az élen. (A Járási átlag a szövetkezetek esetében 10,9; az állami gazdaságoknál 11,1 liter.) A tejtermelésben látszólag megvan a Jövedelmezőség, hiszen a lelvásárolt menynyiség 88 százalékát első minőségi oztályban értékesítik. De ha már érvényben lennének az ú) minősítési normák, ekkor ez a százalékarány a felére csökkenne. Ёрреп ezért már folyamatban vannak azok a műszaki (hűtőházak építése, modern szűrőberendezések beszerelése), valamint szervezési és irányítási intézkedések (például a higiéniai előírások betartatása), amelyek biztosítani hivatottak az igényesebb minősítési szabályzókhoz való igazodást. Az ötéves gazdálkodási terv viszonylatában szemlélve az állattenyésztési árutermelést, a következő figyelemre méltó megállapításokat tehetjük: a gazdaságok az esetleges további darabszámnöveléshez elesendő férőhellyel rendelkeznek. A hasznossági mutatók tervszerűen növekedtek. Ugyanakkor a mezőgazdasági üzemek meglepetésszerű váratlansággal teljesítőképességük visszafogására kényszerültek, hiszen a társadalmi igény alacsonyabb a jelenlegi árutermelés szintjénél. Ebből a közgazdasági képletből következik, hogy a gazdaságok nem tudják folyamatosan értékesíteni állati eredetű termékeiket. A felvásárló és feldolgozó üzemek dilemmája: a termelő által felkínált árutál nem tudnak napi eladás formájában „megszabadulni“, ugyanakkor a kereslethez viszonyítottan fölös élelmiszer-alapanyagot sem képesek (műszaki kapacitás hiányában) tartós, illetve tárolható termékekké feldolgozni. Az „ördögi kör“ azzal zárul, hogy a gazdaságok egyik, kevésbé szerencsés, hányada — az adásvételi szerződésben megállapított Időponttól számítva még heteken, hónapokon keresztül — a felhizlalt állatok gazdaságtalan takarmányozására kényszerül. A kitermelt tejmennyiség egy részét — főleg a nyári időszakban — pedig csak a sertésállománnyal feletetve „hasznosítja“. A jmi egyik közgazdásza emígy fogalmazta a kedvezőtlen jelenséget: a mezőgazdaságban eddig hiánygazdálkodást folytattunk, most, a körülmények hatására, kínálati piacgazdálkodásra tértünk át. Jelenleg ennek játékszabályait tanulmányozzuk. A növénytermesztésben a második félévre esik a bizonyítás Ideje. Az eddigi áruforgalmezási értékekből és a nyári-őszi terméskilátásokból ítélve azonban már eléggé megbízható tervteljesítési prognózis készíthető, ütéves viszonylatban a tervidőszak első két esztendejének gyenge átlaghozamait 1983—1984-ben kiegyenlítve és az idei gabonaterméssel biztosítottén teljesítik az ötéves gabonaprogram feladatait. Nagyobb problémát csak a szőlő jelent Az idei kemény fagyok okozta terméskiesés értéke becslések szerint meghaladja в 70 millió koronát. A mezőgazdasági össztermelést illetően a Dunaszerdahelyi járás a 7. ötéves terv feladatait nemcsak viszonyszámokban. hanem abszolút összegekben is teljesíti. A munkatermelékenység, a jövedelmezőség és az egyéb közgazdasági mutatók az ötéves irányszámokkal összhangban növekedtek. Korcsmáros László BIZTATÓ KILÁTÁSOK
