Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1985-08-17 / 33. szám
12 .Szabad Földműves 1985. angnsztns If» *<•5 «.*©■.*>> 1ШЩ mmmmm Mastitis - jelző műszer A minőség szerinti tejátvétel a mastitis elleni védekezés fokozását teszi szükségessé. Ennek azonban előfeltétele egy olyan gyors,/olcső és megbízható módszer kifejlesztése, amely a mastitis felismerését már annak korai Időszakában lehetővé teszi. * , > A mastitis kimutatására a gyakorlatban kémiai módszerek terjedtek el. Ezek a viszonylag lassú és költséges vizsgálat, hoz használt reagensek Jórészt importból származnak. Az elektronikus műszerek elterjedését megbízhatóságuk alacsony foka gátolja. A jelenleg használatban levó típusoknál az olcsóságra törekvés vitatható műszaki megoldásokat eredményezett. Az AH—1 típusú ú)-zélandl készülék által jelzett érték például függ a készülékbe helyezett elem feszültségétől, annak elhasználódása során jelentősen változik. Általánosan jellemzi ezeket a készülékeket, hogy a mastitises tejet egy konstans elektromos vezetőképesség-határérték alapján jelzik. Ez a módszer azért nem lehet eredményes, mert a tej elektromos vezetőképességét számos más tényező, például a takarmányösszetétel, előrehaladott vemhesség, hoszszú fejést ciklus, a tehén kora sth. szintén befolyásolja. Az említett hibák a jelenleg a gyakorlatban használt műszereknél a helyes mérések arányát 50—59 százalékra korlátozzák. A Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolán kifejlesztett MC—1 típusú készülékkel kiküszöbölhetők az említett hibák, és így a gyakorlatban is jól használható műszert készítettek. A készülék formáját, célszerűségét figyelembe véve úgy alakították ki, hogy kézben tartható legyen és a négy tógynegyedból a tejet egy-egy vizsgáló csészébe fejhessék. A műszerrel a vizsgálat ideje a korábbi próbacsészés módszernél csak néhány másodperccel hosszabb, ami alatt a fejő a nyomógomb megnyomása után a csészéknek megfelelően elhelyezett piros világító diódákról a mastitis-gyanús tögynegyedet kiválasztja. Ha valamennyi tőgynegyed egészséges, középen egy zöld világító dióda jelez. A nyomógombot a vizsgálat közben, azaz néhány másodpercig lenyomva kell tartani. A tej kiöntése után a készülék újabb vizsgálatra kész. A műszerben a kiértékelést egy megfelelően programozott mikroprocesszoros központi egység végzi. Ez az egység öszszehasonlítja a négy tőgynegyedből vett tejmintát, és így a tehén takarmányozási, tartási és egyedi Jellemzőiből eredő eltéréseket kiszűri. A készülék megbízhatóságát a 2X1000 tejmtntán ellenőrizték. A mintákat két tehenészetben gyűjtötték össze. A méréseket nehezítette, hogy mindkét állománynál régen volt mastitis szűrés. Számos olyan tehenet találtak, amelynek mind á négy tógynegyede előrehaladott klinikai mastitises volt. Ez a kimutathatóság szempontjából azért okoz nehézséget, mert ha mind a négy tőgynegyed azonos mértékben gyulladt, a készülék a mastitlst nem tudja kimutatni. Ez a gond a készülék rendszeres alkalmazásával megszűnik, mert a mastitis már subkllntkal állapotban, tehát kezdeti stádiumban kimutatható és ennek alapján kezelhető. A betegség kezdeti stádiumában viszont nagyon ritkán fordul elő, hogy valamennyi tőgynegyedben egyszerre kezdődjön, Illetve azonos mértékben fejlődjön a gyulladás. Ä műszert négyszáz telmlntán Mastttest-prőbával Is összehasonlították. Ennél a kísérletnél 98 százalékos egyezést tapasztaltak a két prőba között. A kétes esetekben a pótlólagos vizsgálat kimutatta, hogy a műszer szubjektivitás kiküszöbölésével megbízhatóbb eredményt adott. A tőgygyulladással kezelt tehenek gyógyulását a készülék a Mastitest-próbánál gyorsabban jelezte. Ez lerövidíti a kezelési Időt, ezzel a gyógyszerfelhasználás csökken és a tehén teje lemét használható. Az eredmények alapján a készülék több mint 4 százalékponttal megbízhatóbb a Mastttest-prőbánál. A készülék használata a fejésl Időt nem hosszabbítja meg számottevően, ezért bármilyen fejésl módnál rendszeresen használható. A minőség szerinti tejátvételnél alkalmazása szinte nélkülözhetetlen, rendszeres használatával az előrehaladott klinikai mastitis okozta termeléskiesés, esetleg az állatok emiatt történő selejtezése kiküszöbölhető. Lehetővé válik egy a mastltts-helyzotet figyelembe vevő ösztönző bérezést rendszer bevezetése* amely a fejót érdekeltté teszi a megfelelő tógyelókészltésben, a minél kíméletesebb fejésbem és a tőgy lehetőleg tökéletes kifejésében. A műszeres vizsgálat természetesen nem szünteti meg a kórokozók meghatározásának szükségességét. A készüléket szűrővizsgálat céljára készítették. Ennek megfelelően a gyulladást tetszőleges kórok esetén kimutatja. A kórok meghatározása a többi szűréshez hasonlóan további vizsgálatot Igényel. Kétségtelen előnye azonban, hogy a lehető legkevesebbre csökkenti a viszonylag költséges laboratóriumi vizsgálatok mlntaszámát, és ezzel Ismét Jelentős költségmegtakarítást eredményez. ÍMagyar Mezőgazdasági A Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolán kifejlesztett MC—1 típusú készülék A minőség napjaink kufcsfeladata Az Idei brnól országos vadászati kiállításon a látó. gatók a legújabb tavasziárpa- és őszíbúza-fajtákkal, valamint a hazai és a külföldi nemesítésü kukoricahibridekkel is meg. ismerkedhettek. Fotó: —blm tásfl küzdelem, amolyan értelmetlen „hidegháború“ folyt, amelyből rendszerint a minőség került ki vesztesként. Voltak Időszakok, amikor a hozamnövelést támogató irányzatok végletekbe menően a minőségi követelményeket fölösleges „fényűzésnek“ tekintették. E szemlélet támogatói a szükséges minőségi szint biztosítását я behozatal lehetőségében, valamint az élelmiszer-ipari termékek beltartalmi értékének a Javítását különböző szintetikus anyagokkal való dúsításban látták. Az utóbbi években politikai kulcskérdéssé vált a behozatalon való függőségünk mielőbb) megszüntetése. Ezzel kapcsolatban egyre többet beszélünk a minőség javításának szükségességéről, azonban csak keveset teszünk a helyzet változtatása érdekében, mivel a hozamok és a termelékenység növelésére egyoldalúan beállított mezőgazdasági gyakorlatunk ezt egyszerűen nem teszi lehetővé. Kedvezőtlen hatása volt annak is, hogy a múltban e felvásárlási árakat nem differenciálták a minőség szerint, s ennek következtében a termelő anyagilag nem volt érdekelve a minőségen. Ä felsorolt problémák következtében ma olyan helyzetbe kerültünk, hogy egyetlen növénykultúránk minőségével sem lehetünk teljes mértékben elégedettek, sőt egyes termények esetében igen alacsony minőségi szintre süllyedtünk. Példa erre a cukorrépa kedvezőtlen technológiai értéke, a sörárpa és a sör exportjával kapcsolatos nehézségek, a fogyasztók elégedetlensége az étkezési burgonya minőségével és tárolhatóságával, de a zöldségfélék minőségével is. Több növényi terményben a fokozódó vegyszerezés következtében egyre nagyobb menynyiségben idegen anyagok fordulnak elő, amelyek kedvezőtlenül befolyásolják a termények fogyasztási-higiéniai értékét. Nem csupán a növényvédő szerek — melyek felhasználása hazánkban egy lakosra számítva eléri az 1,5 kilogrammot — szervmaradványairól van szó, hanem egyre gyakrabban tapasztaljuk a növényi terményekben, valamint a szennyezett takarmányok etetése révén a húsban is, a tejben és a tojásban is a nehéz fémek jelenlétét. Tudatosítani kell, hogy a minőséges mezőgazdasági termékeknek lényegesen nagyobb az értéke az emberi táplálkozás, az állatok takarmányozása, sőt a tárolási és feldolgozási veszteségek csökkentése tekinteté-Ä mezőgazdasági termények baszonértékét mennyiségi és minőségi tulajdonságaik komplexuma alkotja. A termelő Igyekezete a lehető legnagyobb termelékenység és hozam elérésére irányul, a fogyasztó és a feldolgozóipar száméra a termény dietetikus és technológiai értéke a fontos, mert esen múlik a végtermék minősége. de sok esetben a termelés gazdaságossága is. Hosszú ideig, sőt gyakran inég ma is, e két alapvető mutató, a monnyiség és a minőség között negatív kölcsönhaben, mint a beltartalmilag kevésbé értékes nyersanyagok esetében. Ebből a szemszögből értékelve a minőség javítása alapvető eszközzé vált a mezőgazdasági és az élelmiszeripari termelés hatékonyságának növevelásében. Az utóbbi évek tapasztalatai egyértelműen igazolták, hogy a távlatilag, valamint az agrobiológiai komplexum szempontjából kellően meg nem fontolt Intézkedések nem hozhatták meg a helyzet tartós javulását. Minden bizonnyal a nagy hozamú búzafajták nemesítése és rozsnemesítésben előtérbe került a kombájnos betakarításra való alkalmasság — a burgonyatermelő és a hegyvidéki körzetekben. A zabnemesítés előirányzata a nitrogéntartalmú anyagok optimális részarányát, valamint a rostanyagtartalom növelését tűzte ki célul azért, hogy a termény élelmiszer-ipari feldolgozásra is alkalmas legyen. Az új kukoricahibridek kialakításában a hibridizációs program az aminosav-tartalnm — főleg a lizin és a triptofán — növelésére Irányul. A borsónemesítésben a jó főzhetőség, a burgonyánál я megfelelő minőség, a genetikailag egycsírájú cukorrépa nemesítésében pedig a cukortartalom és a cukorhozam növelése került a figyelem homlokterébe. Az őszi repce esetében a minimális eruksavtartalomra, a zöldség- és a gyümölcsnemesítésben pedig a magas vitamintartalomra és a jé konzervipari tulajdonságok elérésére irányul a nemesítők figyelme. Az aránylag hosszadalmas növénynemesítésl munkával szemben a megfelelő agrotechnikai intézkedések — főleg a trágyázás — segítségével lényegesen rugalmasabban módosítható a növényi termények beltartalmi összetétele a tenyészidő folyamán. Ezek a tényezők azonban pozitív és cetekben a nitrátok halmozódásához vezet. Ezek lebontása során nitritek keletkeznek, amelyek úgynevezett methemoglebinémiát idézhetnek elő, s ez szélsőséges esetekben a csecsemőknél a halál okozója is lehet. Ezen túlmenően a nagyobb töménységben előforduló nitrátok potenciális veszélyét képezik a karciogén hatású nitrozamtnok képződésének. A káliumtartalmú műtrágyák túladagolása Is hasonlóan veszélyes lebet. A talaj túl magas káliumtartalma hátráltatja főleg a magnézium és kalcium kationjainak a növény általi felvételét. Ennek következtében megbomlik a növény anyagcseréje. Egyes szakemberek szerint a talajionokban lévő káliumtöbblet az egyik alapvető oká e termények minősége csökkenésének, beleértve a nitrátok fokozott mértékű felhalmozódását is a növényekben. A jelenlegi mezőgazdasági gyakorlatban — világviszonylatú vonatkozásban — egyes esetekben az embereknél és állatoknál egyaránt egészségügyi zavarokat tapasztaltak a nyomelemekkel; főleg a kénnel való túltrágyázás, valamint az abiogén elemek, mint például az ólom, a higany, a fluór és az arzén hatésának következtében. A nyomelemeknek különös jelentőségük van a mezőgazdasági termények higiéniai értéke tekintetében. Ezen elemek esetében ma már nem érvényes a múltban alkalmazott hasznos és káros elemekre való egyoldalú csoportosítása. Ma ezt a kérdést mennyiségi szempontból kell értékelni, mivel az egyes nyomelemek lehetséges káros hatása meglehetősen reszéles körű köztermesztése messzemenő előrehaladást jelentett. Ezzel szemben egyidejűleg a gabonafélék túlméretezett részaránya a vetésforgóban, a gyakran hatékonytalanul fokozott vegyszerezés, a talaj termőképességének elhanyagolása stb. végső soron rontotta az elvárásoknak megfelelő végeredményt. Elmaradt a várt gazdasági hatás is, mert a hozamnövekedés mértéke nem felelt meg a befektetett költségeknek. Ezen túlmenően a termények minősége is csökkent. A jelen időszak biztatóbbnak mutatkozik. Egész népgazdaságunk területén napirendre került a minőség kérdése, s ebből a mezőgazdasági őstermelés sem maradt ki. A legfelsőbb párt- és állami szervek megkülönböztetett figyelmet szentelnek ennek a kérdésnek, s határozatokat, intézkedéseket hoznak a helyzet javítása érdekében. Napjainkban lényegesen nagyobb figyelmet fordítanak a minőség problémakörére a mezőgazdasági termelés minden területén. A növénynemesítő intézetek célprogramjai olyan fajták előállítására irányultak, amelyek gazdasági, beltartalmi, technológiai és egészségi tulajdonságokkal jóval felülmúlják az eddigi ' fajtaválasztékot. A tervekben például olyan búzafajták nemesítése szerepel, amelyek elérik a legkiválóbb szovjet búzafajták tulajdonságait, alkalmasak a kukorica-, a répa- és burgonyatermelő körzetekbe, valamint a minőségi mutatók nagyobb arányú csökkenése nélkül ts fúl bírják a fokozott nitrogéntrágyázást. , A sörúrpa nemesítésében a fő cél a minél nagyobb mennyiségű vonadékanyag és minimá- lia fehérjetartalom elérése. Я gatfv Irányban egyaránt hathatnak attól függően, hogy a műtrágyákat milyen adagban, formában és módszerrel alkalmazzák. Figyelembe kell venni nemcsak a főnövénykultúra, hanem az elővetemény agrotechnikáját Is, főleg a trágyázás tekintetében. Vegyszerezés nélkül — legyenek ezek műtrágyák, növényvédő szerek, növekedésszabályozók, tartósító szerek — a mai nagyüzemi mezőgazdasági termelés elképzelhetetlen. A termények fogyasztási-higiéniai szempontjából ez a kérdéskör különösen honyolnlt és jelentőségteljes. Maximális figyelmet igényel mindenekelőtt abból a szempontból, hogy a mezőgazdaság vegyszerezésében tartós helyet foglaljanak el a minőségi és az egészségügyi követelmények. Hiszen olyan lényegbevágőan fontos kérdésekről van szó, mint a lakosság élelmezése és a környezetvédelem. Különösen komoly kérdésnek kell tekinteni a takarmányokban előforduló idegen anyagok jelenlétét, amelyek az állati eredetű termékekbe is bekerülnek. Ezek közé tartoznak a növényvédő és tartósító szerek, a takarmányok beltartalmi összetételét módosító biológiai anyagok, továbbá a gazdasági állatok egészségvédelmében alkalmazott antibiotikumok és növekedésük serkentésére használt hormonok szervmaradványai. A műtrágyázás nem csökkenti a termények minőségét és nem idézhet elő egészségügyi zavarokat abban az esetben, ha ésszerűen és kiegyensúlyozott adagokbar alkalmazzák. Ezen aiapelv be nem tartása esetén jelentős károkat Idézhetünk elő. Közismert tény, hogy egyes zöldségfélék nitrogénnel való túltrágyázása a növényi szövelatfv fogalom és azon múlik, milyen mennyiségben halmozódik fel az adott terményben, illetve az élelmiszereken keresztül az emberi szervezetben. A tudomány és a kutatás arra irányul, hogy megállapítsa ezen elemek káros hatásának tekintetében a megengedhető felső határt. Egy nagyon nehéz feladat megoldásával állunk szemben, mert Igen kis mennyiségben előforduló nyomelemekről van szó, amelyek még a legkorszerűbb analitikai módszerek segítségével is nehezen mutathatók ki a biológiai anyagban. A másik fontos problémakör az, hogy a jelenlegi orvostudományban nincsenek teljes megbízhatósággal körülhatárolva a toxicltás kritériumai tekintettel arra, hogy ezen idegen anyagok bosszú távon а szervezetbe halmozúdhatnak és különböző kölcsönhatású reakciókba léphetnek. S felsoroltak világosan Jelzik, hogy a mezőgazdaság területén a mennyiségi és a minőségi mutatók ésszerű összehangolása nem könnyű feladat. Kölcsönhatásuk gyakran negatív korrelációkhoz vezet. Részleges sikerek elérése is erőfeszítő munkát igényel. Feltétlenül szükséges ezért valamenynyi érdekelt szerv — a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és az egészségügy — együttműködése, de főleg azon szervek fokozott kezdeményezőkészsége, amelyek a tudományos-műszaki ismeretek alkalmazásáról döntenek a széles körű gyakorlatban. Ezt a folyamatot pedig olyan irányba kell terelni, hogy az össztársadalmi érdekeket szolgálja. JAROSLAV PRUGAR docens, a tudományok doktora, a bratislavai Talajtani Kutatóintézet munkatársa
