Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-08-17 / 33. szám

12 .Szabad Földműves 1985. angnsztns If» *<•5 «.*©■.*>> 1ШЩ mmmmm Mastitis - jelző műszer A minőség szerinti tejátvétel a mastitis elleni védekezés fo­kozását teszi szükségessé. Ennek azonban előfeltétele egy olyan gyors,/olcső és megbízható módszer kifejlesztése, amely a mastitis felismerését már annak korai Időszakában lehetővé teszi. * , > A mastitis kimutatására a gyakorlatban kémiai módszerek terjedtek el. Ezek a viszonylag lassú és költséges vizsgálat, hoz használt reagensek Jórészt importból származnak. Az elektronikus műszerek elterjedését megbízhatóságuk ala­csony foka gátolja. A jelenleg használatban levó típusoknál az olcsóságra törekvés vitatható műszaki megoldásokat ered­ményezett. Az AH—1 típusú ú)-zélandl készülék által jelzett érték például függ a készülékbe helyezett elem feszültségé­től, annak elhasználódása során jelentősen változik. Általánosan jellemzi ezeket a készülékeket, hogy a masti­tises tejet egy konstans elektromos vezetőképesség-határérték alapján jelzik. Ez a módszer azért nem lehet eredményes, mert a tej elektromos vezetőképességét számos más tényező, például a takarmányösszetétel, előrehaladott vemhesség, hosz­­szú fejést ciklus, a tehén kora sth. szintén befolyásolja. Az említett hibák a jelenleg a gyakorlatban használt műszereknél a helyes mérések arányát 50—59 százalékra korlátozzák. A Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolán kifejlesztett MC—1 típusú készülékkel kiküszöbölhetők az említett hibák, és így a gyakorlatban is jól használható műszert készítettek. A készülék formáját, célszerűségét figyelembe véve úgy ala­kították ki, hogy kézben tartható legyen és a négy tógyne­­gyedból a tejet egy-egy vizsgáló csészébe fejhessék. A mű­szerrel a vizsgálat ideje a korábbi próbacsészés módszernél csak néhány másodperccel hosszabb, ami alatt a fejő a nyo­mógomb megnyomása után a csészéknek megfelelően elhe­lyezett piros világító diódákról a mastitis-gyanús tögynegye­­det kiválasztja. Ha valamennyi tőgynegyed egészséges, közé­pen egy zöld világító dióda jelez. A nyomógombot a vizsgálat közben, azaz néhány másodpercig lenyomva kell tartani. A tej kiöntése után a készülék újabb vizsgálatra kész. A műszerben a kiértékelést egy megfelelően programozott mikroprocesszoros központi egység végzi. Ez az egység ösz­­szehasonlítja a négy tőgynegyedből vett tejmintát, és így a tehén takarmányozási, tartási és egyedi Jellemzőiből eredő el­téréseket kiszűri. A készülék megbízhatóságát a 2X1000 tejmtntán ellenőriz­ték. A mintákat két tehenészetben gyűjtötték össze. A méré­seket nehezítette, hogy mindkét állománynál régen volt masti­tis szűrés. Számos olyan tehenet találtak, amelynek mind á négy tógynegyede előrehaladott klinikai mastitises volt. Ez a kimutathatóság szempontjából azért okoz nehézséget, mert ha mind a négy tőgynegyed azonos mértékben gyulladt, a készü­lék a mastitlst nem tudja kimutatni. Ez a gond a készülék rendszeres alkalmazásával megszű­nik, mert a mastitis már subkllntkal állapotban, tehát kezdeti stádiumban kimutatható és ennek alapján kezelhető. A beteg­ség kezdeti stádiumában viszont nagyon ritkán fordul elő, hogy valamennyi tőgynegyedben egyszerre kezdődjön, Illetve azonos mértékben fejlődjön a gyulladás. Ä műszert négyszáz telmlntán Mastttest-prőbával Is össze­hasonlították. Ennél a kísérletnél 98 százalékos egyezést ta­pasztaltak a két prőba között. A kétes esetekben a pótlóla­gos vizsgálat kimutatta, hogy a műszer szubjektivitás kikü­szöbölésével megbízhatóbb eredményt adott. A tőgygyulladás­­sal kezelt tehenek gyógyulását a készülék a Mastitest-próbá­­nál gyorsabban jelezte. Ez lerövidíti a kezelési Időt, ezzel a gyógyszerfelhasználás csökken és a tehén teje lemét hasz­nálható. Az eredmények alapján a készülék több mint 4 százalék­­ponttal megbízhatóbb a Mastttest-prőbánál. A készülék hasz­nálata a fejésl Időt nem hosszabbítja meg számottevően, ezért bármilyen fejésl módnál rendszeresen használható. A minőség szerinti tejátvételnél alkalmazása szinte nélkülözhetetlen, rendszeres használatával az előrehaladott klinikai mastitis okozta termeléskiesés, esetleg az állatok emiatt történő selej­tezése kiküszöbölhető. Lehetővé válik egy a mastltts-helyzo­tet figyelembe vevő ösztönző bérezést rendszer bevezetése* amely a fejót érdekeltté teszi a megfelelő tógyelókészltésben, a minél kíméletesebb fejésbem és a tőgy lehetőleg tökéletes kifejésében. A műszeres vizsgálat természetesen nem szünteti meg a kórokozók meghatározásának szükségességét. A készüléket szűrővizsgálat céljára készítették. Ennek megfelelően a gyul­ladást tetszőleges kórok esetén kimutatja. A kórok meghatá­rozása a többi szűréshez hasonlóan további vizsgálatot Igé­nyel. Kétségtelen előnye azonban, hogy a lehető legkevesebb­re csökkenti a viszonylag költséges laboratóriumi vizsgálatok mlntaszámát, és ezzel Ismét Jelentős költségmegtakarítást eredményez. ÍMagyar Mezőgazdasági A Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolán kifejlesztett MC—1 típusú készülék A minőség napjaink kufcsfeladata Az Idei brnól or­szágos vadászati kiállításon a látó. gatók a legújabb tavasziárpa- és őszíbúza-fajtákkal, valamint a hazai és a külföldi ne­­mesítésü kukorica­­hibridekkel is meg. ismerkedhettek. Fotó: —blm tásfl küzdelem, amolyan értel­metlen „hidegháború“ folyt, a­­melyből rendszerint a minőség került ki vesztesként. Voltak Időszakok, amikor a hozamnö­velést támogató irányzatok végletekbe menően a minőségi követelményeket fölösleges „fényűzésnek“ tekintették. E szemlélet támogatói a szüksé­ges minőségi szint biztosítását я behozatal lehetőségében, va­lamint az élelmiszer-ipari ter­mékek beltartalmi értékének a Javítását különböző szintetikus anyagokkal való dúsításban látták. Az utóbbi években politikai kulcskérdéssé vált a behoza­talon való függőségünk mi­előbb) megszüntetése. Ezzel kapcsolatban egyre többet be­szélünk a minőség javításának szükségességéről, azonban csak keveset teszünk a helyzet vál­toztatása érdekében, mivel a hozamok és a termelékenység növelésére egyoldalúan beállí­tott mezőgazdasági gyakorla­tunk ezt egyszerűen nem teszi lehetővé. Kedvezőtlen hatása volt annak is, hogy a múltban e felvásárlási árakat nem dif­ferenciálták a minőség szerint, s ennek következtében a ter­melő anyagilag nem volt érde­kelve a minőségen. Ä felsorolt problémák követ­keztében ma olyan helyzetbe kerültünk, hogy egyetlen nö­vénykultúránk minőségével sem lehetünk teljes mértékben elé­gedettek, sőt egyes termények esetében igen alacsony minő­ségi szintre süllyedtünk. Példa erre a cukorrépa kedvezőtlen technológiai értéke, a sörárpa és a sör exportjával kapcsola­tos nehézségek, a fogyasztók elégedetlensége az étkezési burgonya minőségével és tárol­hatóságával, de a zöldségfélék minőségével is. Több növényi terményben a fokozódó vegyszerezés követ­keztében egyre nagyobb meny­­nyiségben idegen anyagok for­dulnak elő, amelyek kedvezőt­lenül befolyásolják a termé­nyek fogyasztási-higiéniai érté­két. Nem csupán a növényvédő szerek — melyek felhasználá­sa hazánkban egy lakosra szá­mítva eléri az 1,5 kilogrammot — szervmaradványairól van szó, hanem egyre gyakrabban tapasztaljuk a növényi termé­nyekben, valamint a szennye­zett takarmányok etetése révén a húsban is, a tejben és a to­jásban is a nehéz fémek jelen­létét. Tudatosítani kell, hogy a mi­­nőséges mezőgazdasági termé­keknek lényegesen nagyobb az értéke az emberi táplálkozás, az állatok takarmányozása, sőt a tárolási és feldolgozási vesz­teségek csökkentése tekinteté-Ä mezőgazdasági termények baszonértékét mennyiségi és minőségi tulajdonságaik komp­lexuma alkotja. A termelő Igye­kezete a lehető legnagyobb termelékenység és hozam el­érésére irányul, a fogyasztó és a feldolgozóipar száméra a ter­mény dietetikus és technoló­­giai értéke a fontos, mert e­­sen múlik a végtermék minő­sége. de sok esetben a terme­lés gazdaságossága is. Hosszú ideig, sőt gyakran inég ma is, e két alapvető mu­tató, a monnyiség és a minő­ség között negatív kölcsönha­ben, mint a beltartalmilag ke­vésbé értékes nyersanyagok esetében. Ebből a szemszögből értékelve a minőség javítása alapvető eszközzé vált a me­zőgazdasági és az élelmiszer­­ipari termelés hatékonyságá­nak növevelásében. Az utóbbi évek tapasztalatai egyértelműen igazolták, hogy a távlatilag, valamint az agro­biológiai komplexum szempont­jából kellően meg nem fontolt Intézkedések nem hozhatták meg a helyzet tartós javulását. Minden bizonnyal a nagy ho­zamú búzafajták nemesítése és rozsnemesítésben előtérbe ke­rült a kombájnos betakarítás­ra való alkalmasság — a bur­gonyatermelő és a hegyvidéki körzetekben. A zabnemesítés előirányzata a nitrogéntartal­mú anyagok optimális részará­nyát, valamint a rostanyagtar­talom növelését tűzte ki célul azért, hogy a termény élelmi­szer-ipari feldolgozásra is al­kalmas legyen. Az új kukorica­­hibridek kialakításában a hib­ridizációs program az amino­­sav-tartalnm — főleg a lizin és a triptofán — növelésére Irá­nyul. A borsónemesítésben a jó főzhetőség, a burgonyánál я megfelelő minőség, a geneti­kailag egycsírájú cukorrépa nemesítésében pedig a cukor­tartalom és a cukorhozam nö­velése került a figyelem hom­lokterébe. Az őszi repce eseté­ben a minimális eruksavtarta­­lomra, a zöldség- és a gyü­­mölcsnemesítésben pedig a ma­gas vitamintartalomra és a jé konzervipari tulajdonságok el­érésére irányul a nemesítők figyelme. Az aránylag hosszadalmas növénynemesítésl munkával szemben a megfelelő agrotech­nikai intézkedések — főleg a trágyázás — segítségével lé­nyegesen rugalmasabban mó­dosítható a növényi termények beltartalmi összetétele a te­­nyészidő folyamán. Ezek a té­nyezők azonban pozitív és ce­tekben a nitrátok halmozódá­sához vezet. Ezek lebontása so­rán nitritek keletkeznek, ame­lyek úgynevezett methemogle­­binémiát idézhetnek elő, s ez szélsőséges esetekben a csecse­mőknél a halál okozója is le­het. Ezen túlmenően a nagyobb töménységben előforduló nitrá­tok potenciális veszélyét képe­zik a karciogén hatású nitro­­zamtnok képződésének. A káliumtartalmú műtrágyák túladagolása Is hasonlóan ve­szélyes lebet. A talaj túl ma­gas káliumtartalma hátráltatja főleg a magnézium és kalcium kationjainak a növény általi felvételét. Ennek következtében megbomlik a növény anyagcse­réje. Egyes szakemberek sze­rint a talajionokban lévő ká­liumtöbblet az egyik alapvető oká e termények minősége csökkenésének, beleértve a nit­rátok fokozott mértékű felhal­mozódását is a növényekben. A jelenlegi mezőgazdasági gyakorlatban — világviszonyla­tú vonatkozásban — egyes ese­tekben az embereknél és álla­toknál egyaránt egészségügyi zavarokat tapasztaltak a nyom­elemekkel; főleg a kénnel való túltrágyázás, valamint az abio­gén elemek, mint például az ólom, a higany, a fluór és az arzén hatésának következtében. A nyomelemeknek különös je­lentőségük van a mezőgazda­­sági termények higiéniai értéke tekintetében. Ezen elemek ese­tében ma már nem érvényes a múltban alkalmazott hasznos és káros elemekre való egyol­dalú csoportosítása. Ma ezt a kérdést mennyiségi szempont­ból kell értékelni, mivel az egyes nyomelemek lehetséges káros hatása meglehetősen re­széles körű köztermesztése messzemenő előrehaladást je­lentett. Ezzel szemben egyide­jűleg a gabonafélék túlmére­tezett részaránya a vetésfor­góban, a gyakran hatékonyta­­lanul fokozott vegyszerezés, a talaj termőképességének elha­nyagolása stb. végső soron rontotta az elvárásoknak meg­felelő végeredményt. Elmaradt a várt gazdasági hatás is, mert a hozamnövekedés mértéke nem felelt meg a befektetett költségeknek. Ezen túlmenően a termények minősége is csök­kent. A jelen időszak biztatóbbnak mutatkozik. Egész népgazdasá­gunk területén napirendre ke­rült a minőség kérdése, s eb­ből a mezőgazdasági ősterme­lés sem maradt ki. A legfelsőbb párt- és állami szervek megkü­lönböztetett figyelmet szentel­nek ennek a kérdésnek, s ha­tározatokat, intézkedéseket hoz­nak a helyzet javítása érdeké­ben. Napjainkban lényegesen na­gyobb figyelmet fordítanak a minőség problémakörére a me­zőgazdasági termelés minden területén. A növénynemesítő in­tézetek célprogramjai olyan fajták előállítására irányultak, amelyek gazdasági, beltartalmi, technológiai és egészségi tulaj­donságokkal jóval felülmúlják az eddigi ' fajtaválasztékot. A tervekben például olyan búza­fajták nemesítése szerepel, a­­melyek elérik a legkiválóbb szovjet búzafajták tulajdonsá­gait, alkalmasak a kukorica-, a répa- és burgonyatermelő körzetekbe, valamint a minő­ségi mutatók nagyobb arányú csökkenése nélkül ts fúl bírják a fokozott nitrogéntrágyázást. , A sörúrpa nemesítésében a fő cél a minél nagyobb mennyi­ségű vonadékanyag és minimá­­- lia fehérjetartalom elérése. Я gatfv Irányban egyaránt hat­hatnak attól függően, hogy a műtrágyákat milyen adagban, formában és módszerrel alkal­mazzák. Figyelembe kell venni nemcsak a főnövénykultúra, hanem az elővetemény agro­technikáját Is, főleg a trágyá­zás tekintetében. Vegyszerezés nélkül — le­gyenek ezek műtrágyák, nö­vényvédő szerek, növekedés­­szabályozók, tartósító szerek — a mai nagyüzemi mezőgazda­sági termelés elképzelhetetlen. A termények fogyasztási-higié­niai szempontjából ez a kér­déskör különösen honyolnlt és jelentőségteljes. Maximális fi­gyelmet igényel mindenekelőtt abból a szempontból, hogy a mezőgazdaság vegyszerezésében tartós helyet foglaljanak el a minőségi és az egészségügyi követelmények. Hiszen olyan lényegbevágőan fontos kérdé­sekről van szó, mint a lakos­ság élelmezése és a környezet­védelem. Különösen komoly kérdésnek kell tekinteni a takarmányok­ban előforduló idegen anyagok jelenlétét, amelyek az állati eredetű termékekbe is bekerül­nek. Ezek közé tartoznak a nö­vényvédő és tartósító szerek, a takarmányok beltartalmi össze­tételét módosító biológiai anya­gok, továbbá a gazdasági álla­tok egészségvédelmében alkal­mazott antibiotikumok és növe­kedésük serkentésére használt hormonok szervmaradványai. A műtrágyázás nem csökken­ti a termények minőségét és nem idézhet elő egészségügyi zavarokat abban az esetben, ha ésszerűen és kiegyensúlyozott adagokbar alkalmazzák. Ezen aiapelv be nem tartása esetén jelentős károkat Idézhetünk elő. Közismert tény, hogy egyes zöldségfélék nitrogénnel való túltrágyázása a növényi szöve­latfv fogalom és azon múlik, milyen mennyiségben halmozó­dik fel az adott terményben, illetve az élelmiszereken ke­resztül az emberi szervezetben. A tudomány és a kutatás arra irányul, hogy megállapítsa ezen elemek káros hatásának tekin­tetében a megengedhető felső határt. Egy nagyon nehéz fel­adat megoldásával állunk szem­ben, mert Igen kis mennyiség­ben előforduló nyomelemekről van szó, amelyek még a leg­korszerűbb analitikai módsze­rek segítségével is nehezen mutathatók ki a biológiai a­­nyagban. A másik fontos prob­lémakör az, hogy a jelenlegi orvostudományban nincsenek teljes megbízhatósággal körül­határolva a toxicltás kritériu­mai tekintettel arra, hogy ezen idegen anyagok bosszú távon а szervezetbe halmozúdhatnak és különböző kölcsönhatású reak­ciókba léphetnek. S felsoroltak világosan Jel­zik, hogy a mezőgazdaság te­rületén a mennyiségi és a mi­nőségi mutatók ésszerű össze­hangolása nem könnyű feladat. Kölcsönhatásuk gyakran nega­tív korrelációkhoz vezet. Rész­leges sikerek elérése is erőfe­szítő munkát igényel. Feltétle­nül szükséges ezért valameny­­nyi érdekelt szerv — a mező­­gazdaság, az élelmiszeripar és az egészségügy — együttműkö­dése, de főleg azon szervek fo­kozott kezdeményezőkészsége, amelyek a tudományos-műszaki ismeretek alkalmazásáról dön­tenek a széles körű gyakorlat­ban. Ezt a folyamatot pedig olyan irányba kell terelni, hogy az össztársadalmi érdekeket szolgálja. JAROSLAV PRUGAR docens, a tudományok doktora, a bratislavai Talajtani Kutatóintézet munkatársa

Next

/
Oldalképek
Tartalom