Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1985-08-17 / 33. szám
1981 augusztus 17, SZABAD FÖLDMŰVES SZOLGÁLTATÁS mindenki javára Mezőgazdasági szakemberekkel beszélgetve a korábbi években sokszor hallottam az Ismétlődő panaszt: komoly gondot okoz a Kertitox vontatott permetezőgép Javítása. Felújítás Céljából messzire kellett szállítani ezeket a berendezéseket, a Javításukat vállalók pedig alkatrészhiányra panaszkodtak. Am az év elején örömteli változás történt: a Hurbanovói Egységes Földművesszövetkezet nyitott egy műhelyt, ahol a Nyugat-szlovákia! kerületből érdeklődők számára a korábban említett magyar gyárt- Kádek László mányú permetezőgépeket javítják. Meg kell jegyezni azonban, hogy nem csupán önkéntes vállalkozásról van szó, hanem kooperáció eredménye az új műhely. A berendezéseket gyártó vállalattal való szoros együttműködésnek köszönhetően az alkatrészeket a debreceni vállalat szolgáltatja. Л melléküzemágnak — amely teljes mértékben a mezőgazdaságot szolgálja, mindössze két dolgozója van. Hogy miként is indult be ez a hasznos kisüzem, azt ők ketten mondták el. Laczkó János: —■ Mivel hasonlóképpen mint munkatársaink, ml Is mezőgazdasági gépjavítók vagyunk, így sokan megkérdezik, hogyan kerültünk Ilyen szoros kapcsolatba egy speciális ismereteket igénylő géppel. Ml a múlt évben a Debreceni Gépgyárban tanulmányúton vettünk rés2t, almi elsajátítottuk a legfontosabb tudnivalókat. Később pedig az országot járva szervizjavításokat végeztünk különböző mezőgazdasági üzemekben, ezzel a ezerelőtevékenységhez nélkülözhetetlen ismereteket szereztünk. Kádek László: — Az év elejétől Itt a szövetkezeti gépjavító részleg egyik műhelyében végeztünk javításokat, aránylag Jó körülmények között. A debreceni partnérvállalat eddig Jól ellátott bennünket alkatrészekkel, s reméljük, hogy ez a továbbiakban is így lesz. ■ A jó szakembernek bizonyosan vannak egy-egy géppel vették át. Állítólag a gyár számára a megvalósítás nem volna kifizetődő. Mi persze, — ha egy-egy üzem képviselői igénylik ezt a berendezést — szive sen ^leget teszünk kívánságuk nak, s az olajgyűjtőt felszereljük. ■ A gazdaság más munkarészlegein dolgozók is segítik munkájukat? — Hogy legalább egy nevet említsek, közéjük tartozik elsősorban Polák György esztertergályos, aki mindenekelőtt a felújítási munkálatoknál nyújt hathatós segítséget — válaszolt Kádek László. Az esztergálással megmunkált alkatrészek, így például csapok készítésénél javaslatokkal, ötletekkel támogatja tevékenységünket. A gazdaság gépesítőjétől, Horváth elvtársi-ól látogatásom során azt is megtudtam, hogy miért várnak javításra a Nyugat-szlovákiai kerületen kívüli mezőgazdasági üzemek permetezői. — Tulajdonképpen arról van szó, hogy amíg bírjuk kapacitással, addig további mezőgazdasági üzemekből is vállalunk javításokat. .Persze, túlzsúfoltság esetén kerületünk mezőgazdasági üzemeit részesítjük előnyben. —f— Egy efféle vállalkozást csakis támogatni lehet. Ugyanis egy mezőgazdasági üzem vezetői felismerték hol szorít a cipő a gépjavítás szakaszán, majd ezt követően cselekedtek. Tehát nem mezőgazdaságon kívüli területen vállalkoztak tekintélyes évi haszonért, hanem egy olyan szolgáltatást nyújtanak a mezőgazdasági üzemek számára, amely az ágazat továbbfejlődését szolgálja. Hasonló jellegű szolgáltatásokra — például hiánycikknek számító gumtalkatrészek gyártására — bizony nagy szükség lenne. ' Kalita Gábor Laczkó János munte közben (A szerző felvételei] Megteltek a magtárak A nyári mezőgazdasági munkák legjelentősebbike az aratás. A népgazdasági szempontból óriási jelentőségű, felelősségteljes munka nemcsak az aratók számára jelent komoly feladatot, hanem a gabona felvásárlásával, tárolásával, egyáltalán a gabona kezelésével foglalkozó üzemek dolgozót számára is. Tőlük valóban nagymértékben függ, milyen lesz az idei kenyárnekvaló. .. I A gabonafelvásárlás csúcsidőszaka idejében a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat nemesúcsai (Zemianská OléaJ üzemébe látogattunk azzal a céllal, hogy megtudjuk, az említett felvásárló üzem dolgozói miként tettek eleget ennek a feladatnak, győzték-e munkaerővel a felelősségteljes munkát. Az aratókon kívül, kik azok, akik szinte szünet nélkül dolgoztak a mezőn, a telepen annak érdekében, hogy a termés a lehető leggyorsabban fedél alá kerüljön. Az első ember, akivel szót váltottam, Badóvszky János, a telep őre volt. Nem titkolt büszkeséggel mondta, hogy hosszú éveken keresztül a nagy teljesítményű szárítóban dolgozott. Hét évvel ezelőtt onnan ment nyugdíjba, de ha hívják, még ma is szívesen segít a termény szárításában, s ha nem, őrködik a főkapu bejáratánál. Főidényben a terméssel megrakott tehergépkocsik gyors ütemben váltották egymást. A térségben és környékén hamarosan búzabuckák keletkeztek, a gabona szállításával és kezelésével foglalkozó dolgozóknak, munkásoknak — ugyancsak volt bőven tennivalójuk. Például Buklós Józsefnek, Csörgei Jánosnak, Vasi Imrének, akik az ideiglenes tárolóhelyekröl szállították fedél alá a gabonát. A beérkezett szállítmányból a középiskolás tanulók (a Jövő mezőgazdászai) — név szerint Szabó Béla, Petrovics András, Zsoldos Kálmán, Szalay András — mintát vettek, ezt követően összesöpörték az el hullajtott gabonaszemeket. A mázsaházban Sós Sándor nyugdíjas és a tizennyolc esztendős Szalay Péter dolgozott. A beérkezett termést — minden alkalommal — pontosan lemérték, elvégezték az elsődleges nyilvántartást. Póda László főraktáros és Hipp Gyula raktárba helyettes szintén nagy figyelmet szenteltek annak, hogy honnan, melyik gazdaságból érkezett a gabona. Mindent pontosan feljegyeztek, hogy utólag ne legyen nézeteltérés a felvásárlók és a termelők között. Főidényben volt olyan nap, amikor 1500—2000 tonna gabonát vettek át a körzet termelőitől. Gabonatárolók hiányában a beérkezett szállítmányt rövldebb-hosszabb időre az út szélére és a betonozott udvarra ürítették ki, s onnét került a tisztító és osztályozó gépsorra, majd a szárítóba és a táróiéba. De még mielőtt oda került volna, ügyes laboránsnők a mintavételből megállapították a gabona minőségét. Janko Mária, Nagy Zita, Rácz Mária a laboratóriumban megvizsgálták és alapos elemzésnek vetették alá a búzát; kiderült melyik gazdaság milyen gabonát szállított. Ezzel egy időben serényen folyt a munka a tisztítóban, a magtárban. Szünet nélkül dolgoztak a gépek, gépészek, mindannyian három műszakban. Gergely János, a felvásárló üzem vezetője nagy érdeklődéssel figyelte az egyes munkálatok folyamatosságát. Nagyra értékelte a dolgozók áldozatkész munkáját. Dicsérően szólt a felvásárlás rugalmasságáról és a példás rendről. Mint említette, ez azért volt lehetséges, mert jóval az aratás előtt szerződést kötöttek a hatáskörükbe tartozó üzemekkel. Ennek következtében a gabonafelvásárlás a harmonogram szerint történt. Az üzem dolgozói szoros kapcsolatot tartottak az egyes gazdaságok vezetőivel és Indokolt esetben módosították a szállítás ütemét. Megbeszélték a következő napi teendőket, s így mindenki pontosan tudta feladatát. A beszélgetés során sok szó esett a partneri kapcsolatokról, összesen hat egységes földműves-szövetkezetből — a környező gazdaságokból — szerződéses alapon vásárolták fel a termést. Mindent megtettek a partneri kapcsolatok, a jó szomszédi viszony ápolásáért, javításáért. A felvásárló üzem dolgozói időben megteremtették a termés befogadásához szükséges feltételeket. A tárolóhelyiségeket kiürítették, kitakarították. elvégezték a fertőtlenítést, tehát minden készen állt a gabona átvételére. A termelők és a felvásárlók a társadalmi munkamegosztás során arra törekedtek, hogy a termés a lehető legkisebb veszteséggel. jó minőségben kerüljön rendeltetési helyére. A gabona biztonságos elhelyezéséről a termelők régen Is Illő El ssacnanH módon gondoskodtak. Ä fele* lösség viszont ma már nemcsali a termelőkre nehezedik, hiszatl a partneri kapcsolatok idősza* kában minden szervezetned megvan a jog- és hatásköre, s azon belül a felelőssége. A szívélyes. Jó kapcsolatok ered* ménye, hogy a gabonafelvásárlás rugalmasan történt. Ez lehetővé tette a tervezett gabonamennyiség Időben történi felvásárlását. A gabonafelvásárló üzem a tervezett gabonamennyiséget, azaz 23 ezer 42? tonna kenyérgabonát Juttatott az állami alapba. Ezenkívül 3900 tonna sörárpa, 510 tonna étkezési borsó, 300 tonna lencse és 1605 tnnna őszi repce felvásárlásáról és tárolásáról gondoskodtak. Tény, hogy a felmerülő problémák ellenére valamennyi feladattal Időben megbirkóztak, s a termést Időben fedél alá helyezték. Ennek következtében a gabonafelvásárló üzem 100,1 százalékra tejesttette gabonafelvásárlást tervét. Gergely elvtárs örömmel újságolta, hogy a felvásárolt gabona zöme jó minőségű. A laboratóriumi vizsgálatok megállapították, hogy a kenyérgabona sikértartalma 27—27 százalékos. Érthető, hogy elégedettek a minőséggel, bár-,kezdet» ben a búzát a megengedettnél magasabb, később azonban már megfelelő nedvességtartalommal vették át a partnergazdaságoktól. A felvásárolt gabona kb. negyven százalékát kelleti szárítani. Ez nem okozott különösebb gondot, mert az LSO- 40-es típusú nagy teljesítményű gabonaszárító győzte a munkát. Három műszakban felváltva dolgoztak a szárító dolgozót. Különösen Skulec István, Cite István, Balogh Tibor és Lelenky Antal, akik az üzemnél mint személygépkocsi-vezetők dolgoznak, de a felvásárlás Idején a szárítóban végeztek felelősségteljes munkát. A tárházban Nagyváthy István, Laid József, Olajos István — az üzem régi, tapasztalt dolgozói — nyújtottak kiváló teljesítményt, A felvásárló üzem száznegyvenkét dolgozója mindent megtett a kenyérgabona Jó minőségének megőrzése és a készlet biztonságos elhelyezése érdekében. Arról is gondoskodtak. hogy a kenyárnekvaló lehetőleg ne keveredjen más fajtákkal. Most már elengedheted lenül szükséges, hogy a malomipar rugalmasan, tehát minél előbb átvegye a készletet, mert rövidesen napirendre kerül a szemes kukorica betakarítása és felvásárlása, amire tárolókapacitás kell. Nagy Téréi--------------П F öldünk erdőterülete évente több mint 10 millió hektárral csökken, s ezt a tetemes veszteséget az új telepítések sem tudják ellensúlyozni. Az erdöirtásoknak főleg a trópusi őserdők fái esnek áldozatul, ám az elmúlt években aggasztó hírek és döbbenetes fotók jelentek meg az európai erdők fáinak többféle bekövetkezett lábon való pusztulásáról is. Az erdészek 1979 óta észlelik a fakiszáradás néven említett, titokzatos eredetű „kárt“, mely elsősorban a hegyvidéki kocsánytalan tölgyeseket pusztítja. Az egy gócból sugaras irányba terjedő, kisebb-nagyobb területfoltokon hirtelen fellépő, tömeges fapusztulás úgy következik be, hogy a fa elhal, miközben látszólag ép levelei elszáradnak, de a növekedést Időszakban nem hullanak le. Az elhalás folyamata néha megáll, máskor viszont 2—3 hét alatt hirtelen „lábon“ szárad el az életerős fa. Ennek az előzmény nélküli gyors pusztulásnak az okát kellett felderíteni. A szakemberek mindenekelőtt a pusztuló fák talaját vizsgálták meg, s azt találták, hogy a kiszáradó fák körüli föld kémhatása savanyú, az ezt kifejező pH-érték 4.5—5,7. Kiderült, hogy a talaj pH-ja majd mindenütt átlagosan kb. 1 egész egységgel csökkent, ami tízszeres különbséget jelent. Ahol az erdők mészkő alapkőzeteken állnak, ott gyorsan pótolódnak a savanyító hatásokat kiegyenlítő elemek, s ez hosszabb ideig képes ellensúlyozni a kedvezőtlen savanyúságot. Amikor a pH eléri a 4,5 értéket a talajban, egy sor olyan elem — például a mérgező nehézfémek és az alumínium —, mely mindaddig az élőlényekre közömbös formában volt jelen, oldhatóvá válik, és e sejtmérgek a gyökereken át felszívhatóvá válnak. A mérgező hatáson kívül az ionok közti arányok felborulása is élcttanilag károsan hat a fákra. A talaj ionháztartásának felborulása a talajlakó szervezetek életét is megbolygatja, megváltozik a talaj tápanyag-szolgáltató képessége is, s e változások kedvezőtlen összhatása a fa életműködést zavaraihoz vezet. A talajsavanyodás okaként Eurápa-szerte a savas esőket emlegetik. A savas esők a talajon átszivárogva gyorsan lefolyhatnak, s Így nincs sok idejük. Bár savas csapadékot is gyakran mérnek a meteorológusok, a szárazabb klímán a levegőbe kerülő savalkotó gyököknek — a kán- és nitrogén-oxidoknak — mintegy a fele százasülepedés révén kerül kapcsolatba az élővilággal. Ezért célszerűbb savas ülepedésről szólni. A hőerőművek, gyárak és a közlekedési eszközök által a levegőbe bocsátott kén- és nitrogén-oxidok az alacsonyabb légáramlatokkal, szelekkel távolabbra szállítódnak, és folyamatosan kiülepedve, a növényekre és a talajra rakódnék. A növekvő levegőszennyezés hatásai közvetlenül és közvetve támadják a fát. A közvetlen hatásokat leginkább a hőerőművek és üzemek közelében lehet a fákon kimutatni: a lombleveleken elhalás! foltok mutatkoznak, a tűlevelek elsárgulnak, sőt már kora ősszel lehullanak, ami az anyagcsere károsodását jelzi. Ha a levelek e károsodását a fa átvészelte és a következő évben nem éri további károsodás, a fa nem pusztul el. A rohamosan bekövetkezett fahalálkor viszont a látszólag ép levelek egyszerre elszáradnak, de a növekedést időszakban' nem hullanak le. Ily módon egy életerős fa 2—3 bét alatt elpusztulhat. A kutatók azonban, a fapusztulásokat kiváltó közvetett hatásokat is megvizsgálva, áttételes károsító okokat derítettek fel. Abból kiindulva, hogy kedvezőtlen hatások a talajban halmozódnak fel, megvizsgálták a kémiai változásoknak a fák gyökérzetére s a velük kapcsolatban levő gombafonalakra gyakorolt élettani hatását, csakúgy, mint a károsodott fák vízszállító edényeinek (nedvkeringtető járatainak) állapotát. Mihelyt tarlós szárazság következik be, a tölgy gyökérzetének hajszálgypkerei nyomban összekapcsolódnak a gombafonalakkal, s így nagyobb talajfelületről tudják magukba szívni a vizet a benne oldott tápanyagokkal. A gombaszakértőknek már eddig is feltűnt, hogy a fás szárú növények gyökereivel összekapcsolódó fonalú gombafajok a hetvenes évek vége óta mind ritkábban fejlesztenek termőtestet: sok lelőhelyről teljesen eltűntek az azelőtt ott tömegesen előfordult tinoru-, trombita- és rókagombák. Ha azután tartós szárazság következik, a fák nem tudják felszívni a kellő mennyiségű vizet és tápanyagot. Ez a kényszerhelyzet a tölgyfát párologtatásának csökkentésére készteti: célszerű (kocsonyás) anyagot választ ki, és ezzel szűkíti a vízszállító járatok keresztmetszetét. Csakhogy a szűkítés gyakorta „tál jól sikerül“; a kocsonyás anyag fokozódó termelődése teljesen eltömíti a szállító járatokat, s az edénynyalábok abban az évben már többé ki sem nyílnak. Lényegében ugyanez a folyamat következik be minden őszi lnmbhulletáskor is, de a következő évben a nedvkeringés az addig újonnan fejlődött szállítóedényekben már megindulhat. A védekezésből szűkített szállítóedények járatéi viszont tavaszai vagy nyáron tömődnek el, amikor a levelek kilombosodva javában párologtatnak. Ha a szállítóedények ilyenkor nem tudnak elegendő vizet és tápanyagokat szállítani, a fa éhen és szomjan hal, „lábon“ szárad el. Az iyen, hervadva senyvedő fákon gyakran felismerhetők a különböző farontók, levél károsítók. gyökérpuszlítók, kórokozó baktériumok is. de ezek a paraziták vagy mikrobák az élettanilag megbetegedett, kiszáradás előtt álló fáknak már csak másodlagos károsítói: a gyengülő fa végső pusztulását siettetik, de az jelenlétük nélkül is, hetek alatt bekövetkezhet. A hazai fafajok közül már az égeren, a kocsányos tölgyön és a juharon is megfigyelték a kutatók a száradásé» pusztulásra utaló jeleket. A száradásos lepusztulás egyelőre még foltokban való jelentkezése a sevhatásra különbözően reagáló talajú területeknek, továbá a savas ülepedések helyileg változó mértékének tulajdonítható. Kárpát-medence a savas ülepedés szempontjából kedvezőtlen fekvésű, ezért mindaddig, amíg a savas ülepedést okozó légszennyezés nem mérséklődik a minimumig, a száradásos lepusztulások folytatódására lehet számítani. Ml lenne hát a teendő? A szakemberek legelőször arra gondoltak, hogy az érzékeny tölgy helyére gyertyánt, hársat, kőrist vagy más fát ültetnek majd, de ez csupán ott lehetséges. ahol a termőhelyi adottságok e fafajoknak kedveznek. Svéd példa nyomán — kísérletképpen meszezéssel kezdtek kezelni egy négyhektáros erdőrészt. Noha, bebizonyosodott, hogy a meszezéssel lassítani tudjuk a fapusztulás terjedését, ez az eljárás mégsem megfelelő megoldás a baj megszüntetésére. Nehéz a helyenként kiszórandó mészporniennyiség adagjainak eltalálása, amellett az összes erdőterület túl sok ehhez a módszerhez. Távlatilag csak a kén- és nitrogén-ozidokat a légkörbe ontó emisszió (szennyezetlevegő-kibocsátás) nemzetközi betiltásának általános végrehajtása hozna javulást. Csakhogy az ez ügyben egybehívott 1962, évi stockholmi és a tavalyi müncheni kormányszintű konferenciák határozatai még írem hozták meg a várt eredményt. Nem kedvezett a környezet elsavasodása elleni küzdelemben az olajrohbanások miatt visszahozott fosszilis tüzeló'anyagok nagyobb arányú elégetése sem. A gépkocsiforgalom is tovább nőtt, miközben késik az újonnan gyártott gépkocsik motorjainak véggáztisztítókkal való kiegészítése. Az ENSZ Élelmezésügyi Szervezete (FAQ) erdészeti bizottságának javaslatéra az idei esztendőt az Egyesült Nemzetek Szervezete az erdők évének nyilvánította, s a világméretű összefogásra szólította fel a kormányokat az emberiség létére nagyban ható, a bolygónkat övező légburok oxigénutánpótlását szolgáltató erdólc hatékonyabb védelmére. Az erdők évének céljaival összhangban hazánkban erdő. védelmi programot dolgoztak ki, létrehozzák az erdők egészségi állapotáért felelős erdővédelmi szervezetet, mérő- éa megfigyelőrendszert építenek ki az erdők légszennyezettségének a folyamatos mérésére, s tovább támogatják az erdőkárosodások tanulmányozására irányuló kutatásokat. Az erdők megmentése azonban nem pusztán a hivatalos szervek, s nem is csak az erdészeti dolgozók ügye. Az erdő mindannyiunk éltető forrása, pusztulásának terjedése magunk és utódaink ökológiai létfeltételeit veszélyeztetné. E-zért széles körű társadalmi összefogással segítenünk keli erdeink megóvását, ÍNJ A fák kiszáradásának okai к kapcsolatosan érdekes meglá tásai... — Természetesen — vette át a szót Laczkó János.- — A Kertitox gépek valóban nagyszerű masinák, ám módosítani való azonban így is akad. Kollégámmal például már több újítást valósítottunk meg. A Kertitox Globál-típusú gép hid'raulikus berendezésében hamar felmelegszik az olaj, fgy egy olajgyüjtót Iktattunk be, amelynek felszerelése nem okoz különösebb problémát. Ezt az ötletünket a gyártókkal is közöltük, akik bár elismerték az újítást, Illetve annak előnyeit, az ötletet azonban mégsem
