Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-02-16 / 7. szám
1983. íeSruSr íв. .SZABAD FÖLDMŰVES. A közép-amerikai politikai rendezésért X Szovjetunió és Kuba aggodalominai szemléli a közép-amerikai, mindenekelőtt a Nicaragua körül kialakult helyzetet és határozottan elítéli az USA-nak Nicaraguával szemben folytatott bűnös, intervenciós politikáját. A Szovjetunió és Kuba a közép-amerikai helyzet igazságos, politikai rendezéséért száll síkra és támogatja az erre törekvő államok konstruktív erőfeszítéseit — hangsúlyozta moszkvai tárgyalásain Andrej Gromiko szovjet és Isidoro Malmierca Peoli kubai külügyminiszter. Malmierca a -szovjet kormány meghívására tett hivatalos baráti látogatást Moszkvában. A szívélyes és a teljes megértés szellemében tartott tárgyalásokon a külügyminiszterek megvitatták a kétoldalú kapcsolatok kérdéseit, valamint több kölcsönös érdeklődésre számot tartó időszerű nemzetközi problémát. Gromiko és Malmierca elégedetten állapította meg, hogy a Szovjetunió és Kuba közötti együttműködés minden területen sikeres és töretlenül fejlődik. A külügyminiszterek hangsúlyozták, hogy a jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzetben megnőtt a Szovjetunió és más szocialista országok javaslatainak jelentősége. E Javaslatok a béke megerősítését, a fegyverkezési, mindenekelőtt a nukleáris fegyverkezési hajsza megfékezését és a feszültségnek a világ legkülönbözőbb térségeiben való csökkentését szolgálják. A CIA ás a nicaraguai ellenforradalmárok X különböző nicaraguai ellenforradalmi szervezetek képviselői Miamiban tanácskoztak közös politikai front létrehozásáról. A tanácskozásokon részt vett valamennyi fegyveres ellenforradalmi csoport mellett az Arturo Cruz-féle politikai csoportosulás Is. Egységes szervezetet akarnak létrehozni; arra számítanak ugyanis, hogy ily módon sikerül megkapniuk a hivatalos amerikai támogatást. Újsághírek szerint a csoportok egységes szervezetté formálását a CIA sugalmazta. A Reagan-kormány egyelőre 14 millió dollár hivatalos amerikai támogatást nyújtott erre a célra az ellenforradalmároknak. Egy ismert hetilap révén kiszivárgott, hogy az ellenforradalmárok havonta legalább 1 millió dollárhoz jutnak az amerikai „magánszervezetek“ segélyéből, a különböző ultrakonzervatív csoportoktól kapott támogatásból. Reagan a költségvetési vita tüzében Reagan elnök a kongresszus elé terjesztette az Egyesült Államok költségvetését, amelynek legnagyobb tételét a katonai kiadások alkotják. A példátlanul nagy költségvetési hiány csökkentése végett, jelentős összegeket kell lefaragni az államháztartás egyéb célokra szánt kereteiből. Ha ez nem történne meg, az 1988-os pénzügyi évben az USA deficitje 230 miliárd dollárra növekedne, ez pedig elfogadhatatlan, állapította meg a kongresszushoz Intézett üzenetében, Ronald Reagan. Az elnök a katonai költségvetés 13 százalékos növelését kívánja, ezzel a Pentagon a teljes kiadások legnagyobb tételét kapná meg. Még a Reagan-kormányzat eddigi történetében is (a szociális programok megkurtítása, a fegyverkezés mellett) először fordul elő, hogy a katonai költségvetés meghaladja a társadalombiztosításra és a nyugdíjakra fordított állami pénzek együttes összegét. A katonai költségvetés növelése különösen ippst, az új szovjet—amerikai fegyverzetkorlátozási tárgyalások előtt igen negatív politikai jelentőségű. A javaslat szerint 19 százalékkal növekednének a különböző fegyverfajtákra fordítandó összegek. Reagan 48 MX rakéta, 48 darab B-l-es bombázó jóváhagyását kéri a kongresszustól, és 4,7 milliárd dollárt költené Trident rakétákkal felszerelt tengeralattjárók építésére. A költségvetési tervezet 2,5-szeresére kívánja emelni a „csillagok háborúja“ program fejlesztési költségeit. Reagan költségvetési tervezete szerint az amerikai deficit 1987-ben 165 milliárd, 1988-ban 145 milliárd körül alakul majd. Mindez messze van még a kiegyensúlyozott költségvetéstől, de Reagan üzenetében „helyes irányú lépésnek“ tartja. Persze a kongreszszusban erről más vélemények Is vannak. Ä szenátorok és képviselők első nyilatkozataikban úgy vélték: elfogadhatatlan, hogy a nagy takarékosság közepette a katonai kiadások Ilyen ütemben növekedjenek. A törvényhozás többsége a katonai programok komoly megkurtítását kívánja. Az „íírvedelem" megvalósíthatatlan alom Cyrus Vance, Carter egykori elnök külügyminisztere annak a meghallgatássorozatnak a keretében nyilvánított véleményt az Egyesült Államok külpolitikájáról, amelyet a bizottság a múlt héten kezdett meg. Schultz Jelenlegi külügyminiszter állásfoglalásával. Vance megvalósíthatatlan álomnak nevezte Reagan űrfegyverkezési programját, amely tökéletes védelmet ígér a támadó nukleáris fegyverekkel szemben. Rámutatott: ez a program könnyen a támadó fegyverek fejlesztésében folyó verseny meggyorsításához vezet. Bár hajlandó volt támogatni az űrkísérleti programot, ellenezte az űrfegyverek telepítését Vance azt is sürgette, hogy Washington adja fel az első csapás mérésére alkalmas MX rakéták fejlesztésének terveit, bár ezek helyett egy kisebb méretű, egyrobbanófejes rakéta kifejlesztését Javasolja. Azt is felvetette, hogy az Egyesült Államok rendeljen el moratóriumot a hagyományos fegyverekkel felszerelt cirkáló rakéták tengeri telepítésére, mert azokat igen nehéz megkülönböztetni a nukleáris fegyvereket hordozó eszközöktől s így fejlesztésük és telepítésük kockára teszi a SALT-2 egyezmény fenntartását. A világ közvéleménye feszülten várja március 12-ét, amikor a szovjet és ez amerikai küldöttség Genfben tárgyalóasztalhoz Ul. A szovjet küldöttség azzal az utasítással foglalja el helyét a tárgyalásokon, hogy az eredményes szovjetamerikai tárgyalások alapja a külügyminiszteri találkozón -elért megállapodás szigorú betartása. A szovjet küldöttség ezt várja el az amerikai féltől is. Nem számítanak könnyű tárgyalásokra, de jóakarat, ésszerű kompromisszumkészség esetén megoldhatónak tartják a bonyolult problémákat. Az amerikai űrfegyverkezés kapcsán a szovjet küldöttség arra is figyelmeztet, hogy miként a múltban, ha rákényszerül, e Szovjetunió mindent megtesz a maga és szövetségesei biztonságáért. így összegezhetők Konsztantyin Csernyenkónak, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének a CNN amerikai .tévétársaság moszkvai tudósítója kérdéseire adott válasza. Mint a szovjet vezető írja, a tárgyalások témájáról és céljairól elért megállapodás objektív lehetőséget nyújt a komoly és eredményes megbeszélésekhez, mert a jelenlegi feltételek között a nukleáris és űrfegyverkezés problémái megoldásának helyes, egyetlen lehetséges formuláját tartalmazza. Nem lehetséges korlátozni, még inkább csökkenteni a nukleáris fegyvereket, ha nem tesznek hatékony intézkedéseket a világűr militarizálásának megakadályozására. Ezt a szerves köicsönkapcsolatot pontosan rögziti a szovjet—amerikai közös dokumentum. Csernyenko arra az elvi jelentőségű dokumentumra is emlékeztetett, hogy ez végső célként a nukleáris fegyverek teljes felszámolását jelöli meg, s amíg Moszkva megjelenésük éta következetesen ezért küzd, addig Washington korábban még beszélni sem akart róla. Csernyenko összességében hangoztatja, hogy van tehát alap a komoly, céltudatos tárgyalásokhoz, s arra van szükség, hogy becsületesen kövessék a genfi megállapodást, a gyakorlatban minden részletében betartsák. Konsztantyin Csernyenko interjúja A genfi szovjet - amerikai támlások előtt Arra a kérdésre, miért emel szét a Szovjetunió olyan határozottan az amerikai „stratégiai védelmi kezdeményezés“ ellen, jóllehet jelenleg csak tudományos Kutatásokról van szó, Csernyenko megállapította: a „védelem“ kifejezés használata csak játék a szavakkal. lényegében támadó, pontosabban agresszív koncepcióról van sző. — A cél: e rakétaelhárító „pajzs“ mögé rejtőzve megszerezni a lehetőséget a büntetlen nukleáris csapásra, vagyis megkísérelni lefegyverezni a másik felet, megfosztani attól a lehetőségtől, hogy válaszcsapást mérjen, ha nukleáris agresszió éri. Ez a meghatározó katonai fölényszerzés irányvonala. A kutatási fázisra való hivatkozás pedig csupán a figyelem elterelését szolgálja, — jegyezte meg Csernyenko, emlékeztetve rá, hogy az atombomba is „a Manhattan-terv“ keretében folytatott kutatások eredménye volt, de mindenki tndja mivel járt ez Hirosima és Nagaszakl lakosainál. Egy másik kérdés sok amerikai hivatalos személynek azokat a kijelentéseit érintette, hogy az új tárgyalások nehezek lesznek és nem vezetnek gyors megegyezéshez. — Osztja-e ezt a nézetet, ön szerint mi lehet a legkomolyabb akadálya a sikeres tárgyalásoknak? — kérdezte az amerikai tudósító. Csernyenko emlékeztetett rá, hogy Moszkvában ismertek e kijelentések, többek között azoké, akik amerikai részről a tárgyalásokat készítik elő. A tárgyalások még el sem kezdődtek, s már nehézségekről beszélnek. Előre felkészítik a közvéleményt évekig tartó eredménytelen vitákra, óvnak „Genf hipnózisától“, helyette erőltetett nukleáris fegyverkezésre hívnak fel, gyors mozgásba hozzák A kozmikus programokat. S ha beszélnek is valamilyen megegyezés lehetőségéről, akkor csupán a nukleáris fegyverek egyes kérdéseiben, természetesen az Egyesült Államok számáré előnyösen, a világűr problémáját pedig a mondás szerint „május 40- re“, azaz a végtelenbe halasztják. Ami a szovjet—amerikai viszonyt illeti, Konsztantyin Csernyenko sajnálatosnak nevezte, hogy jelenleg azok nem a legjobbak, s ez kifejeződik a változatlanul bonyolult, feszült nemzetközi helyzetben. Utalt rá, hogy ez egész világon helyeslést, reményeket váltott ki az általános biztonság középponti kérdéseiről kezdődő szovjet-amerikai tárgyalások híre, de nem lehet elfelejteni, hogy a jelenlegi feszültség okai nem szűntek meg« A népek elítélik в politikát, s határozottan követelik, hogy vessenek véget neki. Az emberiség történelmének döntő pillanatát éli át, a civilizáció jövője függ attól, megoldják-e a világ előtt álló legfontosabb feladatokat, elsősorban elhárítják-e a nukleáris veszélyt, megakadályozzők-e a világűr militarizálását, és csak békés célokra használják, egyesítik-e a népek erőfeszítéseiket a globális gazdasági, környezetvédelmi problémák megoldására. Az új szovjet—amerikai tárgyalások kedvezd eredménye gyümölcsözőbben befolyásolná a világhelyzetet, nagy lépést jelentene a kor fő kérdéseinek megoldásában. A Szovjetunió ezért fog tevékenykedni Genfben, 6m nem minden függ csupán a szovjet féltől — hangoztatta Konsztantyin Csernyenko. Cseiiszlovák -szoviet külügyminiszteri megbeszélések Bohuslav Chüoupek csehszlovák külügyminiszter február elején munkalátogatást tett Moszkvában, melynek során tárgyalásokat folytatott Andrej Gromikóval, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjával, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettesével, külügyminiszterrel. Chüoupek elvtárs moszkvai munkalátogatásáról közös közleményt adtak ki, amelyben egyebek között ez állt: Andrej Gromiko és Bohuslav Chüoupek megbeszéléseket folytatott, amelyeken a barátság és a teljes kölcsönös megértés légkörében éttekintették a kétoldalú kapcsolatokat és a két felet érintő időszerű nemzetközi problémákat. A * * *külügyminiszterek megelégedéssel nyugtázták, hogy tovább fejlődik Csehszlovákia és a Szovjetunió sokoldalú együttműködése a marxizmus—leninizmus és a szocialista internacionalizmus szellemében, teljes összhangban az 1970. május 6-án aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segftségnyújtási szerződéssel. Rendkívüli jelentősége van aeon határozatok végrehajtásának, amelyeket Konsztantyin Csernyenko és Gustáv Husák tavaly júniusi moszkvai találkozóján fogadtak el. Csehszlovákia és a Szovjetunió tovább erősíti a két állam testvéri kapcsolatát, ami teljes mértékben megfelel nemzeteik létérdekeinek, mélyíti a barátságot és az együttműködést a szocialista országokkal és sokoldalúan elősegíti a szocialista közösség egységének és összeforrottságának szilárdítását. Mindkét fél rámutatott a Varsői Szerződés nagy jelentőségére, amely már 30 éve a tagállamok határai biztonsága és sérthetetlensége szavatolásának hatékony eszköze, a béke és a szocializmus védelmének hatékony tényezője. A, Varsói Szerződés feladata, hogy továbbra Is sikeresen betöltse történelmi szerepét. Az alapvető nemzetközi problémákat megvitatva a felek a teljes nézetazonosság jegyében értékelték és nagyon bonyolultnak minősítették a helyzetet. A világűr militarizálása fokozná a lázas fegyverkezést, és lényegesen meggyengítené a hadászati stabilitást. Ebben a helyzetben rendkívül fontos, hogy folytassák a nemzetközi feszültség enyhítésére tett erőfeszítéseket, és keressék a lázas fegyverkezés megállításának útjait. A felek pozitívan értékelték a genfi szovjet—amerikai külügyminiszteri találkozó eredményeit, de véleményük szerint ez csak az első lépés, s még nagy és bonyolult munkát kell végezni. Mindkét fél nagyra értékelte az ENSZ-közgyűlés XXXIX. ülésszakának eredményeit, azt, hogy az ülésszak fontos döntéseket hozott a nemzetközi problémákról, elsősorban a lázas űrfegyverkezés elkerüléséről és elítélte az állami terrorizmus politikáját. AZ emberek minden földrészen tudatosítják, hogy sürgető Intézkedésekre van szükség a háborús veszély csökkentése érdekében. X' Varsói Szerződés többi tagállamával együtt Csehszlovákia és a Szovjetunió konstruktív választ vár a NATO-tagországoktúl arra a javaslatára, hogy Európát szabadítsák meg a vegyi fegyverektől és csökkentsék a katonai kiadásokat. 'Aggodalmukat fejezték ki a NATO egyes köreinek azon kísérletei miatt* hogy szítsák a revansizmust és kétségbe vonják Európa háború utáni elrendezését. A fasizmus fölött aratott nagy* győzelemnek, valamint Csehszlovákia és más európai országok felszabadulásának 40. évfordulójával kapcsolatban kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy a nemzeteknek és a kormányoknak nem szabad megfeledkezniük a második világháború kemény megpróbáltatásairól, s közösen kell törekedniük a világbéke megőrzésére és a nukleáris veszély elhárítására. Chüoupek külügyminiszter munkalátogatása végén nyilatkozatot adott a Csehszlovák Sajtóiroda, a Rudá právo és .a Pravda moszkvai tudósítójának. KGST-tanácskozás a gépipari együttműködésről A’ katonai kiadások és a szociális juttatások az Egyesült Államokban D. Agajev rajza Moszkvában február 5—B-án megtartotta első ülését a KGST gépipari együttműködési bizottsága, amelyet a KGST-tagállamok magas szintű gazdasági értekezletéo^született döntésnek megfelelően a gépipari együttműködést korábban alacsonyabb szinten koordináló gépipari bizottság helyett hoztak létre. Az új bizottságban a tagországokat miniszterelnök-helyettesek képviselték. A csehszlovák küldöttséget Ladislav Gerle, a szövetségi kormány alelnöke vezette. Az ülés munkájában részt vett Jugoszlávia képviselője, s Vjacseszlav Szicsov, a KGST titkára Is. Ä bizottság "áttekintette működési szabályzatának tervezetét, és más szervezeti kérdéseket is megvitatott. Ennek során különös figyelmet szenteltek azon együttműködési feladatok megoldásának, amelyek a KGST-tagállamok felső szintű gazdasági értekezlete és a KGST ülésszakának döntéseiből fakadnak. A felső szintű gazdasági értekezleten nagy figyelmet fordítottak a gépgyártásra. Mint megállapították, ettől az ágazattól függ, hogy milyen lesz a jövőben a szervezet tagállamainak ipara. A testvéri országok vezetői szükségesnek tartották a gépipari együttműködés olyan megszervezését, hogy a tagállamok képesek legyenek a világszínvonaltól semmiben sem elmaradó gépekkel és berendezésekkel ellátni egymás iparát. Az évezred végéig .a gépipari együttműködés fő területe az elektronika, a mikroprocesszoros technika, a robotgyártás és az atomenergetikai berendezések gyártása lesz. A tagállamok létrehozták az egységes számítógép-rendszert, s jelenleg folyik a rendszerhez tartozó gépek negyedik generációjának bevezetése. Az ülésen áttekintettek más, a KGST-tagországok gépgyártást együttműködésével kapcsolatos kérdéseket Is. Az ülés a barátság, a kölcsönös megértés és a konstruktív elvtársi együttműködés légkörében zajlott le. ★ ★ ★ NyikolaJ Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke Moszkvában fogadta a -KGST-tagországok miniszterelnök-helyetteseit, aklk részt vettek a KGST gépipari együttműködési bizottságának első, alakuló ülésén. A találkozón áttekintették, hogyan fejlődik és mélyül a KGST-országok gazdasági és tudományos-műszaki együttműködése a gépgyártás területén. NyikolaJ Tyihonov a beszélgetés során részletesen szólt a szovjet népgazdaság fejlődésével kapcsolatos kérdésekről, a társadalmi termelés hatékonyságának növeléséről. Hangsúlyozta, hogy az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa nagy jelentőséget tulajdonit a testvéri szocialista országokhoz fűződő sokoldalú együttműködés elmélyítésének.
