Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-02-09 / 6. szám

ч * Édes kömény Ä Földközi-tenger környékén honos fűszer-, illetve gyógynö­vény. Nálunk nagyüzemileg is termesztik; vadon is megtalál­ható. Sokan orvosi fenik néven ismerik. Több fajtája ismeretes, a sötét színű maguk több illó­olajat tartalmaznak (például a gyógyszerkönyvek hivatalosan csak az ilyen magot adó fajtá­kat ismerik el). Nálunk gyó­gyászati és élelmiszeripari cé­lokra is elsősorban a Morva­országban termelt édes köményt keresik. Gyűjtése: a növényzetet ko­rán reggel kell levágni, ami­kor még nem száradt fel a harmat, majd száraz helyen végzett érlelés után lehet ki­­csépelnl a magot. A helyesen szárított mag édeskés, kissé csípős ízű, kellemesen fűszeres illatú. Szóródási aránya 8:1, kilónkénti felvásárlási ára 180 korona-Az--édes kömény 4—6 száza­lék illóolajat tartalmaz, mely­nek fó hatóanyagai a terpének, (anetol, fenkon). A magok kel­lemes illatát az anetol adja, a csípős fz a fenkontól szárma­zik. A magban található uiég cukor, fehérje, metilchavikol, fcnikuliu és különféle zsíros anyag is. • A drognak szélhajtó, köhö­gést csillapító, tejiápláió, íze- ^ sítő, fertőtlenítő és étvágyjaví- * tó hatása van. Fontos gyógy­növény, melyet a modern or­vostudomány is elismer és használ (az édes kömény húsz­féle gyógyszer előállításában játszik szerepet. Szélgiircsök esetén teája a gyermekeknek is adható. A magokból nyert illóolaj megtalálható' a szél­hajtó vízben, a növény magja alkotó része a gyermekek ré­szére készülő és a hashajtó teakeveréknek. Az édes kömény teája serkenti az emésztést, enyhíti a gyomorrontáskor je­lentkező görcsöket, erősíti a gyomrot és a beleket. Még jobb hatás érhető el, ha teafűzés­­kur ánizst is keverünk az édes köményhez. Némely kisbabák sokat szen­vednek a görcsöktől, gyakran egész éjszaka talpon tartják az egész családot. Az anyukák többnyire tehetetlenek, pedig ott a gyógyszer a konyhában. Egy kevés gyenge köménytea ilyenkor igen hatásos. A kö­ménytea szuptaiós nőknek is javasolható, ugyanis serkenti a tejtermelést. A légcsőhurutos megbetege­dés gyógyítására is jó az édes kömény. Teája serkenti a hurut felszakadozását és elősegíti a kiköhögést, toroköblögetésre jobb mint a Ga-Fo. Főleg gye­rekek részére javasoljuk, mert ettől nem fog hányni és nem rontja el vele a gyomrát, ha véletlenül lenyeli a folyadékot. Adagolása: naponta 1,5 gramm édes köményből készít­hetünk magunknak teát (forrá­zással vagy rövid ideig tartó főzéssel). Tea helyett 1,5—2 teáskanálnyi köménymagot vagy egy pohár vízben 2—6 csöpp édeskömény olajat (Uleum fue­­nicoli) is bevehetünk. Túlada­golásától óvakodjunk, mert az aromatikus anyagok károsít­hatják a vesét. Dr. Nagy Géza eldaképek A piatúikovól Varga Lajos bácsi hosszú évek óta a ház­táji állattartásban leli ürömét. Baromfit, nyulakat meg galam­bokat tenyészt s a népes állo­mánynak szabadidejében maga barkácsolt ízléses és korszerű állatszállást. — A nyitlak a kedvenceim — árulta el Lajos bácsi, miközben az állományt nézegettük. — Az első anyát valamikor a hatva­nas évek derekán vettem. Sokat kísérleteztem, több fajtával is szerencsét próbáltam, végül a fehér belga óriásoknál kötöt­tem ki. Sokan dicsérték s ma­gam is jó tapasztalatokat sze­reztem ezzel a fajtával. — Elég nagy ez a telep, hány anyával dolgozik? — A törzsállomány nyolc anyából meg két bakból áll. Szigorú kiválasztást végzek, nálam csak a legalább 94 pont­tal értékelt tenyésznövendékek kerülhetnek be az alapállo­mányba. Еду едУ' anyától éven­te 20—22 utódot nevelek fel, közülük a legjobbakat törzs­könyvezem és lenyészsíildöként értékesítem, többnyire valame­lyik kiállításon. Az állomány rendszeres állatorvosi felügye­let alatt áll, vérfrissítésről pe­dig NDK ból vásárolt tenyész* állatokkal gondoskodom. Nyál­­tápot ts használok, de egyéb­ként a hagyományos etetés hí­ve vagyok. Ezt úgy kell érteni, hogy nem csupán szénával, lu­cernával meg abrakkal traktá­tom a nyulakat, de rendszere­sen kínálok nekik lombos galy­­lyakat, száraz kenyeret, kerti és konyhai zöldséghulladékot is. fis természetesen az itatás híve vagyok. A ketreceket meg a kifutókat is rendszeresen ta­karítom és fertőtlenítem, állat­egészségügyi problémákkal csak nagyon ritkán találkozom. — Látom, postagalambjai is vannak. — Régi hobbi, nem tudnék, de nem is akarok megválni tő­le. Szeptember óta nyugdíjas vagyok, ha eddig tudtam időt szakítani a galambokra, most aztán igazán megtehetem. És ehhez még a tyűkokról sem kell lemondanom. A példás ~te­nyésztő számos hazai és külföl­di kiállításon igazolta hozzá­értését. Kedven­cei a rangos nemzetközi se­regszemléken is sok értékes dí­jat nyertek, to­vább öregbítve szervezett ál­lattenyésztőink jó hírnevét. El­ismerés és kö­szönet a jó mun­káért! Kép és szöveg: Nagy Mihály, Sládkovičovo TANULJUNK у CGVnnSTPl f RIASZTÁS HULLÁVAL A vakond- vagy lótücsök (ló­­tetű) a növényeket nemcsuk rágásával, hanem a föld alatti járatok készítésével is károsít­ja. Ezek a talaj felszínéhez közel haladnak és á fiatal nö­vények kidőlését, elszáradását okozhatják. A palántaágyakon kívül a szabadföldi zöldségter­mesztésben, magiskolákban is jelentős lehet a kártétele, szá­razság esetén a tápanyag- és nedvességszükségletét a növé­nyekből elégíti ki. A vakond tücsök elterjedését segíti, hogy előszeretettel telel trágyában. Kipróbáltam a már több hely­ről hallott tanácsot, hogy a kártevőket saját hullájukkal riasszuk el. Ogy tapasztaltam, hogy a vakundtücskök esetében ez bevált. A komposzthalom átrakása közben előkerülő lótücsköket vödörbe dobáltam, majd pár centi vizet öntöttem bele. Min­den állat torát vagy fejét egy kicsit megroppanhattam a víz­bedobás előtt. Ezt azért talál­tam célszerűnek, mert ha a fel­tételezett riasztó hatást a seb­zett állat által termelt anyagok fejtik ki, akkor azok a vízben kioldódnak. Néhány óra múlva valameny­­nyi lótücsköt, amennyire csak tudtam, szétdaraboltam, össze­nyomtam. Ezt ajánlatos vastag gumikesztyűben végezni, mert a lótücsök kitinváza sebet ejt­het a bőrön, és nekem egy esetben ez allergiás tüneteket okozott, megdagadt az ujjam. Az így elkészített levet, a­­mely körülbelül tizenöt 2—3 centiméteres és néhány kifej­lett lótücsökből készült, felhí­gítottam 20 literre és a lótücs­kök által elárasztott 5—6 négy­zetméternyi veteményre locsol­tam. A beöntözést kétszer végez­tem el, augusztus és szeptem­ber végén. A kezelés után még körülbelül egy hétig tovább készültek új járatok, majd el­tűntek, de nemcsak a kezelt területről, hanem néhány mé­teres körzetéből is. MÁKTERMESZTŰK A termelőknek rendszerint sok gondot és kárt okoznak a máktokokat megfurkáló mák­­tokormányosok és máktokbar­­kók. A kártétel, Fejes István magyarországi kertésztárs ta­pasztalatai szerint, rovarölő szereken kívül a bodzavirág főzetével is jelentősen mérsé­kelhető. A bodzavirágot kétszer kell kifőzni, majd a főzettel Az első kezelést követő 3—4 hét múlva újra jelentkeztek a rovarok, egyre nagyobb szám­ban. A második kezelést köve­tően azonban október 20-ig még nem láttam őket. A második lótücsök invázió alkalmával többször próbáltam őket bodzalével elriasztani — teljesen sikertelenül. Viszont a vakond a bodzaieves beöntözést követően nyomban eltűnt és azóta sem jelent meg. В. B. FIGYELMÉBE alaposan meg kell permetezni a virágzó növényeket. Igaz, hogy a főzet nem pusztítja, csak erősen riasztja a kárte­vőket, de nem tesz kárt a meg­­porzást végző méhekben. Von­tatott virágzás esetén vagy esős időszakban a kezelést ajánlatos megismételni. (k sz) > Kistenyúsztőink között újabban elég szép számban akadnak о1уапоЦ, akik a törpe- és dísz- Uaroiníiak tenyésztésében lelik örömüket Fotó: —bor Meséknél Rem ires az odvar ’ A Szlovákiai Állattenyésztők Szövetsége almási (Jablonov nad Turňou) alapszervezetének egyik legaktívabb tagja a kürt­­vélyesi (Hrnšav) Kovács Gyuri bácsi. Saját bevallása szerint, négy éve foglalkozik belterjes állattartással. A faluban úgy mondják, azok közé tartozik, akik — a kellemeset a hasz­nossal összekötve — ésszerűen kihasználják szabadidejüket. — Korán kelő ember vagyok, de ez önmagában még nem je­lent semmit — mondta egye­bek között Gyuri bácsi. — Mint sokan mások, esetleg ábrándo­zással tölthetném a pirkadat óráit, ha történetesen nálunk is ürességtől ásítozna az ud­var. De nem így van. Amint ki­lesek az ablakon, áloműző kép, etetésre váró állatok seregének látványa fogad. Előbb a négy malacot kell lecsitítani, mielőtt felvernék az egész utcát. Az­után a tyúkok, végül pedig a nyulak kerülnek sorra. Ezek a kedvenceim, ezekre fordítok legtöbb időt. De még a kutyát is ellátom, magam csak azután ülök asztalhoz. És délután kez­dődik minden elölről. Persze, van értelme a munkának. Meny­nyi? Ügy évi tízezer korona. Gyuri bácsi egyszerűen fo­galmaz, de a haszonszerzés módja bizony nem ilyen egy szerű. A több-kevesebb bevé­telnek a feláldozott szabadidőn kívül még kemény munkafede­­zete is van. — Nem mondom, aránylag sok pénzbe került az építő­anyag, no meg persze az ólak és ketrecek elkészítése sem ment egyik napról a másikra. És az idő ugyebár pénz, főleg falun, ahol a kert is csak vár­ja az embert. Meg a kasza, mert ekkora állománynak már sok eleség kell. Egy-egy nyúlta számítva, nagyjából 30—50 ki­logramm szénát szoktam beké­szíteni. A szövetkezettől ka­punk takarmányrépát a részes kapálásért, tápot meg a nyula­kat felvásárló Branko vállalat­tól. Ami szemest a szövetkezet­től kapunk, azon megélnek a tyúkok, felhíznak a malacok. Kovácsék hemsír tyúkállo­­mánya félszázra rúg, a gazda tavaly 2500 keltető tojást érté­kesített, majd 250 naposcsibét vásárolt vissza az alapszervezet keltetőjéből. A csibéket három­hetes korban értékesítették. — Négy évvel ezelőtt tíz anyával kezdtem a nyulászko­­dást — említette a többi között vendéglátóm —, most tizenhat tenyészállatot tartok. Kezdetben a német tarkával próbálkoz­tam, de gyorsan átváltottam a jobb liaszontulajdonságokkal jeleskedő kaliforniaira. Két éve törzskönyvezett állománnyal, dolgozom s a kétszázat meg­haladó szaporulatból tavaly 180-at értékesítettem. Beszélgetésünk során még megtudtam, hogy Gyuri bácsi tál elején, rendszerint még a fagyok beállta elolt, alapos nagytakarítást végez a nyúlte­­lepon. A ketreceket benzinlám­pás égetéssel fertőtleníti. Igény­be veszi az állategészségügyi szolgáltatásokat is. Nyulait rendszeresen oltatja myxoina­­tózis ellen, de nem is voltak még beteg állatai. Igaz, két éve egyszerre nyolc fias nősté­nye elhullott, de a vizsgálat solán kiderült, hogy nem a be­tegség, hanem túltáplálás okoz­ta a vesztüket. Azóta a vemhes anyákat naponta csak egyszer eteti. A 'papi menü nyároa szé­na, abrak és víz, télen széna és táppal kevert, reszelt takar­mányrépa. A tenyésztő a trá­gyát is hozzáértéssel hasznosít­ja. A baromfiürüléket erjesztve és hígítva az uborka hozamá­nak növelésére, a nyúltrágyát pedig az 550 tő szőlő tápanyag­igényének kielégítésére hasz­nálja. Korcsmáros László Deménden (Demandi­­ce) húsz évvel ezelőtt ala­kult meg a Szlovákiai Állat­tenyésztők Szövetségének alapszervezete. A Tóth Pál elnökletével működő szer­vezetnek napjainkban 120 tagja van, eredményeik el­ismerést érdemlőek. A fő érdem a nyulászoké, akik évente több mint kétezer pecsenyenyulat adnak át a Branko vállalatnak. A leg­jobb tenyésztők között Skan­­dera József, Hudec Pál, Húsz Ferenc, Pénzes István, Tu­­ray János, Tóth Pál, Cserba Ferenc és Szpisák Dezső szerepel. Valainenyien száz­nál több vágóérett nyulnt értékesítenek évente. Említést érdemel, hogy a szervezet tagjai évi rend­szerességgel közel 100 ezer étkezési tojást és 5 tonna gyapjút értékesítenek, és szép eredményeket érnek el a szerződéses hizlalásban is. Az utóbbi időben fellendült a vízibaromfi- és díszmadár­tenyésztés iránti érdeklődés, s immár a galambászok is sikeresen szerepelnek a nép­szerűsítő kiállításokon. Ami pedig a társadalmi munkát illeti, a község szer­vezett állattartói a múlt év­ben 458 órát áldoztak a községszépítési elképzelések megvalósításának. Bclányi János Ф \ardoskedden (Tvrdo-šovce) 1963-ban tömörültek alapszervezetbe a kertész­­kedők. Hatszázan indultak, nia ezernél is több tagja van a Juhász Kálmán vezet­te alapszervezetnek. Az it­teni árutermelők tavaly 1717 tonna zöldséget értékesítet­tek, melynek zöme paradi­csom és sárgarépa volt. A szervezet tagjai szíve-« sen járnak kiállításokra és tanulmányútra, de a köz­hasznú munkából is kiveszik a részüket. Tavaly az óvoda építésében segítettek. Balogh Klára

Next

/
Oldalképek
Tartalom