Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-02-09 / 6. szám
A növények tápanyagfelvételét befolyásoló tényezők 1. táblázat Tüladagolt tápanyag nitrogén foszfor kálium negnézium kalcium vas bor nitrogén+ 0 foszfor+ •» *-0 káliumm X+magnézium 0 + X m 0 0 íalclumA tápanyagfelvételt több tényező befolyásolhatja. Közülük legfontosabbnak a tápanyagok kölcsönhatása mondható. Ez a kölcsönhatás (interferencia! akkor lép fel, ha egy vagy több tápelem a többivel szemben túlsúlyba kerül. Ha a túisúlyba került tánanvag elősegíti más tápanyagok felvételét, akkor szinergizhiusról, ha viszont fékezi más tápanyagok érvényesülését, akkor antagonizmusról beszélünk. Mint a mellékelt táblázatból is kiolvasható, a nitrogén túladagolása esetében antagonizmussal (fékezi a foszfor, a kálium és a mikroelemek felvételét) és szinergizmussal (elősegíti a magnézium és a kalcium hasznosulását) egyaránt találkozhatunk. Viszont a kálium tűladagolásakor a vas kivételével valamennyi tápelem felvétele csökken. Még egyértelműbb a helyzet a kalcium túladagolása esetén. Ugyanis a- fékezi + elősegíti kalcium az összes tápelem felvételét fékezi. A kalcium és a vas antagonizmnsából származik a gyümölcsfák klorúzis néven közismert levé!sárgu!ása. Elsősorban az őszibaracknál, az almánál meg a szőlőnél fordul elő. A jelenséget kiváltó, konkrét ok a talaj nagy mésztartalma (kalcium), amely gátolja a növények vasfelvélelét. A növények tápanyagfelvételét befolyásoló, további fontos tényező a talaj pH-val jelölt kémhatása. A semleges kémhatás értéke pH 7, az ennél kisebb érték savanyú, a nagyobb pedig lúgos kémhatást jelöl. A talaj kémhatásának tápanyagfelvételt befolyásoló szerepét a mellékelt ábrán szemléltetjük. Magyarázatként csupán annyit, hogy ahol vékonyodik a sáv, ott csökken a tápanyagfelvétel. A növények foszforfelvétele pl. 6,5—7,5 pH között a legintenzívebb. A mindennapi gyakorlatban gyakran találkozunk a cukorrépa, a takarmányrépa, valamint a zeller szívrothadásával, melynek bórbiány az oka. Az ábrán nem véletlenül került egymás mellé 's kalcium és a bőr. A bórhiány tünetei ugyanis legtöbb esetben lúgos, mészben gazdag talajon jelentkeznek növényeinken. A növények bérfelvétele pH-7 felett hirtelen csökken, viszont a kalciumé emelkedik. Éppen ezért a szabad mészben gazdag talajban hiába van elegendő bór, ha a mész erősen gátnija a felvételét. Hasonló a helyzet a kalcium és a vas már említett kapcsolatában is. A tápanyagfelvételt befolyásoló tényezők közül még említést érdemelnek a különböző öko'őgiai tényezők (víz, hőmérséklet, fény, a talaj levegőtartalma és biológiai tevékenysége stb.). Például vízhiány esetében az összes tápanyagok felvétele csökken, mert a víznek nélkülözhetetlen szerepe van a tápanyagok szállításában. A túl nedves talajokból viszont bizonyos tápanyagok (kálium, nitrogén) könnyen kimosódnak. Az alacsony hőmérséklet csökkenti például a foszfor felvételét. Maflák György agrármérnök Szorgoskodik A kétyi IKvetná) Bohák József kertészkedéssel teszi tartalmasabbá nyugdíjaS napjait. Mint vezetőségi tag, a Szlovákiai Kertészkedők Szövetsége helyi alapszervezetének legszorgalmasabbjai közé tartozik. A rendszeresen megkötött értékesítési szerződés alapján rendszerint uborkát, paradicsomot, cseresznyepaprikát meg zöldг babot termel eladásra, de a szép termést nyújtó szőlőjét ts sokan megcsodálják. További munkájához sok sikert kívánunk. (jb) l AMA pH 4 S 6 7 8 9 А//ГЯ OCfW __ J yj ггТ777^7Г/У )Z777'ŕ,yyn-/b~7irDz=~ УУ///УУ/У/У /УУУ/////УУУ-^-^ ^ш^г^уУ77уУуУУуУ7~тУ/УУУУУ Г U run t BOR maun vfis //////(У//У ■~ттггГ7У177/У /////УПг-гу-Л-т-г-Т1 )////.-^^yy^/yyy//^yy/./.yyy-A^Y^~^ /уу УУ//.У/////У/^УУУ^ költségek kétharmadát a takar- zal, hogy vannak tojástermelő mányok adják. és kimondottan hőstípust) faj-A hasznosságot a fajta is ко- ták. Illetve hibridek, molyán befolyásolja. Tíz-tizenöt Egyik Ismerősöm minap azéve még nálunk is sokan kel- zal állított be, nézzem már tettek otthon csibét. Manapság meg a tyúkjait, mert híznak és legtöbben a könnyebb utat, a híznak, tojás meg alig van a vásárlást választják. Ez éppen- fészkekben. Húsz fiatal tojó Jó-e a „markos” csibe? Járásunkban újabban sokan foglalkoznak- tyúktenvésztéssel. De panaszkodnak Is az emberek lépten-nyomon, hogy hiába tömik az állatokba a sok takarmányt, a remélt haszon többnyire elmarad. Az ismételgetett miértre egy szóval nem lehet válaszolni. A tyúktenyésztésben azon fáradozunk, hogy a lehető legolcsóbb. de ésszerű takarmányozással sok tojást. Illetve húst nyerjünk. A takarmányozásban mindenekelőtt a szakszerűségen van a hangsúly, mert ez hozzávetőlegesen harminc százalékkal növelheti a tojáshozahiot. Elég egy pici hiba és a legjobb fajtákban is könnyen csalódhatunk. Márpedig a szakszerűségre ugyancsak ügyelni kell, hiszen a tojástermelési séggel nem is lenne baj, ha történetesen az elképzeléseinknek megfelelő fajták megválasztására Is ügyelnénk. A hagyományokhoz ragaszkodó csallóköziek sajnos még ma Is azt tartják, csak a „markos“ csibe, a szép tollruhájú, hatalmas testű, délceg Járású tyúk ér valamit. Kevesen gondolnak azközött tizenöt kornist meg öt, hemsírrel keresztezett vörös izlandit találtam. Az utóbbi öt már tojik, a kornlsok még nem. Ezen nem is lehet csodálkozni, hiszen a kornis ugyan felettébb szép, nagy testű fajta, de kimondottan hústlpusú. Legfeljebb tfz-tlzenegy hőnapos korban kezd tojni, és évi átlagban 100—120 tojásnál több nem remélhető tőle. Viszont az említett „félvérek“ már a hetedik hőnap végén rakosgatni kezdik a tojást. Gazdaságossági szempontból óriási a különbség: a kornis 3—3,5 kilósra nő tehát Igencsak falánk természetű, ugyanakkor az említett tojástermelők általában egy kilóval könnyebbek, de 200—220 tojást is adnak egy évben. A hőstípusé tyúkok naponta 18—18 dekagramm szemest fogyasztanak, a tojástermelők csak 10— 12 dekát. Ebből már könnyű kiszámítani, melyiket érdemesebb tartani, ha történetesen tojástermelés a célunk. Viszont aki a „markos“ csibét részesíti előnyben, ne csodálkozzék, hogy gyorsan ürülnek a zsákok, mégis kevés a tojás. K. Molnár Ferenc A galambok párbaállítása A kezdő galambászoknak gyakran a nemek megkülönböztetése is gondot okoz, nem még a szakszerű párbaállftás. Ugyanis némely fajtánál alig van különbség a hím és a tojó között. Mondom alig, de azért akad. Például támpontként szolgálhat az az ismeret, hogy az azonos korú galambok közül a hím mindig nagyobb testű, a feje szélesebb, nyaka vastagabb, csőre már ránézésre is erősebb, szélesebb, fej- és nyaktollai fémesebb csillogásúak. Ha még ezek alapján sem tudjuk biztonságosan meghatározni a galamb nemét, hívjuk segítségül a természetet, az állatok természetes ösztöneit. Vegyünk egy nagyobb ládát, középütt válasszuk el, s az egyik rekeszben helyezzünk el egy Idősebb hímet, a másikba pedig tegyük be a számunkra ismeretlen nemű galambot. Ha a hím kis idő múlva udvarolni kezd a melléje zárt galambnak, biztosak lehetünk felöle, hogy tojót tettünk a másik rekeszbe. Ellenben. ha a hím támadó, kihívó magatartást tanúsít, akkor vetélytársat, vagyis hímet zártunk a szomszédságába. Nos, ha már meggyőződtünk galambjaink nemi hovatartozásáról, megtehetjük az előkészületeket a párbaállításra. A kiszemelt galambokat már tél végén külön kell választani és nemek szerint elzárva tartani. A párbaállításhoz, a kiválasztott galambok összeszoktatásához párosító ketrecet használunk. Ezt drőtszövetes betéttel középütt kettéválasztjuk, hogy a galambok- ne érintkezhessenek. de megismerjék egymást. A válaszfalként szolgáló betét A tágas röpdében télen is szívesen napoznak galambjaink Fotó: —bor addig marad a helyén, amíg a galambok nem mutatnak hajlandóságot a kölcsönös közeledésre. A párbaállftás legmegfelelőbb időpontja a kora tavasz, a szoktatás időtartama páronként változó. Amikor a tojó láthatóan elfogadja a hím udvarlását, a válaszfalat azonnal el kell távolítani. A párzó galambokat ne zavarjuk feleslegesen, megfigyelésüket észrevétlenül végezzük. Elég gyakori jelenség, hogy az összeszokottnak mutatkozó galambok végül mégsem állnak párba. Leginkább a tojóknál tapasztalható; hogy szívesen fogadják ugyan az udvarlást, de a válaszrács eltávolítása után nem fogadják el párjuknak a hímet. Ilyenkor a tojót néhány napra — esetleg egy hétre — teljesen elzárjuk az állománytól, azután Ismét kezdjük a szoktatást. A párbaállítást mindig külön helyen, a többi galambtól elzárva végezzük, esetleg letakarjuk a szoktatőládát, hogy a párnak választott galambok csakis egymást lássák. Kedvenceink szoktatása, zárva tartása mindössze néhány napig tart, de ez alatt az Idő alatt sem szabad elhanyagolnunk az etetésüket, itatásukat és gondozásukat. Én például ilyenkor sem tagadom meg tőlük a házilag készített, kedvelt csemegéjüket. Ez 5 kg babrostán átrostált, finom kavicsból, 3 kg oltott mészből, 3 kg faszénporból és 1 kg konyhasóból készül. Az alapanyagot szárazon összekeverem, majd anynyi vizet adok hozzá, hogy a falazáshoz használatos habarcshoz hasonló, pépszerű anyagot nyerjek. Ezt hagyom kiszáradni, majd rögök formájában kínálom fel csipegetésre a galamboknak. Megjegyzem, hogy a díszmadarak és a baromfiak is kedvelik. A párba állított galambokat kiengedhetjük a madárházba. Illetve a röpdébe, de egy ideig még figyelemmel kell kísérnünk a viselkedésüket, hogy biztosak lehessünk abban — tényleg kltartanak-e egymás mellett. Mint ismeretes ,a háziállatok közül a galamb az egyetlen, amely tartós páros életet él. Ez persze nem azt jelenti, hogy a galamboknál Ismeretlen a csábítás és a hűtlenség. Ilyesmire elsősorban akkor kerül sor, ha az állományban magányos hímek Is előfordulnak. De nem ritkaság, hogy a párját elhagyó tojó csábít el egy másik hímet. Általános alapelv, hogy költési Idényben nem észszerű magányos hímet vagy tojót tartani az állományban. A párbaállftássa! történő fáradozás akkor mondható eredményesnek, ha rövid időn belül kezdetét vészi a fészekrakás és a költés. A fészket a hfm és a tojó együtt építi. Az első tojások 8—12 nappal párzás után jelennek meg. A galamb rendszerint délelőtt tojtk, a második tojás pedig egy két nappal később várható. A tojások melegítésében a hfm Is részt vesz. A tojó délután 15—18 órától másnap 9—10 őrálg ül a tolásokon, aztán felváltja a hfm. A költés 17—19-ig napig tart. A csupasz és vak fiókák gyorsan fejlődnek, életük 10. napján kezdetét veszi a tollasodás. A .25—28 napos fiőka már önállóan táplálkozik, sőt, négy-öt hetes korban már elhagyja a fészket. A tojő ekkor Ismét tojni kezd s megkezdődik a második költés. Kiss Sándor, Ipolyság (Šahy) A saláta és a spenót trágyázása E növények számára ne frissen istállótrágyázott területet jelöljünk ki, mert a spenót nem túri a közvetlen trágyázást. a saláta pedig — rövid tenvészidejénél fogva — egyszerűen nem tndja kihasználni az istállótrágyát. Arról már nem is beszélve, hogy az istállótrágya elbomlásakor keletkező, nagy mennyiségű nitrogén valószínűleg rontaná a termés minőségét. Istállótrágya helyett kisebb adag (3 kg egy négyzetméterre) érett komposztot használhatunk, s ha tápanyagokban gazdag, valóban minőségi knmpusztunk van, a műtrágyák használatától teljesen eltekinthetünk. Növényeink rövid tenyészidejfiek, következésképpen megkövetelik, hogy folyamatosan ellássuk őket könnyen felvehető tápanyagokkal. Viszont nem tűrik a túlságos tápanyagkoncentrációt. Ebből következik, hogy a szükséges tápanyagokat ésszerűbb több adagban kijuttatni. A saláta és a spenót érzékeny a savanyú kémhatású trágyaféleségekre. Éppen ezért a legsavanyúbb ammőniumszuHál adagolását kerülni kell. A két növénvféleség tápanyagigénye nagyjából hasonló. Nitrogénből közepes mennyiséget, foszforból sokat igényelnek. Káliumból a saláta közepes adaggal is beéri, de a spenót kimondottan kállumigényes. A fentiek ismeretében, milyen műtrágyákat használjunk? A nitrogéntartalmú műtrágyák közül a legjobb a mészammónsalétrom (LAV). Vetés, illetve ültetés előtt és után is adagolható, mégpedig maximum 10 g/mJ mennyiségben, hiszen a levélzöldségek is képesek felhalmozni az egészségre káros nitrátokat. Ezért nem szabad ezeknél a növényeknél kései fejtrágyázásra gondolni. A nitrogénnel és egyéb tápanyagokkal való ellátásban tapasztalt aránytalanságokat folyékony lombtrágyákkal egyenlítjük ki. E célra Harmavil és Veeaflor használható, de ezek is csak a tenvészidő kezdetén. Növényeink tápanvagigényénck kielégítésére példánt mészsalétromnt is használatunk. Ebből vetés vagy ültetés előtt négyzetméterenként 15 grammot. közvetlenül vetés után vagy 14 nappal a saláta kiültetését követően 10 grammot adhatunk. A szuperfoszfát jól oldódik és gyakorlatilag semleges kémhatásé belőle négyzetméterenként 4П pram in adagolható. A káliumigény kielégítésére törekvésben figyelembe kell venni növényeink specifikus igényeit is. A spenót lói tűri a klórt tébát 50 %-os kálisóval is trágyázható (négyzetméterenként 40 gramm 1. viszont a salátának inkább káliumsznlfátot adjunk (25 gramm egy négyzetméterre). A nyomelemekkel általában nincs különösebb bai. főleg ha lombtrágyát is használunk. Néha előfordul hngv a saláta levelei feketedni kezdenek. A tünet bórhiánvt ielez tehát a nagyobb károsodás megelőzése céljából bórax trágyázás* kell végezni, ni£oiioH»o ? 5 врэпипо5 négyzetméterenkénti adaggal. B. VLÄŠEK agrármérnök i
