Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-02-09 / 6. szám
1985. február 9". SZABAD FÖLDMŰVES 7 Eredetiség, stílustisztaság, hagyományőrzés BESZÉLGETÉS az „ipari” népművészetről Kereken harminc éve annak, hogy hivatalosan ts a CSSZSZK — a föderáció óta az SZSZK — Kulturális Minisztériumának hatáskörébe tartozik a bratlslavai székhelyű Népművészeti Cikkeket Gyártó és Forgalmasé Vállalat, közismert rövidfté>se' az OtüV. Ebből az alkalomból látogattunk el a vállalat egy, a sajtó számára rendezett szflkkörű „házi divatbemutatójára“, amelyet követően Jozef TkáCik mérnök, az ÚĽUV igazgatója vála- Néhány kerámia az ÚEUV termékei közül szolt néhány kérdésünkre. KAREL TOMAN: Ki kedveled a csendet s a magányt mély erdőt jársz és havas békességben érzékeled az élet ritmusát, nem hallod-e néha a mélység szavát? Messze a gyilkosság, vér, haláltusa bálja zúg. Fáj a föld némasága. De ott lent szívverés reszket és rejtett forrás tör fel a fényre. Az ifjú vizek dala szíved részegíti, és boldogságtól szédül a fejed. Mert a kétségekben tán igen, de hitben nem vagy egyedül! (Petrik József fordítása) ф Igazgató elvtárs, hogyan jellemezné általánosságban az ÜLUV tevékenységét, illetve termékeinek minőségi kriiériumait? — Vállalatunk mindenekelőtt az eredetiség és az egyediség megtartó sát tűzte ki fő célul. Ennek elsődleges feltétele a hagyományos kézi munka minél szélesebb körben való alkalmazása, hiszen csak Így garantálható az egyediség a sorozatban gyártott tucatcikkekkel szemben. Különös gondot fordítunk a kivitelezés, és főképpen a stílus tisztaságára. ф Mindehhez gondolom, nemcsak a szakmájukat tökéletesen érté, de nemzedékek népkultfiráját is (61 ismerő emberek kellenek. — Ez valóban Így van, s e kettős követelményrendszer egyre nagyobb gond elé állít bennünket. NégysZázharmlnr főállású dolgozónk ugvanls csak egy részét képes elvégezni a ránk háruló feladatoknak, feltétlenül szükséges többé-kevésbé rendszeres „bedolgozókat* tartanunk. Ezeknek — mintegy 600 emberről van szó — a döntó többsége viszont nyugdíjas, s a korátlaguk 65 év körül mozog. Bármikor számítani lehet betegség vagy elhalálozás következtében történő kiesésükre, ami nemegyszer komoly probléma elé álift bennünket. A jövőben hatékonyabb segítséget várunk az iparművészeti, illetve a népművészeti iskolák végzőseitől ezen a téren. ф A divatbemutatón látott szebbénél sAbb ruhákon, illetve a kiállított kerámiákon kívül milyen termékeket állítanak még elő? — Tulajdonképpen az említett fajtájú árucikkek képviselik tevékenységünk fő irányát, kiegészítve még a stílbútorokkal és a népművészeti stílusú emléktárgyakkal. Meg kell mondanom, hogy ezen a téren komoly konkurrenciát jelent vállalatunknak a hasonló fogyasztási cikkeket nagyban gyártó ipar; kommersz „álnépies“ termékekkel árasztja el a piacot, a mieinkkel összehasonlíthatatlanul olcsóbb áron Szakember számára a minőségi különbség nyilvánvaló, a vásárlók zöme azonban a legtöbb esetben nem tud különbséget tenni. Ilyen esetekben általában az ár dönt — többnyire a mi számunkra hátrányosan. • Es mi a helyzet az exporttal? Gondolom, itt nagyobb súllyal esik latba az ererteiiség. a stílus tisztasága. hiszen az üzleti szempontok mellett a hazai népművészet külföldi reprezentálásáról van elsősorban szó. — Kivitelre szánt termékeinket a két említett szemponton kívül mindenekelőtt szigorú ideológiai és kultúrpolitikát elbírálásnak vetjük alá. Mint ahogy ön ts utalt rá, ezek a termékek hazánk néphagyományait, népi kultúráját, szélesebb összefüggésben pedig szocialista kultúránk egy-egy részterületét képviselik. Nem engedhetjük meg tehát, hogy csupán az üzleti sikerre törekedve giccses, ízlésromboló vagy éppenséggel antibumánus jegyeket viselő .termékeket szállítsunk külföldre népművészet ürügyén. Még akkor sem, ha emiatt ellentétbe kerülünk néhány nyugati megrendelőnk követelményeivel. Volt már rá példa ... Az exportban egyébként. a belföldi forgalmazáshoz hasonlóan a termékek maxtmálls célszerűsége az elsődleges követelmény: a „csecsebecsék“ fokozatosan háttérbe szorulnak a ruházati cikkekkel, a bútorral vagy a kerámiával szemben. Ebbe a három kategóriába tartozik az a hat fajta árucikk is amelyet jelenleg exportálunk a világ mintegy negyven országába; tavalyi forgalmunk a nyugati államokkal mintegy kétmillió, a szocialista országokkal pedig valamivel több mint egymillió koronát tett kt. • Értek el már valamilyen jelentősebb sikert külföldön az ÜEUV termékei? — Tavaly Bulgáriában volt egy nemzetközi népművészeti kiállítás, több szocialista és tőkés cég részvételével. Elmondhatom, hogy valóban szép sikerrel térhettünk haza, hiszen termékeink közül egy népi hangszer első, két kékfestő-ruha második, egy csipkekészlet pedig harmadik díjat nyert. Valamennyi résztvevő vállalat Két ruhaköltemény (A szerző felvételei) közül a bemutatott termékeink arányáét tekintve mi szerepeltünk a legsikeresebben ezen a kiállításon. 9 Befejezésül: mik a legközelebbi terveik, mi fogja a jövőben jellemezni az ÜEUV munkáját? — Fő célkitűzésünk, az eredetiség és a stílustisztaság természetesen változatlan marad. Emellett egyre jobban tudatosítjuk, hogy fokozottabban kell részt vállalnunk a népi kultúra továbhéltetéséből Ebből a szempontból akár egyedinek, sőt pótolhatatlannak is tarthatjuk magunkat, hiszen a néphagyományoknak éppen a tárgyi világa a legmulandőbb. Míg a népdal- vagy a néptánckultúrát mára már szinte divat lett ápolni, a régi világ sokszor pótolhatatlan, korszakot jelentő vagy jellemző tárgyi emlékeitől olvkor egyenesen igyekszünk megszabadulni, fölösleges kacattá minősítve őket. Persze tulajdonképpen mi sem magukat a tárgyakat óvjuk a feledéstől, hiszen ez a múzeumok feladata: a stílus! szeretnénk megtisztítva, értékes jegyeit kihangsúlyozva tovább éltetni, és minél több ember számára hozzáférhetővé tenni. E célkitűzésünk jegyében nyílik meg a közeljövőben Bratislavában vállalatunk első szakosított áruháza, ahová Szeretettel várunk mindenkit, s biztosak vagyunk abban, hogy találnak majd az ízlésüknek megfelelő terméket. A minőséget és az eredetiséget garantáljukl ф Én pedig köszönöm szépen a beszélgetést. VASS GYULA A MATESZ februári játékterve 9., szombat, Szógyén ÍSvodln): A Noszty fiú esete Tóth Marival 10 vasárnap, Muzsla (Mužla): A Noszty fiú esete... 13. szerda Csicsó (Cíčov): Energikus emberek 14, rsfltörtök, Felsőpatony (H. Potöó): Energikus emberek 15 péntek Szene fSenec): Energikus emberek 16 szombat, Keszegfalu (KamenlŐná): Energikus emberek 22., péntek, Komárom (Komárno): Prelúdium mollban 23., szombat, Komárom (Komárno): Prelúdium mollban 26., kedd, Kassa (Košice): A Noszty fiú esete Tóth Marival 27., szerda, Kassa (Košice): A Noszty fiú esete Tőth Marival 28., csütörtök, Kassa (Košice): A Noszty fiú esete... Megjegyzés: Az előadások a két komáromi kivételével (19.30) 19.00 órakor kezdődnek. Változatosságot - állandó jelleggel i A vidéki kisvárosok, községek vagy falvak lakosságának művelődési helyzeté! és lehetőségeit vizsgálva a helyi tisztségviselőkkel, népművelőkkel, könyvtárosokkal, műkedvelőkkel folytatott beszélgetéseink során bárhonnan indultunk is el a párbeszéd kezdetekor, rövid idű elteltével a pénznél, az anyagi eszközök szerepénél kötöttünk ki. A művelődési házak, a különböző jellegű kulturális intézmények vezetőinek egyre gyakrabban gondut nkoz. hogy a kitűzött tervek teljesítése során, az egyes rendezvények szervezésekor „beférjenek“ az adott pénzügyi keretbe. Ahhoz pedig nem férhet kétség, hogy a színvonalasabb, eddiginél tartalmasabb és változatosabb kulturális lehetőségek megteremtéséhez pénz is kell, méghozzá nem is kevés. A falvak dinamikus fejlődésének köszönhetően ma már a nagyobb városoktól földrajzilag távolabb eső települések lakói is a tömegtájékoztató eszközök segítségével több (egyrészt kulturális) információhoz Jutnak. Ezért a „dobozos“ (televfziés) kultúra mellett a községeikben is ezzel versenyképes, a korszerű igényeknek megfelelő, vagy azt leginkább megközelítő, tartalmilag és esztétikailag egyaránt színvonalas rendezvényeket kell szervezni. Mindez főleg nagy lelkesedést, szakmai fedést, elszántságot és nem utolsósorban anyagi támogatást igényel. Az eddigi tapasztalatok, a különböző felmérések eredményei azt mutatják, hogy nem mindenütt tndják, honnan kaphatják meg a rendszeres művelődéshez szükséges, nélkülözhetetlen anyagi fedezetet. Olyan esetekről is tudónk, amikor az illetékes tisztségviselők elhanyagolták (elhanyagolják) ezt a területet és bizonyítvánvukat magyarázván állandóan a manapság túl divatos, úgynevezett objektiv nehézségekre hivatkoznak. A tavalyi év kimutatásai szerint Szlovákiában közel háromezer kulturális intézményi a különböző szintű nemzeti bizottságok irányítaoak, illetve működtetnek. Az egyes üzemek szakszervezeti bizottságai 129, az egységes földművesszövetkezetek és az állami gazdaságok pedig mindössze 124 ilyen jelleeű intézmény működtetését vállalták. Ha a fenti adatot a mezőgazdasági üzemek tényleges számához viszonyftjuk. egyértelmű a következtetés: ezen a téren is a jelenleginél (óval hathatósabb támogatásra és vállalkozókedvre van szükség. E sorok olvasásakor bizonyára sokakban felmerül a kérdés, vajon miért fontos arra kitérni, hogy a művelődést szolgáié intézményeket ki vagy kik üzemeltetik; a lényeg az, hogy a művelődési házak, a klubok teljesítsék társadalmi feladatukat. Sok helyütt éppen az anyagiak hiánya okozza a legnagyobb problémát, hátráltatja, esetleg lehetetlenné teszi a különböző művelődési formák, például a klubélet kibontakoztatását. Azért foglalkozunk részletesebben e kérdéskörrel, mivel főleg a dél-szlovákiai mezőgazdasági területeken a szövetkezetek és állami gazdaságok vannak túlsúlyban az ipari létesítményekkel szemben, azok foglalkoztatják a lakosság nagy részét, illetve rendelkeznek a támogatáshoz feltétlenül szükséges anyagi fedezettel. Nemcsak arról van szó, hogy a támogatás kizárólag közvetlenül anyagi jellegű legyen. A segítségnyújtásnak ezenkívül még számos más formáját is szívesen vennék a kultúrmozgalom önkéntesei. Hányszor bizony jól jönne, ha a mezőgazdasági üzem a fellépések alkalmával autóbuszt biztosítana az egyes csoportok számára, vagy átvállalná a próbákra szolgáló termek fűtését, esetleg hozzájárulna a kellékek beszerzéséhez. Sajnos nem egy nagyszerű tánccsoport, illetve énekkar tagjai voltak kénytelenek ilyen gondok miatt befejezni amatőr pályafutásukat. Egyrészt örvendetes, hogy az utóbbi négy év során több mint háromszáz művelődési otthon épült, másrészt viszont elszomorító, amikor az új épületek termei gyakran konganak az ürességtől. A népművelők nem tudnak a tél folyamán nagyobb rendezvényt szervezni, mivel nincs keret a helyiségek fűtésére. Nyáron a vidéki lakosság nagy része szabadidejét főleg kertészkedéssel tölti, így a művelődésre ténylegesen csak pár hét marad. Ily módon persze céltudatos és rendszeres oktató-nevelő, ismeretterjesztő munkáról nem nagyon beszélhetünk. Sajnos több községben a művelődési házakat csak a hagyományos táncmulatságok megrendezésére használják, s a tapasztalatok alapján ezek többsége nem a „legkutturáltabb körülmények között zajlik. Több csallóközi falu példája bizonyítja, hogy a tömegszervezetek együttműködésével, a mezőgazdasági üzemekkel való szorosabb kapcsolat megteremtésével a jelenlegi, túl magasnak tűnő akadályokat is le lehet küzdeni. Ott, ahol a kulturális szféra képviselői nemhiába kopogtaltak segítségért, viszonylag rövid idő alatt úgymond normalizálódott a helyzet. Nem kell a jó példáért messzire mennünk. A cseh országrészben ma már szinte minden amatőr művészeti együttesnek védnöke van. Mindez azonban még korántsem jelenti, hogy nem merülhetnek fel így is problémák. A nehézségekkel a megfelelő anyagi háttér mellett nagyobb akarattal, tettvággyal, meg lehet birkózni. A felsorolt hiányosságok pótlására a kulturális intézmények dolgozóinak. az amatőr művészeti együttesek tagjainak külső segftségre van szükségük. Ezért jó volna, ha mindenekelőtt e mezőgazdasági üzemek vezetői. ám nemcsak ők, mielőbb tudatosítanák a támogatás különböző formáinak fontosságát és azok szerepét. A dolgozók szellemi továbbfejlődése elképzelhetetlen tartalmas és változatos művelődési formák nélkül. Nem szabad azonban azt sem szem elől téveszteni, hogy á szfnvonalas «zéraknzási és művelődési lehetőségek megteremtése nem csupán a népművelő feladata. ' BÄRDOS gyula V V
