Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-02-09 / 6. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES / 1985. február 9. Gyorsult a gazdasági növekedés üteme (Folytatás az 1. oldalról) Mértékegység 1984 1983-hox a tervhez viszonyítva Vágóállatok (baromfi ezer tonna 1592 66 98 nélkül) élősúly ebből: vágómarha " ti 709 35 35 vágósertés 843 23 53 Vágóbaromfi *1 237 4 7 Tej millió liter 5936 218 486 Tojás millió darab 3044 121 234 Tavaly, a mezőgazdasági termelés keretében a kistermelők állították elő a vágóállatok mintegy 10 (a ba­romfihúst is beleértve) a gyümölcs 64 és a zöldség több mint 38 száza­lékát. Az ágazat 1984-ben 1 millió 749 ezer 200 tonna műtrágyát vehetett Igénybe (hatóanyagban számolva), ebből 1 hektár mezőgazdasági terü­letre 259,4 kg esett. Tavaly 9182 trak­tort (4,4 százalékkal többet, mint 1983-ban) vásárolhatott a mezőgazda­ság, az ágazatba szállított további gépek száma pedig így alakult: 3028 eke (27,1 százalékkal több, mint 1983-ban), 1685 kombájn (12,3 száza­lékos növekedés), 1914 darab vető­gép (15,3 százalékos növekedés) és 514 burgonyabetakarító-gép (31,0 szá­zalékos növekedés). Az év folyamán öntözhetővé tett terület 14,5 ezer, a lecsapolt terület pedig 47 ezer hek­tár volt. A mezőgazdasági beruházá­sok tervét 106,7 százalékra teljesí­tették. Az efsz-ek dolgozóinak havi átlag­javadalma a becslések szerint 3 szá­zalékkal növekedett, és elérte a 3000 koronát. Az állami gazdasági dolgo­zók havi átlagbére 2898 korona volt, ami 3,9 százalékkal több, mint 1983- ban. Az efsz-ekben 6 százalékkal, az állami gazdaságokban kb. 5 száza­lékkal növekedett a munkatermelé­kenység. Az élelmiszeripar termelése az év folyamán 3.2 százalékkal növekedett, ami 2,2 ponttal több az állami terv előirányzatánál. Az egész országban 945 ezer tonna tőkehúst áUftottak elő, 4,2 százalékkal többet, mint az előző esztendőben. Pasztörizált tejből 2 milliárd 92 millió litert termeltek, vajból pedig 152 ezer tonnát. A sör­ipar teljesítménye: 2 milliárd 377 millió liter, ami 4,8 százalékkal ke­vesebb, mint 1983-ban volt. A lakosság élelmiszerellátása egé­szében véve folyamatos volt, a gyárt­mányfejlesztés azonban — noha ele­gendő nyersanyagot termeltek — vontatott volt, és a választékot sem sikerült erőteljesebben bővíteni. ÉLETSZÍNVONAL A népgazdaságban elért eredmé­nyek lehetővé tették az életszínvonal megőrzését és minőségi fejlesztését, a szociális biztonság további szilárdí­tását. 1984-ben is teljes volt a foglal­koztatottság. A lakosság nomináljö­­vedelme az év folyamán ‘2,6 száza­lékkal növekedett, és 403,7 milliárd koronát ért el. A reáljövedelem 1,6 százalékkal növekedett. A szocialista szektor dolgozóinak havi átlagbére (az efsz-tagokon kívül) 1,7 százalék­kal növekedett, és 2836 koronái tett ki. A szocialista szektorban dolgozók reálbére (az efsz-tagokon kívül) 0,8 százalékkal növekedett. Dinamikusan, 5 százalékkal növe­kedett a társadalmi fogyasztás. Erre összesen 166,4 milliárd koronát for­dítottunk, lakosonként ez 10 764 ko­ronát jelent, 483 koronával többet mint 1983-ban. Főleg a szociális biz­tosítási, az egészségügyi és az lsko­­laűgyi kiadások növekedtek. Az óvo­dákban 700 ezer gyermeket helyeztek el, a szakmunkásképző intézetekben nedlg 405 ezer fiatal tanul. A gimná­ziumi, szakközépiskolai és szakisko­lai tanulók létszáma 355 ezer, a csehszlovák állampolgárságú főisko­lai hallgatóké pedig 141 ezer. Hazánk lakosainak száma 1984 vé­gén 15 millió 481 ezer volt. Az év folyamán 228 ezer gyermek született, és 182 ezren haltak meg. Ugyanak­kor 120 ezer házasságot kötöttek, és 38 ezer házasságot bontottak fel. A SZLOVÁK STATISZTIKAI HIVATAL JELENTESEUÖL Az állami terv céljaival összhangban Az SZSZK gazdasága 1984-ben egészében véve az ál­lami terv alapvető szándékaival összhangban fejlődött. Növekedett az anyagi erőforrások képzése és a ter­melés növekményeit túlnyomórészt a munkatermelé­kenység növelésével biztosították. A mezőgazdasági fel­adatok túlteljesítése erőteljesebben hozzájárult az élel­miszerekből és mezőgazdasági nyersanyagokból való önellátás mértékének növeléséhez. Általában megvaló­sították a terv minőségi mutatóinak túlteljesítésére irá­nyuló célfeladatokat. A gazdasági fejlődés gyorsabb üteme és a nagyobb gazdaságosság kedvezően hatott az SZSZK bruttó nemzeti jövedelmének képzésére (a külkereskedelem nélkül), az előzetes eredmények sze­rint ez a növekedés 4 százalékos volt. Az eredményekhez nagy mértékben hozzájárult a CSKP KB 10. ülésén és az SZLKP KB ezt követő ülésén kitűzött feladatok végrehajtása. Ezek a feladatok a terv minőségi mutatóinak túlteljesítésére, valamint a Szlovák Nemzeti Felkelés és hazánk szovjet hadsereg általi fel­szabadításának 40. évfordulója tiszteletére kibontakoz­tatott kezdeményezés fejlesztésére irányulnak. A népgazdaság meghatározó területein született, túl­nyomórészt kedvező eredmények jő kiindulási alapot te­remtenek a 7. ötéves tervidőszak utolsó évére kitűzött fel­adatok teljesítéséhez. tudományos-műszáki FEJLESZTÉS Az SZSZK kutatási és fejlesztési bázisában a tervvei összhangban 29 műszaki fejlesztési állami tervfelada­tot hajtottunk végre. Tovább fejlődött a fellalálők és újítók mozgalma. A dolgozók 8,6 szá­zalékkal több újítási javaslatot ás 5,2 százalékkal több találmányt nyúj­tottak be, mint az előző évben. Az újítási javaslatok és a találmányok kihasználása hozzájárult a népgaz­daság intenzív fejlesztéséhez. A tudományos-műszaki fejlesztés Üteme és gyakorlati érvényesítése még nem felel meg teljes mértékben az intenzív fejlesztés igényes elvárá­sainak. A tudomány-kutatás-terme­­lés-felhasználás ciklus meggyorsítá­sa továbbra is meghatározó feladat marad az újratermelési folyamatban. BERUHÁZÁS Tavaly 48,8 milliárd korona értékű beruházási munkákat és szállításokat hajtottunk végre (a Z akció és a ma­gánerős lakásépítés nélkül), ebből az építőmunkák értéke 29 milliárd, a leszállított gépek és berendezések értéke pedig 19,8 milliárd korona volt. A beruházási tervet 106,5 szá­zalékra teljesítettük. IPAR A központilag irányított ipari vál­lalatok a termelési és szállítási fel­adataikat teljesítették és az állami tervnek megfelelően növekedett a hatékonyság is. 1983-huz képest brut­tó termelésük 5,9 százalékkal növe­kedett. A vegyiparban až össztermelés 4,7 százalékkal növekedett, miközben az állami terv 1,7 százalékos növekedést irányzott elő. A fejlődés többek kö­zött a műtrágyák megnövekedett gyártásának köszönhető. MEZÔGAZDASÄGI-ÉLELMISZERIPARt KOMPLEXUM A mezőgazdaságban elért eredmé­nyek sokkal kedvezőbbek voltak, mint az elűző években, elsősorban a növénytermesztés szakaszán. A ga­bonafélék és néhány további növény­­kultúra terméshozama meghaladta a tervezett szintet. Az állattenyésztés­ben az abraktakarmányok fogyasztá­sának csökkenése mellett, tovább nö­vekedett a termelés intenzitása, ami kedvezően hatott az élelmiszerekből és a mezőgazdasági nyersanyagokból való önellátás növelésére, valamint a takarmánytartalékok saját forrá­sokból való biztosítására. A tervezett bruttó mezőgazdasági termelést 6,5 százalékkal teljesítették túl, az előző évhez képest 4,4, ebből a növénytermesztésben 5,9, az állat­tenyésztésben pedig 3,2 százalékos volt a növekedés. A gabonatermelési tervet 110,1 százalékra teljesítették, ebből a búzatermesztési terv teljesí­tése 120 százalékos volt. Gabonafé­lékből — beleszámítva a kukoricát is — 4,2 millió tonna termett, ami az eddigi legnagyobb termés, és ez kiegyenlítette a 7. ötéves tervidőszak előző éveiben e téren keletkezett le­maradást. A tömegtakannányok ter­melését 106,5 százalékra teljesítettük, ugyanakkor lemaradás volt tapasztal­ható az olajnövények (83,9 %.), a burgonya (88,7 %), a cukorrépa (97,6 %) és a zöldségfélék (97,2%) termelése szakaszán. Az állami alapokba irányúié felvá­sárlási tervet gabonafélékből 100,3 százalékra, ebből kukoricából 98,2 százalékra teljesítették, a piaci bur­gonya felvásárlási tervének teljesíté­se 104.2, a cukorrépáé 97,6, az olaj­növényeké pedig 87,4 százalékos volt. Az állattenyésztésben a szarvas­­marha-, ezen belül pedig a tehén­állomány lényegében az előző év szintjén maradt, ugyanekkor a juh­állomány 2,7 százalékkal növekedett, a sertésállomány a tervnek megfe­lelően 4,4, a baromfiállomány pedig 1 százalékkal csökkent. A tehenek átlagos évi tejelékeny­­sége 3345 literes volt, ami az előző év valóságához viszonyítva 162 liter­rel volt több. Ugyancsak nőtt a to­jáshozam. A hízómarhák átlagos na­pi súlygyarapodása 4,5, a hízóserté­seké pedig 7,9 százalékkal nőtt. A gazdasági állatok termelőképes­ségének és állományának megfele­lően az állati termékek felvásárlási tervét is túlteljesítették. Vágóálla­tokból 106,3, vágóbaromfiból 102, tej­ből 104,6, tojásból pedig 105,0 szá­zalékos volt a felvásárlási terv tel­jesítése. Az állati termékek felvásár­lása az előző évhez képest is növe­kedett. A mezőgazdasági termékek és ter­mények előállításában a kertészke­­dők és a kisállattenyésztők is részt vettek, főleg a zöldség- és gyü­mölcstermelés szakaszán. Az élelmiszertermelésben az előző évhez képest 2,5 százalékos volt a növekedés, vagyis 1,1 ponttal na­gyobb mértékű a tervezettnél. A tő­kehús termelése 8,1. a pasztörizált tej termelése 7,1, a vajé 4.3, a saj­toké pedig 4,4 százalékkal növeke­dett. A sör és az alkoholmentes üdí­tő italok gyártása 450 ezer, illetve 128 ezer hektoliterrel csökkent. életszínvonal Az erőforrások képzésében szüle­tett eredmények lehetővé tették az el­ért életszínvonal megőrzését és minő­ségi fejlesztését, valamint a lakosság szociális biztonságának szilárdítását. Az SZSZK népgazdaságának szo­cialista szektorában (az efsz-ek nél­kül) nyilvántartott dolgozók száma 1983-hoz képest 1,4 százalékkal nö­vekedett és 2 036 000 volt. A lakosság pénzbevételei Szlová­kiában az előző évhez képest 3,4 szá­zaikkal növekedtek. Az SZSZK szo­cialista szektorában (az efsz-ek nél­kül) dolgozók havi átlagbére 2790 korona volt, az előző évhez képest 45 koronával nagyobb. A kiskereskedelmi forgalom folyó árakban számolva az előző évhez ké­pest 3,5 százalékkal növekedett. Az állami tervhez viszonyítva növekedé­se gyorsabb volt. A kiskereskedelmi árak 0,9 százalékkal növekedtek. Ä kiskereskedelmi forgalom keretében gyorsabb volt az élelmiszerekből, mint az ipari árucikkek eladásából származó forgalom növekedése. A társadalmi fogyasztási alapokból a lakosság a munkából származó be­vételeken kívül 52 milliárd koroná­hoz jutott, ami 6,4 százalékkal több az előzó évnél. Egy lakosra átlago­san 10148 korona jutott, ez 552 ko­ronával több, mint 1983-ban volt. Az 1984/85-ös tanévben 249 ezer 800 gyermekről gondoskodnak az óvodákban. Munkásszakmára össze­sen 141 ezer 900 tanuló készül. A gimnáziumokban, a szakközépiskolák­ban és a szakiskolákban — nappali tagozaton — 121 ezer 100 tanuló ta­nul. A főiskolákon 51 ezer csehszlo­vák állampolgárságú diák tanul. Az egészségügyi létesítmények ágy­kapacitása az előző évhez képest nö­vekedett, a férőhelyek száma jelen­leg 57 ezer, ebből a kórházi férőhe­lyeké 38 ezer 100. A bölcsődékben és az ővődák bölcsődei részlegé­ben 49 ezer 100 a férőhelyek száma. A Szlovák Szocialista köztársaság lakosainak száma az év végén 5 145 000 volt. A PÁRTHATÁROZATOK SZELLEMÉBEN A nyugat-szlovákiai kerület me­zőgazdasági — élelmiszeripari komplexuma pártalapszerveze­­teinek év eleji taggyűlésein értéke­lik a hetedik ötéves tervidőszak első négy évében elért eredményeket, és egyúttal célul tűzik ki az idei felada­tokat úgy, hogy maradéktalanul tel­jesülhessenek a CSKP XVI. kongresz­­szusa határozataiból következő fel­adatok. Ilyen hozzáállással találkoz­hatunk a nyugat-szlovákiai kerület élelmiszeripari üzemeiben is. Megál­lapítható, hogy mind az élelmiszer­­ipari, mind a mezőgazdasági terme­lés szakaszén sikeresen teljesítjük a tervfeladatokat. örülünk annak, hogy a mezőgaz­dasági termeléssel való összefüggés­ben, amelyre a múlt évben a szeme­sek 2 millió 700 ezer tonnás termé­se, a tervezett hústermelés 12 ezer tonnával és a tejtermelés 31 millió literrel való túlteljesítése jellemző, kedvező .eltételeket teremtettünk a hazai piac élelmiszerekkel történő folyamatos ellátásához. Külön ki kell emelni a Nyugat-szlovákiai Húsipar és a MILEX üzemei dolgozóinak azon igyekezetét, amely a többlettermelés felvásárlására és feldolgozására irá­nyult. A kerület élelmiszeripari üzemei­ben több mint 32 ezren dolgoznak, ennek megközelítőleg a fele nő. Eredményeikkel, amely a múlt év­ben több mint 14,5 milliárd korona értéket képviselt, Szlovákia élelmi­­szeripari termeléséből 47 százalék­ban részesednek. Pozitívan értékel­jük azt is, hogy az élelmiszeripari üzemekben — a nyngat-szlovákiai ke­rületi pártbizottság 1984. évi irány­zata alapján — a legnagyobb figyel­met az élelmiszerek minősége javítá­sának szentelték. A szaratovi mozgalom érvényesíté­se eredményeként — amelynek kere­tében az élelmiszeripari üzemek dol­gozóinak egyötöde fejti ki tevékeny­ségét, s közülük 536-an érdemelték ki az önellenőrzési jogot — jelentős mértékben nőtt az I. minőségi osz­tályba besorolt termékek részaránya, amely meghaladta a 12 százalékot. E tekintetben a legnagyobb érdemeket a Ciferi Nyugat-szlovákiai Baromfi­üzemben, az Érsekújvárt (Nové Zám­ky) Novofruct üzemben és másutt szerezték. Ezzel szemben kevésbé le­hetünk elégedettek a Trnavai Szlo­vák Keményítőgyárak és a Trnavai Szlovák Malátagyárak eredményeivel, mert ezekben az I. minőségi osztály­ba sorolt termékek részaránya csu­pán 1,45, illetve 1,66 százalékos. Az élelmiszeripari' üzemekben po­zitívan értékelhető továbbá az is, hogy sikerült megoldani a csomago­lóanyagokkal és magával a csoma­golással kapcsolatos problémákat. Kü­lön kiemelhető a borüzemek, a Tren­­číni Slovlik, a Hurbanovói Sör- és Malátagyár dolgozóinak a nyersanya­gok ésszerű feldolgozására és az ita­lok gyártására iránynló igyekezete. A múlt évben a legnagyobb problé­mák a cukoriparban fordultak elő, amit az idény megkezdésének eltoló­dása idézett ölő. A jé politikai-szer­vező munkának köszönhetően azon­ban sikerült megoldaniuk a cukor­répa feldolgozása során keletkező problémákat, különösen ami az ala­csony hőmérséklet következményeit Illeti. A nyugat-sziovákiai kerületi párt­­bizottság plénuma a CSKP Központi Bizottsága 12. ülésének határozatai­val összhangban célul tűzte ki, hogy a kerület minden élelmiszeripari üze­mében teljesítsék a hetedik ötéves terv feladatait, és egyúttal jó felté­teleket teremtsenek a nyolcadik öt­éves tervidőszak sikeres megkezdésé­hez. Az Idén a tervfeladatokat nagyobb anyag- és energiaigényesség mellett kell teljesíteni, minden üzemben az ésszerű felhasználásnak kell előtér­be kerülnie, növelni kell a termelés intenzitását, a munkatermelékenysé­get és a termelési folyamat haté­konyságát. Az élelmiszeripari üze­mekben továbbra is elsőrendű fel­adat, hogy a felvásárolt nyersanya­gokból jő minőségű termékeket állít­sanak elő. Az élelmiszeripar a politikai és gazdasági helyzet, valamint az életszín­vonal alakulásának egyik barométere volt és lesz a jövőben is. Az idén is támogatjuk azt a törekvést, hogy az élelmiszerek minőségének javítása szoros kapcsolatban álljon a szara­tovi mozgalom és az ésszerűsítés komplex rendszerének kiszélesítésé­vel. Teljes mértékben támogatjuk a kerületi szakszervezeti tanács által meghirdetett mozgalmakat: „Egy nap a megtakarítottból dolgozunk", „Min­den nap teljesítjük a munkaközösség termelési feladatait“. E mozgalmak érvényesítése szempontjából rendkí­vüli jelentőséggel bír a szocialista versenymozgalom. Ürülnénk annak, ha a Mir,EX múlt évi felhívása, amely a termelési és exportfeladatok telje­sítésére és túlteljesítésére irányul, nagyobb visszhangra találna a nyu­gat-szlovákiai kerület élelmiszeripari üzemeiben. Különösen a Dnnaszerdahelyl (Du­najská Streda) és a Lévai (Levice) Húskombinát, a MILEX Nové Mesto nad Vähom-i üzemének és a Senicai Pékségnek dolgozóira várnak igényes feladatok, különösen ami az új ter­melőkapacitások üzembe helyezését illeti. A jövőben megköveteljük, hogy az áj kapacitásokat új termékek hagyják el. Ez különösen a már em­lített MILEX Nové Mesto nad Vá­­hom-i üzemének dolgozóira vonatko­zik, ahol Szlovákia legnagyobb sajt­gyártó kapacitásának (évente 8700 tonna) üzembe helyezése nagy mér­tékben javíthatja a hazai piac ellátá­sát. A tejipartúl megköveteljük, hogy növeljék a savanyú tejtermékek gyár­tását, a húsipartól elvárjuk, hogy legalább 10 százalékra növeljék a csomagolt hús részarányát, ugyan­akkor egészítsék ki a húskészítmé­nyek választékát és javltsék váro­saink ellátását. Az árváltozások kö­vetkeztében meg kell oldani az al­koholmentes italok termékfelójításá­­nak és a minőség javításának kérdé­sét, beleértve ez olcsóbb italokat is, Ai еИкгефгкн is egyre ipyeseiea -ÍRTA: IVAN KNOTEK, A NYUGAT SZLOVÁKIÁI KERÜLETI PÁRTBIZOTTSÁG MEZŐGAZDASÁGI TITKÄRA különösen a fiatal nemzedékre való tekintettel. Ugyanakkor lényegesen növelni kell a sör. a maláta, a sze­szes italok és a bor minőségét. Különleges igényeket támasztunk az Érsekújvári Novolruct dolgozóival szemben, főleg a gyermektápszerek gyártását Illetően. Szinte a kerület összes élelmiszeripari özemére vonat­kozik, hogy komplex keretek között járuljanak hozzá a diabetikus készít­mények gyártásának növeléséhez. A Jövőben is rendkívüli jelentősé­get kell tulajdonítani a lakosság na­pi pék-, tej- és húsipari termékekkel való folyamatos, zavartalan ellátásá­nak, olyan összetételben, ahogyan azt a fogyasztó igényli. Az említett feladatok teljesítése a tudományos-műszaki haladás vívmá­nyainak gyors gyakorlati alkalmazá­sa, a munka- és technológiai fegye­lem következetes betartása, a dolgo­zók irányítási rendszerének megszi­lárdítása. a brigádszerű munkaszer­vezési és jutalmazási rendszer érvé­nyesítése, valamint a dolgozók szo­ciális, kulturális és egészségügyi igé­nyeinek kielégítése nélkül szinte le­hetetlen. Az igényes feladatok telje­sítése megköveteli a párt-, szakszer­vezeti és ifjúsági szervek munkájá­nak tökéletesítését is. Meggyőződésem, hogy a nyugat­szlovákiai kerület élelmiszeripari üzemeinek dolgozói eddigi munkájuk­hoz hűen az idén hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításának 40. évfordulója tiszteletére maximális igyekezetei fejtenek ki a tervfelada­­tok maradéktalan teljesítése érdeké­ben úgy, ahogy azt a CSKP Központi Bizottságának 11. ülése a mezőgazda­ság és a közélelmezés hosszú távú programjában meghatározta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom