Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-01-05 / 1. szám

Káposzta A fehér feje« káposztát őseink már a gyűjtögető gaz­dálkodás idején ismerték és előszeretettel fogyasztották. E- gyik legrégibb kultúrnövé­nyünk, tavaszi, nyári és őszi változatát termesztjük. Értékét a benne előforduló vitaminok ,{A, Bt, Вг, C, K, U), ásványi sők (kálium, magnézium, fuszfor, vas, mész) és egyéb anyagok adják. Gyógyászati szempontból min­denekelőtt a vitamintartalmat értékeljük, de a káposzta gyo­morfekélyt gyógyító, betegsége­ket megelőző és féregöző hatá­sa is említést érdemlő, jó tud­ni, hogy a káposzta nedve meg­védi a májat a károsodástól s óvja szervezetünket a gyo­mor- és patkóbélfekélytől. Régi tapasztalat, hogy a reu­matikus fájdalmak enyhítése céljából a fájós testrészekre nyers káposztalevelet kell ten­ni. A káposztában előforduló vitaminok mérsékelik a tavaszi fáradtságérzetet. S itt nem csu­pán a C-vitaminról van szó, de a В-vitaminokról is, hiszen köz­ismert, hogy ezen vitaminok szükségesnél* kisebb mennyisé­ge fáradékonyabbá, aluszéko­­nyabbá és ingerültebbé teszi az embert. Főleg ősszel és tavasszal so­kan szenvednek gyomor- és patkóbélfekélyben, s érthetetlen okból kizárólag a gyógyszerek­től, várnak segítséget a bete­geskedők. Kendben van, kell a gyógyszer, de talán nem árta­na savanyított káposztát vagy káposztalevet is fogyasztani, mondjuk kiegészítő gyógyszer gyanánt. Külföldön már forgal­maznak U-vitamint tartalmazó tablettákat (3 drazsé annyi U- vitamint tartalmaz, mint 1 liter káposztalé), de nálunk ilyen gyógyszer még nem kapható. jót tesz a káposzta, illetve a káposztalé, de azért nem kell túlzásba vinni a dolgot. Külö­nösen ' a strú mában (golyva) szenvedőket óvjuk a nagyobb adagoktól, ugyanis a káposztá­ban előforduló némely anya­gok bomlástermékei (rodanidok, tiooxazolidinok) megakadályoz­zák a jód hasznosulását, minek következtében a pajzsmirigy — több hormon termelésére, kül­detésének teljesítésére töreked­ve — megnagyobbodik. Dr. Nagy Géza A szerves trágyák tápanyagtartalma (szabad elemben és százalékban kifejezve) Trágyaféle Nitrogén Foüifur Kálium Kalcium Marhatrágya 0,42 0,10 0,42 0,32 Sertéstrágya 0,45 0,08 0,48 0,22 Juh trágya 0,85 0,14 0,68 0,25 Lótrágya 11,85 0,13 0,52 0,21 Harnmfitrágya 1,70 0.70 0,40 1,40 Nyúltrágya 0,52 0,20 0.93 0,48 Szlovákiában 340 ifjúsági szakkörben mintegy ötezer gyerek ismerkedik a kedvtelésszerű állattartás nélkülözhetetlen tudni­valóival. Л felvételen az ipolysági (Sahy) fiatalok egyike, Maroš Lukáč látható. Kiss Sándor felvétele Friss csíranimv étkezésre Az egészséges életmódnak napjainkban mind nagyobb a tábora szerte a világban. Egy­re nagyobb tért hódít a hagyo­mányostól eltérő könnyebb, rostdús, vitaminban gazdag éte­lek fogyasztása, a természetes alapanyagú gyümölcslevek, a korpa, a búzacsíra és a zabpe­­hely beépítése mindennapi ét­rendünkbe. Különösen ajánla­tos az ilyen ételek fogyasztása idősebbek és öregek számára, mert mérsékeli, megszünteti az emésztési zavarokat. A vető­­magbultokból beszerezhető, nem csávázott, étkezésre alkalmas búza, lencse, szója, zsázsa, hó­napos retek, mustár és köles magokból néhány nap alatt ma­gunk nevelhetünk csíranövényt. zonnal a teljes mennyiséget, a tálkát fóliával takarva tegyük a hűtőbe. ÜVEGBEN NEVELVE Más módszerrel befőttes vagy mustáros üvegbe szórjuk a ma­gokat és bő langyos vízzel ie­­öntve fél napig úgy áztatjuk, hogy az üveget vagy sűrűn ki­lyukasztott műanyag fedéllel takarjunk be, vagy ritkaszövé­sű anyagot szorítunk rá gumi­gyűrűvel. Az első áztató vizet leöntve, a továbbiakban ugyan­úgy öblítjük le a magokat reg­gel és este, mint a tálkában, de az üveget oldalára fektetve tartjuk és a vizet a fedőn ke­resztül szűrjük le. Az üveget A csíranövény többféle vita­mint, ásványi sókat tartalmaz, amelyeket felhasznál és érté­kesít szervezetünk. LAPOS TÄLKÄBAN Kétféle eljárás között választ­hatunk. Az egyik módszer sze­rint lapos üveg vagy műanyag tálkába (jól használhatjuk a hidegkonyhai termékekhez al­kalmazott tálkát) két-három ré­teg, vízzel átitatott krepp-papírt helyezünk (ez lehet papír kéz­törlő vagy akár egészségügyi papír is) és rászórva a mago­kat, leöntjük 1 cm magasan kissé langyos vízzel. Fél nap múlva óvatosan leöntjük a vizet, ettől fogva már nem szabad a magokat a víznek ellepnie, csak a papfrt kell állandóan nedvesen tartani, úgy, hogy na­ponta kétszer, reggel és este leöblítjük (késsel vagy fakanál­lal gondoskodunk róla. hogy a vízzel ne öntsük ki a magokat is). A tálkát kartnnlappal, vagy papírtálcával takarjuk le és sö­tét helyen, például a konyha­­szekrényben tartjuk. Az öblítés a penészedés megakadályozá­sára szolgál. A csíranövények szobahőmérsékleten — a külön­böző magok természetének meg­felelően — 4—8 nap alatt érik el a 4—6 cm magasságot. Ek­kor levesszük róla a fedőt és egy napig világos helyen tart­juk — de csak szórt fényben, sohasem tűző napon. Ezalatt a klorofill kifejlődik, a növényke megzöldül. Fogyasztás előtt bű vízben leöblíthetjük a maghéja­kat, de anélkül is fogyasztha­tok. Ha nem használjuk fel a­egy kétrét hajtott vásznndarab segítségével óvjuk a fénytől. A napi kétszeri öblítést pontosan tartsuk be és a kellő magasság • elérése után vegyük le a taka­rót egy napra. Ezzel az eljárással a mag mennyiségének 5—8 szorosát nyerjük friss zöld táplálék for­májában. amelyet magunk állí­tottunk elő. A siker érdekében azonban be kell tartanunk néhány fon­tos szabályt. Ügyeljünk arra, hogy a csírák jól levegőztesse­nek, soha ne száradjanak ki, ne kapjanak napfényt, ne szór: juk túl sűrűn magokat és né nőjenek túl magasra, mert egyes fajták megkeseredhetnek, ha túl magasra nőnek. A csírák ideális vitamintartalmukat álta­lában az ötödik napon érik el. LEVESBEN, BURGONYÁVAL.... A csíranövény nevelésre csak az aprószemií magvak alkalma­sak, de a már említetteken kí­vül sikerrel próbálkozhatunk a' zöldborsó, fehér apró gyöngy­hab és hámozutt napraforgómag csíráztatásával is. Valamennyi közül talán a legkellemesebb a zsázsa kissé csípős íze. A csíranövényeket salátákhoz keverjük, vagy vajas, sajtos ke­nyérre szórva fogyasztjuk. Ap­róra vágva tálalás előtt leves­be, főtt tésztára, rizsre, burgo­nyára szórva, majonézbe kever­ve tálaljuk. (Kartbarát Magazin) 1 Hazánkban virágkorát éri a kertészke­dés, egyre gyarapszik az aktív pihenés­re vágyók száma. Az kerttulajdonosok többnyire csak most ismerkednek a nö­vénytermesztési tudnivalókkal, beleértve természetesen a tápanyagellútás kér­dését is. Növényeink tápanyagellátását részben szerves, részben iparilag előállított mű­trágyákkal biztosítjuk. Alábbi soraink­ban a szerves trágyákról szólunk rövi­den. A szerves trágyák általában négy fő tápelemet (nitrogén, foszfor, kálium és kalcium), valamint nyomelemeket tar­talmaznak. A szerves trágyák többségét a háziállatoktól származó istállótrágya adja. Ennek összetétele, illetve minősé­ge esetenként változó s mindenekelőtt az adott, állatfajtól, a feletetett takar­mánytól, valamint az alom minősé­gétől függ (a különféle istállótrágyák tápanyagtartalmát a szakrovat 4. olda­lán közölt táblázat szemlélteti). A szerves trágya legnagyobb előnye, hogy lassan (több évig) bomlik, tehát — ellentétben a legtöbb műtrágyával — áldásos hatását hosszabb időn át fejti ki, folyamatosan biztosítva a növények tápanyagigényének kielégítését. Ezen túl­menően a szerves trágya kedvezően hat a talaj optimális fizikai és biológiai ál­lapotának kialakulására és termékeny­ségének fokozására. Szervestrágya-igényük alapján növé­nyeink két csoportba sorolhatók. Né­mely növényeink (pl. bab, borsó, saláta, sárgarépa, petrezselyem, hagymafélék) nem igénylik, mások viszont megköve­telik az istállótrágyázást (paprika, pa­radicsom, uborka, dinnye, káposztafélék, zeller, burgonya stb.). A szerves trágyát — különösen a friss istállótrágyát — legjobb ősszel adagolni és azonnal beforgatni a talajba, hogy elejét vegyük az egyébként elkerülhetet­len tápanyagveszteségnek. Konyhakerti viszonyok között négyzetméterenként 5— 10 kg istállótrágyát ésszerű adagolni. A szerves trágyák kisebb csoportját a különféle növényi maradványokból és egyéb adalékokból készült komposztok, továbbá a fekáltrágyák és a zöldtrágyák alkotják. Zöldtrágyázásra a hüvelyesek (bab, borsó) illetve az őszi repce és a mustár sűrű növényzete a legalkalma­sabb. A zöldtrágyának vetett növényze­tet virágzás kezdetén legjobb leszántani, mert ekkor a legkedvezőbb az összeté­telük, és a bomlás is ilyenkor a leg­­gyorsább. A zöldtrágyának és a komposztnak elsősorban azok vehetik hasznát, akik nem tartanak állatokat és vásárlással sem tudnak istállótrágyához jutni. A fe­­káltrágya is értékes, de egészségvédelmi okokból csak komposztálva hasznosít­ható. Szerves trágyával általában 3—4 éven­ként trágyázunk, mégpedig — a növény­forgónak megfelelően — mindig a kert harmad vagy negyed részét. A frissen trágyázott területen az első évben istál­lótrágyázást igénylő növényféléket ter­mesztünk. Matlák György agrármérnök Versenyre lel! Mint ismeretes, a Szlovákiai Állattenyész­tők Szövetségének Központi Bizottsága egy idő óta rendszeresen meghirdeti a szövet­ség járási bizottságainak szocialista verse­nyét. A tét a kongresszusi vándorzászló, no meg természetesen a járási bizottságok fej­lesztési elképzeléseit segítő, méltányos pénzjutalom elnyerése. A szövetség múlt év alkonyán megtartott IV. kongresszusán annyit megtudtunk, hogy az értékelt időszakban melyik járás muta­tott fel legjobb eredményeket az országos versenymozgalomban. A szövetség III. kong­resszusának vándorzászlaját a SZÁSZ Lévai (Levice) járási Bizottsága nyerte el. Fran­tiška Lajchovától, a szövetség központi bi­zottságának munkatársától a minap a ver­senyben derekasan helytálló, többi járási bizottságok eredményei felől érdeklődtünk. A többi között megtudtuk, hogy а III. kongresszust követő időszakban a korábbi­nál színvonalasabb volt a vándorzászló el­nyeréséért folyó küzdelem. Ennek igazolá­sára csupán annyit: 1980-ban 26, 1981-ben 29, 1982-ben 27, tavaly pedig 29 járási bi­­• zottság vett részt a vetélkedőben. Igaz, a részvétel nem volt százszázalékos, de így is elmondható, hogy a kibontakoztatott muz­­galom jelentősen hozzájárult a haladó módszerek meghonosításához, a fajtatiszta állatállomány népesebbé tételéhez, az ál­lattartói mozgalom népszerűsítéséhez és tervszerű fejlesztéséhez. Mint említettük, a vándorzászlót a lévai járási bizottság nyerte el — a verseny leg­jobbjának megszavazott hétezer korona jutalommal együtt —, mégpedig 53 710 pon­tos összteljesítménnyel.' A második helyen a szövetség érsekújvári (Nové Zámky) já­rási bizottsága végzett. A versenyben el­ért sikereit az értékelő bizottság 48 839 ponttal, illetve hatezer koronával jutalmaz­ta. A harmadik helyet — és az ötezer ko­rona jutalmat —a nyitraiak (Nitra) sze­rezték meg, de csak minimális pontkülönb­séggel elűzték meg a negyedik tűketerobe­­si (Trebišov) járási bizottságot. A legjobbak között szerepelnek még — helyezési sorrendben a következő járási bi­zottságok: Liptovský Mikuláš, Trnava, Mar­tin, Rimavská Sobota és Michalovce. A szövetség IV. kongresszusának résztve­vői azóta már bizonyára tájékoztatták az alapszervezetek vezetőit, hogy az SZÁSZ Központi Bizottsága ismét meghirdette az országos versenyt. Igaz, a versenyfeltéte­leket majd csak a központi bizottság januá­ri tanácskozásán pontosítják és véglegesí­tik, de a járási bizottságokon és az alap­szervezetekben már most úgy kell papírra vetni a munkatervet és a fejlesztési elkép­zeléseket, hogy az eddiginél még jobb ere». menyek szülessenek a háztáji állattartás fellendítését hatékonyan szolgáló verseny­mozgalomban. (bor)

Next

/
Oldalképek
Tartalom