Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-01-05 / 1. szám
Káposzta A fehér feje« káposztát őseink már a gyűjtögető gazdálkodás idején ismerték és előszeretettel fogyasztották. E- gyik legrégibb kultúrnövényünk, tavaszi, nyári és őszi változatát termesztjük. Értékét a benne előforduló vitaminok ,{A, Bt, Вг, C, K, U), ásványi sők (kálium, magnézium, fuszfor, vas, mész) és egyéb anyagok adják. Gyógyászati szempontból mindenekelőtt a vitamintartalmat értékeljük, de a káposzta gyomorfekélyt gyógyító, betegségeket megelőző és féregöző hatása is említést érdemlő, jó tudni, hogy a káposzta nedve megvédi a májat a károsodástól s óvja szervezetünket a gyomor- és patkóbélfekélytől. Régi tapasztalat, hogy a reumatikus fájdalmak enyhítése céljából a fájós testrészekre nyers káposztalevelet kell tenni. A káposztában előforduló vitaminok mérsékelik a tavaszi fáradtságérzetet. S itt nem csupán a C-vitaminról van szó, de a В-vitaminokról is, hiszen közismert, hogy ezen vitaminok szükségesnél* kisebb mennyisége fáradékonyabbá, aluszékonyabbá és ingerültebbé teszi az embert. Főleg ősszel és tavasszal sokan szenvednek gyomor- és patkóbélfekélyben, s érthetetlen okból kizárólag a gyógyszerektől, várnak segítséget a betegeskedők. Kendben van, kell a gyógyszer, de talán nem ártana savanyított káposztát vagy káposztalevet is fogyasztani, mondjuk kiegészítő gyógyszer gyanánt. Külföldön már forgalmaznak U-vitamint tartalmazó tablettákat (3 drazsé annyi U- vitamint tartalmaz, mint 1 liter káposztalé), de nálunk ilyen gyógyszer még nem kapható. jót tesz a káposzta, illetve a káposztalé, de azért nem kell túlzásba vinni a dolgot. Különösen ' a strú mában (golyva) szenvedőket óvjuk a nagyobb adagoktól, ugyanis a káposztában előforduló némely anyagok bomlástermékei (rodanidok, tiooxazolidinok) megakadályozzák a jód hasznosulását, minek következtében a pajzsmirigy — több hormon termelésére, küldetésének teljesítésére törekedve — megnagyobbodik. Dr. Nagy Géza A szerves trágyák tápanyagtartalma (szabad elemben és százalékban kifejezve) Trágyaféle Nitrogén Foüifur Kálium Kalcium Marhatrágya 0,42 0,10 0,42 0,32 Sertéstrágya 0,45 0,08 0,48 0,22 Juh trágya 0,85 0,14 0,68 0,25 Lótrágya 11,85 0,13 0,52 0,21 Harnmfitrágya 1,70 0.70 0,40 1,40 Nyúltrágya 0,52 0,20 0.93 0,48 Szlovákiában 340 ifjúsági szakkörben mintegy ötezer gyerek ismerkedik a kedvtelésszerű állattartás nélkülözhetetlen tudnivalóival. Л felvételen az ipolysági (Sahy) fiatalok egyike, Maroš Lukáč látható. Kiss Sándor felvétele Friss csíranimv étkezésre Az egészséges életmódnak napjainkban mind nagyobb a tábora szerte a világban. Egyre nagyobb tért hódít a hagyományostól eltérő könnyebb, rostdús, vitaminban gazdag ételek fogyasztása, a természetes alapanyagú gyümölcslevek, a korpa, a búzacsíra és a zabpehely beépítése mindennapi étrendünkbe. Különösen ajánlatos az ilyen ételek fogyasztása idősebbek és öregek számára, mert mérsékeli, megszünteti az emésztési zavarokat. A vetőmagbultokból beszerezhető, nem csávázott, étkezésre alkalmas búza, lencse, szója, zsázsa, hónapos retek, mustár és köles magokból néhány nap alatt magunk nevelhetünk csíranövényt. zonnal a teljes mennyiséget, a tálkát fóliával takarva tegyük a hűtőbe. ÜVEGBEN NEVELVE Más módszerrel befőttes vagy mustáros üvegbe szórjuk a magokat és bő langyos vízzel ieöntve fél napig úgy áztatjuk, hogy az üveget vagy sűrűn kilyukasztott műanyag fedéllel takarjunk be, vagy ritkaszövésű anyagot szorítunk rá gumigyűrűvel. Az első áztató vizet leöntve, a továbbiakban ugyanúgy öblítjük le a magokat reggel és este, mint a tálkában, de az üveget oldalára fektetve tartjuk és a vizet a fedőn keresztül szűrjük le. Az üveget A csíranövény többféle vitamint, ásványi sókat tartalmaz, amelyeket felhasznál és értékesít szervezetünk. LAPOS TÄLKÄBAN Kétféle eljárás között választhatunk. Az egyik módszer szerint lapos üveg vagy műanyag tálkába (jól használhatjuk a hidegkonyhai termékekhez alkalmazott tálkát) két-három réteg, vízzel átitatott krepp-papírt helyezünk (ez lehet papír kéztörlő vagy akár egészségügyi papír is) és rászórva a magokat, leöntjük 1 cm magasan kissé langyos vízzel. Fél nap múlva óvatosan leöntjük a vizet, ettől fogva már nem szabad a magokat a víznek ellepnie, csak a papfrt kell állandóan nedvesen tartani, úgy, hogy naponta kétszer, reggel és este leöblítjük (késsel vagy fakanállal gondoskodunk róla. hogy a vízzel ne öntsük ki a magokat is). A tálkát kartnnlappal, vagy papírtálcával takarjuk le és sötét helyen, például a konyhaszekrényben tartjuk. Az öblítés a penészedés megakadályozására szolgál. A csíranövények szobahőmérsékleten — a különböző magok természetének megfelelően — 4—8 nap alatt érik el a 4—6 cm magasságot. Ekkor levesszük róla a fedőt és egy napig világos helyen tartjuk — de csak szórt fényben, sohasem tűző napon. Ezalatt a klorofill kifejlődik, a növényke megzöldül. Fogyasztás előtt bű vízben leöblíthetjük a maghéjakat, de anélkül is fogyaszthatok. Ha nem használjuk fel aegy kétrét hajtott vásznndarab segítségével óvjuk a fénytől. A napi kétszeri öblítést pontosan tartsuk be és a kellő magasság • elérése után vegyük le a takarót egy napra. Ezzel az eljárással a mag mennyiségének 5—8 szorosát nyerjük friss zöld táplálék formájában. amelyet magunk állítottunk elő. A siker érdekében azonban be kell tartanunk néhány fontos szabályt. Ügyeljünk arra, hogy a csírák jól levegőztessenek, soha ne száradjanak ki, ne kapjanak napfényt, ne szór: juk túl sűrűn magokat és né nőjenek túl magasra, mert egyes fajták megkeseredhetnek, ha túl magasra nőnek. A csírák ideális vitamintartalmukat általában az ötödik napon érik el. LEVESBEN, BURGONYÁVAL.... A csíranövény nevelésre csak az aprószemií magvak alkalmasak, de a már említetteken kívül sikerrel próbálkozhatunk a' zöldborsó, fehér apró gyöngyhab és hámozutt napraforgómag csíráztatásával is. Valamennyi közül talán a legkellemesebb a zsázsa kissé csípős íze. A csíranövényeket salátákhoz keverjük, vagy vajas, sajtos kenyérre szórva fogyasztjuk. Apróra vágva tálalás előtt levesbe, főtt tésztára, rizsre, burgonyára szórva, majonézbe keverve tálaljuk. (Kartbarát Magazin) 1 Hazánkban virágkorát éri a kertészkedés, egyre gyarapszik az aktív pihenésre vágyók száma. Az kerttulajdonosok többnyire csak most ismerkednek a növénytermesztési tudnivalókkal, beleértve természetesen a tápanyagellútás kérdését is. Növényeink tápanyagellátását részben szerves, részben iparilag előállított műtrágyákkal biztosítjuk. Alábbi sorainkban a szerves trágyákról szólunk röviden. A szerves trágyák általában négy fő tápelemet (nitrogén, foszfor, kálium és kalcium), valamint nyomelemeket tartalmaznak. A szerves trágyák többségét a háziállatoktól származó istállótrágya adja. Ennek összetétele, illetve minősége esetenként változó s mindenekelőtt az adott, állatfajtól, a feletetett takarmánytól, valamint az alom minőségétől függ (a különféle istállótrágyák tápanyagtartalmát a szakrovat 4. oldalán közölt táblázat szemlélteti). A szerves trágya legnagyobb előnye, hogy lassan (több évig) bomlik, tehát — ellentétben a legtöbb műtrágyával — áldásos hatását hosszabb időn át fejti ki, folyamatosan biztosítva a növények tápanyagigényének kielégítését. Ezen túlmenően a szerves trágya kedvezően hat a talaj optimális fizikai és biológiai állapotának kialakulására és termékenységének fokozására. Szervestrágya-igényük alapján növényeink két csoportba sorolhatók. Némely növényeink (pl. bab, borsó, saláta, sárgarépa, petrezselyem, hagymafélék) nem igénylik, mások viszont megkövetelik az istállótrágyázást (paprika, paradicsom, uborka, dinnye, káposztafélék, zeller, burgonya stb.). A szerves trágyát — különösen a friss istállótrágyát — legjobb ősszel adagolni és azonnal beforgatni a talajba, hogy elejét vegyük az egyébként elkerülhetetlen tápanyagveszteségnek. Konyhakerti viszonyok között négyzetméterenként 5— 10 kg istállótrágyát ésszerű adagolni. A szerves trágyák kisebb csoportját a különféle növényi maradványokból és egyéb adalékokból készült komposztok, továbbá a fekáltrágyák és a zöldtrágyák alkotják. Zöldtrágyázásra a hüvelyesek (bab, borsó) illetve az őszi repce és a mustár sűrű növényzete a legalkalmasabb. A zöldtrágyának vetett növényzetet virágzás kezdetén legjobb leszántani, mert ekkor a legkedvezőbb az összetételük, és a bomlás is ilyenkor a leggyorsább. A zöldtrágyának és a komposztnak elsősorban azok vehetik hasznát, akik nem tartanak állatokat és vásárlással sem tudnak istállótrágyához jutni. A fekáltrágya is értékes, de egészségvédelmi okokból csak komposztálva hasznosítható. Szerves trágyával általában 3—4 évenként trágyázunk, mégpedig — a növényforgónak megfelelően — mindig a kert harmad vagy negyed részét. A frissen trágyázott területen az első évben istállótrágyázást igénylő növényféléket termesztünk. Matlák György agrármérnök Versenyre lel! Mint ismeretes, a Szlovákiai Állattenyésztők Szövetségének Központi Bizottsága egy idő óta rendszeresen meghirdeti a szövetség járási bizottságainak szocialista versenyét. A tét a kongresszusi vándorzászló, no meg természetesen a járási bizottságok fejlesztési elképzeléseit segítő, méltányos pénzjutalom elnyerése. A szövetség múlt év alkonyán megtartott IV. kongresszusán annyit megtudtunk, hogy az értékelt időszakban melyik járás mutatott fel legjobb eredményeket az országos versenymozgalomban. A szövetség III. kongresszusának vándorzászlaját a SZÁSZ Lévai (Levice) járási Bizottsága nyerte el. Františka Lajchovától, a szövetség központi bizottságának munkatársától a minap a versenyben derekasan helytálló, többi járási bizottságok eredményei felől érdeklődtünk. A többi között megtudtuk, hogy а III. kongresszust követő időszakban a korábbinál színvonalasabb volt a vándorzászló elnyeréséért folyó küzdelem. Ennek igazolására csupán annyit: 1980-ban 26, 1981-ben 29, 1982-ben 27, tavaly pedig 29 járási bi• zottság vett részt a vetélkedőben. Igaz, a részvétel nem volt százszázalékos, de így is elmondható, hogy a kibontakoztatott muzgalom jelentősen hozzájárult a haladó módszerek meghonosításához, a fajtatiszta állatállomány népesebbé tételéhez, az állattartói mozgalom népszerűsítéséhez és tervszerű fejlesztéséhez. Mint említettük, a vándorzászlót a lévai járási bizottság nyerte el — a verseny legjobbjának megszavazott hétezer korona jutalommal együtt —, mégpedig 53 710 pontos összteljesítménnyel.' A második helyen a szövetség érsekújvári (Nové Zámky) járási bizottsága végzett. A versenyben elért sikereit az értékelő bizottság 48 839 ponttal, illetve hatezer koronával jutalmazta. A harmadik helyet — és az ötezer korona jutalmat —a nyitraiak (Nitra) szerezték meg, de csak minimális pontkülönbséggel elűzték meg a negyedik tűketerobesi (Trebišov) járási bizottságot. A legjobbak között szerepelnek még — helyezési sorrendben a következő járási bizottságok: Liptovský Mikuláš, Trnava, Martin, Rimavská Sobota és Michalovce. A szövetség IV. kongresszusának résztvevői azóta már bizonyára tájékoztatták az alapszervezetek vezetőit, hogy az SZÁSZ Központi Bizottsága ismét meghirdette az országos versenyt. Igaz, a versenyfeltételeket majd csak a központi bizottság januári tanácskozásán pontosítják és véglegesítik, de a járási bizottságokon és az alapszervezetekben már most úgy kell papírra vetni a munkatervet és a fejlesztési elképzeléseket, hogy az eddiginél még jobb ere». menyek szülessenek a háztáji állattartás fellendítését hatékonyan szolgáló versenymozgalomban. (bor)
