Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-01-26 / 4. szám
1981 Január 29. SZABAD FÖLDMŰVES. О A Slušovtcel Efsz a számítástechnika alkalmazása terén az élenjáróit közé tartozik (Fotó: Rafaj) A tudományos-műszaki fejlesztés távlatai Társadalmunk továbbfejlesztése szempontjából meghatározó esztendőbe léptünk, mivel az idei eredmények végleges képet adnak arról, vajon mennyire sikerül megvalósítanunk a hetedik ötéves tervidőszak kezdetekor kitűzött célokat. Az egyes ágazatok négyéves összegezései alapján joggal bízhatunk abban, hogy a legfontosabb területeken megbirkózunk a feladatokkal. Mindez persze nem azt jelenti, hogy nincsenek felmerülő nehézségek, amelyek nehezítik az előbbrehaladást. Valamennyi ágazatban rá kell mutatni a hiányosságokra, azokat mfelőbb fel kell számolni, s arról sem szabad megfeledkezni, hogy a tartalékok következetes kiaknázását nem lehet a lemaradás veszélye nélkül tovább halogatni. EREDMÉNYEK Hazánkban az újabb tudományosműszaki fejlődés a Februári Győzelmet követően kezdődött. Az iparban és -a mezőgazdaságban végbemenő történelmi változások gyors ütemű fejlődést eredményeztek. Am tulajdonképpen csak a CSKP XIV. kongresszusa, és az ezt követő időszak indította el a céltudatos műszaki fejlődést és irányítást. A párt XVI. kpngresszusa pontosította első ízben a tudományos-műszaki fejlesztés fogalmát, s foglalkozott részletesen az ezzel kapcsolatos eredmények értékelésével és a tervmutatók elkészítésével. Az 1983-ban megtartott 8. ülés pedig felmérte az addigiak során elért sikereket, rámutatott a legnagyobb hiányosságokra és részletesen kidolgozta a műszaki fejlesztés konkrét feladatait. Az elmúlt tíz év során ezen a téren elért eredményeink nagymértékben hozzájárultak gazdasági rendszerünk megszilárdításához. Nemzeti jövedelmünk több mint négy százalékát fordítottuk tudományos-műszaki fejlesztésre, s az így elkészített ranglistán a világ első tíz állama között vagyunk — tájékoztatott jaromlr O b z i n a, a szövetségi kormány alelnöke, a Tudományos- Műszaki és Bernházásfejlesztési Állami Bizottság elnöke. Tudatosítani kell valamennyi szinten, hangsúlyozta, hogy a fejlett szocialista társadalom építése csakis a legújabb tudományos Ismeretek felhasználásával lehetséges. . Ezért a tudományos-műszaki fejlesztés a párt politikájának szerves részét képezi. A bonyolult nemzetközi politikai és gazdasági helyzetben is elsődleges figyelmet szükséges fordítani a meghatározó területek fejlesztésére. Az életszínvonal emelésének egyik alapfeltétele a megfelelő műszaki-anyagi bázis, amely lehetővé teszi a szociális ellátás javításához nélkülözhetetlen anyagi eszközök létrehozását. TÄVLATI TERVEK Az előzőek figyelembevételével készült el a 8. ötéves tervidőszakra és a további évekre szóló tudományosműszaki program tervezete. Összeállításakor a jelenlegi időszak eredményeiből indultak ki, és elsősorban a népgazdaság legfontosabb feladatait tartották szem előtt. A programtervezet az 1995-ig tartó időszak legfontosabb alapkutatási tennivalóit főbb témakörönként foglalja magába. Mindenekelőtt megkülönböztetett fir gyeimet kell szentelni az energiaigényesség fokozatos csökkentésére; a népgazdaság alapvető ágazatainak elektronizálására és automatizálására, illetve az ipari robotok szélesebb körű alkalmazására. A mezőgazdaság és a közélelmezést biztosító más ágazatok hosszú távú programját főleg a növénytermesztés gyorsabb ütemű fejlesztésére, az állattenyésztés hatékonyabb belterjesítésére, a termőföld védelmére, az élelmiszeriparban pedig az áruválaszték bővítésére kell irányítani. Szintén a legfontosabb ■tógazdasági feladatok közé tartomet szentelnünk. A cukorrépa és a burgonya átlagos hozamainak növelése érdekében olyan intézkedések szükségesek, amelyek segítségével rövid idő alatt hatékonyabb gazdasági eredmények érhetők el. Az állattenyésztés szakaszán szigorúan be kell tartani az állatsűrűséggel kapcsolatos szabályokat, s a korszerű genetikai módszerek alkalmazásával a jövőben szélesebb keretek között kell számolni. Az állategészségügyi előírások következetes betartásával kell megelőzni a különböző fertőzéseket, s a betegségekkel szemben ellenállóbb fajták tenyésztését szükséges az előtérbe helyezni. Az élelmiszeripari üzemekben a minőségi mutatók teljesítését, a választék bővítését ps főleg a termékfelújítást kell szorgalmazni. Nagy tartalékaink vannak a termelő, szállító és felvásárló üzemek összmunkája során, ahol átgondoltabb szervezéssel, kisebb befektetéssel, nagyobb sikerek érhetők el. Az elkövetkező időszakban a mikroelektronikán kívül főleg a biotechnológiai fejlesztésben rejlenek a legnagyobb tartalékaink. Sajnos ezen a téren korántsem lehetünk elégedettek az elértekkel, mivel még mindig nem sikerült tisztázni néhány lényeges és meghatározó kérdést. Elsősorban is megfelelő műszaki bázis létesítése szükséges, másodsorban pedig a biotechnológiai eljárások alkalmazása során nélkülözhetetlen alapanyag kérdését kell tisztázni. Emellett persze a szellemi tőkével is jobban kellene gazdálkodnunk, hiszen a biotechnológiai újításokkal jelentős gazdasági sikerek érhetők el. A sejt- és a szövetkultúrák kutatási eredményei, vagy pedig a génszintézissel kapcsolatos megfigyelések óriási lehetőségeket kínálnak. —♦— A tudományos-műszaki fejlesztés során több mint 180 ezer kutató és műszaki szakember járul hozzá munkájával az állami célprogramok teljesítéséhez. Mindenekelőtt az alapkutatás legfontosabb területeit kell előnyben részesíteni, és az eddigieknél szorosabb kapcsolat szükséges az elméleti kutatás és a gyakorlati hasznosítás között. Mint már említettük, társadalmunk teljes mértékben támogatja a műszaki fejlesztést. Nem szabad azonban azt sem figyelmen kívül hagyni, hogy az egyes ágazatok, illetve azok vállalatai nem elég céltudatosan és rugalmasan hasznosítják a rendelkezésre álló anyagi forrásokat. Az önálló gazdasági szférában például a népgazdasági szempontból legfontosabb ágazatokban a jelenlegi ötéves tervidőszak első három évét tekintve, a tudományos fejlesztésre szánt forrásokból több mint három milliárd koronát nem használtunk ki. Ezért olyan intézkedések foganatosítását tervezik, amelyek kötelezik az egyes ágazatokat, hogy konkrét tervet készítsenek a műszaki fejlesztést és beruházást illetően. A KGST keretében el kell mélyíteni és szorosabbá tenni az együttműködést, s a valamennyi érintett fél számára előnyös szerződéskötésekkel szükséges gyorsítani a tudományos fejlesztés eredményeinek gyakorlati alkalmazását. Csakis a nemzetközi kooperáció széles körű alkalmazásával tudjuk majd ugyanis a következő, 8. ötéves terv és az ezt követő időszak műszaki feladatait teljesíteni. Mindenekelőtt olyan gyakorlati eredmények elérésére törekszünk, amelyek tovább szilárdítják társadalmunk gazdasági stabilitását, és hozzájárulunk az egész szocialista közösség előrehaladásához. BÄRDOS 'GYULA A hatékonyság további növelése érdekében nélkülözhetetlenek a pontos mérések és kimutatások Fotó: Kružlík Hulladékhasznosítás « Szovjetunióban Ésszerű nyersanyag-gazdálkodás Bizonyára kevesen tudják, hogy egy tonna csontból például negyven kilogramm, különböző műszaki célokra felhasználható kenőanyag készíthető. A papírgyártás során keletkező selejt újrafelhasználásával pedig megközelítően harminc százalék értékes fanyersanyag takarítható meg. A Szovjetunióban főleg a moszkvai üzemek és vállalatok képviselői járnak elöl abban a mozgalomban, amelynek lényege: az eddigieknél jóval gazdaságosabban hasznosítani a másodlagos nyersanyagokat, másnéven a hulladékot. A Szovjetunióban évente hozzávetőlegesen egymillió tonna mennyiségű üvegtörmeléket gyűjtenek össze. Ennek nagyrészét üjra az üveggyártási folyamatban hasznosítják, s így jelentős anyagmegtakarítást érnek el. Ám vajon miként hasznosítható például az erősen szennyezett üvegtégla-törmelék, vagy a különböző adalékanyagok hozzáadásával készített műszaki üvegcserép-maradék? több mint ezer tonna terméket gyártanak kizárólag úgynevezett hulladékból. AZ üzemnek külön olyan berendezése van, amelynek segítségével megtisztítják és összezúzzák a hulladékot. A felolvasztott masszából pedig a formázógépek a kívánt méretű terméket' alakítják ki. Többek között lámpaburkolatokat, ajtó- és ablakkilincseket, különböző alakú fogantyúkat gyártanak. A közeljövőben például többféle díszműáru, ablakredőny, kisebb méretű tartályok készítését is elkezdik. A hulladékból nyert gyártmányok minősége semmiben sem marad el az elsődleges nyersanyagból készített cikkek minőségi mutatóitól. A hagyományos technológián ala-* pulő cipőgyártás során is jelentős mennyiségű értékes alapanyag, főleg gumi vész kárba. Mivel ennek előállítása egyrészt idő-, másrészt pedig munkaigényes, a gazdaságosabb módszereket nagyon szívesen fogadják á Hazai cipőgyártásunkban is sikeresen alkalmazzák a szovjet szakemberek tapasztalatait (Fotó: archív) A Moszkvai Üvegipari Kutatóintézet dolgozói erre a kérdésre keresték a választ, amikor e kérdéskörrel behatóbban kezdtek foglalkozni. Alapos kutatómunka eredményeként született meg az a gondolat, hogy építőipari célokra hasznosítható, különböző formájú üvegkeramit készítése megoldhatja a problémát. Az új módszerrel gyártott üvegkeramit nemcsak esztétikai szempontból felel meg a korszerű követelményeknek, hanem széles körű felhasználási lehetőségeket Is nyújt. Készítése a következőképpen történik: az összepréselt' agyag, Illetve üvegtörmelékre több színű üvegcserépréteget helyeznek, s ezt magas hőmérsékleten kiégetik. így megbízható szilárdságú, esztétikus építőelemek készíthetők az addig szeméttelepre kihordott üvegtörmelékekből. Az új eljárás bevezetésével egy özem évente 350 ezer rubel anyagi értékű üvegkeramitot fog gyártani. Az üveg és a kő megmunkálásához magas hőfokra van szükség. A kemencékből a feldolgozás során jelentős mennyiségű hőenergia illan el kihasználatlanul. Ezért a kutatómérnökök az üzem szakembereinek segítségével egy olyan speciális célokra alkalmas hőkamrát készítettek, amely felfogja a mellékhő-energiát, s azt hasznosítja. Ennek köszönhetően az eddiginél .jóval rövidebb idő alatt megszilárdulnak a hőenergia hatására például a vasbeton elemek. A módszer évente átlagosan kilencven ezer rubel értékű megtakarítást eredményez. A másodlagos nyersanyagok újrafelhasználásával foglalkozó szakemberek egyöntetű véleménye szerint nem az a fontos, hogy milyen módszerrel készíthető el az egyes termék, hanem, hogy mennyire felel meg a korszerű követelményeknek. Ezt a véleményt osztják a Metalloplaszt dolgozói is, akik az eddig ismert alapanyagok mellett, nem hagyományos nyersanyagokból is készítenek élelmiszeripari csomagolásra alkalmas termékeket. A fa, a fém és a műanyag képezi persze Itt is az elsődleges alapanyagot. A különbséget azonban az jelenti, hogy a hulladékot teljes mértékben újra felhasználják a gyártási folyamat során. Évente gyártőüzemek képviselői. A kutatóintézetek dolgozói a vegyipari főisko- Iák hallgatóival közösen olyan eljárást dolgoztak ki, amelynek előnye, hogy az eddiginél jóval hatékonyabb nyersanyag-gazdálkodást eredményez. Az újítás szerint a cipőgyártás folyamán keletkezett gumihulladékot megőrlik, majd abból olvasztás útján ismét hasznosítható alanyagot készítenek. Az így nyert anyag, tulajdonségaít tekintve mindenben felveszi a versenyt az elsődleges nyersanyagokból készítettel. Hatékony, látszólag egyszerű munkafolyamat beiktatásáról van csupán szó, az eljárások mégis óriási méretű megtakarításokat eredményeznek. Az így készített termékekből összeállított kiállítás nem-* csak az új eljárások népszerűsítését szolgálta, hanem a természet, valamint a környezet védelmében Is jelentős előrelépést jelent. A másodlagos nyersanyagok egyre nagyobb méretű hasznosításának kérdései számos, külföldön Is elismert szakembert foglalkoztatnak. Évente fokozatosan bővül a hulladékokból készített termékek skálája. Az elhasználódott motorolajból például jó minőségű festékanyag nyerhető, s a motorizmus állandó fejlődésével nem egy felmerülő probléma megoldását jelentené a módszer általánosítása. A Szovjetunióban mindenekelőtt az üssz-szövetségi Műszaki Anyagfejlesztő Intézet szakemberei foglalkoznak ilyen jellegű kísérletekkel, amelyek segítségével a másodlagos nyersanyagok felhasználhatóságának további lehetőségeit kutatják. Az utóbbi Időben az ország fővárosában, Moszkvában rendszeresen megrendezett kiállításokon egyre több üzem, illetve vállalat képviselői Ismerkednék a korszerű módszerekkel, a hulladékból nyert termékekkel. Nem véletlenül fordítanak a Szovjetunióban e problémák mielőbbi megoldására ekkora figyelmet. Tudatosították, hogy országos viszonylatban a legújabb eljárások bevezetésével mennyivel kevesebb nyersanyagra volna szükség. Természetesen, az évente többmillió rubel értékű megtakarítások sem elhanyagolhatóak. (Az ÄPN nyomán]] zik a biotechnológiai alapkutatás és a felhasználás korszerű módszereinek, progresszív eljárásainak továbbfejlesztése. Az imént felsorolt legfontosabb célprogramokhoz szorosan kapcsolódik a lakáskérdés problémáinak mielőbbi megoldása, a másodlagos nyersanyagok gazdaságosabb hasznosítása és a környezetvédelem időszerű kérdései. ELŐTÉRBEN az Állami célprogramok teljesítése Mivel nem tartozunk azon országok közé, amelyek bőséges energiahordozókkal rendelkeznek, maximális erőfeszítéseket, konkrét intézkedéseket kell tennünk, hogy az energia- és fütőanyagforrásokat teljes mértékben hasznosítsuk, s azokkal a lehető, leg'ésszerűbb módon gazdálkodjunk. Az atomerőművek fokozatos kiépítésével egyre jelentősebb szerep jut e korszerű energiaforrás felhasználásának. A kohászatban hatékonyabban kell hasznosítani a másodlagos nyersanyagokat. A mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexumra is teljes mértékben érvényes, hogy a kevésbé energiaigényes módszereket kell előtérbe helyezni. A gépipar területén főleg a nagyobb hatékonyságú, ám kisebb fogyasztású gépek, illetve berendezések jelenthetnek számottevő megtakarítást. Az utóbbi időszakban egyre többet hallhatunk az elektronika és az automatizálás szerepének fontosságáról, a jövő népgazdaságában kijelölt szerepéről. Tulajdonképpenn valamennyi ágazatban szükségszerű, hogy széles körű alkalmazásukkal megkönnyítsük a tervezést és irányítást, növeljük a hatékonyságot. A mezőgazdasági termelésben is rövid időn belül megtérülő ésszerű befektetés a mikroprocesszorok és a számítógépek vásárlása, azok rendszeres alkalmazása. Sajnos több helyen a túlzott óvatosság, az ismeretlentől való félelem, vagy pedig a vezető hanyagsága következtében lassú ütemű az előrehaladás. Az előzetes számítások alapján az 1990-es évben a számítógépek térhódításával csak a mezőgazdaságban a jelenlegi energiafogyasztás harminc százalékos megtakarítására számítunk. Téves és helytelen az a nézet, miszerint a robotok és a manipulátorok csak az ipar területén hasznosíthatók. Azokban a mezőgazdasági üzemekben, ahol merészen vállalták ezen a téren is az úttörő szerepet, nem bánták meg döntésüket, s a szerzett tapasztalataikat másokkal is szívesen megosztják. A növénytermesztésben, elsősorban a gabonaféléknél a fajtakiválasztás legkorszerűbb módszerei alkalmazásának kell továbbra is nagy figyel-
