Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-01-19 / 3. szám

1985. január 19. ■SZABAD FÖLDMŰVES 13 \ Magunk mögött hagytuk az 1984-es évet. Elérkezett a számvetés ideje. A mezőgazdasági üzemek is hozzálát­tak a múlt évi termelési és gazda­ságfejlesztési eredményeik felmérésé­hez, gazdálkodásuk múlt évi mérle­gének elkészítéséhez. A 3250 hektár mezőgazdasági terü­leten gazdálkodó köbölkúti (Gbelce) Győzelmes Február Efsz-ben már de­cember közepén szinte hiteles képet tudtak adni nemcsak a gazdálkodás múlt évi eredményeiről, hanem arról is, hogyan teljesítették a hetedik öt­éves tervidőszak négy évére előirány­zott feladatokat, s milyen feltételek­kel rendelkeznek az ötéves tervidő­szakra előirányzott tervfeladataik tel­jesítéséhez. — A július elejétől szeptember vé­géig tartő szárazság miatt, amikor mindössze 15 mm csapadékot kap­tunk, nem minden sikerttlt úgy, aho­gyan szerettük volna — mondotta Rozsnyó László agrármérnök, a szö­vetkezet elnöke. Gyenge termést adott a kukorica (3,8 t/ha) és a cukorrépa (27 t/ha), s az aránylag nagy terü­leten termelt lucerna is legalább négy tonnával kisebb szénatermést adott a már éveken keresztül elért nagy 12—13 tonnás hektárbozamok­­nál. A takarmányalap megteremtésé­vel járó gondokat az is súlyosbította, hogy a lucerna dús termést adó első kaszálatát — a májusi esőzések miatt — a szokványosnál jóval rosszabb minőségűként szenázsoltuk, s hogy kukoricaszilázst — a hosszan tartó szárazság miatt — csupán fele any­­nyit készíthettünk, mint az előző években. A természeti tényezők eredmény­zsugorító hatásának következményeit ismerve, az ember szinte ösztönösen arra a következtetésre jut, hogy ez az egyébként jó hírnévnek örvendő szövetkezet nehéz helyzetbe jutott, s azon sem lehetne csodálkozni, ha átmenetileg gyarapftaná a minimális jövedelemmel gazdálkodó mezőgaz­dasági üzemek sorát. ,. A szövetkezet tényleges eredmé­nyeit összegező gazdasági mérleg azonban mást mutat. Nem ad okot a borúlátásra! Sőt mi több, arra utal, hogy az 1983-as évhez viszonyítva, az elmúlt gazdasági évben nagy mér­tékben növekedett e szövetkezet me­zőgazdasági termelésének és árufor­galmazásának értéke. Azáltal, hogy a bruttó mezőgazdasági termelés 64 millió 138 ezer koronára tervezett mennyiségét 2 millió 478 ezer koro­nával, az áruforgalmazás 53 millió 238 ezer koronában meghatározott tervét pedig 2 millió 687. ezer koroná­val túlszárnyalta, az 1983. évhez vi­szonyítva 5 millió 961 ezer koronával növelte a bruttó mezőgazdasági ter­melésének, 6 millió 121 ezer koroná­val pedig az árutermelésének érté­két. Ezeknek a kimagasló eredmények­nek az ismeretében — s annak tuda­tában, hogy a szárazság nagy káro­kat okozott, és a sok éven keresztül rendkívül nagy bevételt adó speciális növénytermelési ágazatból származó bevétel, az elöregedett szőlőültetvé­nyek likvidálása és intenzív felújítá­sa folytán több millió koronával csökkent — joggal vetődik fel a kér­dés: milyen intézkedések, milyen ter­melési sikerek vezettek a múlt évi gazdasági és pénzügyi mérleg rend­kívül jónak minősíthető alakulásá­hoz?! Elsősorban is említést érdemel, hogy ez a szövetkezet, amely az utóbbi tíz év folyamán az érsekúj­vári (Nové Zámky) Járás három leg­jobb gabonatermelő gazdaságai közé tartozott, a gabonafélék — a búza és a tavaszi árpa — termelésében, a 6,45 tonnás hektárhozamával, a járá­si ranglétra legfelső fokára került, tehát kitűnőre vizsgázott. Lényegében 880 tonnával több búzát és árpát ter­melt a tervezettnél. A felmérések persze egyben arra is utalnak, hogy a kukorica gvenge hozamának elle­nére ez a szövetkezet szemesekből hiánytalanul teljesítette a hetedik öt­éves tervidőszak négy évére előirány­zott termelési és áruforgalmazási ter­vét. S a szövetkezet vezető dolgozói­nak egybehangzó véleménye szerint az ötéves tervidőszakra előirányzott termelési és értékesítési feladatokat akkor is teljesíteni tudják, ha 1985- ben búzából és árpából csupán a ter­vezett 5.2 tonnás hektárhozamot érik el. Persze nagyobb termelési ered­mények elérésére törekednek Erre utal nemcsak az idei jó gabonater­més feltételeinek lelkiismeretes meg­teremtése hanem az is. hogv a szom­szédok, a szőpvéni (Svodín) Cseh­szlovák —Szíriái Barátság Efsz jó ta­pasztalataihoz igazodva — ahol sze­mes kukoricából közel két tonnával nagyobbb hektárhozamot értek el — az idén 550 hektárnyi vetésterülettel ők is csatlakoznak a Nádudvardi KITE termelési rendszerhez. A múlt évi gazdasági mérleg pozi­tív irányú alakulására nagyon ked­vező hatással volt a növénytermesztés szerkezetének némi, de ésszerűnek minősíthető módosítása Is. Nagyon előnyősnek bizonyult a lencseterme­lés meghonosítása. Ezt a növényt a múlt esztendőben kétszáz hektáron termelték, s az előző éveknél jóval kisebb, vagyis az 1,11 tonnás hektár­hozam mellett Is a termelési és áru­forgalmazási értéknek figyelemre méltó gyarapítója volt, s jövedelem­képzésre — a termelés 50 °/o-os ren­tabilitása folytán — rendkívül ked­vezően hatott. Magától értetődik te­hát az is, hogy a lencse vetésterüle­tét az idén — főleg a hagyományo­san gyenge termést adó cukorrépa vetésterületének rovására — további száz hektárral, vagyis háromszáz hektárra növelik. Szeretnék azonban azt is, hogy az illetékesek a vetőmag kiutalásakor figyelembe vennék a lencsetermelési tapasztalatait; hogy részükre ne a Lenka, hanem a ked­vezőtlen Időjárás terméscsökkentő hatása mellett is biztosabb és na­gyobb termést adó kanadai 1 Laird fajta vetőmagját juttatnák. i A bruttó mezőgazdasági termelés és áruforgalmazás alakulására ked­vezőtlenül hátú — se cikk elején is­mertetett — tényezők semlegesítésére rendkívül nagy hatással volt az ál­lattenyésztési ágazat progresszív fej­lődése. Ez az ágazat a múltban — a takarmánytermeléssel együtt — bi­zony eléggé háttérbe szorult. A ter­melés Intenzitására irányuló törekvé­sek valójában csak a múlt esztendő­ben voltak érzékelhetők. Lényegében komplex intézkedések történtek, ame­lyek megnyilvánultak a takarmány­termelés és -tartósítás színvonalának emelésében, a szarvasmarha-állomány genetikai tulajdonságainak fejleszté­sében, a sertéshlzlalás Intenzitásának fokozásához szükséges feltételek megteremtésében és nem utolsósor­ban ez állattenyésztési dolgozók munkához való viszonyának lényeges javulásában. Nyilván ezek az Intézkedések ve­zettek oda, hogy a szövetkezet no­vember i20-ig tejből ás húsból telje­sítette a múlt évre elóirányzott ter­melési és áruforgalmazást tervét, hogy az 1983. évhez viszonyítva az évi fejési átlag 430 literrel növeke­dett, hogy a tejforgalmazás múlt évi tervét 250 ezer literrel túlszárnyal­ták, hogy a hízóbikák 850 és a sertések 525 grammos átlagos napi súlygyara­podása lehetővé tette a hetedik öt­éves tervidőszak négy évére előirány­zott árnforgalmazási feladatok telje­sítését. Mindebből arra következtet­hetünk, hogy a szövetkezet állatte­nyésztési ágazata hiánytalanul telje­síteni fogja az egész ötéves tervidő­szakra előirányzott termelési és áru­forgalmazás! feladatait. A tejtermelés növekedésére nagyon jó hatással volt a két községben — Köbölkúton és Kisújfalun — létező tehenészeti telep dolgozói között ki­bontakozó szocialista munkaverseny, a szocialista brigád büszke cím el­nyerésére irányuló nemes igyekezet. Ez persze nemcsak a tej mennyiségi növekedéséhez, hanem minőségének, főleg tisztaságának lényeges Javulá­sához Is vezetett. Míg például szinte megszokott volt, hogy az értékesített tej húsz százaléka harmadosztályú, döntő többsége pedig másodosztályú volt, addig a múlt esztendőben — a versenymozgalom, az anyagi érdekelt­ség elvének következetesebb érvénye­sítése, valamint az ellenőrzés foko­­zása folytán — a tej 88 százalékát első, 12 százalékát pedig második mi­nőségi osztályúként értékesítették, tehát harmadosztályú tejet nem érté­kesítettek. A szövetkezet elnökének és a további vezető dolgozóinak egybehangzó vé­leménye szerint, most már elmond­ható, hogy az állattenyésztési ágazat­ban a legtöbb dolgozó példásan tel­jesíti a feladatait. Persze vannak ki­emelkedően példás, jó teljesítményű dolgozók Is Jónéhányan. Ezek közé tartozik a köbölkúti tehenészeti tele­pen a gondozö-fejő munkát végző Cilling Terézia és a klsújfalul telepen dolgozó Dohai Sándor. A példás helyt­állásáért, szorgalommal, jó munkával elért termelési eredményeiért a leg­jobbak közé sorolható Seres Béla, a bikahizlalda dolgozója és Jozef Krivoš anvasertés-gondozô Is. Említettem, hogy minőségi tömeg­­takarmányokból — a hosszan tartó szárazság miatt — kevés termett a szövetkezetben. Dicséretükre válik a­­zonban, hogy nemcsak felismerték a takarmányhiánnyal járú veszélyt, ha­nem az orvoslásról is időben, s a le­hetőségekhez mérten megfelelően gondoskodtak. Az összes kukorica­szárat dúsan telített répafejjel és ré­paszelettel szilázsolták, különböző úton-módon nagyobb mennyiségű me­laszt és szójalisztet vásároltak, s így minőségi takarmányokból a szükség­letet hetven százalékra biztosították. A kívülállónak, aki csupán tájékoz­tatásból kapott tények alapján alkot­hat véleményt, nehéz lenne állást foglalni ahhoz a kérdéshez, hogy va­jon megfelelő-e ez a takarmánybázis az elért termelési eredmények stabi­lizálásához. A szövetkezet vezető dolgozói azonban bizakodnak — ők tudják, hogy miért. Tény, hogy a bi­zakodásra az is okot ad, hogy decem­berben naponta kétezer literrel több tejet értékesítettek, mint az előző évek hasonló Időszakában. S nem ész­lelhető súlygyarapodás-csökkenés a bika- és a sertéshizlaldában sem. S annak ellenére sem, hogy a takar­mánykeverő üzfemtől december l-től a szarvasmarhák részére a szükséges keveréktakarmányoknak csupán ötven százalékát kapják, Azt persze felismerte a szövetkezet vezetősége,’ hogy a sertéshizlalda za­varokkal terhes takarmányellátottsá­ga veszélyezteti a hizlalás jelenlegi intenzitásának, s további fokozásának biztosítását. Ezért úgy döntöttek, hogy az idén négyszáz darabbal csök­kentik a sertések számát. Tavaly már hatszáz darabbal csökkentet­ték! Persze emiatt nem panasz­kodnak, senkit nem vádolnak! Én azonban úgy érzem, meg kell monda­ni a véleményem. Kissé furcsának és ésszerűtlennek tartom azt, hogy olyan mezőgazdasági üzemben kell a ser­­téshtzlalást leépíteni, ahol megvan­nak a hizlalás Intenzitása növelésé­nek feltételei. S ugyanakkor olyan gazdaságoknál erőltetik a sertéshiz­lalás stabilizálását, ahol csupán napi három-négyszáz grammos súlygyara­podást érnek el. A termelési és áruforgalmazási ter­vek túlszárnyalása kedvezően befo­lyásolta a jövedelem, Illetve a nyere­ség alakulását Is. Az előzetes becslé­sek szerint ez a szövetkezet 11 milliő 452 ezer korona nyereséggel zárja az 1984-es gazdasági évet, vagyis 1 mil­liő 32 ezer koronával többel, mint az előző esztendőt. Azt persze el kell ismerni, hogy ez a szövetkezet sok éven keresztül nagyon Jövedelmezően gazdálkodott. A szembetűnő különb­ség abban van, hogy míg a múltban csupán a speciális növénytermelési ágazat, vagyis a szőlő- és a gyümölcs­­termelés volt a jövedelemképzés leg­főbb forrása, addig a műit esztendő­ben a jövedelemképzésben a szántó­földi növénytermelés és az állatte­nyésztési ágazat Is rangos szerepet töltött be. A nyereség Jelentős részét — hét­millió korona körüli összeget — ter­mészetesen gazdaságfejlesztésre irá­nyuló beruházásokra fordítják. Ez fő­leg az utóbbi években tapasztalható. Jelenleg például folyamatban van egy korszerű géppark építése, ahol a nagy gépek részére gépszínek épülnek, s folyamatban van egy korszerű gép­javító-műhely építése Is. Hétmillió koronás beruházással hozzáláttak a modern üzemi konyha építéséhez, a­­hol a növekvő Igényeket kielégítő szociális helyiségek Is lesznek, vala­mint „szálloda“ az időszaki vendég­­munkások részére. Gondoskodnak az istállótrágya tápanyagértékének kö­vetkezetesebb megóvásáról is. Napirendre tűzték az alig öt évvel ezelőtt épült rácsos padozatú 540 fé­rőhelyes „korszerű“ tehénistálló át­alakítását is, mivel a tapasztalatok, a teheneknek a termelésből való Idő előtti kiesése arra utalnak, hogy ez a tartási módszer rossznak bizonyult. A közeljövőben a klsújfalul részle­gen hozzálátnak a Párizsi patakra épülő víztározó, majd négyszáz hek­táron az öntözőrendszer kiépítéséhez ts. Már készül a kivitelezési terv, s ezzel egyidőben kerül sor harminc­öt hektáros vizenyős terület lecsapo­­lására, a szántóterület növelésére. A folyamatban levő és a tervezett beruházások arra utalnak, hogy ez a szövetkezet céltudatosan Igyekszik felkészülni a következő években fel­tételezhetően tovább növekvő terme­lési feladatainak teljesítésére. Az elmondottakból arra következ­tethetünk, hogy a köbölkút! szövet­kezet tiszta számlával láthat hozzá az idei évre előirányzott termelési és áruforgalmazási feladatainak teljesí­téséhez. PATHÖ KAROLY A talajpusztulás léte és mértéke igen jelentős tényező, amely helyenként kedvezőtlenül be­folyásolhatja a talaj termaképességét és veszélyeztetheti a termést. Az eró­zió lehetősége nem elhanyagolandó és helyi jellegű tényező, mint azt a felületes szemlélő gondolná. Széles körű vizsgálatokból kiderült, hogy Szlovákiában 1 millió 520 ezer hek­tár mezőgazdasági területet közvet­lenül veszélyeztet az erózió. Ez az össztermőíerület 60 százaléka. Ezen belül 670 ezer hektár (26,4 %) ez­­idáig súlyosan károsodott. Az erózió okai közismertek, a víz, a szél, a nap együttes hatása a fel­színalakításra. Következményei a ta­laj destrukciója, a felső rétegek le­­hordása, illetve átfedése. A gyors eró­zió vékonyítja a talajréteget és meg­változtatja tulajdonságait. Mezőgazda­sági szempontból legjelentősebb a termőképesség csökkenése. Ha pél­dául a nem erodált talajokon a ter­mőképességet 100 százalékosnak vesz­­szük, akkor ez az érték a gyengén erodált talajon 80, a közepesen 60, de az erősen lepusztltott területeken már 30 százalékra csökken. A termő­képesség csökkenésének fő oka a vízgazdálkodás és a tápanyagcsere megváltozása. Legnagyobb gondot a könnyű, laza szerkezetű talajok je­lentik, valamivel kedvezőbb a helyzet a kötött talajok esetében. Elsődleges kárt a termőréteg lehor­­dása jelenti, különösen ha ez nem mezőgazdasági területre kerül, ahol még másodlagos károkat is okozhat, főleg csatornák, folyók, víztárolók, utak, töltések stb. esetében. Másodla­gos kárt jelent a feltöltődő területek átfedése. Első pillantásra ez kedve­zőnek is tűnhet, hisz úgy vélhetjük, hogy a lehordott termőterület a fel­halmozódás helyén hasznosítható. A vizsgálatok eredménye és a többéves tapasztalat viszont azt mutatja, hogy a feltöltődő területek termőképessége messze elmarad az eredeti földeké­től. Ennek okait a megváltozott talaj­­szerkezetben kell keresni. Rendkívül káros, sokszor kataszt­rofális a kimosásos erózió, mélyedé­sek, árokrendszerek keletkezésével. Ez csaknem minden esetben a hely­telen emberi beavatkozások következ­ménye, mint a nem megfelelő talaj­művelés, a bokor- és erdősávok ki­irtása, nem megfelelő növénykultúra kiválasztása, túl intenzív legeltetés stb. okozhat. A víz erodáló hatása elsősorban a lejtőkön jelentkezik, de a szélerózió már a sík fekvésű terü­leteket is veszélyezteti. Csehszlová­kiában kb. 860 ezer hektárt veszé­lyeztetett közvetlenül a szélerózió és ebből 60 ezer már jelentősen károso­dott. Ne gondoljuk, hogy a szélerózió csak a homokos talajokon jelenthet gondot. Agyagos fekete földeken is előfordulhat, hogy a cukorrépának 30 százalékát újból kellett vetni. Párthatározatok ráirányították a fi­gyelmet a talaj termőképességének megőrzésére, illetve növelésére, így az erózió elleni harc időszerű és ha­laszthatatlan kérdés. A gondok csök­kentésére, illetve megoldására több lehetőség is kínálkozik. Némely meg­oldás ugyan költséges, illetve munka­­igényes, de gondoljunk arra, hogy a későbbi befektetések még nagyobbak lesznek, nem számítva a szükségsze­rű terméskieséssel. Az erózió elleni harc alapfeltétele a megfelelő talajművelésben, a he­lyes vetésforgóban a területek cél­szerű kihasználásában, valamint a fokozott szerves trágyázásban rejlik. A sík területeken bevált agrotechni­kai eljárások nem alkalmazhatók sablonszerűén a lejtőkön. Őszintén meg kell mondani, hogy sokat tanul­hatnak a ma szakemberei a régi mű­velési módokból. Ha megnézzük a régi telekkönyvi térképeket, vagy visszaemlékezünk a nagyobb táblást­­tások előtti időkre, megfigyelhetjük, hogy az eróziót abban az időben mi­nimumra tudták korlátozni, már csak azzal is, hogy mezsgyék százai, gyü­mölcsfák, bokrok és erdősávok elte­relték, megosztották a lezúduló eső­víz útját, csökkentették a szél erejét. Az ésszerű mezőgazdasági nagyüze­mi gazdálkodás megköveteli, hogy a kevésbé értékes eróziónak kitett te­rületeket kivonják a mezőgazdasági termelésből és ezeket az erdőgazda­ságnak adják át. Persze ennek csak akkor van értelme, ha az átadott te­rületet tényleg beiásítják. További le­hetőség a megfelelő parcellák kiala­kítása, védősávokkal (bokrok, fák), esetleg a váltott, teraszos művelés. Ilyenkor néhány négyzetméternyi te­rület látszólag elvesz, de a valóság­ban ezek a megoldások bőségesen kárpótolják a kiesést a hozamok nö­vekedésében, nem is beszélve a ter­mészetvédelmi szempontokról. Az erózióra hajlamos területek sa­játos szántási és vetési módokat igé­nyelnek. Nagy lehetőségeket kínál a megfelelő növénykultúrák kihaszná­lása is. Az erdők telepítése, illetve megőrzése jelenti azonban a legjobb megoldást, különösen akkor, ha az aljnövényzet dús, és nincs tövig rendszeresen lelegeltetve, vagy más­ként lepusztítva. Megoldást jelent az évelő gyepterületek létesítése is, ter­­mészeteseen csak akkor, ha ezeket megfelelően kezeljük és nem segítjük elő az eróziót például a gépek okozta taposási károkkal. Jó megoldás a ta­karmánykeverékek vetése is, akkor ha a terület fedését egész évben biz­tosítani tudjak. A hüvelyesek alkal­mazása is talajvédő hatású és gazda­ságos is lehet. A kevésbé veszélyeztetett területe­ken vethetünk lóherét, őszi takar­mánykeveréket, vagy tavaszi gabona­féléket Iáhere, vagy lucerna aláve­téssel. Az erózióra hajlamos földeken ne alkalmazzunk széles sorokat, sem olyan növényeket, amelyeket széles sortávolságra vetünk, mint például a kukoricát, napraforgót, a dohányt Ide sorolható a burgonya ás a szőlő is, de ahol az erózió csak nyáron je­lentkezik, ott ezek a növénykultúrák termeszthetők, mert addigra megnő­nek, és talajvédő hatásuk már érvé­nyesülhet. Bogoly János Az erózió elleni védelem i

Next

/
Oldalképek
Tartalom