Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-01-19 / 3. szám
1985. január 19. ■SZABAD FÖLDMŰVES 13 \ Magunk mögött hagytuk az 1984-es évet. Elérkezett a számvetés ideje. A mezőgazdasági üzemek is hozzáláttak a múlt évi termelési és gazdaságfejlesztési eredményeik felméréséhez, gazdálkodásuk múlt évi mérlegének elkészítéséhez. A 3250 hektár mezőgazdasági területen gazdálkodó köbölkúti (Gbelce) Győzelmes Február Efsz-ben már december közepén szinte hiteles képet tudtak adni nemcsak a gazdálkodás múlt évi eredményeiről, hanem arról is, hogyan teljesítették a hetedik ötéves tervidőszak négy évére előirányzott feladatokat, s milyen feltételekkel rendelkeznek az ötéves tervidőszakra előirányzott tervfeladataik teljesítéséhez. — A július elejétől szeptember végéig tartő szárazság miatt, amikor mindössze 15 mm csapadékot kaptunk, nem minden sikerttlt úgy, ahogyan szerettük volna — mondotta Rozsnyó László agrármérnök, a szövetkezet elnöke. Gyenge termést adott a kukorica (3,8 t/ha) és a cukorrépa (27 t/ha), s az aránylag nagy területen termelt lucerna is legalább négy tonnával kisebb szénatermést adott a már éveken keresztül elért nagy 12—13 tonnás hektárbozamoknál. A takarmányalap megteremtésével járó gondokat az is súlyosbította, hogy a lucerna dús termést adó első kaszálatát — a májusi esőzések miatt — a szokványosnál jóval rosszabb minőségűként szenázsoltuk, s hogy kukoricaszilázst — a hosszan tartó szárazság miatt — csupán fele anynyit készíthettünk, mint az előző években. A természeti tényezők eredményzsugorító hatásának következményeit ismerve, az ember szinte ösztönösen arra a következtetésre jut, hogy ez az egyébként jó hírnévnek örvendő szövetkezet nehéz helyzetbe jutott, s azon sem lehetne csodálkozni, ha átmenetileg gyarapftaná a minimális jövedelemmel gazdálkodó mezőgazdasági üzemek sorát. ,. A szövetkezet tényleges eredményeit összegező gazdasági mérleg azonban mást mutat. Nem ad okot a borúlátásra! Sőt mi több, arra utal, hogy az 1983-as évhez viszonyítva, az elmúlt gazdasági évben nagy mértékben növekedett e szövetkezet mezőgazdasági termelésének és áruforgalmazásának értéke. Azáltal, hogy a bruttó mezőgazdasági termelés 64 millió 138 ezer koronára tervezett mennyiségét 2 millió 478 ezer koronával, az áruforgalmazás 53 millió 238 ezer koronában meghatározott tervét pedig 2 millió 687. ezer koronával túlszárnyalta, az 1983. évhez viszonyítva 5 millió 961 ezer koronával növelte a bruttó mezőgazdasági termelésének, 6 millió 121 ezer koronával pedig az árutermelésének értékét. Ezeknek a kimagasló eredményeknek az ismeretében — s annak tudatában, hogy a szárazság nagy károkat okozott, és a sok éven keresztül rendkívül nagy bevételt adó speciális növénytermelési ágazatból származó bevétel, az elöregedett szőlőültetvények likvidálása és intenzív felújítása folytán több millió koronával csökkent — joggal vetődik fel a kérdés: milyen intézkedések, milyen termelési sikerek vezettek a múlt évi gazdasági és pénzügyi mérleg rendkívül jónak minősíthető alakulásához?! Elsősorban is említést érdemel, hogy ez a szövetkezet, amely az utóbbi tíz év folyamán az érsekújvári (Nové Zámky) Járás három legjobb gabonatermelő gazdaságai közé tartozott, a gabonafélék — a búza és a tavaszi árpa — termelésében, a 6,45 tonnás hektárhozamával, a járási ranglétra legfelső fokára került, tehát kitűnőre vizsgázott. Lényegében 880 tonnával több búzát és árpát termelt a tervezettnél. A felmérések persze egyben arra is utalnak, hogy a kukorica gvenge hozamának ellenére ez a szövetkezet szemesekből hiánytalanul teljesítette a hetedik ötéves tervidőszak négy évére előirányzott termelési és áruforgalmazási tervét. S a szövetkezet vezető dolgozóinak egybehangzó véleménye szerint az ötéves tervidőszakra előirányzott termelési és értékesítési feladatokat akkor is teljesíteni tudják, ha 1985- ben búzából és árpából csupán a tervezett 5.2 tonnás hektárhozamot érik el. Persze nagyobb termelési eredmények elérésére törekednek Erre utal nemcsak az idei jó gabonatermés feltételeinek lelkiismeretes megteremtése hanem az is. hogv a szomszédok, a szőpvéni (Svodín) Csehszlovák —Szíriái Barátság Efsz jó tapasztalataihoz igazodva — ahol szemes kukoricából közel két tonnával nagyobbb hektárhozamot értek el — az idén 550 hektárnyi vetésterülettel ők is csatlakoznak a Nádudvardi KITE termelési rendszerhez. A múlt évi gazdasági mérleg pozitív irányú alakulására nagyon kedvező hatással volt a növénytermesztés szerkezetének némi, de ésszerűnek minősíthető módosítása Is. Nagyon előnyősnek bizonyult a lencsetermelés meghonosítása. Ezt a növényt a múlt esztendőben kétszáz hektáron termelték, s az előző éveknél jóval kisebb, vagyis az 1,11 tonnás hektárhozam mellett Is a termelési és áruforgalmazási értéknek figyelemre méltó gyarapítója volt, s jövedelemképzésre — a termelés 50 °/o-os rentabilitása folytán — rendkívül kedvezően hatott. Magától értetődik tehát az is, hogy a lencse vetésterületét az idén — főleg a hagyományosan gyenge termést adó cukorrépa vetésterületének rovására — további száz hektárral, vagyis háromszáz hektárra növelik. Szeretnék azonban azt is, hogy az illetékesek a vetőmag kiutalásakor figyelembe vennék a lencsetermelési tapasztalatait; hogy részükre ne a Lenka, hanem a kedvezőtlen Időjárás terméscsökkentő hatása mellett is biztosabb és nagyobb termést adó kanadai 1 Laird fajta vetőmagját juttatnák. i A bruttó mezőgazdasági termelés és áruforgalmazás alakulására kedvezőtlenül hátú — se cikk elején ismertetett — tényezők semlegesítésére rendkívül nagy hatással volt az állattenyésztési ágazat progresszív fejlődése. Ez az ágazat a múltban — a takarmánytermeléssel együtt — bizony eléggé háttérbe szorult. A termelés Intenzitására irányuló törekvések valójában csak a múlt esztendőben voltak érzékelhetők. Lényegében komplex intézkedések történtek, amelyek megnyilvánultak a takarmánytermelés és -tartósítás színvonalának emelésében, a szarvasmarha-állomány genetikai tulajdonságainak fejlesztésében, a sertéshlzlalás Intenzitásának fokozásához szükséges feltételek megteremtésében és nem utolsósorban ez állattenyésztési dolgozók munkához való viszonyának lényeges javulásában. Nyilván ezek az Intézkedések vezettek oda, hogy a szövetkezet november i20-ig tejből ás húsból teljesítette a múlt évre elóirányzott termelési és áruforgalmazást tervét, hogy az 1983. évhez viszonyítva az évi fejési átlag 430 literrel növekedett, hogy a tejforgalmazás múlt évi tervét 250 ezer literrel túlszárnyalták, hogy a hízóbikák 850 és a sertések 525 grammos átlagos napi súlygyarapodása lehetővé tette a hetedik ötéves tervidőszak négy évére előirányzott árnforgalmazási feladatok teljesítését. Mindebből arra következtethetünk, hogy a szövetkezet állattenyésztési ágazata hiánytalanul teljesíteni fogja az egész ötéves tervidőszakra előirányzott termelési és áruforgalmazás! feladatait. A tejtermelés növekedésére nagyon jó hatással volt a két községben — Köbölkúton és Kisújfalun — létező tehenészeti telep dolgozói között kibontakozó szocialista munkaverseny, a szocialista brigád büszke cím elnyerésére irányuló nemes igyekezet. Ez persze nemcsak a tej mennyiségi növekedéséhez, hanem minőségének, főleg tisztaságának lényeges Javulásához Is vezetett. Míg például szinte megszokott volt, hogy az értékesített tej húsz százaléka harmadosztályú, döntő többsége pedig másodosztályú volt, addig a múlt esztendőben — a versenymozgalom, az anyagi érdekeltség elvének következetesebb érvényesítése, valamint az ellenőrzés fokozása folytán — a tej 88 százalékát első, 12 százalékát pedig második minőségi osztályúként értékesítették, tehát harmadosztályú tejet nem értékesítettek. A szövetkezet elnökének és a további vezető dolgozóinak egybehangzó véleménye szerint, most már elmondható, hogy az állattenyésztési ágazatban a legtöbb dolgozó példásan teljesíti a feladatait. Persze vannak kiemelkedően példás, jó teljesítményű dolgozók Is Jónéhányan. Ezek közé tartozik a köbölkúti tehenészeti telepen a gondozö-fejő munkát végző Cilling Terézia és a klsújfalul telepen dolgozó Dohai Sándor. A példás helytállásáért, szorgalommal, jó munkával elért termelési eredményeiért a legjobbak közé sorolható Seres Béla, a bikahizlalda dolgozója és Jozef Krivoš anvasertés-gondozô Is. Említettem, hogy minőségi tömegtakarmányokból — a hosszan tartó szárazság miatt — kevés termett a szövetkezetben. Dicséretükre válik azonban, hogy nemcsak felismerték a takarmányhiánnyal járú veszélyt, hanem az orvoslásról is időben, s a lehetőségekhez mérten megfelelően gondoskodtak. Az összes kukoricaszárat dúsan telített répafejjel és répaszelettel szilázsolták, különböző úton-módon nagyobb mennyiségű melaszt és szójalisztet vásároltak, s így minőségi takarmányokból a szükségletet hetven százalékra biztosították. A kívülállónak, aki csupán tájékoztatásból kapott tények alapján alkothat véleményt, nehéz lenne állást foglalni ahhoz a kérdéshez, hogy vajon megfelelő-e ez a takarmánybázis az elért termelési eredmények stabilizálásához. A szövetkezet vezető dolgozói azonban bizakodnak — ők tudják, hogy miért. Tény, hogy a bizakodásra az is okot ad, hogy decemberben naponta kétezer literrel több tejet értékesítettek, mint az előző évek hasonló Időszakában. S nem észlelhető súlygyarapodás-csökkenés a bika- és a sertéshizlaldában sem. S annak ellenére sem, hogy a takarmánykeverő üzfemtől december l-től a szarvasmarhák részére a szükséges keveréktakarmányoknak csupán ötven százalékát kapják, Azt persze felismerte a szövetkezet vezetősége,’ hogy a sertéshizlalda zavarokkal terhes takarmányellátottsága veszélyezteti a hizlalás jelenlegi intenzitásának, s további fokozásának biztosítását. Ezért úgy döntöttek, hogy az idén négyszáz darabbal csökkentik a sertések számát. Tavaly már hatszáz darabbal csökkentették! Persze emiatt nem panaszkodnak, senkit nem vádolnak! Én azonban úgy érzem, meg kell mondani a véleményem. Kissé furcsának és ésszerűtlennek tartom azt, hogy olyan mezőgazdasági üzemben kell a sertéshtzlalást leépíteni, ahol megvannak a hizlalás Intenzitása növelésének feltételei. S ugyanakkor olyan gazdaságoknál erőltetik a sertéshizlalás stabilizálását, ahol csupán napi három-négyszáz grammos súlygyarapodást érnek el. A termelési és áruforgalmazási tervek túlszárnyalása kedvezően befolyásolta a jövedelem, Illetve a nyereség alakulását Is. Az előzetes becslések szerint ez a szövetkezet 11 milliő 452 ezer korona nyereséggel zárja az 1984-es gazdasági évet, vagyis 1 milliő 32 ezer koronával többel, mint az előző esztendőt. Azt persze el kell ismerni, hogy ez a szövetkezet sok éven keresztül nagyon Jövedelmezően gazdálkodott. A szembetűnő különbség abban van, hogy míg a múltban csupán a speciális növénytermelési ágazat, vagyis a szőlő- és a gyümölcstermelés volt a jövedelemképzés legfőbb forrása, addig a műit esztendőben a jövedelemképzésben a szántóföldi növénytermelés és az állattenyésztési ágazat Is rangos szerepet töltött be. A nyereség Jelentős részét — hétmillió korona körüli összeget — természetesen gazdaságfejlesztésre irányuló beruházásokra fordítják. Ez főleg az utóbbi években tapasztalható. Jelenleg például folyamatban van egy korszerű géppark építése, ahol a nagy gépek részére gépszínek épülnek, s folyamatban van egy korszerű gépjavító-műhely építése Is. Hétmillió koronás beruházással hozzáláttak a modern üzemi konyha építéséhez, ahol a növekvő Igényeket kielégítő szociális helyiségek Is lesznek, valamint „szálloda“ az időszaki vendégmunkások részére. Gondoskodnak az istállótrágya tápanyagértékének következetesebb megóvásáról is. Napirendre tűzték az alig öt évvel ezelőtt épült rácsos padozatú 540 férőhelyes „korszerű“ tehénistálló átalakítását is, mivel a tapasztalatok, a teheneknek a termelésből való Idő előtti kiesése arra utalnak, hogy ez a tartási módszer rossznak bizonyult. A közeljövőben a klsújfalul részlegen hozzálátnak a Párizsi patakra épülő víztározó, majd négyszáz hektáron az öntözőrendszer kiépítéséhez ts. Már készül a kivitelezési terv, s ezzel egyidőben kerül sor harmincöt hektáros vizenyős terület lecsapolására, a szántóterület növelésére. A folyamatban levő és a tervezett beruházások arra utalnak, hogy ez a szövetkezet céltudatosan Igyekszik felkészülni a következő években feltételezhetően tovább növekvő termelési feladatainak teljesítésére. Az elmondottakból arra következtethetünk, hogy a köbölkút! szövetkezet tiszta számlával láthat hozzá az idei évre előirányzott termelési és áruforgalmazási feladatainak teljesítéséhez. PATHÖ KAROLY A talajpusztulás léte és mértéke igen jelentős tényező, amely helyenként kedvezőtlenül befolyásolhatja a talaj termaképességét és veszélyeztetheti a termést. Az erózió lehetősége nem elhanyagolandó és helyi jellegű tényező, mint azt a felületes szemlélő gondolná. Széles körű vizsgálatokból kiderült, hogy Szlovákiában 1 millió 520 ezer hektár mezőgazdasági területet közvetlenül veszélyeztet az erózió. Ez az össztermőíerület 60 százaléka. Ezen belül 670 ezer hektár (26,4 %) ezidáig súlyosan károsodott. Az erózió okai közismertek, a víz, a szél, a nap együttes hatása a felszínalakításra. Következményei a talaj destrukciója, a felső rétegek lehordása, illetve átfedése. A gyors erózió vékonyítja a talajréteget és megváltoztatja tulajdonságait. Mezőgazdasági szempontból legjelentősebb a termőképesség csökkenése. Ha például a nem erodált talajokon a termőképességet 100 százalékosnak veszszük, akkor ez az érték a gyengén erodált talajon 80, a közepesen 60, de az erősen lepusztltott területeken már 30 százalékra csökken. A termőképesség csökkenésének fő oka a vízgazdálkodás és a tápanyagcsere megváltozása. Legnagyobb gondot a könnyű, laza szerkezetű talajok jelentik, valamivel kedvezőbb a helyzet a kötött talajok esetében. Elsődleges kárt a termőréteg lehordása jelenti, különösen ha ez nem mezőgazdasági területre kerül, ahol még másodlagos károkat is okozhat, főleg csatornák, folyók, víztárolók, utak, töltések stb. esetében. Másodlagos kárt jelent a feltöltődő területek átfedése. Első pillantásra ez kedvezőnek is tűnhet, hisz úgy vélhetjük, hogy a lehordott termőterület a felhalmozódás helyén hasznosítható. A vizsgálatok eredménye és a többéves tapasztalat viszont azt mutatja, hogy a feltöltődő területek termőképessége messze elmarad az eredeti földekétől. Ennek okait a megváltozott talajszerkezetben kell keresni. Rendkívül káros, sokszor katasztrofális a kimosásos erózió, mélyedések, árokrendszerek keletkezésével. Ez csaknem minden esetben a helytelen emberi beavatkozások következménye, mint a nem megfelelő talajművelés, a bokor- és erdősávok kiirtása, nem megfelelő növénykultúra kiválasztása, túl intenzív legeltetés stb. okozhat. A víz erodáló hatása elsősorban a lejtőkön jelentkezik, de a szélerózió már a sík fekvésű területeket is veszélyezteti. Csehszlovákiában kb. 860 ezer hektárt veszélyeztetett közvetlenül a szélerózió és ebből 60 ezer már jelentősen károsodott. Ne gondoljuk, hogy a szélerózió csak a homokos talajokon jelenthet gondot. Agyagos fekete földeken is előfordulhat, hogy a cukorrépának 30 százalékát újból kellett vetni. Párthatározatok ráirányították a figyelmet a talaj termőképességének megőrzésére, illetve növelésére, így az erózió elleni harc időszerű és halaszthatatlan kérdés. A gondok csökkentésére, illetve megoldására több lehetőség is kínálkozik. Némely megoldás ugyan költséges, illetve munkaigényes, de gondoljunk arra, hogy a későbbi befektetések még nagyobbak lesznek, nem számítva a szükségszerű terméskieséssel. Az erózió elleni harc alapfeltétele a megfelelő talajművelésben, a helyes vetésforgóban a területek célszerű kihasználásában, valamint a fokozott szerves trágyázásban rejlik. A sík területeken bevált agrotechnikai eljárások nem alkalmazhatók sablonszerűén a lejtőkön. Őszintén meg kell mondani, hogy sokat tanulhatnak a ma szakemberei a régi művelési módokból. Ha megnézzük a régi telekkönyvi térképeket, vagy visszaemlékezünk a nagyobb táblásttások előtti időkre, megfigyelhetjük, hogy az eróziót abban az időben minimumra tudták korlátozni, már csak azzal is, hogy mezsgyék százai, gyümölcsfák, bokrok és erdősávok elterelték, megosztották a lezúduló esővíz útját, csökkentették a szél erejét. Az ésszerű mezőgazdasági nagyüzemi gazdálkodás megköveteli, hogy a kevésbé értékes eróziónak kitett területeket kivonják a mezőgazdasági termelésből és ezeket az erdőgazdaságnak adják át. Persze ennek csak akkor van értelme, ha az átadott területet tényleg beiásítják. További lehetőség a megfelelő parcellák kialakítása, védősávokkal (bokrok, fák), esetleg a váltott, teraszos művelés. Ilyenkor néhány négyzetméternyi terület látszólag elvesz, de a valóságban ezek a megoldások bőségesen kárpótolják a kiesést a hozamok növekedésében, nem is beszélve a természetvédelmi szempontokról. Az erózióra hajlamos területek sajátos szántási és vetési módokat igényelnek. Nagy lehetőségeket kínál a megfelelő növénykultúrák kihasználása is. Az erdők telepítése, illetve megőrzése jelenti azonban a legjobb megoldást, különösen akkor, ha az aljnövényzet dús, és nincs tövig rendszeresen lelegeltetve, vagy másként lepusztítva. Megoldást jelent az évelő gyepterületek létesítése is, természeteseen csak akkor, ha ezeket megfelelően kezeljük és nem segítjük elő az eróziót például a gépek okozta taposási károkkal. Jó megoldás a takarmánykeverékek vetése is, akkor ha a terület fedését egész évben biztosítani tudjak. A hüvelyesek alkalmazása is talajvédő hatású és gazdaságos is lehet. A kevésbé veszélyeztetett területeken vethetünk lóherét, őszi takarmánykeveréket, vagy tavaszi gabonaféléket Iáhere, vagy lucerna alávetéssel. Az erózióra hajlamos földeken ne alkalmazzunk széles sorokat, sem olyan növényeket, amelyeket széles sortávolságra vetünk, mint például a kukoricát, napraforgót, a dohányt Ide sorolható a burgonya ás a szőlő is, de ahol az erózió csak nyáron jelentkezik, ott ezek a növénykultúrák termeszthetők, mert addigra megnőnek, és talajvédő hatásuk már érvényesülhet. Bogoly János Az erózió elleni védelem i
