Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-06-29 / 26. szám

1985. június 29. .SZABAD FÖLDMŰVES 13 Nemcsak egy tál lencse A lencse az őskortól nap­jainkig közkedvelt élelmisze­rünk egyike. Tartós népszerű­sége teljesen jogos, hiszen nagy fehérjetartalma és kivá­ló beltartaimi értéke következ­tében ma is Tontos szerepet tölt be a lakosság ésszerű táp­lálkozásában Az utóbbi évti­zedben azonban gyakran sze repelt a hiánycikkek listáján és a lakosság szűkös lencse­ellátását többnyire behozatal­ból kellett biztosítani. A me­zőgazdasági üzemek számára ugyanis a lencse termesztése — mivel nem voltak megte remtve a kellő feltételek, de hiányoztak a serkentő gazda­sági szabályozók is — jelentős kockázattal járt és az esetek töbségében ráfizetéssel végző­dött. A tudomány sem támo­gatta kellőképpen a lencseter­mesztés fellendítését. Elma­radt a fajtanemesítés, valamint a korszerű termelési technoló­giák és gépesftési eszközök fejlesztése. Az alapvető élelmiszerekkel való önellátás kérdésével fog­lalkozó párthatározatok nyo­matékosan felhívták a figyel­met a hüvelyesek jelentőségé­re, s egyebek között a lencse­termesztés fellendítését is szor­galmazták. Sürgős feladattá vált a lencse nagyüzemi ter­meléséhez szükséges feltéte­leknek a megteremtése. Ahhoz, hogy a lenrsetermesztés a nö­vénytermesztés szerkezetében visszanyerje méltó helyét, elő­ször is vonzóvá és jövedelme­zővé kellett tenni termelését A kezdeményezés ezúttal is a mezőgazdasági gyakorlatból indult ki. Az úttörő szerepet — egy korszerű termelési tech­nológia kidolgozása érdekében — a légi (Lehnice) Csehsz'o­­vák—NDK Barátság Efsz vál­lalta magára. A jelentős koc­kázattal járó próbálkozásokat, a kudarcoktól nem mentes erő­feszítő munkát végül is siker koronázta. Mi sem igazolja ezt jobban, mint az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő len­­csetermelési rendszer létreho­zatala. A Légi Lencsetermelési Rend­szer mindössze kétéves mú't­­ra tekint vissza E rövid idő is elegendő volt azonban ah hoz, hogy a termelési rend szer prosperáló és életképes vállalkozássá erősödjön Az idén a légi lencsetermelűs'­­rendszerbe már 12 mezooazda­­sági üzem kapcsolódott be s a lencse vetésterülete elé-'n • 2800 hektárt. Ebből az öt­száz hektárnyi területtel a rendszergazdák vagyis a lé­giek a legnagyobb lencseter­melők. — Szövetkezetünkben a len­cse termesztésével több éve foglalkozunk — mondotta be­vezetőül Veszprémi I m­r e agrármérnök, növényter. mesztési főágazat vezető. Kez­detben mindössze 50 hektáron próbálkoztunk, s vállalkozá­sunk nem járt mindig sikerrel. Még ma is sokan megkérdezik tőlem, hogy nem szegte-e ter­melői kedvünket az 1982 es év, anrkor lencséből mindössze 0,2 tonnát takarítottunk be hektáronként. Igen nehéz fel adat előtt álltunk, amikor a lencsetermesztés komplex tech­nológiájának megoldására vál­lalkoztunk. A termelési rend­szer kialakításához szinte a semmiből indultunk ki. Csakis saját erőnkre, a termesztés so­rán szerzett tapasztalatokra támaszkodhattunk. Mindenek­előtt meg kellett oldanunk e fuzárium elleni védekezést, mivel a fertőzés szinte telje­sen megsemmisítheti a nö­vényzetet. Ezen kívül meg kel­lett oldanunk a gyomirtást, to­vábbá ki kellett bővíteni a faj­taválasztékot. jelenleg a hazai fajták kö­zül a Lenka, a Trebišovská és az Okula, a külföldi fajtákból pedig az Estnn és a Laird faj­tákkal próbálkoznak. — Az eddigi tapasztalataink alapján a hazai fajták közül a Lenka vált be a legjobban, mert ellenálló a fuzáriummal szemben és aránylag biztonsá­gos termést ad. A külföldi faj­ták közül az Estont ajánlhat­juk. Mivel kései érésű fajtáról von szó, a nagyobb, száz hek­tárt meghaladó termőterület esetén, jól kombinálható а ко rai érésű Lenka fajta termesz­tésével. Ennek jelentősége fő­leg a betakarítás szervezése tekintetében érzékelhető. A szövetkezetben sikeresen megoldották ez előrejelzésen alapuló betegségek elleni vé­delmet. Az efsz szakemberei egy fuzáriumos tesztet dolgoz­tak ki, amelynek segítségével figyelemmel kísérhetik a ve­szélyes betegség alakulását és terjedését. A fuzáriumtesztet valamennyi taggazdaság szá­mára elvégzik. A rendszeresen vett mintákat saját laborató­riumokban elemzik és a fertő­zés alakulásától függően irá­nyítják a vegyszeres növény­­védelem módját és időpontját. Ezáltal sikerült a lencseter­mesztés kockázatosságát je­lentős mértékben csökkente­niük. Egyelőre gondokat okoz a vegyszeres gyomirtás. Az egyes engedélyezett gyomirtó szerek­nek, de főleg az Aretitnek az alkalmazása károsítja a nö­vényzetet, amely ennek követ­keztében visszamarad a fejlő­désben, ami végső soron a gyengébb hozamokban tükrö­ződik vissza. Igaz. a szövetke­zet kísérleti parcelláin meg­oldották a gyomirtás kérdését is, a Malnran és a Dual szer­kombináció alkalmazásával, amely tökéletes védelmet nyújt az egy. és a kétszikű gyom­növények ellen. Védőhatása hosszabb ideig tart és nem ká­rosítja a növényzetet. A szer­kombináció előnyeit figyelem­be véve érthetetlen, bogy a Központi Mezőgazdasági Ellen­őrző és Vizsgáló Intézet (ÜKSftP) ez idáig alkalmazását nem engedélyezte. Így a lan csetermelők továbbra is kény­telenek a kevésbé előnyös nö­vényvédő szereket alkalmazni. Reméljük azonban, hogy nem sokáig. — A termésbiztonság csává­­zásának a megoldása — mon­dotta Veszprémi elvtárs, — Az Inkrusztálás egy hónapig meg­védi a csírázó és a kikelt zsen­ge növényzetet a gombabeteg­ségekkel szemben. Ennek kö­szönhetően be tudjuk tartani a megkövetelt egyedszámot. A múltban jelentős gondot okozott a lencse betakarítása is. Az E 518-os és a Niva kom­bájnokkal ugyanis csak nagy veszteségek árán lehetett be­takarítani a termést, mivel az alacsonyan fekvő, megdőlt nö­­vé'ívzetet ezekkel a kombáj­nokkal nem lehetett felszed­ni. A lenevel gyártmányú Bi­zón kombájnokkal megoldód­tak a betakarítási problémák. A kombájn ugyanig tökélete­sen kopfrozza a talajt, ezért а veszteségek minimálisak. Bár a lencse termelési rend­szerébe akad még néhány nyi­tott kérdés, a rendszer alkal­mazása ezidáig is jelentős len dületet hozott a lencsetermesz­tés fejlesztésében. Tavaly a termelési rendszer kerekben 2500 hektárnyi terület átlagá­ban elérték az 1.30 tenné' ho­zamot. Ez annyit jelent, hogy valamennyi taggazdasánhan meghaladták az agy tonnás ho­zamot, ami már gazdaságossá teszi a lencse tnrmesztésé*. A tangazdaságok közül kiváló eredményt értek el az orosz vári (Rusovce) szövetkeze*­­ben, ahol száz hektárrá! 2 ton nás átlaghozamot könyveltek el. A jó eredményen fe'buz­­dulva az Idén e lencsét négy­száz hektáron vetették A len­csetermesztésben ugyancsak magukra hívta a figyelmet a palásti (Pláífovce), a santov­­kai, a felsőszeli (Horné Salt­­byl és a csallókőzaranyosi (Zlatnú ne Ostrove) szövetke zet. A légieknek a Dunaszer dahalyi (Dunajská Streda) já­rásban is akadt vetélytársuk. ez a somorjaj (Samorfn) Kék Duna Eísz-, ahol az idén első tzhen próbálkoznak a lencse termesztésével száz hektárnyi területen. — Az eddig elért eredmé­nyeinkkel korántsem aknáztuk ki a lencsetermesztésben rejlő lehetőségeket. A jelenlegi faj­ták biológiai termőképessége meghaladja a két tonnát. A fő célunk az. hogy ezt a határt megközelftsük. Ehhez termé­szetesen tovább kell tökélete­síteni a betegségek elleni vé delmet. megoldani a vegysze­res gyomirtás égető problé­máit, s tovább folytatni a leg­alkalmasabb fajták kiválasztá­sát. Vagyis az egész termelést technológia szüntelen tökéle­tesítésén kell dolgnznunk — mondotta végezetül a növény­termesztést főágazat vezető. Hamár a szövetkezet legben­­fentesebb szakembere úgy vé­lekedik, hogy a termelési rendszer tökéletesítésében több kérdés megoldásra vár, alkal­mazásának igen rövid idősza­ka is nagy előrehaladást je­lentett a hazat lencsetermesz­tésünk fejlesztésében. KLAMARCSIK MÄRIA veszprémi Imre agrármérnök, az efsz növénytermesztési fő­­ágazat-vezetője (jobbról) a lencse termését vizsgálja Fotó: Tóth József Éj ismeretek a tarlónövények termesztésében A keresztesvtrágú tarlónövé­nyek termesztése Szlovákia dé­li részein az utóbbi évek so­rán jelentős mértékben elter­jedt. E nagy fehérjetartalmú takarmánynövények jól kiegé­szítik a takarmányadagot az őszi időszakban. A zöldtömeg közvetlen takarmányozásra de sztlázsolásra is alkalmas. Mi­vel a tarlónövények vetése és fejlődési időszaka folyamán gyakoriak a szárazságok — amelyek következtében a talaj nedvességtartalma Igen ala­csony — termesztésük öntö­zött körülmények között a leg­biztonságosabb Mivel a tarlónövényekeí rendszerint a gabonafélék után vetjük, ezért a vetés Ideje aránylag hosszú időszakra ter­jed ki. Az ószi árpa, valamint a tavaszi árpa és az őszi búza betakarítása közötti Időszak ugyapis 10—15 napra Is elhú zódik. A tarlónövények vetése azonban egyéb okokból is el­tolódhat például az aratás előiemeneteléi lassító esős Idő szakok vagy a szalmaelhordás késleltetése miatt. Tekintettel a tarlónövények vetési idejének lelentós elhú­zódására loggal felvetődik a kérdés, vajon milyen takar mánynövények ajánlhatók a termesztésre és a vetés Idő­pontjának melyik az a végsó határa, amelynél a mezőgaz­dasági üzem számára a tarló­­növény termesztése még gaz­daságos. Ha sorra vesszük a meleg­kedvelő növényeket, mint pél­dául a kukoricát és ehhez ha­sonló takarmánynövényeket, figyelembe kell vennünk azt, hogy ezek Igen érzékenyek a hűvösebb őszi időjárásra, ezért betakarításukat szeptember vé­géig, de legkésőbb október elejéig be kell fejezni. Ahhoz, hogy a betakarítás Időpontjáig az elvért termést biztosítsuk, vetésüket legkésőbb július 20- ig el kell végezni. A keresztesvlrágú takar, mánynövények vetési időpont­ja lényegesen hosszabb Idő­szakra nyújtható. Főleg az át­­relelő típusú keresztesvirágú takarmánynövények jói bírják az alacsony hőmérsékletet, s így károsodás nélkül átvészel­nie a hűvösebb Időjárási viszo­nyokat ts, vagyis a 6—8 Cel­­stus-fok hőmérsékletet. Vege tációjuk akkor ér véget, ami kor a hőmérséklet napi átla ga plusz 5 Celslus-fok alá csökken Ez az Időszak rend szerint október végére vagv november elejére esik. A Du namenti síkság adottságai kö zött ezek a takarmánynövé­nyek augusztus derekáig vet­hetők. Az 1981—1984-es években a Bratislavai Öntözőgazdálkodási Kutatóintézet Most pri Bra­­tislave-l kísérleti parcelláin öntözött körülmények között vizsgáltuk az egyes keresztes­­zamainak alakulását, különbö­ző vetési időpont esetén. Meg­állapítottuk, hogy a vizsgált növények eltérően reagáltak a vetés Időpontjára Az őszi ká­posztarepce a réparepco hib­ridjeihez viszonyítva lényege­sen nagyobb termést adott ak­kor, amikor a vetést korábbi időpontban, vagyis júliusban végeztük. A réparepce hibrid­jeinek termése júliusi vetések­nél fokozatosan növekedett, mlnál későbbi Időpontra toló­dott a vetés. A legnagyobb ter­mést az augusztus elején ve­tett növényzet adta. A vizsgált négy év átlagában az őszi repce, valamint a Bukó és a Perko PVH hibrid száraz anyagban számított hozama a következőképpen alakult: jú­lius 1-én, 10-én és 20-án vég­zett vetés esetén az SL NE-2 ószlrepcefajta hozama hektá­ronként 4,93 --5,46 tonna a Bukó hibridnél 2,44—4.04 ton­na. a Perko esetében pedig 2,11 2.65 tonna között válta­kozott. A három takarmánynö­vény hozama kiegyenlítődött, amikor a vetést későbbi idő­pontban — augusztus 1-én és 10-én — végezték. A száraz anyag hozama a kővetkező­képpen alakult: őszt repce ese­tében 4,10—4,75 tonna, a Bu­kó hibridnél 3,77—4,43, a Per­­konál pedig 3,73—4,04 tonna közötti volt. Az öntözött körülmények kö­zött végzett kísérleti eredmé­nyekből arra lehet következ­tetni, hogy a keresztesvlrágú tarlónövények termesztésekor nem feledkezhetünk meg a megfelelő faj, Illetve fajta ki­választásáról. A korai vetési, vagyis júliust időpont esetén az őszi repce termesztése ajánlható. Ha a vetés Időpont­ja későbbi időpontra, vagyis augusztusra esik. akkor előny­ben kell részesíteni a Perko PVH és a Bukó hibridek veté­sét. Abban az esetben, ha a vetés augusztus végére vagy még ennél is későbbi időpont, ra tolódik át és a termés be takarítása ugyanabban az idő­pontban történik, a vizsgált ta­karmánynövények hozemalban csak minimális különbségeké« tapasztalunk. Michal Veneni agrármér­nök. a mezőgazdasági tu­dományok kandidátusa JÖVEDELMEZŐEN, GAZDASÁGOSAN A mezőgazdaság szocialista átépítésének kezdetén e Kas­sal (Košice) járás szövetkezeteiben szinte ismeretlen volt a nagyüzemi baromfitenyésztés. A gazdaságok kizárólag a szar­vasmarha-, a sertés és a juhtenyésztésre rendezkedtek be. A hatvanas években Csécsén (Ceöejovce) felépült a keverék­­takarmánygyártó üzem. Az üzem beindítása tagadhatatlanul pozitív hatást gyakorolt nemcsak a közeit szövetkezetek, ha­nem a járás távolabbra eső mezőgazdasági üzemeinek az ál­lattenyésztésére Is. Az állattenyésztés keretében új ágazatok Jöttek létre, többek között a baromfitenyésztési telepek. A kerület lakosságának baromfitermékekkel való ellátásán kí­vül kétségtelen, hogy gazdaságossági szempontok Is érvelnek a baromfitenyésztés meghonosodása mellett. A sécsl szövet­kezet eredményei legalábbis ezt támasztják alá. A baromfitelep építését az 1969-es év végén fejezték be, a baromfitenyésztés meghonosodása mellett. A csécsi szöve­­melt. A baromfitelepen Jó eredményeket értek el, jelentősen túlszárnyalva az előirányzott tervet. A baromfitelep létrehozását Csájl István, a szövetkezet Munka Érdemrenddel kitüntetett elnöke szorgalmazta. Az el­ért eredményekről Így nyilatkozott: A tojótyúkrészlegen a beindulás óta évente 11,6 millió darab tojást termelünk. Tavaly például 600 ezer darab to­jással túlteljesítettük tervfeladatunkat. Csupán ez a részleg 9,5 millió korona bevételt eredményezett a szövetkezetünk­nek. Már ez a tény önmagában véve is hűen tükrözi az itt meghonosodott kitűnő gazdaszellemet. De erről árulkodik lépten-nyomon a mindenütt tátható rend, a fegyelem és a tisztaság, ami nélkül nem lehet eredményes egy állattenyésztő farm. A jó eredmények elérésében közrejátszott az Is, hogy az állatgondozók gárdája 1970 óta állandósult. Vagyis már az első évben elmentek mindazok, akik nem tudták meg­szokni a rendet és a fegyelmet. A telepen tíz szorgos, lelki­ismeretes dolgozó maradt. A két Istállóban 41 ezer 588 Shaver 288-as fajtájú tojó­tyúkot tartanak. Tavaly például az egyedenkénti évi átlagos tojáshozam 298 darabos volt, 31 darabbal több a tervezett­nél. A Jó termelési eredmények mellett nagy hangsúlyt fektet­nek az önköltségek csökkentésére is, hiszen az eredményes. Jövedelmező gazdálkodásnak ez az egyik kulcsfontosságú kér­dése. Közimert, hogy a nagy baromficsarnokokai állandóan szellőztetni kell, mert a friss levegő nélkül a többszintes ketrecekben összezsúfolt tyúkok elpusztulnának. A megfelelő légmozgás biztosítására ventfllátoroka* szereltek fel Ugyan­akkor az ablaktalan, zárt csarnokokban biztosították a meg­lelő világítást ts. mert közismert, hogy a sötétben nem toj­nak a tyúkok. További sikerük a kiváló minőség. A fogyasztók kerestk is az Itt termelt tojásokat, mert nagyok és a sárgájuk jóval sö­­tétebb színezésű, mint az általában megszokottaké. Ennek az a magyarázata, hogy a helyi takarmánykeverő üzemből kiváló minőségű takarmányt kapnak, aminek előnyös élettani hatása van, s többek között elősegíti a tojássárgája színező­dését. Ugyanakkor a fajlagos takarmányfogyasztás nagyon kedvezően alakult. Egy tojást mindössze 160 gramm erőtakar­mány felhasználásával termelnek. Igaz, a szövetkezet elnöke ezt a mennyiséget kissé sokallja. Ezért kerestk annak a módját, hogy miként lehetne a takarmányfelhasználást a mi­nimumra csökkenteni. A csécsi szövetkezetesek csirkehlzlalássa] is foglalkoznak. Ez esetben minimális beruházásról beszélhetünk, hisz csupán a baromfinevelés járulékos eszközeire — etetőkre. Hatókra — költöttek. Próbálkozásuk nem volt eredménytelen. Tavaly 27 ezer 390 brojlercstrkét értékesítettek, ami a közös kasz­­szába több mint 4 millió korona bevételt jelentett. A szö­vetkezet elnöke kissé bosszankodva mondotta, hogy a csibe­­táp minősége eléggé kifogásolható, mert egy kiló hús elő­állításéra 2,82 kiló tápot használtak fel. Noha az Idén né­mileg Javult a helyzet, még mindig nagy a takarmányfo­gyasztás. A legutóbbi brigádértekezleten ezzel kapcsolatban részletesen megtárgyalták a tennivalókat,, s remény yvan rá, hogy rövidesen a tervezett norma alá csökkentik a takar­mányfogyasztást. Ez év őt hónapjában a csécsi szövetkezet baromfiüzera­­ága nyereséggel termelt. A tavalyi, 13 millió 550 ezer ko­rona értékű termelést az idén előreláthaélag túlteljesítik, így pedig már velőben érdemes baromfit tartani, mert amel­lett, hogy hozzájárul a lakosság ellátásához, jövedelmet is jelent a gazdaságnak. Rövid látogatásunk során csak futólag néztük végig ezt az aránylag jől működő baromfitenyésztési üzemet, de — amint a találomra kiragadott példák is bizonyítják — a szűk­re szabott Idő alatt is meggyőződhettünk arról, hogy milyen sok függ a vezetők rátermettségétől és szakmai képzettségé­től. A csécsi példa ékesen bizonyltja, hogy jó munkaszerve­zéssel, a termelési költségek és a bevételek szigorú ellen­őrzésével, a szakemberek alkotó hozzájárulásával a barom­fitenyésztés minden gazdaságban jövedelmezővé tehető. ILLÉS BERTALAN Archív felvétel

Next

/
Oldalképek
Tartalom