Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-06-29 / 26. szám

1985. június 29.

.SZABAD FÖLDMŰVES

13

Nemcsak egy tál lencse

A lencse az őskortól napjainkig közkedvelt élelmiszerünk egyike. Tartós népszerűsége teljesen jogos, hiszen nagy fehérjetartalma és kiváló beltartaimi értéke következtében ma is Tontos szerepet tölt be a lakosság ésszerű táplálkozásában Az utóbbi évtizedben azonban gyakran sze repelt a hiánycikkek listáján és a lakosság szűkös lencseellátását többnyire behozatalból kellett biztosítani. A mezőgazdasági üzemek számára ugyanis a lencse termesztése

— mivel nem voltak megte remtve a kellő feltételek, de hiányoztak a serkentő gazdasági szabályozók is — jelentős kockázattal járt és az esetek töbségében ráfizetéssel végződött. A tudomány sem támogatta kellőképpen a lencsetermesztés fellendítését. Elmaradt a fajtanemesítés, valamint a korszerű termelési technológiák és gépesftési eszközök fejlesztése.

Az alapvető élelmiszerekkel való önellátás kérdésével foglalkozó párthatározatok nyomatékosan felhívták a figyelmet a hüvelyesek jelentőségére, s egyebek között a lencsetermesztés fellendítését is szorgalmazták. Sürgős feladattá vált a lencse nagyüzemi termeléséhez szükséges feltételeknek a megteremtése. Ahhoz, hogy a lenrsetermesztés a növénytermesztés szerkezetében visszanyerje méltó helyét, először is vonzóvá és jövedelmezővé kellett tenni termelését A kezdeményezés ezúttal is a mezőgazdasági gyakorlatból indult ki. Az úttörő szerepet

— egy korszerű termelési technológia kidolgozása érdekében

— a légi (Lehnice) Csehsz'ovák—NDK Barátság Efsz vállalta magára. A jelentős kockázattal járó próbálkozásokat, a kudarcoktól nem mentes erőfeszítő munkát végül is siker koronázta. Mi sem igazolja ezt jobban, mint az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő lencsetermelési rendszer létrehozatala.

A Légi Lencsetermelési Rendszer mindössze kétéves mú'tra tekint vissza E rövid idő is elegendő volt azonban ah hoz, hogy a termelési rend szer prosperáló és életképes vállalkozássá erősödjön Az idén a légi lencsetermelűs'rendszerbe már 12 mezooazdasági üzem kapcsolódott be s a lencse vetésterülete elé-'n • 2800 hektárt. Ebből az ötszáz hektárnyi területtel a rendszergazdák vagyis a légiek a legnagyobb lencsetermelők.

— Szövetkezetünkben a lencse termesztésével több éve foglalkozunk — mondotta bevezetőül Veszprémi I mr e agrármérnök, növényter.

mesztési főágazat vezető. Kezdetben mindössze 50 hektáron próbálkoztunk, s vállalkozásunk nem járt mindig sikerrel. Még ma is sokan megkérdezik tőlem, hogy nem szegte-e termelői kedvünket az 1982 es év, anrkor lencséből mindössze

0,2 tonnát takarítottunk be hektáronként. Igen nehéz fel adat előtt álltunk, amikor a

lencsetermesztés komplex technológiájának megoldására vállalkoztunk. A termelési rendszer kialakításához szinte a semmiből indultunk ki. Csakis saját erőnkre, a termesztés során szerzett tapasztalatokra támaszkodhattunk. Mindenekelőtt meg kellett oldanunk e fuzárium elleni védekezést, mivel a fertőzés szinte teljesen megsemmisítheti a növényzetet. Ezen kívül meg kellett oldanunk a gyomirtást, továbbá ki kellett bővíteni a fajtaválasztékot.

jelenleg a hazai fajták közül a Lenka, a Trebišovská és az Okula, a külföldi fajtákból pedig az Estnn és a Laird fajtákkal próbálkoznak.

— Az eddigi tapasztalataink alapján a hazai fajták közül a Lenka vált be a legjobban, mert ellenálló a fuzáriummal szemben és aránylag biztonságos termést ad. A külföldi fajták közül az Estont ajánlhatjuk. Mivel kései érésű fajtáról von szó, a nagyobb, száz hektárt meghaladó termőterület esetén, jól kombinálható а ко

rai érésű Lenka fajta termesztésével. Ennek jelentősége főleg a betakarítás szervezése tekintetében érzékelhető.

A szövetkezetben sikeresen megoldották ez előrejelzésen alapuló betegségek elleni védelmet. Az efsz szakemberei egy fuzáriumos tesztet dolgoztak ki, amelynek segítségével figyelemmel kísérhetik a veszélyes betegség alakulását és terjedését. A fuzáriumtesztet valamennyi taggazdaság számára elvégzik. A rendszeresen vett mintákat saját laboratóriumokban elemzik és a fertőzés alakulásától függően irányítják a vegyszeres növényvédelem módját és időpontját. Ezáltal sikerült a lencsetermesztés kockázatosságát jelentős mértékben csökkenteniük.

Egyelőre gondokat okoz a vegyszeres gyomirtás. Az egyes engedélyezett gyomirtó szereknek, de főleg az Aretitnek az alkalmazása károsítja a növényzetet, amely ennek következtében visszamarad a fejlődésben, ami végső soron a gyengébb hozamokban tükröződik vissza. Igaz. a szövetkezet kísérleti parcelláin megoldották a gyomirtás kérdését is, a Malnran és a Dual szerkombináció alkalmazásával, amely tökéletes védelmet nyújt az egy. és a kétszikű gyomnövények ellen. Védőhatása hosszabb ideig tart és nem károsítja a növényzetet. A szerkombináció előnyeit figyelembe véve érthetetlen, bogy a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Vizsgáló Intézet (ÜKSftP) ez idáig alkalmazását nem engedélyezte. Így a lan csetermelők továbbra is kénytelenek a kevésbé előnyös növényvédő szereket alkalmazni. Reméljük azonban, hogy nem sokáig.

— A termésbiztonság csávázásának a megoldása — mondotta Veszprémi elvtárs, — Az Inkrusztálás egy hónapig megvédi a csírázó és a kikelt zsenge növényzetet a gombabetegségekkel szemben. Ennek köszönhetően be tudjuk tartani a megkövetelt egyedszámot.

A múltban jelentős gondot okozott a lencse betakarítása is. Az E 518-os és a Niva kombájnokkal ugyanis csak nagy veszteségek árán lehetett betakarítani a termést, mivel az alacsonyan fekvő, megdőlt növé'ívzetet ezekkel a kombájnokkal nem lehetett felszedni. A lenevel gyártmányú Bizón kombájnokkal megoldódtak a betakarítási problémák. A kombájn ugyanig tökéletesen kopfrozza a talajt, ezért а veszteségek minimálisak.

Bár a lencse termelési rendszerébe akad még néhány nyitott kérdés, a rendszer alkalmazása ezidáig is jelentős len dületet hozott a lencsetermesztés fejlesztésében. Tavaly a termelési rendszer kerekben 2500 hektárnyi terület átlagában elérték az 1.30 tenné' hozamot. Ez annyit jelent, hogy valamennyi taggazdasánhan meghaladták az agy tonnás hozamot, ami már gazdaságossá teszi a lencse tnrmesztésé*. A tangazdaságok közül kiváló eredményt értek el az orosz vári (Rusovce) szövetkeze*ben, ahol száz hektárrá! 2 ton nás átlaghozamot könyveltek el. A jó eredményen fe'buzdulva az Idén e lencsét négyszáz hektáron vetették A lencsetermesztésben ugyancsak magukra hívta a figyelmet a palásti (Pláífovce), a santovkai, a felsőszeli (Horné Saltbyl és a csallókőzaranyosi (Zlatnú ne Ostrove) szövetke zet. A légieknek a Dunaszer dahalyi (Dunajská Streda) járásban is akadt vetélytársuk. ez a somorjaj (Samorfn) Kék Duna Eísz-, ahol az idén első tzhen próbálkoznak a lencse termesztésével száz hektárnyi területen.

— Az eddig elért eredményeinkkel korántsem aknáztuk ki a lencsetermesztésben rejlő lehetőségeket. A jelenlegi fajták biológiai termőképessége meghaladja a két tonnát. A fő célunk az. hogy ezt a határt megközelftsük. Ehhez természetesen tovább kell tökéletesíteni a betegségek elleni vé delmet. megoldani a vegyszeres gyomirtás égető problémáit, s tovább folytatni a legalkalmasabb fajták kiválasztását. Vagyis az egész termelést technológia szüntelen tökéletesítésén kell dolgnznunk — mondotta végezetül a növénytermesztést főágazat vezető.

Hamár a szövetkezet legbenfentesebb szakembere úgy vélekedik, hogy a termelési rendszer tökéletesítésében több kérdés megoldásra vár, alkalmazásának igen rövid időszaka is nagy előrehaladást jelentett a hazat lencsetermesztésünk fejlesztésében.

KLAMARCSIK MÄRIA

veszprémi Imre agrármérnök, az efsz növénytermesztési főágazat-vezetője (jobbról) a lencse termését vizsgálja

Fotó: Tóth József

Éj ismeretek a tarlónövények termesztésében

A keresztesvtrágú tarlónövények termesztése Szlovákia déli részein az utóbbi évek során jelentős mértékben elterjedt. E nagy fehérjetartalmú takarmánynövények jól kiegészítik a takarmányadagot az őszi időszakban. A zöldtömeg közvetlen takarmányozásra de sztlázsolásra is alkalmas. Mivel a tarlónövények vetése és fejlődési időszaka folyamán gyakoriak a szárazságok — amelyek következtében a talaj nedvességtartalma Igen alacsony — termesztésük öntözött körülmények között a legbiztonságosabb

Mivel a tarlónövényekeí rendszerint a gabonafélék után vetjük, ezért a vetés Ideje aránylag hosszú időszakra terjed ki. Az ószi árpa, valamint a tavaszi árpa és az őszi búza betakarítása közötti Időszak ugyapis 10—15 napra Is elhú zódik. A tarlónövények vetése azonban egyéb okokból is eltolódhat például az aratás előiemeneteléi lassító esős Idő szakok vagy a szalmaelhordás késleltetése miatt.

Tekintettel a tarlónövények vetési idejének lelentós elhúzódására loggal felvetődik a kérdés, vajon milyen takar mánynövények ajánlhatók a termesztésre és a vetés Időpontjának melyik az a végsó határa, amelynél a mezőgazdasági üzem számára a tarlónövény termesztése még gazdaságos.

Ha sorra vesszük a melegkedvelő növényeket, mint például a kukoricát és ehhez hasonló takarmánynövényeket, figyelembe kell vennünk azt, hogy ezek Igen érzékenyek a hűvösebb őszi időjárásra, ezért betakarításukat szeptember végéig, de legkésőbb október elejéig be kell fejezni. Ahhoz, hogy a betakarítás Időpontjáig az elvért termést biztosítsuk, vetésüket legkésőbb július 20- ig el kell végezni.

A keresztesvlrágú takar, mánynövények vetési időpontja lényegesen hosszabb Időszakra nyújtható. Főleg az átrelelő típusú keresztesvirágú takarmánynövények jói bírják az alacsony hőmérsékletet, s így károsodás nélkül átvészelnie a hűvösebb Időjárási viszonyokat ts, vagyis a 6—8 Celstus-fok hőmérsékletet. Vege tációjuk akkor ér véget, ami kor a hőmérséklet napi átla ga plusz 5 Celslus-fok alá csökken Ez az Időszak rend szerint október végére vagv november elejére esik. A Du namenti síkság adottságai kö zött ezek a takarmánynövények augusztus derekáig vethetők.

Az 1981—1984-es években a Bratislavai Öntözőgazdálkodási Kutatóintézet Most pri Bratislave-l kísérleti parcelláin öntözött körülmények között vizsgáltuk az egyes kereszteszamainak alakulását, különböző vetési időpont esetén. Megállapítottuk, hogy a vizsgált növények eltérően reagáltak a vetés Időpontjára Az őszi káposztarepce a réparepco hibridjeihez viszonyítva lényegesen nagyobb termést adott akkor, amikor a vetést korábbi időpontban, vagyis júliusban végeztük. A réparepce hibridjeinek termése júliusi vetéseknél fokozatosan növekedett, mlnál későbbi Időpontra tolódott a vetés. A legnagyobb termést az augusztus elején vetett növényzet adta.

A vizsgált négy év átlagában az őszi repce, valamint a Bukó és a Perko PVH hibrid száraz anyagban számított hozama a következőképpen alakult: július 1-én, 10-én és 20-án végzett vetés esetén az SL NE-2 ószlrepcefajta hozama hektáronként 4,93 --5,46 tonna a Bukó hibridnél 2,44—4.04 tonna. a Perko esetében pedig

2,11 2.65 tonna között váltakozott. A három takarmánynövény hozama kiegyenlítődött, amikor a vetést későbbi időpontban — augusztus 1-én és 10-én — végezték. A száraz anyag hozama a kővetkezőképpen alakult: őszt repce esetében 4,10—4,75 tonna, a Bukó hibridnél 3,77—4,43, a Perkonál pedig 3,73—4,04 tonna közötti volt.

Az öntözött körülmények között végzett kísérleti eredményekből arra lehet következtetni, hogy a keresztesvlrágú tarlónövények termesztésekor nem feledkezhetünk meg a megfelelő faj, Illetve fajta kiválasztásáról. A korai vetési, vagyis júliust időpont esetén az őszi repce termesztése ajánlható. Ha a vetés Időpontja későbbi időpontra, vagyis augusztusra esik. akkor előnyben kell részesíteni a Perko PVH és a Bukó hibridek vetését. Abban az esetben, ha a vetés augusztus végére vagy még ennél is későbbi időpont, ra tolódik át és a termés be takarítása ugyanabban az időpontban történik, a vizsgált takarmánynövények hozemalban csak minimális különbségeké« tapasztalunk.

Michal Veneni agrármérnök. a mezőgazdasági tudományok kandidátusa

JÖVEDELMEZŐEN,

GAZDASÁGOSAN

A mezőgazdaság szocialista átépítésének kezdetén e Kassal (Košice) járás szövetkezeteiben szinte ismeretlen volt a nagyüzemi baromfitenyésztés. A gazdaságok kizárólag a szarvasmarha-, a sertés és a juhtenyésztésre rendezkedtek be. A hatvanas években Csécsén (Ceöejovce) felépült a keveréktakarmánygyártó üzem. Az üzem beindítása tagadhatatlanul pozitív hatást gyakorolt nemcsak a közeit szövetkezetek, hanem a járás távolabbra eső mezőgazdasági üzemeinek az állattenyésztésére Is. Az állattenyésztés keretében új ágazatok Jöttek létre, többek között a baromfitenyésztési telepek. A kerület lakosságának baromfitermékekkel való ellátásán kívül kétségtelen, hogy gazdaságossági szempontok Is érvelnek a baromfitenyésztés meghonosodása mellett. A sécsl szövetkezet eredményei legalábbis ezt támasztják alá.

A baromfitelep építését az 1969-es év végén fejezték be, a baromfitenyésztés meghonosodása mellett. A csécsi szövemelt. A baromfitelepen Jó eredményeket értek el, jelentősen túlszárnyalva az előirányzott tervet.

A baromfitelep létrehozását Csájl István, a szövetkezet Munka Érdemrenddel kitüntetett elnöke szorgalmazta. Az elért eredményekről Így nyilatkozott:

A tojótyúkrészlegen a beindulás óta évente 11,6 millió darab tojást termelünk. Tavaly például 600 ezer darab tojással túlteljesítettük tervfeladatunkat. Csupán ez a részleg 9,5 millió korona bevételt eredményezett a szövetkezetünknek. Már ez a tény önmagában véve is hűen tükrözi az itt meghonosodott kitűnő gazdaszellemet. De erről árulkodik lépten-nyomon a mindenütt tátható rend, a fegyelem és a tisztaság, ami nélkül nem lehet eredményes egy állattenyésztő farm. A jó eredmények elérésében közrejátszott az Is, hogy az állatgondozók gárdája 1970 óta állandósult. Vagyis már az első évben elmentek mindazok, akik nem tudták megszokni a rendet és a fegyelmet. A telepen tíz szorgos, lelkiismeretes dolgozó maradt.

A két Istállóban 41 ezer 588 Shaver 288-as fajtájú tojótyúkot tartanak. Tavaly például az egyedenkénti évi átlagos tojáshozam 298 darabos volt, 31 darabbal több a tervezettnél.

A Jó termelési eredmények mellett nagy hangsúlyt fektetnek az önköltségek csökkentésére is, hiszen az eredményes. Jövedelmező gazdálkodásnak ez az egyik kulcsfontosságú kérdése. Közimert, hogy a nagy baromficsarnokokai állandóan szellőztetni kell, mert a friss levegő nélkül a többszintes ketrecekben összezsúfolt tyúkok elpusztulnának. A megfelelő légmozgás biztosítására ventfllátoroka* szereltek fel Ugyanakkor az ablaktalan, zárt csarnokokban biztosították a meglelő világítást ts. mert közismert, hogy a sötétben nem tojnak a tyúkok.

További sikerük a kiváló minőség. A fogyasztók kerestk is az Itt termelt tojásokat, mert nagyok és a sárgájuk jóval sötétebb színezésű, mint az általában megszokottaké. Ennek az a magyarázata, hogy a helyi takarmánykeverő üzemből kiváló minőségű takarmányt kapnak, aminek előnyös élettani hatása van, s többek között elősegíti a tojássárgája színeződését. Ugyanakkor a fajlagos takarmányfogyasztás nagyon kedvezően alakult. Egy tojást mindössze 160 gramm erőtakarmány felhasználásával termelnek. Igaz, a szövetkezet elnöke ezt a mennyiséget kissé sokallja. Ezért kerestk annak a módját, hogy miként lehetne a takarmányfelhasználást a minimumra csökkenteni.

A csécsi szövetkezetesek csirkehlzlalássa] is foglalkoznak. Ez esetben minimális beruházásról beszélhetünk, hisz csupán a baromfinevelés járulékos eszközeire — etetőkre. Hatókra — költöttek. Próbálkozásuk nem volt eredménytelen. Tavaly 27 ezer 390 brojlercstrkét értékesítettek, ami a közös kaszszába több mint 4 millió korona bevételt jelentett. A szövetkezet elnöke kissé bosszankodva mondotta, hogy a csibetáp minősége eléggé kifogásolható, mert egy kiló hús előállításéra 2,82 kiló tápot használtak fel. Noha az Idén némileg Javult a helyzet, még mindig nagy a takarmányfogyasztás. A legutóbbi brigádértekezleten ezzel kapcsolatban részletesen megtárgyalták a tennivalókat,, s remény yvan rá, hogy rövidesen a tervezett norma alá csökkentik a takarmányfogyasztást.

Ez év őt hónapjában a csécsi szövetkezet baromfiüzeraága nyereséggel termelt. A tavalyi, 13 millió 550 ezer korona értékű termelést az idén előreláthaélag túlteljesítik, így pedig már velőben érdemes baromfit tartani, mert amellett, hogy hozzájárul a lakosság ellátásához, jövedelmet is jelent a gazdaságnak.

Rövid látogatásunk során csak futólag néztük végig ezt az aránylag jől működő baromfitenyésztési üzemet, de — amint a találomra kiragadott példák is bizonyítják — a szűkre szabott Idő alatt is meggyőződhettünk arról, hogy milyen sok függ a vezetők rátermettségétől és szakmai képzettségétől. A csécsi példa ékesen bizonyltja, hogy jó munkaszervezéssel, a termelési költségek és a bevételek szigorú ellenőrzésével, a szakemberek alkotó hozzájárulásával a baromfitenyésztés minden gazdaságban jövedelmezővé tehető.

ILLÉS BERTALAN Archív felvétel