Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-06-22 / 25. szám

1985. június 22. SZABAD FÖLDMŰVES 5 sas Kőre épült világ 'A Rozsnyótól (Rolňa­­val mintegy 30 kilomé­terre fekvó Kecsó (Ke- Covo) a levéltári feljegy­zések tanúsága szerint immár nyolc évszázados múltra tekinthet vissza. Miután autómmal ki­futok az erdők alagút­­jóból, a kies vidék egyik kilátóján megpihenve íz­lelem a táj változatos színgazdagságát. Kőből és kőre épült világ ez, ahol vékony a talajréteg, s a termőföldet rabólni kell a hegytől. Tízezer évek mélyére vezet a község határá­ban levő domical csepp­kőbarlang, ahová még a kő- és bronzkorszak em­bere tért vissza a vadá­szatról. A borókaltgetekkel szé­pített meredek hegyol­dalak „kőszeplőkkel" pettyezettek. Olyan be­nyomást keltenek, mint­ha zöld-fehér mozaikkoc­kás abrosszal borították volna le a hegyi lege­lőket. Reggel van. Párolog a harmat, szinte füstöl a csendes völgy, a vadvirágok kibont­ják kelyhüket, munkába indulnak a barna vadméhek, nyüzsög a hangya­boly, s mézes illatot áraszt a tejfü sárga tengere. Felzeng az erdő. Tril­­láz a sárgarigó. Talpig fehérben áll­nak a somfák, kék illattárként pom­pázik az orgona, odább a szőlőtőké­ken sarjad az új hajtás. E településről az első írásos fel­jegyzés a XII. századból való. A tö­­rökdúlás lakatlan pusztasággá változ­tatta. Ojratelepitésére csak 1750 tá­ján került sor. A nagy világgazdasági válság idején tucatszámra vándorol­tak el innét az emberek a tengeren­túlra munkát keresni, szerencsét pró­bálni ... Többen nem is tértek visz­­sza szülőfalujukba... A MÁSODIK világégés utAn 'A Rozsnyót járásban elsőként Ke­­csőt szabadították fel a szovjet had­sereg katonái, akik közül az itt dúló harcokban negyvenen vesztették éle­tüket. A szovjet parancsnokság 1944. december 16-án Tóth Józsefet bízta meg a bírói tisztség betöltésével, mi­vel 0 jól beszélte az orosz nyelvet és megbízható volt. A front 1945. ja­nuár 13-án vonult tovább, s ezt köve­tően a Safartkovói fnb Hegedűs Ist­ván pártharcost nevezte ki hnb-el­­nőkké. Kis település ez — 40 évvel ez­előtt háromszázötvennyolcan lakták, ma viszont ötszázötén. Ennyt idő alatt 39 új ház épült. Negyedszázada kapott villanyáramot a falu; három évvel később telefont és vezetékes ivóvizet. Megindult a rendszeres autó- _________.,______ ,_____ __ r___ buszjárat. Az évszázados földrajzi el- szaik orvoslóihoz. Ez főleg télen okoz szigeteltség megtört. A térbeli távol- sok bosszúságot, kellemetlenséget, Ságokat a rádió és a televízió is se- s vált ki jogos elégedetlenséget. Az­­gitett lerövidíteni, no meg a személy- tán itt van a gyermekmegbetegedés: autó, melyből 37-et számlálnak. Min- az autóbuszok csupán két gyerekko­­denütt van már mosógép, hutőszek- cstt ceheinek fel, illetve szállíthat­­rény, s a konyhai mini-robot is tér- nak. Megoldás? A szövetkezet támo­­jedőben van gatása által kilátásban van egy Kecső arculata sokat változott. Oj egészségügyi központ létesítése Hosz­­híd és buszváró állomás is létesült, szúszón jDlhá Ves). Am az illetékes Ambrúzs Gyula hnb-elnök EREDMÉNYEK, PROBLÉMÁK Szabályozták a patakmedret. Korsze­rűsítették a hangosanbeszélö-hálóza­­tot, felújították a közvilágítást. Mind­ezt Ambrúzs Gyula mostani hnb-elnök irányításával — s a lakosság közre­működésével. Am sok még a tennivaló, a meg­oldandó probléma. Egésznapos üzeme­lésű a 25 férőhelyes óvodájuk, amit eleddig — tél folyamán — nehezen tudtak fűteni: ezentúl széntüzelésű kazánból akarják a hőellátást meg­oldani. Az eléggé rossz állapotban lévő Iskolaépület (27 nebuló második otthona) tatarozásra szorul. Többcélú épületet hoztak 1977-ben tető alá, melyben a kultúrház, a vendéglő és egy élelmiszerüzlet kapott helyet. S mindössze egy szobácska jutott a hnb-nek, mely eléggé szűkös: a járási viszonylatban is jól működő püt ugyanitt fejti ki eredményes tevé­kenységét: Szvitek Margit jóvoltából gyakorta tartanak különböző rendez­vényeket (névadó, nyugdíjas-talál­kozó, katonakötelesek búcsúztatása stb.)) A munkaképes lakosság jobbára in­gázik, személyenként több mint fél­száz kilométert utazva — oda-vissza. Nagyon körülményes az egészségügyi szolgáltatás: 13 kilométernyire Pelső­­cön (PleSivec) van a legközelebbi körzeti orvos. Égető probléma: bár az autóbuszok elhaladnak az orvosi rendelők közelében, nem állnak meg, így azután a betegek csak jókora visszaaualooolással iutnak el vaňa­р. picinyke ablakú báz helyén ma mér ifj. GaraJ István 6) családi fészke áll (Felvételek: szerző (ÍJ, és archív) rozsnyói közlekedést vállalat addig is eleget tehetne a gyermekes anyák, betegek, idősebb emberek kérelmé­nek: megállóhelyet létesíthetne fa­­mély régen is volt) az egészségügyi központ közelében — a pelsőd főté­ren. További, halogatást nem tűrő prob­lémák: a háztartást szemét összegyűj­tése és elszállítása; erősítő antenna üzembe helyezése a Csehszlovák Te­levízió 1. csatornája adásának jobb vétele érdekében, tűzoltószertár és tömlőszárltó-torony építése ... stb. KULTURÁLIS ÉS TÁRSADALMI MUNKA A nagyítónk alá helyezett falu la­kosai nemcsak múlttisztelők — most is pezsgő kulturális életet élnek. Folklórműsorokat mutatnak be a já­rási és országos versenyeken, nép­rajzi- és kézimunka-kiállításokat ren­deznek. Női kórusuk és Lórincz Jó­­zsefné népdalénekes a Tavaszi szél... idei járási döntőjében sikeresen sze­repelt. A tömegszervezeti tevékenységet illetően a Hegedűs Zoltán vezette 230 tagú kertbarátszervezet érdemel kiemelkedő figyelmet. Kerületi mé­retben ők gyűjtötték be — mintegy 12 hektárnyi (gépekkel hozzáférhe­tetlen) területről — a legtöbb szálas takarmányt. Amellett szőlőből, zöld­ségből, gyümölcsből annyit termel­nek, hogy kielégítik a lakosság igé­it], Czaban Jánosné népviseletben nyelt, s ezáltal megszűnt az éveken át jelentkező ellátási zavar. —f— Kecső — múlt és jelen valósága, régi és az új közelsége. Az öregek? Részben befelé forduló közösség. Fia­talok? A korhű eszmék, a völgykat­lanon túlra, a világ felé ívelő álmok és gondolatok dajkától. A negyven éve szabad hazában Ke­cső is a fejlődés áldásait, eredmé­nyeit ünnepit. KORCSMAROS LÄSZLÖ A szabadság négy évtizedében MIRE VITTÉK...? Kelet-Szlovákia Bély (Biel) közsé gében Battyányi József a legidősebb nemzedékhez tartozik. Immár 81 éves, aki serdülő korától egészen a felszabadulásig Sennyei Pál grófnál cselédeskedett, akinek 22 ezer hold földje volt. — Holub Jézsef barátommal együtt kondáskodtam a grófnál. Huszonöt éves voltam, amikor 1919-ben részt vettem a földosztásban. Micsoda idők voltak akkor?! Földet kaptunk, ml, cselédek, beteljesült álom volt ez akkor: a saját föld!... — forgatja vissza a szüntelenül múló idő kere­két az öreg. — Fellélegeztünk. Ha csak rövid időre is, belekóstoltunk az urak nélküli, alakuló világrend­be... Aztán jött a fehér terror ... A jogtiprás, az újabb földretaszítottság, a gürcölés, a nélkülözés korszaka... Sennyei grófnak 120 cselédje volt. A cselédeknek csupán a robot, a haj­naltól napestig való hajsza jutott osztályrészül. Ennek a sötét, kilátás­talan korszaknak, a kizsákmányolás­nak a felszabadító szovjet hadsereg, majd az azt követő sarjadó, majd erősödő munkáshatalom vetett véget. Battyányi Józsi bácsi, aki 1945-ben lépett az akkor alakuló falusi párt­­szervezet tagjainak sorába, volt cse­lédtársaival együtt szilárdan hitte, hogy a CSKP mutatta út helyes, mely elvezet az anyagi-szellemi felemelke­déshez, a dolgozó nép jólétéhez. — Hittem az eszmében, melyben nem is csalatkoztam, — felel kérdé­semre beszélgetőpartnerem, aki nagy megnyugvással summáz, s hasonlítja össze a múltat az örvendetes jelennel. Könnyű összehasonlítani a grófi hatalom nyomorította, főidre áhítozó falu 40 évvel ezelőtti nincstelenségét a mostani bőséggel, a fejlődés meg­annyi kézzelfogható 'jegyével. Közvet­len a második világháború befejezé­se után 130 családi házban 730-an éltek; ma viszont a 370 házban 1420-an. Csak természetes, hogy a négy évtizeddel ezelőtt sebtiben fel­épített vályogházakat lebontva he­lyükön téglából épített, tágas, sőt emeletes családi házak sorakoznak. Perduk Sándor, aki 1967-től hnb­­elnök, a nemzeti bizottság új épüle­tében fogad. A község fejlődésének egyes szakaszait érzékelteti: — Nálunk, Béiyben a háború évei­ben csak néhány gránát robbant, s a visszavonuló náci csapatok röpítet­ték a levegőbe az állomás épületét. A légoltalmi pincékből előbújhattak az emberek. A cselédsorsból kievic­­kélődött, megszabadult embereket nem kellett meggyőzni a falu szocia­lista átépítésének a jelentőségéről. Szövetkezetei alakítottak. De már ezt megelőzően is közösen művelték a volt grófi földet, melyen oly sok éven át robotoltak ... Jelenleg ez a föld az állami gazdasághoz tartozik. Meg kell említenem, hogy a fasiszták által felégetett falvakból — Vinné stb. — 63 család települt községünk­be, akik 1949-ig laktak itt. A grófi kastélyban iskola létesült, ahová 9 faluból jártak a gyerekek, hogy elsa­játítsák az írás-olvasás fortélyát, a legalapvetőbb tudnivalókat. Aztán 1953-ban új, 24 tantermes iskola épült, melyben már kémiai, fizikai és nyelvi szertár is működik. Am a 300 nebuló részére már kissé szűkösnek bizonyul; főleg tornateremre és ét­teremre lenne szükség ... Aztán még hozzáfűzi mondandójá­hoz, hogy a járásban elsőként épült kultúrházuk ma már nemcsak elavult, hanem szűkös is. A harminc évvel ezelőtt épült mozi öt évvel ezelőtt megszűnt. Kétosztályos, egésznapos üzemelésű az óvodájuk. Emellett tel­jesen új utcák létesültek, melyek a Rózsa, a Kakashomok, a Tátra, a Zsák stb. nevet viselik. Igazában azonban csak az utóbbi másfél évtizedben látványos a köz­ség fejlődése. Felgyorsult a fejlődés üteme — s emellett jó kereseti lehetőséget nyújt a helybeli átrakodó állomás és az állami gazdaság. Két város — Ki­­rályhelmec (Kráľovský Chlmec) és Tiszacsernő (Čierna nad Tisou) — vonzásában élnek a bélyiek, ahová vonattal, busszal és autón járnak munkába, de a kerékpárt sem vetik meg... A lakosság rendszeresen bekapcso­­lódik a közjavakat teremtő társadal­mi munkába, a Nemzeti Front vá­lasztási programtervének a teljesítés sébe. Jól működik a CSEMADOK szer­vezet. Legutóbb Bogoly János tartott a természet -és környezetvédelemről szóló, jól sikerült, tanulságos elő­adást. Emellett a a sportolók, a tűz­oltók, a vöröskeresztesek sem tétlen­kednek. ■ Mi az, amit hiányolnak? — ér­deklődöm a hnb-elnöktől. — Bár a Tisza éttermünkre büszkék vagyunk, a bevásárló központ már nem felel meg a kor követelményei­nek.. A Jednota Fogyasztási Szövet­kezettől várjuk a korszerű üzlet épí­tésére vonatkozó kezdeményezést. Kü­lönben az ellátással elégedettek va­gyunk. ■ Jelenleg milyen munkálatok folynak a községben? — Folyamatban van a közvilágítás felújítása, folytatjuk az utak, járdák aszfaltozását, felújítjuk a községi parkot. Egy élelmiszerüzletet is épí­tünk. Rövidesen hozzáfogunk a gáz­vezeték-hálózat építéséhez. Folyama­tosan adunk építkezési engedélyt s házhelyet — 1990-ig 247-et. Ez is azt bizonyltja, hogy a családiház­építésnek nálunk biztos a távlata» Lakosaink részt vállalnak a közhasz­nú munkákból. Az autóbusz-megállóhoz igyekezve, a Tisza vendéglő teraszán söröző em­berek mondják: délelőtt cukorrépát kapáltak, délután meg szénát men­nek gyűjteni. — Megéri — mondja Palkó József a többiek nevében is —, az állami gazdaság jól megfizeti a gépi eszkö­zökkel hozzáférhetetlen területekről begyűjtött szénát. Merem hinni, hogy Béiyben is akad majd krónikás, aki feljegyzi a gyors ütemű fejlődés fontosabb mozzana­tait, eseményeit. Az utódok okulásá­ra, hogy jobban tudják becsülni örömteljes jelenüket. Illés Bertalan яд-ааявццддд»д*.»>.ч>.,т>7,:-» ■■ ■ - • AKassa-vidéki (Košice-vidiek) járásban Jászó (Jásova) a ma­gyarlakta terület „végvára“, amolyan vízválasztó a szlovák ás a magyar községek között. Környéke festői szépségű és ezért közkedvelt üdülőközponttá alakult. Nevezetes itt a barlang, a tó, a „teplicei“ völgy, a „jászói tölgyes“ —, mint természet­­védelmi terület. Műemlék a francia parkkal övezett barokk kolostor, melynek könyvtárában 120 ezer érté­kes könyv található. Mind hazai, mind külföldi turisták számára va­lóságos kincs, akik igénybe vehetik a 160 férőhelyes autókempinget. A székhelyközségnek jelenleg 2387 lakosa van, ebből 543 a cigány szár­mazású. A 642 kenyérkereső közül 395 a községen kfvül talált munka helyre. Vigasztalónak éppen nem mondható tény, hogy az utolsó két évtizedben 198 fiatal költözött el in­nét. A jelenlegi helyzettel, a Nemzeti Front választási programterve fel­adatainak a teljesítésével, a hogyan továbbal a CSKP KB 8. ülése határo­zatának gyakorlati valóra váltásával a jnb tanácsa a helyszínen foglalko­zott. Megállapította: bár sokat tet­tek az elmúlt 40 év alatt, de mind­ezek ellenére még sok itt a tenni­valói Többek között épült itt egy 14 la­­kású bérház, megkezdték a kolostor felújítását, már ötödik éve épül a vízvezték-hálózat, önsegélyes alapon, s ez évben adják ^t rendeltetésének. Készülődnek a ravatalozó építéséhez. A sportpálya alagcsövezése után el­kezdődött az edzőpálya építése. Oj köntösbe öltözött a kultúrház, kar­bantartották a Bódva folyó hídját és a községi utakat. Csupán tavaly csak-Közös erőfeszítéssel nem 75 ezer óra társadalmi munkát végeztek a lakosok, valamint a tár­sadalmi- és tömegszervezetek tagjai. A kolostor egyik részében 270 fé­rőhelyes szociális intézmény kapott helyet. A község fejlődéséhez számot­tevően hozzájárul a téglagyár, a Pi­­loimpregna, az Állami Erdőgazdaság, szolgáltatásokat nyújt a Drevovýroba és a hnb kisüzeme. Az óvodák férő­helyei foglaltak, bölcsőde még nincs, lehetséges, hogy majd a következő ötéves tervidőszakban szó lehet ró­la. Van a községben körzeti egész­ségügyi központ és gyógyszertár. Vi­szont építésre vár a mozi, a házas­ságkötő terem és a könyvtár, mert a jelenlegiek már nem felelnek meg a mai követelményeknek. Viszonylagosan jó az üzlethálózat, korszerűsítése azonban időszerű. Többször szóba került már a fürdő­­medence építése. Sok keserűséget okoz a Bódva folyó, mely gyakorta kilép medréből (ezzel a problémával a párt járási konferenciája is foglal­kozott). A mederszabályozás Szepsi­­ben (Moldava nad Bodvou) kezdőd­het el s csak azután folytatódhat jászóban. Külön fejezet: a cigányprobléma megpldása. Van itt 17 olyan család, ahol a gyerekek száma (családon­ként) 5—12 fő. Az utóbbi években született 169 csecsemő közül 110 ci­gány származású. Nagyméretű az is­kolakerülés, melynek 80 százalékát cigánygyerekek okozzák. Még több mint félszáz lakásprobléma vár meg­oldásra, ebből 20 az olyan család, amely képtelen ezt megoldani. A bű­nözők 65 százaléka cigány, így tehát érthető, miért hagyják el a fiatalok oly nagy számban községüket. Sok a tennivaló az 530 nyugdíjas ügyes-bajos dolgainak az intézése kö­rül. A java része a képviselőkre há­rul. A püt tevékenysége sokrétű és tartalmas. Alakulóban az igazgatók tanácsa. Mint az elmondottakból is kitűnik, a lakosok sikeresen teljesítik a vá­lasztási programtervből reájuk háru­ló feladatokat. De a bőséges tenniva­lóból jut még a következő ötéves tervidőszakra, az új képviselőválasz­tási időszakra is bőven. Iván S.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom