Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-06-22 / 25. szám
6 SŽÄÍfÄD FÖLDMŰVES 1985. junius 22. J Negyvenedik tavaszunkon harmincadszor röppen fel madárként a népdal örökké éltető dallama, hogy eljusson csehhez, szlovákhoz, lengyelhez, ukránhoz, némethez és magyarhoz: hazánk nemzeti és nemzetiségi népművészetét megértő és megtartó emberekhez, hogy szivükbe fészket rakva jövőre és minden évben újra és újra hirdethesse nemzetiségi kultúránk szép ünnepét“ — olvashattuk a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók XXX. Országos Népművészeti Fesztiválja alkalmából megjelent műsorfüzetben Sidó Zoltánnak, a CSEMADOK KB elnökének szavalt. Ez a nemes gondolat vezérelte a szervezőket, amikor a jubileumi zselizi (Želiezovce] rendezvény műsorát összeállították. A fesztivál az idén is a néptánccsoportok központi versenyével kezdődött. A lévai (Levice) Barátság művelődési házban az idén 12 gycrínektánccsoport mérte össze tudását a gyermekjátékok és néptáncok ismeretében. Az Országos Népművészeti Fesztivál nagydljáért meghirdetett verseny komoly feltételeket támasztot gyermekegyütteseinkkel szemben. A versenyműsor kétharmadát olyan számoknak kellett alkotni, amelyek még nem szerepeltek az együttes műsorán. A további feltétel az volt, hogy a műsor háromnegyedét táncos gyermekjátékok vagy táncok alkossák. Mindez komoly néprajzi kutatómunkát igényelt a csoportok vezetőitől, elsősorban—a helyi néphagyományok feltárása terén, ami egyébként további kritériumként szerepelt. Az öttagú értékelő bizottság, amely Varga Ervinnek, a Szőttes Népművészeti Csoport művészeti vezetőjének irányításával dolgozott, végül a következő döntést hozta: — A fesztivál nagydíját a štúrovói alapiskola Kishojtár gyermektánccsoportja nyerte. Vezetőjük Hégli Marianna. Műsorukat kéméndi (Kamenín) népviseletben, a községben gyűjtött táncokra építették, ügyes dramaturgiai érzékkel komponálva meg a táncképeket. Különösen tetszett, hogy különböző korosztályú gyermekek együtt ropták a táncot, képességükhöz mért technikai szinten, de gyermeki őszinteséggel és akarással. A koreográfiákat Brandl Ferenc, a Szőttes táncosa alkotta. A zenei kíséretet tanulókból verbuvált zenekarral és egy éneklőcsoporttal oldották meg, amely gyermektánc-mozgalmunkban úttörő jellegű próbálkozás. Egyedi ötlet volt az éneklőcsoportok bevonása néhány táncba. Ez újabb színnel gazdagította az amúgy is tarka táncképeket. Az éneklöcsoport szép és tiszta éneke önmagában is értékes produkció volt. A zenekarral együtt ők nyerték el a zsűri különdíját, melyet a legjobb ének-zenei kíséretnek ítéltek oda. A gyermektánccsoportok versenyének második helyezettje az ekeii (Okoličná na Ostrove) alapiskola Tátika együttese lett, vezetőjük Hodek Mária. Az együttes erdélyi tánchagyományokra szerkesztett műspra osztatlan elismerést aratott. Sikerük titka a változatos táncképeken rejlett, amelyekkel egy tájegységhez kötődve annak motívumgazdagságát igyekeztek bemutatni, meghagyva egy-sgy község táncainak figurális sajátosságait is. Ebben az együttesben is több korosztály táncolt együtt, jelképezve, hogy a gyermekek szüleiktől lesték el falujuk táncait. Dicséret illeti a csoport zenekarát is. Tagjai már kinőtték a gyermekkort, de gyermekként kezdték ebben az együttesben és zenei tudásuk együtt fejlődött a csoport tánctudásával, amely azóta az Ekeli Summások Kamaraegyüttese néven önállóvá vált felnőtt csoportban kamatozik. A harmadik díjat megosztva a galántai (Galanta) alapiskola Pitypang és a fülekpüspöki (Fii. Biskupice) alapiskola Apró Palóc gyermektánccsoportja nyerte. A két együttes közül ’a galántai Pitypang 1971-ben alakult és 1976-ban már elnyerte a fesz00! SS BESZÄMOLÖ A XXX. ORSZÄGOS NÉPMŰVÉSZETI FESZTIVÁLRÓL tivál nagydíját. Legutóbb 1983-ban — a felnőtt és a gyermektánccsoportok versenyére felváltva kerül sor — szintén megosztott' harmadik díjat kaptak. Vezetőjük Csillag Lászlúné és Morva Lászlóné. Az együttes a versenyben mátyusföldi gyermekjátékokat és néptáncokat mutatott be dicséretes színvonalon. A fülekpüspöki Apró Palóc dobogós helyezését ötletes gömöri táncainak köszönhette, ami vezetőik. Molnár Tibor és Deák Piroska szakértelmét dicséri. A legjobb néprajzi feltáró munkáért járó különdíjat, a Bratislavai Népművelési Intézet ajándékát a zsigárdi (Ziharec) alapiskola Napsugár tánccsoportja nyerte, vezetőjük Mészáros Mihályné. A legjobb viselet díját, a CSEMADOK KB ajándékát a gímesi (Jelenec) alapiskola Villő lolklórcsoportja érdemelte, ki, vezetőjük Jókai Mária. A gyermekzsüri díját a bratislavai Apró Szőttes kapta, melynek munkáját Karsay Margit és Gál Éva vezeti. A menettánc diját a királyhelmeci (Kráľ. Chlmec) Apró Bodrogközi tánccsoport nyerte, vezetőik Nádasdi János és Szivotics Mária. A verseny után Ajándékkosár címen a Kalocsai Népi Együttes gyermektánccsoportja és az Ekeli Summások Kamaraegyüttese adott tetszetős műsort a versenyző csoportok számára. A gyermektánccsoportok versenyét követő nap délelőttjén került sor a versenyműsorok szakmai értékelésére. A zsűri és a meghívott vendégek —köztük két masvarorszávi táncmely a meglévő szabályok miatt csak az első három helyezettnek biztosított sikerélményt. A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók XXX. Országos Népművészei Fesztiválja valójában csak szombaton, 1985. Június 1-én A fesztivál harminc éve képekben és a Szlovákiai magyar népviseletek címen rendezett fénykép-, illetve néprajzi kiállítás megnyitásával vette kezdetét. Sidó Zoltánnak, a CSEMADOK KB elnökének megnyitója után mindkét kiállítást több ezren tekintették meg. A rendezésért dicséret illeti Kaprálikné Kovács Zsuzsát, a CSEMADOK KB szakelőadóját és a vele együtt dolgozó kollektívát. A Schubert park kastélyának termei nagyon jó és természetes hangulatot kölcsönöztek a szebbnél szebb ruhadaraboknak. A íényképkiállítás is érdekes volt, kár, hogy a felvételek alól hiányzott a szerző neve és a felvételek készítésének időpontja. A kiállítás megnyitását követően a Schubert park szabadtéri színpadán került sor a Csak tiszta forrásból című műsorra. A Nagykürtösi (Veľký Krtíš) járás magyar néphagyományainak bemutatásában a kovácsi (Kováčovo), az ipolykéri (Kiarovj, az ipolynyéki (Vinica), a bussai (Busince) és a lukanyápyei (Nenince) folklór-, lánc- és éneklőcsoportok, valamint citerazenekarok működtek közre. A Nagykürtösi járás területén a múlt évben végzett néprajzi gyűjtőmunka eredményét bemutató műsort Tóth Agnes, a CSEMADOK jb szakember — nem rejtették véka alá a gyermektáncmozgalmunkban fellelhető ellentmondásokat és a problémákat sem. Az eredmények dicséretesek és jó alapot biztosítanak a továbbfejlődéshez. Ebhez azonban az elkövetkező, 1987-ben sorra kerülő felhívásban módosítani kell a versenyszabályokat és az egyéb kritériumokat. A szakvéleményekből és a csoportvezetők vitafelszőlalásaiből egyértelműen szükségessé vált az alapiskolák alsó és felső tagozata szerint két kategóriába osztani a versenyző tánccsoportokat. Az első kategóriában -a versenyműsorba táncos gyermekjátékok, a második kategóriában szigorúbb kivitelezési körülményekkel “megszerkesztett táncok kerüljenek. Az együttesek műsorában javítani kell a zenei rész színvonalát. Sürgetni kell a koreográfusképzést (a felnőtt csoportok részére is), és javítani kellene a néprajzi kutatómunkát. A táncképek minőségének javítása érdekében csökkenteni kell a versenyműsor idejét. Ezenkívül több javaslat hangzott el a verseny megvalósításának formájával kapcsolatban: csoportvezetők és koreográfusok zöme a versengés helyett seregszemlét javasolt Elsősorban a rangsorolást kifogásolták, a-Szvorak Katalin kellemes hangját idén is élvezhette a fesztivál közönsége A fesztivál uagydíjasa. a stúrovói Kisbojtár (Prandl Sándor felvételei) szakelőadója rendezte elismerésre méltó szakmai alapossággal. A fölelevenített szokáshagyományok, szellemi-népművészeti értékek és a velük kapcsolatos népi használati tárgyak bemutatása hű képet adott a volt falusi ember életének egy-egy mozzanatáról, egy letűnt életforma hétköznapjairól és ünnepeiről. A paraszti szokásokat figyelve mérhettük le igazán azt a fejlődést, amelyet a mai falu az eltelt négy évtized alatt megtett. Zseliz üdvözlése volt a címe a fesztfvál szombat esti fő műsorának, melyet Varga Ervin rendezett. A műsor első részében a tavalyi ONF nagydíjas együttese, a kassai (Kosice) Űj Nemzedék, a bratislavai Gýmnik szlovák táncegyüttes, Szvorák Katalin népdalénekes és a magyarországi Kalocsai Népi Együttes gyermektánccsoportja mutatkozott he. A borongás és szeles idő ellenére több ezren nézték végig a kiválóan szerkesztett népművészeti programot. Ilyen hangulatot csak itt Zselizen, és csak ezen a színpadon lehet látni és átélni. (Kár lesz az új, épülő szabadtéri színpadra átvinni a fesztivált, mert a meglévő miliője egyedi és utánozhatatlan.) A műsor második részében két jubiláló együttesünk, az Ifjú Szívek Magyar Dal- és Táncegyüttes és a CSEMADOK KB Szőttes Népművészeti Csoportja mutatkozott be. Az Ifjú Szívek műsora az áprilisi bemutató óta nagyot fejlődött. A Virágok vetélkedése című összeállításból Katona István, Katona Agnes és Morávek Róbert koreográfiáit, valamint Németh Imre Nyitra-vidéki lakodalmi dalok című megjelenített népdalcsokrát mutatták be. Bebizonyosodott viszont, hogy a néptánchoz népi zenekar kell, amely nem a zenekari árokban, hanem a színpadon játszik. A Szőttes Népművészeti Csoport hírnevéhez méltóan szerepelt. Varga Ervin és Varga Zoltán (m. v.) táncképeit mutatták be. Közreműködött még Szládecsek Jarka népdalénekes és a Varsányi Lászió vezette zenekar. A tánckar tagjai tudásuk legjavát nyújtották, élvezetes, pontos figurákban rajzolva meg az előadott koreográfiákat. Művészi teljesítményük a szombat esti műsor fénypontja volt. A vasárnapi zselizi zenés ébresztő közben ismét módunk volt hallani a Csehszlovák Rádió Magyar Főszer* kesztőségének zenés, dalos riportműsorát, melyet a fesztivál 30. évforduója tiszteletére! Papp Sándor szerkesztett. Utána a Schubert parkban a gyermektánccsportok tagjai a nézőként érkezett iskolák tanulóit tanították játékaikra és táncaikra. Utána kezdetét vette a nemzetközi gyermeknap tiszteletére szerkesztett Gyertek velünk játszani című műsor. A versenyben szerepelt táncsoportokon kívül a magyarországi kalocsai és a tlmaíei szlovák gyermektánccsoport működött közre. A műsor szerkesztője Czéréné Pozsár Erzsébet volt. Ä felemelő és hatásos műsornyitás után — a csoportok^ tarka virágcsokorként fogták körbe a nézőteret és úgy mutatkoztak be a közönségnek — valamennyi gyermiekegyüttes ízelítőt adott műsorából. A délutáni műsor Zseliz főterén a Hősök emlékművének megkoszorúzásával kezdődött, melyen megjelent a Nyugat-szlovákiai kerületi párt- és állami küldöttség Jozef Dovala elvtársnak, a Nyilgat-szlo/ákiai Kerületi Pártbizottság Elnöksége tagjának vezetésével. Vendégként jelen volt Štefan Kopöan, az SZLKP KB kulturális osztályának vezetője, valamint Hrabec Istváő, az MNK bratislavai nagykövetségének konzulja. A koszorúzási ünnepséget színes menettánc követte, majd a Schubert parkban megkezdődöt a csehszlovákiai magyar dolgozók1 kerületi ünnepi nagygyűlése. A gydlés szónokai Jozef Dovalia és dr. Lukács Tibor voltak. Utána fellépett a zselizi vegyes-, iskolai és leánykar, illetve az Ipolysági (Šahy) vegyeskar Horváth Géza és František Zborovjan vezetésévei. Az ünnepi nagygyűlés befejeztével a Hála virágai című műsorra került sor, melynek rendezője Gál György mérnök volt.; A műsorban fellépő együttesek — I a Szőttes, az Ifjú Szívek, a kassai ;Üj Nemzedék, a somoijai JŠamorín)j Csallő, az ekecsi Sum* mások, a szinai (Seűa) Rozmaring, a sládkoviűovói Oj Hajtás, a Kalocsai Népi Együttes gyermektánccsoportja, Szvorák Katalin népdalénekes, a bra-, tislavai Gymnlk szlovák táncegyüttes, valamint a gyermektánccsoportok helyezettjei — műsoruk legszebb darabjait fűzték bsokorba, hogy méltón köszöntsék hazánk felszabadulásának 40. évfordulóját. Rekordszámú — több mint tízezres — közönség gyönyörködött a festői környezetben felhangzó dalokban 1és tüzes táncritmusokban. Az Ifjúi Szívek táncosai immár új népi zenekarukkal léptek színpadra — s megérdemelt sikert arattak. Valamennyi műsorszám különböző volt, mégis egy tőről fakadt: nemzetiségi népművészetünk egyre életképesebb tövéitől. Jó volt látni, hogy amatőr és félhivatásos népművészeti csoportjaink j színvonala egyre közelebb kerül egymáshoz. Összegezve a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók XXX. Országos Népművészeti Fesztiváljának három napját, elmondhatjuk, hogy néphagyományaink ápolása jó kezekben van. A jubileumi népművészeti fesztivál így teljesítette küldetését. Színvonalas műsoraival gazdagította hazánk felszabadulásának 40. évfordulója ünnepségsorozatát. Csoportjaink tánctudásával és igyekezetével a legigé* nyesebb népművészeti szakember is elégedett lehetett. A nézők jól szórakoztak és í élményekkel gazdagodva távoztak. Az egyes műsorok lebonyolítása zökkenőmentesen folyt, amely a CSEMADOK KB dolgozóinak és a társrendezők képviselőinek lelkiismeretes munkáját dicséri. DEBRÖDI D. GÉZA, a CSEMADOK KB művészeti' osztályának vezetője Megosztott harmadik díjat nyert a galántai Pitypang Nagy sikert aratott a Kalocsai Népi Együttes gyermektánccsoportja
