Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-06-15 / 24. szám
1985. június 15, .SZABAD FÖLDMŰVES Mezőgazdaságunk a minőség kérdésének szemszögéből----------13 • , ■] Ä növényi termények minőségi mutatóinak alakulását alapjában véve kétféle módon befolyásolhatjuk: a növénynemesítésen és az agrotechnikán keresztül. Örvendetes tényként említhető, hogy az utóbbi években mezőgazdaságunk a genetika, a nemesítés, a fajtaválaszték és a körzetesítés terén elmélyítette kapcsolatát a feldolgozó iparral. Ugyanis csakis így lehet pontosítani az élelmiszeripar követelményeit, és a növénynemesítők sokéves munkájuk során az ű] fajták technológiai tulajdonságaira, tápértékére és a külalakjára összpontosíthatják figyelmüket. Ennek következtében a minőség szempontjából is fokozatosan Javult az új, elismert fajták választéka. A jövőben sem engedhető meg, hogy a fajtaválasztékba olyan új fajták kerüljenek, amelyek nem felelnek meg teljes mértékben a minőségi követelményeknek. Ugyanez vonatkozik a külföldről behozott fajtákra is. Ugyancsak örvendetes, hogy ma a hosszú távú fajtanemesítő programokban olyan célok szerepelnek, melyek figyelembe veszik a mennyiség és a minőség közötti összhangot. Fajtanemesítésünk e pozitív irányzatairól az utóbbi években elismert fajták tanúskodnak a legjobban. A REGINA őszi búzafajta például sütőipari értékét illetően a legjobb minőségű (Ai) hazai nemesítése búzafajtánk, amelynek kiváló technológiai tulajdonságai a szovjet búzákkal vetélkednek. A KOŠÚTKA és az ODRA búzafajta sütőipari értéke is kiváló (Ä2). Az 1983-ban jóváhagyott fajták azonban mintha bizonyos válságra utalnának fajtanemesítésünkben. A ZDAR és a SABINA búzafajták minősége ugyanis közepes (Bi— A2, illetve B2), és a hazai fajtaválasztékban csupán в keveréktakarmányokba alkalmasak. A termesztésben kiegészítő fajtaként jöhetnek számításba. Nem minősíthető szerencsés megoldásnak az IRIS búzafajtának a hazai fajtaválasztékba való besorolása sem. A siker technológiai tulajdonságai tekintetében ugyanis nem felel meg a követelményeknek. E fajta lisztjéből készült tészta túlságosan ragadós és a korszerű pékipari gépsorokon nehezen feldolgozható. Mivel egy valóban nagy termőképességű fajtáról van szó, a mezőgazdasági gyakorlatban, sajnos, gyorsan elterejdt. Az egyelőre nem megfelelő felvásárlási rendszerünk következtében — amely a búza minőségét elsősorban a sikertartalom szerint értékeli — nehezen akadályozható meg, hogy az Iris fajtát ne keverjék be az élelmiszeripari célokra szánt búzákhoz. A többi- gabonaféle fajtaválasztéka tekintetében ilyen jellegű problémák szerencsére nem merülnek fel. A RUBIN tavasziárpa-fajta söripari értéke kiváló. A technológiai minőség valamennyi mutatója tekintetében a MARS fajta is megfelel. A PAN, a VELES és az ORLlK zabfajta a fehérjetartalom tekintetében a kiváló minőségű fajtáink közé sorolható. A CE 425-L és a TA 285-L új kukoricahibridek is minőségi szempontból jelentős hozzájárulást jelentettek a fajtaválaszték minőségi javításában a nélkülözhetetlen aminosavak, főleg a lizín nagyobb tartalma miatt. A bab újnemesítésű JÚLIA, PRIMA, MONA fajtáinak is jellegzetes minőségi vonása a nagyobb fehérjetartalom. Úgyszintén a TOLAR borsófajtának is. Az étkezési burgonya választéka négy új fajtával bővült az utóbbi években. Ezek az IVA, az OTAVA, a KERA és a SVATAVA fajták, melyek minősége első osztályú. A piacra kerülő burgonya minősége azonban a növényzet nem megfelelő egészségi állapota, az agrotechnika hiányosságai, a nitrogénes műtrágya túladagolása, de főleg a gumók betakarítása és az ezt követő kezelése során jelentős mértékű mechanikai károsodása következtében joggal váltják ki a fogyasztók elégedetlenségét. A gyengébb minőségért azonban nem a fajta a felelős. Az ipari feldolgozásra szánt BOUBÍN és OREB fajták jó minőségű tulajdonságai között első helyen a fokozott keményítőtartalom szerepel. Az olajnövények nemesítése terén jelentős sikernek számít a SILESIA őszirepcefajta előállítása, mert amellett, hogy a minimálisra csökkentették az eruksavtartalmat, az olajtartalom változatlan maradt, a termőképessége pedig növekedett. A termények minőségét a növényvédelem is jelentősen befolyásolja Fotó: Bogoly János Az új, genetikailag egycsírájú FOLYNA cukorrépafajta az előző hazai fajtákhoz képest magasabb cukortartalmú és alkalmas a kézi munka nélküli nagyüzemi termesztési technológia alkalmazásához, hazánk valamennyi termelőkörzetében. Betakarításához a nálunk alkalmazott összes gépsor megfelelőnek bizonyult. A minőség tekintetében egész sor pozitív eredményről lehetne beszámolni a zöldség- és gyümölcsfélék fajtanemesítésében. Ilyenek a HANKA vöröshagymafajta, a BORA karfiolfajta, a KAROLA sárgarépafajta, a KONÍKA és a KLENOT uborkafajta, a gyümölcsfélék közül pedig az OTELO feketeribizke-fajta, a RUBlN és az OLDENBURGI PIROS almafajta, hogy csak néhányat említsek. A nemesített biológiai anyag minőségét az első nemzedéktől kezdve figyelemmel kell kísérni. A minőségi mutatók széles választékát ugyancsak össze kell hangolni az élelmiszeripar és az egészségügy követelményeivel. Feltétlenül szükséges az eddiginél hatékonyabb, az ökológiai adottságok szerinti szakosítás elmélyítése. A kedvező termőhelyi adottságú körzetekben elsődlegesen a legjobb minőségű fajtákat ajánlatos körzetesíteni, az optimális agrotechnika egyidejű biztpsításával. Jó példaként szolgálhat az élelmiszeripari búzatermelés területi szakosításának 1982- ben kiadott térképe. Az agrotechnika szempontjából jobban ki kell dolgozni valamenyi növénykultúra esetében a fajtaspecifikus termesztési technológiát, jobban odafigyelve a minőségi követelményekre. Figyelembe kell venni azt, hogy például a műtrágyázás módja és adagolása, továbbá a növényvédelem vagy a betakarítás időpontja nem minden esetben felel meg a termények optimális minőségének. Egyebek között igen fontos követelmény a növények egyenletes nitrogénellátása a tenyészidő folyamán, főleg azokban a fejlődési szakaszokban, amelyek döntő jelentőségűek a termék minőségét illetően. E tekintetben nagymértékben különböznek a kenyérgabona, a sörárpa, a takarmányrépa, a cukorrépa, a burgonya és a zöldségfélék nitrogénellátással szembeni igényei. A zöldségtermesztésben gyökeresen meg kell változtatni a trágyázási módszerek eddigi gyakorlatát, elsősorban a nitrogéntrágyázás esetében, mivel fönnáll a nitrátok felhalmozódásának a veszélye. Előtérbe kell helyezni a szerves és a lassan ható trágyák alkalmazását. Továbbá vizsgálni kell a nitrifikácló szabályozásának lehetőségét, valamint a fényviszonyoknak és a betakarítás időpontjának hatását a termények beltartalmi értékére. Fokozott figyelmet kell szentelni a korszerű analitikai módszereknek is, amelyek alkalmasak a kísérleti anyag sorozatvizsgálatára, továbbá olyan tudományosan megalapozott eljárások kidolgozására, amelyek segítségével a nem kívánatos szermaradványok igen alacsony töménységben is megállapíthatók. Említést érdemel, hogy a termények minőségi mutatóinak javítására irányuló intézkedési javaslatok a gyakorlat számára nem igényelnek különösebb költségeket. A területi szakosítás és a fajták körzetesítése tekintetében csupán megfontoltabb szervezésről van szó. Ugyanez vonatkozik a mezőgazdasági termények felvásárlására is. Célszerű lesz a jövőben a termelők érdekeltségét a minőség szerint differenciáltabb felvásárlási árakkal serkenteni. Az agrotechnikai intézkedéseket illetően a minőség szempontjából sokkal előnyösebbnek bizonyultak az anyagtakarékos technológiák. Ami annyit jelent, hogy az eddigi maximális trágyaadagokat optimális adagokkal, a megelőző növényvédelmet pedig a feltétlenül szükséges és az előrejelzésen alapuló beavatkozásokkal kell helyettesíteni. Nagyobb gondot kell fordítani a termőföld védelmére és a talajerő megtartására. A tápanyagpótlásban a legújabb tudományos ismeretekre kell támaszkodni. Bebizo. nyosodott ugyanis, hogy a műtrágyázással kapcsolatos negatív jelenségek a technológiai fegyelem be nem tartásának a rovására írhatók. A mezőgazdasági kutatás terén az eddiginél lényegesen nagyobb teret kell biztosítani a minőség kérdéseinek. Ehhez ki kell használni azt a gazdag ismerettárat, amelyet a mezőgazdasági, az élelmiszeripari és egészségügyi tudományok ezidáig összegyűjtöttek. Kevés olyan terület akad, ahol a tudományos kutatás olyan mértékben előzte volna meg a gyakorlatot, tniht éppen ezen a téren. Az egész társadalom javát szolgálja majd ennek az aránytalanságnak mielőbbi kiegyenlítése. Jaroslav Prugár docens, a tudományok talajtani doktora II. RÉSZ A másik terUlet, amelytől nagyban függ a számítástechnika alkalmazásának sikere, az elsődleges nyilvántartás színvonala és fegyelme. Ez különben szorosan öszszefügg az előbb említett körülményekkel. Éppen ezért nagyon jól bevált az a gyakorlat, hogy a gazdálkodással kapcsolatos elsődleges nyilvántartás adatait az egyes ágazatok ökonómusai maguk táplálják be a rögzítőbe, és ezt a feladatot nem végzi el helyettük a számviteli osztály. Ezáltal minden ágazat rá van kényszerítve az elsődleges nyilvántartás helyes és naprakész vezetésére, maga látja annak előnyeit és szenvedi annak fogyatékosságait anélküi, hogy másokat lehetne okolni. Hasonló módon minden ágazat megkapja saját adatainak feldolgozott eredményeit, illetve a velük kapcsolatos hibák jegyzékét, amit az ágazatvezető kötelezően megtárgyal ágazatának dolgozóival. Ott, ahol ezt így csinálják, mint például a Vásárúti (Trhové Mýto) Efsz-ben, aránylag rövid idő alatt rendbe jönnek az elsődleges adatszolgáltatás kérdései, az egyes ágazatok igénylik a feldolgozás eredményeit, s azokat egyre szélesebb körben használják fel döntéseik előkészítésénél és megalapozásánál. Ez természetesen szilárd szervezeti hátteret, a jogok és felelősségek körének pontos elhatárolását, a feladatok világos megjelölését, valamint teljesítésük következetes mérését követeli meg. Ahogy nő azon üzemek száma, melyek az önálló belüzemi önelszámolási rendszer alkalmazásával kapcsolatosan ezeket a feltételeket komplexen létrehozzák, úgy nő azon üzemek száma is, melyek a számítástechnikát már nélkülözhetetlen eszköznek és az irányító munka javításához elengedhetetlen követelménynek tekintik. A számítástechnikával szembeni kifogások azokból az üzemekből származnak, melyek kampányszerűen, nem saját igényük és szükségletük alapján kelletlenül vezették be, és ennek folytán a fogadásához és felhasználásához szükséges feltételeket sem biztosították kellő szinten. Persze, azt sem állíthatjuk, hogy az ellenvélemények gyökerei kizárólag az üzemek fogyaа тттштkihasznáiasa a mezogazdasagban tékosságaiból erednek. Tény az, hogy mind pénzügyi, mind szervezési és módszertani szempontból óriási előny, hogy a számítástechnika alkalmazásának problémáit nálunk központilag finanszírozott ágazati számítógép-hálózat kialakításával oldották meg. Annak is megvannak az előnyei, hogy országosan egységes program szerint dolgoznak, ami különben szükséges az államigazgatási információ-rendszer igényeinek kielégítéséhez. Ezzel szemben az is igaz, hogy ezek az országos programok nem igazodnak (és nem is igazodhatnak) maradék nélkül az egyes üzemek szükségleteihez. Ez főleg a döntés-előkészítési információk feldolgozására vonatkozik, mely, mint ismeretes, még nem nevezhető komplettnek, holott az üzemi gyakorlat ezt igényelné leginkább. Érthető tehát, hogy egyre több mezőgazdasági üzem jelenti be igényét vállalati kisszámítógép beszerzésére, annak ellenére, hogy ezek nem teszik feleslegessé a társadalmi-gazdasági információk központi feldolgozását. A ROBOTRON A-51-30-as kisszámítógépekről van szó, melyek beszerzési ára 400 ezer korona körül van. Ez a gép kellő programellátás mellett el tudja végezni a számítástechnikai állomáson történő feldolgozáshoz rögzítőgépen előkészített adatok hibaellenőrzését, és ezzel módot ad a hibák otthoni kijavításához —r így jelentős gépi idő megtakarítását teszi lehetővé (ami költségmegtakarítást jelent) —, másrészt el tudja végezni az összes döntéselőkészítő információ feldolgozását, mint például a takarmányozás, a talajerőpótlás, a gépkihasználás, a munkaerőkihasználás, az állatnyilvántartás stb. komplett feldolgozását. Teljesítőképességére jellemző, hogy 126-féle programja van, vagyis ugyanannyi feladat elvégzésére alkalmas. A programokat a bratislavai MÉISZÉV biztosítja, beleértve a számítógép üzembe állítását is. Azok az üzemek, melyeknél, már használatban vannak, és melyek már szereztek velük kapcsolatban tapasztalatokat, egyértelműen pozitívan értékelik ezeket. Az alapkérdés nem a gép teljesítőképessége, hanem az, hogy az egyes üzemek ebitől mit tudnak felhasználni és hasznosítani. Ez viszont felkészültségük és hozzáértésük színvonalától függ. Noha a bratislavai MÉISZÉV ezek terjesztésében is döntő részt vállal megára, az üzemek nagy száma folytan nehúz lenne elvárni, hogy az A számítástechnika felbecsülhetetlen alkalmazzák segítséget jelent — ha. megfelelően Fotó: St. Krajčovič üzembeállítás, a begyakorlás és kihasználás valamennyi feladatát egyedül meg tudná oldani. Ehhez szükséges lesz járásonként 1—1 úgynevezett applikációs csoportot létrehozni — legalábbis a kezdeti időszakban. Ennek költségei távolról sincsenek arányban azzal az előnyvesztéssel, amit a döntés-előkészítő információk hiánya, vagy ki nem használása jelent. Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a számítástechnika bevezetésének terjedelme egyelőre száinszerűségét tekintve mezőgazdasági üzemeinkben jelentős eredményeket ért el. Járásaink többségében a társadalmi-gazdasági, tehát az ügyviteli információk feldolgozása mind az öt alrendszer vonatkozásában folyamatban van. Sajnos, a nyert nagy tömegű információ csak nagyon szűk körben és hiányosan van kihasználva. Ennek ellenére ott, ahol e rendszer befogadására kellően felkészültek, már a jelen időszakban is jelentős előnyökkel jár. Nem csökkent ugyan a számviteli dolgozók száma, de jelentős időkapacitás szabadult fel egyéb fontos tevékenység ellátására. A hónap 12. napján minden ágazat komplett eredménykimutatással rendelkezik, és pontosan értékelheti tevékenységét. A nyilvántartási fegyelem javult és hitelessége nőtt. Azok a költségek pedig, melyek a számítástechnikával járnak, bőven megtérülnek a jobb információk útján javult irányítási színvonal által. Pedig a döntő javulást nem a társadalmi-gazdasági információk feldolgozása tudja biztosítani, hanem a döntés-előkészítési információké, akár a számítástechnikai központban történik a feldolgozásuk, akár a vállalati kisszámítógépek útján. Minden vita és kifogás ellenére cáfolhatatlan tény marad, hogy a sámítástechnika bevezetésében a bratislavai MÉISZÉV igen jelentős munkát végzett, és a fellelhető hiányos ságok zöme az üzemeink hiányos fel készültségéből és nem eléggé aktív hozzáállásából ered. Kétségtelen, hogy a bratislavai MÉISZÉV munkájában van még javítanivaló. Elsősorban méginkább vállalatközelbe kell hozni egész tevékenységét, vagyis a mezőgazdasági üzemek szükségleteiből, nem pedig saját vállalati érdekeiből kell kiindulnia. Nem lehet célja, hogy minél több gépi órát teljesítsen és minél többet számlázhason. Nincs értelme a mezőgazdasági üzemeket olyan információk tömegével elárasztani, melyeket azok a jelen fejlettségi fokon nem tndnak hasznosítani. Kevesebb, de használhatóbb és könynyebben kezelhető információkra van szükség. Ettől függetlenül azonban a további siker kulcsa a mezőgazdasági üzemek, és a középszintű irányító szervek hozzáállásában van. Az új, haladó dolgok harcok és áldozatok árán születnek. Nincs ez másképp a számítástechnika bevezetésével sem. Ez sem lehet csupán néhány lelkes és haladó gondolkodású szakember ügye, és nem elég, ha az üzemek csúcsvezetése az ügy érdekében csupán jóindulatú semlegességet mutat. Összefogott és egybehangolt tervszerű munkára van szükség mind az üzemekben, mind az irányítási szervek részéről. A tervbe vett applikációs csoportok felállítása feltétlenül szükséges lesz, főleg ha a kis számítógépek nagyobb számban történő alkalmazása megkezdődik. Ezek befuttatását mezőgazdasági, üzemeink saját erőből nem fogják tudni megoldani. Ehhez nélkülözhetetlen a megfelelő külső segítség Tudatosítani kell, hogy mezőgazdasági üzemeink irányítása hatalmas jelentőségű korszakváltás küszöbén áll. A jelen időszak hasonló ahhoz, mint a gépesítés beindításának időszaka volt. A kombájnoknak és a traktoroknak is megvoltak a maguk ellenzői. Szerencsére az élet nagyon gyorsan elhall* gattatta őket. így lesz ez a számítástechnika alkalmazásba vételével is. Közös ügyünk tehát, hogy az é’et ezen a területen Is minél gyorsabban igazolja azok igazát, akik meggyőződéssel vallják, hogy mezőgazdaságunk további fejlődése elkerülhetetlenné teszi, hogy a tudományos és műszaki haladás eredményei az irányító munka területén is teljes szélességben érvényesüljenek. Dr. Cséfalvay Gábor, a Dunaszerdahelyi Járási Mezőgazdasági Igazgatóság közgazdasági igazgatóhelyettese
