Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-01-19 / 3. szám
1985. Január 19. SZABAD FÖLDMŰVES 7 Még egyszer a hozományvadászról Tulajdonképpen nem fs Noszty Feri veti ki hálóját a gazdag polgárrá lett Tóth Mihály lányára, hanem az egész dzsentri-famíliája, úgymond társadalmi osztálya. Karikagyűrűvel szerzett vagyonnal akarják fényessé tenni a már megfakult mivoltukat. Miközben Mikszáth Kálmán a tóle megszokott anekdotázással kacagtat, elénk tárul a századelő úri világa, minden pompájával és fertőjével egyetemben. Korrupciónak vagyunk tanúi, hazudozásoknak, élösdlségnek, cinizmusnak; az alapjaiban megingott nemesi rend végnapjai tárulnak a szemünk elé. Mindezek ellenére a darab figurái kellemesek, sót némelyik szeretetreméltó. Kissé Jókai-romantlkusak, Kemény Zsigmond-különcök, Mórícz-realisták. Igazi „palóc-miliő“. A Komáromi (Komárno) Magyar Területi Színház Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival c. regényének színpadi átdolgozásai közül a zenés játékot választotta. A mű az átdolgozás ellenére ízig-vérig „mikszáthi“ maradt, megtartva minden eredet] báját, a mának szóló szellemi üzenetét. Mert ugye napjainkban Is vannak számító rokonok, át nem gondolt kinevezések, visszaélések .intrikák és fúrások, sőt! olykor-olykor még érdekházasságról is hallani... Nincs új a nap alatti — mondhatnánk erre. Konrád József é. in. jó 'érzékkel nyúlt a műhöz, közönségsikert csinált belőle. Az előadásnak volt humora, könnyedsége, eleganciája és komoly tartalma. Kopécs Tibor színpadképe szervesen ötvözte egybe a látványosságot és a célszerűséget. A díszlet tágasságával, alakíthatóságával a kor elvárásainak tett eleget. Jelmezei színesek, harsányak, funkciót töltenek be. A rendező népes szereplőgárdát vonultatott föl, a színészek tudásuk legjavát nyújtották. Néhányan közülük, — Dér Lídia, Vörös Lajos, Rancsó Dezső — most debütáltak. (Bízunk benne, hogy a színház tapasztalt művészei majd átsegítik őket a kezdeti nehézségeken.) Most pedig lássuk az egyes szerepeket. Brozik, a vendéglős, Tóth László személyében pompás epizódszereppé formálódott. Nagv kár, hogy a társulat „hadvezetése“ olyan sokáig „obsitos állományban“ felejtette őt. Tóth László többre is képes ... Velkovícsot Fazekas Imre é. m., Kozsehubát Pűthe István hozta életközeibe. Bugár Gáspár Klementi sajtólovagként öltött kosztümöt. Bugár Béla Pázmár orvosa és Turner Zsigmond Stromm ezredese a békeidők hangulatát' idézte föl, hitelesen. A bemutató kellemes színtfoltja volt, Benes Ildikó Tinkája, valamint Mák Ildikó Noszty Vilmája. Az előbbinek a bakfis könnyedsége, az utóbbinak pedig a méltóságosasszony-szerűsége váltott ki elismerést, tapsot. (Mák Ildikó az utóbbi Időben sokat fejlődött, a nagykosztümös figurák hölgyévé vált.) Udvardy Anna kitűnő érzékkel azonosul Máli-Az idősebb és a fiatalabb Noszty: Boráros Imre és Holocsy István val, sok örömet szerzett a hálás publikumnak, szépen beszélt és énekelt, magával ragadó volt. Ferenczy Anna é. m. Tóth Mihálynéként lépett a deszkára. Találóan érzékeltette a fölkapaszkodott ember jellemét, akinek ha pénze van máris úrnak érzi magát. Játéka láttán megint csak óhatatlanul eszünkbe ötlött néhány párhuzam__ Boráros Imre Noszty szerepében aprólékosan kidolgozott nagyimat testesít meg. Testhez álló, neki való feladat. Dráfi Mátyás Kopereczky főispánja olyan pontosan sugall helyzetet, lelkiállapotot, színpadi eseményt, mintha őrá szabták volna az egész komédiát. Mélyen kondított hangját, széles skálán mozgó énekét csodálni lehetett. Oroszlánrésze van a sikerben. Ropog József Tóth uramja egyedül dacol az úri haddal, sokszor a feleségével és a szerelmes lányával is. Már-már beadja a derekát, mígnem egy elveszített levélke megerősíti a hitében. Elégedettek lehettünk a Játékával. Varsányi Mari is nívós teljesítménnyel ajándékozott meg bennünket. Temperamentuma sodrást adott játékának, amellett mindvégig megőrizte gyermeteg üdeségét, őszinteségét. Körülbelül ilyennek is képzeljük el Tóth Marit. Holocsy István Feri ura (Noszty Feri) vérbeli dzsentriivadék. Főleg a második felvonásban jeleskedik, él a szerep kínálta lehetőséggel, de a katonai mundérban keményebb feszesebb testtartást kívánnánk. A tömegjeleneteknél láthattuk még T. Tóth Lászlót, Szalay Máriát, Nagy Annát, Liska Pált, Leszkó Zsoltot, Konrád Miklóst, Holocsy Katit, Gúlái Erikát és Garai Gábort. A zenei aláfestést és kíséretet Oláh Sándor kvartettje szolgáltatta. Sokak szerint hangos, dzsesszes volt a zene, többen hiányolták a hegedűt is. Ogy vélem, hogy a színlap az együttes vizltkártyája. A társulat ezúttal új formában jelentette meg, vonzóra, érdekesre sikerült. Egyetlen szépséghibája, hogy a művészeket polgári fényképeken mutatja be, ami ásatag dolog. Miért nem az illető darab kosztümjeiben? Egy kis jóakarattal ez is megoldható lehetne, gondolom. Erényeivel és vélt-valós hibáival együtt a színház rangját öregbítette a darab, annak ellenére, hogy a rendezés nem mindenben és mindenhol volt szeplőtlen. A szereposztás is körültekintőbb lehetett volna, hiszen pl. az idősebb és a fiatalabb Noszty között alig van korkülönbség. Ennek ellenére — egészében — igényes és sikerrel megvalósított színpadi vállalkozás volt. Csiba Géza Mák Ildikó INoszty Vilma) és Dráfi Mátyás (Kopereczky) (Nagy István felvételei) A MATESZ januári játékterve 19. szombat, Bátorkeszi (Vojnice): Energikus emberek 20. vasárnap, Szűgyén (Svodín): Energikus emberek 24. csütörtök. Jóka (Jelka): Energikus emberek 25. péntek. Perbete (Pribeta): Energikus emberek 27. vasárnap, Nagyfödémes (Veiké ОГапу): Energikus emberek 31. csütörtök. Köbölkút -(Gbelce): Energikus emberek Megjegyzés: Az előadások 19.00 órakor kezdődnek. A színház a műsorváltozási jogát fenntartja! Fotóznak a munkahelyen Ha az ember meg akarja örökíteni magát egy-egy nevezetes alkalomból: kiöltözik, elmegy a fényképészhez, kényszeredett mosolyt fagyaszt az arcára és a fotó bekerül a családi albumba. Az ünnepélyesebb alkalmakhoz manapság á fotós már a helyszínre megy, így életszerűbb a bankett, az esküvő, az érettségi találkozó, a nőnapi ünnepség, vagy a kétéves Arnoldka. De ezzel a fotózás szerepe nagyjából ki ts merült. Mindenféle más hívatlan, objektívszemű egyén gyanús. Mit akar, honnan jött, van-e engedélye, kérjen még kettőt... Ha az igazgató megengedi, akkor esetleg... Régebben, amikor a fotók csak a diesőségtáblához kellettek, alig lehetett az önkéntes modelleket elhessegetni a gép elől. Mára a fotózásnak romlott a presztízse; nem tudja a fotóaalany, hogy rossz vagy jó példa Illusztrációja lesz-e. Kezdődött a hitelrontás a közlekedésrendészetben. A gyorshajtókról készült fotóknak a címzett a legritkább esetben örül. Aztán az utóbbi időben a napisajtóban gyakran jelennek meg bíráló felvételek rendetlen ...MAGÁM MGYATVA JÁR! ÖNCSINÁITA CTJÁN...“ Majdnem egy évszázadot élt végig, azt a századot, amelyikben a természettudományok addig soha nem látott fejlődésnek indultak. Ennek a rohamos fejlődésnek volt szorgos munkása Jedlik Ányos István, aki nehéz körülmények között, távol a hivatalos tudománytól, társ nélkül dolgozta végig életét. Nemcsak a közismerten jelentős felfedezései —a villanymotor, a dinamó, a szódavízgyártó gép, az osztó gép — tették nevét ismertté, hanem a sok apró, jelentéktelennek tűnő alkotásával is nagyot tett, sőt igen sok, jobb körülmények között dolgozó idegen tudóst előzött meg. 185 évvel ezelőtt, 1800. január. 13-án a Vág és a Nyitra összefolyásának torkolatában meghúzódó akkori zsellérfaluban, Szímőn f Zemné j született. Évfordulója alkalmából a változatos, fordulatokban gazdag óletútja helyett Ismerkedjünk inkább a tudós, a felfedező tanulmányaival! Eötvös Loránd a következőképpen vallott róla emlékezetében: „A félénk elzárkőzottság volt az az egy nagy hibája, amely akadályozta, hogy másokkal való érintkezés által tudományos látóköre bővüljön ... Jedlik magára hagyatva járt öncsinálta útján, és mégis nemegyszer azon nagy felfedezések nyomán haladt; aiőelyek a múlt század dicsőségét teszik, ö sokat keresett és sokat talált, de mert maga nem hirdette, honfitársai nem vették észre, a külföld nem látta az ő találmányait; azért a világ tudományos irodalmában neve alig fordul elő а XIX. század felfedezőinek sorában.“ Feltaláló volt a szó legnemesebb értelmében. Találmányainak, felfedezéseinek legtöbbje külön-kUlön is elismerést, világhírnevet érdemel, valamennyi ma már az egyes tudományágak alapjául szolgál, az emberiség javát szolgálja. Legelső felfedezése — a savanyúvizet előállító gép — 25 éves korában látott napvilágot, legutolsó találmányát, a magosztásos gépsort 82 évesen rögzítette. S e két találmánya között foglal helyet, még további 74, köztük a még ma is nélkülözhetetlenek, mint például a galváncellák, az áramváltós motor, az önműködő áramszabályozó mérleg, az elektromágneses hullámgép, a dróttekercses áramszabályozó, a már említett villanymotor, dinamó, a szódavízgyártó gép. Ezek -tették őt híressé, de nem elég ismertté. Halála után döbbentek rá felfedezéseinek és általában a fizika területén elért eredményeinek jelentőségére. Alakja az évek során egyre emelkedik, s fokozatosan elnyeri a méltó, az őt megillető helyet a tudomány nagyjai között ... Ma már a Szovjetunióban a Szovjet Tudományos Akadémia rendszeresen tart Jedlik-napokat, a Német Demokratikus Köztársaság tudósai egyre mélyebben foglalkoznak Jedlik nézeteivel, neve Angliában, Franciaországban és az USA-ban is ismerősen cseng. Ideje, hogy szülőföldjén is tudatára ébredjünk nagyságának, s megtiszteljük az őt megillető elismeréssel! PÉNZES ISTVÁN FELHÍVÁS A CSEMADOK Központi Bizottsága hazánk felszabadulásának 4Q. évfordulója tiszteletére országos irodalmitörténelmi vetélkedőt hirdet. A vetélkedő célja, hogy a felszabadulás eseményeinek felidézésével, Irodalmi örökségünk népszerűsítésével és haladó hagyományaink feltárásával tovább erősítsük a szocialista hazafiasság és a proletár nemzetköziség elvének érvényesítését a lakosság körében. A VETÉLKEDŐ FELTÉTELEI: 1. A vetélkedőn részt vehet minden csehszlovák állampolgár, aki az e célra kiadott jelentkezési lapot 1985. január 31-ig kitöltve beküldi a CSEMADOK illetékes járási bizottságára. (A jelentkezési lapok a CSEMADOK járási bizottságain szerezhetők be.) 2. A vetélkedő járási fordulőjának szerves részét képezi az az írásban benyújtandó munka, melyet a versenyben részt vevő csoportok készítenek maximum 10 oldal terjedelemben községük (városuk), a környék vagy a járás telszabadltási harcairól, a lelszabadftási harcokban részt vevő csoportokról vagy személyekről, Ш. az ezeket támogató erőkről. A zsűri az elkészített és a CSEMADOK illetékes járási bizottságára 1985. február 28-ig benyújtott'írásbeli munkát 0-től 10 pontig értékeli. 3. A versenyben háromtagú csoportok vehetnek részt. A VETÉLKEDŐ LEBONYOLÍTÁSA: 1. A háromfordulós vetélkedőt (járási forduló, kerületi forduló, döntő) a CSEMADOK KB 1985. március 1,— 1985. május 16. között rendezi meg. Szükség esetén a járási fordulót helyi vagy körzeti forduló előzi meg. 2. A vetélkedő kérdéseit a CSEMADOK KB állítja össze. Az egyes fordulókban elért pontszámok a következő fordulóban érvényüket vesztik. 3. A versenyzők részére a CSEMADOK KB részletes tájékoztatót készít a felkészüléshez, amelyet a jelentkező csoportok a CSEMADOK járási bizottságain kaphatnak meg. 4. Az országos döntőben helyezést elért csoportok tagjai könyvjutalomban részesülnek, s a vetélkedő valamennyi résztvevője oklevelet kap. közterületekről, elhanyagolt munkahelyekről, környezetszennyezésről. Ha a fotós megjelenik egy munkahelyen, feszültség vibrál a levegőben. Az emberek munkálkodni kezdenek, felveszik a balesetvédelmi eszközöket, a szabadszájú dolgozót kivezetik a hátsó ajtón. Aztán a vezetőt mosakodások: Ha tudom, hogy jönnek, csináltunk volna egy kis rendet... Józsi, takarítsatok ki az istállóban, fotózni fognak, szóljál az embereknek... Hol jog ez megjelenni? Remélem én nem leszek rajta ... Pedig az igényes fotóriporter életszerű képeket szeretne, lehetőleg emberekkel együtt. Ha nem sikerül őket életszerűen, munkaközben lefotózni, máris oda a fó fogás. Aztán a panaszkodások: Hát igen, ha több seprő volna... Higgye el, nem mi, gondozók vagyunk a hibásak a nagy rendetlenség miatt... Azért ilyen piszkosak az állatok, mert nem tud hová lefolyni a... Az az Igazság, hogy mi amúgy is csak szívességből csináljuk a takarítást — és így tovább. Aztán az önvédelmet szolgáló támadások: Hát ki tud ilyen ócska, hideg műhelyben dolgozni?... Ss nézze elvtárs, szerszámok ezek? A fizetésről pedig főbb ha nem ts szólok semmit... ... Pedig a fotós csak illusztrációs képet akar készíteni a cikkhez, gombostűfejei embereket keres a kép jobb sarkába. De a gombostűjejű embereknek úgy látszik, rossz a lelkiismeretűk. Még hétköznap, munkaidőben is. Vagy tán éppen ekkor leginkább... SZITÁS! FERENC: Virrasztók lélek-fehérben. Csontvázam jelzi, vak vagyok. Ablakomra, tüdőnyi Európára hullanak a hó-csillagok. Tél a tájban: — Menyasszony, vőlegény ölelkezik az utcán. Csókolódznak. A boldogság nem az égből hull rám. Itt mellettem a nagymamák beszélgetnek. Rövid a kezük. Nem ér a túlvilágig ... „ö volt az első életemben, futottunk fától fáig, csak a célban vettem észre, hogy magam futok.“ ILLÉS BERTALAN