Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-01-19 / 3. szám
8 SZABAD FÖLDMŰVES 1985. január IS. Pályák és pályázók Ä pályaválasztás hosszantartó bonyolult folyamata januárban éri el tetőpontját azon tanulók részéről, akik nyolcadik éve látogatják az alapiskolát. A napokban adják át ugyanis a jelentkezési íveket, melyeken ők maguk — de szüleik is — aláírásukkal igazolják, hogy döntésüket megfontolva tanulmányaikat gimnáziumban, szakközépiskolában vagy szakmunkásképző iskolákban szeretnék folytatni, és ezen belül teljesíteni a kötelező tíz éves iskolalátogatásból eredő alapvető feladatokat. Ezekben a napokban dől tehát el, hogy az alapiskolában mennyire volt eredményes a tanulók pályaválasztásra való nevelése, milyen mértékben sikerült az iskola pedagógusainak összhangba hozniuk a tanulók adottságait, képességeit, érdeklődését, s egyben a szülők terveit és vágyait a társadalmi igényekkel. A pályaválasztással kapcsolatos gondok, feladatok bonyolultságát, de egyben fontosságát az a tény is igazolja, hogy minden évben külön foglalkozunk az ezen я területen elért eredményekkel, valamint a pályát választó tanulók lehetőségeivel. Az elmúlt év eredményeit mérlegelve elmondhatjuk, hogy a korábbi évekhez viszonyítva némileg egyenletesebb volt a tanulók érdeklődése az egyes iskolatípusok és tanulmányi szakok iránt. Viszont továbbra is aránylag kevés kiváló előmenetelő tanuló — főleg fiú — jelentkezett a gimnáziumokba, és a vártnál kisebb volt az érdeklődés a szakmunkásképző iskolák érettségivel végződő, valamint a szakközépiskolák néhány műszaki irányzatú tanulmányi szakja iránt. Az 1984/85-ös iskolai évre a tervszámok alapján Szlovákia összes gimnáziumába 11 000 tanulót kellett volna felvenni. A jelentkezők száma azonban mindössze 9570 volt, tehát lényegesen elmaradt a tervezett számtól, s közöttük is a lányok voltak túlnyomó többségben. Túljelentkezés csupán a bratislavai gimnáziumokban, illetve Szlovákia néhány nagyobb városában lévő gimnáziumokban volt. A többi gimnáziumban a jelentkezők száma alacsonyabb volt, mint a felvehető tanulók száma. A jelentkezők 9,4 százaléka vagyis 897 tanuló volt magyar nemzetiségű. Ez az arány lényegében összhanban van az alapiskolába járó magyar nemzetiségű tanulók részarányával, azonban le kell szögeznünk, hogy a magyar tanítási nyelvű gimnáziumok, illetve osztályok iránt eem volt olyan az érdeklődés, hogy válogatni lehetett volna a jelentkezők közül. Szlovákia 127 gimnáziumának 1. évfolyamába 10 ezer 739 tanuló nyert felvételt. A jelentkező és a felvett tanulók számának összehasonlításából egyértelműen tükröződik, hogy a gimnáziumokba aránylag sok olyan tanuló került be, akiket nem vettek fel más típusú középiskolába. A magyar nemzetiségű tanulók esetében is túlhaladja a felvett tanulók száma a jelentkezőkét. A gimnáziumok szerepéről és küldetéséről már többször írtunk a hazai magyar sajtó hasábjain, több alkalommal szóltunk a rádió magyar nyelvű adásában. Ennek ellenére fontosnak tartom újból hangsúlyozni, hogy a gimnázium elsősorban arra hivatott, hogy egyetemi vagy főiskolai továbbtanulásra készítse fel a diákokat. Ezért a legjobb előmenetelő tanulókat várjuk ebbe az iskolatípusba, olyan tanulókat, akik kedvet éreznek a továbbtanulás iránt, és akiknek a képességei, adottságai lehetővé is teszik, hogy tanulmányaikat eredményesen folytassák az egyetemen vagy a főiskolán. Nyilvánvaló azonban, hogy nem minden érettségizett nyerhet felvételt a kiválasztott felsőoktatási intézménybe, ezért gortfltuk a gimnázium óratervébe a termelés és szakképzés alapjai tantárgyat, amely ebből a tantárgyból meghatározott munkaterületekre szakképesítést nyújt az érettségizőknek. Ez a gyakorlatban lényegében azt jelenti, hogy a tanuló nem veszít semmit, ha a gimnáziumi érettségi után esetleg nem nyert felvételt a főiskolára vagy az egyetemre, hiszen a szakérettségi feljogosítja öt arra, hogy a választott munkaterületen középszintű szakkáderként dolgozzon. A szakközépiskolák 17 835 tervezett helyére 19 992 tanuló jelentkezett, ami látszólag arra enged következtetni, hogy a mérsékelt túljelentkezés lehetővé tett egy bizonyos „egészséges“ válogatást az érdeklődők köréből. A valóság azonban az, hogy amíg néhány szakközépiskolába (pl. egészségügyi, közgazdasági, erdészeti) helyenként két- vagy többszörös túljelentkezés is volt, addig más, kevésbé vonzó tanulmányi szakokra (pl. bánya- és kohóipari. vegyipari, gépipari) a tervezettnél is kevesebb tanuló jelentkezett. Ezekbe az iskolatípusokba összesen 17 247 tanulót vettek fel, ebből 1593 volt a magyar nemzetiségű, ami az összes jelentkező 9,2 százalékát tette ki. Hiányosságként említhető, hogy a magyar nemzetiségű tanulók részéről eléggé aránytalan volt az érdeklődés az egyes szakközépiskolák — és ezen belül is az olyan szakirányzatok iránt —, amelyekben anyanyelvükön taulhatnak tovább. Így több magyar tanítási nyelvű osztályba a tervezettnél is kevesebb tanulót lehetett felvenni (főleg a műszaki irányzatokra 1, ezzel szemben aránylag sok jó előmenetelő tanuló nem került be a kiválasztott Iskolába, ahol nagy volt a túljelentkezés. Továbbra sem lehetünk megelégedve azzal a ténnyel, hogy a magyar nemzetiségű tanulók némely viszonylag attraktív szakirányzat iránt sem tanúsítanak keltű érdeklődést. Ennek következtében nem sikerült biztosítani az első évfolyamba tervezett tanulók létszámát pl. a Bratislava! Vegyipari Szakközépiskola, a Lévai f Levice) Gépipari Szakközépiskola magvar tanítási nyelvű osztályaiban. sőt a Losonci (Lníenec) Építészeti Szakközépiskola geodéziai szakán sem. E több éve tartó érdektelenség miatt az 1985/86-n.s iskolai évre bizonyos változásokat kellett eszközölnünk a tanulmányi «zakók struktúrájában. Ezek eredményeként a Lévai Gépipari Szakközépiskolában nem nyílik újabb magyar tanítási nyelvű osztály, helyette a Komáromi Gépipari Szakközépiskolában az elektrotechnikai szakon nyitunk osztályt. Lényepesen csökkenteni kellett a Losonci Építészeti Szakközépiskolában a eeodézia szakra felvehető tanulók számát is. E változások hátterében elsősorban azt a tényt látjuk, hogy az elmúlt időszakban nem volt megfelelő mértékben hatékony az iskola és a szülők együttműködése a tanulók pályaválasztásra való felkészítésében, több alkalommal a szülő véleménye vált döntővé, aki saját gyermeke számára az általa legjobbnak tartott lehetőség mellett döntött, és kevésbé vette figyelembe a társadalom igényeit, valamint az adott lehetőségeket. Ezért is tartom fontosnak újra hangsúlyozni, hogy elsősorban az adott, a meglévő lehetőségekkel kell megtanulnunk élni. Nem lehetünk teljes mértékben elégedettek a magyar nemzetiségű tanulók számával és arányával a szakmunkásképző iskolák érettségivel végződő szakágazataiban sem, ahol a tanulók magyar, illetve szlovák nyelven is folytathatják tanulmányaikat. A középiskolák ezen típusába ugyanis az 5595 jelentkező közül mindössze 3B1 volt magyar nemzetiségű, az 5631 felvett tanuló között viszont már csak 314. Véleménviink szerint a középfokú szakképzés ezen formájáról a szülök még ma sem rendelkeznek megfelelő mennyiségű információval, annak ellenére sem, hogy az alapiskolák pályaválasztási tanácsadói, az iskolák pedagógusai a szülők minden ilyen vonatkozású kérdéseire kimerítő választ tudnak adni. A szülők és az iskola együttműködésében jelentkező hiányosságok és fennakadások következtében válhat bizonytalanná a tanulók nályaválasztásra való felkészítésének hatékonysága. Ezt a megállanítást aránylag egyértelműen bizonyítják azok a problémák is, melyeket e rövid írásban igyekeztem vázolni. Természetesen e bonyolult feladatrendszer sikeres megoldásában más tényezők is szerepet játszhatnak, ám lényeges javulást csak akkor érhetünk el. ha a szülők mindenkor bizalommal fordulnak a pedagógushoz, vagy az illetékes nemzeti bizottság megbízott szakdolgozójához, s a tanulók sorsáról közösen döntenek. E döntésben tükröződnie kell a társadalom igényeinek, a tanulók adottságainak, képességeinek és в szülők elképzelésének, egyben figyelembe kell venni az adott továbbtanulási lehetőségeket is. Dr. Fodor Zoltán, az SZSZK Oktatási Minisztériuma nemzetiségi osztályának vezetője Pályázati felhívás Az idén emlékezünk meg hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításának 40. évfordulójáról. Ebből az alkalomból szerkesztőségünk a Szocialista Ifjúsági Szövetség Pionírszervezetével együttműködve pályázatot hirdet. A PÄLYÄZAT TÉMAKÖREI H Mit tudsz községed vagy városod felszabadításáról? ■ Milyen rendezvényekkel, akciókkal készültök pionírcsapatotokban felszabadulásunk 40. évfordulójának megünneplésére? ■ Számoljatok be élményeitekről, ha részt vesztek tanulmányi kirándnláson a felszabadítási harcok színhelyén. A PÄLYÄZAT KÖVETELMÉNYEI A pályázatra csak pionírok — egyének vagy kollektívák — nevezhetnek be, s a pályamunkák csak eredeti gyermekmunkák lehetnek. A pályamunkákat csak a pionírvezető jóváhagyásával lehet beküldeni, aki tanúsítja ennek eredetiségét. Benevezni legfeljebb két pályamunkával lehet, s ehhez mellékelni kell a pályázó nevét, az évfolyamot és a pionírcsapat nevét, valamint az iskola pontos címét. Egy-egy pályamunka terjedelme nem haladhatja meg a 90 géppel írt sort. A pályamunkákat szerkesztőségünk címére 1985. március 1-től június 30-ig lehet beküldeni. A pályamű első oldalára vagy a borítékra írjátok rá a „Pályázat“ szót. A pályamunkákat lapunk 8. oldalán közöljük és honoráljuk. A PÄLYAMUNKÄK ÉRTÉKELÉSE során az alábbi szempontokat vesszük figyelembe: ■ a cikk eredetisége, egyedi volta; И a fogalmazási készség; ■ a feltünatetett témakörök következetes betartása. A PÄLYÄZAT DIJAI A legjobb tíz pályamunka szerzőjét az alábbi tárgyi ég könyvjutalomban részesítjük: 1. tárgyi jutalom 500 korona értékben; 2. tárgyi jutalom 400 korona értékben; 3. tárgyi jutatom 300 korona értékben; 4. tárgyi jutalom 300 korona értékben; 5. tárgyi jutalom 250 korona értékben; 8. tárgyi jutalom 250 korona értékben; 7. könyvjutalom 150 korona értékben; 8. könyvjutalom 150 korona értékben; S. könyvjutalom 100 korona értékben; 10. könyvjutalom 100 korona értékben: A verseny kiértékelését 1985 «zeptemberében tartjuk. JANUÄR i kelte nyugta kelte nyugta 1 ó. p. ó. p. 6. p. 6. p. Január 21 Hétfő Ágnes \ VINCENT 1 1 7 28 16 19 8 06 16 36 január 22 Kedd VINCE, ARTÚR ZORA 1 7 23 16 29 8 06 16 36 január 23 Szerda ZELMA j MILOŠ ( i 7 22 16 30 8 37 17 49 január 24 Csütörtök TIMÖT < TIMOTEf ( 7 21 16 32 9 02 19 00 Január 25 Péntek PÄL í 1 GEjZA 1 7 20 16 33 9 22 20 08 Január 26 Szombat VANDA 1 TAMARA i ; 7 19 16 35 9 39 21 14 Január 27 . Vasárnap ANGELIKA i BOHUŠ 1 7 17 16 38 10 10 23 24 Miért tilos? — Majd ha már értelmes lesz, ak kor következem én a nevelésben — húzta ki magát az apa Gyurka kiságya mellett, és elégedetten megveregette a gyerek arcocskáját. — Addig csak foglalkozzon vele tíz édesanyja — tette hozzá — én nem szólok bele a dolgába. Miért szabad ? Az élet azonban mást követel és Gyurka édesapjának is hamarosan meg kellett tanulnia, hogy kisfiának már az első perctől kezdve szüksége van rá, s hogy akkor látja el fól a szerepét, ha a gyerek csecsemő korától fogva érzi, hogy apja szereti, ismeri és védelmezi őt. Az apának sajátos szerepe van a családban és erről semmiképpen sem mondhat le. Ö a biztonság, a háttér, az erő és a nyugalom elsőrendű képviselője. Apa akkor tölti be jól a szerepét, ha mindig egyértelmű. Az eréig és határozottság nem mond ellent a szeretetten gyengédségnek. Apa tilt és engedélyez. Es akkor jár el jól, ha meg is mondja: miért tilos a tilos és miért szabad a szabad. A csecsemő ezt persze még nem érti, de nagyon gyorsan elérkezik az idő, amikor a gyerek már nemcsak engedelmeskedik az irányításnak, hanem mindinkább be is látja, miért kell engedelmeskednie. Gyurka édesapja mindeneseire idejében belátta, hogy nem várhat a neveléssel. Anyával összhangban, hiszen ez kettejük dolga, és valóban már az első perctől kezdve részt kell vennie kisfia irányításában, s felnevelésében. —GY—< VÍZSZINTES: 1. Lakásban van! 3. Rejtvényünkben Dénes György: Téli este című verséből idézünk; az idézet harmadik sora (zárt betűk: E, Y, U, R). 6. Az idézet első sora (zárt betűk: H, G, S). 10. Töszámnév. 12. Altat. 14. Költemény. 15. Erekkel mintázott. 17. Ilyen hang is van. 19. R, E, I. 20. Sakkfigura. 21. Tele. 23. A stroncium jele. 24. Kis szürke rágcsáló. 25. Fertőző betegséget okoz. 27. Kórus. 28. Szemlél. 29. Ügy — latinul. 30. Hidrogén, nitrogén. 31. Sűlypát. 33. Kerek szám. 35. tdegen női név. 37. Csavar. 39. Baj. 40. Svájci kanton. 42. Alávaló. 43. Rangfokozat. 44. Nyílás. 46. Igeképző. 47. M. M. J. 48. Verset mondok. 51. Ojezüst. 52. Némán vési 53. Szalonnát puhít. 54. Kínai város. 55.' Hiányqsan ráír! 57. E község határában ölték meg a fasiszták Radnóti Miklós költőt. 59. Vasszerszám. 60. Vissza: európai főváros. 62. Azerbajdzsáni és örmény vándordalos. 64. T. O. A. 65. Kripton. Pozsonyi hírlapíró volt. 41. Város Romániában. 45. Madár. 47. Szórakozik. 49. Forgatmány (ék. h.). 50. Végtagja. 51. Magyar vezér. 56. Dolog — latinul. 58. A. U. G. 61. Bácsi. 63. Libahang. Beküldendő a vízszintes 6., a függőleges 1., valamint a vízszintes 3. számú sorok megfejtése. FÜGGŐLEGES: 1. Az idézet második sora (zárt betűk: A, K, N). 2. Város a Kazah SZSZK-ban. 4. Lena azonos hangzói. 5. Duplán — öregasszony. 7. Római négy. 8. Német névelő. 9. Csurgó. 11. Az anyakőzet hasadékát kitöltő, hosszan elnyúló tömeg. 13. Holland festő. 16. Gléda. 18. Vegyi elem. 22. Igefajta. 25. Fa külső burka. 26. Számtani műveletet végez. 28. Francia filmszínésznő. 32. Házhely. 34. Irányzatok. 36. Gyülésterem. 38. MEGFEJTÉS — NYERTESEK A lapunk 1. számában megjelent keresztrejtvény helyes megfejtése: Boldog új évet, kívánok teneked , Barátom, jó embertársam. Nyertesek: Gálfy Zoltánná, Dunaszerdahely (Dunajská Streda), Zala józsef, Felsőszemeréd (Horné Semerovee), Csank Dezső, Gesztete (Hos'tíce).
