Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-06-15 / 24. szám
12-.SZABAD FÖLDMŰVES. 1985. június 15. Eredmények és célok az exten2ív feltételek mellett gazdálkodó szövetkezetek, mint például a bátovcei, a Nová Dedinka-i és a szántói (Santovka) a kéthasznú szlovák tarka szarvasmarha fajta tenyésztését folytatják. Egyes esetekben 25 százalék vérarányig fajtaótalakltó keresztezést végeznek a tejtermelés növelése érdekében. Ezekben a gazdaságokban a közeljövőben el szeretnék érni a 3500 literes egyedenkénti évi fejési átlagot, míg az 'élenjáró gazdaságokban a 4000 liter fölötitt. A cél tehát az, hogy a tehénállomány nagv terme'ékenységű egyedekből tevődjék össze. Abhoz azonban, hogy a kiváló genetikai tulajdonságokat teljes mértékben hasznosítsák, optimális takarmányozási és tartási feltételeket kell teremteniük, nem beszélve a szakszerűen és becsülettel végzett munkáról. Fontos lépések történtek a szükséges takarmányalap megteremtése érdekében. A megfelelő mennyiségű takarmánykészlet megteremtése a járás adottságai között a hektárhozamok növelésében, valamint az intenzív takarmány- és legelőgazdálkodásban rejlik. Ehhez teljes mértékben kihasználják a belterjesítő tényezőket. Nagy tartalékok vannak a másodnövények termesztésében, de nem utolsósorban a takarmánynövények tartósításában és a takarmányozási technológiában. Ezen a téren is történtek intézkedések. Például mólt év elejétől járási hatáskörű takarmányszakcsoport tevékenykedik. Feladata vizsgálni a takarmányok optimális kihasználását. A takarmányadagok optimalizálását számítógéppel -végzik és az adatokat a szövetkezeteknek továbbítják. Ezenkívül nagy gondot fordítanak a helyes vetésforgó kialakítására, figyelembe véve az állattenyésztés szükségleteit. A járás mezőgazdasági üzemei a nagy termelékenységű tehénállományok kialakításával párhuzamosan megfelelő tartási körülmények megteremtésén is fáradoznak. Az utóbbi években több Istállót korszerűsítettek. A kedvezőbb munkakörnyezet, a hatékony anyagi és erkölcsi elismerés a termelés fokozatos Javulását eredményezte. Éppen ezért a fejlesztési program szerves részét képezi a dolgozókról való sokrétű gondoskodás, a munkahely és munkakörnyezet szüntelen javítása, a jobb feltételek kialakítása, a dolgozók széles körű kezdeményezésének a kibontakoztatása, az fij technológiák alkalmazása, a hatékonyság növelése, a tudományos-műszaki haladás vívmányainak gyorsabb ütemű érvényesítése. Ezek az intézkedések rendkívül szükségesek, hiszen az Idei és a jövőbeni feladatok jóval igényesebbek az eddigieknél. Arra törekednek, hogy egyedenkénti évi átlagban elérjék a 3500—3600 literes tejtermelést és az értékesített tej lehetőleg az első osztályba kerüljön, hogy azáltal is sok jó termékkel gazdagítsák a fogyasztói piac választékát. NAGY TERÉZ Archív felvétel A tudományos-műszaki fejlesztés távlatai TEUESÍTIK A FELADATOT i A lévai (Levicej Járáshoz tartozó elérését kapta jeladatul. Az ágazat ‘ * e gyvernekt(Zbrojníky) Május 9. Ján K o p f I v a agrármérnök vezette ' fsz kertészeti ágazata ebben az év- munkaközössége és a 28 ezüstérmes ' en 4,5 millió korona tervezett bevétel tagot számláló szocialista brigád. szegfűn kívül karalábét, káposztát, paradicsomot, húsos konzervpaprikát meg fűszerpaprikát termesztve igyekszik eleget tenni a nem kis elvárásnak. Például fűszerpaprikából ezúttal mintegy 300 tonnányit kell értékesíteniük, hogy teljesítsék a 28 tonna száraz őrleményre szóló szerződést. Az élvonalbeli termesztőként emlegetett gazdaság, amely csoportjában tavaly is a legjobb eredményt elérők között végzett, ezúttal 25 hektáron fog fűszerpaprikát termelni. A kijelölt terület felén korszerű, helybevetéses technológiát alkalmaznak, akárcsak a paradicsomtermesztésben, a további I2ji hektáron pedig előnevelt palántáról termelik majd a keresett élelmiszeripari nyersanyagot. Felvételünkön a kiváló eredményekkel büszkélkedő munkaközösség két tagját örökítettük meg. Akárcsak a brigád többi tagjai, az egyik fóliasátorban ők is az előnevelt fűszerpaprika-palántákat gyomlálták, hogy kültetésig szépen megerősödjenek és szavatolják a tervezett eredmény elérését. Kép és szöveg: —dek Ä CSKP XVI. kongresszusának határozatai a hetedik ötéves terv időszakára az állattenyésztésben a szarvasmarha-tenyésztés dinamikus fejlesztését tűzték ki elsődleges feladatnak. A hetedik ötéves tervidőszak utolsó évében önkéntelenül felmerül a kérdés: az egyes mezőgazdasági üzemek miképpen tesznek eleget a párthatározatokból eredő, népgazdaságilag döntő jelentőségű követelményeknek. Milyen intézkedésekre került sor, s milyenek a távlati elképzelések. takarmánnyal, hiszen az említett időszakban egy liter tej előállítására felhasznált erőtakarmány-mennyiség 24—26 deka között mozgott. Az Idei év eredményei is biztatóak. A tej értékesítési időtervét teljesítették. A közelmúltban a jmi-on részletesen értékelték az elmúlt öt hónap (május 20-ig) tejgazdálkodását. Megállapították, hogy ebben az időszakban a járás tejtermelési mérlege kedvezően alakult. Az öt hónap alatt 25 millió 922 ezer liter tejet A Lévai (Levice) Járási Mezőgazdasági Igazgatóságon tett látogatásunk alkalmával arra voltunk kíváncsiak, hogy a Járás mezőgazdasági üzemelnek dolgozói hogyan járulnak hozzá az előirányzott tervfeladatok teljesítéséhez. Kérdésünkre Lészkó György agrármérnök, főállattenyésztő válaszolt. Szavaiból kitűnt, hogy a Járás mezőgazdaságát Irányító szervek nagy figyelmet szenteltek és szentelnek a szarvasmarha-tenyésztés — ezen belül a tehenészet — fejlesztésének. Erre azért volt szükség, mert az ötéves tervidőszak elején az állattenyésztés tervezett feladatait a járásban nem teljesítették.. A termelékenység és a tejminőség tekintetében is akadt kifogásolni valé. A kedvei zőtlen helyzet okait vizsgálva a szakemberek keresték-kutatták annak módját, hogyan lehet kikerülni a hullámvölgyből, a kedvezőtlen helyzetből. A hibák kiküszöbölése érdekében a mezőgazdasági igazgatóság illetékes dolgozói, a Járási pártbizottsággal, az állategészségügyi felügyelőséggel, az állatnemesftőkkel karöltve aprólékos elemzéseket végeztek, amelyek során fény derült a fogyatékosságok okaira, azok kiküszöbölésének lehetőségeire. Nem vitás, váratlan nehézségekkel kellett megbirkózniuk. A több, a jobb, az olcsóbb termelés érdekében szigorú intézkedésekre került sor. Ma miben is látják a termelés fokozatos javulását? Lényeges változást eredményezett mindenekelőtt az új bérezési rendszer bevezetése, valamint a kádercsere. Az intézkedések, a konkrét Javaslatok, a tökéletesebb szervezésre való törekvés sokat lendített, különösen a gyenge eredményeket elérő gazdaságokon. A szigorú Intézkedések végrehajtása után sok mezőgazdasági üzemben kíváncsian várták, vajon merre billen a mérleg nyelve. Nos, a fejlődés görbéje fölfelé ívelt, mert ezek után az állattenyésztésben dinamikus fejlődés indult be. Már 1983-ban lényeges változás mutatkozott a tervfetadat-teljesítésében. Ugyanis járási méretben teljesítették a tej-- és hűseládás tervét, amellett javult a tejelékenység, valamint az összes minőségi mutató. Ez Jó Indulást alapot jelentett a múlt évi tervfeladatok teljesítéséhez. Vegyük példának a tejtermelést. Míg 1982-ben az egy tehénre eső évi fejési átlag 2877 litert tett ki, addig 1984-ben már 3130 litert. Érdemes megemlíteni azt Is, hogy a fejlesztési program kedvezően hatott a tervteljesítésre Is.' Tavaly a takarmányozási gondok ellenére a járásban a tej értékesítést tervét 106,1 százalékra teljesítették. Több gazdaság fölülmúlta a járási átlagot. Ennek következtében a tervezett 65 millió liter tej helyett több mint 69 millió litert adtak a tejüzemnek, míg 1982-ben mindössze 60 millió 312 ezer litert, A különbség szembetűnő, majdnem 9 millió liter, ami 14,4 százalékos növekedésnek felel meg. örvendetes az a tény is, hogy 1982-böz viszonyítva javulás állt be a minőségben. Míg 1982-ben a felvásárolt tej összmennyiségének 73,4 százalékát az első osztályban értékesítették a gazdaságok, addig tavaly az eladott tej 87,2 százaléka került az első osztályba Meg kell jegyezni, hogy ésszerűen gazdálkodtak az erőadtak a tejüzemeknek. Az eladott tejmennyiség 300 ezer literrel több az időszaki tervnél és 740 ezerrel több a múlt év valóságához viszonyítva. Ezek az eredmények arra engednek következtetni, hogy a járás első féléves tervfeladatát - teljesíti, különösen akkor, ha a kitűzött célok valóra váltását a gyengébb tejtermelő üzemek is szívügyüknek tekintik. Mert akadnak különbségek az egyes gazdaságok között. így például évek óta jó eredményeket érnek el az Alsőszecsei (Dolná Seč), a Nagyölvedi (Veiké Ludince) és a Fegyvernek! (Zbrojníky) Efsz-ben. Az átlagos eredményeket elérő gazdaságok közül említést érdedmel az Ipolysági (Šahy) Efsz, ahol az Idén 187 literrel növelték a tejtermelést, a múlt év hasonló időszakához mérten, az Ipolyszakállasiban (Ipeľský Sokolec) 198 literrel, a Cajakoviban 115 literrel, a Győrödiben (Veľký Dúr) 105 literrel és a Zselizi (Želiezovce) Állami Gazdaságban pedig 84 literrel. Viszont akadnak olyan gazdaságok is, ahol a takarmányozási gondok következtében a tejtermelés csökkent és romlott a tej minősége. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztési programja a járás adottságaiból Indul ki. Vannak gazdaságok, ahol a szarvasmarha-tenyésztést a tejtermelésre szakosítják, mivel őzekben a szövetkezetekben a természeti adottságok lehetővé teszik az intenzív tejtermelést. Ezen gazdaságok közé tartozik az Alsószecsei, a Nagyölvedi, a Sáréi (Šárovce), a Nagysziléi (Tekovské Lnžany), a Kálnai (Kalná nad Hronom), a Kuralanyi és a Fegyverneki Efsz, amelyek a Garam jobb partján terülnek el és ahol öntözéssel a takarmánynövények termesztése biztosított. Ezekben a gazdaságokban a tehénállományt a fekete- és a vörös tarka holsteín-fríz fajtával való keresztezéssel iavítiák. Ellenben Az elkövetkezendő időszakban népgazdaságunk továbbfejlesztésének döntő tényezőjeként a tudomány, a kutatás és a műszaki fejlesztés kerül előtérbe. Mindez a CSKP Központi Bizottsága 8. ülésének határozataival összhangban a népgazdaság irányítása területén olyan intézkedéseket követel, amelyek révén a társadalmi gyakorlat minden szintjén kedvező feltételek alakulnak ki a tudományos-műszaki haladás vívmányainak maximális érvényesítéséhez. A tudományos-műszaki fejlesztés nem tekinthető öncélú folyamatnak. Irányítása a hiteles prognézisokon alapuló tervszerű tevékenységet követeli meg. A társadalmi és gazdasági életnek ugyanis minden egyes területét érintő bonyolult, egyes elemeiben szorosan összefüggő problémakörről van szó. Mivel a témakör igen szerteágazó, csupán néhány fontosabb kérdést ragadtunk ki JÄN HRIC mérnöknek, a Tudományos-műszaki és Beruházás-fejlesztési Szlovákiai Bizottsága szakosztálya igazgatójának tájékoztatásából. A kérdések elsősorban a tudományos-műszaki fejlesztés fő irányvonalára, céljaira és gyakorlati megvalósításának lehetőségeire összpontosultak, kiváltképpen az agrár-ipari komplexum vonatkozásaiban. A elhangzottakból kiderült, hogy a hosszútávé fejlesztési programok egy egységes állami tudományos-műszaki politika létrehozatalára irányulnak, amely szerves részét képezné az állam szociális és gazdasági politikájának. így az egységes tudományosműszaki fejlesztési politika a párt és az állami irányítás egymásra kapcsolódó intézkedési rendszerének fontos része lesz, amely a társadalom szociális és gazdasági fejlődését célozza. Vagyis a munkaerők, valamint az anyagi és pénzügyi források elosztásának optimalizálását, továbbá a nemzetközi munkamegosztás célszerű arányainak meghatározását szorgalmazza. , Az egységes tudományos-műszaki politika létrehozatalának fő célja tehát, hogy a termelés területén a legprogresszívabb tudományos-műszaki szint elérését tegye lehetővé. Az egységes hosszútávú tudományos-műszaki fejlesztés az állami célprogramok, az országos tudományos-műszaki programok, valamint az alapkutatás állami tervének célprogramjai révén valósul meg. A kitűzött célok megvalósítása érdekében a felsorolt programok egy egész sor tevékenységet foglalnak magukba. Ide tartozik az tervdokumentáció, a fejlesztési műhelyeknek, illetve munkahelyeknek a létrehozása — az újszerű műszaki berendezések és technológiák kipróbálása —, az anyagi-műszaki alap megteremtése stb. Az 1995-ig előirányzott egységes tudományos-műszaki politika időrendi terjedelme tekintetében két alapvető részből áll. Tartalmazza a tudományos-műszaki fejlesztés 1995-ig kitűzött fő irányzatát, valamint a 8. ötéves tervidőszakra lebontott alapfeladatokat. A bosszú- és a középtávú tudományos-műszaki fejlesztési terv a gazdaság betterjesítését, a hatékonyság növelését és a minőség javítását célozza. Eredményes megvalósítása révén hozzá kell járulnunk ahhoz, hogy 198Btól 1990-ig a bruttó nemzeti jövedelem 18—19 °/o-kal, évi átlagban pedig 3,5 százalékkal növekedjen. Szlovákia viszonylatában még ütemesebb, évi átlagban 4,2—4,5 százalékos növekedéssel számolunk. A tudományos-műszaki fejlesztés hosszútávú programjainak feiadatail -•— egyes elemeire bontva — ki kell emelni a kevésbé energiaigényes termelési és gazdasági rendszer kialakítását, olyan tecbnológiák és eljárások kidolgozásával, amelyek iehetővé teszik az üzemanyag és az ener gia ésszerű felhasználását. Ugyancsak fontos feladat a nyersanyagok és aa egyéb anyagi források maximális hasznosítása a termelési folyamatban, beleértve a másodlagos nyersanyagok kihasználását, valamint s hulladék nélküli termelési technológiák. alkalmazását. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén az alapvető élelmiszerekből való fokozatos önellátottság kerül a figyelem homlokterébe. Köz. gazdasági vonatkozásban ez annyit jelent, hogy az 1985—1995-ös években a bruttó mezőgazdasági termelésnek 14 százalékos növekedést kell elérnie. Ez megköveteli a növénytermesztés ás az állattenyésztés szakaszán egyaránt a hozamnövelésre irányuló belterjesítést. A tudományosműszaki fejlesztési programok keretében kiemelkedő helyre kerül a fajtanemesítés, a talaj termőképességének a növelése, az agrotechnika, a tápanyagpótlás és az öntözés optimalizálása olyan mértékben, hogy az öntözött körülmények között termesztett növénykultúrák hozamai tíz százalékkal növekedjenek. A fejlesztési programokban foko zott figyelmet szentelnek a talajvé. delemnek, valamint a különböző ta. lajkárosíté hatások kiküszöbölésének, de nem utolsósorban a fejlődé! új irányzatainak. így például a biotechnológiának és a genetikának. A biotechnológiai fejlesztés fő céljai az ökológiai szempontból károf hatásoktól mentes termelési techno, lógiák kidolgozására és alka'mazásá ra irányulnak. A mezőgazdaságban is elkerülhetetlenné válik a hul’adékmentes technológiai folyamatéi alkalmazása, főleg a biológiai melléktermékek és hulladékok maximá lis hasznosítása révén. Az elkövetkezendő időszakban a tudományos-mű szaki fejlesztés területén meg kell oldani a biomassza feldolgozási technológiáját és a biológiailag aktit fehérjék — enzimek, ellenanyagol előállítását. Az eddiginél nagyobb fi gyeimet kell szentelni a molekulára genetika módszereinek, valamint г mikrobiológiai folyamatok hasznost fásának a gazdasági szempontba hasznos szervezetek nemesítése éí előállítása érdekében. Gyorsabb ütem ben kell majd fejleszteni a biotech nológiai módszerek alkalmazásáho; szükséges gépeket és berendezése két. Mivel világviszonylatban a fejlődéi a biotechnológiák fejlesztésére irá nyúl, a hazai vegyiparnak is nagyobi teret kell biztosítania a biotechnoié giai szerek gyártásának. így többel között az etanol, a butanol, az ecet sav, az acetón, valamint a különböze amirosavak és polisacharidok gyár fásának. Világviszonyatban egyrt szélesebb .körben terjed például < binpiasztok és a mikrobiális rovar irtá szerek gyártása. A gyógyszer Iparban is több újszerű biotecbnoló giai terméket fejlesztenek ki. így pél dául a vírusos betegségek elleni in terferónnkat, növekedésszabályozi hormonokat, vitaminos készítménye két stb. Az Innovációs folyamat ú irányzatai, vagyis a biotpclmolégia folyamatok — az enzimatikus tech nológiák és génsebészet alkalmazási révén — a vegyipar hatékony hoz zájárnlásával — elősegíti az energia és any-agtakarékos termelés érvénye sítését. A távlati fejlesztési programoka sorolva nem feledkezhetünk meg < komplex gépesítés, az automatizálás a mikroprocesszorok és a számító gépes technika fejlesztése terén ki tűzött feladatukról sem, amelyek i népgazdaság valamennyi ágazatát, ígj a mezőgazdaságot és az élelmiszer ipart is közvetlenül érintik. E prog ramok megvalósítása feltételezi — népgazdasági vonalkázásban — i munkatermelékenység 20—25 százalékos növekedését, az anyag- és a nyersanyag felhasználásban 10—IS százalékos, az üzemanyag- és az energiafogyasztás tekintetében pedig a 15—20 százalékos megtakarítást. KLAMARCSIK
